Munkaügyi Tudástár

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely sérti a másik fél jogát, jogos érdekét. A munkaviszony alá-fölé rendeltségére épülő bizalmi jogviszony jellegéből eredően ennek az elvnek kiemelkedő jelentősége van.Nem jóhiszemű például a Munkáltató magatartása akkor, ha azzal az indokkal nem fizeti ki a Munkavállaló elmaradt munkabérét, mert a Munkavállaló valamely más okból azonnali hatályú felmondással már amúgy is felmondta a munkaviszonyát. Nem tartja be az együttműködési kötelezettséget az a Munkavállaló, aki anélkül tér el a Munkáltató utasításától - még ha úgy gondolja is, hogy azt a Munkáltató érdekében teszi -, hogy ezt vele előzetesen egyeztetné, noha erre az adott helyzetben lehetősége lenne. [2012/I. törvény 6. § (2) bekezdése.]
(Munka Törvénykönyve)

Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) a tavaly ellenőrzött munkáltatók 57 százalékánál talált szabálysértéseket, amelyek az ellenőrzésbe vont munkavállalók felét érintették.Az OMMF idén január elsejével a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Főigazgatóságaként működik, az adatokat az NMH közölte az MTI-vel.Csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanság a nemzetgazdasági szinten jelentős károkat okozó bejelentés nélküli foglalkoztatás. Az összes főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállaló 14 százalékát teszi ki a feketemunkával érintettek száma.Az előző évhez képest 2011-ben átrendeződött a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása. Tavaly a feketemunkások 20 százaléka esett az építőipari vállalkozásokra, összhangban azzal, hogy az ellenőrzések 14 százaléka az építőiparban volt. Ez 2010-hez mérve csökkenést jelent, amely összefüggésben van a gazdasági válság által sújtott építőipar helyzetével.A feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók "bejelentési kedve" nem változott számottevően. A 2010-ben és 2011-ben is a feketefoglalkoztatás 6 százaléka esett erre az ágazatra. Az ellenőrzési arány 2010-hez képest 1 százalékponttal nőtt.A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók ellenőrzési aránya az előző évhez képest csekély mértékben, 9 százalékkal csökkent. Ez az ágazat foglalkoztatta 2011-ben a feketemunkások közel 30 százalékát, ezzel a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés itt öltötte a legnagyobb méreteket, megelőzve az építőipart.A kereskedelmi vállalkozások esetében is kedvezőtlen változás tapasztalható a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók számát tekintve. 2010-ben ez az ágazat adta a feketemunkások 5 százalékát, 2011-ben ez az arány 8 százalékra nőtt. Ez azonban annak figyelembe vételével, hogy az ellenőrzések 30 százaléka ebben az ágazatban volt, viszonylag kedvező aránynak mondható.A vendéglátásban a korábbi évekhez képest szintén nagyobb arányú, 11 százalék volt a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Az OMMF minden ötödik ellenőrzést ebben az ágazatban végezte.A munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése, valamint a munkabérrel és annak védelmével összefüggő visszaélések a munkaügyi jogsértések 25-25 százalékát tették ki. Ugyancsak kimagasló a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos jogsértések mértéke, mivel azok megközelítőleg 20 ezer munkavállalót érintettek.A tavaly feltárt jogsértéseket elkövető 12.595 munkáltató közül 6.434 vállalkozással szemben szabtak ki a munkaügyi felügyelőségek munkaügyi bírságot, összesen 1,2 milliárd forint összegben. A munkaügyi hatóság 2011 július végéig a munkáltatókkal szemben leginkább a súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki munkaügyi bírságot, 1.654 esetben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel, 4.266 alkalommal figyelemfelhívással élt.A munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 19.938 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a munkavédelmi felügyelők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartását. A munkavédelmi felügyelők az ellenőrzött munkáltatók csaknem 83 százalékánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot.Az NMH honlapján közzétette a tavalyi munkahelyi balesetek adatait. Az összes munkabaleset 14 százalékkal, 17.295-re csökkent egy év alatt. A halálos munkabalesetek száma 80 volt 2011-ben, ez 16 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
