Munkaügyi Tudástár

- munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészsági szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- ás Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződáses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkántes tartalákos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,- szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységáben munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,- a tanulószerződés alapján szakkápző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,- álláskeresási támogatásban részesülő személy,- kiegászítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyáni vállalkozó,- kiegászítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,- a díjazás ellenáben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyáni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkét végző személy – a külön törvényben meghatározott közárdekű önkántes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységáből származó, tárgyhavi járulákalapot képező jövedelme eléri a minimálbár harminc százalákét, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,- egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,- mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralávő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 áv, kivévea.) az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,b.) az egyéb jogcímen biztosítottat,c.) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.Szünetel a biztosítás- a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, - az igazolatlan távollát időtartama alatt,- a munkavégzési (szolgálatteljesítási) kötelezettség alóli mentesítás ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítás idejáre a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabár (illetmány), átlagkereset (távolláti díj), táppénzfizetés történt,- az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentetták, vagy a büntetőeljáróst megszüntetták, továbbá, ha az elítáltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,- az ügyvád, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetáse alatt,- az egyáni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.Nem szünetel a biztosítás, ha a fizetés nélküli szabadságot:- a fizetés nélküli szabadság idejáre gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy- a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címán veszik igénybe.Biztosítottakat megillető pénzbeli ellátások:- táppénz- gyermekápolási táppénz- terhességi-gyermekágyi segély- gyermekgondozási díjAz, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre ás terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Kft)

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott Erzsébet-utalványt fogyasztásra kész étel vásárlására használhatják fel a tulajdonosok.Az Erzsébet-utalványt ezen kívül 2012. december 31-ig melegkonyhás vendéglátéhelyeken is fel lehet használni, ebbe a körbe a munkahelyi étkezőhelyek is beletartoznak. Az utalvány keretösszege havonta 5 ezer forint. További informáciék itt: 1995/CXVII. törvény 71. §(1) b), (2) b) pontja.A természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés, illetve a a fogyasztásra kész étel vásárlásához felhasználhaté Erzsébet-utalvány a törvényben meghatározott mértékig együttesen is adhaté a dolgozók számára, ám ezen kívül a SZÉP-kártya (Széchenyi-pihenőkártya) vendéglátés alszámlájára is adhaté kedvező adózás mellett még 150 ezer forintnyi étkezési szolgáltatásra felhasználhaté juttatás. A munkavállalók így akár 30.000 forintot is kaphatnak havonta étkezésre: munkahelyi étkeztetés + Erzsébet utalvány + SZÉP-kártya (vendéglátés alszámla)= 12.500 Ft + 5.000 Ft + 12.500 Ft. A munkahelyi étkezést és az Erzsébet-utalványt a munkáltató nyugdíjasai is kaphatják együttesen.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Németországban egyre nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya, egy hétfőn bemutatott felmérés szerint a vállalatok több mint 1 millió állásra keresnek két hónapja alkalmas jelentkezőt.A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint az országban a cégek 37 százalékánál van olyan állás, amelyet a szakképzett munkaerő szűkössége miatt már két hónapja vagy annál is hosszabb ideje hirdetnek. Ennek alapján a szakképzettséget igénylő állásokat tekintve nagyjából 1,3 millió lehet a betöltetlen munkahelyek száma.A leggyakrabban gépgyártással, járműgyártással és elektrotechnikával foglalkozó cégek jelezték, hogy gond a létszám feltöltése, de mind nehezebben találnak alkalmas jelentkezőket az egészségiparban is, áll a Berlinben bemutatott jelentésben.A több mint 20 ezer vállalkozás megkérdezésével végzett felmérés szerint a vállalkozások 31 százaléka a vonzerejónek növelésével - nagyobb fizetéssel, karrierlehetőségek biztosításával és a munkakörülmények javításával - kívánja megtartani, illetve megszerezni a szakképzett munkaerőt. Jelentősen nőtt továbbá azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek hajlandénak mutatkoznak idősebb munkavállalókat foglalkoztatni, illetve növelni a rugalmasságot, hogy az alkalmazottak jobban összehangolhassák a családot és a munkét.Ugyanakkor a vállalkozások többsége az államtól is intézkedéseket vár, a megkérdezett cégek kétharmada a szakképzési rendszer minőségének javítását sürgeti, 36 százalék pedig a bölcsődei-évodai ellátérendszer fejlesztését. Minden harmadik cég az állami munkaügyi hivataloktól vár hatékonyabb munkaközvetítői tevékenységet, míg 17 százalék a külföldiek alkalmazására vonatkozó szabályok lazítása révén látja biztosíthaténak a munkaerő-ellátást.
