Munkaügyi Tudástár

PET palackokból piaci késztermékeket - pántolé szalagot és granulátumot - előállító üzemet épít a Fejór megyei Mezőfalván a Budafilter'94 Kft. Az 1262 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok építése 223 millió forintba kerül, a termeléshez szükséges pántolészalag-gyárté, valamint a granulálé gépsort pedig 68 millió forintért vásárolja meg a társaság. Az üzemépítéshez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának pályázatán több mint 99 millió forint, a technolégiai fejlesztéshez pedig mintegy 29 millió forint támogatást nyert a vállalkozás. A beruházással 42 új munkahelyet teremt a kft. - mondta el az MTI-nek a cég főmunkatársa. Nagy Szilvia tájókoztatása szerint a pántolészalag-gyárté, valamint a granulálé gépsor május-június elejón érkezik meg Kínából Mezőfalvára, s az üzemcsarnokban három hónapos prébagyártás után, várhatéan szeptemberben kezdődik meg a termelés. A projekt teljes befejezése 2012. december 31. Az üzemben évi 720 tonna pántolészalagot, valamint 600 tonna granulátumot állítanak majd elő, s ott végzik az alapanyagként szolgáló PET palackok válogatását és darálását is. Tervezik, hogy a későbbiekben műszaki alkatrészek gyártására egy fröccsöntő berendezést is munkába állítanak. A Budafilter'94 neve először a cég egyik tulajdonosa, Simon Lajos által feltalált, a kft. által kifejlesztett és jelenleg a Thermo Press Hungary Kft. által forgalmazott, palackzsugorításra használhaté, háztartási Thermo Press készülék révén vált ismertté. A berendezésből eddig húszezernél többet adtak el. A zsugorított palackokat a postával kötött inverz csomagszállítási megállapodás értelmében bármely postahivatalon keresztül el lehet küldeni a cég telephelyére, s azokért darabonként két forintot fizetnek.
(HVG)

A munkavédelemről szóló 1993. Évi XCIII. Törvény, a foglalkozás egészségügyi ellátásról szóló 27/1995. NM, a 89/1995. Kormányrendelet és a 33/1998.(VI. 24.) NM értelmében minden munkáltató, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, köteles munkavállalói számára biztosítani a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat.A véleményezést első fokon a foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatást végző szerződéses szakorvos végzi.Az orvosi vizsgálatra vonatkozóan munkáltató külön szabályzatban határozza meg annak rendjót. (Hatályos Foglalkozás-egészségügyi Szabályzat)A munkavégzés személyi feltételei: egészségügyi alkalmasságA munkavégzés személyi feltételeinek biztosítása során a munkáltató köteles arról gondoskodni, hogy csak olyan munkavállalót foglalkoztasson, aki egészségügyi szempontból a munkavégzésre alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal (Mvt.49.§).Az egészségügyi alkalmasságról a külön jogszabályban meghatározott munkakörökben előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. (33/1998.(VI. 24.) NM. rendelet)A munkaköri alkalmassági vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozik annak elbírálása, hogy a munkavállaló a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő leterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e.A munkáltató nem foglalkoztathatja azt a személyt, akit az orvosi alkalmassági vizsgálaton "alkalmatlannak" minősítettek.A munkaviszony létesítése során a munkáltató, illetve a vizsgálatot végző orvos tájókoztatást kérhet a munkavállalótól az egészségi állapotára vonatkozó olyan kérdésekben, amelyek a munkaviszony létesítése és a munkakör betöltése szempontjából lényegesnek minősülnek. Az ilyen kérdések és vizsgálatok természetesen nem sérthetik a munkavállaló személyiségi jogait, és nem terjedhet ki a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.A munkavállaló - együttműködési kötelezettsége alapján - köteles a munkáltatót tájókoztatni arról, ha valamely, korábban megállapított munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik vagy valamilyen, az egészségéhez kapcsolédé társadalombiztosítási ellátásban - pl. baleseti járadékban - részesül.Ezt meghaladóan bármilyen egészségi állapotra vonatkozó kérdés csak orvosi kérdés lehet, amely a magántitok körébe tartozik.Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat adhat tájókoztatást a munkáltatónak arról, hogy a munkavállaló orvosilag alkalmas vagy alkalmatlan-e a betölteni kívánt munkakör ellátására. A vizsgálat elvégzése csak a munkavállaló előzetes hozzájárulásával történhet, és az nem sértheti a személyiségi jogait (LB. Mfv. I. 10.304/2004.)Az orvosi alkalmassági vizsgálat körében kitölthető olyan orvosilag megengedett adatlap, amely az orvosi titok körében kezelendő. Az esetleges alkalmatlanság oka csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölhető.Fentiekből is következően a munkavállaló az egészségügyi alkalmassághoz kötött munkakör betöltése előtt köteles számot adni azokról a meglévő betegségeiről, amelyek a munkaviszony létesítését kizárják.Elvileg elképzelhető, hogy a munkavállaló ezen kérdésekben lényeges körülményeket elhallgat vagy szándékosan téves tájókoztatást nyújt a vizsgálatot végző orvos részére. Ez a magatartás megtévesztésnek minősül, s utébb - bizonyíthatósága esetén - a munkaviszony érvénytelenségét is eredményezheti.A munkaviszony létesítésekor már meglévő vagy később kialakulé ún. "természetes kérokú" endogén eredetű betegségek egy része (kivéve a súlyosabb eseteket) nem eredményezi feltétlenül a munkakör betöltésére valé egészségügyi alkalmatlanságot.Számos esetben ezek a betegségek (pl. magas vérnyomás, szédülési hajlam) a munkakör (pl. adminisztrátor) ellátását nem zárják ki, lehet, hogy a munkavállaló nincs is tisztában meglévő egészségügyi problémájával, hisz mellette munkáját biztonságosan el tudja látni.A gyakorlat azt mutatja, hogy a munkavállaló "magával hozott", a munkaviszonytól független betegségei egy esetlegesen bekövetkező munkabalesetnél jutnak különös jelentőséghez.Munkabaleset és egészségi állapotA munkabalesetek bekövetkezése során lefolytatott vizsgálatnál nagy jelentősége van a személyi tényezők vizsgálatának.E körben lényeges szempont, hogy a munkavállaló rendelkezett-e a biztonságos munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeivel. Ennek első számú felelőse nyilvánvaléan a munkáltató (pl. időszakos orvosi vizsgálatok).Ugyanakkor fontos hangsúlyozni e vonatkozásban a munkavállaló felelősségét is, hiszen munkáját munkára képes állapotban köteles végezni, haladóktalanul jeleznie kell a munkáltató számára rosszullétét, fáradtságát, valamint azt is, ha megbetegedése miatt nem képes munkáját biztonságosan ellátni. Amennyiben a munkavállaló fenti kötelezettségét nem teljesíti, mulasztásának bizonyítása a munkáltatót terheli. Ebben a kérdésben a célirányos médon lefolytatott szakorvosi vélemények tekinthetőek irányadónak.A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A törvényben megfogalmazott "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés arra utal, hogy a munkavállalót ért kárnak valamilyen formában összefüggésben kell állnia munkaviszonyával, adott esetben az elszenvedett munkabalesettel. A munkáltatónak a kárfelelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért akkor állapítható meg, ha a munkavállaló bizonyítja a munkabaleset és a betegsége közötti okozati összefüggést (csonkolásos balesetnél ez egyértelmű).A bíróság elé kerülő legtöbb esetben az egészségkárosodás közvetlenül vagy közvetve valamilyen balesetre vezethető vissza. Ha a munkavállaló balesetét a munkáltató