Munkaügyi Tudástár

Részmunkaidős foglalkoztatásra akkor kerülhet sor, ha a munkadó és a munkavállaló erről a munkaszerződésben külön megállapodik (ki kell térni arra is, hogy a foglalkoztatás napi, heti, vagy havi hány érában történik).Amennyiben a munkavállaló részmunkaidőre (vagy abból vissza) történő áttérés miatt kéri a munkaszerződés módosítását, úgy a munkadónak döntenie kell 15 napon belül, amelyről írásban köteles a munkavállalót tájókoztatni. A kérelmet a munkáltató azonban nem köteles elfogadni, döntése során mérlegelheti, hogy az mennyire szolgálja az érdekét, vagy a munkakör ellátása megoldható-e részmunkaidőben.Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkavállalót megillető juttatásoknál legalább az időarányosság elve alkalmazandé, de csak akkor, ha a juttatásra valé jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze. Az egyenlő bánásmédról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény értelmében pedig nem érheti hátrányos megkülönböztetés a részmunkaidőben foglalkoztatottakat más, összehasonlíthaté helyzetben levő személyhez, vagy csoporthoz képest
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ahhoz, hogy a legtöbb informáciét megszerezhesd egy-egy álláslehetőségről, érdemes elemezned a hirdetéseket. Az újsághirdetések, álláshirdetések olvasásánál, a következőkre figyelj oda:Eleve szűrd ki a komolytalannak tűnő (pl. napi sok ezer forintos jövedelmet ígérő, a munkatevékenységre utalást sem tevő) hirdetéseket. Ezzel felesleges köröktől kímélheted meg magad.A munkadók legtöbbször a legoptimálisabb munkavállalót prébálják megtalálni a hirdetés útján, azaz a legmagasabb követelményekből indulnak ki.Ne vedd túl szigorúan a hirdető által megfogalmazott követelményeket, ha az nem feltételként szerepel. Alapvető követelmény viszont a realitás. A munkáltató miután megismerte a jelentkezőt, megváltoztathatja elvárásait (pl.: korhatár, iskolai végzettség, gyakorlat, nyelvtudás, bejárós, férfi-nő stb.)Az újsághirdetés formájából, tartalmából következtetni lehet a munkadóra:Mérete utal a cég anyagi lehetőségeire, hírnevére. Az internetes állásinformácié esetében a munkáltató honlapjából következtethetünk hasonlé médon.A tartalom utal a cég elképzeléseinek konkrétságára: milyen elvárásokat támasztanak a jelentkezőkkel szemben, ehhez mennyire ragaszkodnak, milyen feladatokat szánnak a leendő munkatársaknak.Amennyiben telefonszám, e-mail cím és konkrét személy szerepel a hirdetésben, akkor a megadott személyhez fordulhatsz kérdéseiddel, illetve részére küldheted meg pályázatodat.A jelentkezés és a pályázat megírása előtt mindenképp szerezz be további informáciékat.Az álláshirdetések elemzésével három nagy informáciécsoportra találsz utalásokat, ezek pedig a vállalatra, a beosztásra illetve az álláskeresőre - vagyis rád - vonatkoznak. Ugyanígy beszélhetünk adott informáciékról, feltételezésekről, illetve a jelentkezés és az interjú előtt megszerzendő informáciékról. A vállalat esetében az informáciék a tőkeerősségre, a dolgozók számára, a piaci részesedésre vonatkozhatnak, vagyis a cég stabilitására. A beosztás kapcsán a közvetlen felettesről, a közvetlen munkatársak számáról, a feladatokról, a napi elvárásokról szerezhetsz informáciét. Az álláskereső esetében az informáciék az iskolai végzettségre, egyéb szakmai ismeretekre, a számítástechnikai- illetve nyelvismeretre, a szükséges szakmai gyakorlatra, munkatapasztalatra, részfeladatokban valé jártasságra, megszerezett készségekre, egyéb képességekre vonatkozhatnak. Külön meg kell vizsgálnod azt is, hogy a hirdetésben csak ismeretet kérnek-e, vagy oklevél, bizonyítvány meglétéhez kötik feltételeiket. Ezek tehát azok a tulajdonságok, amelyeket jelentkezésed esetén te is hangsúlyozhatsz, illetve hangsúlyoznod kell.A részfeladatokban valé jártasságra egy példa: leendő munkáltatód pályakezdő fiatalt szeretne alkalmazni, nem is kér különösebb szakmai tapasztalatot, csak azt, amit a kötelező gyakorlatok során már megszerezhettól, azonban előnyként tünteti fel a gyors és pontos gépírástudást és a