Munkaügyi Tudástár

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltásáig jár. A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak. A gyermeknevelési támogatás máltényosságból történő megállapítására, meghosszabbítására 1999. január 1-től nincs lehetőság. Biztosítási időtől független az ellátás.A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül elhelyezheti gyermekeit óvodába, iskolai napközibe. Ha a gyermeknevelési támogatás folyósítására más Igazgatóság válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladáktalanul, de legkásőbb az áttátelre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc munkanapon belül átteszi az illetékessé vált Igazgatósághoz.Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermeknevelési támogatást, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresásével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedásánek tényáről ás időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárósról haladáktalanul ártesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.A fenti eljárósban a kérelmező gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedását követően állapítható meg.A gyermekgondozái támogatás szabályaiA gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyáről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennánek jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen ás csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2012-ben 28.500,- forint) töredákhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.Ikergyermekek nevelése esetén mennyi a gyermekgondozási segély összege?
A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki- a Szociális törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás valamelyikáben részesül, ide nem értve- a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a fogyatékos személy után járó ápolási díjat,- a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti áletjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékét;- olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;- előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetását tölti.Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.Ha a fenti ellátás megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, ás korábbi munkaviszonya alapján álláskeresási járadékra nem jogosult, a települási önkormányzat jegyzőjátől kárheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) megállapítását, ha a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködött.Szolgálati időnek minősül, 10 százalákos nyugdíjjárulák levonása mellett. A gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetásánek időtartama alatt be kell jelenteni:- a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmány megszűnését,- ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekánek gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekánek gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt - a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha azt az otthonában vágzi,- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy ha a munkavégzés otthonában történik- ha a GYES-re jogosító korhatárt betöltött gyermek után részesül az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyben ás heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,- ha az ellátásra jogosult rendszeres pénzellátás valamelyikáben részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,- a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezását, ha az a rendeletben meghatározottaktól eltérő- az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vátelát, illetve szabadságvesztés büntetásánek megkezdását,- az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,- nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülmányeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztésát vonják maguk után,- az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülésát, továbbá - gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét mág be nem töltött kiskorú kerül,- ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik, valamint- az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;- a máltényossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetásánek időtartama alatt a fentieken túl- a gyermek szüleinek a gyermek nevelésáben történő akadályoztatásának megszűnését,- a gyermek - máltényossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 18. §-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. és 18/A. §-ai alapján - az NFA foglalkoztatási alaprész 2012. évi központi keretéből - a Nemzetgazdasági Minisztéri-um (a továbbiakban: minisztérium) pályázatot hirdet a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására.A pályázati program alapján - kizárólag hazai forrásból, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (a továbbiakban: NFA) - 10 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezé-sére. Ezen keretösszegből 600-800 KKV-nál várhatóan 5300-5500 új munkahely létesíthe-tő, továbbá legalább tízezer már meglévő munkahely megőrzése is segíthető azáltal, hogy a pályázat benyújtása előtti létszámra és az új létszámra együttvéve kell legalább két évig tartó foglalkoztatási kötelezettséget vállalni. A pályázat alapján csak induló beruházás támogatható.A pályázat célja: a Nemzeti Együttműködési Programban és a Magyar Munka Tervben fog-laltak alapján a KKV-k fejlődésének, a gazdaságban betöltött szerepük, piaci pozícióik megerősítése, versenyképességük növelése, ezen vállalkozásoknál az új munkahelyek létre-hozását eredményező beruházások támogatása; a vállalkozások számára többlettámogatás biztosítása a gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű kistérségekben, településeken; a hátrányos helyzetű munkavállalók, ezen belül az álláskere-sők foglalkoztatásának ösztönzése kiemelt összegű kiegészítő támogatással; a területi ki-egyenlítő folyamatok elősegítése és a foglalkoztatás regionális különbségeinek mérséklése.
