Munkaügyi Tudástár

Az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok ellátása csak a nyugdíjemelés mértékével azonos nagyságrendben nőhet, és személyi jövedelemadóval csökken az összeg. A nyugdíjkorhatárok változása kapcsán az alábbi nyugdíjak szűntek meg 2012. január 1-vel:- az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj- a korkedvezményes nyugdíj- bányász- és művésznyugdíj- a polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja- a korengedményes nyugdíj- a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja.Az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok ellátása csak a nyugdíjemelés mértékével azonos nagyságrendben nőhet, és személyi jövedelemadóval csökken az összeg.A jelenleg meghatározott 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérése fokozatos, először az 1957.-ben születettek fogják azt elérni. Feltétel legalább 20 év szolgálati idő.
A fokozatosság elve alapján az öregségi nyugdíjkorhatárok változása a következőképpen alakul:
- az 1952. január 1. előtt születettek: betöltött 62. életév
- az 1952.-ben születettek: 62. életév + 183. betöltött nap
- az 1953.-ban születettek: betöltött 63. életév
- az 1954.-ben születettek: 63. életév + 183. betöltött nap
- az 1955.-ben születettek: betöltött 64. életév
- az 1956.-ban születettek: 64. életév + 183. betöltött nap
- az 1957.-ben születettek: betöltött 65. életévAzok a nők, akik 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. A jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel, mivel a jogosultsági idő nem függ korhatártól. A jogosultsági időbe beszámít az az ápolási idő, amire terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és segély, gyermeknevelési támogatás és súlyosan fogyatékos gyermek ápolása utáni díj járt. A jogosultsági idő, vagyis a szükséges elérendő 40 év csökken öt gyermek után 1 évvel, majd minden további gyermek esetében további 1 évvel, de maximum hét évvel.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak változásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról A 2011. évi CXCI. törvény 175. § (1) bekezdése módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdését a kockázatértékeléssel kapcsolatban. A módosítás értelmében a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.Amennyiben a kockázatértékelés 2008. 12. 31-ig elkészült, és (évenkénti) felülvizsgálata az elmúlt 3 évben egyáltalán nem történt meg, a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását 2012. évben köteles (újra) elvégezni. Ha a 2008. 12. 31-ig elkészített kockázatértékelés dokumentumát a 2009., 2010. és 2011. években felülvizsgálták és nem fordult elő olyan – az Mvt. 54. § (3) bekezdésében nevesített, „indokolt eset”-nek minősülő – a technológiában, a munkakörülményekben stb. bekövetkező változás/változtatás, amely a kockázatértékelés újbóli elvégzését tette volna szükségessé, és a soron kívüli felülvizsgálat indoka sem állt fenn, a legutolsó felülvizsgálat időpontjától számított 3 éven belül kell elvégezni a kockázatértékelést. Indokolt esetnek kell tekinteni - az Mvt. 54. § (3) bekezdése szerint - különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek.Abban az esetben, ha a kockázatértékelést 2009-ben készítették el és az elmúlt években nem történt meg a felülvizsgálata, a kockázatértékelést – a fentiek figyelembe vételével – 2012-ben újra el kell végezni. Amennyiben a kockázatértékelés 2010-ben készült első alkalommal és nem fordult elő olyan változás/változtatás a technológiában, a munkakörülményekben stb., amely az Mvt. 54. § (3) bekezdése alapján „indokolt eset”-nek minősül és a soron kívüli felülvizsgálat indoka sem állt fenn, a kockázatértékelést 3 éven belül, legkésőbb 2013-ban kell elvégezni. Abban az esetben, ha a „2010-es” dokumentum felülvizsgálata 2011-ben megtörtént, a soron következő kockázatértékelést legkésőbb 2014-ben kell elkészíteni. 2011-ben készült kockázatértékelési dokumentum esetén a kockázatértékelést legkésőbb 2014-ben kell újból elvégezni. A munkavédelmi felügyelők a 2009–2011 közötti időszakban elvégzett/felülvizsgált kockázatértékelések „érvényességének” megállapításánál az értékelés/legutolsó felülvizsgálat időpontját veszik figyelembe a hatósági ellenőrzés során (a soron következő kockázatértékelés elvégzésének határidejét ettől az időponttól kell számítani). Elmulasztott évenkénti felülvizsgálat(ok) esetén a munkavédelmi felügyelő nem intézkedik, ezekben az esetekben is a 3 évenkénti kockázatértékelési gyakoriság az irányadó. 2012. évben csak azoknál a munkáltatóknál indokolt a munkavédelmi hatósági intézkedés, amelyek kockázatértékelés hiányában végzik tevékenységüket, vagy a kockázatértékelést 2008. 12. 31-ig készítették el és az elmúlt 3 évben nem gondoskodtak a felülvizsgálatról. I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetén kockázatértékelés hiányában az Mvt. 82. §-ában nevesített eljárásnak is helye van (munkavédelmi bírság alkalmazása).
(OMMF)

