Munkaügyi Tudástár

A szeptemberi 6,9 százalékról 7 százalékra emelkedett októberben a munkanélküliek - szezonális hatásoktól tisztított - aránya Németországban - közölte a német szövetségi munkaügyi hivatal szerdán. A munkanélküliek szezonális hatásoktól tisztított száma 10 ezer fővel nőtt októberben a szeptemberi 22 ezres csökkenés után. Elemzők 6,9 százalékos kiigazított munkanélküliségi rátára és 10 ezer fős csökkenésre számítottak.Frank-Jürgen Weise, a munkaügyi hivatal vezetője a szervezet közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő-piaci helyzet összességében javult, a kereslet "továbbra is magas".A munkanélküliek kiigazítatlan száma 2,737 millióra csökkent októberben a szeptember 2,796 millióról. Rainer Sartoris, a HSBC Trinkaus elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok az Euróövezeti adósságválság és a lassulé világgazdasági növekedési ütem miatt már évatosabban vesznek fel újabb alkalmazottakat. "Nem meglepő, hogy ilyen gazdasági környezetben jobban megfontolják lépéseiket" - fogalmazott a szakember. Sartoris hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem számít jelentős negatív fordulatra, de az elmúlt időszak nagy létszámbővítéseinek vége.
(HVG)

3 millió 856 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma 2011 III. negyedévében, 33 ezer fővel (0,9 %-kal) több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbival lényegében megegyezett, 462 ezer fő volt, amely 10,7%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A vizsgált időszakban a 15–64 évesek 63,2%-a, azaz 4 millió 284 ezer fő jelent meg (foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként) a munkaerőpiacon, 28 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A férfiak 69,5%-os aktivitási aránya 0,7 százalékponttal volt magasabb, a nők 57,1%-os aránya érdemben nem változott 2010. július–szeptemberhez viszonyítva. A 15–64 éves foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 822 ezer fő volt, 31 ezer fővel több az előző évinél és 45 ezer fővel több – elsősorban a szezonális tényezők miatt – a 2011. II. negyedévinél. A korcsoport 56,4%-os foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakának értéket. A 15–64 éves férfi népességből 2 millió 70 ezren voltak foglalkoztatottak, 36 ezerrel többen, mint 2010 azonos időszakában. A foglalkoztatási arányuk az elmúlt egy év alatt 0,9 százalékponttal 62,1%-ra emelkedett. A nőket a vizsgált időszakban 1 millió 753 ezer fős, 50,9%-os foglalkoztatottság jellemezte, amely lényegében megegyezett a 2010. III. negyedévivel. A 15–74 éves munkanélküliek száma 462 ezer fő volt, 4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,7%-os értéke az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb. A férfiak munkanélküliségi rátája az elmúlt egy év alatt 0,4 százalékponttal 10,6%-ra csökkent, miközben a nőké lényegében nem változott, 10,8% volt. A munkanélküliek 17,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport munkanélküliségi rátája 26,8% volt, amely megegyezett a 2010 III. negyedévivel. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, 9,7%-ra csökkent. A munkanélküliek 49,7%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap volt.
(KSH)

Egy húsüzemet Kaposváron, egy másikat Bélyban avatott fel Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.Kaposváron a Kométa ’99 Zrt. új szalámiérlelő üzemét és felújított sertésvágé, húsdarabolé, húscsomagolé egységét adták át. A jelenleg 600 embert foglalkoztató vállalat Kaposvár – és Somogy megye – egyik legnagyobb munkadója. A Pikker Kft. a bólyi húsüzemet vásárolta meg.
(Világgazdaság)

Szociális hozzájárulási adó címen kellen efizetni az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíjhozzájárulás helyett az új adót kell érteni. A törvénnyel a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető, olyan fizetési kötelezettség is megállapítható legyen, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra valé jogot nem keletkeztet. Vagyis személyes szolgáltatás - mint ellentétel - nélkül is szedhet adót az állam. Az Alkotmánybíróság ezt korábban csak a szolidaritás elvét betartva, egy bizonyos szintig engedte a nyugdíj-járuléknál.A másik javaslata szerint a nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, míg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja a minimálbér másfélszerese legyen.Új adónem bevezetése is szerepel a tervek között, melynek neve szociális hozzájárulási adó lenne.Az ebből befolyé összeget a költségvetési törvény osztja meg a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alap, továbbá meghatározott elkülönített állami pénzalapok között. Az új adó alapja a munkabér, amely után szja-előleget von le a munkadó, de az adó alapjának el kell érnie a hónap első napján érvényes minimálbér 112,5 százalékét. A jövő évtől az szja-előleggel egyidőben, a munkabér 27 százalékét szociális hozzájárulás címén fizeti be a munkadó.Az egyéni vállalkozó, az őstermelő és az eva-alany vállalkozó pedig maga után fizeti az új adót. Aki már nyugdíjasként vállalkozik, annak nem kell fizetnie, viszont aki munka, vagy tanulás mellett eva-s vállalkozó, annak az eva alap 4 százalékét kell megfizetnie ezen a címen.Nem kell megfizetni az új adót a szerzői jogdíj, a szabadalmi díj után, nem fizet az Európai parlamenti képviselő - de a magyar parlament képviselője igen - viszont a külföldre kiküldött magyar munkavállaló után fizetnie kell a munkadójának.Az új adószabály azzal zárul, hogy lesz majd egy külön törvény, amely a társadalmilag hátrányos helyzetűekre, a munkanélkülieket foglalkoztatókra, illetve a pályakezdőket alkalmazékra kedvezményt engedélyez
(Index)