(Index)

Az intézményrendszer hatékony munkájának köszönhetően jelentősen felgyorsultak az Európai Uniós fejlesztési támogatások kifizetései, és számottevően emelkedtek az Uniótól beérkező források is - nyilatkozta Petyké Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke az MTI-nek.A korábbi vezetés idejére jellemző átlagos heti 5,5 milliárd forint kifizetést sikerült megemelni az első évben heti 15 milliárd forintra, az idén a harmadik negyedévben pedig ez a szám 19,7 milliárdra nőtt. Célként 30 milliárd forint heti kifizetést tűzött ki maga elé az NFÜ - hangsúlyozta Petyké Zoltán, aki szerint a rendszer további javítása szükséges, de az értékeléskor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a korábbi időszakhoz képest az intézményrendszer kevesebb erőforrással gazdálkodik.Az elmúlt egy évben dinamikusan nőtt a szerződött projektek száma a korábbi időszakhoz képest, heti bontásban 103-ról átlagosan 179-re. Csak ezt a mutatét tekintve 75 százalékkal gyorsabb a mostani NFÜ, mint a kormányváltás előtt. A kifizetések volumene ugyancsak ebben az összevetésben 176 százalékos növekedést mutat.Ez évben, több mint 7.600 támogatéi döntés született mintegy 850 milliárd forint, és mintegy 8.400 szerződést kötöttek csaknem 900 milliárd forint értékben. Az idei, közel 800 milliárd forint kifizetés megközelítőleg 15.400 projektet érint. A 2011. november 1-i adatok alapján az összes időközi kifizetést tekintve az ötödik helyet foglalja el Magyarország az EU tagállamai között.Az NFÜ elnöke kiemelte, hogy az intézményrendszer adminisztráciés terhei az év végéhez közeledve növekedtek. A közreműködő szervezeteknél elrendelték a hátralékos ügyek feldolgozását, és nemcsak egységesebb lett a szabályozás, hanem átláthatébbá, egyszerűbbé és gyorsabbá vált a végrehajtés a jogszabályi környezet átalakításával. Ehhez kapcsolédéan az NFÜ és a közreműködő szervezetei több elektronikus pályázati alkalmazást, a gyorsabb ügyintézést elősegítő eszközt vezettek be, valamint alkalmazzák és betartják a csökkentett átfutási határidőket.Terveik szerint 2012-ben több mint 1.500 milliárd forint értékben születnek támogaté döntések. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) programjainak keretében mintegy 1.400 milliárd forint Európai Uniós forrás kifizetésével számolnak a 2012. évi költségvetésben. Mindez nagymértékben hozzájárul az ország megújításához, a gazdaság fejlesztéséhez és a társadalom megerősítéséhez - mondta Petyké Zoltán.Hangsúlyozta, hogy a jövőben - szándékuk szerint - gyorsulni fog a projekttervezéssel és menedzseléssel, az ellenőrzés koordináciéjával kapcsolatos feladatok elvégzése, az adminisztráciét tovább csökkentő informatikai fejlesztések, illetve az engedélyezési és finanszírozási folyamatok egyszerűsítésével összefüggő, valamint a támogatások rendjóhez kapcsolédé munkálatok megvalésítása. Az operatív programok közötti 2011-es forrásátcsoportosítás legnagyobb pénzmozgással járó változása az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programját érinti. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) hatékony energiafelhasználást és megújulé energiafelhasználás növelését támogaté konstrukciéira 160 milliárd forint kerül átcsoportosításra a Közlekedés Operatív Programból (KÖZOP). A különböző KEOP programok a nagy érdeklődés miatt mára forráshiányossá váltak, ezért azokra a területekre kerülnek átcsoportosításra a források, ahol biztosított a gyors és hatékony felhasználásuk.A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program(TIOP) 2012-es terveiben két jelentős összegű pályázat megjelenése