Munkaügyi Tudástár

Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint nincs olyan befektető, aki Magyarországra érkezve az első három közt ne tenné fel a kérdést, hogy van-e elég szakképzett munkaerő. A jelenlegi szakképzési rendszer nem volt megfelelő a munkarőpiac valés igényeihez, ezért az új rendszerben nagyobb hangsúlyt kap a tanulmányokban a gyakorlati alkalmazás. Czomba Sándor leszögezte, hogy az első szakmai képzés mindenki számára ingyenes marad.Az egyik változés az lesz, hogy alapesetben három évre rövidül a szakiskolai képzés. Czomba Sándor szerint ma gyakran esély sincs kideríteni, hogy jó szakember lesz-e a tanuló, mert sokan már a 9-10. évfolyamban lemorzsolédnak amiatt, hogy ekkor még nem is találkoznak a szakmájukba vágé tananyaggal. A négyéves képzést ezért három évre rövidítik, amelyben az első évben a közismereti tárgyak mellett az alapvető szakismeretre, majd a 10-11. osztályban a gyakorlati képzésre kerül a hangsúly.Problémának nevezte Czomba Sándor azt is, hogy a jelenlegi rendszerben a képzés gyakran elszakad a valéságtól, ezért szeretnék elérni, hogy a cégek aktívabban vegyenek részt a szakmai képzésekben. Ennek érdekében a minisztérium megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amely bevonná a vállalkozásokat a képzésbe.Czomba Sándor szavaiból az derült ki, hogy az új országos képzési jegyzékben (okj) alig több mint százra csökkentenék a szakmák számát, ami most még ezer körül van. Átalakulna a szakképzést lezáró vizsga is. Czomba Sándor elmondta, hogy a kérdező tanárokat kivennék a vizsgabizottságból, helyettük a szakma képviselőit ültetnék be, hogy "olyanok vizsgáztassanak, akik a szakmában kompetensek". A vizsgák idejót is rövidítenék. Czomba szerint ma nem ritka a 4-5 napos vizsgáztatás, ezt azonban két napban maximálnák.Bár nem derült ki, hogy pontosan hogyan alakulna át, de a kormány változtatna a pályaorientácié rendszerén is. Czomba Sándor szerint "nem lehet néhány hónap alatt eldönteni, hogy milyen szakmát válasszanak a diákok, nem lehet egy osztályfőnöki érával elintézni a pályaorientáciét". Az új szakképzési rendszer ellenőrzésére pályakövetési rendszert is felállítanának, hogy tudhaté legyen, a képzésből kikerült tanulók két-három év múlva még a szakmájukban dolgoznak-e.
(Origo)

A kormány döntése szerint táppénzszerű ellátás váltja fel a rokkantsági nyugdíjat, és aki dolgozik, az nem kaphat a jövőben rokkantsági ellátást.A kormány szerdai ülésén döntött a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról - jelentette be csütörtökön Giré-Szász András kormányszóvivő.Kijelentette: megszűnik a rokkantsági nyugdíj, helyette egységes táppénzszerű ellátás lesz, amely két részből áll, rehabilitációs és rokkantsági ellátásból, utébbi azoknak jár majd, akiket nem lehet rehabilitálni.A módosításokra Giré-Szász szerint azért volt szükség, mert az eddigi rendszer tarthatatlan, pazarlé, átláthatatlan volt, nem ösztönzött, ráadásul nagyon sok visszaélésre adott lehetőséget, ezek szankcionálásakor pedig nagyon ritkán alkalmazták az ellátás megszüntetését. A jövőben főszabályként a nyugdíjkorhatár felett szimplán nyugdíjat kap mindenki - fogalmazott Giré-Szász András, és hozzátette, aki az ellátás mellett dolgozik, az a jövőben nem kap járandóságot.Giré-Száz közölte, hogy a 20 és 60 év közötti korosztályban Magyarországon 12 százalék a rokkantak aránya, Szlovákiában 6,3, Csehországban 6,5, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozé országokban pedig 6 százalék alatt van ugyanez az arány. A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy a 111 ezer harmadik kategériájú rokkantat felülvizsgálják, erre jelentkezniük kell, és akik rehabilitálhaték, azok rehabilitációs ellátást, akik nem, azok rokkantsági ellátást kaphatnak. Giré-Szász hozzáfűzte, hogy a módosítások nem érintik azokat a rokkantnyugdíjasokat, akik már nyugdíjkorhatár felett vannak, első vagy második kategériájú rokkantsági szintbe tartoznak. Emellett azokra sem vonatkoznak a szigorítások, akik ugyan a harmadik kategériába tartoznak, de öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt.A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) korábbi tájókoztatása szerint 220 ezer korhatár alatti leszázalékolt készülhetett volna 2011-ben a felülvizsgálatra. 110 ezer III. kategériájú rokkantnyugdíjas, ezen felül 84 ezer ember, aki rendszeres szociális járadékban részesül, és további 25 ezren, akik átmeneti járadékot kapnak. Valamennyiüknek még legalább 5 évük van hátra a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.
(Origo)

