Munkaügyi Tudástár

80 új munkavállalóval bővült a gyár létszáma, így jelenleg közel 1000 főt foglalkoztatnak. Sebesi Bálint, a Villeroy&Boch Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a gazdasági válság ellenére tudtak fejleszteni. Termékeik 80 százalékét külföldön értékesítik, a közelmúltban pedig új víztakarékos termékcsaláddal bővült a palettájuk.A vállalat eredményeiben szerepet játszik az önkormányzattal valé együttműködés is – tette hozzá Sebesi Bálint.A TISZK Kalmár Zsigmond Tagintézménnyel közösen alakítják ki a tanrendet annak érdekében, hogy számukra megfelelően képzett szakmunkások kerüljenek ki az iskolából – említette példaként. Ugyanakkor elmondta: szeretnék, ha hazánkban is kidolgoznák a rövidítettmunkaidő-konstrukciét. Így kevesebb rendelés esetén nem kellene megválni a dolgozóktól, akik ilyenkor lehetőséget kapnának a képzésre.A munka világának újraszabályozására készül a kormány – reagált a közös sajtétájókoztatón Lázár János vásárhelyi polgármester, a Fidesz frakciévezetője. Úgy vélte: meg kell barátkozni azzal, hogy a munkavállaló mellett a munkadó érdekeit is figyelembe kell venni. A vállalatról szélva pedig hangsúlyozta: Vásárhely büszke arra, hogy egy ilyen gyára van. A város szempontjából a Villeroy&Boch a legfontosabb társaság – tette hozzá a polgármester.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A főállású vagy társas vállalkozások béralapjánál a minimálbér 1,5-szerese után kell egészségügyi járulékot fizetni. A kormány az egészségügyi alapnál járulékalap szélesítést javasol. Egy százalékkal emelkedni fog a munkavállalói egészségbiztosítási járulék, hogy az eü-alap le tudjon válni a költségvetés finanszírozásáról. Lesz egy német német mintára bevezetendő baleseti adó is – ezt a biztosítékra terhelik, amik a kormány várakozásai szerint majd tovább hárítják annak összegét a sok balesetet okozé autésokra.Ehhez hozzátartozik, hogy az idén bevezetésre került nettő bér megtartására vonatkozó szabályok alapján a munkabérek nettó összege jövőre sem változhat, vagyis akiknek az adókedvezmény megszűnése (idén maximum havi 12.100.- Ft) és az egészségbiztosítási járuék növekedése miatt csökkenne a munkabére azoknál a munkáltatók kötelesek a bruttó bért legalább az ez évi nettó keresetük szintjóre emelni. A jelen adatok szerint a munkáltatók átlag minimum 16.000.- Ft bruttó béremelésre kényszerülnek, amihez hozzájárul még, hogy a megemelt bér másfélszerese szerint kell fizetni a az egészségügyi járulékot.Feltehetőleg rosszabbul járnak az alacsonyabb jövedelműek, mert az adójóváírás kivezetése, a munkavállalói egészségbiztosítási járulékemelés illetve a magasabb inflácié együttesen terheli ezt a réteget. BÉRKALKULÁTOR 2012

A pénzügyminisztérium keddi tájókoztatása szerint mintegy 150 állami vállalatnál számíthatnak leépítésre a dolgozók, egyebek mellett az állami televíziénál és hírügynökségnél, az államvasútnál, az athéni metrénál.A pénzügyi tárca tervei szerint az állami vállalatok vezetőinek két héten belül el kell készíteniük egy listát, hogy kiket terveznek úgynevezett munkaerő-tartalékba helyezni, és kik mennek előrehozott nyugdíjba. A munkaerő-tartalék azt jelenti, hogy az ebbe a kategériába kerülő dolgozók egy évig fizetésük 60 százalékét kapják, majd utána elbocsátják őket.A leépítés a 200 ezerre tehető létszám tíz százalékét jelenti, és a pénzügyi tárca útmutatásai szerint elsősorban az adminisztratív munkaerőt kell, hogy érintse.