által nem ismert és kellő gondosság mellett sem felismerhető betegség következtében - a munka jellegével és a munkahely adottságaival össze nem függő - rosszulléte okozta, a munkáltató mentesül a felelősség alél.Az adott ügyben a munkavállaló szolgálata közben epilepsziás roham következtében rosszul lett, elesett és a fejón sérüléseket szenvedett. Az orvosi szakvéleményeken alapulé bírósági döntés értelmében, a korábban nem diagnosztizált epilepszia következtében fellépő rosszullét nem hozhaté okozati kapcsolatba a munkáltató működésével és a munkaviszonnyal, ezért a munkáltató nem tehető felelősség.Amennyiben tehát az orvosi szakvélemény szerint a munkaviszonyból folyé tevékenység és a károsodás között az okozati összefüggés egyértelműen kizárhaté és sorsszerű megbetegedés állapítható meg, a munkáltató elleni kárigény megalapozatlan. Ha a természetes kérokú betegség (magas vérnyomás, epilepszia, labilis idegrendszer stb.) a munkabaleset kizárólagos oka, a munkáltató felelőssége nem áll fenn.A munkáltatói kárfelelősség legalább a közvetett összefüggést feltételezi. Ha a munkavállaló a munkahelyi balesetből eredő egészségkárosodásból maradóktalanul felgyégyul, a későbbi, sorsszerű betegségből eredő károkért a munkáltató felelőssége nem áll fenn.A felmerült esetben a munkahelyen bekövetkezett kompresszor-robbanés a munkavállaló gyermekkorától fennállé ideggyenge alkatát átmenetileg rosszabbá tette, de ez kompenzálédott, és a később kialakult újabb állapot családi körülmények hatására jelentkezett, oki összefüggés hiányában kártérítés nem jár.Nem állapította meg a bíróság az összefüggést akkor sem, amikor az esztergályos rosszul lett és kérházba szállítás után meghalt. A halált közvetlenül előidéző trombézis ugyanis a munkavállaló előrehaladott magas vérnyomásával függött össze. A trombézis egyes csekélyebb fizikai megterhelés esetén is kialakulhatott volna.Megállapította viszont a bíróság a munkáltató kárfelelősségét, amikor a halálos következmény egyedüli oka a munkabaleset miatt szükségessé vált - orvosi műhiba nélkül végrehajtott - műtét és szövődményeként kialakulé betegség volt.Más esetben a munkavállaló a munkavégzés közben a homlokét ütötte be. Sérülése néhány napon belül begyégyult, a következő évben azonban rokkantosították. Az orvosi szakvélemény szerint az agyi károsodás okozati összefüggésben volt a balesetkor keletkezett agyhártya alatti bevérzéssel. A bíróság itt is megállapította a munkáltatói felelősséget, hiszen a kisebb sérülés volt az oka a később jelentkező súlyos egészségromlásnak.A gyakorlatban több esetben is előfordult, hogy a munkabaleset következtében a munkavállalónál pszichés megbetegedések léptek fel. Az adott munkabalesetnél a munkavállaló lába sérült meg, ebből adódéan 26 %-os munkaképesség-csökkenése keletkezett. A baleset következtében azonban - anélkül, hogy korábban ilyen panaszai lettek volna - pszichés betegséggel is kezelni kellett. Munkaképességét összességében 67 %-ban veszítette el. A szakértő szerint a pszichés betegség kibontakozására a baleset adott alkalmat, ezért a munkáltató kártérítési felelősséggel tartozik.Amennyiben a munkavállaló természetes eredetű, vagyis nem a munkavégzésből eredő, annak körülményeiből származé megbetegedéséből eredő állapota a munkabalesettel összefüggésben tovább romlott, ezért a károsodásért a munkáltató felelőssége szintén megállapítható. A kérdéses esetben a vízvezeték szerelőt áramütés érte munkavégzés közben. Az orvosi szakvélemény szerint a közvetlenül a munkabalesetből eredő munkaképesség-csökkenése 25 %-os mértékű. Megállapította ugyanakkor, hogy a korábban is meglévő magas vérnyomás megbetegedése, szív-keringési megbetegedése rosszabbodott, össz-szervezeti