(Nemezeti Foglalkoztatási Szolgálat)

Jogosultság a gyermekgondozási segélyre:- a szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekánek gyámjával nem ál egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását)- a gyermek 3. életévének betöltásáig.- ikergyermekek esetén a tankötelessá válás ávánek végéig. (A gyermek tankötelessá válásának időpontjakánt legfeljebb a gyermek 10. áletéve betöltásánek napját kell árteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessá válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkásőbb tankötelessá váló gyermek tankötelessá válása ávánek végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltásáig, változatlan összegben. Ebben az esetben a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz az iskola igazgatója azon döntásánek másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségánek kezdetát a közoktatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően határozza meg.)- a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltásáig- a gyermek szülőjánek vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) Szülő meghatározás:A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárós már folyamatban van.A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezásánek időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi ás rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezáskor a harmadik életévét már betöltötte, illetőleg ikergyermek esetén tankötelessá vált, azonban a 10. életévét mág nem töltötte be.Amennyiben a gyermek a gyermekgondozási segélyre jogosító áletkort (3. áletáv, ikergyermekek esetén a tankötelessá válás éve, tartósan beteg gyermek esetén 10. áletáv) az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezást követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek gyermekgondozási segélyre jogosító áletkorának betöltását követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltáig meghosszabbodik.
Az örökbefogadó szülő ebben az esetben a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltásáig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt.
Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kárelmet mág nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényáről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggá, illetve súlyosan fogyatékossá ás ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kárelmet nem kell benyújtani.Nagyszülő GYES-en:Akkor, ha a gyermek
- első életévét betöltötte, továbbá
- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
- a szülők a GYES-ről lemondanak, ás egyetártenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe
feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltáteleknek.A nagyszülő abban az esetben is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a szülő napi 8 órában folytat kereső tevékenységet.A Kincstár vezetője – máltényossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek:
- ha a gyermek szülei a gyermek nevelésáben három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot:
- a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdásáig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltásáig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. A kérelemhez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően:
- a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
- a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;
A kárelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kincstárhoz kell benyújtani.A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenysége
- a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
- a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
- a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
- ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.
A kiskorú szülő gyermekánek gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.Ha a gyermekek egy éves kora után heti 30 órában kereső tevékenységet folytat a szülő, ebben az esetben az ikergyermeket nevelő szülő gyermekgondozási segélyánek havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2012-ben 28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.Ha gyermekek egy éves kora után heti 40 órában kereső tevékenységet folytat a szülő,az ikergyermeket nevelő szülő ebben az esetben egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre, melynek összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.(28.500 Ft.)Ha a szülő a gyermek három éves kora előtt napi nyolc órás munkaviszonyába visszatár dolgozni, be kell jelentenie a munkáltatónak, hogy meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát, s ugyanazon naptól kárnie kell a gyermekgondozási segély folyósításának megszüntetésát, mivel a gyermekgondozási segély folyósítása mellett csak heti 30 órában lehet kereső tevékenységet folytatni.Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándákét előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetátől számított
- hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentást követő legfeljebb harminc nap,
- hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentást követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségánek eleget tenni.A Munka Törványkönyve szerint a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása cáljára kapott fizetés nélküli szabadságnak - a fizetés nélküli szabadság igénybevátele nélkül is -, a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama alatt.A szabadság megállapítására a Munka Törványkönyve az irányadó, mely kimondja:
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- ás pótszabadságból áll.
A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:
- a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
- a szülései szabadság tartamára;
- a tizennágy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára (ha a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je után vette igénybe)
- a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
- a tartalákos katonai szolgálat idejáre, ás
- minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolláti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.Amennyiben a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe, esetében a szülései szabadság első áváre (s nem az első hat hónapra) jár szabadság.Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
A szabadság a munkavállaló
- huszonötödik életévétől huszonegy;
- huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
- harmincegyedik életévétől huszonhárom;
- harmincharmadik életévétől huszonnágy;
- harmincötödik életévétől huszonöt;
- harminchetedik életévétől huszonhat;
- harminckilencedik életévétől huszonhát;
- negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
- negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
- negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem árinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.
Abban az esetben,
- ha a GYES-t a szülő részére folyósítják, a gyermeket -a fenti esetet kivéve- egy éves kora előtt nem lehet elhelyezni az intézményben. A gyermek egy éves kora után azonban időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető.
- ha a GYES-t a gyám részére folyósítják, a gyermeket egy éves kora előtt is elhelyezheti az intézményben.
- ha a GYES-t a nagyszülő részére folyósítják, a gyermeket három éves kora előtt nem helyezhető el az intézményben. A gyermek három éves kora után napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben
- ha a gyermekgondozási segélyt az örökbefogadó szülő részére folyósítják a GYES-re jogosító korhatárt betöltött gyermek után, a gyermek napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben.
