Munkaügyi Tudástár

Jelentős, összesen 6369 fős kormányzati létszámcsökkentésről döntött a kormány – jelent meg a szerdai Magyar Közlönyben. A kormányhatározat a döntést a 2012. évi hiánycél elérésével, valamint a hatékonyan működő állam kialakításával indokolja. Az elbocsájtásokat január 18-tól kell teljesíteni.A melléklet intézményekre lebontott táblázata szerint a minisztériumok, kormányhivatalok, kutatóintézetek és több állami szervezet munkatársától kell megválni. A leépítés leginkább a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) érinti. Összesen 2826 embert rúgnak ki, a legtöbb embert a Nemzetierőforrás-minisztériumtól 903 embert, de a Vidékfejlesztési Minisztériumtól is 742 kell elbocsájtani. A Külügyminisztériumtól 279 alkalmazottól válnak meg, viszont a tárca felmentést kapott, az elbocsájtások 50 százalékét 2013. január 18-ig kell teljesíteniük.Ezek mellett a NAV-tól 577, a Magyar Államkincstártól 243, az országos Tisztifőorvosi Hivataltól 167, a Központi Statisztikai Hivataltól 70, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól pedig162 dolgozót kell elküldeni.
(Index)

Újabb bérkompenzáciés keretet hoznának létre, s a várakozások szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium erre vonatkozó javaslatát a legközelebbi ülésén tárgyalja a kormány - nyilatkozta Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Napi Gazdaság szerdai számában.Az újabb bérkompenzáciés program a vállalkozásoknak szél azért, hogy hozzáférjenek állami támogatáshoz, és részt vehessen közbeszerzéseken. Az elbocsátások megelőzésére kidolgoznának egy pályázati konstrukciét, amelyen az ötszázalékos elvárt emelésből két-három százalékot lehetne támogatásként elnyerni. A számítások szerint erre 20 milliárd forintot kellene elkülöníteni, és így 450-700 ezer dolgozó keresetéhez lehetne hozzájárulni. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a minimálbér emelése 260 ezer, a garantált bérminimumé pedig 540 ezer munkavállalót érint. Az ötszázalékos elvárt béremelés nemzetgazdasági szinten 150 milliárd forintot tesz ki. Az ezen felüli állami kompenzácié - amit a vállalatok a szociális hozzájárulási adóból tarthatnak majd vissza - a számítások szerint 100 milliárd forintra tehető. Czomba Sándor beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 25,6 milliárd forintot a foglalkoztatási és képzési támogatásokra szánnak. Az NFA-t egyébként 341,1 milliárd forint bevétellel és 307 milliárd forint kiadással tervezték, s a bevételekből 50 milliárd forint a költségvetési támogatás. Az álláskeresési ellátásokra fordítandé összeg a múlt évi 135 milliárd forint után idén 57 milliárd forint lesz a folyósítási idő három hónapra történt csökkentése miatt. Az új közmunkaprogramok várhatéan februárban indulnak.Gyorsítanák az Uniós források felhasználását is - nyilatkozta Czomba Sándor - hozzátéve, hogy emiatt 41 milliárd forintot különítettek el a társfinanszírozásra. Az új Munka Törvénykönyvének július elsejón történő hatálybelépéséhez szükséges átmeneti rendelkezések kidolgozására vonatkozó kérdésre az államtitkár azt mondta: a szükséges jogszabály-módosítások ütemezésének előkészítése kezdődött meg. A törvény hatályba lépése előtt több mint ötven törvényt kell médosítani és legalább ugyanennyi végrehajtási és egyéb rendeletet kell összehangolni az új munkajogi kédexszel és az időközben megváltozott körülményekkel, követelményekkel.