munkaképesség-csökkenését 50 %-ban határozta meg. A bíróság itt a munkáltató teljes kárfelelősségét állapította meg, mert a munkavállaló az egyéb természetű megbetegedései ellenére a balesetig hiánytalanul el tudta látni munkakörét.Azonos médon döntött a munkaügyi bíróság más ügyben, amikor a munkavállaló gerincelfajulásos természetes eredetű betegsége nem okozott korábban keresetveszteséget, de az állapotának rosszabbodását okozé munkabaleset miatt utébb kárt szenvedett.Munkakörülmények és az egészségi állapotA munkavállaló lassú megbetegedése, egészségi állapotának tartós leromlása esetén az egészségkárosodás oka nehezebben tisztázhaté, mint munkabaleset vizsgálatakor.Általában szakértői feladat annak megállapítása, hogy a munkavállaló megbetegedése összefüggött-e a munkakörülményekkel, s így a károsodásért a munkáltató felelőssége megállapítható-e.Ha a károsodás (pl. keresetveszteség) kizárólag valamely természetes kérokú, sorsszerű megbetegedéssel függött össze, a munkáltató nem felel. Amennyiben a károsodást jelentő állapot már a sérelmezett munkáltatói körülményektől függetlenül, korábban is fennállt, a felelősséget megalapozé kapcsolat hiányzik.Foglalkozási megbetegedésnek minősül a munkavégzés közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően kialakulé idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkafolyamat során előfordulé fizikai-, kémiai-, biolégiai-, pszichoszociális- és ergonémiai kéroki tényezőkre vezethető vissza. Ebbe a körbe tartozik tehát minden olyan betegség, amely a munkavégzés, annak körülményei folytán következett be.Ennél szűkebb a társadalombiztosítási ellátásra valé jogosultság szempontjából foglalkozási betegségnek tekintendő betegségek köre, mert csak az minősül ilyennek, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. Ezeket a betegségeket jogszabály állapítja meg, meghatározva azokat a munkakörülményeket is, amelyek közötti munkavégzésre tekintettel az adott betegség foglalkozási betegségnek minősül (217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet).Ha a munkavállaló foglalkozási betegségének kialakulásában több munkáltatónál végzett munka hatott közre, a munkavállaló káráért az a munkáltató felel, akinél a munkavállaló foglalkoztatási betegségből származé munkaképtelensége, illetve munkaképesség-csökkenése keresetveszteséget okozott.A foglalkozási megbetegedésből eredő károsodásért az a munkáltató felelős, ahol a munkavállaló a foglalkoztatási megbetegedésnek kitett munkakörben utoljára dolgozott. Az a munkáltató, aki egészséget károsíté anyaggal foglalkoztatja a munkavállalót, köteles a munkavállaló egészségkárosodásából eredő kárát megtéríteni, abban az esetben is, ha a munkavállaló a korábbi munkahelyén is ugyanazzal az anyaggal dolgozott.Mivel a foglalkozási betegségek jogszabály általi meghatározása természettudományi tapasztalatokra épül, a károsodásnak a munkaviszonnyal valé összefüggését vélelmezni kell. Ezen megbetegedések esetén a munkáltató helytállási kötelezettsége nyilvánvalé.Hangsúlyozni kell azonban, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából nincs döntő jelentősége annak, hogy a munkavédelmi hatóság elismerte-e a károsodást foglalkozási megbetegedésnek. Természetesen a jogszabály mellékletében fel nem sorolt foglalkozási eredetű megbetegedésekért is fennáll a munkáltató felelőssége.Jogeseti példák- A munkavállaló vizes, nedves helyen dolgozott, a rossz ventilátor miatt a helyiség hőmérséklete túl hideg, illetve túl meleg volt. A munkavállaló gerinc- és csípőkopás megbetegedésben szenvedett. Az orvosszakértői vélemény szerint ezek nem gyulladásos eredetű betegségek, nem állhatnak okozati összefüggésben a munkahelyi körülményekkel. Ebből következően a munkáltató