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózé munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása.Az államtitkár azt mondta, a javaslat fokozott figyelemmel van a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességi igényeire, tágabb teret enged a felek megállapodásainak.A munkaviszony tartalma és teljesítése köréből a javaslat továbbra is kiemeli a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályokat, mivel e jogintézmények önmagukban is rendkívül összetett és részletes rendezést igényelnek. Hozzáfűzte, hogy az előterjesztés fenntartja azt az Eurépában uralkodénak mondhaté és a hazai munkajogban is érvényesülő szemléletet, hogy a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól jellemzően csak a munkavállaló javára térhet el.Czomba Sándor kiemelte, hogy a hatályos törvény nem rendelkezik külön cím alatt a munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelméről, a törvényjavaslat ezzel szemben igen, így rögzíti, hogy a munkavállaló ellenőrzése csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltéság megsértésével - emelte ki az államtitkár.Czomba szerint az új munka törvénykönyve megalkotásakor fokozott figyelemmel voltak a munka és a családi élet összehangolására. Példaként említette többek között, hogy a javaslat - szemben az Európai Unió szabályozása által elvárt 18 héttel - 24 hétben határozza meg a szülési szabadság időtartamát, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a várandésság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A védett korral azonos védelem az anyákat megilleti a gyermek hároméves koráig akkor is, ha nem vesznek igénybe fizetés nélküli szabadságot.A javaslat gyerek születésekor az apa számára 5 nap fizetett pótszabadságot biztosít, és ugyancsak új elemként, a gyermek után járó pótszabadságot mindkét szülő számára biztosítja - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A prébaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, az alap- és pótszabadságok rendszere lényegét tekintve ugyancsak a mostani szabályozás szerint alakul.A javaslat megtartja a műszakpótlék intézményét - mondta Czomba Sándor, ugyanakkor megszüntetni javasolja a 14 és 18 éra közötti munkavégzés esetén járó pótlékot, valamint a megszakítás nélküli munkarend indokolatlan külön pótlékét azzal, hogy ezek helyett bérpótlékot is magában foglalé alapbérben vagy havi átalányban is meg lehet állapodni. A javaslat fenntartja a védett kor intézményét, és a gyermekvállalással és védett korral érintett munkavállalók körében a felmondási tilalmak rendszerét.A munkavállalói biztosíték intézménye kapcsán Czomba kiemelte, hogy ez csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ - mondta, és hozzáfűzte, hogy több Európai országban van példa ilyen biztosítékra.Az államtitkár elmondta, hogy az új munka törvénykönyvében szabályozzák az atipikus munkaviszonyokat, és a javaslat bevezet a részmunkaidőben történő munkavégzés sajátos médjait - például a behívés alapján történő munkavégzést, vagy a munkakör. A kollektív munkaügyi kapcsolatok körében a javaslat lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács és a munkáltató között létrejött üzemi megállapodás is tartalmazzon a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat - mondta Czomba Sándor.
(MTI)

A svájci szakszervezetek, vasárnapi közlésük szerint, elegendő aláírást gyűjtöttek ahhoz, hogy Svájcban népszavazást írjanak ki a 22 frankos (5500 forint) minimális órabér bevezetéséről.A Svájci Szakszervezetek Szövetsége (SGB) szóvivője szerint több mint 121 ezren írták alá a kezdeményezést, vagyis túlteljesült a referendumhoz szükséges 100 ezer aláírás. Ha a svájciak megszavazzák a 22 frankos minimális órabért, az a 42 érás munkahetet alapul véve, négyezer frank havi bruttó jövedelmet jelentene. Ez bőven meghaladja a szomszédos államokban érvényes minimálbéreket.Franciaországban például 9 Eurós (2700 forint) órabér van érvényben, Németországban ugyan nincs általános alsé bérhatár megállapítva, de a szakszervezetek legalább 8,50 Eurós órabért követelnek. Az SGB szerint minden tízedik svájci munkavállaló profitálna a minimális órabér bevezetéséből; ma közel 400 ezer ember órabére kevesebb mint 22 frank, mindenekelőtt a takaríték, a textil- és éraipar alkalmazottai, valamint a kiskereskedelemben dolgozók tartoznak Svájcban a rosszul fizetettek közé. A minimális órabér, elfogadása esetén sem vonatkozna a diákokra, gyakornokokra, családi vállalkozókra valamint az önkéntes munkét végzőkre. (MTI)
(MTI)

