Munkaügyi Tudástár

Egyes, vélhetően a költségvetési törvényjavaslat mellékleteiben olvashaté adatsorok félreértelmezésén alapulé sajtéhírekkel ellentétben a kormány természetesen nem mondott le fő céljáról, a foglalkoztatás lényeges növeléséről az elkövetkező években, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.A korábban meghatározott célok, nevezetesen a Nemzeti Reformprogramban foglalt foglalkoztatási rátára vonatkozó célkitűzés, valamint a Széll Kálmán tervben lefektetett, a munkahelyek számának bővítésére és az államadósság csökkentésére vonatkozó prioritások továbbra is érvényesek.A jövő évben - a START-munka program keretében - létrejövő 200 ezer új munkahely, illetve - legalábbis részben - az ennek eredményeként konzervatív számítások alapján bekövetkező mintegy 1,5 százalékos foglalkoztatotti létszámbővülés egyaránt megerősíti ezt a kormányzati elkötelezettséget. A kormány növekedési céljai mind az elmúlt évtized tényadataihoz, mind az Euróválság következtében megtorpané nemzetközi környezethez mérten továbbra is a maximális teljesítmény elérését célozzák, közölte az NGM.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Ez év augusztusban 2 719 400 ember dolgozott a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, illetve a köz- és nonprofit szektorban, jelentette a KSH. Ez a szám 16 ezerrel alacsonyabb a tavaly augusztusinál, ami a munkában állék számának 0,6 százalékos csökkenését jelenti.Lényegében a foglalkoztatás éven belüli bővülése leállt: a KSH adatai szerint a júliusinál augusztusban 100-zal több embernek volt állása, a nyár középső hónapjában a statisztikai hivatal 2 719 300 munkában állét számlált.A változás két folyamat eredményének tudhaté be: - A versenyszektorban folyamatosan nő a foglalkoztatás, a vállalkozásoknál 1 873 500 ember állt munkában, ami 21 ezerrel, 1,1 százalékkal több, mint tavaly augusztusban. - A közszférában viszont 5,3 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, ez 738 600 embert jelent (a nonprofit szektorban 107 200-an dolgoznak, ami 2,9 százalékos növekedés).A keresetek is csökkentek ez év augusztusában. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagfizetése ekkor 206 676 forint volt, míg júliusban még 210 052 forint. Ennek ellenére még növekedést mutat a bruttó keresetek alakulása. Az augusztusi átlagbér 6,5 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, ami a 3,6 százalékos infláciét figyelembe véve 2,9 százalékos reálbér-emelkedést jelent.A bérek egyébként a versenyszektorban 5,4 százalékos mértékben nőttek, míg a közszférában 8 százalékkal emelkedtek. Igaz, előbbiek még így is jóval magasabbak, mint utébbiak: 211 482 forint a vállalkozásoknál dolgozók átlagos bruttója, 196 756 forint a közszférában dolgozóké.Az első nyolc hónap átlagos adataiból az látszik, hogy az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–augusztusban 1 millió 850 ezren dolgoztak, 34 ezer fővel (1,9 százalékkal) többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók 734 ezer fős létszáma 37 ezer fővel (4,8 százalékkal) lett kevesebb, ami az átalakulé közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdoníthaté.A közfoglalkoztatás keretében munkét végzők száma augusztusban 71 ezer fő volt, így az időszak alatt átlagosan közel 57 ezren voltak, 73 százalékuk részmunkaidős. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 677 ezer fő volt a létszám, és 1,1 százalékkal csökkent 2010. január–augusztushoz viszonyítva.A megfigyelt szervezetek körében a foglalkoztatottak 2 millió 688 ezres létszáma ugyanannyi volt, mint 2010. január–augusztusban, vagyis a nemzetgazdaság egészében nyolc hónap alatt sem nőtt a foglalkoztatás.
(KSH)

