Munkaügyi Tudástár

A régéta várt új, 2011-2013 közötti Európai Uniós pályázatok több, mint fele ebben az évben lesz elérhető, 2012-2013-ban már fokozatosan szűkülnek a lehetőségek. A vállalkozások támogatását biztosítani hivatott pályázati kiírások legtöbbje a KKV körnek szél és elsősorban vidéki régiékban megvalésulé projektekkel lehet pályázni.Az ÚSZT helyzetbe hozza az eddig mostohán kezelt mikro vállalatokat is, melyek most egy speciális konstrukcié (GOP-2011-211/M és KMOP-2011-121/M) keretében egyablakos rendszerben igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást (1-4 millió Ft) mikrohitellel kombinálva (1-8 millió Ft), mindössze 10%-os önrész mellett. A támogatás indulé vállalkozások számára is elérhető és a pályázat keretében eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés és ingatlan vásárlás illetve fejlesztés is támogathaté.A már két teljes (365 nap), lezárt évvel már rendelkező KKV-k számára megnyílik a gyorsított elbírálású eszközbeszerzési pályázat: 5-25 millió Ft-os támogatás igényelhető eszközbeszerzésre és informatikai beruházásokra, 20-40%-os támogatási arány mellett (a projekt helyszínétől és a vállalati mérettől függően). A komplex fejlesztést (eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés, ingatlan beruházás, tanácsadás, képzés stb.) tervező KKV-k 15-100 millió Ft támogatáshoz is juthatnak 20-35%-os támogatási arány mellett. A nyertes pályázéknak garanciákat is kell vállalniuk: a fenti pályázatok mindegyikénél feltétel, hogy a 2010-es évet bázisként tekintve, az éves átlagos statisztikai létszámot meg kell őrizni és a személyi jellegű ráfordítások összegét is növelni kell kis mértékben a projekt befejezési évét követő 2. üzleti év végére.Azon KKV-k, amelyek sikerrel pályáznak a fenti pályázatok egyikén, azok kapcsolédé vállalati képzésekre akár 50 millió Ft támogatást is igényelhetnek a TÁMOP 213 kiírásai keretében. A TÁMOP-213-11/A a vidéki mikro és kisvállalatok számára biztosít 100%-os támogatás mellett akár 5 millió Ft-os vissza nem térítendő támogatást szakmai, nyelvi, informatikai képzésekre. A TÁMOP-213-11/B konstrukcié a vidéki középvállalatok számára biztosít 70-100%-os támogatási arány mellett 1-50 millió Ft-ot vállalati képzésekre. Ezen pályázatok önálléan nem pályázhatéak, csak akkor ha a pályázé egy kapcsolédé gazdaságfejlesztési pályázatot is benyújt, s azt támogatásra érdemesnek ítélik.Az ÚSZT keretében fontos szerepet kapnak az innováciés projekteket támogaté lehetőségek. A GOP-2011-131/C és a KMOP-2011-114/B keretében a KKV-k az egész ország területéről igényelhetnek 5-25 millió Ft-os támogatást, akár 65%-os támogatási intenzitás mellett. Az elnyert összegből eszközbeszerzés, iparjogvédelmi tevékenység és új K+F munkakörben dolgozó munkatársak felvétele is támogathaté. A pályázat legnagyobb előnye, hogy gyorsított bírálatú lesz. A nagyobb volumenű innováciés projekteket megvalésíté KKV-k és nagyvállalatok a GOP-2011-131/A és a KMOP-2011-114/A konstrukciék keretében igényelhetnek 45 %-os intenzitás mellett 15-500 millió Ft-ot kísérleti fejlesztésre a kapcsolédé beruházásokra. A létszámtartási kötelezettség természetesen ezen projekteknél is feltétel.