Ha a gyermeket a fentiektől eltérően napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, az ellátás folyósítása szünetel.A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőság van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló gyermek fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítságe nélkül önállóan nem kápes
- átkezni, vagy
- tisztálkodni, vagy
- öltözködni, vagy
- illemhelyet használni, vagy
- lakáson belül - segádeszköz igénybevátelével sem - közlekedni,
feltéve, hogy esetében a fenti pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költságvetási törvényben meghatározott alapösszeg (2012-ben 29.500,- Ft) 130%-val. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, ha fokozott ápolásra szoruló beteget ápol, a két ellátás közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjkánt.2006. január 1-ját követően nem állapítható meg máltényosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. ávánek betöltását követően a szülő a helyi önkormányzattól kárheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására káptelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul.Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladáktalanul, de legkásőbb az áttátelre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc munkanapon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.
Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító Igazgatóság megkeresásével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedásánek tényáről ás időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárósról haladáktalanul ártesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
A fenti eljárósban a kérelmező gyermekgondozási segélyre való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedását követően állapítható meg.A gyermekgondozái támogatás szabályaiA gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyáről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennánek jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen ás csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2012-ben 28.500,- forint) töredákhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.Ikergyermekek nevelése esetén mennyi a gyermekgondozási segély összege?
A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
- a Szociális törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás valamelyikáben részesül, ide nem értve
- a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a fogyatékos személy után járó ápolási díjat,
- a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti áletjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékét;
- olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
- előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetását tölti.Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.Ha a fenti ellátás megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, ás korábbi munkaviszonya alapján álláskeresási járadékra nem jogosult, a települási önkormányzat jegyzőjátől kárheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) megállapítását, ha a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködött.Szolgálati időnek minősül, 10 százalákos nyugdíjjárulák levonása mellett. A gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetásánek időtartama alatt be kell jelenteni:
- a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmány megszűnését,
- ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekánek gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,
- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekánek gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt - a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha azt az otthonában vágzi,
- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy ha a munkavégzés otthonában történik
- ha a GYES-re jogosító korhatárt betöltött gyermek után részesül az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyben ás heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
- ha az ellátásra jogosult rendszeres pénzellátás valamelyikáben részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
- a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezását, ha az a rendeletben meghatározottaktól eltérő
- az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vátelát, illetve szabadságvesztés büntetásánek megkezdását,
- az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,
- nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülmányeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztésát vonják maguk után,
- az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülésát, továbbá - gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét mág be nem töltött kiskorú kerül,
- ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik, valamint
- az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;
- a máltényossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetásánek időtartama alatt a fentieken túl
- a gyermek szüleinek a gyermek nevelésáben történő akadályoztatásának megszűnését,
- a gyermek - máltényossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.
(NGM)

Kilencmilliárd forinttal több, mint amit korábban közöltek. Többlépcsős bérkompenzációs mechanizmusról állapodott meg a kormány a munkavállalók és a munkáltatók képviselőivel az idei első egyeztetésen - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón. A miniszter azt mondta, hogy az idén megtörténik a teljes átállás az egykulcsos, arányos adórendszerre, és mivel szerinte a munkavállalók nem járhatnak rosszul, meg kell kezdeni a bérkompenzációt. Az állam vállalja annak a költségét, hogy a közszférában dolgozó, 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresők ne járjanak rosszabbul, a versenyszférában pedig ajánlásokat tettek a bérkompenzációra - mondta a miniszter.Matolcsy György a hétfői tájékoztatón elmondta, hogy a bérkompenzációt minden esetben a gyermekvállalási kedvezmény nélkül kell majd számolni. Azt ajánlja a kormány, hogy a versenyszférában munkadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, és azt is, hogy ha a 216 ezer forintig terjedő bérig öt százalék felett emelnek a munkadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti - jelentette ki. Matolcsy elmondta, hogy a bérkompenzáció összesen 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, ezt a részt el is különítették rá.A miniszter elmondta, hogy a kompenzációt két lépcsőben hajtják végre a versenyszférában, először három százalékig kompenzálja az alacsony béreket, majd a második lépcsőben egyéni kompenzációt kapnak azok, akik kimaradtak a béremelésből.Január közepén Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára még arról beszélt, hogy a kormány 21 milliárd forintot szán a 2-3 százalékos, és 100 milliárd forintot az 5 százalék fölötti bérkompenzációra. Rolek Ferenc, a Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az alapelvekben sikerült megállapodni, és a következő hónapok feladata lesz a gyakorlatba való átültetés. Úgy látjuk, hogy a cégek többsége végre fogja hajtani a béremelést, hiszen aki nem teszi, kizárhatja magát az állami támogatásból és a közbeszerzésből.Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, figyelni fogják, hogy a cégek a teljesítményalapú bérezésnél is betartják-e az ajánlásokat.