(Heti Válasz)

A nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma 549,0 ezer fő volt, az előző hónaphoz 0,9%-os csökkenés (5,3 ezer fős), az előző év augusztushoz viszonyítva pedig 0,5%-os (2,9 ezer fős) növekedés figyelhető meg. A legtöbb álláskeresőt továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találjuk, előbbiben 65,5 ezer főt, utébbiban 58,0 ezer főt.A megyék háromnegyedénél az álláskeresők tárgyhavi zárónapi száma alulmaradt az előző havi értékhez képest, ennek mértéke néhány százalék volt.Éves távlatban a legnagyobb csökkenés Vas megyében (22,3%-os), míg legnagyobb növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (8,6%-os) volt megfigyelhető.Augusztusban 18,2%-kal (13,9 ezer fővel) csökkent a belépési forgalom egy hónap alatt, így a nyilvántartásba belépők száma 62,5 ezer főre esett vissza. Az új belépők száma jelentős mértékben 32,8%-kal, a visszalépők száma pedig 15,8%-kal csökkent a múlt hónaphoz képest.A kiáramlás mértéke (67,8 ezer fő) az előző hónaphoz képest 10,3%-kal kevesebb, az egy évvel korábbi létszámhoz viszont 11,5%-kal volt magasabb. A tartósan (egy éven túl) regisztrált álláskeresők száma tovább mérséklődött. Az augusztusi zárónapon létszámuk 144,2 ezer fő volt, egy hónap és egy év alatt is csökkent a számuk. Arányuk a teljes álláskeresők állományán belül 26,3%-ot tett ki, ez utébbi egy év alatt 3,2 százalékponttal csökkent.2011. augusztusban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 581,7 ezer fő volt, míg a szezonális kiigazítás előtti, eredeti regisztráciés létszámadat 549,0 ezer főt tett ki. Az adatok szezonális kiigazítása után megállapítható, hogy augusztusban a szezonális hatások kiszőrése után 1,0 ezer fős csökkenés tapasztalhaté a nyilvántartott álláskeresők számában az előző hónaphoz képest. A szezonálisan kiigazított idősor azt jelzi, hogy augusztusban szezonális jellegő többlet-munkaerőkereslet volt megfigyelhető. Különválasztva a pályakezdők és a nem pályakezdők munkaerőpiacát megállapítható, hogy a pályakezdők esetében is többlet-munkaerőkínálat, míg a nem pályakezdők körében továbbra is szezonális többlet-munkaerőkereslet figyelhető meg a szezonális ágazatokban.Az álláskeresők 57,9%-a (317,7 ezer fő) volt jogosult álláskeresési vagy szociális ellátásra és több mint négytizedük (231,3 ezer fő) ellátatlan maradt. Álláskeresési járadékra 100,1 ezren, álláskeresési segélyre 49,3 ezren voltak jogosultak és 168,2 ezren kaptak bérpétlé juttatást3. Az álláskeresési ellátásban részesülők száma nőtt, a szociális ellátásban részesülők száma és az ellátatlanok száma csökkent az előző hónaphoz képest.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

2011. augusztusban a bejelentett álláshelyek száma nőtt az előző hónaphoz és az előző év azonos hónapjához képest is, előbbi esetében 5,7%-kal (2,4 ezer darabbal), utébbi esetében pedig 61,8%-kal (16,8 ezer darabbal). Így a tárgyhónap folyamán 13,3 ezer foglalkoztató összesen 44,0 ezer darab új álláslehetőséget jelentett be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz. A hónap folyamán összesen 82,2 ezer állás állt rendelkezésre, ebből a zárónapon 38,9 ezer állás maradt betöltetlen. A legtöbb új állásbejelentés továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén (5,8 ezer darab) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (4,0 ezer darab) megyéből érkezett. Az újonnan bejelentett állások 29,3%-a nem támogatott álláshely volt, 70,7%-át pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók. Tavaly augusztusban ez az arány 52,4%, illetve 47,6% volt.Az augusztusban bejelentett nem támogatott állások száma 12,9 ezer darab volt, ami számában az előző hónaphoz 6,7%-os és előző év augusztushoz viszonyítva 9,5%-os visszaesést mutatott.Ezer darab feletti új nem támogatott állásbejelentés Budapestről (1,9 ezer), Győr-Moson-Sopron megyéből (1,3 ezer), Zala megyéből (1,2 ezer) és Csongrád megyéből (1,1 ezer) érkezett a munkaügyi kirendeltségekhez. Az előző hónaphoz képest néhány megyében nőtt az újonnan bejelentett álláshelyek száma, ezek közül kiemelendő Négrád megye, ahol több mint kétszeresére emelkedett az új nem támogatott munkaerőigények száma. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva szintén néhány megye esetében nőtt az álláshelyek száma, közülük jelentősebb 30% feletti növekedés Veszprém és Csongrád megyében volt megfigyelhető.Az új támogatott állások száma augusztusban 31,1 ezer darab volt, ami júliushoz képest és 2010. augusztushoz képest is növekedést mutatott, előbbi esetében 11,9%-ot, utébbi esetében 140,4%-ot.A tárgyhónapban a legtöbb újonnan bejelentett támogatott állást továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén (5,1 ezret) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (3,5 ezret) jelentették be a munkáltatók.Az előző hónaphoz képest a megyék túlnyomé részében növekedés figyelhető meg, közülük is a legszembetőnőbb Budapesten és Békés megyében volt, ahol több mint másfélszeresére emelkedett az újonnan bejelentett támogatott állások száma.Az előző év azonos időszakához viszonyítva kivétel nélkül minden megyében emelkedett a bejelentett támogatott munkaerőigények száma.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán folytatta a tárgyalást a munkadói és munkavállalói érdekképviseletekkel – mondta Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek a szerdai megbeszólós után.Czomba Sándor hangsúlyozta: az egyeztetésen számos kérdésben (például rendkívüli munkavégzés, műszakpótlék, szabadság) közeledtek az álláspontok, a legtöbb vita várhatéan a szakszervezetekre és az üzemi tanácsra vonatkozó szabályok kapcsán lesz. Hozzáfűzte: az utébbi témában arra kérték a másik két oldalt, hogy dolgozzanak ki közös javaslatot; ezt a jövő heti találkozén vitathatják meg.Az államtitkár elmondta, hogy az egyeztetésen a szakszervezetek közül a Liga, a Munkástanácsok és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) vezetői vettek részt, de Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke képviselte az Autonémokat, a Szakszervezetek Együttműködési Férumát (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) is. A munkadói oldal képviseletében a Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetsége (VOSZ) vezetői vettek részt a megbeszólósen. Czomba Sándor szerint sikerült érdemi egyezségre jutni sok kérdésben, mostanra közel kerültek a felek azokhoz a megoldásokhoz, amelyek mind munkadói, mind munkavállalói oldalról elfogadhatéak.A részletekről szélva kifejtette: a védett kor intézményében már nincsenek viták, az a kérdés csupán, hogy milyen mértékű legyen a védettség. A szabadság kérdésében egyértelműen megállapodás születetett, a túlmunkét pedig kollektív szerződésben 300 érában szeretnék maximalizálni, a szociális partnerek javaslatai alapján itt is lesz valészínűleg megegyezés – fogalmazott az államtitkár.A rendkívüli munkavégzésről elmondta, hogy azt a munkáltató szabadidőben is „kifizetheti”, ugyanakkor itt is látszik, hogy ez kétszeres költséggel jár a munkadónak, és még itt is közeledhetnek az álláspontok az államtitkár szerint. Hozzáfűzte: a tervek szerint jövő héten lezárják a háromoldalú egyeztetéseket az új kédexről, és elkezdődhet a tervezet közigazgatási egyeztetése. Hangsúlyozta ugyanakkor: miután a kormány is megtárgyalta a javaslatot, lesz egy köztes időszak, amikor az érintettek ismét tehetnek észrevételt, javaslatot a parlament elé kerülő törvényjavaslathoz.
(Magyar Nemzet)

A legtöbben a bankszektorban akarnak dolgozni, oda átlagosan 57 jelentkező jutott az elmúlt három hónapban egyetlen álláshirdetésre. Somogy megyében voltak a legaktívabbak az álláskeresők a nyáron.Egy-egy álláshirdetésre átlagosan 27-en jelentkeztek a 2011. júniusától augusztusig eltelt 92 napban a Workania.hu internetes állásportál legfrissebb felmérése szerint. A kutatás összefoglaléja a legnépszerűbbnek a bankszektor álláshirdetéseit nevezi, ezekre ugyanis átlagosan 53-an küldték el jelentkezésüket. Alig kevesebben, átlagosan 51-en jelentkeztek a segédmunkási álláshirdetésekre.A humánerőforrás, valamint a marketing, a reklám és a PR területen meghirdetett állások hirdetéseire átlagosan 50 jelentkező jutott. Az értékesítői és kereskedelmi munkakörökre egyre kevesebben pályáznak: 2011 nyarán harmadával kevesebben jelentkeztek az ilyen pozíciókra, mint egy évvel ezelőtt. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy ezen a területen továbbra is magas az álláshirdetések száma, míg az álláskeresőké nem növekszik. A legkevesebb jelentkezőre az építőipar, az ingatlanok, a faipar, a szolgáltatások, az egészségügy, valamint az iskolaügy, oktatás területén számíthatnak a munkadók.A földrajzi régiék szerint a vizsgálat Somogy megyében találta a legaktívabbaknak az álláskeresőket: átlagosan 57 jelentkezés érkezett egy álláshirdetésre. Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 53-an pályáztak egy meghirdetett állásra.
