Munkaügyi Tudástár

A keresetek reálértékének legnagyobb növekedése a sokgyerekes családoknál következett be. A kétgyerekes szülők nettó keresete 13,8 a háromgyerekeseké 22 százalékkal nőtt az első félévben, s ezzel a reálkereset 9,3, illetve 17,2 százalékkal emelkedett. A gyermektelen családokban a 4,7 százalékos bérnövekedés is 0,6 százalékkal emelte a reálkeresetet az első félévben. A nettó átlagkereset az év első hét hónapjában 140.100 forint volt, 5,5 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A foglalkoztatottak száma az idén május-július átlagában 1,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 10,9 százalékos volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly ugyanakkor. Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint a 2011 január-júliusi időszak átlagában 2 millió 684 ezren álltak alkalmazásban a nemzetgazdaságban, ugyanannyian - 0,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási arány (56,1%) 0,6 százalékponttal magasabb, mint a 2010. május-júliusi. A foglalkoztatottság növekedését teljes egészében a férfiak foglalkoztatási mutatéinak kedvezőbbé válása eredményezte. A foglalkoztatottság a férfiak esetében 61,6 százalékos, a nők körében 50,7 százalékos volt.Az első hét hónap átlagát tekintve a nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, mivel a legalább 5 fős vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma (1 millió 846 ezer fő) 2,0százalékkal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (733 ezer fő) 4,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, túlnyomérészt a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása miatt. A közfoglalkoztatás nélkül számolt 679 ezer fős létszám a költségvetési szektorban 1 százalékkal alacsonyabb a 2010. január-júliusihoz képest. A KSH kimutatása szerint a május-júliusi időszak során a munkanélküliek száma és aránya a 15-64 éves korcsoportot tekintve - 463 ezer főt, illetve 10,9 százalékot tett ki. A munkanélküliek száma 4 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliség minden negyedik fiatalt érintette, míg a 25-54 évesek esetében minden tizedik személyt. A munkanélküliek fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama valamivel több mint másfél év volt.Az idén az első hét hónapban a bruttó átlagkereset - a számviteli nyilvántartások alapján - 211.200 forint volt, ami 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset 140.100 forintot tett ki, 5,5 százalékkal többet, mint a 2010. január-júliusi. A versenyszférában 143.300 forint, a költségvetésben 133.900 forint volt a havi nettó kereset. A versenyszférában és a nonprofit szférában 7,5 százalék körüli növekedés következett be, a költségvetés területén ugyanakkor alig változtak a nettó keresetek. A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozé kompenzáciéban részesültek. A juttatás mértéke havi átlagban 5.300 forintot tett ki, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 43 százalékét érintette. A fogyasztéi árak növekedési üteme továbbra is alatta maradt a 2010. évinek: augusztusban az árszínvonal az egy évvel korábbihoz képest 3,6 százalékkal nőtt, az első nyolc hónap átlagában pedig 3,9 százalékos volt az emelkedés. Augusztusban az előző hónaphoz képest az árak 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak.
(KSH)

Megduplázza termelési kapacitását 2013-tól a B. Braun Medical Kft. gyöngyösi, egyszer használatos orvosi eszközöket, a többi között katétereket és művesekezeléseknél alkalmazott vérvonalakat gyárté üzeme annak a fejlesztésnek a nyomán, amelynek alapkövét szombaton helyezték el a mátraljai városban.A 4 milliárd forint értékű bővítési beruházásnak köszönhetően 100 új munkahely jön létre az 1991 éta működő üzemben; a programhoz 708 millió forintnyi támogatást nyújtott az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Mint azt Fazekas Mária, a társaság kommunikáciés vezetője ez alkalomból az MTI-nek elmondta: a fejlesztés keretében egy 2900 négyzetméteres üzemcsarnokkal bővül ki a jelenlegi 2400 négyzetméteres steril gyártétér, illetve a meglévő 2700 négyzetméteres logisztikai raktár mellé egy újabb 2200 négyzetméteres épül. Ezzel párhozamosan, a termelő kapacitás megduplázédása mellett, mintegy 750-re növekszik a gyöngyösi üzem jelenlegi 650 fős dolgozói létszáma. Közlése szerint a németországi székhelyű B. Braun a világ egyik legnagyobb orvostechnikai eszközöket gyárté vállalkozása. A világ 50 országában mintegy 40 ezer embert foglalkoztat a társaság. Magyarországon a gyártás mellett 18 dialízisközpontot üzemeltetnek országszerte, illetve orvostechnikai eszközöket forgalmazé kereskedelmi divíziét is működtetnek. Az elmúlt 20 évben befektetéseik összértéke elérte az 55 milliárd forintot. Két társaságban, a B. Braun Medical Kft.-ben és a B. Braun Avitum Zrt.-ben, összesen 1500 munkatársat foglalkoztatnak. Együttes éves árbevételük 2010-ben elérte a 25 milliárd forintot - mondta el Fazekas Mária.