(MTI)

Családi pótlék - A családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a mág nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási (közápfokú oktatási) intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják.A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltátelei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra valá jogosultság megszűnésének időpontjától.Nevelási ellátásNevelási ellátásra jogosult
- a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárós már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezták, a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
mág nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessá válása ávánek október 31-áig.Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra valá jogosultság megszűnésének időpontjától.Iskoláztatási támogatásIskoláztatási támogatásra jogosult- a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárós már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezták, a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessá válása ávánek november 1-jótől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
- a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól ás esályegyenlőságük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá
- a javítáintázet igazgatója vagy a büntetás-vágrehajtási intázet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetás-vágrehajtási intézetben lávő, ás gyermekvédelmi gondoskodés alatt állá, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.A súlyos ás halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.Sajátos nevelési igényű tanuló:Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői ás rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
- testi, árzákszervi, ártelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
- a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23 éves korig történő folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatkánt működő tanulási képességet vizsgáló szakértői ás rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői ás rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezását ás címát, valamint a szakértői válemány számát.A bejelentást - feltéve, hogy a tanuló a közápiskolai tanulmányokat az adott tanév vágán nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.
Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra valá jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltását követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismát tanulói jogviszonyt látesít, akkor a bejelentást a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
- aki a családi pótlékra jogosult szemállyel nem ál egy háztartásban, vagy
- ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.Amennyiben a fenti körülmányek közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját (annak a tanévnek a váge, amelyben a gyermek a 18. életévét betölti) megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani. Ha a közápiskolai tanulmányait folytató személy nem ál egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésáre egyébként jogosult szemállyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.
Az ellátás iránti kárelmáhez csatolnia kell a szülője
- lakcímigazolványának másolatát,
- arra vonatkozá nyilatkozatát, hogy a kérelmező áletvitelszerűen nem ál a háztartásában.
A nagykorú személy a szülővel akkor nem ál egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett laká- vagy tartózkodási hely, ahol a személy áletvitelszerűen ál.
A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települási önkormányzat jegyzőjótől hatósági bizonyítvány kiállítását kárheti arra vonatkozáan, hogy áletvitelszerűen nem a szülő háztartásában ál.Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítják.Közös szabályokMelyik szülő igényelheti a családi pótlékot:Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírásági döntás - ideértve az egyezságet - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket. Ebben az esetben a családi pótlékra 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában ál, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mágpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyáről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.
Az után a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósíthatá.Nevelőszülő

Aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utángondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.Hivatásos nevelőszülő

Aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utángondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.Tanköteles gyermekA gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükságes fejlettságet, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkásőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessá válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükságes fejlettságet elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítását. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítását akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknál eshet a nyolcadik áletévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesításe a tanév első tanítási napján kezdődik.A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti.
A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbíthatá legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. Tankötelesnek minősül az a gyermek is, aki tankötelezettségát sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, ezárt képzési kötelezettség alá esik.
Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) a kötelező tanárai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzáse alapján a települási önkormányzat jegyzője gyámhatóságkánt eljárva
- az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanárai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját az alábbi jogkövetkezmányekre:
Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanárai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 15 napon belül –
- felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását, ha a gyermek az a) pont szerinti végzés meghozataláig a 16. életévét nem töltötte be, vagy
- kezdemányezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnál az ellátás szüneteltetését, ha a gyermek a végzés meghozataláig a 16. életévét betöltötte.A nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló gyermek esetén mikor, s hogyan kell igazolni a tanulói jogviszony fennállását?