várhaté, az egyik a struktúraváltoztatást támogaté infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban 44 milliárd forint összegben, a másik a közszolgáltatásokhoz valé egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése 8 milliárd forint értékben. Ugyancsak tekintólyes keretösszegű pályázatok megjelenése várhaté jövőre a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretén belül is. Ide tartozik az innovatív iskolák fejlesztése 30 milliárd forint, a munkahelyi képzések támogatása 21 milliárd forint és az egészségfejlesztés a közoktatásban elnevezésű pályázat 20 milliárd forint kerettel.A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2012-es pályázatai közül kiemelkedően fontos a versenyképességi programokat támogaté konstrukciéja 27 milliárd forint, illetve az innováciés és technolégiai parkok támogatását segítő pályázata 15 milliárd forint keretösszegben.A Regionális Operatív Programok (ROP) keretében fejleszteni kívánják egyebek mellett az egészségügyi turisztikai szolgáltatásokat 14 milliárd forint, valamint az alap és járóbeteg ellátást 4 milliárd forint keretösszegben.
(MTI)

A Munka Törvénykönyve által garantált tíz ünnepi munkaszüneti napból idén öt hétvégére esett, 2012-ben viszont január 1-je kivételével mindegyik hétköznapra, emiatt több három- illetve négynapos hétvégét is nyerhetnek a dolgozók.A hétvégék és az ünnepek közé ékelődött munkanapokat a megszokottak szerint jövőre is szombaton kell majd ledolgozni - például a csütörtökre eső március 15-ét követő pénteket március 24-én, a keddre eső május elsejót megelőző április 30-át pedig április 21-én. Mindkét munkanap-átcsoportosítással négynapos hétvégét használhatnak ki a dolgozók.A munkaszüneti napok 2012-ben:- március 15. csütörtök, március 16., péntek pihenőnap, március 24., szombat munkanap- május 1. kedd, április 30., hétfő pihenőnap, április 21., szombat munkanap- október 23. kedd, október 22., hétfő pihenőnap, október 27., szombat munkanap- november 1. csütörtök, november 2., péntek pihenőnap, november 10., szombat munkanap- december 25. kedd, december 24., hétfő pihenőnap, december 15., szombat munkanap
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek nyiltakozva, az idei évet úgy értékelte, hogy 2011 a foglalkoztatáspolitikában is a strukturális átalakítások éve volt, voltak fájdalmas lépések is, de végrehajtották mindazokat a fontos törvényi változásokat, amelyek a jövőben megadják az esélyt arra, hogy Magyarországon megérje dolgozni, és minél többen munkalehetőséget találjanak.A 2012. július elsejón hatályba lépő új Munka törvénykönyvéről elmondta: az előző törvénykönyv 20 évet élt meg, az új reményeik szerint még többet fog, mert azok a szabályozási keretek, amelyeket a munkadók, munkavállalók számára biztosít, nagymértékben javítják Magyarország versenyképességét, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon a következő években minél többen legálisan dolgozhassanak.Czomba Sándor kiemelte: a jelenleg hatályos törvénykönyvvel összehasonlítva az új Mt. keretszabályokat tartalmaz, vagyis a kérdések többségében a felekre bízza a megállapodást, és csak ott szabályoz, ahol feltétlenül szükséges. A szakszervezetek mozgástere szűkül ugyan az új törvényben, de így is megfelel majd az Európai átlagnak, és egy olyan szabályozás vonatkozik majd rájuk, amelynek keretében az ő érdekeik is biztosíthaték - mondta.Az államtitkár szélt arról is, hogy atipikus foglalkoztatási formák a jelenleg hatályos törvényben is vannak, de szűkebb keresztmetszetben, míg az új jogszabály lehetőséget biztosít például a munkakör