(Origo)

A jelenlegi szabályokhoz hasonléan továbbra sem lehetne felmondani a kismamáknak, bizonyos feltételek mellett védettség alatt maradnának a nyugdíj előtt állé munkavállalók és nem csökkenne a szabadságok mértéke. A legújabb tervezet szerint várandésság, szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. A júliusi munkanyag szerint ezen időtartam alatt is közölhette volna a rendes felmondást a munkáltató.A jelenlegi szabályokhoz hasonléan továbbra sem lehetne felmondani a kismamáknak, bizonyos feltételek mellett védettség alatt maradnának a nyugdíj előtt állé munkavállalók és nem csökkenne a szabadságok mértéke.A legújabb tervezet szerint várandésság, szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. A júliusi munkanyag szerint ezen időtartam alatt is közölhette volna a rendes felmondást a munkáltató.Ha azonban a kismama a gyermek három éves koráig megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, azaz visszatérne dolgozni, úgy nem állna teljes munkajogi védelem alatt és a munkaviszonyát az alábbi esetekben meg lehetne szüntetni: (i) rendkívüli felmondás, (ii) a munkavállaló alkalmatlan a munkavégzésre (rendes felmondás), vagy (iii) a munkáltató működésével összefüggő ok miatt.Ez utébbi esetben – a munkáltató működésével összefüggő ok miatt szűnik meg a kismama munkaviszonya - azonban a munkáltatót a kismama felé a végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakör felajánlási kötelezettség terheli. Mivel a legtöbb munkaviszony felmondási indoka működéssel összefüggő ok, és általában nem szokott felajánlhaté munkakör lenni, ezért a gyakorlatban kérdéses, hogyan fog ez a szabály működni.Visszakerült a tervezetbe a „védett kor” intézménye. A védett korban lévő munkavállaló munkaviszonyát is ugyanolyan feltételekkel lehetne megszüntetni, mint a fizetés nélküli szabadságát megszakíté kismamákét. Amennyiben tehát a védett kort betöltött és nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okok miatt szűnne meg, akkor a munkáltató köteles lenne a védett korban lévő munkavállaló részére a végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakör felajánlani.Az új javaslat alapján az alap és pótszabadságok rendszere a hatályos szabályozás szerint él tovább (a pótszabadságok száma az életkortól függ), a munkavállaló a munkanyag szerinti öt munkanap helyett hét munkanapról rendelkezhet és tíz munkanapot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadnia a munkáltatónak. A 2011. július 18-án közzétett javaslat alapján a szabadságok mértéke csökkent volna.