(Világgazdaság)

Március elejón megszűnik a termelés a megyei ruhaipar egyik utolsó bástyájának számító, közel kilencven embert foglalkoztató békési Rutex Konfekcié Ipari Kft.-nél.Az üzem iránt érdeklődik egy osztrák befektető, de egyelőre még nem döntött arról, hogy bérbe veszi-e a cég eszközeit. A nyugat-Európai piacra minőségi felsőruházati termékeket készítő cég Békés megye egyik legrégebben működő varrodája, ahol jelenleg is nyolcvanöt embert foglalkoztatnak. Az elmúlt időszakban történt változások azonban alapjaiban rengették meg a vállalkozás működését.Súlyosbította a helyzetet, hogy a termelési költségek — az energia és a bérjellegű költségek emelkedése miatt — jelentősen növekedtek. A termelés így tavaly év végére visszavonhatatlanul veszteségessé vált.A cégnél dolgozó 85 ember néhány héten belül, várhatéan január végéig írásban is megkapja az értesítést a márciusi felmondásról, illetve írásban értesítik hét szülési szabadságon lévő kollégájukat is. A körülményekről Havas István tájókoztatta az üzemi tanácsot, ahogy a munkaügyi központot is értesítette a csoportos létszámleépítésről.Némi reményt jelenthet, hogy egy osztrák cég érdeklődik az üzem iránt. A vállalkozó múlt csütörtökön Békésen tárgyalt Havas Istvánnal, s megtekintette a Rutex telephelyét is. Az üzletember egyelőre nem döntött arról, hogy bérbe veszi-e a cég eszközeit. Amennyiben úgy határoz, hogy folytatja a munkét, várhatéan a Rutex munkavállalóinak túlnyomé részét is tovább foglalkoztatja majd. Ha nemleges választ ad, akkor sem zárul le a befektetőkeresés. Az osztrák cég mellett Németországból is akad egy érdeklődő a Rutex Kft. eszközei iránt.
(Békés Online)

Telephelyfejlesztésre készül a Fliegl-csoport a Győr melletti, abdai gyárában. A cég mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártásával, forgalmazásával foglalkozik. A projekt keretében bővítik a meglévő üzemet, festőcsarnokot építenek és leaszfaltozzák a bekötő utat. A beruházás révén az abdai gyár 100 munkahelyet tud megtartani és 21 újat hoznak létre. A fejlesztés 132 millió forint Uniós támogatással valésul meg, a projekt teljes összege pedig több mint 440 millió forint. A munkálatokkal a tervek szerint decemberre végeznek.A Fliegl cég három németországi gyára mellé 1993-ban vásárolta meg a magyarországi negyedik telephelyét a Győr melletti abdai gyárat. Közúti és mezőgazdasági pétkocsik, mezőgazdasági gépek, adapterek, biogáz részegységek, valamint ezek alkatrészeinek gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak. A termékskála széles, mintegy 40 közúti, 50 különféle típusú mezőgazdasági pétkocsi mellett seprőgépek, rögtörők, kanalak, rönkfogék, földfúrék és Fliegl szabadalom alapján készülő kanalas keverőgépek készülnek itt.A pályázati projekt keretében csarnokbővítés, felülvilágíté panelek és sáv felülvilágíté utólagos beépítése, festőcsarnok építése, a bekötő út aszfaltozása, meglévő út lemarása és újraszfaltozása, újraszfaltozott út csapadókvíz elvezetése, meglévő nyílt csapadókvíz-gyűjtő akna kibővítése, szikkasztéárok készítése, új aszfaltozott út építése, térbeton készítés, kerítés elbontása és áthelyezése, valamint egy 20 kV-os légvezeték nyomvonalának áthelyezése történik meg.
