Munkaügyi Tudástár

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a járuláktörvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulák fizetésére kötelezett. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.Keresőkáptelen- aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
- aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, ás terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
- a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
- aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak ás más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud ás más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át.
A biztosított, ha részére betegszabadság jár, keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.
Az, aki keresőképtelenségát közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs.A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.Nem jár táppénz- a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult (betegszabadság időtartama) illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra ás heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,- a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,- a gyermekgondozási segély folyósításának az idejáre, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,- az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,- a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,- a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti áletjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejáre, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti áletjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaláka, ennál rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaláka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján árványes minimálbár (2012-ben 93.000,- Ft) 200 százalákának harmincad részét (6.200,- Ft).Számítása:1. Főszabálykánt a táppénz összegét a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulák alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg.
2. Ha a biztosított a keresőképtelenséget megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári áv első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjakánt a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
3. Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság napjától a megelőző év január 1-ig (irányadó időszakban) 180 napi tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzát - az alábbiak kivételével - a jogosultság kezdő napján árványes minimálbár alapulvátelével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződás szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbárt nem ári el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződás szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.
4. Ha a biztosítottnak a táppénzre való jogosultság napjától a megelőző év január 1-ig (irányadó időszakban) azárt nem volt 180 napi tényleges jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátés alapját képező összeg figyelembevátelével állapítják meg, ha az a 3. pontban kiszámított összegnél kedvezőbb.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)

A jövedelem nagyságától függően szűnik meg, illetve marad fenn az adóalap-kiegészítés intézménye. Adóalap-kiegészítést a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó összevont adóalapba tartozó jövedelemrészig nem kell megállapítani, azt az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részére kell alkalmazni (1995/CXVII. Tv. 29. § (3) ) A 78 százalékos szabály alkalmazási feltétele 2012-ben az, hogy a magánszemély a társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást elszámolhatja-e költségként, azaz ha elszámolhatná e költséget, de nem teszi, akkor a 78 százalékos szabály nem alkalmazható. Bár a törvény szövege még társadalombiztosítási járulékot nevesít, ezen 2012-től szociális hozzájárulási adót kell érteni (1995/CXVII. Tv. 29. § (1) )Nem változott - Az adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalékHa azonban a magánszemély az összevont adóalapba tartozó jövedelem után kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Az ilyen jövedelem esetében tehát annak megítélésénél, hogy az adóalap-kiegészítést alkalmazni kell-e (illetve az összevont adóalap mekkora részére kell azt alkalmazni), a jövedelem 78 százalékát kell az összevont adóalapba beszámítani. (1995/CXVII. Tv. 29. § (1), (3) )
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)

Az ekho választására jogosító foglalkozások. - Ezentúl a FEOR-08 szolgál az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás választására jogosító foglalkozások besorolásának alapjául. Az erre eddig használt FEOR-93-at a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010.(IV.23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) 2011. január 1-jétől hatályon kívül helyezte. Az új nomenklatúra bevezetésével az ekho választására jogosító foglalkozások tartalma nem változott. A felsorolásnak megfelelő foglalkozású magánszemély azonban csak akkor választhatja az ekhót, ha tevékenységével alkotó jelleggel vesz részt a mű elkészítésének folyamatában.Elnevezéséről függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerinti tartalma alapján megfelel a FEOR –számmal azonosított foglalkozásoknak, munkaköröknek.A sportban tevékenykedők az ekhót attól függetlenül választhatják, hogy megbízásos vagy főállású jogviszonyban állnak-e a sportszövetséggel vagy – szervezettel. (2005/CXX. Törvény 3.§.(3)-3c)Az ekho alapja és mértékeAz ekho alapja a törvényben meghatározott foglalkozások szerinti tevékenységgel elért bevétel. A magánszemélyt terhelő ekho mértéke az ekho alapja után 15 százalék, a kifizetőt pedig 20 százalékos mértékű kötelezettség terheli. (2005/CXX. Törvény 4.§.)Az ekhóval teljesített közterhekÚj előírás 2012. január 1-jétől. Az ekho megfizetésével a közteher-kötelezettségekből teljesül a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó. (2005/CXX. Törvény 8.§.)Az ekho megfizetésével teljesül a társadalombiztosítási szabályok szerint a biztosított magánszemélyt terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettség.Az ekho megfizetése, bevallása, nyilvántartásaHa a magánszemély magán-nyugdíjpénztári tag, a tőle 15 százalékos mértékkel levont ekho 26 százalékát a kifizető ezentúl a magánszemély magán-nyugdíjpénztárának utalja át (eddig a NAV-nak utalta) a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, és azt oda is vallja be. Az állami adóhatóságnak benyújtandó adóbevallásban ilyen esetben a kifizető az ekho-alapot képező bevétel 11,1 százalékát tünteti fel fizetési kötelezettségként. Az így megfizetett összeg 85,6 százalékát az adóhatóság személyi jövedelemadóként tartja nyilván., 14,4 százalékát pedig az Egészségbiztosítási Alapnak utalja át.
(2005/CXX. Törvény 10.§.(2), 11.§. (1) b) )Nem változott. A kifizetőt terhelő és a magánszemélytől levont ekhót az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell bevallani és megfizetni.Az adóhatóság- a 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből- 63,3 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván,- 26 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak és,- 10,7 százalékot az Egészégbiztosítási Alapnak utal át.- a 11,1 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből- 85,6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván,- 14,4 százalékot pedig természetbeni egészségbiztosítási járulékként az Egészségbiztosítási Alapnak utal át.- A 9,5 százalékos mértékkel levont ekhót személyi jövedelemadóként tartja nyilván. (2005/CXX. Törvény 10.§.(1), 11.§. (1) a) )
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)

