Munkaügyi Tudástár

A pótszabadság az alapszabadságon felül jár, és a többféle jogcímen alapulé többszöri pótszabadság egymás mellett is megilleti a munkavállalót.Pétszabadság az életkor, a gyermeknevelés, munkavállalói fogyatékosság, illetve egészségi ártalom címén jár. Ekképpen pótszabadság illeti meg a fiatalkorút, az anyát, illetve a gyermekét egyedül nevelő apát, továbbá a vak munkavállalót, a föld alatti vagy ionizálé sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozókat és korábban megillette a megszakítás nélkül üzemelő munkahelyen dolgozókat.Fiatalkorúak pótszabadságaA fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti . Munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki 18. életévét még nem töltötte be .Gyermeket nevelők pótszabadsága2012. január 1- előtt: "A szülők döntése alapján a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet játszé munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb- egy gyermeke után kettő, - két gyermeke után négy, - kettőnél több gyermeke után évenként összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg."2012. január 1-napjától:A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.A pótszabadság a gyermeket örökbe fogadó személyt, illetve azt a munkavállalót is megilleti, aki - térítés ellenében - állami gondozott gyermek gondozását és nevelését vállalja. Ugyancsak megilleti e kedvezmény azt a dolgozót is, aki a gyermek nevelését családi kapcsolat, illetve szerződéses kötelezettség (pl. tartási szerződés) alapján vette magára. Ilyen esetekben mindazonáltal a vér szerinti szülő - legalábbis ezen a címen - nem igényelheti a pótszabadság kiadását.A pótszabadságra jogosultság azt a munkavállalót is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy pl. a gyermekgondozási szabadságról év közben tért vissza, illetve év közben került a munkáltatóhoz. A pótszabadság arányosításának tehát abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor a 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosíté idő arányában kerülhet sor.A vak munkavállaló pótszabadsága - A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár .Egészségre ártalmas munkahelyen dolgozók pótszabadsága - A föld alatt állandé jelleggel dolgozó, illetve az ionizálé sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három érát eltöltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.Apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorlé vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.Arányos szabadság, töredék szabadságHa munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, részére a teljes naptári évre esedékes szabadságának csak arányos része jár. Ha pedig a rendes szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Családi pótlék - A családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási (középfokú oktatási) intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósíaudemars piguet grand prix replicatják.A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével.Nevelési ellátásNevelési ellátásra jogosult
- a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a szemérolex daytona replica ly, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárós már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatámiu miu clutch bags si támogatásra valé jogosultság megszűnésének időpontjától.Iskoláztatási támogatásIskoláztatási támogatásra jogosult- a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárós már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, chanel handbags for sale a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jótől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
- a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, hermes birkin replica de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá
- a javítéintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítéintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodés alatt állé, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.Sajátos nevelési igényű tanuló:Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
- a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23 éves korig történő folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát.A bejelentést - feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.
Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra valé jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor a bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
- aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy
- ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját (annak a tanévnek a vége, amelyben a gyermek a 18. életévét betölti) megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani. Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.
Az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője
- lakcímigazolványának másolatát,
- arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.
A nagykorú személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.
A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjótől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítják.Közös szabályokMelyik szülő igényelheti a családi pótlékot:Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket. Ebben az esetben a családi pótlékra 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.
Az után a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósíthaté.Nevelőszülő

Aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utégondozéi ellátásban részesülő fiatal felnőttet.Hivatásos nevelőszülő

Aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utégondozéi ellátásban részesülő fiatal felnőttet.Tanköteles gyermekA gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti.
A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbíthaté legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. Tankötelesnek minősül az a gyermek is, aki tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, ezért képzési kötelezettség alá esik.
Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) a kötelező tanérai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva
- az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanérai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját az alábbi jogkövetkezményekre:
Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanérai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 15 napon belül –
- felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását, ha a gyermek az a) pont szerinti végzés meghozataláig a 16. életévét nem töltötte be, vagy
- kezdeményezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését, ha a gyermek a végzés meghozataláig a 16. életévét betöltötte.A nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló gyermek esetén mikor, s hogyan kell igazolni a tanulói jogviszony fennállását?
