Munkaügyi Tudástár

A 21 milliárd forintos keretre azok a cégek pályázhatnak, melyek nem tudják kifizetni alkalmazottaik 5 százalékos kötelező béremelését. 30 napig lehet benyújtani a pályázatokat és további 30 nap alatt bírálják el azokat. Ugyanakkor ez a keret a multiknak nem nyújt alternatívát, mert egy uniós szabály miatt ők kiszorulnak a pályázatból. A kormány egy újabb kiegészítő bérkompenzációs támogatási rendszert indít, 21 milliárdos kerettel, így számításai szerint 450-650 ezer dolgozó fizetése emelkedhet. Az ígéret szerint minden cég pályázhat, amelynek gondot okoz az 5 százalékos béremelés. „A mértékét tekintve a pályázaton az 5 százalékból két-három százalékot kívánunk támogatni” – közölte Czomba Sándor, az NGM államtitkára.A 21 milliárdos keret tehát csak a kis és közepes vállalkozásoknak nyújthat segítséget. A pályázaton azok a cégek kaphatnak támogatást, amelyek az összes dolgozójuknál teljesítik a bérkompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozásban dolgozók száma nem csökkenhet a tavalyi létszám alá. Az is feltétel, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatásból a részmunkaidősbe kerülők aránya nem lehet több 20 százaléknál.
(ATV)

A foglalkoztathatóság fejlesztésére, a munkaerőpiacra való belépés elősegítésére, ösztönzésére az Európai Szociális Alapból 150 projekt részesült mintegy 122 milliárd forint támogatásban a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) 2007-től.A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) összeállítása szerint az Új Széchenyi Terv keretében 2012-ben 169 500 munkavállaló munkaerő-piacra való visszatérését szeretnék segíteni, a képzésekben több mint 76 ezren vehetnek majd részt. A legfrissebb adatok szerint eddig mintegy ötmilliárd forint előleget, és számla alapján további mintegy 93 milliárd forintot fizettek ki, összesen 56 projekt záró elszámolását fogadták el.Az NFÜ tájékoztatása szerint az elmúlt évben az Új Széchenyi Terv keretében a megváltozott munkaképességű, hátrányos helyzetű emberek munkába való visszatérését, továbbá innovatív és kísérleti foglalkoztatási programok megvalósítását támogatták az intézményrendszeren keresztül.Az idén az első negyedévben társadalmi egyeztetésre bocsátották az "Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok", "Foglalkoztatási megállapítások támogatása" és a "Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban" című konstrukciókat, a pályázatokat legkésőbb április 30-áig meghirdetik.Az Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok (TÁMOP 1.4.3.) pályázat keretében elsősorban a zöld munkahelyek létrehozását, kialakítását, a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának segítését, a fiatalok elhelyezkedését segítő programok megvalósítását támogatják. A pályázat tervezett keretösszege 4,7 milliárd forint, a pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke minimum 60 millió forint, maximum 200 millió forint lehet.A "Foglalkoztatási megállapodások támogatása" (TÁMOP 1.4.5) konstrukcióval az olyan regionálisan és helyi szinten kialakult foglalkoztatási együttműködéseket támogatják, amelyek a munkaerő-piac bővítéséhez, a célcsoportok képzéséhez, elhelyezkedéséhez, a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. A tervezett keretösszege 1,4 milliárd forint, a pályázat keretében igényelhető támogatás legalább 40 millió forint, de legfeljebb 80 millió forint lehet.A "Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban" (TÁMOP 1.4.6) pályázat közvetlen célja a szakma megszerzése foglalkoztatással egybekötött képzés keretében. Közvetett cél a munkanélküliek szakmához, munkához, rendszeres munka-jövedelemhez juttatása. A pályázat tervezett keretösszege 3 milliárd forint, amely várhatóan 15-60 pályázat támogatását teszi lehetővé. A mostani pályázat keretében igényelhető támogatás összege legalább 60 millió forint, de legfeljebb 150 millió forint lehet.
Az Új Széchenyi Terv uniós forrásainak foglalkoztatási hatása nem merül ki csupán a TÁMOP pályázatainak eredményeiben, hiszen minden elköltött euró révén magyar alkalmazottak dolgoznak a beruházásoknál, vagyis az országban jelentős foglalkoztatási hatással bír minden uniós támogatással megvalósuló projekt - utal rá az NFÜ.
(NFU)