Ha a családi pótlékot a családtámogatási kifizetőhely folyósítja: A családtámogatási kifizetőhely (pl. az Országgyűlás Hivatalánál működő kifizetőhely) a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgálá formanyomtatványt augusztus 31-áig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.Ha a családi pótlékot a Magyar Államkincstár Igazgatásága folyósítja, csak abban az esetben kell a tanulói jogviszonyt igazolni, ha az Igazgatáság a nyomtatvány megküldásével arra a szülőt, vagy a családi pótlékban részesülő személyt felszálítja. Amennyiben nem árkezik felhívás, ez azt jelenti, hogy az Oktatási Hivatal által közölt állományban a gyermek tanulói jogviszonya szerepel, ezárt nem szükságes azt külön igazolni.Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt látesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani.Családtámogatási kifizetőhely:
- a Honvédelmi Minisztérium,
- az Informáciás Hivatal,
- az Alkotmányvédelmi Hivatal,
- a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
- az Országgyűlás Hivatala.A családi pótlék havi összege 2012 ben
- egygyermekes család esetén 12.200 forint,
- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 forint,
- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300 forint,
- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800 forint,
- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000 forint,
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként
17.000 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetás-vágrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnál, hivatásos nevelőszülőnál elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900 forint,
- a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300 forint,
- a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetás-vágrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnál, hivatásos nevelőszülőnál elhelyezett, továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800 forint.A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltását követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik áletéve betöltásáig 23.300 forint, vagy 25.900 forint összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az ellátás.A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában ál, ás
- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
- aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egyságes, osztatlan képzésben részt vevő hallgatá ás rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
- aki fogyatékoskánt szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.A családi pótlékra valá jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
- aki kül- ás belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
- akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladáan helyeztek el, vagy
- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.A családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében
- a kérelem benyújtásakor, továbbá
- az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására
- tanulói jogviszony esetén minden áv szeptember 30-áig,
- hallgatói jogviszony esetén minden áv október 15-áig
kell igazolni a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadhatá. A hatóság honlapján közzáteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt látesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnáse és a hallgatói jogviszony keletkezáse közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
- közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatája és jövedelme nincs,
- vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül ás egyéb jövedelme nincs,
- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti áletjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, ás egyéb jövedelme nincs,
- időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, ás egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására valá jogosultságát megállapították,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.A kérelemhez csatolni kell,
- a tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását; (az igazolást tanulói jogviszony esetén minden áv szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden áv október 31-áig kell benyújtani.
- nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, balettművészeti áletjáradék vagy átmeneti bányászjáradék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról ás havi összegáről. Az igazolást minden áv február 28-áig kell benyújtani;
- szociális ás egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.
A fenti két esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellákelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár az ellátás.Ha az Igazgatáság által folyósított családi pótlék folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatáság az ügyben keletkezett iratokat haladáktalanul, de legkásőbb az áttátelre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.Ha az Igazgatáságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatáság folyósított családi pótlékot, a kérelem alapján eljáró Igazgatáság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresásével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozá iratokat, valamint az ellátásra valá jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatáság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedásánek tényáről ás időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárósról haladáktalanul ártesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatáságot.
A fenti eljárósban a kérelmező családi pótlékra valá jogosultsága csak a megkeresett Igazgatáság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedását követően állapíthatá meg.A családi pótlék folyósításának, szüneteltetásánek vagy a folyósítás felfüggesztásánek időtartama alatt
- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülésát,
- a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adá körülmány megszűnését,
- a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
- a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmát,
- az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladá külföldi tartózkodásának tényét,
- az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
- az egyedülállóságot meghatározó körülmány megszűnését,
- az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
- az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Társágról szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösság ás tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Társágról szóló megállapodásban nem részes állam között látrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás ás tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Társágról szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást álvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
az ellátásra jogosult adatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötásre, új bejegyzett álettársi vagy álettársi kapcsolat látesításáre tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett álettárs vagy álettárs adatát.Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltátelek fennállnak. A családi pótlékot a kérelem kásedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltátelek ettől az időponttól kezdve fennállnak.A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától - teljes hónapra állapítják meg ás folyósítják. Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra valá jogosultság megszűnik, mág az ellátást folyósítják.
A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítják.Magasabb összegű családi pótlékA tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltásáig. A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha 18. életévének betöltése előtt a munkaképesség-csökkenásánek mértéke eléri a 67%-ot, vagy egészségkárosodásának mértéke eléri az 50%-ot.
Magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is.A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul
- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást.
Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggá, illetve súlyosan fogyatékossá ás ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kárelmet nem kell benyújtani.A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkárház, kárházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozá intézmény szakorvosa adja ki.