(Nemzeti Munkaügyi Hivatal)

A korábbi munkajogi szabályok nem tartalmazták az adott helyzetben általában elvárhatóság kategóriáját, ez a polgári jogból került át a munkajogba. Az elvárhatóság objektív kategória, olyan magatartást jelent, ami egy átlagembertől elvárható.Mindig az adott eset összes körülményétől függ, hogy ennek az elvnek az adott helyzetben mi a konkrét tartalma. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás, mint általános követelmény, csak abban az esetben alkalmazható, ha törvény nem ír elő eltérő - általában szigorúbb - követelményt (például a kártérítési felelősség egyes eseteiben a kárt akkor is viselni kell, ha az előreláthatatlan volt). [2012/I. törvény 6. §(1) bekezdése.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve több rendelkezése [6-11. §-ok] is általános magatartási szabályokat állapít meg. Az (1) bekezdése a hatályos szabályozáshoz képest alapelvi szintre emeli az elvárhatóság kategóriáját. A hatályos Mt. 103. § (1) bekezdés b) pontja tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a Munkavállaló munkáját az elvárható szakértelemmel köteles végezni. Az elvárhatóság fogalma azonban ennél jóval tágabb, amely különösen az együttműködési kötelesség teljesítése vonatkozásában tekinthető zsinórmértéknek. Az elvárhatóság annyiban objektív kategória, hogy egy bizonyos átlagos szintet jelent, annyiban azonban szubjektív, hogy meghatározott ismérvek alapján csoportosítható személyösszességre vonatkoztatható. Hasonló mondható el az „adott helyzet” fogalmáról is, amely vagy tágítja, vagy szűkíti az érintett személy mozgásterét. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás, mint átlagos követelmény azonban csak abban az esetben alkalmazható, ha törvény eltérő – általában szigorúbb – követelményt nem ír elő.A (2) bekezdés a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét rögzíti a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során. A jóhiszeműség és tisztesség elve azt jelenti, hogy a jogok gyakorlása, illetve a kötelezettségek teljesítése során tekintettel kell lenni a másik fél érdekére. Uralkodó nézet szerint a jóhiszeműség és tisztesség a kölcsönös bizalom alapvetően etikai eredetű követelményét fejezi ki. Ez a követelmény a munkajogviszonyban kiemelt jelentőségű, hiszen tartam jogviszonyról van szó, amelynek tartalmát alá-fölérendeltség jellemzi.A (3) bekezdés tartalma új a hazai munkajogban és alapvetően a német jogban ismert egyoldalú teljesítés-meghatározásra épül. A munkajogviszonyban kimutatható alá-fölérendeltség egyik megnyilvánulása az egyik fél általi egyoldalú teljesítés-meghatározás. A Munkáltatónak joga van a Munkavállaló szerződésben meghatározott feladatainak teljesítését konkretizálni, a teljesítés módját, intenzitását, időtartamát egyoldalúan megállapítani. A Munka Törvénykönyve a középmértékhez képest szigorúbb követelmény állít fel a Munkáltató magatartásával szemben, amennyiben a Munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján kell figyelembe vennie. A Munkáltató döntései, különösen a munkaszerződésben foglaltakhoz képest eltérő foglalkoztatás esetén – például túlmunka, munkakörbe nem tartozó munka elrendelése – okozhatnak sérelmet a Munkavállalónak, azonban ez nem lehet aránytalan. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Munkáltatói döntés elmaradása a Munkáltatónak okozna aránytalanul nagyobb kárt, költséget, illetve általában sérelmet, mint amilyet intézkedése okoz a Munkavállalónak.A (2) és (3) bekezdés tartalma nincs ellentmondásban egymással. A (2) bekezdés általános magatartási követelményként fogalmazza meg a jóhiszeműség és a tisztesség elvét és ebben a kontextusban tiltja az olyan magatartást, amely a másik jogát, jogos érdekét sérti. A (3) bekezdés a munkajogviszonynak arra a sajátosságára utal, amely az alá-fölérendeltség miatt a Munkáltató részére adja meg a teljesítés konkretizálásának jogát. Ebben a körben a Munkáltató az eredeti szerződéses tartalomtól eltérő teljesítést is elrendelhet. Ez adott esetben okozhat sérelmet a Munkavállalónak, azonban ez nem lehet aránytalan.A (4) bekezdés külön nevesíti a kölcsönös együttműködés kötelezettségét. Az együttműködés általános kötelezettség, azonban ismertek bizonyos korlátai, amelyeknek a munkajogviszonyban különös jelentősége van. A (4) bekezdés az együttműködési kötelezettségnek egy érzékeny területét érinti, a tájékoztatási kötelességet. Ennek értelmében a törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, illetve ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkajogi jogviszony létesítése, a törvény szerinti jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Az „e törvény hatálya alá tartozók” nem csupán a Munkáltatóra és a Munkavállalóra, hanem a 2. §- ban felsoroltakra terjed ki, alkalmazandó a munkaviszonyhoz kapcsolódó valamennyi jogviszonybeli félre (lásd tanulmányi szerződés, versenytilalmi megállapodás, stb.). A tájékoztatási kötelesség azonban nem abszolút és ennek egyes eseteit a Munka Törvénykönyve nevesíti is, például a Munkáltató és a Munkavállalói képviseleti szervek közötti magatartási szabályokban [234. § (1) bekezdés]. Más esetben a rendelkezés közvetett, illetve negatív módon történő megfogalmazása utal az együttműködési kötelezettség korlátaira. Erre példa a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy az együttműködési kötelezettség általános korlátjai a felek védett érdekei, így különösen a Munkáltató gazdasági érdekeinek, illetve a Munkavállaló személyhez fűződő jogainak a sérelme vagy veszélyeztetése
(Munka Törvénykönyve)

Csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma márciusban a Nemzeti Munkaügyi Hivatal legfrissebb adatai szerint. Az év harmadik hónapjában 591 ezren voltak regisztrált munkakeresők, több mint 55 ezerrel kevesebben, mint februárban. A hivatal honlapján olvasható statisztika szerint az előző év azonos időszakához képest is csaknem 59 ezerrel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma.A legnagyobb csökkenés 2012. februárjához viszonyítva - az abszolút számokat tekintve - azokban a megyékben történt, ahol a közfoglalkoztatás dominánsan van jelen, így Szabolcs-Szatmár-Beregben 9.800-zal, Hajdú-Biharban több mint 6 ezerrel, és Borsod-Abaúj-Zemplénben is hasonló mértékben csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma.Egy hónap alatt az álláskeresők száma a férfiaknál 11,2, a nőknél 5,8, a szakképzetleneknél 9,8, a diplomásoknál pedig 2,4 százalékkal mérséklődött. A tartósan (egy éven túl) regisztrált álláskeresők száma egy hónap alatt tovább mérséklődött. A márciusi zárónapon létszámuk 132.800 volt, arányuk a teljes álláskeresők állományán belül 22,5 százalékot tett ki; ez egy év alatt 4,4 százalékpontos csökkenést jelent. A tartósan állás nélküliek 57,4 százaléka már 1-2 éve munkanélküli.Márciusban a a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 13,3, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,9 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutató értéke 1,3 százalékponttal, a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutatóé pedig 0,8 százalékponttal csökkent.Márciusban a foglalkoztatók összesen 60.200 új munkaerőigényt jelentettek be az illetékes munkaügyi kirendeltségeken, ez a szám ötödével nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A hónap folyamán összesen több mint 120 ezer üres álláshely állt rendelkezésre, ebből a zárónapon 45.500 maradt betöltetlen. A több mint 60 ezer bejelentett új állás 21,3 százalékához a munkáltatók semmilyen állami támogatást nem igényeltek, míg 78,7 százalékot valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretein belül hirdették meg. A támogatott állások több mint 90 százaléka a közfoglalkoztatási rendszer valamelyik eszközére