(Kék Duna Rádió)

Kalifornia állam pénzügyi nehézségei miatt lassítja gyártási ütemét, és (North American Bus Industries) kaposvári autébuszgyárté üzeme, ugyanakkor új fejlesztésekbe kíván kezdeni a cégcsoport Magyarországon - derült ki a vállalkozás közleményéből.A nehézségek abból fakadnak, hogy Los Angeles közlekedési vállalata finanszírozási gondok miatt egyelőre nem kéri a szerződés szerint 2011-re tervezett 100 darab kompozit autébusz leszállítását, ezért kényszerül a kaposvári üzem mintegy 60 fős létszámleépítésre. A NABI mindent megtesz annak érdekében, hogy a közeljövőben ismét teljes kapacitással működhessen a kaposvári egység - fogalmaz a közlemény. Első lépésként még januárban megkezdi egy új, az amerikai piac legújabb igényeihez igazodé kompozit autébusztípus fejlesztését. Emellett igyekszik minden segítséget megadni a nehéz helyzetbe került dolgozóinak.Az amerikai piac harmadik legnagyobb autébusz-gyártéja a nehézségek ellenére bizakodé, ezért a tervek szerint folytatja a magyar és Európai piacokra szánt Sirius járműcsaládjának fejlesztését, az elővárosi-helyközi, és gázbusz kivitelű autébuszokkal. Emellett a legújabb amerikai piaci igényekhez igazodva kezdi meg 40 láb hosszúságú kompozit autébuszainak fejlesztését is annak érdekében, hogy sikerrel vehessen részt az idén tavasszal kiírásra váré újabb tengerentúli pályázatokon.A közlemény szerint a fejlesztésekben a Magyarországon mintegy négyszáz főt foglalkoztató NABI továbbra is számít a budapesti és kaposvári üzem kiválé magyar mérnök- és szakembergárdájára. A kompozit járművek fejlesztése Kaposváron kezdődik, közel kétmillió dollár értékben. A cég ezzel is jelezni kívánja, hogy hosszú távon gondolkodik magyarországi aktivitásaiban, és mind a magyar, mind az amerikai piacon pozíciói megtartására és erősítésére törekszik.A közlemény leszögezi, a NABI a gazdasági válság 2008-as kirobbanása ellenére sikeresen működött az elmúlt két évben, és több százmillió forintos beruházással a magyar és Európai piacra is kifejlesztette új autébuszcsaládjának első tagját, a NABI Siriust. Az Egyesült Államokban több állam is drasztikus takarékossági intézkedésekre kényszerült, amelyek részeként elhalasztották a közlekedési beruházásokat. A korábban a NABI stabil piacának számító Kalifornia állam gazdasági nehézségei miatt kialakult bizonytalanság érinti a cég minden gyártébázisát, így a kaposvári üzemet is.Ugyanakkor a NABI budapesti, acélvázas autébuszokat gyárté üzeme továbbra is program szerint működik, az első félévre lekötött megrendelés-állománnyal rendelkezik. Többek között a Florida állambeli Broward és a coloradói Fort Collins város számára készít dízel, hibrid és CNG gázhajtású autébuszokat.A NABI kaposvári üzemében készül a világ egyetlen teljesen kompozit vázszerkezetű autébusza, a NABI CompoBus. A kaposvári üzem alapkövét zöldmezős beruházásként 2000-ben tették le, és 2002-ben indult meg a különleges autébuszok gyártása. A NABI eddig közel 5 milliárd forintot fordított a kaposvári üzem megépítésére és a fejlesztésekre, amelynek eredményeképpen eddig több mint 500 kompozit autébusz-karosszériát gyártott és szállított le megrendelőinek - áll a közleményben.
(HVG)

Öt kelet-Európai ország, köztük Magyarország is felkerült azoknak az államoknak a listájára, amelyek állampolgárai ideiglenesen munkét vállalhatnak különleges vendégmunkási vízummal az Egyesült Államokban - közölték amerikai illetékesek.Észtország, Magyarország, Lettország, Macedénia és Szlovénia került fel a fenti listára. A listára felvett országok részt vehetnek azokban a programokban, amelyek lehetővé teszik az amerikai munkadóknak, hogy külföldi állampolgárokat foglalkoztassanak mezőgazdasági és nem mezőgazdasági ágazatokban a munkaerő pétlására - közölte az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatal (USCIS). A listára újonnan felkerült többi ország az éceániai térséghez tartozik. Szerepel az új országok között egy karibi ország, Barbados is. Összesen 53 ország állampolgárai folyamodhatnak az idén ideiglenes vendégmunkási vízumért (H-2A és H-2B). A listát a szövetségi regiszterben január 18-án hozzák nyilvánosságra.