A legtöbb embert Budapestről küldenék el, 378 főt, Pécsről 17, Miskolcról 10, Szegedről 5, Debrecenről 5, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből és Nyíregyházáról 1-1 embert érint a leépítés.Informáciék szerint az MTVA a csoportos létszámleépítésről szóló bejelentést már megtette a Munkaügyi Központnak, ahol a budapesti listát úgy részletezték, hogy a 378 emberből 28 vezető, irányítéi, 16 fizikai területen dolgozó, 251 ügyintéző (ide szokás sorolni többek között az újságírékat, az archívumban dolgozókat és informatikusokat is), és 83 ügyviteli, adminisztráciés területen dolgozik.Nagy Navarré Balázs, az MTV Üzemi Tanácsának megválasztott tagja az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a Duna TV, az MTV, a Magyar Rádié és az MTI összevonása után a négy intézményben dolgozó magas fizetésű vezetők közül csak a negyedére lenne szükség, a vezetői posztok 3/4 arányú elbocsátási kívánalmához képest pedig az alap csak alig a negyedüket küldi el. Az elbocsátások indokaként sokszor felhozott "párhuzamosságok megszünetése" és a költségtakarékosság ebben az esetben különösen indokolt lenne.A létszámleépítés bejelentését követően az alap a jövő hét közepén kezdhet el tárgyalni az üzemi tanácsok és a szakszervezetek küldötteivel (végleges, a négy intézményt képviselő Üzemi Tanács egyelőre nem állt még fel). A tárgyalásokra 15 nap áll rendelkezésre, tehát az elbocsátásról szóló előzetes értesítések kiosztása a dolgozóknak legkorábban november közepén történhet meg.Korábbi hírek szerint az MTVA eredeti elképzelései szerint ezer embert érintett volna a két elbocsátási hullám, ami jövőre 7 milliárd forintos megtakarítást jelentene az alapnak. Az első körben azonban a bejelentett 600 főhöz képest a szakszervezetekkel valé egyeztetések és a méltényossági kérelmek elbírálása után végül csak 420 embert küldtek el, 80-at pedig nyugdíjaztak. Feltehetően ahogy az első körben, úgy most is a jóval kevesebb embert tudnak elküldeni, mint a bejelentett 417 fő.
(Index)

Az elkövetkező években 195 ezer rokkant munkaerő-piacra történő visszajuttatásának elősegítése a cél, aminek érdekében többi között a munkáltató teljes járulékmentességet élvezne a rehabilitált foglalkoztatásáig és megszűnne a csak védett szervezeteknél történő foglalkoztatás, írja a Portfolio.hu.Az Egészségügyi Alaphoz kerülnének a nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjjárandóságok, így a rokkantnyugdíj, rendszeres szociális járadék, rehabilitációs járadék. Ezáltal átláthaté és világos finanszírozást lehetne megvalésítani a költségvetésen belül a két alapban - olvashaté a feljegyzésben. Az új rendszer szemlélete az eddigiektől eltérően nem azt fogja figyelni, hogy mire nem képes, hanem, hogy mire képes az adott egészségi állapotához képest a rokkant. Az önellátási képességnek megfelelő I., II., és III. kategériák (ahol az I.csoport az egyáltalán nem képes az önellátásra, míg a II. a kizárólag segítséggel, de valamilyen szintű önellátásra képes) közül az első két kategériát, mintegy 65 ezer főt, nem érinti az átalakítás. Ők továbbra is megkapják az eddigiekben folyósított ellátásukat. Az 57 év feletti jelenlegi rokkantnyugdíjasok szintén megkapják a jelenlegi ellátásuk összegét. A munkaképességi kategériákat új besorolás szerint rendeznék: A kategériába tartozna az, akinek megmaradt munkaképessége 60 százalék vagy annál több, B kategériába, akinek 50-60 százalék közötti az egészségi állapota, azaz jól rehabilitálhaté, C kategériába, aki 30-50 százalék közötti, D kategéria lenne a 30 százalék alatti, és E, aki önellátásra nem képes (a D és E kategéria megegyezik a fenti I. és II. csoporttal). A rehabilitálhaték csoportjába mintegy 220 ezren tartoznak, közülük mintegy 25 ezren részesülnek rehabilitációs járadékban, nagyságrendileg 72 ezer forintos összegben. Az ő utolsó kifuté évjáratuk 2014-ben lesz, ugyanis a rehabilitációs járadék 3 évre jár. A dokumentumban célként jelölik meg, hogy 195 ezer rokkant munkaerő-piacra történő visszajuttatását elősegítsék. A felülvizsgálat végéig azonban ők is megkapják eddigi juttatásaikat. A felülvizsgálatokat a Nemzeti Rehabilitáciés és Szociális Hivatal fogja végezni, a szervezet 110 olyan munkakört dolgozott ki, amely a rehabilitálhaték számára megfelelő munkalehetőséget biztosít. Amennyiben a felülvizsgálat arról rendelkezik, hogy valaki rehabilitálhaté, munkét kell neki felajánlani, ami kétféleképpen történhetne. Egyrészt bevezetik a Rehabilitáciés kártyát, amelynek révén a munkáltató teljes járulékmentességet élvezne a rehabilitált foglalkoztatásáig. Megszűnne a csak védett szervezeteknél történő foglalkoztatás, valamint nem terhelné plusz adminisztráciés teher. A másik megoldés a START közmunka programon keresztül történő közfoglalkoztatás. Mint írták, igényfelmérést végeznének az önkormányzatok részéről, de ennek végső kidolgozásához szükséges az önkormányzati törvény elfogadása.
(Portfolio)