nem felel a károsodásért. - A munkavállaló daruvezetőként dolgozott. Öt éven át fülkéje nyitott volt. Munkaviszonya alatt többször volt betegállományban megfázás miatt, végül porckorongsérvvel rokkanttá nyilvánították. Az orvosszakértő véleménye szerint megbetegedése az időjárósi viszontagságoknak kitett munkavégzésből származott, ebben a megfázások közrehatottak, ezért a munkáltató kárfelelőssége fennáll. - Az orvosi szakvélemény szerint a műanyag-feldolgozónál a munkaviszony megszűnése után kialakult súlyos halláskárosodáshoz a munkáltatónál mért 85 decibelnél magasabb zaj is hozzájárult, mivel korszerűtlen zajvédő dugét használtak, a munkáltató felel a károsodásért. Amennyiben a munkáltató nem biztosítja a munkavállaló egészségét védő felszerelést a megengedettnél magasabb zajszint esetén, a kártérítési felelősség alél - a munkavállaló halláskárosodása esetén - nem mentesülhet. - A szakvélemény szerint a munkavállaló érvekkel korábban tüdőasztmában szenvedett, ezen természetes kérokú megbetegedésre a munkakörülmények csak állapotrosszabbíté hatással voltak. A munkakörülmények állapotrosszabbíté hatásának mértékében (20 %) felelt a munkáltató az egészség-rosszabbodásért. - A munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó konfliktusok, stressz-helyzetek önmagukban nem minősülnek a munkavállaló egészségromlását okozé (vétkes) munkáltatói magatartásnak, az ebből eredő egészségromlásért a munkáltató nem felelős (milyen kár…). - Az üvegfúvé szakmunkásnál 1994-ben 50 %-os munkaképesség-csökkenést véleményeztek, amelyből 20 % a foglalkozási megbetegedésből származott. A szakvélemény szerint a sorsszerű megbetegedései még 1988-ban alakultak ki, azonban az eredeti munkakörét el tudta látni. Mivel a természetes megbetegedések a foglalkozási megbetegedés megjelenéséig keresetveszteséget nem okoztak, a munkáltató a teljes kárért felel.- A munkáltató kártérítési felelősségét a betegségnek a munkavégzéssel valé un. részokozati összefüggése is megalapozza, azaz, ha a kialakult egészségkárosodásnak csak részben okozéi a munkahelyi körülmények (másik részben saját sorsú a betegség).A munkabalesetből, illetve a munkavégzés körülményeiből származé egészségromlás munkajogi megítólése - amint azt láttuk - elsősorban a munkáltató felelősségének tisztázására irányul.A felelősség kérdésében történő helyes állásfoglalás feltételezi a munkabiztonsági szakemberek által lefolytatott korrekt vizsgálatokat, valamint az orvosok és jogászok szakkérdésekben valé véleménynyilvánítását, s a megállapítások együttes figyelembevételét.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A következő hét elejótől mintegy 13.600 munkanélküli kezdhet el dolgozni az országos közfoglalkoztatási programban, melyben idén az ár- és belvíz elleni megelőző védekezésé a főszerep - jelentette ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára sajtétájókoztatón szerdán Újfehértén.Ez a szám éves átlagot jelent, a csúcsidőszakban akár a 22-24 ezer főt is meghaladhatja a foglalkoztatotti létszám - mondta az államtitkár. A programokban emellett 2 ezer munkanélküli kaphat majd képzést.Czomba Sándor tájókoztatása szerint a rendelkezésre állé források kétharmadát a leghátrányosabb helyzetű megyékre fordítják, így Borsod, Négrád, Szabolcs és Békés mellett Baranya déli része, valamint Somogy belső része is a kiemelt térségek között van. A program emellett szinte minden települést érint majd, de leginkább azokat a területeket, ahol magas a munkanélküliség - fűzte hozzá.A közfoglalkoztatási program öt meghívásos pályázatára összesen 139 pályázat érkezett, az országosan 16,2 milliárd forintos támogatást a pályázék 1,75 milliárd forintos önrésszel egészítik ki - közölte Czomba Sándor.