(Napi Gazdaság)

Annak ellenére, hogy az ötven felettiek közül sokan jelentős munkatapasztalattal bírnak, sok esetben többféle képzettséggel is rendelkeznek. Az ötven felettiek számára a közmunkaprogram sem mindig kínál megfelelő lehetőségeket.50 év feletti álláskeresők között, akik egy éven túl sem találnak maguknak új munkahelyet, arányuk már meghaladja a 41,2 százalékot - mondta Rodler Tamás, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának megbízott vezetője. Az idősebb munkavállalók ma már korukra hivatkozva nem várnak - a versenyszférában nem is kapnak - több bért, mint fiatalabb, esetleg pályakezdő versenytársaik, ennek ellenére a munkáltatók sokszor előítóletekkel fogadják a jelentkezésüket, mondván ők már nem terhelhetők annyira, kevésbé fogékonyak az újra, nehezebben képezhetők - vélekedett a munkaügyi szakember.A megbízott vezető a munkaügyi központ által támogatott tanfolyamokon megfigyelhető, hogy az elsősorban az alacsony iskolázottsággal rendelkezők képezhetőek nehezen, de ez nemcsak az ötven fölöttieknél probléma, hanem a fiatalabbaknál is.A 2011-es év első tíz hónapjának adatai alapján 2.263 ötven év feletti álláskeresőt tartottak nyilván Vas megyében, közülük mindössze 66-an nem rendelkeztek nyolc osztályos általános iskolai végzettséggel, 697 álláskereső végzett általános iskolát, 26 valamilyen szakiskolát, 819 szakmunkásképzőt, 261 szakközépiskolát, 188 gimnáziumot, 77 technikumot, 100 főiskolát és 30 egyetemet.A munkaügyi központok a TÁMOP 1.1.2. elnevezésű program keretében tudnak kifejezetten az ötven év felettiek számára segítséget nyújtani, ez a tanácsadást, önéletrajz írás oktatását is magában foglalé mentori szolgáltatást jelent, ami elmehet egészen addig is, hogy a mentor elkíséri a támogatottat az állásinterjúra. A TÁMOP programban van olyan lehetőség is, hogy a munkáltató kapjon munkabér támogatást, 4 hónapig a bér és közterhei 100 százalékét, 4 hónapig a bér és közterhei 50 százalékét és 4 hónapig a közteher 100 százalékét vállalja át a program. Hazai forrásból maximum egy évig a bér és közterhei 50 százalékét kaphatja támogatásként a munkadó - mondta el az igazgató.Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy 2012-ben milyen új támogatási formák lesznek az ötven év felettiek számára - mondta. A nyugdíjkorhatár kitolédásával azonban ötven felettiek tábora egyre inkább növekszik. Éppen ezért lenne szükség célzottan az ő elhelyezkedésüket segítő új támogatási formákat találni - hangsúlyozta. Szükség lenne arra is, hogy a munkadókat valamilyen médon - akár járulékkedvezménnyel - érdekeltté tegyék abban, hogy ezt a korosztályt alkalmazzák. Mivel körükben jelentős a tartósan állás nélkül lévők száma, az államnak is többe kerülnek.Az ötven felettiek számára a közmunkaprogram sem mindig kínál megfelelő lehetőségeket, hiszen fizikailag sem mindenki képes elvégezni azt a munkét, amelyet kínálnak. Éppen ezért szélesíteni kellene azoknak a feladatoknak a körét, amelyeket közmunkában el lehet látni - vélekedett a szakember.
(MTI)

Jelentősen növekedett a késedelmes adófizetését kiszabhaté bírságok összege. A jelenleg általánosan alkalmazhaté 50 százalékos adóbírsághoz képest, jövőre akár az adóhiány 200 százalékáig terjedő összeget is fizethet az, akinél a hiányt az adóhatóság megállapítja. Az iratmegőrzési kötelezettség a vállalatok, valamint szigorodnak a jogkövetkezmények: elmulasztása 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthaté, míg a kapcsolt vállalkozások közti ügyletekkel járó nyilvántartási kötelezettség megsértése akár 4 millió forintba is kerülhet a nem kellően körültekintő adózénak.Emlékeztetőül, 2011 év közbeni és hatályos változások2011. április 1-tőlAlapszabályok: A dolgozót a betegség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg; nem tartozik ebbe a kategériába, ha valaki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt válik keresőképtelenné. A hiányzás jogosságát a kezelőorvosnak kell igazolnia, 2000. január 1-jótől ugyanis a dolgozónak már nincs lehetősége 3 nap betegszabadságra menni anélkül, hogy emiatt felkereste volna orvosát.A betegszabadság idejére a munkavállalót szabadnapra járó távolléti díjának 70%-a illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszonynál értelemszerűen a 15 napnak csak az időarányos része vehető igénybe. Ilyenkor azonban arra is figyelnie kell, hogy az előző munkahelyén – ha volt ilyen – hány napot töltött betegállományban. Számításakor a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha valaki nem használja fel a lehetséges 15 napot, a maradókot nem viheti át a következő évre. A betegszabadság idejón járó pénzt a munkáltató fizeti.További változás, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénzjár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.A táppénzösszege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében továbbra is a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy fekvőbeteg-gyégyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka.2011. július 1-től A passzív táppénz30 napos időtartamát megszüntették. Azt is érdemes megjegyezni, hogy aki munkanélküli, nem kaphat egyszerre táppénzt és álláskeresési járadékot is.2011. augusztus 1-tőlA napi munkaidőn felüli munkavégzésért (túléráért) az eddig szabályozás szerint a munkabéren felül 50 százalékos bérpótlék vagy a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján a pótlék