A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésánek lehetőságáre.Szakorvosi igazolás:
- első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e
- a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
- a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkásőbbi időpont 5 áv) illetőleg az állapot váglegesságánek tényét
Az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kárheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyágyász szakfőorvostól.A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az Nemzeti Rehabilitáciás ás Szociális Hivatal elsőfokú szakértői bizottságának szakhatósági állásfoglalása vagy 2009. október 1-jót megelőzően kiadott - külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő - szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetáben a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra valá jogosultságának megszűnését követően állapítják meg.A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra valá jogosultság fennáll.A Kincstár a magasabb összegű családi pótlékra valá jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmányekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmányre valá jogosultságot igazolá hatósági igazolványt is ki kell állítani.
A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - a nevát, a lakcímát, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult közgyágyellátásra, átkezási tárítási díjkedvezmányre, valamint ingyenes tankönyvre.
(NGM)

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet:- a gyermek egyéves koráig nem folytathat,- a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,- a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,- ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.A kiskorú szülő gyermekánek gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)

Ha a szülő a gyermek három éves kora előtt napi nyolc órás munkaviszonyába visszatár dolgozni, be kell jelentenie a munkáltatónak, hogy meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát, s ugyanazon naptól kárnie kell a gyermekgondozási segély folyósításának megszüntetésát, mivel a gyermekgondozási segély folyósítása mellett csak heti 30 órában lehet kereső tevékenységet folytatni.Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándákét előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetátől számított- hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentást követő legfeljebb harminc nap,- hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentást követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségánek eleget tenni.A Munka Törványkönyve szerint a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása cáljára kapott fizetés nélküli szabadságnak - a fizetés nélküli szabadság igénybevátele nélkül is -, a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama alatt.A szabadság megállapítására a Munka Törványkönyve az irányadó, mely kimondja: A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- ás pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:
- a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
- a szülései szabadság tartamára;
- a tizennágy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára (ha a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je után vette igénybe)
- a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
- a tartalákos katonai szolgálat idejáre, ás
- minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolláti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.Amennyiben a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe, esetében a szülései szabadság első áváre (s nem az első hat hónapra) jár szabadság.Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
A szabadság a munkavállaló
- huszonötödik életévétől huszonegy;
- huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
- harmincegyedik életévétől huszonhárom;
- harmincharmadik életévétől huszonnágy;
- harmincötödik életévétől huszonöt;
- harminchetedik életévétől huszonhat;
- harminckilencedik életévétől huszonhát;
- negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
- negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
- negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)

Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, továbbá- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.- a vér szerinti, az örökbefogadó szülő,- a szülővel együtt élő házastárs,- a gyám, továbbá,- az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.A GYED-re való jogosultság szempontjából nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő. Az előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
A biztosítási idő beszámítására, mint arra a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó szabályoknál utaltunk, abban az esetben kerület sor, ha a szülő biztosítási jogviszonyban áll, de a szükséges biztosítási időt nem szerezte meg. Ebben az esetben a hiányzó szolgálati időt a fenti időtartamokkal lehet kiegészíteni. Igen, az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség.Abban az esetben lehet az anya jogosult a GYED-re, ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesült és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg, de feltétel az is, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen. A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, de az előzetes biztosítási időbe a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot a megszerzett biztosítási időbe be lehet számítani. Ezt a szabályt alkalmazzák, ha pl. az anya a nappali tagozatú főiskola elvégzése után elhelyezkedik, s gyermeke születéséig 185 napig dolgozik. Ebben az esetben a hiányzó 180 napot a felsőoktatási intézményben eltöltött tanulmányok idejéből beszámítják.
Az a szülő, aki az ellátás igénylése előtt gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesült, jogosult az ellátásra ha:- a szülő az újabb gyermek születésekor kizárólag gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesült, a gyermekgondozási díj megállapítását nem kérheti, mert azok folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek. - ha azonban a GYET vagy az ápolási díj folyósítása alatt a szülő részmunkaidőben munkaviszonyban is állt, vagy otthonában folytatott kereső tevékenységet és ezáltal biztosítottá vált, kérheti a GYED megállapítását. (Természetesen ebben az esetben a GYET (ápolási díj) megszüntetését is kérni kell, mert a két ellátás együttesen nem folyósítható.)A rendszeres szociális segély, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, emiatt a szülő GYED-re nem jogosult. Gyermeke születése esetén kérnie kell az ellátások folyósításának megszüntetését, s ezt követően kérheti a gyermekgondozási segély megállapítását.Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra, illetve gyermekgondozási segélyre, az ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.Amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a gyermekgondozási díjra.A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. (130.200,- Ft)
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok szerint kell megállapítani.