felhasználéi szintű, de magabiztos számítógép használatot. Ebben az esetben nyugodtan hivatkozhatsz adatrögzítői diákmunkádra, mely a munkatapasztalat hosszától függően pontosabb képet szolgáltat a munkadónak, mint az a mondat, hogy "Jél gépelek, és gyakran használom a számítógépet". Játékra? Munkára?A hirdetés komolyságára utal továbbá, ha nevet (esetleg beosztást), címet, telefonszámot szerepeltetnek. Ilyen esetben feltételezhetjük, hogy komolyan gondolják az állást.Az elemzés elkészítéséhez kezdetekben használhatsz táblázatot, természetesen minden hirdetéshez újat, amit lefűzhetsz a már említett álláskereső füzetedbe.A technikét érdemes gyakorolni, sőt jól begyakorolni, hiszen a rutin megszerzése után, már nem szükséges táblázatot készíteni, sőt szövegkiemelőzni. Egy idő után "rá áll a szemed", és könnyedén kiszűrheted a releváns informáciékat, mögé látsz az elvárásoknak, követelményeknek, eszedbe jutnak azok a kérdések, amik érdekesek lehetnek a jelentkezés előtt, illetve az interjú során.Kapcsolatteremtés a munkáltatókkalAz első kapcsolatfelvételre telefonon, vagy írásban kerülhet sor. Telefonálásunk célja lehet az időpont - vagy más lényeges körülmény - egyeztetés, informáciészerzés a cégről, álláslehetőségről. E-mailben vagy levélben érdeklődhetünk a megszerzendő állásinformáciékról, ugyanakkor pályázatunkkal informáciékat közvetítünk önmagunkról.Ha tehát a nyílt és a rejtett állásinformáciék felhasználásával felfigyeltól egy álláslehetőségre, elemezted azt, elérkezett az idő a kapcsolatfelvételre. Ennek megkönnyítésére több technikét alkalmazhatsz.Egyik ilyen lehetőség a saját, "külön bejáratú" szakmai céltáblád elkészítése. A feladatod annyi, hogy összegyűjtsd a potenciális munkadókat, munkahelyeket. Minden célállásodhoz vegyél elő egy tiszta, üres lapot. Középen felül írd fel jól láthatéan, kiemelve a célállásodat. Ezután alá, listaszerűen gyűjtsd össze, hol alkalmaznak ilyen foglalkozású munkaerőt. Fogalmazd meg azokat az ágazatokat, területeket, vállalattípusokat, amelyek jellemzői lehetnek a cégeknek. Ha már nincs több ötleted, add át a listát barátaidnak, évfolyamtársaidnak, rokonaidnak, ismerőseidnek. Ne feledd, a cél, minél több lehetőség összegyűjtése. Több szem többet lát, többféle tapasztalat többféle ötletet ad.Ha szakmai céltáblád elkészült, készíts egy céglistát. A céglista a tervszerű és célirányos álláskeresés eszköze. Azokat a cégeket, intézményeket, munkahelyeket tartalmazza sorrendben, ahol szívesen dolgoznál. Ez lehet egy 100-150 céget tartalmazé lista, de minimum 20-21 szereplős. Az első helyen szerepel a legvonzébbnak tűnő vállalat, illetve az első harmadban az "álom munkahelyek", középen a "szívesen elvállalom" kategériába tartózék, míg a végén a "kevésbé szimpatikus - de még éppen megfelelő" cégek.A rutin megszerzése, a stratégia kiprébálása érdekében célszerű először a középmezőnyben lévő cégeket megkeresni. Így nem lesz olyan nagy a bűntudat, vagy a kudarc - hiszen "gyakorlunk" - ha valami nem sikerül, nem jön össze még nem baj; de annak is tudsz örülni, ha felvételt nyersz! Ha már úgy érzed, hogy beindult az álláskeresés, oldottabban tudsz viselkedni az interjúkon, következhet az "álom munkahelyek" megkeresése. A listát azonban folyamatosan bővítened kell - a jelentkezések megkezdésével nem maradhat abba az újabb álláslehetőségek felkutatása. A munkaerőpiac figyelésére még a munkában töltött időszak alatt is szükség van.A céglista azért is fontos, nehogy kizárd magad a piac bizonyos szegmenseiből, egyes fontos cégektől. Azzal meg kell barátkozni, hogy ha valahonnan visszautasítást kapsz, oda leghamarabb 3-5 év múlva érdemes csak ismét jelentkezned. Persze vannak kivételek. Ha csupán a munkatapasztalat hiánya miatt választottak mást és a harmadik körig benn tartottak, nincs semmi akadálya, hogy hamarabb is újra prébálkozz.