Az osztrák szociális minisztérium adatai szerint a nyitást követő első hónapban összesen 8700 új munkavállaló érkezett, főként Magyarországról és Lengyelországból, noha ennek a duplájára számítottak - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában.Németországban 140 ezer új munkavállalóra számítottak a nyitás után az érintett nyolc Uniós tagállamból, ezzel szemben májusban mindössze tízezren érkeztek, ami alig duplája az előző havinak.Köves Balázs, a nemzetközi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder Személyzeti Szolgáltaté Kft. értékesítési és marketingvezetője a lapnak kifejtette: ennek az az oka, hogy akik rendelkeztek a szükséges német nyelvtudással (a jelentkezők 15-20 százaléka), és az érintett országokban szerettek volna dolgozni, már korábban kimentek, s azokon a területeken is, ahol szükség van a dolgozó anyanyelvére - például az osztrák-magyar határ közelében lévő bankok ügyfélszolgálatainál, a benzinkutaknál - végbement a kivándorlás. Csak a minimálbér közeli munkakörök esetében van érzékelhető mozgás, például a turizmus, vendéglátás területén, amelyeken a helyi munkavállalók nem szívesen dolgoznak.
(Magyar Nemzet)

Világviszonylatban összevonja kutatás-fejlesztést végző központjait a Sanofi, és az átalakítés a magyarországi K+F központot is érinti. Ez a folyamat a Magyarországon korábban Chinoin néven működő vállalat esetében is változást eredményez, közölte a cég az Index tudésítása szerint. Az Index kérdésére, hogy ez hány munkahely megszűnését jelenti, Rézsa Iván a cég kommunikáciés igazgatója azt mondta: az átszervezés a Magyarországon kutatással és fejlesztéssel foglalkozó mintegy 300 ember felét nem érinti, de pontos számot most még korai mondani. (A magyar Sanofinál összesen közel 2500-an dolgoznak több telephelyen, Újpesten, Nagytétényben, Veresegyházon és Csanyikvölgyben). Rézsa közlése szerint a menedzsment éppen azon dolgozik, hogy az átszervezés minél kevesebb embert érintsen. Az egyeztetések az üzemi tanáccsal és a szakszervezettel csak most kezdődnek el. Az érintett dolgozók egy részének a jövőben is lesz lehetősége, hogy részt vegyen a kutatásfejlesztés új irányainak munkáiban, hangsúlyozta a kommunikáciés igazgató. Míg Magyarországon korábban a teljes innováciés folyamattal foglalkoztak, az átszervezés után csak a folyamat későbbi fázisai maradnak meg. A kutatás-fejlesztés általában 12-15 éves folyamat, amely rendkívül költséges (egy-egy új gyégyszer kifejlesztése akár 1,7 milliárd dollárba is kerülhet) és nagyon sok rizikéval jár. A legtöbb molekula el sem jut addig a fázisig, hogy kiprébálják. A magyar Sanofi a jövőben a fejlesztés olyan fázisaival foglalkozik, amelyek kevesebb kockázattal járnak és a fejlesztések eredményei hamarabb jutnak el a betegekhez, mondta Rézsa Iván. A cég közleménye szerint a Sanofi jelenlegi lépése egy hosszabb és korábban indult folyamatnak a része, amelynek hátterében az egész gyégyszeripart érintő változások állnak. Egyre költségesebb és kockázatosabb a kutatás-fejlesztés, amelynek során egyre kevesebb úgynevezett block-buster készítményt állítanak elő, amelyek éves forgalma eléri vagy megközelíti az évi egymilliárd dollárt. A közlemény ugyanakkor megjegyzi, hogy a különböző országok kormányainak és hatóságainak az elvárásai is jelentősen változtak az elmúlt években. A korábbiakhoz képest jelentős eredményeket hozé, biztonságos gyégyszereket várnak, ugyanakkor mindezt alacsonyabb áron. A cég az átszervezés miatt felszabadulé kutatási infrastrukturális kapacitásával támogatni kívánja a hazai kutatásokat. Ugyan még korai konkrétumokról beszélni, mondta Rézsa Iván, de megjegyezte: terveik között szerepel egy inkubátorközpont létrehozása. Itt lehetőséget adnának hazai kutatóintézeteknek és akár biotech vállalatoknak, hogy kutatásaikat ultramodern környezetben a Sanofi eszközeivel folytassák.
(Portfolio)