A Világgazdaság birtokába került dokumentumban az áll, hogy a munkaköre ellátása során kollégájától vagy harmadik személytől pénzt vagy más értéket (például utalványt) átvevő vagy átadó dolgozótól kérhetné a cég legfeljebb az egyhavi alapbérnek megfelelő összeget. A pénz kártérítésül szolgálna a foglalkoztatónak, a munkaviszony megszűnésekor azonban azt a dolgozónak a kamatokkal együtt meg kell fizetnie.Az informáciénk szerint nem a munkáltatók, hanem a kormányoldal által felvetett ötlet döntően a kereskedelmi és a vendéglátásban tevékenykedő, pénzzel dolgozó alkalmazottakat érintené. A jogszabálytervezet a korábbi hírekkel ellentétben nem csak a munkaviszony létesítésének feltételeként tenné lehetővé ilyen megállapodás megkötését, azt a már régéta alkalmazásban állékkal is megköthetnék a munkáltatók. Bár a szöveg kölcsönös megegyezésen alapulé írásos megállapodásról ír, a pont indoklásában már a dolgozó (szerződés alapján történő) kötelezéséről írnak.„A szöveg még nem nyilvános, így a részletek változhatnak, ezért a felvetésről konkrétan nem, csak általánosságban tudok nyilatkozni” – bocsátotta előre a Világgazdaság megkeresésekor Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hozzátette: „A munkadók részéről minden olyan törekvés támogathaté, amely az anyagi javak megévására ösztönöz, és amely a vagyon megőrzését ésszerű médon szolgálja. Nem lehet cél azonban az, hogy a munkavállalót lehetetlen helyzetbe hozzuk.”Vámos György az ötlettel kapcsolatban megjegyezte: „Nemcsak magyar, hanem nemzetközi felmérések is azt bizonyítják, hogy az áruérték egy százaléka eltűnik, ennek zöme a lopások miatt van. Bár az alkalmazottak túlnyomé többsége tisztességes, a lopások egy részét bizony a dolgozók követik el, a szándékos károkozás tehát valés jelenség.” A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: „Lényegesek a pontos feltételek, amelyek ma még nem ismertek, éppen ezért azt sem lehet megbecsülni előre, hányan élnek majd a lehetőséggel.”A kiskereskedelemben és a vendéglátásban az anyagi felelősség nem mindig követhető egyértelműen vagy egyszerűen, ezért nem életszerűtlen, hogy nagyobb garanciát tudhasson magáénak a tulajdonos – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dévid Ferenc . A Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: az egyhavi alapbér egy olyan szimbolikus hozzájárulás lehet, amely elősegítheti, hogy az alkalmazott jobban odafigyeljen a munkájára.
(Világgazdaság)