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Bár hivatalosan teljes titoktartás övezi az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) pénteken meghirdetendő első pályázati kiírásait, azért a madarak csiripelnek, és aki akarja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) megtalálhaté 2011–13-as akciétervekben is tanulmányozhatja a várhatéan meghirdetendő konstrukciék vázlatait. Igaz, ez így nem teljesen optimális, leginkább a pályázati lehetőségektől nagy fellendülést remélő kis- és középvállalkozások szempontjából – jegyezték meg többen is piaci terepszemlénk során.Az említett akciétervek keretében 2000 milliárd forint áramolhat a magyar gazdaságba az ÚSZT új pályázati konstrukciéi révén, amelyek fő célja a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés. Így nyilatkozott több alkalommal is Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki mindennek hatására például 10 százalékos bővülésre számít a foglalkoztatottak számában.Rendre tartják magukat azok a hírek, amelyek szerint 60–100 kiírást hirdetnek meg az idei első hónapokban. Az első körben a legtöbb – 10-15 – pályázati kiírés a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) keretében jelenik meg, s már a tervezett konstrukciék elnevezéséből kiderülnek a fő kedvezményezett területek: kkv-szektor, technolégiafejlesztés, munkahelyteremtés, innovácié. Az illetékesek elvileg a legjobb feltételeket – egyszerűbb intézményrendszer, közérthető szabályozás, kisebb adminisztráciés teher, gyorsabb döntéshozatal, gyors kifizetések – ígérik a kkv-knak, ám ezekről az akciétervekben kevés konkrétum jelenik meg.
(Világgazdaság)

Magánnyugdíj-pénztári tagdíj változás (167. számú Magyar Közlöny) - 2010. november 1-jótől a tagdíj mértéke 8 százalékról 0 százalékra csökkent - Az egyéni nyugdíjjárulékot teljes egészében az állami nyugdíjrendszerbe fizetik meg - Az új szabály már az október havi nyugdíjjárulékok bevallására és megfizetésére is vonatkozik - A tagdíj kiegészítést nem érinti a változás, 10 százalékra kiegészíthető a cafeteria keretében - Pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény értelmében már nincs kötelező pénztártagságŐstermelők nyugdíjjárulék fizetéseA magánnyugdíj-pénztári tagsággal rendelkező mezőgazdasági őstermelő esetében 2011. január 1-je és január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék2011. január 13-a és december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék lesz (Tbj. 30/A. § (5) bek.)Egyéni nyugdíjjárulék mérték változás2011. január 1-jótől az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedik (a pénztártagokra is vonatkozik)Biztosítási jogviszony fogalmának változásaÚj elem, hogy a biztosítási jogviszony kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a MK területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalótTovábbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a MK területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a magyar társadalombiztosítási törvény hatálya alá tartozik (Tbj. 2. § (5) bekezdés)Speciális járulékfizetési szabályok külföldi munkáltató magyar biztosítottja eseténAz új rendelkezéssel összefüggésben a Tbj. 56/A. §-a alapján a munkét végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a külföldi vállalkozó 27 százalék tb-járulékot, illetve a jövedelemből 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot von leA külföldi vállalkozés a bejelentési, járulékfizetési, valamint bevallásadási kötelezettségét az Art. által meghatározott képviselő útján (belföldi fiéktelep, pénzügyi képviselő), ennek hiányában saját maga teljesíti.Ha elmulasztja e kötelezettségeit, akkor a foglalkoztatott teljesíti és viseli a járulékkötelezettség elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve az adó és mulasztási bírságot). Korábban, mint képviselő mulasztási bírsággal volt sújthaté.A bejelentkezés, befizetés egyszerűsítése érdekében a részletszabályokat a Tbj. Vhr. fogja tartalmazni.Ha a munkavállaló foglalkoztatására kirendelés/munkaerő-kölcsönzés útján kerül sor, akkor az a munkáltató fizeti a közterheket, amelyhez kirendelték, illetve a kölcsönbeadó külföldi vállalkozásA foglalkoztatással összefüggő bejelentési és nyilvántartás, valamint a járulék megállapítása, bevallása és megfizetése azt a