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a kormány döntésének értelmében pályázat keretében támogatás nyújtható azoknak a munkáltatóknak, amelyek számára a béremelések „saját erős” 5 százalékának az előteremtése is nagy nehézségeket jelent, illetve további támogatás nélkül esetleg csak a létszám csökkentésével tudnák a béremelés forrását előteremteni.Az ehhez szükséges jogszabály-módosításokat a kabinet elfogadta, hamarosan parlament elé is kerül. Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy ezt követően hirdetik meg a 21 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amelynek beadására 30 nap áll majd a foglalkoztatók rendelkezésére, az elbírálás pedig ugyancsak egy hónapot vesz majd igénybe. Így – mondta a politikus – a kompenzáció legkésőbb a júniusi bérekben jelentkezhet.A pályázati feltételeket ismertetve az államtitkár kifejtette, elvárás, hogy a támogatást igénybe vevő társaság:- valamennyi munkavállalója esetében alkalmazza a bérkompenzálást;- 2012-ben – az előző évihez képest – nem csökkenhet a foglalkoztatottjai száma;- a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma nem haladhatja meg 20 százalékkal a 2011-es szintet.- Hozzátette, további feltétel, hogy az adott cég 2011-es bruttó átlagkereseti mutatója nem haladja meg a bruttó 215 ezer forintot.A pályázható összeg mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaságok esetében 7 ezer euró/3 év, más társaságok esetében 200 ezer euró/3 év.Az intézkedés hatásairól szólva Czomba Sándor elmondta, a szaktárca azzal számol, hogy az mintegy 450 ezer munkavállalónak jelenthet segítséget.Az államtitkár a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek bérkompenzációs ügyeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy képviselőikkel még folynak a tárgyalások, melyek várhatóan még ezen a héten le is zárulnak.
(MTI)

40 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt. 2011. november–2012. januárban 3 millió 816 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 40 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Elsősorban a férfiak munkaerő-piaci pozíciója javult.
A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 816 ezer fős létszáma 1,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 784 ezer fő volt, ami 39 ezer fős növekedésnek felelt meg, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal 56,0%-ra emelkedett. A foglalkoztatásban bekövetkezett változás elsősorban a férfiak javuló munkaerő-piaci pozíciójának köszönhető. 2011. november–2012.januárban a 15–64 éves férfi népességből 2 millió 38 ezren voltak foglalkoztatottak, 30 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában, s ezzel foglalkoztatási arányuk 1,1 százalékponttal, 61,4%-ra emelkedett.A nőket a vizsgált időszakban 1 millió 746 ezer fős, 50,9%-os foglalkoztatottság jellemezte, ami 0,4 százalékpontos növekedésnek felelt meg.A 15–24 éves foglalkoztatott fiatalok egyébként is alacsony létszáma az egy évvel korábbihoz képest 210 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 17,8%-ra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25–54 éves, illetve az idősebb 55–64 éves foglalkoztatottak száma azonban nőtt, előbbiek esetében 1,3, utóbbiak esetében pedig 0,8 százalékpontos foglalkoztatási rátajavulást eredményezve.
(KSH)