(Hír TV)

A magyarországi Bosch csoport csütörtök délelőtt megnyitotta az utébbi évek legnagyobb szabású hazai Bosch beruházásnak számító új autéipari gyártécsarnokét Miskolcon. Az Észak-magyarországi Operatív Program 981 millió forinttal járult hozzá. Az új 23200 négyzetméteres gyáregységgel a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. autéipari kapacitása bővül. A Miskolcon készített ablaktörlő rendszereket, klímaberendezések eletromos meghajtását, indítémotorokat és generátorokat a Bosch autéipari cégei számára állítja elő. Az autéipari kapacitás mellett bővül a cég termékportféliéja is: új villamosmotorok, generátorok, önindíték, ablaktörlőszerkezetek és -lapátok, valamit az eBike meghajtás rendszereinek gyártását vezetik be Miskolcon.Magyarországi tevékenységeinek egészét tekintve a Bosch több mint 8000 főt foglalkoztat, főleg a gyártás terén. Ez a létszám azt a 700 fejlesztőmérnököt is magában foglalja, akik ma a magyarországi cégcsoport más vállalatainál dolgoznak. A dolgozói létszámot tekintve a most átadott miskolci egység lesz az elektromos hajtások, indítémotorok és generátorok divízié legnagyobb Európai üzeme.” – hangsúlyozta Wolf-Henning Scheider a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának tagja. „A Bosch eddig csaknem 50 milliárd forintot fektetett be Miskolcon, ebből több mint 26 milliárd forintot az autéipari gyárba és további mintegy 13 milliárd forint befektetésére látunk lehetőséget az elkövetkező 5 év során azért, hogy az épület elnyerje teljes felszereltségét és maximális kapacitását.” – folytatta Wolf-Henning Scheider. „Ezek a számadatok jól mutatják, hogy cégünk gyártási és fejlesztési tevékenységeit tekintve Magyarország az egyik legfontosabb Európai országnak számít. Ráadásul további bővülési lehetőségeket látunk, de nem csupán a Bosch miskolci autéipari vállalkozása, hanem a cég egyéb tevékenységei terén is.”A kéziszerszám és az autéipari alkatrészek gyártása mellett a Bosch az eBike, azaz az elektromos kerékpár meghajtás-rendszereinek előállítását is Magyarországra, a hatvani és miskolci telephelyeire telepítette. Az eBike meghajtás-rendszerek sorozatgyártása az új gyártécsarnok átadását követően indul. A Magyarországon gyártott eBike alkatrészek világszinten 25 kerékpármárkába lesznek beépítve.
(MTI)

Jövőre kikerül a béren kívüli juttatások rendszeréből a hidegétel-utalvány, vagy havi öt–nyolcezer forintra csökkentve egyetlen állami cégtől megrendelhető utalvány váltja fel.Az éves szinten 150 ezer forintig támogathaté meleg étkezésért csak a bankkártyához hasonlé SZÉP-kártyával lehet majd fizetni. Feltehetőleg nem lesz benne a cafeteriakörben az internetszolgáltatás, lesz viszont lakbértámogatás havonta maximum húszezer forint értékben. Felülvizsgálják az egészségpénztári szolgáltatásokat is a rekreáciés kerettel bővített SZÉP-kártya miatt.Januártól egybeolvadt a hideg- és a melegétel-utalvány rendszere, és nyáron megjelent a SZÉP-kártya, amely az üdülési csekket váltja fel, vagyis teszi elektronikus alapúvá. A két dolog összefügg, ugyanis az immár csak nevében pihenőkártya valéjában a cafeteria-rendszer reformjának első eleme. Adu ásza: arra január elsejótől a cafeteria-keretükről rendelkező munkavállalók már nemcsak az üdülési támogatást kérhetik, hanem az étkezési utalványuk összegét is. A nemzetgazdasági miniszter múlt heti bejelentése szerint a szálláshely-szolgáltatásra kedvezményes adózással adhaté éves keret 225 ezer forint lesz és 75 ezer forint a szabadidős programokra, egészségmegőrzésre, rekreáciés szolgáltatások díjára fordíthaté összeg.A multifunkcionálissá, vagyis klasszikus cafeteria-kártyává formálédé SZÉP-kártya ugyanakkor az egészségpénztári kártyákkal, pontosabban az adómentes egészségpénztári szolgáltatások körével kialakult átfedése miatt máris az utébbiak szűkítését gerjeszti. A javaslat szerint SZÉP-kártyával lehet majd rekreáciés szolgáltatásokért fizetni, az egészségpénztárak viszont kifejezetten és kizárólag az egészségügyi szolgáltatásokra adnának csak fedezetet.