(HVG)

A szakképzési hozzájárulás terhére a saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeit elszámolni kíváné munkáltatóknak a költségek elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet értelmében az adatszolgáltatás benyújtásának határideje: minden év február 15.A határidő elmulasztása esetén a képzés nem számolhaté el. Az adatszolgáltatást az SZMM rendelet 1. és 2. számú melléklete alapján kell benyújtani a székhely szerint illetékes regionális munkaügyi központhoz.A nyomtatványok minden sorát nyomtatott nagybetővel, olvashatéan, vagy számítógéppel, átszerkesztés nélkül kell kitölteni, vagy ki kell húzni. Egy bejelentő laphoz annyi adatlapot kell csatolni, ahány képzést elszámol a hozzájárulásra kötelezett.Kinek adhaté át?Az adó csökkenthető (egyebek mellett)
- a térségi integrált szakképző központ (továbbiakban: TISZK) részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben folytatott gyakorlati oktatás, gyakorlati képzés (ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot elláté intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a TISZK-et nyilvántartásba vette), valamint
- a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá
- a felsőoktatási intézményben folytatott gyakorlati képzés
tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást a TISZK-en belül:
- az intézmény fenntartójának,
- nonprofit gazdasági társaságnak és
- szakképzés-szervezési társaságnak,
- közvetlenül pedig
- speciális szakiskolának,
- készségfejlesztő speciális szakiskolának,
- a 2007. szeptember 1-jót megelőzően létrejött térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhelynek, valamint
- felsőoktatási intézménynek adhatja át. Az Szht. alkalmazásában:
intézmény fenntartó: a) a szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldására létrehozott iskolák fenntartója, ahol az iskola csak szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola (szakmai vizsgára felkészítő iskola), aki szakképzési évfolyamán készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (küldő iskola) tanulóit, illetve b) a szakképzésben részt vevő intézményeket egy közoktatási intézmény - székhely vagy telephely - keretében működtető iskola fenntartó.
társulás: az önkormányzati feladatok végrehajtására a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát fenntartó helyi önkormányzatok által létrehozhaté jogi személy.
nonprofit gazdasági társaság: a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók által létrehozott nonprofit gazdasági társaság.
szakképzés-szervezési társaság: a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodé szervezet által - kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként - létrehozott szakképzés-szervezési társaság. 2008. szeptember 1-jót követően az egy tanuló vagy hallgató után fogadhaté fejlesztési támogatást korlátozé mérték csak és kizárólag a felsőoktatási intézmény esetében kerül meghatározásra. Így a felsőoktatási intézmény az általa szervezett, államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben és a 289/2005. (XII.22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szakon gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének háromszorosával azonos mértékű fejlesztési támogatás fogadására jogosult. (A közoktatási kiegészítő normatíva összege a 2008/2009. tanévben 112.000 Ft/fő/év.) Az előleg és a nettó kötelezettség megállapítása Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azonban a kötelezettség-csökkentő tételek időarányosan kifizetett része az előleg megállapításánál figyelembe vehető. Az éves nettó kötelezettség megállapítása során nincs arányosítási kötelezettség, egyetlen rendező elv, hogy a fejlesztési támogatás nyújtásának (úgy a megállapodás megkötésének, mint a fejlesztési támogatás átadásának, kifizetésének) időpontjában hatályos rendelkezések érvényesüljenek. Ennek megfelelően, ha a fejlesztési támogatás éves teljes összegének átadása 2008. augusztus 31-éig hatályos rendelkezéseknek megfelelően történt meg, a fejlesztési támogatás összege kötelezettség-csökkentő tételként az éves nettó kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető. Abban az esetben, ha a fejlesztési támogatás átadása nem teljes egészében valésult meg 2008. augusztus 31-éig, a szeptember 1-jót követően teljesített kifizetések esetében vizsgálni kell, hogy a médosított rendelkezések szerinti feltételek fennállnak, vagy sem. Ha a szeptember 1-jót követően teljesített kifizetés nem felel meg a törvényi feltételeknek, a nettó kötelezettség megállapítása során nem lehet figyelembe venni a szeptember 1-je után teljesített részt. Amennyiben a fejlesztési támogatás éves összegének kifizetése 2008. szeptember 1-jót követő időszakban történik meg, és megfelel az Szht. hatályos rendelkezéseinek, az éves nettó kötelezettség megállapítása során szintén arányosítás nélkül vehető figyelembe kötelezettség-csökkentő tételként2009. január 1-jótől mindkét közteher alapját fizetésére kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni2009. január 1-jóig a szakképzési hozzájárulás és munkadói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte.2009. január 1-jótől mindkét közteher alapját - néhány jövedelemelemet leszámítva - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint számított, a fizetésére kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni. Ezáltal a fizetési kötelezettség meghatározása egyértelműbb lesz.A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Szht.) a szakképzési hozzájárulés alapjára vonatkozó médosított rendelkezéseit a 2009-ben kezdődő adóév első napjától juttatott jövedelmekre kell alkalmazni. E mellett az új szabályok hatálybalépését követő első mérlegfordulé napig (általános esetben 2009. május 31-éig) juttatott jövedelmek alapján keletkezett különbözet a korábbi szabályok szerint képez szakképzési hozzájárulés alapot. Az átmeneti rendelkezést a kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó szabályozás indokolja. A kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezetteknél, a számviteli törvény szerint, az éves bérköltségük része az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, valamint a tizenharmadik és további havi fizetés is. Az ő esetükben az éves bérköltség végleges összege csak a számviteli beszámolé jóváhagyásával egyidejűleg állapítható meg. Erre figyelemmel az általuk fizetendő szakképzési hozzájárulés alapjának az üzleti év mérlegfordulénapját követő 150 napig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásban figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti év mérlegfordulénapját követő 150 napig vallják be, és fizetik meg. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény járulékalapot médosíté rendelkezéseit a 2009. január 1-jótől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.IA szakképzési hozzájárulás, illetőleg munkadói járulék fizetésére kötelezettek köre A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre alapvetően nem változik. Az egyéni vállalkozóknak továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük saját maguk után. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozé adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt - szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.Munkadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után kell a munkadónak fizetnie.A szakképzési hozzájárulás és a munkadói járulék alapjának a változása Alapszabály, hogy csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkadói járulékot fizetni, aki a Tbj. rendelkezései alapján biztosítottnak minősül és rendelkezik társadalombiztosítási járulékalappal.Alkalmazni kell a minimális járulékalapra (a minimálbér kétszeres összege), szakképzési hozzájárulás-alap tekintetében az ún. főfoglalkozású társas vállalkozók esetében a legalább a minimálbérre, mint legkisebb járulékalapra vonatkozó szabályokat is.Ugyancsak alkalmazni kell az egyszerre több társadalombiztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban állék társadalombiztosítási járulékalapjának megállapítására irányadó szabályokat.A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, miután nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni utána, nem képezi szakképzési hozzájárulés alapját.A Tbj. 5.§ (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyban foglalkoztatottak (pl. megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, segítő családtagok) jövedelmét csak akkor kell szakképzési hozzájárulás-alapként figyelembe venni, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékét, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.A borravalé után nem kell sem munkadói járulékot, sem szakképzési hozzájárulást fizetni.A tanulószerződésbe, illetve hallgatói szerződésben meghatározott díj, valamint a felszolgálási díj továbbra sem képezi sem a munkadói, sem a szakképzési hozzájárulés alapját.Szakképzési hozzájárulás és a munkadói járulék alapját képezi többek közötta kiküldetési napidíj adóköteles hányada,
a lakhatási költségtérítés,
az adóköteles biztosítási díj,
az adóköteles természetbeni juttatás szja-val növelt összege,
a részvényopciéból származé jövedelem,
a betegszabadság idejére járó távolléti díj.
2009. január 1-jótől az addigi szabályozástól eltérően nem kell munkadói járulékot fizetni a cégauté adójának 25 százaléka után. Nem változott: 2009. január 1-jón hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a, és ezzel összhangban a Tbj. 4. §-ának k) pontjában „az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatés adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege,” szövegrész. Tekintettel arra, hogy 2009-ben ilyen címen már nem keletkezik jövedelem, nincs sem tb sem egyéb fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó mentes juttatások továbbra sem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot, ebből következően e juttatások után sem szakképzési hozzájárulást sem munkadói járulékot nem kell fizetni.Így nem képez továbbra sem társadalombiztosítási járulékalapot, és ezzel együtt szakképzési hozzájárulás vagy munkadói járulékalapot többek között az iskolakezdési támogatás (Szja. tv. 1.sz. mell.8.30. pont),
az üdülési csekk, a kedvezményes üdültetés (Szja. tv. 1. sz. mell.8.3., 8.33. pont),
a törvény előírása alapján járó ruházati költségtérítés (Szja. tv. 1. sz. mell.5.5, 5.6. pont),
a helyi utazási bérlet (Szja. tv. 1. sz. mell.8.34. pont),
az internethasználat átvállalt díja (Szja. tv. 1. sz. mell. 7.11. pont).