vonatkozott. A támogatott állások legnagyobb része továbbra is szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokra vonatkozott.A nem támogatott állások száma 17,9 százalékos havi emelkedést követően 12.800 volt, de az előző év azonos időszakához képest enyhe csökkenést regisztrált az NMH. Az új támogatott állások száma márciusban 47.400 darab volt, ami egy hónap alatt 43,6 százalékos csökkenést jelent, a 2011. márciusi értéket ugyanakkor több mint 35 százalékkal haladja meg.2012 márciusában összesen 3.700 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be a foglalkoztatók a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest több mint ezerrel nőtt a bejelentett elbocsátandó létszám. Az egy évvel korábbi, 2011. márciusi bejelentett létszámtartalomhoz - 2.430 dolgozó - képest is növekedés következett be.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

Ha a törvényi rendelkezés egyértelműen nem alkalmazható egy adott helyzetre, abban az esetben az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni (például az Európai Bíróság jogelveire figyelemmel), illetve a jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni, azaz mindig a lehető legkevesebb jogról való lemondásnak kell tekinteni (például a szociális juttatásról való lemondást csak az adott alkalommal kifizetendő juttatásról, és nem általában minden jövőbeni ilyen juttatásról való lemondásként kell figyelembe venni). A jogról való lemondás mindig kifejezett kell legyen, a ráutaló magatartás nem elég (például ha a Munkavállaló nem jelenik meg a házipénztárban a juttatásért, az önmagában nem értelmezhető lemondásnak). A személyhez fűződő jogok tekintetében külön is rögzíti a törvény, hogy e jogokról a Munkavállaló, általános jelleggel, előre nem mondhat le.[2012/I. törvény 5. §-a.](1) E törvény rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni.
(2) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.Jogszabályi indokolásEgy meghatározott törvény elsősorban egy adott állam jogrendjébe épül be, ennek megfelelően annak értelmezési elvei határozzák meg érvényesülésének irányát. Az Európai Uniót megalapító szerződés ugyanakkor rögzíti, hogy a közös célkitűzések elérése érdekében a tagállamok az Európai Unióra hatásköröket ruháznak át. A Szerződés 5. cikke értelmében az Európai Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Ennek megfelelően az Európai Unió csak a tagállamok által átruházott hatáskörben jár el, az át nem ruházott hatáskör a tagállamoknál marad. Lényeges a szubszidiaritás elve, amelynek értelmében azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Európai Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés célját a tagállamok sem központi sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Európai Unió szintjén jobban megvalósíthatók.Az Európai Unió egyes normái eltérő módon érintik a tagállamok jogát. Az utóbbi évek jogfejlődésére alapozva állítható, hogy a közösségi jog befolyása erősödik. Ennek egyik oka az Európai Bíróság által kialakított ún. általános jogelvek, amelyek az utóbbi időben nem egy esetben arra az eredményre vezettek, hogy a Bíróság a Szerződés 153. cikk (5) bekezdését is rendkívül kiterjesztően értelmezte. Másképpen fogalmazva az Európai Bíróságnak nem egyszerűen jogértelmező, hanem jogfejlesztő szerepe van. Mindez azt jelenti, hogy a tagállamoknak a belső normáik értelmezésekor a közösségi jog egészét, a Közösség célkitűzéseit is figyelembe kell venniük.A (2) bekezdés szintén alapvető értelmezési alapelvet rögzít, nevezetesen a jogról való lemondás értelmezésének elvét, amelynek kiemelkedő jelentősége van a személyhez fűződő jogok tekintetében [Munka Törvénykönyve 9. §. - a személyhez fűződő jogok]. A jogról való lemondást nem lehet kiterjesztően értelmezni és a jogalkalmazás követelménye szerint a lemondásnak mindig kifejezettnek kell lenni. Ez a követelmény fejeződik ki a személyhez fűződő jogok tekintetében abban a megfogalmazásban, amelynek értelmében e jogokról a Munkavállaló általános jelleggel, előre nem mondhat le.