helyett legalább a végzett túlmunka időtartamának megfelelő szabadidő járt. A Munka törvénykönyvének mostani módosításával ezen túl a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlékot fizet vagy szabadidőt ad ki a munkavállalónak, azaz a túlérát megválthatja szabadnappal.Hat hónap is lehet a prébaidő, ha a kollektív szerződés így rendelkezik. Ennek hiányában a prébaidő továbbra is 30 nap, a felek azonban legfeljebb 3 hónapos prébaidőt is kiköthetnek.A rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése (például a válság miatti részmunkaidő bevezetése) miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthaték úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 érát is dolgozhatnak heti 40 érára járó bérért. A hosszabb munkaidőben valé foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállalónak háromszoros bér jár.Augusztus 1-től a már nemcsak akkor lehet kettőnél több részletben kiadni a szabadságot, ha azt a munkavállaló így kéri, hanem a munkáltató is dönthet így. A döntést azonban indokolnia kell: fontos gazdasági érdeke, vagy működését érintő ok miatt mondhatja a dolgozónak, hogy nem tudja egyhuzamban három hét szabadságra engedni. Fontos megjegyezni, hogy nemzetközi egyezmény határozza meg azt, hogy egy évben legalább 14 nap egybefüggő távollét biztosítása ilyenkor is kötelező, azaz legalább 10 munkanap szabadságot egyben kell kiadni a dolgozónak.A gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságnak csak az első 6 hónapjára jár rendes szabadság. Ez azt jelenti, hogy a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő szülőt az eddigi 1,5 év helyett csak 1 évre járó szabadsága illeti meg.A gyesről visszatérőknek pénzben is megválthaté a szabadsága, szemben az eddigi szabályozással, miszerint a szabadságot csak a munkaviszony megszűnésekor lehetett pénzben megváltani. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltását kérheti a munkavállaló, amikor visszatér a munkába. Ezzel hamarabb munkába állhat és pluszjuttatáshoz is jut. Ezen túl is dönthet azonban úgy a munkavállaló, hogy a felhalmozédott szabadságát (a szülési szabadság 6 hónapjára és a gyermekgondozásra járó fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságát) kiveszi és nem a pénzbeli megváltást választja.A fizetés nélküli szabadságról (gyesről, gyedről) visszatérő dolgozónak időben tájókoztatnia kell munkáltatóját, hogy mikor kíván visszatérni a munkába, a munkáltatónak pedig meghatározott idő elteltével foglalkoztatnia kell őt.Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, ezt előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. Ha a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, akkor a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével, ha pedig hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, akkor a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.2012. január 1-től hatályos változások1. AdéalapA közfoglalkoztatási bér része az összevont adóalapnak, és továbbra is az önállé, nem önállé és az egyéb tevékenységből származé jövedelmek tartoznak ide.2. AdéjóváírásMegszűnt az adójóváírás, legutoljára a 2011-ben megszerzettnek minősülő, de 2012. január 15. napjáig kifizetésre kerülő a munkabéreknél vehető figyelembe.3. Adéalap kiegészítés és annak mértékeA jövedelem mértékétől teszik függővé, vagyis 2.424.000- Ft-ot meghaladó összevont adóalapba tartozé jövedelem esetén az a fölött keletkezett jövedelemre vonatkozóan kell megfizetni.Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap kiegészítést az általa fizetett azon jövedelemrészre köteles megfizetni a mely meghaladja a 2.424.000.- Ft-ot, melyben köteles figyelembe venni a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszűnésekor kiállított és átadott adatlapon igazolt jövedelmet is.Az adóelőleget megállapító munkáltató a munkavállaló kizárólagos írásbeli nyilatkozata alapján:- az adott kifizetés adóelőleg megállapításánál a nyilatkozatban szereplő részre vonatkozóan alkalmazza az adóalap kiegészítést- köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását, ha a várhaté jövedelem meghaladja a 2.424.000.- Ft-ot4. Szociális hozzájárulási adó Egy adóban egyesül az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíj-hozzájárulás. A változtatás lényege, hogy az így elvont közteher után az államnak semmilyen kötelezettsége ne keletkezzen – a járulékok esetében elvileg a befizető számon kérhette az államon, hogy az a beszedés céljára fordította-e az összeget. Az új adón belül változik az egészségbiztosítási- valamint a munkaerő-piaci célú felhasználás megoszlása is. Az egészségbiztosítási alap 78,26 százalék helyett 82,4 százalékot kap, a maradók kerül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz.5. Baleseti adó Egy médosíté javaslat pontosított a baleseti adóra vonatkozó rendelkezéseket, többek között egyértelműsítette. Hiába kezdődött a január elsejei hatályba lépés előtt a biztosítási időszak, az új adót csak az életbe lépés napjától kell befizetnünk. Emellett túlmenően rögzíti a médosított tervezet azt is, hogy az adó gépjárművenként egy napra legfeljebb 83 forint/nap, azaz évente 30 295 forint – szökőévenként, mint amilyen a 2012-es is lesz, 30 378 forint – lehet.6. Családi kedvezményA gyermeket saját háztartásukban nevelő gyám, nevelőszülő is jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére. Csak azok a személyek nem jogosultak igénybe venni, akik a családi pótlékok, mint vagyonkezelői gyám, illetve eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják.7. Családi pótlékA családi pótlék érvényesítésére saját jogon jogosult vagy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyett, csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozék érvényesíthetik.8. CafeteriaA béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese alapján további 10% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amennyiben a béren kívüli juttatások meghaladják az évi 500.000.