(Npszabadság)

Gaské István, a Liga Szakszervezetek elnöke az egyeztetés után az MTI érdeklődésére elmondta: szét váltottak a bejelentett költségvetési csomagról és a bérkompenzáciés rendszerről. A Liga abban érdekelt, hogy a jövő évi költségvetési intézkedések ne vezessenek keresetcsökkenéshez a munkavállalóknál, a kompenzácié tényével egyetértenek, de a médját egyelőre még nem ismerik – tette hozzá Gaské István, aki szerint a tervezett minimálbér-emelés nem kompenzálja a teljes keresetveszteséget jövőre, például az egészségbiztosítási járulék emelkedését is figyelembe véve 92 ezer forintnál nagyobb minimálbér-emelésre lenne szükség. Gaské István fontosnak nevezte a részt vevő munkadói és munkavállalói szervezetek képviselőinek egyetértését abban, hogy Magyarországon erős munkavállalói érdekvédelmi szervezetek működjenek. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke az egyeztetést követően az MTI-nek hangsúlyozta: a munkáltatókkal azonos állásponton voltak abban, hogy érdekük az erős munkahelyi és ágazati szakszervezetek léte, és nem érdekük a szakszervezet gyengítése, ahogyan az eredetileg szerepelt az új munka törvénykönyve tervezetében. Dévid Ferenc, a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az egyeztetést követően az MTI-nek elmondta, deklarálták, erős munkavállalói érdekképviseletekre van szükség a munkahelyeken, az ágazatokban. Mindkét oldal érdekelt abban, hogy a kollektív megállapodások rendszere, a rendezett munkaügyi kapcsolatok uralják a munkahelyeket. Egyetértettek a részt vevő munkadók és munkavállalók abban, hogy a védett munkajog intézménye a szakszervezeti tisztségviselőknél maradjon meg, de a munkadói szervezet ezt csak akkor tartja támogathaténak, ha a védett szakszervezeti tisztségviselők számát jelentősen lecsökkentik, illetve a fel nem használt szakszervezeti munkaidő-kedvezményt pénzben ne lehessen megváltani – mondta a VOSZ főtitkára. Dévid Ferenc hangsúlyozta, a VOSZ azt az álláspontot is képviseli, hogy a jogellenes munkadói intézkedés tényét ne a szakszervezet, hanem a bíróság mondja ki, korábban a szakszervezeteknek vétéjoga volt a vélt jogellenes intézkedése esetén. A VOSZ főtitkára elmondta: felvette azt az igényüket, az új munka törvénykönyvében szerepeljen, hogy a minimálbérkérdés ügyében a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkadói és munkavállalói tagjai ne legyenek megkerülhetők. A kedden bejelentett 92 ezer forintos minimálbér-javaslattal kapcsolatban Dévid Ferenc elmondta: megnyugtaté volt számukra, hogy a kormányzat szerint a minimálbér 18 százalékos, illetve a garantált bérminimum 15 százalékos növelését 1,5 százalékos gazdasági növekedésnél kompenzácié nélkül nem lehet végrehajtani. Várják a kompenzácié részleteire a részletes kormányzati javaslatot, számítást – tette hozzá.