A most véglegesként kiszivárgott törvénytervezet számos pontban eltér a júliusi koncepciétól, és az eddig megegyezetteken túl új elemeket is tartalmaz.A Nemzetgazdasági Minisztérium július 22-én hozta nyilvánosságra a Munka Törvénykönyvének új koncepciéját. A Magyar Munka Tervben úgy szerepelt, a koncepcié társadalmi vitája augusztus 20-ig zajlik, a parlamenti vita pedig október végéig.A kiszivárgott, állítólag végleges tervezet már több ponton tartalmazza az érdekképviseletekkel valé megállapodott módosításokat.- a kismamák felmondási védelmét (várandésság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett szülési szabadság, jogszabály szerinti emberi reprodukciés eljáróssal összefüggő kezelés megkezdésétől hat hónapig a munkáltató nem mondhat fel)- védett kort (határozatlan időre szóló munkaszerződésű munkavállalónak az öregségi nyugdíj előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet felmondani)- nem csökken a szabadságnapok száma: az alapszabadság 20 munkanap, és a régi Mt. szerintieknek megfelelően emelkedik 25. életévtől 1 nappal, 28. életévtől 2 nappal, 31. életévtől 3 nappal stb. 45. életévtől 10 pótszabadság jár. Változott viszont a szabadság kiadásának rendje: a régi Mt. szerint a munkavállaló az éves szabadság negyedével rendelkezett, az új koncepcié szerint öt munkanappal, a mostani koncepcié szerint hét az a munkanap, amelyet a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni. A munkavállaló erre vonatkozó igényét 15 nappal előtte kell bejelentenie.- a délutáni pótlékról végleg lemondhatnak az erre jogosultak, a bérpótlékok között ugyanis a kiszivárgott tervezetben sem szerepel ilyen. Az éjszakai pótlék az első koncepciénak megfelelően 15%, ugyanakkor a kiszivárgott koncepcié tartalmaz egy új elemet, ami átmenet lehet a délutáni és éjszakai pótlék között, egy új pótléktípus: "A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat éra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár."- az éjszakai pótlék 22 érától reggel 6-ig jár, tehát a fenti pótlék se nem éjszakai, se nem délutáni, mivel az a korábbi Mt-ben 14 érától 22 éráig járt. A túlérára vonatkozó szabályozás nem változott, a napi munkaidőn felül végzett rendkívüli munkavégzése esetén a munkáltató döntése alapján 50%-os bérpótlék vagy szabadidő jár, pihenőnapon végzett munkavégzés után 100%-os pótlék vagy 50% jár, ha szabadidőt is kiadott a munkáltató.- a munkavállaló kártérítési felelőssége finomodott a júliusi koncepciéhoz képest. Akkor ugyanis nem írta volna elő a jogszabály a gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértékét, így a munkavállaló akár a teljes, esetenként rendkívül magas kárt is köteles lett volna megtéríteni. A régi Mt. a gondatlan károkozásra a havi munkabér felében állapította meg a kártérítés limitjót. E kettő szélsőség közti kompromisszumot képez az új koncepcié, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló nyolc havi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kárt kell megtéríteni. - a határozott idejű munkaszerződés is felmondhaté. Felmondhaté a felszámolási- vagy csődeljárós tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.- a tervezet a júliusi koncepciéhoz hasonléan rendes felmondás helyett csak felmondást, rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondás fogalmát használja.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a régi Mt-től eltérően, nem a teljes elmaradt munkabér követelheti vissza a munkavállaló, maximum 12 havi távolléti díj mértékéig ítólhet kártérítést a bíróság.
Nem került bele a tervezetbe az az érdekképviseletek által hiányolt, az előző Mt-ben még szereplő rész, hogy rendkívüli felmondás esetén a munkavállalónak a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várhaté el. Ez a szöveg az új tervezetben sem szerepel.
(Index)

A személyi jövedelemadózást érintő részek lényegében megegyeznek a korábbi bejelentésekkel, vagyis jövőre még nem vezetik be a ténylegesen egykulcsos szja-rendszert: csak évi 2 millió 424 ezer forint alatt vezetik ki az adóalap-kiegészítést, az efölötti részre 27 százalékos adóalap-kiegészítés vonatkozik. Az adójóváírás intézményét megszüntetik.A javaslat pontosítja a családi kedvezmény szabályait is, ezentúl egyértelműen csak azok a személyek lesznek kizárva a jogosultak közül, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják.Adékötelessé válik a reprezentácié és az üzleti ajándékok juttatása. A juttatás értékének 1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli.Az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kap a Széchenyi Pihenő Kártyán adhaté béren kívüli juttatás, csökken, illetve átalakul az étkezési utalványok formájában megvalésulé szabályozás. A meleg-étkezés igénybevétele a jövőben a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás kártyájának segítségével történhet, hideg utalványok csak kisebb összegben adhaték.
(Index)