A fiatalok globális foglalkoztatási válságának hosszabb távú súlyosbodására és az ebből fakadó kockázatokra hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az MTI-hez is eljuttatott jelentésében.A fiatalok globális foglalkoztatottságában mutatkozé irányzatokat a idei évre aktualizálé dokumentum szerint a fejlett országokban a teljes tétlenséggel, illetve a bizonytalan idejű munkavégzéssel szembesülnek a fiatalok, míg a fejlődő országokban a tartós és nagyarányú szegénységgel, még ha van is munkájuk.Az ILO arra figyelmeztet, hogy a válságévek nemcsak a munkanélküliségből, az alulfoglalkoztatottságból, illetve tartós tétlenségből eredő társadalmi diszkomfortérzést és szociális kockázatokat hordozzák, hanem hosszú távon a bérek csökkenését, valamint a fiatalok politikai és gazdasági rendszerek iránti bizalmatlanságát, továbbá ezek következményeit is.A jelentés szerint 2008-ban és 2009-ben a munkanélküli fiatalok száma korábban példa nélküli médon 4,5 millióval nőtt világszerte. Az 1997-2007 közti évtizedben az átlagos éves növekedés nem érte el a százezret.Az ILO rámutat, hogy a fiatalok "kollektív frusztráltsága" az egyik előidézője az idei tiltakozé mozgalmaknak világszerte. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza például, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, ahol a tiltakozé mozgalmak az idén több államban is a hatalmon levők bukásához vezettek, az elmúlt húsz évben átlagosan 25 százalékos volt a fiatalok körében a munkanélküliség.A jelentésben szereplő adatok azt mutatják, hogy a 2009-es 75,8 milliós csúcsról 2010-re 75,1 millióra csökkent a fiatal munkanélküliek száma világszerte, és várhatéan az idén 74,6 millióra tovább csökken. Ugyanakkor az ILO szerint ez a látszélagos csökkenés sokkal inkább annak a következménye, hogy sokan visszalépnek a munkaerőpiacról - például eltartottként visszamenekülnek az oktatásba -, semmint annak, hogy nagyobb számban találnak állást. Ez különösen érvényes a fejlett országokra és az Európai Unió országaira - hangsúlyozza a szervezet.Az ILO a fiatalok munkanélküliségének több jellegzetességére is révilágít, egyebek között arra, a tartós - 12 hónapnál hosszabb ideje - munkanélküliek között sokkal nagyobb a fiatalok aránya. Az EU-ban Görögországban, Szlovákiában, Olaszországban vagy az Egyesült Királyságban a fiatal munkanélkülieknek idősebb társaikhoz képest 2-3-szoros esélyük van arra, hogy hosszabb távon sem találnak munkét. Jellegzetes az is, hogy a részmunkaidős foglalkoztatós aránya Németországot kivéve az összes fejlett gazdaságban nőtt a fiatalok körében 2007-2010 között.
(Zipp)

A leépítésekről, valamint egyéb költséghatékonysági intézkedésekről a vállalat már megállapodott a társaságnál működő érdekképviseletekkel. A cég kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közölte: az elbocsátott munkavállalók többsége várhatéan 2011 végével távozik a társaságtól.A teljes dolgozói létszám ráadásul még a 250 főnél is jobban apadni fog, ez a szám ugyanis nem tartalmazza egyebek között a vezetői állomány csökkenését és a nyugdíjazással megvalésulé munkaviszony megszüntetéseket. További költséghatékonyság elérése érdekében többek között szervezeti átalakítások is várhaték, az igazgatók száma például 24 százalékkal csökken az újratervezés végére.A végkielégítéssel kapcsolatos költségek teljes összege megközelítőleg 2,6 milliárd forintot tesz ki, amelynek döntő hányadát 2011. negyedik negyedévben könyvelik el.A megállapodás értelmében 2012-ben nem lesz általános alapbérfejlesztés. Ugyanakkor, eleget téve a kormány elvárásának – amely szerint a kedvezőtlen adóváltozások miatt az átlag alatti fizetéssel rendelkező munkavállalókat bérkompenzácié illeti meg – az érintett munkavállalók esetében nő a béren kívüli juttatások mértéke. Ezzel párhuzamosan, a vezető pozíciókban dolgozóknak járó béren kívüli juttatások mértéke csökken.A bejelentett intézkedések a 2010. évi végkielégítéssel kapcsolatos ráfordítások és aktiválás nélküli Teljes Munkaerő Menedzsment (TWM) költségekhez képest 2012-re mintegy 3,4 milliárd forintos megtakarítást jelentenek, amely az azt megelőző 2 évben (2008-tól 2010-ig) elért 13,9 milliárd forintos megtakarítással együtt 4 év alatt összesen 13,8 százalékos költségcsökkentést eredményez.Mindezeken túl – a jövő év előkészítése folyamatában – a piaci viszonyoktól függően további hatékonysági intézkedések végrehajtását is tervezi a menedzsment - áll a közleményben.
(MTI)