Ha a családi pótlékot a családtámogatási kifizetőhely folyósítja: A családtámogatási kifizetőhely (pl. az Országgyűlés Hivatalánál működő kifizetőhely) a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.Ha a családi pótlékot a Magyar Államkincstár Igazgatésága folyósítja, csak abban az esetben kell a tanulói jogviszonyt igazolni, ha az Igazgatéság a nyomtatvány megküldésével arra a szülőt, vagy a családi pótlékban részesülő személyt felszélítja. Amennyiben nem érkezik felhívás, ez azt jelenti, hogy az Oktatási Hivatal által közölt állományban a gyermek tanulói jogviszonya szerepel, ezért nem szükséges azt külön igazolni.Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani.Családtámogatási kifizetőhely:
- a Honvédelmi Minisztérium,
- az Informáciés Hivatal,
- az Alkotmányvédelmi Hivatal,
- a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
- az Országgyűlés Hivatala.A családi pótlék havi összege 2012 ben
- egygyermekes család esetén 12.200 forint,
- egy gyermeket nevelő egyedülállé esetén 13.700 forint,
- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300 forint,
- két gyermeket nevelő egyedülállé esetén gyermekenként 14.800 forint,
- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000 forint,
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülállé esetén gyermekenként
17.000 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítéintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülállé esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900 forint,
- a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300 forint,
- a gyermekotthonban, javítéintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800 forint.A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig 23.300 forint, vagy 25.900 forint összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az ellátás.A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és
- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
- aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
- aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.A családi pótlékra valé jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
- aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyégykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
- akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.A családi pótlékra nem jogosíté, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében
- a kérelem benyújtásakor, továbbá
- az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbírálé szerv felhívására
- tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,
- hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig
kell igazolni a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadhaté. A hatóság honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállénak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
- közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
- vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
- időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására valé jogosultságát megállapították,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.A kérelemhez csatolni kell,
- a tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását; (az igazolást tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig kell benyújtani.
- nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;
- szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.
A fenti két esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár az ellátás.Ha az Igazgatéság által folyósított családi pótlék folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatéság az ügyben keletkezett iratokat haladóktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.Ha az Igazgatéságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatéság folyósított családi pótlékot, a kérelem alapján eljáré Igazgatéság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozé iratokat, valamint az ellátásra valé jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatéság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárósról haladóktalanul értesíti a kérelem alapján eljáré Igazgatéságot.
A fenti eljárósban a kérelmező családi pótlékra valé jogosultsága csak a megkeresett Igazgatéság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt
- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
- a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
- a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
- a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
- az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
- az ellátásra jogosult egyedülálléságának megszűnését,
- az egyedülálléságot meghatározó körülmény megszűnését,
- az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
- az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önállé vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
az ellátásra jogosult adatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs adatát.Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. A családi pótlékot a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától - teljes hónapra állapítják meg és folyósítják. Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra valé jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítják.
A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítják.Magasabb összegű családi pótlékA tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig. A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha 18. életévének betöltése előtt a munkaképesség-csökkenésének mértéke eléri a 67%-ot, vagy egészségkárosodásának mértéke eléri az 50%-ot.
Magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is.A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandé vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul
- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosíté betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást.
Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkérház, kérházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozé intézmény szakorvosa adja ki.
A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket elláté szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.Szakorvosi igazolás:
- első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosíté betegségben szenved-e
- a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
- a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét
Az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandé lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyégyász szakfőorvostól.A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az Nemzeti Rehabilitáciés és Szociális Hivatal elsőfokú szakértői bizottságának szakhatósági állásfoglalása vagy 2009. október 1-jót megelőzően kiadott - külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő - szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetében a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra valé jogosultságának megszűnését követően állapítják meg.A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra valé jogosultság fennáll.A Kincstár a magasabb összegű családi pótlékra valé jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre valé jogosultságot igazolé hatósági igazolványt is ki kell állítani.