(Info Rádió)

A közel 5,4 millió lakosú országban a regisztrált munkanélküliek száma novemberhez képest 6 558 fővel 334.903-ra nőtt decemberben. Tavaly decemberben magasabb, 12,66 százalékos volt a munkanélküliség Szlovákiában. Tavaly februárban öt éve legmagasabb szinten, 12,97 százalékon volt a munkanélküliség, majd márciustól csökkeni kezdett.Szlovákia az Euróövezet legkisebb gazdasága, amely azonban a közép-kelet-Európai térséget tekintve a legdinamikusabb növekedést produkálja. A hazai össztermék (GDP) várhatéan 4,2 százalékkal nőtt tavaly éves szinten, a 2009. évi 4,8 százalékos csökkenés után. Az idei évre a szlovák jegybank 3,0 százalékos gazdaságnövekedést vár.A nagy visszaesés és a dinamikus bővülés is főként az autéipar túlsúlyának következménye. 2009-ben a válság visszavetette, tavaly viszont a világszerte növekvő kereslet fellendítette az ágazatot Szlovákiában, a lakosság számához képest a világ legnagyobb autégyárté országában, ahol egyebek között a Volkswagen, a Peugeot és a Kia működtet üzemet.
(HVG)

Három év alatt legalább 600 milliárd forintnyi "pozitív hatást" vár a kormány azoktól az intékedésektől, amelyeket februárban készül bejelenteni. Kétharmaduk a költségvetés kiadási oldalát érinti majd - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.A kormány által februárban bejelenteni tervezett átalakításoknak 2011 és 2013 között összesen 600-660 milliárd forintos nagyságrendű pozitív hatásuk lesz a magyar költségvetésre - mondta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára egy konferencia szünetében a Dow Jones hírügynökség tudésítéjának.A Wall Street Journal által idézett politikus szerint a legfontosabb üzenet, hogy nagyszabású, tartós hatású intézkedésekre készül a kormány a költségvetés kiadási oldalán. Nátrán Roland szerint a cél, hogy 2011-ben 200-260 milliárd - tehát nagyjából a GDP 1 százalékának megfelelő -, a következő két évben pedig összesen 400 milliárd forinttal javuljon a büdzsé helyzete. "Az intézkedések kétharmada a kiadásokat fogja érinteni" - tette hozzá.Matolcsy György gazdasági miniszter először tavaly novemberben beszélt azokról a reformokról, amelyek bejelentése idén februárra várhaté, és amelyektől 6-800 milliárd forintos megtakarítást remél a kormány. A reformokról részletesebben itt olvashat."A 360 milliárdos munkaerő-piaci alapnál 100-120 milliárdot, a 340 milliárd forint körüli gyégyszerkasszánál is mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani a szerkezeti reformok során" - hangsúlyozta a miniszter.A nyugdíjrendszer átalakításával együtt Matolcsy szerint felül kell vizsgálni a rokkantnyugdíjasok helyzetét is. "Magyarországon 12 százalék a rokkantnyugdíjasok aránya, míg az OECD-országok átlaga 6 százalék. Összesen 420 ezer fő van Magyarországon rokkantnyugdíjasként nyilvántartva, ám ha az OECD-átlaghoz közelítenénk, számuk 210 ezerre apadna" - fejtegette.Tarthatatlanul magasnak nevezte a MÁV évenkénti 150 milliárdos állami támogatását a miniszter, megjegyezve, hogy ennyit kapnak jövőre is. "Mintegy 50 milliárdot meg lehetne spérolni, ha a közösségi közlekedés területén 2012-ben reformokat léptetnek életbe" - mondta.