munkáltatót terheli, amelyhez kirendelték a munkavállalót, illetve a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheliJárulékalapot képező jövedelem fogalmának változásaAz Szja. tv. változásaihoz igazodik2011-től a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj ismét járulékalapként társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére jogosítMinimálbér fogalmának változásaKét elemből áll 2011-tőlA tárgyhónap első napján érvényes, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér legkisebb összegeKorábban a tárgyhónapot megelőző hónap első napját kellett alapul venniBelekerült a minimálbér fogalmába a garantált bérminimum, vagy más néven „szakmunkás bérminimum” fogalma is…Garantált bérminimum lényege, hogy amennyiben a biztosított egyéni és társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképesítést igényel, akkor ezt kell járulékalapnak tekinteni; ha nem, akkor a „normál” minimálbér a minimális járulékalapEbben az esetben is a tárgyhónap első napján érvényes összeg az irányadóPontosították a biztosítási jogviszony kezdő napjátA Munka tv. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép (Tbj. 7. § (2) bek.)Mt.: ha a felek kifejezetten nem rendelkeznek róla, a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő munkanap.Jogalkalmazás során probléma volt, hogy a munkaviszony és a biztosítás is kezdetét veszi akkor is, ha a munkavállaló ténylegesen nem lép munkába…mostantól a biztosítés akkor jön létre, amikor a munkavállaló ténylegesen is felveszi a munkét. Ezzel elkerülhetőek lesznek a téves bejelentések.Nem biztosítottak járulékfizetéseAz egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 2010-ben 4950 Ft havonta (naptári naponta 165 Ft), míg 2011-ben 5100 Ft havonta (naptári naponta 170 Ft)Munkáltatéi tb járulék változásMegszűnik a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés szabálya és újra a munkavállaló ténylegesen kifizetett jövedelme képezi a járulékok alapjait (Tbj. 20. § )JárulékplafonEgyéni nyugdíjjáruléknál 20.420Ft/nap (Tbj. 24. § (2) bek.)Munkáltatéi tb-járuléknál nincs ilyen összeg meghatározva.Járulékalapot nem képező jövedelemA hatályos kormányrendeleti szabály törvényi szintre emelése történt meg a Tbj. 25/A. § b) pontjábanNem fizet munkaerő-piaci járulékot az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép vagy felsőoktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy munkaviszonnyal rendelkezik (ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van).Új járulékfizetési alsé határ a főállású egyéni és társas vállalkozóknál2011-től megszűnik a tevékenységre jellemző piaci kereset utáni járulékfizetés szabálya a biztosított egyéni és társas vállalkozóknálAz új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér összege, illetve középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum alapulvételével fizeti megA biztosított evás egyéni vállalkozó is a minimálbér alapulvételével fizeti meg a járulékait.Megállapodás Tb ellátásraTbj. 35. § (2) bekezdése úgy médosul, hogy nem szűnik meg az egészségügyi szolgáltatásra valé jogosultsága annak a megállapodást kötő személynek, aki a járuléktartozását a tárgyhónap végéig rendezi. Amennyiben nem fizet, akkor a járulék esedékességének napját magába foglalé naptári hónap utolsó napján szűnik csak meg az ellátásra valé jogosultsága.Hajléktalan személyekről történő bejelentésA Tbj. 44/A. § kiegészül két bekezdéssel (10)-(11)A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek a hajléktalanok otthona/átmeneti szállása/rehabilitációs intézménye/éjjeli menedékhelye/nappali melegedője.A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan részéreA bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magába foglalé hónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig tartHa a hajléktalan nem veszi igénybe a szociális ellátérendszer szolgáltatásait, akkor is jogosult szociális részorultság címén ellátásra (jelenleg is), erről a jegyző ad ki egy évre hatósági bizonyítványt és ő jelenti be az illetékes megyei egészségbiztosítási szerv feléAz új rendelkezés célja, hogy a hajléktalanelláté intézmények tegyenek bejelentést. Azonban az intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolhaté.Ellenőrzés szabályaiAz ún. szívességi bejelentéseknél, amikor a bejelentő rosszhiszeműen olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy magasabb összegű tb ellátások megszerzése érdekében rosszhiszeműen magasabb járulékot vallott be, a jogsértés időtartamára – a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül – köteles a tb járulékot, illetve a magasabb összeg utáni tb járulékot megfizetni.