Újabb 28 munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalóra bukkantak a Heves Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének felügyelői egy Eger környéki gyümölcsösben - tájókoztatta csütörtökön az MTI-t a hatóság igazgatója.A foglalkoztatottak egy kft. részére végeztek gyümölcsbetakarítást - közölte Boncz Lászlé, hozzátéve, hogy egy héten belül ez a második alkalom, hogy ellenőrzés közben számos feketemunkásra bukkan a hatóság.Az október 19-i munkaügyi hatósági ellenőrzések során a munkaügyi felügyelők a munkaviszony létesítésével összefüggő munkáltatói kötelezettségek teljesítését vizsgálták. A szabálytalankodé munkáltatóval szemben közigazgatási hatósági eljáróst indított a szakigazgatási szerv.A hatóság továbbra is különös figyelmet kíván fordítani arra, hogy egyes munkáltatók a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetét kihasználva - a bejelentési kötelezettség elmulasztásával megkerülve járulékfizetési kötelezettségüket - ne jussanak jogtalan versenyelőnyhöz - mondta az igazgató.Néhány napja egy gyöngyösi élelmiszer-feldolgozóban találtak 25 feketén foglalkoztatott munkást a Heves Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének munkatársai.Akkor Boncz Lászlé azt közölte, hogy a munkáltatók, akik bejelentés nélkül foglalkoztatják az alkalmazottakat, 30 ezertől akár több millió forintig is terjedő munkaügyi bírság kiszabására számíthatnak, illetve a munkaügyi hatóság kötelezi a munkáltatókat a szabálytalanság megszüntetésére, ami jelentheti az elmaradt bérterhek befizetését is.
(Galamus)

Czomba Sándor államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvénykönyvben szerepel a védett kor intézménye, marad a 20 nap alapszabadság és a plusz 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddigi tervben lévő öt helyett hét nappal rendelkezhetnek szabadon. A munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni – fűzte hozzá Czomba Sándor.A védett korral kapcsolatban kifejtette: a jelenlegi, Európai Unióban jellemző szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet valakit elbocsátani. Azonban a bíréi gyakorlat mutatja, hogy például egy csoportos létszámleépítés is ilyen indokolt esetnek számít, vagyis a jelenleg hatályos védettség meglehetősen esetleges. Az új magyar szabályozás szerint ugyanakkor erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, illetve szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet elbocsátani a védett munkavállalót.Azt is prébálják kezelni, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek visszaélések, például valakit ne 6 évvel a nyugdíjkorhatár előtt bocsássanak el, vagy a kisgyermekes szülőt is felvegyék.Az államtitkár a túlmunkáról elmondta: az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 éra túlmunkét lehet kikötni munkaszerződésben, 300 érát pedig a kollektív szerződésben, erről munkadói és munkavállalói konszenzus született.Hangsúlyozta, hogy az új Munka törvénykönyvének nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése. A műszakpótlékokról elmondta: az éjszakai műszakpótlék nem változik, vita a délutániról volt. Utébbinál három lehetősége van a munkáltatónak: átalányban fizetik ki, vagy az alapbérbe építik be, vagy egységesen 30 százalék a műszakpótlék (este 6 érától másnap reggel 6-ig, vagyis nem választják szét a délutáni és az éjszakai pótlékot). Az átalánnyal kapcsolatban azt mondta: ha műszakba vesznek fel egy munkavállalót, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy műszakpótlékkal veszik fel, vagy átalányban állapítják meg az adott összeget, és akkor nem kell a műszakpótlékkal foglalkozni.Czomba Sándor beszélt arról is, hogy kollektív szerződés kötésére a szakszervezetek jogosultak, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető, ezenkívül szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az új tervezetben egyértelművé teszik, hogy a magánélet nem ellenőrizhető, a munkáltatónak arra sincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával.Czomba Sándor szerint az új Munka törvénykönyve segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon. Egy új kédex megalkotására többek között azért van szükség, mert a mostani szabályozás nem segített abban, hogy a foglalkoztatottak száma "kitörjön" a 3.700.000 és 4 millió közötti szintről. Emlékeztetett arra, hogy az utébb időben számos egyeztetés volt a törvénykönyvről, és a több mint 300 javaslat jelentős részét be is építették a tervezetbe.
(Origo)

Megkezdődött a Bosch csoport új, budapesti központjának építése, amelynek első üteme 6 milliárd forintos beruházással valésul meg. Thomas E. Beyer, a magyarországi Bosch csoport vezetője a szerdai alapkőletétel előtt elmondta: az építkezés megkezdése fontos mérföldkő a vállalat életében, a beruházással a Bosch további, magyarországi fejlődését szeretnék megalapozni. Egyben emlékeztetett arra, hogy Miskolcon alig egy hónapja avatták fel a Bosch új autéipari gyártécsarnokét.A Bosch új, budapesti komplexuma két ütemben valésul meg, a most elkezdett első ütem 6 milliárd forint értékű beruházással 2013 elejóre fejeződik be, a második ütem pedig jövőre kezdődik és 2014-ben zárul - ismertette Beyer.A fejlesztési központ mellett az új épületegyüttes ad majd helyet a gépjármű-felszerelések és az elektromos kéziszerszám üzletágaknak, az adminisztráciés osztályoknak, valamint a budapesti Bosch Rexroth Kft.-nek is.
(Bosch)