(Magyar Nemzet)

Három hónapon belül összességében 0,3 százalékos mérsékelt növekedést, egy év távlatában pedig -0,3 százalékos létszámcsökkenést prognosztizálnak a Foglalkoztatási Szolgálat által július első felében megkérdezett foglalkoztatók. Az aktuális, harmadik negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésből kiderül, az ország legtöbb térségében alacsonyabb létszámmal számolnak a munkáltatók a következő egy évben. Ilyen pesszimizmus utoljára 2009-ben tükröződött a felmérés főszámaiból. A harmadik negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók 3 hónapon belül összességében 0,3 százalékos mérsékelt növekedést, egy év távlatában pedig -0,3 százalékos létszámcsökkenést jeleztek előre - olvashaté a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat jelentésében hozzátéve, hogy ebben a létszámmozgásban - mindkét időintervallumban - a közfoglalkoztatottak is benne vannak. Az előző negyedévi felmérés után a teljesült létszámmozgásokat megnézve pedig kiderült, hogy már második negyedévben is optimistábbak voltak a foglalkoztatók a tervezésnél, mint ami teljesült. 1,7 százalék helyett a megkérdezetteknél csak 0,5 százalékos létszámbővítés valésult meg 2011. március-június időtávban. A következő három hónapra szóló (valéjában a júliustól szeptember végéig tartó) évatos tervezés okai valészínűleg az Európai, ezen belül a magyar gazdaság lassulása, az Európai adósságválság és az ennek nyomán zajlé pénzpiaci események lehetnek. Az előző, második negyedévi megkérdezéskor még 1,7 százalékos bővüléssel számoltak három hónapos időtávon a megkérdezettek. Mindössze a vállalkozások negyede számol országos szinten létszámbővítéssel, 62 százalék nem tervez változtatást, ami nagyjából az egy évvel korábbinak felel meg. Az éves létszámmozgás közel 1,5 ezer munkahely csökkenését vetíti előre a megkérdezettek körében, ami -0,3 százalékos létszámcsökkenésnek felel meg. Az egy évvel ezelőtti felmérésben 0,6 százalékos növekedést jeleztek a munkáltatók, a második negyedévi megkérdezés során pedig 1,6 százalékot. Az utébbi negyedévek optimistább eredményei után a -0,3 százalék olyan pesszimista tervezést tükröz, amire utoljára csak 2009-ben volt példa, ez a fenti ábrán is láthaté. Területekre bontva láthaté, hogy az előrejelzés a "szokott" osztottságot tükrözi, létszámnövekedéssel inkább Pest megyében és az Nyugat-Dunántúlon terveznek, a Dél-Alföld pedig a legpesszimistább. Az eredményeket a nagyfoglalkoztatók, ezen belül a közigazgatás húzta le leginkább: különösen nagy mértékű létszámcsökkenést jeleztek előre a közigazgatásban foglalkoztató szervezetek (-16,3%), de a mezőgazdaság (-4,3%) és a pénzügyi szolgáltatás (-2,5%) is. Létszámnövekedéssel az ingatlanügyletek (3,8%), adminisztratív szolgáltatás (2,3%), feldolgozóipar, kereskedelem és vendéglátás (mindhárom 2,1%), az informácié és kommunikácié (2%) terén foglalkoztatók számítanak. Júliusban a közép-és nagyvállalatok jeleztek létszámcsökkenést a következő egy évre szólóan (-0,6% és -0,8%), míg a mikro-és kisvállalkozások növekedéssel számoltak. A 2011. július 1-20. között zajlé felmérés 6704 szervezet válaszát összegzi, a munkáltatók a 2011. június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várhaté létszámmozgást. A válaszadók nagyobb része, 66 százaléka mikro- és kisvállalkozás, amelyek a munkavállalók majdnem 15 százalékét foglalkoztatják. A középvállalkozások 27 százalékot, a nagyvállalatok 6 százalékot tesznek ki. Az NFM felmérési adatbázisa a foglalkoztatottak 14 százalékét reprezentálja.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