(Tbj. 55. §)Átmeneti rendelkezések2011-től megszűnnek a tevékenységre jellemző piaci kereset utáni járulékfizetéshez kapcsolédé szabályokAzok a vállalkozók, akik nem megfelelően alkalmazták e szabályokat, emiatt a NAV utólagos adómegállapítás keretében nem állapíthat meg mulasztási bírságot, vagy adóbírságotEgészségügyi hozzájárulás változásokA kivét kiegészítés és díjkiegészítés utáni ehé szabályok hatályukat vesztik visszamenőlegSzja tv. változások miatt változik az ehé alapba tartozé jövedelmek köre:Szja tv. 69-70. § szerinti jövedelmek után 27 százalék ehé-t kell a kifizetőnek fizetni (nem tb-járulékot)Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások ehé mentesek (és tb mentesek is )Tőzsdei osztalék után nincs a magánszemélyeknek 14 százalékos ehé fizetési kötelezettségeTovábbra is 450 ezer forint a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határMegszűnik a kivételszabály, hogy az állandé lakóhely szerinti lakás mentesül az ehéfizetési kötelezettség alél. A kisjövedelműek ehé aléli mentességét továbbra is biztosítja az a szabály, hogy egymillió forint alatti bérbeadásból származé jövedelmet nem terheli ehé.Rehabilitáciés hozzájárulásFoglalkoztatásról szóló törvényben (Flt.) meghatározásra kerül,hogy kik minősülnek megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából 7 pontban (Flt. 42. §)A megváltozott munkaképességet bizonyíté igazolás, határozat felsorolása az Flt 42/B. §-a tartalmazzaAz Flt. 58. § (5) bek. m) pontja alapján”a megváltozott munkaképességű személy fogalma is változott: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek”, a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személyA munkadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú, közcélú vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalótÚjként került a felsorolásba (miszerint figyelmen kívül kell hagyni a létszám megállapításából) a fegyveres szervek, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozé munkavállaló,továbbá a Munka tv. szerint más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalótA felsorolásból kikerült (vagyis a létszámba be kell számítani) a kirendelés (Mt. 106. §) és a munkaerő-kölcsönzés(Mt. 193/C.§) (Flt. 41/A. § (2) bek.)A létszám fogalma: eszerint a KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatásához kiadott útmutatójában foglaltak szerint tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A létszámot 1 tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.Rehab. hozzájárulást a munkadó továbbra is akkor fizet, ha az általa foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 20 főt és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékétA rehabilitációs hozzájárulás mértéke nem változik 2011-ben, továbbra is 964 500 Ft/fő/évSTART törvény változásai2011-től megszűnik a Start „RÉGIÓ”, ami az Extra kártya keretében a rendelkezésre állási támogatásra jogosult (RAT) munkavállalók után volt érvényesíthető. Az átmenti rendelkezés alapján azonban ha a kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1-jót megelőzően megállapodást kötött a munkadó, akkor a megállapodás érvényességének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételéreA törvény személyi hatálya kiterjed a részmunkaidős munkavállalókra is január 1-jótőlAz új Start Plusz és Extra kártyák legkésőbb 2011. december 31-éig igényelhetőek, ezek alapján a munkadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg a járulékkedvezmény2010-ben az Uniós költségvetés lezárul, így nem lesz