A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult közgyégyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre, valamint ingyenes tankönyvre. roger dubuis replica replica emporio armani men watches rolex turn o graph replica montblanc star replica watches hublot king power unico replica omega racing replica
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Bérpótlékok: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére. Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti.Bérpótlékok:
A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:
1.éjszakai pótlék,
2.műszakpótlék (délutáni, éjszakai),
3.rendkívüli munkavégzés ellenértéke,
4.készenléti díj és ügyeleti pótlékok,
5.vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka.1.) Éjszakai pótlékÉjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót éjszakai pótlék illeti meg (ez a pótlék nem azonos az éjszakai műszak teljesítése esetén járó műszakpótlékkal). Éjszakai munkavégzésnek a 22 óra és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés minősül.Az éjszakai pótlék mértéke 15 %, mely a munkavállalót a munkavégzés időtartamára öt megillető munkabéren felül illeti meg. Az éjszakai pótlék mértékének számítási alapja eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló személyi alapbére. /Amennyiben azonban a munkavállalót többműszakos munkarendben foglalkoztatják éjszakai munkavégzésre, részére nem az éjszakai pótlék jár, hanem éjszakai műszakpótlék/A munkavállaló részére éjszakai pótlék akkor is jár, ha az éjszakai munkát nem rendes munkaként, hanem rendkívüli munkaidőként teljesítette. Ebben az esetben a pótlék az éjszakai órákban teljesített munkaidőre járó elszámolható személyi alapbér után jár. A munkavállalót természetesen megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértéke is.2.) MűszakpótlékDélutáni, illetve éjszakai műszakpótlék illeti meg:
a többműszakos munka-időbeosztásban, valamint
a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót.Többműszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.Délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján 22 óra és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha
a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy
a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy
a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.Ha a munkavállaló többműszakos munkakörben úgy dolgozik, hogy a műszakbeosztása állandó, a többműszakos munkarend egyik törvényi feltétele a műszakbeosztás rendszeres váltakozása hiányában műszakpótlékra nem jogosult. Önmagában a délután, vagy éjszaka teljesített munkavégzés műszakpótlékra nem jogosít.Ebből következően tehát nem jár délutáni műszakpótlék annak, aki egy műszakban 8-16 óráig dolgozik, vagy ha ezt követően 16-18 óráig rendkívüli munkavégzést rendeltek el számára.Ha a többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló nappali műszakban dolgozik, az erre az időre eső bére után nem jogosult műszakpótlékra.
A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint többműszakos munkarendnek minősül és ezért éjszakai műszakpótlék-fizetési kötelezettséggel az alábbi tényállás szerinti munkavégzés: A munkavállalók eladó-pénztáros munkakörben, munkaidőkeret meghatározása mellett két műszakban dolgoztak.A munkáltató napi üzemelési ideje meghaladta a napi teljes munkaidő mértékét, az üzlet nyitvatartási ideje 7-20 óráig tartott, a munkavállalók reggel 5 és 7 óra között kezdték a munkát, az esti befejezés pedig 20-22 óra közé esett.
A munkaidő-beosztás szerint munkakezdés és befejezés időpontja változó volt, de megállapítható volt, hogy napi munkaidejük egyik héten túlnyomórészt a délelőtti műszak (6-14 óra), másik héten nagyrészt a délutáni műszak (14-20 óra) idejére esett úgy, hogy a délelőtt, illetve délután munkát végzők munkaideje részben egymást fedve, azonos időre esett.A többműszakos munkarend törvényi feltételei tehát megállapíthatóak, így a reggel 5 és 6 óra között végzett munkáért éjszakai műszakpótlékot kell fizetnie a munkáltatónak.3.) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeA nem rendes munkaidőben, hanem azon felül teljesített munkavégzés a munkavállalóra nagyobb megterheléssel jár, ezért hátrányosabb is. Ezt a hátrányt a munkáltató köteles általában külön díjazással kiegyenlíteni.
A munkavállaló részére a rendkívüli munkavégzésért ellenérték akkor jár, ha
a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, vagy a munkaidőkereten felül végez munkát.
Az ilyen munkavégzés esetében a munkavállalót a rendes munkabére változatlanul megilleti, a rendkívüli munkavégzést a munkáltató ezen felül köteles ellentételezni, melynek formája lehet:
bérpótlék,
szabadidő,
bérpótlék és szabadidő.A bérpótlék általános mértéke 50%, munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása azonban előírhatja, hogy a pótlék helyett a munkavállalónak szabadidő jár. Ilyenkor a szabadidő mértéke nem lehet kevesebb, mint a végzett rendkívüli munka időtartama (több természetesen lehet).