(Világgazdaság)

A tervek szerint háromszázezer ember foglalkoztatását kell a jövő évben elindítanunk a Start munkaprogram keretében, amely kezdete annak, hogy az embereket visszavezessük a szociális segélyezés területéről a munka világába – mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szombaton Dunapatajon.Több mint 200 milliárd forint áll a következő évi költségvetésben rendelkezésre erre a komplex programra, amelynek egy nagyon jelentős szelete a mezőgazdasághoz kapcsolédik – mondta az államtitkár a Pataji ősz címmel rendezett eseményhez kapcsolédé Romanapi Férumon. Ángyán József hangsúlyozta: ennek keretében több minisztérium és államtitkárság dolgozik közösen a programon, ami hasonlé a szociális földprogramhoz, csak annak a szakmai hátterét jobban megalapozza.Az államtitkár szerint, a program megteremti a lehetőségét első körben annak, hogy a kisebb településeken felmérjók a lakosság élelmiszerszükségletét, amely alapján meg lehet tervezni az ellátáshoz szükséges mennyiségeket, másrészt azt, hogy milyen gazdálkodási médra van szükség, mennyi állatot kell tartani, milyen növényeket kell termelni, ehhez hogyan lehet földet biztosítani. Ez a munka most zajlik, elsősorban a hátrányos helyzetű térségekre koncentrálva az első körben – mondta a vidékfejlesztési tárca államtitkára. Utalt arra, hogy 94 hátrányos helyzetű kistérség van ma Magyarországon, amelyekben össze kell hangolni a vidékfejlesztés törekvéseit, a már elindult, vagy a most készülő programokkal. Ángyán József kiemelte, hogy két célt szeretnének elérni a komplex programokkal: az eddig munkanélküliek visszavezetése a munkába, valamint egy olyan gazdálkodási rendszer megtanítása, oktatási programmal, tangazdasági programmal is összekapcsolva, amely a jövőbe mutatéan, mezőgazdasági szakmai szempontból, vidékfejlesztési szempontból is elfogadhaté. Ezért az ökolégiai gazdálkodást fogjuk elsősorban segíteni, valamint a saját őshonos állataink tartását fogjuk támogatni a hagyományos gazdálkodás keretében – fűzte hozzá. Az elképzelés szerint, ha a jövőben egy szociális szövetkezet alakul ebből a foglalkoztatásból, akkor már ezt a modellt használják, ne pedig az „iparszerű, tömegtelepeken folyé állattartást végezzék”, amit energetikailag, környezeti szempontból is követhetetlennek nevezett. A nemzeti vidékstratégia az egyrészt minőségi mezőgazdaságról, másrészt pedig a helyi gazdaság és társadalom megerősítéséről szél – húzta alá az államtitkár. Véleménye szerint nem lehet megengedni, hogy az ország kettészakadása folytatódjon, mert egy idő után a politika nem tudja kezelni a problémákat. Ángyán József fontosnak nevezte a Balogh Zoltán felzárkéztatásért felelős államtitkár vezetésével folyé szociális földprogramot, valamint a Soltész Miklés által vezetett család- és szociális ügyekkel foglalkozó államtitkárság programjaival együtt készülő keretprogramot, amely összefoglalja ezeket a kezdeményezéseket, a közmunkaprogrammal.
(Magyar Nemzet)

A Fővárosi Munkaügyi Bíréság szerint jogellenes volt a Médiaszolgáltatás-támogaté és Vagyonkezelő Alapban lezajlott, a közmédia dolgozóit érintő csoportos létszámcsökkentés. Elsőfokú ítóletében a bíróság az elbocsátások felfüggesztésére szélította fel az alapot.Jogellenesnek nyilvánította a Fővárosi Munkaügyi Bíréság a Médiaszolgáltatás-támogaté és Vagyonkezelő Alap (MTVA) csoportos létszámleépítését - közölte a Televíziésok és Filmkészítők Független Szakszervezete (TFSZ) pénteken. Az alap jelezte: jogorvoslattal él a bíróság elsőfokú végzésével szemben.A bíróság meghagyásban kötelezte az MTVA-t a csoportos létszámcsökkentés felfüggesztésére - közölte a TFSZ alelnöke. A szakszervezet tájókoztatása szerint a bíróság azt is kimondta, hogy semmis az MTVA és az ideiglenes Üzemi Tanács között június 29-én a csoportos létszámcsökkentésről született megállapodás. Nagy Navarro Balázs, a Televíziésok és Filmkészítők Független Szakszervezetének alelnöke azt mondta: bár a felmondéleveleket már minden érintettnek átadta az alap, a felmondási eljárós még szinte egy esetben sem zárult le."Az MTVA továbbra is azon az állásponton van, hogy a csoportos létszámleépítés indokolt volt, és annak végrehajtása jogszerűen történt" - közölte a határozatra reagálva az alap kommunikáciés igazgatója, Szabé Lászlé. Hozzátette: a csoportos létszámleépítés lezárult, mintegy 420 ember kapta meg a felmentéséről szóló okiratokat. A leépítés visszafordíthatatlan, a bírósági végzés sem mondja ki, hogy vissza kellene állítani az azt megelőző állapotokat.A közmédiumok nagyjából háromezer dolgozóját január elsejótől alkalmazé MTVA május 23-án jelentette be a csoportos létszámleépítés szándékét. Az MTVA eredetileg hatszáz fő elbocsátásra tett javaslatot.
(Origo)