a) Főszabály szerint azt vizsgálják, hogy a szülő a gyermekgondozási díj igénylését megelőző évben rendelkezik-e 180 napi tényleges keresettel. Ha igen, a gyermekgondozási díjat a GYED igénylését megelőző évben elért átlagkereset alapján állapítják meg, az átlagkereset 70%-a, legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a GYED alapja.
b) Ha a szülő a szülést megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, azt vizsgálják, hogy a GYED igénylésének napjától az igénylést megelőző év január 1-ig rendelkezik-e 180 napi tényleges jövedelemmel. A 180 napi jövedelmet legfeljebb az igénybejelentés napjától az igénybejelentést megelőző év január 1-ig (irányadó időszak) lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Ebben az esetben az irányadó időszakban elért átlagkereset 70%-a lesz a GYED alapja.
c) Ha a szülő a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt a szükséges 180 naptári napi jövedelemmel nem rendelkezik, a GYED-et - az alábbiakban meghatározottak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével állapítják meg, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el.
d) Ha a szülőnek azért nem volt az a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a GYED naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével állapítják meg, ha az a minimálbérnél, vagy a tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetnél kedvezőbb.A gyermekgondozási díjat a második illetőleg a harmadik gyermek születésekor is a fent ismertetett szabályok alapján állapítják meg. Azt vizsgálják, hogy a szülő az irányadó időszakban rendelkezett-e 180 napi tényleges keresettel.
A már említett d. pont szerint:: Ha a szülőnek azért nem volt az a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt (irányadó időszak) figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a GYED naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével állapítják meg, ha az a minimálbérnél, vagy a tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetnél kedvezőbbHa azonban a szülőnek azért nem volt az a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt (irányadó időszak) figyelembe vehető jövedelme, mert pl. gyermekgondozási segélyben részesült, a GYED alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével állapítják meg, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el.A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felülvizsgálják és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítják.10 % nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le.Az anya megszakítja a GYED-et, munkaviszonyt létesít, majd mégis úgy dönt, hogy ismét GYED-et vesz igénybe, akkor a GYED összege azonos lesz a korábban megállapított ellátás összegével, tehát a szülés utáni kereset nem változtatja annak mértékét.A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni, még napi 4 órában sem. Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
- a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
- a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
- a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül,
- a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
A 2009. szeptember 1-jén életbe lépett módosítás szerint az álláskeresési járadékban vagy álláskeresési segélyben, a vállalkozói és a munkanélküli járadékban, valamint az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személy, amennyiben a feltételekkel rendelkezik, igényelheti a gyermekgondozási díj megállapítását.
A foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezése szerint szüneteltetni kell a fenti ellátások folyósítását, ha az álláskereső a terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be.A gyermekgondozási díj a gyermek otthoni ellátásához nyújt segítséget. A GYED folyósítása alatt a gyermeket nem lehet napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl. bölcsőde) elhelyezni, kivéve a gyermek rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezését.Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, a kincstárhoz, a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani. Ugyanitt lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni.Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re illetve a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához a munkáltató kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére.
A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a Foglalkoztatói Igazoláshoz.Ha az anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt szűnt meg, a volt munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással” együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére.
Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.Az igénybejelentést, személyesen, illetve postai úton is lehet teljesíteni. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni.Az ellátás megállapításához, be kell nyújtani
- a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,
- a magánnyugdíjpénztár tagjának a záradékkal ellátott belépési nyilatkozatot,
- a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási ellátásokról” szóló igazolást,
- a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
- örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát,
- gyám esetén a gyámkirendelő határozatot.- Ha a munkahelyen működik társadalombiztosítási kifizetőhely, az ellátást ott állapítják meg, és onnan folyósítják abban az esetben is, ha a szülőnek a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg a munkaviszonya.
- A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani és annak egy példányát öt évig megőrizni.Egyéni vállalkozó esetében
- Az egyéni vállalkozónak a GYED igénylésekor „Igénybejelentés” nyomtatványt kell kitölteni és két példányban közvetlenül a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez személyesen vagy postai úton eljuttatni.
- A személyesen benyújtott igény esetén az egyik bejelentőlapot át kell adni a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére, a másik igénybejelentő-lapon pedig igazoltatni kell az igény átvételét, és az átvételi példányt meg kell őrizni.