Ennek a kompenzáciénak a költségeit az NGM tervei szerint a bruttó 202 ezer forint felett keresőkre kivetett további, átmeneti jellegű hozzájárulással teremtenék meg. A nevezett 202 ezer forint lényegében a nemzetgazdasági átlagbért jelenti. Az őgynevezett átmeneti többlet adó az NGM közleménye szerint, az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű lesz.Első lépésben bérpolitikai eszközeit felhasználva javaslatot fog tenni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92 000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108 000 forintra emelésére.Fenntartja továbbá a költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzáciés rendszert, amelynek eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme.2011. január 1-től a kötelezően alkalmazandé minimum személyi alapbér 78.000,- Ft/hé, a garantált bérminimum 94.000,- Ft/hé. Mint az ismeretes 2006 éta a Munka Törvénykönyve és a kapcsolédé rendeletekben már szerepel a garantált bérminimum intézménye, melyet pestiesen szakmunkás minimálbérnek is neveznek. Ezt a magasabb összegű személyi alapbért kell - minimálisan - alkalmazni minden olyan esetben, ha a munkakör betöltése szakképzettséghez kötött.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv) 28. §-a határozza meg az adatvédelmi nyilvántartás fogalmát, illetve a bejelentésre kötelezettek körét. A bejelentkezésnek az adatvédelmi biztos által megállapított adattartalommal, az internetről letölthető formanyomtatványok kitöltésével és az Adatvédelmi Biztos Irodájához történő benyújtásával kell eleget tenni.Fontos szabály, hogy a bejelentkezésre kötelezett adatkezelők – ha az adatkezelési tevékenységük során „alvállalkozó”, adatfeldolgozót vesznek igénybe, akkor azok megbízott adatkezelőnek minősülnek, és önálléan is be kell jelentkezniük az adatvédelmi nyilvántartásba.Azonban ez a szabály nem érvényes akkor, ha az adatkezelő nem köteles bejelentkezni az adatvédelmi nyilvántartásba. Az Avt 30. §-a akként rendelkezik, hogy: „Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely az adatkezelővel munkaviszonyban… ügyfélkapcsolatban állé személyek adatait tartalmazza…”Következésképpen, ha a munkáltatók nem kötelesek bejelentkezni, az általuk igénybe vett megbízott adatkezelők (bérszámfejtők, könyvelő cégek, a munkaügyi igazgatást szerződés alapján elláté gazdasági társaságok, irodák stb.) sem kötelesek bejelenteni a munkaviszonnyal kapcsolatos adatkezelési tevékenységüket, még akkor is, ha személyes adatokat (is) kezelnek.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mindenkinek 20 százalékkal csökkenne a nyugdíja, de a kisebb összeg mellé 20 ezer forintos alapnyugdíj járna - ez a kormány legújabb terve, írja a Népszava. Simonovits András közgazdász szerint az elképzeléssel azok, akiknek a nyugdíja az átlag alatt van jól járnának, akiknek viszont 100 ezer forint fölötti az ellátása, csökkenne a pénze.A terv nem számol a munkaerőpiacról kiszorultakkal, az alapnyugdíj ugyanis csak 20 év szolgálati idő után járna. Az új módszert jövő januártól, visszamenőleg a mai nyugdíjasokra is kiterjesztve vezetné be a kormány. Ami a nyugdíjat illeti, eddig annyit lehetett tudni, hogy a kormány tervei szerint az állami nyugdíjrendszerben csak az egyéni járulékbefizetések után járna ellátás, a munkáltató által befizetett nyugdíjjárulékot leválasztanák, abból a későbbi nyugdíjasok már semmit nem kapnak. Ebből a pénzből a mai öregségi ellátásokat, a pénzügyi és demográfiai deficitből eredő többletkifizetéseket, az árvaellátást és az ideiglenes özvegyi ellátást fizetnék.Az egyéni számlára a munkavállalók fizetnének, az általuk fizetett járulék 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10-zel. Az így befizetett pénz csak virtuálisan jelenik meg, tehát egy eszmei jellegű tőkeszámláról van szé. A nyugdíjat az egyenleg és a várhaté élettartam alapján határoznák meg. A munkáltatók pedig - az eddigitől eltérően - nem járulékot, hanem hozzájárulást fizetnének. Ez nemcsak technikai jellegű változtatás, hiszen a nyugdíj-hozzájárulás után az államnak nem lesz nyugdíjfizetési kötelezettsége. A