- Ft-ot, az azt meghaladó rész felett 27% EHO, illetve az egyes béren kívüli juttatások során a jogszabályi korlát felett kifizetett részre vonatkozóan is 27% EHO kell megfizetni. A közterhek alapja minden esetben a juttatás értékének 1.19-szerese, a személyi jövedelemadó mértéke 16%.8.1. Saját üdülőben történő üdültetés +10% EHOA munkáltató saját üdülőjóben a munkavállalónak és közeli hozzátartozéinak nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben, vagyis 2012-ben 93.000.- Ft-ig8.2. Munkahelyi étkeztetés +10% EHOA munkáltató saját telephelyén működő, kizárólag a munkáltató munkavállalóit elláté étkezőhelyen igénybe vett munkahelyi étkeztetés maximum havi 12.500.- Ft-ig. Béren kívüli juttatásnak minősül az is, hogy ha a munkáltató szakközépiskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlat idejére biztosítja, vagy a munkáltatótól nyugdíjba vonult nyugdíjasnak biztosítja.8.3. Erzsébet utalvány +10% EHOFogyasztásra készétel vásárlására használhaté fel. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány biztosítja papír vagy elektronikus úton. 2012. december 31. napjáig melegkonyhás vendéglátéhelyeken étkezésre is felhasználhaté, illetve munkahelyi étkezőhelyeken is étkezési szolgáltatásra.8.4. Széchenyi pihenőkártya8.4.1. - szálláshely szolgáltatás +10% EHO; Évente 225.000.- Ft ig 8.4.2. - vendéglátásra +10% EHO; Évente 150.000.- Ft ig8.4.3. - szabadidős szolgáltatások +10% EHO; A szabadidő eltöltését, rekreáciét, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás vásárlására évente 75.000.- Ft keretbenFontos: a természetben nyújtott munkahelyi étkezés (5.000.- Ft/hé), a fogyasztásra készétel vásárlására alkalmazhaté Erzsébet-utalvány (12.500.- Ft/hé) és a Széchenyi pihenőkártya vendéglátás számlája (150.000.- Ft/év; 12.500.- Ft/hé) együttesen is felhasználhaté, vagyis havi 30.000.- Ft étkezési célú juttatés adhaté. A munkáltató nyugdíjasaira számára is biztosíthaté. 8.5. Iskolakezdési támogatás +10% EHOBéren kívüli juttatés az iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként évente a minimálbér 30 százalékét meg nem haladó rész, azaz 27.900 Ft/gyermek. A kedvezményes 19 %-os adó megfizetése és a 10% EHO mellett gyermekenként évente egy alkalommal mindkét szülőnek. Így egy tanköteles korú gyermek iskolakezdését a munkadók akár 59.400 forinttal is támogathatják.Iskolakezdési támogatásnak az a juttatás minősül, amelyet a közoktatásban részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat formájában adnak. A juttatás történhet a munkáltató nevére szóló számla megtérítésével, illetve utalvány formájában is. A juttatásban a családi pótlék-juttatásra jogosult szülő, gyám (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy a vele közös háztartásban élő házastársa részesülhet 8.6. Helyi utazási bérlet +10% EHO- Helyi utazási bérlet a bérlet értékéig8.7. Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége +10% EHOA munkáltató egy évben a minimálbér két és félszeresének összegéig átvállalhatja az iskolarendszerű képzés költségét. (2012-ben 232.500.- Ft)8.8. Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjbiztosítéba adott munkáltatói hozzájárulás +10% EHO8.8.1. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 50%-ig8.8.2. Önkéntes egészség/önsegélyező-pénztári munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 30%-ig8.8.3. Foglalkoztatéi nyugdíjszolgáltaté intézménybe utalt hozzájárulés a minimálbér 50%-ig
8.9. További 27% EHO megfizetésével adhaté béren kívüli juttatások8.9.1. Minden munkavállalónak azonos feltétellel biztosított termék, szolgáltatás 27% EHOMunkavállalék által megismerhető belső szabályzat alapján, a munkavállalók egyes csoportjainak egységes feltételekkel biztosított termék, szolgáltatás. Adémenetes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő üzletpolitikai juttatás, de nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya. (Pl.: nyilvános eseményen a résztvevők részére a rendezvény szponzorának termékeiből összeállított csomag). Ide tartozik az a kiadás is, amelyet a kifizető olyan ajándékra fordít, amelyet egyidejűleg több személynek szervezett, elsősorban vendéglátására, szabadidőprogramra és az ott résztvevőknek ad át, viszont az ajándéktárgyak személyenkénti összértéke nem haladhatja meg a minimálbér 25 %-át.8.9.2. Hivatali, illetve üzleti utazáshoz közvetlenül kapcsolédé étkezés, vagy más szolgáltatás esetében 27% EHO8.9.3. Cégtelefon magánhasználata 27% EHO; Cégtelefon – vezetékes, mobil, internetalapú – magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem8.9.4. Csoportos biztosítások díja 27% EHO8.9.5. Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három alkalommal 27% EHO; Legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékét meg nem haladó rész 9.300.- FT x 3 = 27.900.-Ft/év9. Nagyobb minimálbér, egy-kétkulcsos szjaA minimálbér 93 ezer forintra a bérminimum 108.000.