A bérkompenzáció feltételeit pontosítja egy ma megjelent kormányrendelet. A támogatást kérő cégnek nem lehet köztartozása, nem csökkenthet létszámot, nem minősítheti át munkavállalóinak több, mint ötödét részmunkaidőssé, és a szükséges béremelést legkésőbb az év közepéig, az év elejéig visszamenőlegesen kell végrehajtania.A bérkompenzációt pontosítja egy friss kormányrendelet, amely a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg, és amely szerint a munkadó akkor kaphat a munkabérek nettó értékének 2012-es megőrzéséhez vissza nem térítendő támogatást, ha írásban nyilatkozik arról, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést legkésőbb 2012. június 30-áig valamennyi munkavállalója számára 2012. január elsejétől - visszamenőlegesen is - biztosítja.A munkadók azon dolgozóik kompenzálására kaphatnak támogatást, akiknek 2011-es bruttó átlagkeresete nem éri el a havi 215.000 forintot. A támogatás mértéke a 2012. évi elvárt béremelésből legfeljebb 3 százalékpontnak megfelelő rész tizenkét hónapra számított összege és az ezen összeg után fizetendő szociális hozzájárulási adó együttes összege, amelyet a munkaügyi központ legfeljebb két részletben folyósít a munkadó részére.További feltétel, hogy az idén nem csökkentheti átlagos statisztikai állományi létszámát a 2011-es létszámához képest, valamint az idén nem dönthet úgy, hogy munkavállalóinak több mint ötödénél munkaidő-csökkentést kezdeményez, tehát részmunkaidőssé minősíti őket. Ha a munkadó ennek a három feltételnek nem tesz eleget, akkor meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, és a kifizetett támogatást vissza kell fizetni.A munkadók azon dolgozóik kompenzálására kaphatnak támogatást, akiknek 2011-es bruttó átlagkeresete nem éri el a havi 215 ezer forintot. A támogatás mértéke a 2012-es elvárt béremelésből legfeljebb 3 százalékpontnak megfelelő rész tizenkét hónapra számított összege és az ezen összeg után fizetendő szociális hozzájárulási adó együttes összege, amelyet a munkaügyi központ legfeljebb két részletben folyósít a munkadó részére.Külön szabályozás vonatkozik a kölcsönzött munkavállalókra: az ő munkabérük elvárt mértékű emelésének kiszámításánál 2011-es munkabéren a 2011. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban megállapított utolsó, rendszeres bérpótlékaival növelt személyi alapbérének vagy százszázalékos teljesítménybérének egész havi átlagát kell érteni. A rendelet szerint a kölcsönzött munkavállaló tekintetében az elvárt béremelés akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a kölcsönbeadó a kölcsönzött munkavállaló munkabérét olyan összegben állapítja meg, amely a kölcsönvevőnél a vele azonos vagy hasonló munkakörben munkaviszonyban foglalkoztatottakat az elvárt béremelés végrehajtása után megilleti.A kormányrendelet szerint nem adható támogatás annak a munkavállalónak a foglalkoztatásához, akire tekintettel a munkadó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény megfelelő részei szerinti, emellett a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásban részesül.Nem nyújtható támogatás annak a munkadónak sem, amelynek lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha a megfizetésére halasztást kapott.Ha a munkadó által foglalkoztatott munkavállalók 2011-es átlagos statisztikai állományi létszáma elérte az 5 főt, a támogatási igény mértékének el kell érnie legalább az évi 100 ezer forintot. A kormányrendelet rögzíti, hogy a támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, így a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a támogatás nyújtását megelőző három pénzügyi évben általa igénybe vett ilyen támogatások támogatástartalmáról.A támogatás pályázati eljárás alapján nyújtható, a pályázati kiírást és a pályázati úton nyújtott támogatás feltételeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé. A pályázatot a munkadó székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani. A támogatásról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a munkadó tevékenységéhez kapcsolódó munkaigényességi mutatószámának és a munkadó szintjén számított bruttó átlagkereset összegének, valamint a munkadó szabad de minimis keretének figyelembevételével a rendelkezésre álló forrás terhére és erejéig dönt - olvasható a rendeletben.
(MTI)