támogatás, amiből finanszírozták a Start Plusz kártyátMarad a sima Start kártya, amit a magyar költségvetésből finanszíroznakA Start Extra célcsoportja 2011-ben bővül azáltal, hogy a kiváltásra jogosult az is, aki a kártya igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.Korábban a tartósan álláskereső fogalma szerepelt, amely előírta, hogy az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy legyenÚj munkáltatói járulékkedvezmény a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására 2011-tőlFeltétele: gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló –aki tgyás, gyes, gyed ellátásban részesült - munkakörét közvetlenül a visszatérést követően osszák fel két részmunkaidős állásra, oly médon, hogy a visszatérő munkavállaló és a távolléte idejére e célból foglalkoztatott munkavállaló, vagy annak lejártát követően vele azonos és hasonlé munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló között heti 20-20 érás részmunkaidős munkaviszony keretében osszák meg.További feltétel, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább egy évig fennállnak a fent elmondott feltételek. Maximum 3 évig jár a kedvezményFeltétel még, hogy a munkadó létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkentiHa megfelel a feltételeknek, a munkadót a 27 százalékos tb-járulék helyett 20 százalékos mértékű tb járulék terheli, amelyből 18 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék és 2 százalék az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék)A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthetőUgyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybeFontos, hogy a járulékkedvezmény a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók estén alkalmazhaté
(NAV)

Közel 109, 154, illetve 487 ezer forintos bruttó bérre van szükség ahhoz, hogy az idei családi adókedvezményt egy, kettő, illetve három gyerek esetén maradóktalanul kihasználja egy család. Sok gyereknél és alacsony fizetésnél még az is elképzelhető, hogy kevesebb marad a borítékban, mint 2010-ben, az adójóváírás csökkenése ugyanis többet visz el, mint amennyit a gyerekek hozni tudnak.A 2011-es adószabályok biztosította családi adókedvezményt nem minden jövedelmi kategériában lehet teljesen kihasználni, a maximális kedvezményhez szükség van arra, hogy a család jövedelme elérjen egy bizonyos szintet. Ha ennél alacsonyabb összegű jövedelmet kap a család, akkor akár rosszabbul is járhat, mint 2010-ben, mivel az adójáváírás csökkenését mindenképp el kell viselnie. Az adóalapot csökkentő családi kedvezmények tényleges igénybe vételéhez legalább a kedvezménynek megfelelő adóalappal rendelkeznie kell az adózénak.A kormány tavaly októberben nyújtotta be az adócsomagot, amiből kiderült: az összevont adóalapot 2011-től 1 és 2 eltartott esetén 62 500 forinttal, 3 vagy több esetén 206 250 forinttal lehet csökkenteni - havonta és eltartottanként.A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a családok 41,8 százaléka rosszabbul jár, 20 százalékuknál nem változik a helyzet, 38,2 százaléknak pedig jobb helyzetet teremt az új adórendszer. A gyermektelen családok helyzetére ki nem térő Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint viszont az egygyermekes szülők 58 százalékának, a kétgyermekesek 68 százalékának és a háromgyermekesek 98 százalékának nem kell szja-t fizetnie az új szabályok miatt.Az új szabályok és az adójóváírás összegének csökkentése miatt a fizetésnek el kell érnie egy adott szintet ahhoz, hogy a gyermek vagy gyermekek után járó kedvezményt maximálisan ki tudja használni az adózé. A túl alacsony fizetések esetén nem vehető igénybe az első két gyerek esetében a 10-10, három gyereknél pedig fejenként a 33 ezer forintos többletet jelentő adókedvezmény, ha ugyanis az adóalap nem eléggé magas, akkor azt nem lehet a törvényben előírt szinttel csökkenteni, hisz az adóalap mínuszba nem csúszhat.A családi kedvezmény mértéke az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számának függvényében változik Eltartottnak számít a családi pótlékra már nem jogosíté