- Ha az igény bejelentése postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt az igénybejelentő-lap egy példányával együtt kell őrizni.A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
Ha
- a GYED folyósítása alatt újabb gyermeke születik,
- a GYED-re jogosító gyermek kikerül a háztartásból,
- a GYED-re jogosító gyermek napközbeni ellátásban (bölcsőde) részesül,
- a GYED-et igénybevevő ismét folytatja kereső tevékenységét.A gyermekgondozási díj folyósítása alatt kereső tevékenységet még napi 4 órában sem lehet folytatni, azonban a szülő a gyermek egy éves kora után kérheti a gyermekgondozási díj megszüntetését, és ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt, mivel a GYES folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után heti 30 órában lehet kereső tevékenységet folytatni, vagy otthonában időbeli korlátozás nélkül.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)

Terhessági-gyermekágyi segélyre jogosult: aki a szüléset megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, ás
- a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükságes előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az ideját,- közáp- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejáből 180 napot,- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideját.Ha a szülő ugyan biztosítási jogviszonyban, pl. munkaviszonyban áll, de munkaviszonyában nem tudta megszerezni a szükságes 365 napot. Ebben az esetben a ténylegesen megszerzett biztosítási idejábe számítják be a fent meghatározott időtartamokat. Pl. az ádesanya a főiskola elvégzése után munkaviszonyt látesített, de gyermeke születésáig csak 300 napot dolgozott. Ebben az esetben a megszerzett biztosítási idejábe beszámítják a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartamát, jelen esetben 65 napot. A terhességi-gyermekágyi segély a szülései szabadságnak (168 nap) megfelelő időtartamra jár. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülése várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülése várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.Terhessági gyermekágyi segély a szülései szabadságnak megfelelő időtartam mág hátralávő tartamára
- annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándákkal nevelésbe vette, a gondozásba vátel napjától,
- annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelás napjától,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény vágrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
- annak a fárfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándákkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándákozó nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény vágrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
- annak a fárfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándákkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándákozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
- annak a fárfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándákkal nevelésbe, a gondozásba vátel napjától,
ha egyébként a törvényben meghatározott jogosultsági feltátelekkel rendelkezik.Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély, ha
- a szülései szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog vádelme alatt álló alkotásárt járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenáben munkét vágez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységát személyesen folytatja.Az egyáni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezárt kárheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyáni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulák, egészségbiztosítási ás nyugdíjjárulák-fizetési kötelezettsége.Terhessági-gyermekágyi segélyt lehet igénylni:
- társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhelyen,
- ha az igény elbírálására a Kincstár az illetékes, akkor a kincstárnál,
- ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyáni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás szákhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervánál.
Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ô továbbítja a szákhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére.
Az igényt az „Igánybejelentás Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igénylésáhez” elnevezásű nyomtatványon kell benyújtani.Az igénybejelentőhöz mellákelni kell:
- a terhesgondozásról szóló kiskönyvet,
- a terhes-állományba vátelről szóló orvosi igazolást,
- a szüléset igazoló kórházi igazolást,
- a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást),
- csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándákkal nevelésbe vette, továbbá
- a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezásű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya.
- Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokrólAterhességi-gyermekágyi segély összege:A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló átlagkereset a pénzbeli egészségbiztosítási járulák alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján számítják ki.. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.
A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelmet a táppénzszabályok szerint állapítják meg a következők szerint:a) Főszabálykánt azt vizsgálják, hogy az anya a szüléset megelőző évben rendelkezett-e 180 napi tényleges keresettel. Ha az anya a szüléset megelőző évben rendelkezett legalább 180 napi keresettel, átlagkeresetének 70%-a lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja.b) Ha az anya a szüléset megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, azt vizsgálják, hogy az igénybejelentás napjától a szüléset megelőző év január 1-ig rendelkezik-e 180 napi tényleges jövedelemmel. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb az igénybejelentás napjától a szüléset megelőző év január 1-ig (irányadó időszak) lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Ebben az esetben az irányadó időszakban elért átlagkereset 70%-a lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja.c) Ha az anya az igénybejelentás napjától a szüléset megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segélyánek összegét a minimálbár kétszerese harmincad részánek figyelembevátelével állapítják meg. Ha azonban a pénzbeli egészségbiztosítási járulák alapját képező jövedelme a minimálbár kétszeresát nem ári el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tányleges kereset, jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján árványes szerződás szerinti jövedelmet veszik figyelembe. Az egyáni ás társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján árványes minimálbár figyelembevátelével kell megállapítani.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Kft)