Új csarnokot épít az egyik legnagyobb dunántúli cég, a német tulajdonú LuK Savaria Kft. 2014 végig ez 700 új munkahelyet jelenthet az autóipari cégnél, elsősorban műszaki szakembereknek.A főként kuplungok és lendítőkerekek gyártásával foglalkozó cég amely a német Schaffer csoport tagja, a jövő év végéig uniós támogatással egy 19 ezer négyzetméter alapterületű új csarnokot építtet Szombathelyen.Az új gyártócsarnok építése 3,3 milliárd forintba kerül, amelyhez az LuK az Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében egymilliárd forintos támogatást nyert el. A beruházás nagyobb részét a csúcstechnológiát képviselő gépek, megmunkáló berendezések beszerzése és telepítése teszi majd ki. Azért is jó hír ez, mert a cég a válság elején még elbocsátásokról döntött.A LuK Savaria 15 évvel ezelőtt telepedett meg Szombathelyen, jelenleg 1.700 embert foglalkoztat, ám a létszámot még az idén 1.900 főre emelik, majd 2014 végéig 2.400-ra tervezik növelni. Főleg mérnököket, középfokú műszaki képzettséggel rendelkező szakembereket keresnek.

(Index)

Az öblösüveggyártó üzemet még 2009 őszén számolták fel és bár 2011. októberében a Geneva Invest Kft. megvette, a gyárban azóta sincs termelés. Most a Tarján Glass Kft. az indiai befektető cég a Shamvic Glasstech indítja újra az üveggyártást Salgótarjánban. Az együttműködés keretében az indiai befektető biztosítja a gyártáshoz szükséges gépeket a Tarján Glass pedig adja a telephelyet. Az együttműködő partnerek további befektetőket keresnek a gyártás beindításához. A tervek szerint a következő hónapokban határozzák meg a gyártás fontosabb elemeit, de várhatóan pálinkás és boros üvegeket gyártanak majd hazai és külföldi piacra egyaránt. A gyártás beindításának első fázisát augusztusra tervezik. Ekkor 50 fővel kezdődhet meg a kézi üveggyártás a bemutató központban, ahol a muzeális értékű termékgyűjteményt is meg lehet majd tekinteni. Emellett a gyártás folyamata is megtekinthető lesz egy erre a célra kialakított üzemben.

(Állás)

A minimálbér 19 százalékos emelése és az elvárt béremelés mellett januárban 4,3 százalékkal voltak magasabbak a nemzetgazdaságban a bruttó bérek, mint egy évvel korábban.A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal voltak magasabbak – írja a KSH ma közzétett adatai alapján a Portfolio. Ez 5,5 százalékos januári infláció mellett 3,8 százalékos reálbércsökkentést jelent.A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az alkalmazotti létszám 32 ezer fővel csökkent egy hónap alatt. Erre 2009 óta nem volt példa, és még az előző év januári létszámhoz képest is 30 ezer fős csökkentést jelent, teszi hozzá a Portfolio.A statisztikai hivatal adatai szerint 2012 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 100 forint volt, a nettó bér pedig 141 600 forintot tett ki.A versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére 5,2 százalékos éves emelkedéssel jelenleg 225 000 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók átlagkeresete 1,4 százalékos emelkedést követően 206 800 forint.A legjobban továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban foglalkoztatottak keresnek, őket az információ és kommunikáció, majd az energiaipari szektor követett.
(KSH)