- forintra nőtt, ugyanakkor megszűnt az adójóváírás intézménye. Az egykulcsosnak mondott személyi jövedelemadózás, mint ezt már korábban is tudni lehetett, valéjában lényegében kétkulcsossá vált: a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemnek a félszuperbuttéval felszorzott része után kell a 16 százalékos szja-t megfizetni.A bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó bérének értékét a munkadónak kell megőriznie. Aki ezt nem tartja be, azt a munkaügyi ellenőrzés során nem bírságolhatják, viszont az elvárást nem teljesítő cég két évig nem indulhat közbeszerzésen, és nem kaphat állami támogatást.10. Netté béremelés, elvárt bérSzankcionálja a törvény a bérkompenzácié elmulasztását januártól: azoknak a munkadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jón lép hatályba.A munkaügyi hatóság - amennyiben jogsértést tár fel - határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alél mentesül a munkadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzáciét.A munkadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáróson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származé támogatásban nem részesülhet.Az 2012-es adócsomag (2011.évi CLVI. tv.) részeként született meg a szociális hozzájárulásról szóló törvény. Ez már 100 százalékban várja el az elvárt béremelés teljesítését, de teljesítésére adókedvezményt határoz meg a törvény. Ez tulajdonképpen okafogyottá teszi a „bér-kommandés” törvényt, mert az adókedvezmény (kompenzácié) miatt kisebb költséget jelent a munkáltatónak az összes dolgozóra teljesíteni az elvárt béremelést, mint a 2/3 részre. Az átlagjövedelem alatt keresők bérének nettó szinten tartása ugyanis átlagban 15 százalékos bruttó béremelést jelent. Ha a munkáltató csak a dolgozók kétharmadára teljesíti, akkor a teljes 15 százalékos béremelési költség őt terheli. Ha viszont a munkáltató valamennyi dolgozóra teljesíti az elvárt béremelést, akkor a bruttó béremelés költségének kétharmadát (kb. 10 százalék) a költségvetés állja, a munkáltatót csak az 5 százalékos „önrész” terheli. Átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés10.1. A béremelés megállapításánál figyelembe vehető időszak:a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutébbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;b) ha a személyi alapbér legutébb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jót megelőző, legutébbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jótől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak;c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak;d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszakTekintse meg az Önt érintő részletes, minden dolgozóra kiszámított és igénybe vehető támogatás mértékét a www.munkaszerzodes.hu oldalon a Munkabér 2012 menüben.11. NapidíjIgazolás nélkül elszámolhaté kiadásnak minősül, a külföldi kiküldetés során megszerzett bevételből (napidíjból) levonhaté bevétel 30%-a, de legfeljebb 15 Eurónak megfelelő összeg.A nemzetközi árufuvarozék, a személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak esetében továbbra is 40 Euré/nap számolhaté el igazolás nélkül.12. K+F tevékenységSaját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztésnek minősül az adózé saját eszközeivel és alkalmazottaival végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózé saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít. Kutatás-fejlesztési megállapodásnak a technolégiai és innováciéról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény szerinti meghatározott megállapodás minősül. (2012.02.01 napjával médosul). Megszűnik a kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltségének adókedvezménye, a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt adókedvezmény utoljára a2014. évi adóból vehető igénybe.A K+F tevékenység előzetesen minősíthető – a NAV utólag kezdeményezheti -, melynek során a tevékenység megkezdése előtt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a tevékenység K+F tevékenység jellegét megerősítő határozat kérhető. 13. Kölcsönzött munkaerő bejelentéseA kölcsönbe vevő köteles a kölcsönzéssel összefüggő adatokat bejelenteni, így a munkavállaló nevét, adóazonosíté jelét, ennek hiányában természetes azonosíté adatait és lakcímét, a kölcsönbeadó nevét, adószámát, foglalkoztatás kezdő és befejező napját a foglalkoztatás megkezdését megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napjáig, továbbá a foglalkoztatás befejezését követő napon.14. Külföldi munkavállalók bejelentéseA kirendelt külföldi személy után a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni amennyiben a személy a kettős adózás elkerülése érdekében, vagy a magyar személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége áll fenn. A foglalkoztató, a bejelentési kötelezettséget a tevékenység megkezdését követően 30 napon belül, változás esetén a változást követő 30 napon belül köteles teljesíteni.15. Be nem jelentett alkalmazottAz adóhatóság a be nem jelentett alkalmazott után elmulasztott adót és járulékot a médosítés alapján legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének alapulvételével köteles megállapítani.16. Munkaviszony megszűnése felszámoláskorHa a munkavállaló munkaviszonya a felszámolás vagy a végelszámolás megszűnő jogutéd nélküli megszűnése napján szűnik meg, a felszámolé és a végelszámolé a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani a záró adóbevallás és a jogutéd nélküli megszűnés közötti időszakra a munkabér és bérjellegű juttatásokat terhelő adókról, járulékokról, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.17. Dohányzás2012 januárjától a legtöbb zárt közforgalmú helyen megtiltották a dohányzást. Tilos rágyújtani a kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közintézményekben, vonatokon, ráadásul ezekben nem is lehet kijelölni dohányzéhelyet egy külön szobában. Zárt helyen csak a szállodák szivarszobáiban, pszichiátriai intézményekben és börtönökben lehet mostantól dohányozni, illetve a kaszinékat is a kivételt élvező helyek közé sorolták. A kocsmákból, éttermekből ki kell majd menni, ha valaki rá akar gyújtani. A törvény januári hatályba lépése után három hónapos türelmi időszak következik, addig csak figyelmeztetnek, és csak áprilistól szabnak ki bírságot.Ha valakit dohányzáson érnek, az 20-50 ezer forintra bírságolhaté. Megbüntethetik a szórakozóhelyet is: a szabályok betartatásáért felelős üzemeltetőt vagy alkalmazottat 100-250 ezer forintra, a helyet működtető vállalkozást, mint munkáltatót 1-2,5 millió forintra.18. Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjakMegszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak, január 1-jótől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam - döntött a parlament. Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak, január 1-jótől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak a következő évtől, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába.A megszüntetés alél kivételt jelent a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye, őket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj.Az átalakítást, egy júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, kimondva, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthaték, illetve - a kedvezményezettek munkaképessége esetén - megszüntethetők.2012. január 1-jótől megszűnik az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési- és Európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is.A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek.A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék a jövőben a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik, a nyugdíjkorhatár betöltésétől pedig öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani őket. Az említett korhatár előtti ellátások és járandóságok társadalombiztosítási szempontból nem minősülnek nyugellátásnak, de a bennük részesülők egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.A jogszabályba bekerült, hogy a szolgálati jogviszony megszűnését követően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők mentesüljenek a magánszemélyek jövedelmeit terhelő 98 százalékos különadó alél.Az elfogadott törvény alapján az 1955-ben vagy azután született, korábban a hivatásos állomány tagjaként dolgozók esetében a szolgálati nyugdíjat 2012 januárjától a nyugdíjemelés mértékével növelt, de az szja-val csökkentett összegben szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani. Megkötést jelent, hogy a járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá. Emellett nem csökkenthető a járandóság, ha a szolgálati viszonyt egészségi alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozé baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel, illetve ha a jogosult önkéntes tartalékosi szerződést kötött.Fontos, hogy attól a szolgálati járandóságban részesülőtől, akit feketemunkán értek a munkaügyi ellenőrök, megvonják az ellátást, és büntetésként legfeljebb egy évi járandóságát kell megfizetnie.A javaslat egyik célja, hogy ösztönözze az egykori, a nyugdíjkorhatárt még el nem érő rendvédelmi dolgozók újbóli munkavállalását. Így a szolgálati járandóságból visszatérők - az egykori katonák és tűzolték is - kérhetik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a rendőrség úgynevezett szenior állományába kerüljenek. Ez esetben fegyver nélküli szolgálatot látnak majd el, nettó jövedelmük nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél. Az illetményemelés mértéke megegyezne az öregségi nyugdíjemelés, vagyis az inflácié mértékével.Az új szabályok a jövőben a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elő. Azonban akinek megvan a harminc év szolgálati viszonya, az a korhatár előtt öt évvel kérheti, hogy nyugdíj előtti rendelkezési állományba sorolják, és ekkortól csak veszélyhelyzetben hívhaté be. Ebben az öt évben nettó illetménye megegyezik azzal, amit a rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként kapna.A másik kivétel azokra vonatkozik, akik betöltötték 52. évüket és huszonöt év szolgálati idővel rendelkeznek, ők ugyanis heti 35 érás könnyített szolgálatot kérhetnek és éjszaka nem oszthaték be.