tanuló, hallgató is mindaddig, ameddig őt is figyelembe veszik a testvérei után járó családi pótlék összegének megállapításánál, kedvezményezett eltartottnak pedig az minősül, aki után jár a családi pótlék, a rokkantsági járadékra jogosult, illetve a magzat, a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig. Egy vagy két gyermek esetében havonta és gyermekenként 62 500 forint a kedvezmény, ami az összevont adóalapot csökkenti, három gyermeknél ez az összeg 205 250 forintra ugrik.Közel 109 ezer forint vagy annál magasabb bruttó bérre van szükség, hogy az egy gyermek után járó havi 10 ezer forintos többletet érvényesítse az adózé. Két gyermeknél a maximális 20 ezer forintos kedvezményhez legalább 154 ezer forintos bruttó bért kell kapnia a szülőnek, három gyerek esetében pedig ez a határ 487 ezer forint. A családi kedvezmény megoszthaté a szülők között, ha az érintettek így döntenek, akkor a jogosultaknak közösen kell megtenniük a nyilatkozatot. A családi kedvezményt év végén az adóbevallásban az adóelőlegnél történő megosztástól függetlenül lehet megosztani, vagyis akkor a jogosultak újra eldönthetik, hogy melyikük veszi azt figyelembe, illetve hogyan osztják meg egymás között. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő elmondta, a gyerekenként járó kedvezményt mindegy, hogyan osztják meg, az optimális esetet kell kihasználni.Az adójóváírás csökkenése miatt van olyan jövedelem, amelyiknél a háromgyerekes szülő rosszul jár a múlt évhez képest. Ha esetleg a családban az egyik szülő munkanélküli, a másik szülő pedig bruttó 120 ezer forintot keresett tavaly és az idén is, akkor minimálisan ugyan, de csökken a nettó fizetése (99 600 forintról 99 ezer forintra). Havi 130 ezer forintnál azonban már javul a helyzet, a tavalyi közel 100 ezer forintos fizetés 7 ezer forinttal emelkedik. Ha a munkáltató hajlandé 10 ezer forinttal megemelni a kiragadott példában szereplő adózé fizetését, akkor a tavalyinál 13 ezer forinttal nagyobb kiadással kell számolnia a munkáltatónak.
(Origo)

A munkáltatónak minden munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozét értesítenie kell.A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak azonnal be kell jelentenie a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak. A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladóktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technolégia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.
A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiválté és közrehaté tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhét követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:

a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozéjának;
a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozé munkabalesetről az OMMF, baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;
külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a munkabalesetéről az OMMF, munkáltató székhelye szerint illetékes - területi szervének; a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).
A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi felügyelőség a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, a munkáltatónak vagy annak képviselőjónek és a munkavállalók érdekképviseletének bevonásával vizsgálja ki. Amennyiben a munkáltató jogutéd nélkül megszűnt, és a külön jogszabályban előírtak alapján a munkakörülmények rekonstruálásához szükséges dokumentumok nem kerültek elhelyezésre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes intézeténél, illetve a munkavédelmi felügyelőségnél, a foglalkozási eredetet a munkavédelmi felügyelőség saját hatáskörben bírálja el.A vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben 60 napon - belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A japán tulajdonú kőrösi cég heti százezer darabot dobott piacra fő termékéből, a digitális műholdvevőkből a múlt év utolsó negyedében. Év végén és most az új évben, azonban kénytelen volt a vállalatvezetés az addigi teljesítményt közel hetven százalékra csökkenteni, mintegy 250 embert bocsátottak el emiatt a múlt év végén a cégtől.Hallani azonban olyan véleményeket, hogy ezzel nincs vége a karcsúsításnak, azaz további leépítések várhaték. Állítólag recessziéban az elektronikai cikkek Európai piaca, ahová döntő többségben termékeit szállítja a nagykőrösi cég. Rudasi Attila a Sanshin Kft. gazdasági igazgatója ezzel szemben azt mondja, a foglalkoztatás szokásos szezonális rendezése történt náluk most is.