Magasabb ellenérték illeti meg a munkavállalót, ha a rendkívüli munkavégzést nem a rendes munkaidejét meghaladóan, azzal egybefüggően, hanem a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzi. Ebben az esetben kétfajta ellentételezés lehetséges:
100% pótlék vagy
50% pótlék másik pihenőnap (pihenőidő).4.) A készenlét, ügyelet díjazásaAmennyiben a munkavállaló készenlétet vagy ügyeletet teljesít tekintve, hogy ez alatt az idő alatt tényleges munkavégzés nem történik, és a munkavállalót csak rendelkezésre állási kötelezettség terheli az ennek időtartamára járó díjazás is arányosan alacsonyabb, mint tényleges munkavégzés esetén. Készenlét esetén a személyi alapbér 20 %-ának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 %-ának megfelelő munkabér jár.A készenléti és ügyeleti díj számítása szempontjából nem számít ügyeleti időnek, amennyiben a munkavállaló a készenlét, az ügyelet alatt munkát végez. Ebben az esetben ugyanis a munkavállaló részére a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint jár díjazás.
A díjazás történhet eseti vagy átalány-elszámolás alapján. Az átalánydíjazás mind a készenlét (ügyelet), mind pedig a munkavégzés idejére járó díjazást magába foglalja.5.) A munkaszüneti napi munkavégzés díjazásaA munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót ugyancsak külön díjazás illeti meg.
A díjazás eltérően alakul attól függően, hogy a munkavállaló
a munkaidő-beosztása alapján, vagy
rendkívüli munkavégzésként teljesít munkavégzést munkaszüneti napon:
munkaszüneti napon munkavállaló rendes munkaidőben csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, vagy munkarendben; a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén; illetve ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el külföldi kiküldetés során foglalkoztatható,
munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre csak kivételes esetben kerülhet sor, egyrészt rendkívüli esemény bekövetkezése miatt (pl. baleset, elemi csapás, egészséges fenyegető veszély megelőzése) vagy ha a munkavállaló rendes munkaidőben egyébként foglalkoztatható.Havidíjas munkavállaló esetén a munkavállalót a havi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére (az erre a napra eső munkabér) illeti meg. Ha a munkavállalót teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazzák, a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül távolléti díja illeti megHa a munkavállalót munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezik, a munkavállalót az előzőek szerint járó munkabérén felül a rendkívüli munkavégzés ellenértéke is megilleti, vagyis:
100 % pótlék, vagy
50 % pótlék és másik pihenőnap (pihenőidő), vagy
a megállapított átalány.6.) Vasárnapi munkavégzés díjazásaUgyancsak pótlék illeti meg bizonyos kivételekkel azt a munkavállalót, aki vasárnapon, a munkaidő-beosztása szerinti rendes munkaidőben teljesít munkavégzést. A munkavállalót megillető bérpótlék összege a rendes munkabéren felül 50 %, amennyiben a vasárnapi munkavégzésre:
a) három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy
b) a heti pihenőnapok két héttől hat hónapig terjedő összevonásával kerül sor.Nem jogosult azonban vasárnapi pótlékra
a) a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
b) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
c) a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
d) az idénymunkát végző munkavállaló.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A törvény kimondja, hogy a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők is jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére. Csak azok a személyek nem jogosultak a kedvezmény érvényesítésére, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekekre tekintettel kapják. (1995/CXVII. Tv. 46. § (4) )A családi pótlék érvényesítésére a saját jogon jogosult vagy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyet t- ha az nem maga érvényesíti a kedvezményt – csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozók érvényesíthetik a kedvezményt. (1995/CXVII. Tv. 29. § (3) )Az is jogosult a családi kedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján jogosult ugyan a családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe. A családi kedvezmény összegénél eltartottként kell figyelembe venni azokat a személyeket, kik után nem igényelnek családi pótlékot (például a főiskolás akkor is „eltartott” lehet, h a középiskolás testvére után nem igényelnek családi pótlékot). A jogosultsági hónap az a hónap is, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll (akkor is, ha a pótlékot ténylegesen nem folyósítják).
(1995/CXVII. Tv. 29. § (4)a,) (5) b, (6) a).)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)