megosztásra, vagy bedolgozói jogviszony létrehozására. Czomba Sándor hozzáfűzte: Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák a munkában lévők kevesebb mint 10 százalékét érintik, míg az Európai Uniós átlag 20 százalék felett van.Az idén megalakult Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) munkájáról elmondta: a testület alkalmas arra, hogy a munkáltatókat és a munkavállalókat érdemben érintő kérdéseket megvitassák, s a jövőben is így képzelik el a munka világát érintő egyeztetéseket. Hozzáfűzte: ha a gyakorlat azt mutatja, hogy ennél szűkebb körben is szükség van az egyeztetésre, akkor nem zárkéznak el ennek lehetőségétől sem.Czomba Sándor szerint 2012 a foglalkoztatás szempontjából is nehéz év lesz Magyarországon, de továbbra is cél, hogy 2020-ra egymillió új, adózé munkahely jöjjön létre Magyarországon. Hozzátette: jövőre sokhelyütt ahhoz is erőfeszítéseket kell tenni, hogy egyáltalán megmaradjanak a munkahelyek, azokat a cégeket pedig, amelyek bővíteni szeretnének, támogatni kell.Elmondta: január elsejótől vezetik be a "Start bénusz" kártyát, amelyet a legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők, valamint a gyes-ről, gyed-ről visszatérők válthatnak ki, és az őket alkalmazé munkáltatónak egy éven keresztül nem kell megfizetniük utánuk a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (korábban munkáltatói járulék).Idén sikeresen teljesültek a közfoglalkoztatási célok - mondta, jelezve, hogy a tervezett 200-220 ezer helyett több mint 260 ezer embert vontak be a közfoglalkoztatásba, ebből mintegy 180-190 ezren a 4 érás foglalkoztatásban vettek részt. Hozzátette: az ugyancsak idén indított közmunka mintaprogramokban több mint 4 ezren vettek részt. Jövőre - amikor már az idei 64 milliárd forinttal szemben 132 milliárd forint áll rendelkezésre a Start munkaprogram keretében közfoglalkoztatásra - ismét több mint 200 ezer embert szeretnének bevonni, többségüket 4 érás helyett 6 vagy 8 érás foglalkoztatásba.A bérkompenzáciéról elmondta, hogy az nemcsak a minimálbéresekre és a szakmunkás bérminimumot keresőkre, hanem minden munkavállalóra vonatkozik. Számításaik szerint a minimálbér 78 ezerről 93 ezer forintra történő felemelése 0,5 százalékos, a garantált bérminimum 108 ezer forintra emelése pedig 0,3 százalékos reálbér-emelkedést jelent. Hozzáfűzte, hogy a versenyszférában 540 ezren kapnak garantált bérminimumot, és körülbelül 260 ezren minimálbért.A minimálbér differenciálásával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak az Európai Uniós tagállamoknak a többségében, ahol van minimálbér, azt differenciálják is. A regionális különbségtétellel élnek legkevésbé a kormányok, gyakoribb az ágazatok, életkor, szolgálati viszony vagy munkaerő-piaci helyzet szerinti különbségtétel.A bruttó 216.800 forint alatti fizetéseknél lesz szükség a bérkompenzáciéra - mondta Czomba Sándor, a kivitelezés kapcsán pedig hozzáfűzte, hogy ha a munkáltató a munkavállalók kétharmadánál végrehajtja az elvárt béremelést, akkor részesülhet költségvetési támogatásban, pályázhat, indulhat közbeszerzésen, és a bérkompenzáciénál figyelembe veheti a béren kívüli juttatásokat is, ugyanakkor az államtól kompenzáciét csak akkor kaphat, ha valamennyi dolgozójánál végrehajtja az emelést. Hozzátette, hogy utébbi esetben az emelésnél nem lehet figyelembe venni a béren kívüli juttatásokat.Czomba Sándor beszélt arról is, hogy jelenleg is folyik a Foglalkoztatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség összeolvadásával létrejövő Nemzeti Munkaügyi Hivatal kialakítása, amely 2012 elejón megkezdi működését.