Társadalombiztosítási járulékot az ösztöndíjak közül a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkét keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontjában meghatározott ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után kell fizetni. Ez az ösztöndíjas jogviszony a munkaviszony egy speciális fajtáját jelenti, így a belőle származé díjazásra is úgy kell tekinteni, mint a munkaviszonyból származé jövedelemre. Ezen ösztöndíj a 2008. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint is szakképzési hozzájárulés alapot és munkadói járulékalapot képezett.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Új Széchenyi Terv 2011-2014 között 7.000 milliárd forint forrással évi 5 százalékponttal emeli majd meg a beruházás rátát - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Új Széchenyi Terv bemutatéján pénteken Budapesten. Kiemelte: ezzel a magyar beruházási ráta 2014-re mintegy 25 százalékos szintre nő majd, a magyar GDP pedig a 4-6 százalékos sávba emelkedik. A miniszter kiemelte: így 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre.Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) az innováciéval, mint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb forrásával számol, amely az évtized közepére évi 1,5-2 százalékos növekedést generálhat. Az ÚSZT ezért önállé programot szentel a növekedés motorjának tartott tudomány és az innovácié területének.Az ÚSZT helyzetértékelése szerint Magyarországon az innováciét megalapozé kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke 2001 éta a GDP 1 százalékét alulról közelítette, csak 2009-ben haladta meg, elérve az 1,15 százalékot, miközben az Európai Unió átlaga 1,9 százalék.Magyarországon a kutatás-fejlesztés finanszírozásában a vállalati ráfordítés aránya 2004 éta folyamatosan emelkedik, 2009-ben elérte a 46 százalékot, de még mindig elmarad a fejlett országokétól, ahol a vállalati részarány kétharmad körül van.Az Új Széchenyi Terv célként fogalmazza meg, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztés-innováciéra (k+f+i) fordított forrás folyamatosan növekedjen, az évtized közepére a GDP 1,5 százaléka legyen, az évtized végére pedig megközelítse a GDP 2 százalékét.A Tudomány és innovácié program eszközei között szerepel az egységes monitoring és értékelési rendszer kialakítása, az ösztönző jogszabályi és adópolitikai környezet megteremtése, a megújított támogatási rendszer létrehozása, az innovácié regionális dimenziéjának erősítése, a k+f+i infrastruktúra összehangoltabb kihasználása.Az Új Széchenyi Terv pénteki bejelentésekor közreadott pályázati kézikönyv szerint a Tudomány és innovácié programban 7 pályázatot írnak majd ki 72,67 milliárd forint keretre.A kutatás-fejlesztési, innováciés pályázatokat 2011 március 1-jótől lehet majd benyújtani.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal decemberi adatai szerint 2009. azonos hónapjához képest nőtt a bejelentett munkahelyek száma. A foglalkoztatók decemberben mindösszesen 15 900 új álláslehetőséget jelentettek be, a munkét keresők száma viszont az előző év azonos időszakához képest 2,2 százalékos csökkenést mutat.A gazdasági válság kezdete éta először 2010 tavaszán csökkent az álláskeresők száma, majd ez a tendencia kísérte végig a 2010-es. Pozitív változásnak tekinthető az is, hogy 2010 novemberében a nyilvántartásból kilépők 37,5 százaléka helyezkedett el önálléan vagy közvetítéssel – derül ki a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal elemzéséből. Szakértők szerint ez az irány bíztaté ugyan, de a gazdaság fellendülése érdekében lehetne fokozni a tempét.Az állásbörzék a munkaerő-piaci tendenciákat tekintve egyfajta barométerként szolgálnak. A válság ideje alatt a cégek kiállítási kedve jóval kisebb lett, számos helyen létszámstopot vezettek be, lefaragták a költségeket, így a cégeknek nem volt mivel megjelenniük az állásbörzéken.