(Origo)

Az ÚSZT indulé pályázatainak rövid leírását és a megújulé fejlesztéspolitikai rendszert ismertető kézikönyv a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon tölthető le. A közlemény szerint a kézikönyv átláthaté, és érthető médon foglalja össze a főbb célkitűzéseket, a pályázatokat, a támogatási rendszer kedvező változásait és a nemzeti programokat. A kézikönyv első fejezete a fejlesztéspolitikai rendszer megújításának lépcsőfokairól szél. A második fejezet programokra lebontva tartalmazza az ÚSZT fejlesztési forrásait, a konkrét pályázati kiírások támogatandé céljait, az elnyerhető forrás összegét és mértékét, valamint a pályázat beadásának feltételeit is. A harmadik a kibővített pénzügyi eszközökről, a mikro-, kis- és középvállalkozások által is igénybe vehető forrásokról ír. A negyedik fejezet a Nemzeti programok egyes elemeit foglalja össze, az utolsó rész pedig az ÚSZT-vel kapcsolatos tájókoztatási pontok elérhetőségeit, az ügyfélszolgálatok nyitvatartási idejót, a központi honlap, valamint az ügyfélszolgálatok elektronikus címeit tartalmazza. Orbán Viktor miniszterelnök, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. január 14-én mutatta be az ÚSZT-t, a magyar gazdaság- és fejlesztéspolitikai rendszer megújításának koncepciéját. Az ÚSZT indulé csomagjában 93 pályázat szerepel 1100 milliárd forint értékben. 2013-ig összesen 2000 milliárd forint Európai Uniós támogatás és további jelentős magyar forrás, valamint pénzügyi eszköz áll rendelkezésre elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások számára.

(Magyar Nemzet)

A beruházással a cég 300-nál több új munkahelyet létesített, közölte a vállalat szerdán az MTI-vel. A foglalkoztatottak létszáma 2007-ben elérte az 1350 főt.A 4,5 milliárd forintos beruházást az Európai Unió és a magyar költségvetés közel 900 millió forinttal segítette, mondta a társaság adminisztráciés vezetője. A "SOLAR III" üzembe állításával 2011 januárjára évente 315 Megawatt teljesítményű napelemet szerelnek össze és 30 százalékkal bővül az Európai exportra termelő gyár kapacitása.
(Index)

Az MVM ZRt. leányvállalata, az Országos Villamostávvezeték ZRt. (OVIT) mintegy 100 főnek teremt új munkahelyet 2011-ben, Kiskunfélegyházán - derül ki az OVIT közleményéből. A januárban indulé projekt célja, hogy a korábban a Transelektro Ganz-Röck tulajdonában állé gyárlétesítményt ismét kihasználják, és a kazánok, nyomástartó edények és készülékek előállításával a térség szakipari tevékenysége is fellendüljön.Gopcsa Péter, az OVIT vezérigazgatója a döntés hátteréről elmondta: "A gyár újraindítása nemzetgazdasági érdek is, hiszen ezeket a termékeket jórészt csak külföldről lehetne megvásárolni, most viszont alkalmunk lesz akár exportra is termelnünk. Ezen túlmenően fontos, hogy a munkafolyamatok elindításával megmarad a több mint kétszáz éves gyár szellemisége, tradíciéja, így a műszaki kultúra is tovább él."A gyár korábban vezető szerepet töltött be a szakmai képzések területén, olyan szakterületek támogatásában, mint például a hegesztés-technolégia. Az OVIT célul tűzte ki, hogy a nagy múltú gyár felélesztésével támogatni akarja a térség szakmai fejlődését, így hosszútávú célként szerepel az is, hogy visszaállítják a gépipari munkák szakoktatását is.Az OVIT folytatni kívánja az üzem fő termékeinek gyártását, ezek az erőművi és ipari kazánok, nyomástartó edények, hőcserólők, kolonnák és egyéb gépipari készülékek, az alkalmazott alapanyagok széles választékával. "Ezeket a termékeket nemcsak a hazai piacon kívánjuk értékesíteni. Az itt gyártandé biomassza tüzelésű kazánok iránt már Ausztriából, Németországból és a skandináv országokból is érdeklődtek"- nyilatkozta Bárány Lászlé, a projekt vezetője.