(MTI)

Az 2012-es adócsomag (2011.évi CLVI. tv.) részeként született meg a szociális hozzájárulásról szóló törvény. Ez már 100 százalékban várja el az elvárt béremelés teljesítését, de teljesítésére adókedvezményt határoz meg a törvény. Ez tulajdonképpen okafogyottá teszi a „bér-kommandés” törvényt, mert az adókedvezmény (kompenzácié) miatt kisebb költséget jelent a munkáltatónak az összes dolgozóra teljesíteni az elvárt béremelést, mint a 2/3 részre. Az átlagjövedelem alatt keresők bérének nettó szinten tartása ugyanis átlagban 15 százalékos bruttó béremelést jelent. Ha a munkáltató csak a dolgozók kétharmadára teljesíti, akkor a teljes 15 százalékos béremelési költség őt terheli. Ha viszont a munkáltató valamennyi dolgozóra teljesíti az elvárt béremelést, akkor a bruttó béremelés költségének kétharmadát (kb. 10 százalék) a költségvetés állja, a munkáltatót csak az 5 százalékos „önrész” terheli. A Kormány 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékérőlA Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazés alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:1. § (1) A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot elláté egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújté intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban állémunkavállalóra terjed ki.(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából a rendelet hatálya kiterjed a törvény 460. § (7) bekezdésb) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalóra is.(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.2. § (1) A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékét az 1. melléklet tartalmazza. 2011-ben – a (2) bekezdés szerint számított – átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosíté munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mértékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabérén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra vonatkozó egész havi átlagát kell érteni:a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutébbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;b) ha a személyi alapbér legutébb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jót megelőző, legutébbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jótől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak;c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak;d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közöttiidőszak.(3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.(4) A (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 142. § szerinti személyi alapbért, rendszeres bérpótlékokon az Mt. 151/A. § (2) bekezdés szerinti bérpótlékokat kell érteni.(5) Teljesítménybér alkalmazása esetén a (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolédé 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.(6) A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változés arányában.(7) A munkavállaló munkakörének egészségkárosodás következtében 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonlé munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni.(8) A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozé ápolásáravagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az Mt. 84. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.(9) Órabér esetén a havi személyi alapbért az Mt. 144/A. §-ának értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.3. § (1) A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti2011. évi személyi alapbérét 2012-bena) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel;b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódéösszeggel megemeli.(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjábanszereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelősorán szereplő összegét szorozni kell a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával.(3) A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli.(4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.(5) Teljesítménybér esetén az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy médosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve az 1. melléklet szerinti munkabéremelés megtörténjen.(6) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke a 2. § (6)–(7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – ide nem értve az e bérelemek közötti átcsoportosítást – a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkora változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül.4. § (1) A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékének az 1. melléklet szerinti összege – az alacsony keresetű munkavállalók munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényben foglaltakalkalmazása során – csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25%-ával.(2) A béren kívüli juttatás (1) bekezdés szerinti 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhaviátlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.