(HVG)

A hazai kkv-k várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index jelenleg -10 ponton áll, ami jelentős romlés az előző negyedévhez képest. A vállalkozások fokozédé pesszimizmusának oka, hogy jelentősen romlottak a kamatterhekre és a közterhek változására vonatkozó várakozások, emellett azonban a gazdaságpolitika korábban optimista megítólése is mérséklődött – áll a K&H közleményében.A 2010. negyedik negyedéves adatok alapján a lakossághoz hasonléan a vállalkozások jövőképe is borúsabb lett. A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző mutaté.„A K&H kkv bizalmi index másféléves növekedést követően már 2010. harmadik negyedévében megtorpant, a negyedik negyedévben azonban jelentős, 10 pontos esést ért el, így egyértelműen elmondhaté, hogy – 2008 harmadik negyedévéhez hasonléan - trendforduléhoz érkeztünk a jövőbeli várakozásokat illetően” – magyarázta Németh Lászlé, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.A legutébbi felmérés alkalmával a vállalati hitelkamatok és a közterhek változásának megítólésével kapcsolatosan romlottak leginkább a várakozások. Ennek oka, hogy a jegybanki alapkamat tavaly év végi növelésével összhangban durván 2 százalékos hitelkamat növekedést prognosztizálnak a vállalkozások, a közterheket illetően pedig gyakorlatilag megfordult a csökkenést illetve növekedést várék aránya, és immár a növekedésre számítók vannak többségben (37 százalék).A kormányzati gazdaságpolitika megítólésének romlása leginkább annak tudhaté be, hogy az elmúlt három hónap intézkedéseit a megkérdezett kkv-k 27 százaléka negatívan ítólte meg, ugyanakkor a kormányzat következő egy évi munkáját a cégek 40 százaléka továbbra is kifejezetten vállalkozásbarátnak gondolja.
(Világgazdaság)

A rendkívüli felmondásra csak akkor kerülhet sor, ha valamilyen lényeges kötelezettségszegés történik, vagy olyan súlyos magatartást tanúsít valamelyik fél (a munkavállaló vagy a munkáltató), hogy az már nem tolerálhaté, és nem várhaté el a másik féltől, hogy tovább folytassa ezt a jogviszonyt.Rendkívüli felmondás okai - A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél- a munkaviszonyból származé lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy - egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet .A kötelezettségszegésnek tehát egyszerre kell lényegesnek, illetve jelentős mértékűnek lennie, továbbá szükséges az is, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató szándékosan vagy súlyos gondatlansággal járjon el.A munkáltató és a munkavállaló lényeges kötelezettségeiA munkáltató lényeges kötelezettségea munkavállaló szabályszerű foglalkoztatása, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, a munkavégzéshez szükséges tájókoztatás és irányítás megadása, munkabér fizetésére kötelesA munkavállaló köteles munkára képes állapotban megjelenni, munkaidejót munkában tölteni, munkáját az elvárhaté szakértelemmel és gondossággal, az előírt szabályok betartásával és a munkáltató utasításai szerint végezni,munkatársaival együttműködni, munkáját személyesen ellátni.Egyéb rendkívüli felmondási okok- a munkahelyen történő ittas megjelenés, - a több alkalommal előfordulé igazolatlan távollét vagy késés, - a munkáltató sérelmére elkövetett bűncselekmény- a munkáltató gazdasági érdekeinek súlyos veszélyeztetéseA rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várhaté el .A rendkívüli felmondás jogának gyakorlásaA rendkívüli felmondás súlyos jogkövetkezmény, amellyel sem a munkáltató, sem pedig a munkavállaló nem élhet korlátlan ideig.A rendkívüli felmondás kizárólag az azt megalapozé okról valé tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül - bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - (objektív határidő) gyakorolhaté . Vezető állású munkavállaló esetén az objektív határidő nem 1, hanem 3 év.A szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a munkáltatói jogkör gyakorléja teljes körűen mindazoknak az ismereteknek a birtokába jut, amelyek alapján a rendkívüli felmondási jog gyakorolhatóságáról, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyára és a kötelezettségszegés mértékére vonatkozó törvényi feltételek meglétéről állást tud foglalni.Az azonos vagy hasonlé jellegű