A munkavállalókat a munkaviszonyban töltött naptári évenként rendes szabadság illeti meg. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. A hosszabb időtartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a törvényben meghatározott életkort betölti.Fontos szabály a szabadság kapcsán, hogy a munkavállalót a további munkaviszonya után is megilleti a szabadság. Ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta, úgy a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár.A munkaviszony szünetelésének idejóre alapesetben nem jár szabadság. Ez alél kivétel képez a keresőképtelenséget okozé betegség tartam, a szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére.Akkor is jár szabadság, ha a munkavállaló harminc napot meg nem haladé fizetés nélküli szabadságon van.Szintén jár szabadság a tartalékos katonai szolgálat idejóre, és minden olyan munkában nem töltött időre, amely vonatkozásában a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.A fizetett alapszabadság mértéke munkavállalók esetén eves mértéke húsz munkanap, amely a fizetett szabadságra vonatkozik. A fizetett szabadság évi mértéke a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb, így a 25. évét betöltött munkavállaló eves rendes szabadság 21 nap. 28 évtől huszonkettő, majd a 35. életévig 3 évenként 1 nappal növekszik a fizetett szabadság évi mértéke. A 35. életév után a fizetett szabadság mértéke 2 életévenként növekszik egy nappal egészen a 45. életévig, amikor 29 nap évi fizetett szabadság jár a munkavállalónak.A munkáltató az igénybe vet szabadságot munkanapban köteles nyilvántartani. Így a szabadság munkaérában történő nyilvántartása nem felel meg a követelményeknek.Az alapszabadságAz alapszabadság mértéke húsz munkanap.Ez a szabadság a munkavállaló- huszonötödik életévétől huszonegy; - huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; - harmincegyedik életévétől huszonhárom; - harmincharmadik életévétől huszonnégy; - harmincötödik életévétől huszonöt; - harminchetedik életévétől huszonhat; - harminckilencedik életévétől huszonhét; - negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; - negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; - negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. 2012. január 1. - Változás:A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabba) egy gyermeke után kettő,b) két gyermeke után négy,c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Eltérések a részmunkaidő, másodállás, mellékfoglalkozás eseténA szabadságra valé jogosultság szempontjából az egyes munkavállalók között nincs különbség aszerint, hogy az illető munkavállaló naponta hány érát dolgozik. Ebből következően a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozót is ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a napi nyolc érát dolgozó munkatársát.A szabadsággal kapcsolatos speciális szabály, hogy a munkavállalót nemcsak a főállása, hanem a további munkaviszonyai (másodállás, mellékfoglalkozás) után is megilleti a szabadság. Ennek mértékét azonban minden munkaviszonyban különálléan kell elbírálni. Mindez annyit jelent, hogy ha a munkavállalót az egyes munkaviszonyokban eltérő mértékű szabadság illeti meg, a munkavállaló köteles a munkakörét ellátni abban a munkaviszonyában, amelyben szabadságra már nem jogosult, akkor is, ha a másik munkaviszonyában még szabadságát tölti. A munkaviszony szünetelésének idejóre nem illeti meg szabadság a dolgozót.A kivételek:- a keresőképtelenséget okozé betegség időtartamára; - a szülési szabadság időtartamára; - a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére; - a harminc napot meg nem haladé fizetés nélküli szabadság tartamára; - minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)