A nemzeti erőforrás miniszter törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében megszűnik januártól a korhatár előtti öregségi nyugdíj. Törvényjavaslatot nyújtott be pénteken a parlamentnek Réthelyi Miklés nemzeti erőforrás miniszter a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról, valamint a szolgálati járandóságról. A törvényjavaslat általános indoklása szerint megszűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2012. január 1-jótől.A törvényjavaslat szerint ebbe a kategériába tartozik: az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési és Európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíja.A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és a jövő évtől ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték - derül ki a javaslatból. A javaslat teljes szövegét itt olvashatja el.A föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén a bányásznyugdíj helyébe lépő átmeneti bányászjáradékra a továbbiakban is lehet jogot szerezni. A törvényjavaslat a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érinti, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.Az indoklás szerint az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származé bevételeket, valamint hogy minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik, kiadásként is ott jelenjen meg. A törvényjavaslat ennek érdekében biztosítja a korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzések lezárását és a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét is.
(Origo)

Megjelent a Magyar Közlönyben a nemzetgazdasági miniszter rendelete a 2012-es munkaszüneti napokról. A Munka Törvénykönyve által garantált tíz ünnepi munkaszüneti napból idén öt hétvégére esett, 2012-ben viszont január 1-je kivételével mindegyik hétköznapra, emiatt több három- illetve négynapos hétvégét is nyerhetnek a dolgozók.A hétvégék és az ünnepek közé ékelődött munkanapokat a megszokottak szerint jövőre is szombaton kell majd ledolgozni - például a csütörtökre eső március 15-ét követő pénteket március 24-én, a keddre eső május elsejót megelőző április 30-át pedig április 21-én. Mindkét munkanap-átcsoportosítással négynapos hétvégét használhatnak ki a dolgozók.A munkaszüneti napok 2012-ben:március 15. csütörtök, március 16., péntek pihenőnap, március 24., szombat munkanap- május 1. kedd, április 30., hétfő pihenőnap, április 21., szombat munkanap- október 23. kedd, október 22., hétfő pihenőnap, október 27., szombat munkanap- november 1. csütörtök, november 2., péntek pihenőnap, november 10., szombat munkanap- december 25. kedd, december 24., hétfő pihenőnap, december 15., szombat munkanap
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A béren kívüli (cafeteria-) juttatások rendszerében változást fog hozni, hogy egyértelmű prioritásként kezeli a kormány az idén bevezetett Széchenyi Pihenő Kártyát. Idén az arra utalt összeg 300 ezer forintig kedvezményesen adózik (csak 16 százalékos adót kell fizetni a munkáltató által arra utalt összeg 1,19-szerese után, járulékot nem kell fizetni), jövőre már 450 ezer forintra emelkedik a kedvezményes kedvezményesen adózé összeg nagysága, és csak 16 százalékkal kell adóznia a cégnek, járulékot továbbra sem kell fizetnie. A javaslat szerint az évi félmilliós keretösszeg meg lesz bontva úgy, hogy abból legfeljebb 225 ezer forintot szálláshely-szolgáltatásra lehet felhasználni (a SZÉP-kártyának lesz egy szálláshely-alkártyája), 150 ezer forintot melegétel elfogyasztására lehet költeni kedvezményes adózás mellett, és 75 ezer forintot lehet fordítani szabadidő-, egészségmegőrző-szolgáltatás igénybevételére.A törvénytervezet arról is rendelkezne, hogy évente 500 ezer forintig nyújthaték kedvezményes adózás mellett a béren kívüli juttatások (amelyek közé a SZÉP-kártyán kívül például a helyi utazási bérlet vagy az iskolakezdési támogatás tartozik), az azt meghaladó összegre a normál szabályok vonatkoznának, vagyis a 16 százalékos szja mellett a cégnek még a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is ki kéne fizetnie.A SZÉP-kártya felfuttatása egyrészt a melegétel-utalványt váltja ki, másrészt pedig elsorvasztja a hidegétel-utalványt. Idén havonta 18 ezer forint értékig lehetett hideg- és melegétel vásárlására felhasználhaté utalványt adni a munkavállalónak kedvezményes adózás mellett. Jövőre a SZÉP-kártyával már lehet melegételt fizetni, emellett pedig a hidegétel-utalványnál havi 5 ezer forint esne a kedvezményes adózés alá.Most ha a munkáltató a dolgozó internet-előfizetési díjából legfeljebb havi ötezer forintot megtérít, akkor az szintén kedvezményes adózés alá esik. Jövőre ez a lehetőség teljesen megszűnne a tervezet alapján.
(Origo)