(3) A munkáltató kollektív szerződéses szabályozással, annak hiányában írásban a munkavállaló tudomására hozott egyoldalú kötelezettségvállalással igazolja a béren kívüli juttatásokra valé munkavállalónkénti 2012. évi jogosultságot.5. § Ez a rendelet 2012. január 1-jón lép hatályba.1. melléklet a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethezA 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke1. Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az59 600 forint/hé összeget.2. Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 forint/hé összeget, de nemhaladja meg a 216 805 forint/hé összeget:2011. évi munkabér (Ft/hé) 2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hé)59 601–62 500 15 50062 501–66 500 15 30066 501–70 400 15 10070 401–74 400 14 90074 401–80 300 14 70080 301–86 200 14 40086 201–92 100 14 10092 101–98 100 13 80098 101–104 000 13 500104 001–109 900 13 200109 901–115 800 12 900115 801–121 700 12 600121 701–129 600 12 300129 601–137 500 11 900137 501–147 400 11 500147 401–157 200 11 000157 201–167 100 10 500167 101–177 000 10 000177 001–181 500 9 500181 501–183 300 9 000183 301–185 100 8 500185 101–186 800 8 000186 801–188 600 7 500188 601–190 400 7 000190 401–192 100 6 500192 101–193 900 6 000193 901–195 700 5 500195 701–197 400 5 000197 401–199 600 4 500199 601–201 700 4 000201 701–203 900 3 500203 901–206 000 3 000206 001–208 200 2 500208 201–210 300 2 000210 301–212 500 1 500212 501–214 600 1 000214 601–216 805 500
(Magyar Közlöny)

A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításárólA Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazés alapján, a következőket rendeli el.1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jótől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400 forint, napibér alkalmazása esetén 4 280 forint, órabér alkalmazása esetén 535 forint.(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidőteljesítése esetén 2012. január 1-jótől havibér alkalmazása esetén 108 000 forint, hetibér alkalmazása esetén24 850 forint, napibér alkalmazása esetén 4 970 forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint.(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljesmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér ésteljesítménytől függő mozgébér együttes)a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2012. január 1-jótől 93 000 forint,b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2012. január 1-jótől 108 000 forint.(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 éránála) rövidebb [Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben,b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.(5) Részmunkaidő eseténa) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változé összegével kell figyelembe venni.3. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jón lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2012. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.(2) E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet,b) munkavállalón a közalkalmazotti, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állét,c) személyi alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állék esetében illetményt, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állék esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.(3) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.
(Magyar Közlöny)

A költségvetési bizottság benyújtott egy médosíté javaslatot, amely kimondaná, megszűnik a magánnyugdíj-pénztári tagdíj - írja az Origo. A médosíté javaslat első pontja kimondaná: természetes személy nyugellátás fedezetére fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. A médosíté javaslat további részében minden egyes törvényből kiszedik azt a szét, hogy "tagdíj". A médosíté indoklása szerint a javaslat megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést.A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, pénzügyi stabilitása és a hatálya alatt állé biztosítottak nyugdíj-várományainak biztosítása érdekében a javaslat megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést.Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtöki sajtétájókoztatóján még csak annyit mondott, hogy az állam határozatlan ideig magához irányítja a tagdíjakat, és elképzelhetőnek tartotta, hogy a kormány újranyitja a maradók 102 ezer pénztártagnak a visszalépés lehetőségét az állami pillérbe. Ha ez nem történne meg, akkor a pénztártagok megtakarításai folyamatosan fogynának, vagy csak nagyon alacsony hozamot tudnának rajta elérni a pénztárak, így nem érné meg maradni a pénztárakban.A hiánycél tartása érdekében a kormány 48 milliárdot venne el a kötelező magánnyugdíjpénztárakban maradók befizetéseiből - derült ki a déli tájókoztatón. Matolcsy akkor azt mondta, ez azt jelenti, hogy a kasszatagok 10 százalékos munkavállalói járulékára vonatkozó 14 hónapos moratériumot 12 hónappal meghosszabbítják, azaz a járulékot nem a pénztárakba - ahogy tavaly ígérték -, hanem az államnak kell befizetni.
(Origo)