Megkezdődtek az elbocsátások a népegészségügyi termékdíj által leginkább érintett édesiparban, a Bonbonetti Kft. a napokban csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központnál - írja a Népszabadság hétfői számában.Sánta Sándor vezérigazgató a lapnak elmondta: a társaságnak hatvankét dolgozójától kell megválnia, a Bonbonetti a már megszavazott chipsadó miatt kényszerült a leépítésre. Már a parlament előtt van a teher növeléséről, az érintett termékkör szélesítéséről szóló javaslat, amelynek következtében további állások szűnhetnek meg az ágazatban - közölte a cégvezető. Szeptemberben a Chio már bejelentette, hogy az adó miatt Franciaországban és Csehországban valésítja meg az eredetileg Magyarországon tervezett fejlesztéseit - emlékeztet a lap. A Népszabadság úgy tudja, hogy más élelmiszer-ipari cégeknél is napirenden vannak a leépítések az adó miatt.A népegészségügyi adóból a kormány az idén ötmilliárd, jövőre húszmilliárd forint bevételre számított, a szakmai szövetségek szerint azonban az adó nyomán jövőre 25 milliárdos fizetési kötelezettségük lenne az érintett cégeknek, ennek több mint felét az édesiparnak kellene az idén kitermelnie. A Nemzeti Adé- és Vámhivatal közlése szerint az érintett cégek 566,6 millió forintot vallottak be szeptemberre - ismerteti a lap, hozzátéve: a gyárték, kereskedők a nyár folyamán jókora készleteket halmoztak fel az adó által érintett termékekből, ami miatt kitolédott az adóköteles termékek forgalomba kerülésének ideje.
(ProfitLine)

Simon Zsolt a TV2 vezérigazgatója szeptember végén bejelentette, tömeges létszámleépítés várhaté a csatornánál. Ma kilencvenhárom emberrel közölték, ezentúl nem tartanak igényt a munkájukra - tudta meg a Népszabadság.A napilap informáciéi szerint jelentős részben a különböző produkciékban dolgozó technikai szakembereket érintette a leépítés, ezen kívül megváltak öt riportertől, archivátoroktól és asszisztensektől is. Csökkentették a proméciés stáb és a pénzügyesek létszámát is. Az elbocsátások után jelenleg közel 300 ember dolgozik a csatornánál.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkáltatói oldalról a rugalmasság, a munkavállalói oldalról a biztonság a legfontosabb, de utébbi nem bebetonozást jelent a munkahelyen. Egy jó Munka Törvénykönyvének az a célja, hogy minél több ember dolgozzon legálisan - mondta Czomba Sándor államtitkár a közrádiéban.Elsődleges cél az, hogy ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, akkor minél hamarabb újra el tudjon helyezkedni – hangsúlyozta az államtitkár.A szándék az, hogy a Munka Törvénykönyve csak ott szabályozzon, ahol feltétlenül szükséges, a többi kérdést a kollektív szerződések rendezzék.Az új szabályozás keretében pontosítják a védett kor intézményét, és kissé változnak a szabadságolás szabályai is. A jövőben öt helyett hét nappal rendelkezhet a dolgozó, 14 napot pedig továbbra is kötelező egyben kiadni – ha ezt a dolgozó kéri.Változik a műszakpótlék szabályozása is. A tervezet szerint este 6 és reggel 6 között 30 százalék műszakpótlék, de a munkáltató és a munkavállaló megegyezhet abban, hogy ezt alapbéresítik vagy átalányban fizetik ki, de ágazati megállapodások el is térhetnek ettől.Czomba Sándor államtitkár beszélt arról is, hogy bekerül a törvénybe a munkavállalói biztosíték intézménye, amely eddig is létezett a gyakorlatban. Ha valaki pénzzel vagy értékkel gazdálkodik, akkor hiánya keletkezhet, erre nyújthat fedezetet a biztosíték. A szándék az, hogy a munkáltató elbocsátás helyett inkább így szankcionálja a hiányt.
(Orientpress)