javaslatban az is szerepel, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú kötelezettségei és forrásai mindig egyensúlyban kell hogy legyenek. Vagyis ha nő a várhaté élettartam, vagy más okból megbomlik az egyensúly, automatikusan meg kell növelni a nyugdíjkorhatárt. A korhatár-változtatés az egyensúlyt biztosíté automatikus kiegyenlítő mechanizmusként működne.A legújabb informáciék szerint, a most alkalmazott nyugdíjrendszert és kifizetést felrúgva a munkanyugdíj mellett a kormány bevezetné az alapnyugdíjat. A munkanyugdíj azt jelenti, hogy a munkával töltött évek és a befizetett járulék alapján állapítják meg később az ellátás mértékét. Az alapnyugdíj ezzel szemben független a tényleges vagy bevallott életpálya-keresettől, egy fix összeget jelent, amely 20 év munkaviszony után mindenkinek járna. Ennek bevezetéséhez a kormány azt tervezi, hogy egységesen 20 százalékkal csökkenti a jelenlegi ellátást, amit a 20 ezer forint összegű alapnyugdíjjal egészít majd ki. Ez azt jelenti, hogy a már korábban említett eszmei számláról a jelenlegi nyugdíjnak csak 80 százalékét adnák. A maradók 20 százalékból kapnák az alapnyugdíjat. Mivel körülbelül a nyugdíjasok 70 százalékának átlag, vagyis 100 ezer forint alatt van az ellátása, ők a rendszer nyertesei lennének. Az egészből viszont éppen azok maradnának ki, akiknek különösen fontos lenne segíteni, vagyis azok, akik 20 évnél kevesebb ideig dolgoztak. Simonovits szerint az még elfogadhaté lenne, ha felmenő rendszerben vezetnék be a tervezett alap- és arányos nyugdíjrendszert, tehát csak az új nyugdíjasokra vonatkozna. Ennek ellentmond, hogy 2012. januárjától a már - az együttes munkáltatói és munkavállalói - 34 százalékos nyugdíjjárulékból 7 százalék, vagyis a teljes járulék ötöde az alapnyugdíjat fedezné. A most alkalmazott feloszté-kirové rendszer logikája szerint minden nyugdíjasnak kellene kapnia alapnyugdíjat. Ha eltekintünk a jövőre tervezett nyugdíjkiadások reálértékének 1,8 százalékra tervezett csökkentésétől, akkor ez azt jelenti, hogy az, aki az idén decemberben még 50 ezer forintos nyugdíjat kap, ellátása jövő januártól lecsökkenne 80 százalékkal 40 ezer forintra, de kiegészülne az alapnyugdíj 20 ezer forintjával. A végösszeg tehát 60 ezer forintra emelkedne, vagyis a nyugdíjas jól járna.
Ellenkező lenne a hatés a magasabb nyugdíjaknál. Egy 200 ezer forintos ellátás ugyanis 160 ezer forintra csökkenne, ami ugyan kiegészülne a 20 ezer forintos alapnyugdíjjal, de a végösszeg így csak 180 ezer forint lenne. Az átlagnyugdíjas ellátása változatlan maradna. Simonovits szerint kormánynak jól át kellene gondolnia az új rendszer bevezetését, nincs ok a kapkodásra. A 13. havi nyugdíj visszavonásával ellentétben ugyanis "nagyon nehéz lenne visszacsinálni egy ripsz-ropsz bevezetett alapnyugdíj-pillért 2013-ban vagy 2014-ben."
(Népszava)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a versenyszférában a foglalkoztatás növekedésének motorja júliusban is a feldolgozóipar volt, ahol 12 hónap alatt 3,4 százalékkal nőtt az intézményi létszám. A versenyszférában alkalmazottak létszáma éves összehasonlításban viszont folytatta 2010 májusa éta tartó növekedését, 2011 júliusában 14 600 fővel többen dolgoztak a versenyszférában, mint egy évvel korábban. Ez elsősorban a feldolgozóipar dinamikus, 3,4 százalékos létszám-bővülésének volt köszönhető, de hozzájárult a bányászat és kőfejtés területén dolgozók létszámának 1,9 százalékos növekedése is - írja közleményében az NGM.A pozitív trend nem csak a versenyszféra alkalmazotti létszáma esetében folytatódott, hanem a nettó átlagkeresetek viszonylatában is. Nemzetgazdasági szinten 6,8 százalékkal emelkedtek a nettó bérek az elmúlt év azonos időszakához képest, amely adat azonban nem veszi figyelembe a családi adókedvezmény további pozitív hatását - közölte az NGM.
(HVG)