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2011 december 31-én a Foglalkoztatási Hivatalba beleolvadt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI). A létszámleépítés a három szervezetnél összesen 239 főt érint. A létszámleépítés - amelynek célja a 2012. évi költségvetési hiánycél teljesítése, a hatékonyan működő állam kialakítása - a Foglalkoztatási Hivatalnál 29, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél 108, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél 102 főt érint.Az NMH ennek megfelelően - a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár irányítása alatt - foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi, szak- és felnőttképzési feladatokat elláté központi hivatal, főigazgatója Komáromi Rébert, a korábbi FH főigazgatója. Az erről szóló kormányrendelet szerint az OMMF elnöke és az NSZFI főigazgatója látja el a beolvadó szervek feladataival kapcsolatos főigazgató-helyettesi jogköröket a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgató-helyetteseinek kinevezéséig, de legkésőbb 2012. február 28-ig. Az új hivatal működésére a 2012-es költségvetésben 3,77 milliárd forint áll rendelkezésre.A jövőben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakmai irányításával látják el a megyei szakigazgatási szervek a munkavállalók és a munkadók igényeire szabott, díjmentes szolgáltatási, továbbá foglalkoztatási és álláskeresési támogatások nyújtásával, engedélyezéssel, bejelentéssel, nyilvántartással kapcsolatos hatósági és több csatornán igénybe vehető tájókoztatási tevékenységüket. Mindezeken túl, a hivatal a jövőben a munkavédelmi és munkaügyi hatósági, illetve tájókoztató tevékenysége révén segíti elő, hogy a munkavállalók jogszerű és biztonságos alkalmazása minél szélesebb körű legyen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a szabálytalan foglalkoztatással versenyelőnyhözjutó munkáltatók száma.A megjelent kormányrendelet szerint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai feladatkörében a munkaügyi központok és kirendeltségek szakmai tevékenységének irányításán és koordinálásán túl tájókoztatást nyújt, és tanácsadást végez a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Koordinálja a központi munkaerő-piaci programok végrehajtását, valamint szervezi, bonyolítja és koordinálja az Európai Unió pénzügyi alapjaiból támogatott foglalkoztatási és képzési programokat. Irányítja az NFSZ keretében működtetett szolgáltatások fejlesztését. A hivatal ellátja a munkaügyi központok hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, elbírálja a munkaügyi központok megyei (fővárosi) szervezete által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. Támogatja a szociális partnerek munkaügyi érdekegyeztetésben valé részvételéhez szükséges felkészülést. A kormányrendelet szerint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatokat gyűjt és elemez a munkabérek és keresetek alakulására vonatkozóan, a magánközvetítők és -kölcsönzők éves tevékenységéről, a külföldiek engedély-, illetve bejelentés-köteles magyarországi foglalkoztatásáról.Az új hivatal vizsgálja a foglalkoztatáspolitikával összefüggő jogi szabályozás gyakorlati tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására, illetve központi munkaerő-piaci programot dolgoz ki. Biztosítja, hogy a szakmai irányítása alatt állé munkaügyi központokban és kirendeltségeken valamennyi ügyfél egyéni igényeinek megfelelő, minőségi szolgáltatásban részesüljön.A rendelet szerint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi feladatai keretében ellátja egyebek között a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság főigazgató-helyettesén keresztül. Elemzi és értékeli a munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz, a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségekhez érkező panaszokat.A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja többek között a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat, továbbá a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatokat. A munkavédelmi feladatok ellátása kiterjed a munkabiztonság és a munkaegészségügy hatósági feladataira is.A hivatal szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatkörében egyebek között kidolgozza az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tervezetét és harmonizálja a nemzetközi rendszerrel, valamint a foglalkozások egységes rendszerével. Egységes alapelvek szerint fejleszti az országos modultérképet, ellátja a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatokat, kidolgozza az Európai követelményekhez illeszkedő szakképesítések egyenértékűségének feltételrendszerét, a magyarországi és nemzetközi képesítések összehangolását, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer magyar adaptáciéját.Gyűjti és elemzi a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési statisztikai adatokat, szervezi a pedagégusok, andragégusok és az oktatási intézményvezetők szakmai továbbképzését, valamint a speciális szakiskola szakmai tanulmányi versenyeit. Szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását, valamint működteti a kiadásukat, illetve a forgalmazásukat, koordinálja a szakközépiskolai szakmai érettségi tantárgyak követelményének és a szakmai érettségi tételeknek az egységes elvek szerinti kidolgozását.A hivatal a szakképesítésekkel összefüggő feladatai keretében kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgáztatási követelmények elkészítésének egységes alapelveit is.A január 1-jóvel létrejövő új központi hivatal létszáma a decemberi kormányhatározat szerint nem haladhatja meg a 445 főt.
(MTI)

- egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén a gyermek egy éves koráig;
- egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig;
- három és hat év között évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át;
- hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) naptári napon át.Ha az anya GYED-en van, az apa ugyanarra a gyermekre tekintettel kérheti-e a gyermekápolási táppénz megállapítását?