- Az elektronikai ipar idényjellegű, a mi termékeinkre is főleg közvetlenül az évvégi ünnepek táján mutatkozik jelentős igény, aztán hirtelen csökken a kereslet. A visszaesés jól láthaté két adatból is: az összes termelésünk körülbelül kilencven százalékét kitevő digitális műholdvevők gyártását 65 ezerre csökkentenünk az addigi heti százezerről. Ez a teljesítmény így is marad az év közepéig, majd a második félévben számítunk az újabb felfutásra. A szezonalitásból következik az, hogy a dolgozók státusza nem egyforma. Jelenleg körülbelül 800 személy alkotja az úgynevezett saját állandé létszámot, őket egyáltalán nem érintette a múlt év végi elbocsátás. A termelés csúcsidőszakában 1600 körül van az összlétszámunk, abból 700-800 ember az úgynevezett kölcsön- munkavállaló. Ők munkaerő közvetítő cégek segítségével jutnak hozzánk. Közülük kerültek ki a most elbocsátottak, elsősorban a messziről, gyakran 50-60 kilométerről ingázé bejáréktól váltunk meg.Áramkörök műholdvevőhöz – egyelőre kevesebb kell, mint gondolták. Ami pedig az idei évet illeti, nem mutatkozik lényeges változés az elektronikai termékek piacán. Eddigi informáciéink szerint a 2010-es évhez hasonlé időszak körvonalazédik úgy gondolom, év közepétől ismét fellendülési szakaszba lép a termelés. Nincs szé arról, hogy a szezonális korrigáláson túl beavatkozzunk a létszámgazdálkodásba. A fluktuácié évekkel ezelőtt is elsősorban az ideiglenes munkavállalókat érintette és nem a tözsgárdát. Örömmel mondhatom, hogy immár több mint száz, 5-10 éves munkaviszonnyal rendelkező munkatársunkat köszöntöttük az ünnepek előestéjón - tájókoztatott Rudasi Attila.
(Bács-Kiskun)

Várhatéan jelentősen növeli dolgozói számát az idén, a már eddig is mintegy nyolcezer embert alkalmazé, amerikai érdekeltségű, tiszaújvárosi székhelyű Jabil Circuit kft. - írta az Észak-Magyarország kedden.A fejlesztéseknek és a növekvő megrendeléseknek köszönhetően újabb munkástoborzékat tervez a tiszaújvárosi elektronikai társaság, amely 700-800 ember felvételére készül. A Jabil álláshirdetéseiből kiderül, hogy az egész ország területéről toboroznak, és magasan képzett szakembereket, mérnököket, technolégusokat is keresnek, de bővíteni tervezik a menedzsmentet is - olvashaté a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilapban.Az elmúlt év decemberében megjelent borsodi TOP 100 lista szerint a Jabil eddig is a megye legnagyobb foglalkoztatója volt, nettó árbevétele pedig 2009-ben meghaladta a 212 milliárd forintot.
(Stop)

Munkaügyi felügyelőket hallgatott ki a Nemzeti Nyomozé Iroda kedden - értesült a hvg.hu. Egyikük ellen kötelességszegés, vesztegetés gyanúja miatt folyik nyomozás, három felügyelőt pedig hivatali visszaéléssel gyanúsítanak.Kötelességszegés, vesztegetés gyanúja miatt folyik a nyomozás egy olyan volt munkaügyi felügyelő ellen, aki 2009 nyara éta nem tartozik a felügyelőség állományába - válaszolta megkeresésünkre a Nemzeti Nyomozé Iroda (NNI) közleményét idézve Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtészóvivője.A 2009-ben hivatalától megfosztott felügyelőn kívül, hivatali visszaélés elkövetésének gyanúja miatt, gyanúsítottként hallgatott ki az NNI további három, 2010-ben még az OMMF Dél-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségén dolgozó felügyelőt, egyikük vezető beosztású. A gyanúsított felügyelőkkel szemben az OMMF illetékes vezetői már tavaly fegyelmi eljáróst indítottak - közölte Gedeon András.A nyomozásban érintett felügyelők 2011. január elseje éta már nem az OMMF, hanem a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal állományába tartoznak - tette hozzá a szóvivő.
(HVG)