(Munka Törvénykönyve)

A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 5,5 százalékkal nőttek – közölte a KSH.
A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát 2012. január-februárban - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az MTI-t.A KSH közlése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 217.800 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 225.200 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 202.000 forint volt.Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,0, a költségvetés területén 1,7 százalékkal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest.A KSH tájékoztatása szerint a versenyszféra legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 798 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, ez 29,6 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január-februárban. A költségvetési szférában 696 ezren dolgoztak, 8.200 fővel kevesebben, mint egy évvel ezelőtt. Közülük átlagosan 32 ezren közfoglalkoztatás keretében.
(KSH)

Az új törvény 2012. július 1-jén lép hatályba. Személyi hatálya kiterjed a Munkáltatóra, a Munkavállalóra, a Munkáltatói érdekképviseleti szervezetre, valamint az üzemi tanácsra és a szakszervezetre. Munkaerő-kölcsönzés és iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén a törvényt nemcsak a Munkáltatóra és a Munkavállalóra kell alkalmazni, hanem a kölcsönvevőre, illetve az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultjára is.A törvény területi hatálya: ha a munkaszerződésben külföldi adat szerepel Pl.: a munkavégzés helye, a Munkáltató, vagy a Munkavállaló személye), akkor a felek főszabályként szabadon választhatják meg a külföldi adatra rendelkező szerződés szerint (jogviszonyra) irányadónak tekintett jogot. A jogválasztás szabadsága azonban nem eredményezheti az egyébként annak hiányában irányadó jog (a magyar munkajogi szabályok) eltérést nem engedő rendelkezéseinek kijátszását. A felek általi jogválasztás hiányában a magyar munkajogot abban az esetben kell alkalmazni, ha a Munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi, illetve - a munkaügyi kapcsolatok általános szabályai, valamint az üzemi tanács tekintetében - akkor, ha a Munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarország területén van.
(Munka Törvénykönyve)

Egy kapcsolódó adóhivatali vizsgálat során lebukott egy olyan vagyonvédelmi vállalkozás, amely eltitkolta bevételeit, feketén foglalkoztatta az alkalmazottait, míg a cég ügyvezetője a gyanú szerint magánokirat-hamisítást is elkövetett. A társaság több mint 141 millió forint áfát nem fizetett meg, 800 alkalmazottját pedig be sem jelentette – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedden.A közlemény szerint a NAV dél-budapesti adóigazgatósága utólagos ellenőrzést folytatott le egy vagyonvédelmi társaságnál. A revizorok a társaság befogadott számlái között 94 olyan bizonylatot találtak, amelyek egy Budapesthez közeli székhelyű, szintén vagyonvédelemmel foglalkozó kft.-től származtak.A jelentős mennyiségű számla felkeltette az ellenőrök érdeklődését, ezért vizsgálni kezdték a céget. Az adóhatóság belső információs rendszeréből kiderült, hogy a számlák 141 millió forintnyi áfatartalmát ez utóbbi cég nem vallotta be, és nem is fizette meg az államkasszának.A NAV több évet és több adónemet érintő vizsgálatot rendelt el. A még jelenleg is folyó eljárások eddigi megállapításaiból kitűnik, hogy a fővároshoz közeli székhelyű társaság nemcsak a jövedelmező gazdasági tevékenységéből befolyó bevételeit és az ahhoz kapcsolódó áfakötelezettségét titkolta el, de a több mint 800 alkalmazottját sem jelentette be, így járulékot sem vallott, fizetett utánuk.Mindezek miatt az adóhivatal közép-magyarországi regionális főigazgatósága feljelentést tett, amely alapján a pénzügyi nyomozók folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntette, a számvitel rendjének megsértése, valamint magánokirat hamisítás vétsége miatt indítottak büntetőeljárást. Az elkövetők akár 12 évi szabadságvesztésre is számíthatnak – olvasható a közleményben.
(Index)