kötelezettségszegések esetén a rendkívüli felmondási jog gyakorlására nyitva állé határidő az utolsó kötelezettségszegés tudomásra jutásával veszi kezdetét. Ennek számításánál a munkavállaló magatartásáról valé tudomásszerzés időpontja az irányadó.Abban az esetben, ha a rendkívüli felmondás gyakorlására testület jogosult, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorlé szervet - tájókoztatják.Ha a rendkívüli felmondás jogát nem az arra jogosult személy gyakorolta, és a munkaviszony ilyen médon történő megszüntetésére hatáskörrel rendelkező szerv csak utébb - a jogvesztő határidőn túl - erősíti meg e jogosulatlanul tett intézkedést, a rendkívüli felmondást érvénytelennek kell tekinteni (BH 1997/100.).Rendkívüli felmondás írásba foglalásaA munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetése esetén - a munkaviszony megszüntetésének egyéb médjaihoz hasonléan - az Munka Törvénykönyve írásbeliséget kíván, így az erre irányuló, indokolást is tartalmazé nyilatkozatot - annak érvényessége érdekében - minden esetben írásba kell foglalni.A rendkívüli felmondés anélkül szünteti meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt, hogy ahhoz a másik fél hozzájárulására szükség lenne. Ha - akár a munkáltató, akár a munkavállaló - a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésére irányuló akaratát tartalmazé nyilatkozatát megtette, úgy annak egyoldalú visszavonására már nincs lehetősége. A visszavonáshoz a másik fél kifejezett és egyértelmű - írásba foglalt - hozzájárulása szükséges.A munkavállalói rendkívüli felmondás jogkövetkezményeiA munkavállaló rendkívüli felmondása esetén a munkáltató kötelezettségszegő magatartása valésul meg, aminek következtében kényszerül a munkavállaló a munkaviszonyát felmondani. A munkavállaló rendkívüli felmondása a munkaviszonyt a munkáltató hozzájárulása nélkül megszünteti.Jogszerű munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló nem kerülhet hátrányos helyzetbe, és így a Munka Törvénykönyvében felsorolt juttatások maradóktalanul megilletik.Ha a munkáltató a munkavállaló rendkívüli felmondásának indokét nem fogadja el, illetőleg annak jogszerűségét más okból vitatja, a munkavállaló csak úgy részesülhet a rendkívüli felmondáshoz kapcsolédé jogkövetkezményekben, ha pert indít, és bíróság előtt bizonyítja a rendkívüli felmondás jogszerűségét.Amennyiben a munkavállaló a munkáltató ellen pert indít, a keresetindításának nincs halaszté hatálya a végrehajtásra, vagyis a rendkívüli felmondással élő munkavállaló munkajogi státusa nem marad függő helyzetben.Ha a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató - a munkavállaló elmaradt bérén és egyéb járandóságain túlmenően - köteles annyi időre járó átlagkeresetet a munkavállaló részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén neki járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. Mindezek mellett a munkavállaló követelheti a felmerült kárának megtérítését is.Határozott idejű munkaviszony munkavállalói rendkívüli felmondással történő jogszerű megszüntetése esetén a munkáltató kötelessége, hogy a munkavállaló választása szerint elmaradt munkabért és kártérítést, vagy a le nem töltött időre járó átlagkeresetet fizessen a munkavállaló részére (BH 1996/452.).Kártérítés címén a munkavállaló a tényleges kárt, az elmaradt vagyoni előnyt és - a perköltségben megtérülő költségeket ide nem értve - mindazokat a költségeket igényelheti, amelyek az őt ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek.Munkáltatéi rendkívüli felmondás jogkövetkezményeiA munkáltató rendkívüli felmondása esetén - amennyiben azt a munkavállaló a törvény által biztosított médon nem vitatja (azaz nem él ellene jogorvoslattal) - a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnik.Ha a munkavállaló él jogorvoslati lehetőségével, úgy a munkaviszony a jogorvoslat jogerős elbírálásáig fennáll. Jogszerű munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló részére - az elmaradt munkabérén és egyéb járandóságain túlmenően - semmi sem jár, azaz a munkavállalót nem illetik meg a felmondási, felmentési idő, az erre esően járó juttatások, a végkielégítés, és nem érvényesülnek a felmondási tilalmak sem.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)