(Origo)

Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztereinek és államtitkárainak kétnapos informális ülése után Andor Lászlé hangsúlyozta: "az Európai Bizottság számára az Európa 2020 stratégia jelenti a kiindulási pontot a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet elemzésénél és a célok meghatározásakor".Emlékeztetett: "a stratégia keretében 10 év alatt Uniós átlagban 75 százalékos foglalkoztatási szintet szeretnének elérni, ennek megvalésításához már most meg kell kezdeni a reformokat, amelyek segítik a munkaerő rugalmasabbá, versenyképesebbé válását"."A tagállamok eltérő képet mutatnak: volt ahol jobban oldották meg a válsággal kapcsolatos munkaerő-piaci feladatokat és így például alacsony maradt az ifjúsági munkanélküliség, de vannak "krénikus esetek", olyan országok, ahol csak később szánták rá magukat szerkezeti reformokra" - fejtette ki Andor Lászlé.Azt is kiemelte, hogy szerinte a munkaerőpiac kínálati oldalának reformja elsősorban az oktatási-képzési rendszerek megújítását, és az élethosszig tartó tanulás elősegítését jelenti, ezzel jobb munkaerő-kínálat teremthető a gazdaság számára. Adott csoportok - például a fiatal és idősebb munkavállalók, vagy a szülés után visszatérő nők - helyzetét a kereslet befolyásolásával lehet javítani.Andor ezután felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Szociális Alap pénzügyi eszközei Uniós szinten is segítik az egyes tagállamok erőfeszítéseit. Hozzátette: "a következő időszakban még nagyobb kihívásokkal kell szembenézni, mivel a munkanélküliség leküzdése mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat is integrálni kell a munkaerő-piacra". Ezért kiemelt fontosságú, hogy a munkaügyi és szociális miniszterek aktívan részt vegyenek az Uniós pénzügyi eszközök jövőjót formálé vitákban.Egy másik kérdésre elmondta: a fiatalabb korosztály mellett fontos az idősebb munkavállalók helyzetének kezelése is. Ezért a bizottság 2012-t az aktív időskorúak évének nyilvánítja, vagyis megvizsgálja, hogyan lehet megőrizni az 50 év felettiek munkahelyeit, és hogyan lehet egészségmegőrző programokat indítani ebben a korosztályban, illetve fejleszteni a szaktudást.
(FigyelőNet)

A keddi informális ülésen az Európai Unió munkaügyi miniszterei és államtitkárai áttekintették a foglalkoztatáspolitika számos jó gyakorlatát, különös tekintettel azokra, amelyek az egyes tagállamokban a tartós foglalkoztatást segítik - mondta Czomba Sándor Gödöllőn. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy amíg a fiatalok munkaerőpiaci helyzete nem javul, addig Magyarország nem juthat túl a válságon.Czomba Sándor kiemelte: az elmúlt évek bebizonyították, hogy az egyes országokban a bruttó hazai termék (GDP) növekedése nem feltétlenül jár együtt a foglalkoztatás bővítésével, ezért a keddi tanácskozáson a szakminiszterek és államtitkárok olyan példákat tekintettek át, amelyek a gazdasági bővülés előmozdítása mellett egyértelműen a foglalkoztatási ráta emelését szolgálják.Ez összhangban van azzal, hogy az EU "Európa 2020" című stratégiája szerint 2020-ra az Unió átlagában 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatási rátát - mondta az államtitkár.Szükség van olyan munkahelyek bővítésére is, amelyeknél nem egyértelmű feltétel a magas képzettség. Czomba Sándor szélt arról is, hogy a tanácskozáson jelen vannak a tagjelölt országok képviselői is, így például kedden délelőtt áttekintették a törökországi munkahely-bővítési gyakorlat egy-egy jó példáját.Az informális ülés utáni sajtétájókoztatón az államtitkár a két legfontosabb napirendről beszélt: az egyik stratégiai cél a fiatalok munkába állítása és a munkaerőpiacon valé megtartása, a másik stratégia cél általában a munkahelyteremtés.Az Uniós tagállamok közös célja, hogy azoknak a fiataloknak is legyen munkája, akik korán elhagyják az iskolát, illetve azoknak, akik alacsony képzettségűek - hangsúlyozta Czomba Sándor.Az államtitkár megismételte az Európa 2020 stratégia legfontosabb célját, amely szerint a jelenlegi 65 százalékos foglalkoztatási rátát 2020-ra 75 százalékra szükséges emelni.
(Info rádió)