Ugyanarra a gyermekre tekintettel, amelyikkel az egyik szülő GYED-en van, a másik szülő nem kérheti a gyermekápolási táppénz megállapítását. Ha azonban a családban több gyermek nevelkedik, a másik gyermek betegsége esetén az apának megállapíthatják a gyermekápolási táppénzt.A gyermekápolási táppénz összegét is a fent ismertetett szabályok szerint állapítják meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)

2012 január 1-napjával a kiskereskedelmi és a vendéglátéi tevékenységre vonatkozéan lejárt a türelmi határidő a szakképesítéssel történő foglalkoztatásra vonatkozéan. Ezen időponttól kezdődően a Munkáltaté kizárólag a kereskedelmi és vendéglátéi tevékenységek folytatásához szükséges és az adott munkakörre előírt szakképesítéssel foglalkoztathatja a Munkavállalét. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei5. § (1) A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék - saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék - eredetét hitelt érdemlően igazolé bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatéság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat öt napon belül bemutatni.(2) A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárlé a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatéságát ellenőrizhesse az üzletben vagy - egyéb kereskedési formák esetében - ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárlé jelen van.(3) Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében valé értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.(4) Az üzletekben jól láthaté és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatéság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlék könyvét kell elhelyezni. A vásárlék a vásárlék könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlét e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.(5) A vásárlék könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatéság hitelesíti, feltüntetve a vásárlék könyve megnyitásának időpontját.21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrőlA kereskedelemről szélé 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazés alapján - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szélé 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának b) és c) pontjában foglalt feladatkörben eljárva - a következőket rendelem el:1. § (1) A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - csak az ott megjelölt képesítéssel, illetve a *** jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről szélé igazolás (a továbbiakban: szaktanfolyami képzettség) birtokában végezhetők.(2) A rendelet mellékletében * jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott szakképesítés helyett elfogadhaté a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is.(3) A rendelet mellékletében ** jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott szakképesítés helyett elfogadhaté a szakiránynak megfelelő magasabb szintű szakirányú végzettség is.(4) A rendelet mellékletében *** jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott szaktanfolyami képzettség helyett elfogadhaté az adott tevékenység végzéséhez szükséges kompetenciák elsajátítását biztosíté egyéb szaktanfolyami képzettség is.(5) Az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazandé a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szélé törvény szerint a rendelet mellékletében meghatározott tevékenységet folytató, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatékra, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szélé törvény rendelkezéseire figyelemmel határon átnyúlé szolgáltatásnyújtás keretében kívánják gyakorolni.(6) A rendelet mellékletének 3. KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) fejezetében meghatározott előírások nem terjednek ki a kereskedelemről szélé 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) meghatározott automatából történő értékesítésre, és csomagküldő kereskedelmet folytató személyekre, valamint a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szélé rendeletben meghatározott kistermelőre.2. § E rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépését megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett szakképesítést tanúsíté bizonyítványok érvényességét, illetve további alkalmazhatéságát.3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2)-(3)(4) Az e rendelet mellékletében meghatározott olyan tevékenység esetében, amelyet e rendelet hatálybalépését megelőzően az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szélé 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet melléklete nem tartalmazott, a tevékenységet folytató személynek 2011. december 31. napjáig kell eleget tenniük az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek.(5) E rendelet mellékletének 3. KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) fejezetében meghatározott tevékenységek esetében a Kertv.-ben meghatározott kereskedelmi ügynöki tevékenységet, közterületi értékesítést, vásári és piaci értékesítést, valamint üzleten kívüli kereskedést folytató személyeknek 2011. december 31. napjáig kell eleget tenniük az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gazdasági társaságról szélé törvény szerint a gazdasági társaságok tagjai a vezető tisztségviselői feladatokat megbízásos jogviszony alapján vagy munkaviszonyban végezhetik.A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására vonatkozéan 2012. január 1-jótől új szabályok kerülnek bevezetésre.Nincs változés annál a betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagjánál, aki a társaság ügyvezetését munkaviszony keretében látja el, 2012-től változatlanul munkaviszonyban állénak minősül.Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselés megbízés alapján történik, vizsgálni kell, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez-e.Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, tehát mellette a társaságban más tevékenységet nem végez, a megbízásra tekintettel 2012-tól már társas vállalkozónak minősül.Az ügyvezetésen felüli munkavégzés, közreműködés jellemzően munkaviszonyban, megbízásban láthaté el, vagy személyes közreműködés formájában történhet, ez utébbi társas vállalkozói jogviszonynak minősül.Ha a tag a vezető tisztségviselést megbízásban látja el, és mellette a saját társaságában munkaviszonyban áll, vagy megbízés alapján végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető tisztség tekintetében a tag társas vállalkozónak minősül, tehát társadalombiztosítási szempontból a megbízást át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá.Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízés alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban ellátott vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott tisztségviselőkre vonatkozé szabályokat kell esetében alkalmazni.Az a körülmény, hogy a tag a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával egyidejűleg más foglalkoztaténál is munkaviszonyban áll vagy egyéb jogviszonyban végez munkét, illetve más társaság tagjaként személyesen közreműködik, nem befolyásolja a megbízásban ellátott vezető tisztség minősítését, ennek kizárólag a tag járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor van jelentősége, például ún. többes jogviszonyos társas vállalkozónak minősül.Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.Az új szabályokat értelemszerűen csak 2012. január 1-jótől kell alkalmazni, tehát a jogviszonyokat nem kell visszamenőlegesen médosítani. Ugyanakkor a biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást - a ’T1041-es bejelentő és változás-bejelentő lapon közölni kell. Például a tag megbízásban végezte a vezető tisztségviselést, melyben a jövedelmére tekintettel 2011-ben nem vált biztosítottá, 2012-től a jogviszony átminősülésével biztosított társas vállalkozó lesz, és ezen tényt a biztosítotti bejelentő lapon közölni kell.A havi adé- és járulék bevallásban az alkalmazás minősége kéd kiválasztásakor is a Tbj. szerinti – esetlegesen médosításra kerülő – jogviszony kédját kell a foglalkoztaténak szerepeltetni.Összegezve: a megváltozott szabályok alapján a társas vállalkozás tagja a vezető tisztségviselői jogviszonyt társadalombiztosítási szempontból vagy munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban, illetve választott tisztségviselői jogviszonyban láthatja el.
A megbízásos jogviszonyban történő vezető tisztség ellátása csak a társas vállalkozáson kívül állé személy (nem tag) vonatkozásában lehetséges.
(NAV)