Munkaügyi Tudástár

A Munkáltatónak a Munkavállaló munkaidejét úgy kell beosztani, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő nem lehet 4 óránál rövidebb, illetve 12 óránál hosszabb. A beosztás szerinti napi munkaidő alsó határától részmunkaidőben, felső határától pedig készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott Munkavállaló esetében lehet kivételt tenni.A beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 48 óra, készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott Munkavállaló esetében 60 óra, amit egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén átlagban kell figyelembe venni.A téli időszámításra való áttéréskor mind a napi, mind a heti munkaidő felső határa egy órával meghaladható. Az általános munkarend szerint működő Munkáltatónak (ha a miniszter által meghatározott, a munkaszüneti nap körüli munkanapokat átszervező munkarendet alkalmazza) a beosztás szerinti heti 48 órás felső munkaidőhatárt nem kell betartania azon a héten, amikor szombatra került át más hétről a munkanap.Be kell számítani
- a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidőbe: a rendkívüli munkaidőből az eredeti munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített munkaidőt,
- a heti munkaidőbe: az ügyelet tartamát,
- a napi munkaidőbe: az ügyelet tartamát akkor, ha az alatta teljesített tényleges munkavégzés időtartama nem állapítható meg pontosan. [2012/I. törvény 99. §-a.]A Munka Törvénykönyve a munkaidő beosztás szabályait a munkaidőre vonatkozó EU irányelv rendelkezéseivel összhangban, a hatályos Mt. szabályozását némiképp pontosítva állapítja meg. A Munkavállalók érdekeinek védelmét szem előtt tartva a Munka Törvénykönyve meghatározza és pontosabban fogalmazza meg az osztott munkaidő beosztás alkalmazásának szabályait is.
(Munka Törvénykönyve)

A munkarendet a Munkáltató állapítja meg, de a munkarenddel kapcsolatban kollektív szerződés, illetve munkaszerződés is megállapíthat szabályokat.A munkarend főszabályként kötött, tehát a munkaidő beosztásának joga a Munkáltató hatásköre. A kötött munkarend lehet általános, illetve általánostól eltérő. A törvény az általános munkarendet határozza meg: ez az az eset, amikor a Munkáltató a napi munkaidőket a naptári hétre hétfőtől péntekig egyenlően osztja be. [2012/I. törvény 96. § (1) bekezdése, 97. §-a.]A Munka Törvénykönyve szerint a munkaidő megszervezésének (beosztásának) joga a Munkáltatót illeti meg. Ennek keretében meghatározhatja a munkaidő-beosztás szabályait, sajátosságait (munkarend). Ennek során a Munkáltató a Munka Törvénykönyve szerint megfogalmazott korlátozások szerint járhat el és a munkaidőt elsősorban az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére kell beosztania. Jóllehet a Munka Törvénykönyve e jogintézménynél külön nem szabályozza, de kétséget kizáróan e helyütt is érvényesülnie kell a felek általános magatartási követelményeit meghatározó jogelveknek.A Munka Törvénykönyve a korábbiaktól eltérően meghatározza a főszabályként érvényesülő általános munkarend fogalmát, amely szerint a munkát hétfőtől péntekig kell beosztani. Emellett lényeges elem, hogy az általános munkarend képezi minden, a munkaidő-beosztással kapcsolatos számítási szabály alapját. A Munka Törvénykönyve a hatékonyabb munkaidő megszervezés érdekében lehetővé teszi a munkaidő egyenlőtlen beosztását is, azaz a munkaidőt az általános munkarendtől eltérően is beoszthatja, ha az eredményes működése ezt kívánja.A munkaidő-beosztást a Munkáltatónak a korábbiakkal egyezően kell közölni a Munkavállalóval. A Munka Törvénykönyve újdonsága, hogy a közölt munkaidő-beosztást a Munkáltató előre nem látható körülményekre tekintettel módosíthatja. Ennek indoka, hogy a munkaidő megszervezésével kapcsolatban olyan előre nem látható, a Munkáltató működését alapvetően befolyásoló körülmények merülhetnek fel, amelyek szükségessé teszik a már közölt munkaidő-beosztás módosítását.
(Munka Törvénykönyve)

a munkaidő-beosztást a Munkavállalóval legalább egy héttel korábban, egyheti tartamra közölni kell. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A beosztást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az adott napra közölt munkaidő-beosztást a Munkáltató, ha gazdálkodásában vagy működésében a munkaidő-beosztás elkészítésekor még előre nem látható körülmény (például előre bejelentett áramszünet) merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Ennek során munkanapot pihenőnappal cserélhet fel, az adott napra elrendelt munkaidőnél hosszabb vagy rövidebb időt határozhat meg. Az így módosított munkaidő-beosztás kapcsán nem jöhetnek szóba sem a rendkívüli munkavégzés, sem az állásidő díjazására vonatkozó előírások. Ha a módosítás fenti feltételei nem állnak fenn - akár mert négy napnál rövidebb időn belül történik a módosítás, akár mert nem merült fel „előre nem látható körülmény” -, az egyoldalú módosítás a rendkívüli munkavégzés, illetve az állásidő díjazására vonatkozó szabályok alkalmazását vonja maga után. A közölt munkaidő-beosztást a felek közös megegyezéssel módosíthatják. [2012/I. törvény 18. §-a, 97. § (4)-(5) bekezdései.]Általános munkarend esetén nem kell a munkaidőt beosztani, hiszen ezt maga a törvény teszi meg. Az általánostól eltérő munkarend esetén viszont a Munkáltató jogosult a napi munkaidőt a hét minden napjára, illetve az egyes munkanapokra (akár egyenlőtlenül is) beosztani. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásának előfeltétele munkaidőkeret vagy elszámolási időszak elrendelése. [2012/I. törvény 97. § (l)-(3) bekezdései.]
(Munka Törvénykönyve)

Kötetlen a munkarend, ha a Munkáltató a munkaidő beosztására vonatkozó jogát írásban átruházza a Munkavállalóra, így a Munkavállaló vagy teljes egészében maga rendelkezik a munka- és pihenőidő felhasználásáról, vagy - részbeni átengedés esetén - csak a Munkáltató által meghatározott keretek között dönthet. Ilyen utóbbi esetnek tekinthető, ha a Munkáltató csak azt írja elő, hogy a Munkavállaló törzsidőben a munkahelyén köteles tartózkodni, de peremidőben maga választhatja meg a munka megkezdésének és befejezésének időpontját.Kötetlen munkarend esetében a munkaidőt nem kell nyilvántartani, és a rendkívüli munkavégzés fogalmilag fel sem merülhet. [2012/I. törvény 96. § (2)-(3) bekezdései.] A kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a Munkavállaló legalább a napi munkaideje felét maga jogosult beosztani. További feltétel, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkakör sajátos jellegére tekintettel lehet átengedni, azaz csak olyan esetben, ha a munkakör, a munkavégzés sajátosságai ezt valóban megkívánják és lehetővé teszik. A munkaidő-beosztás jogának átengedése nem eredményezheti a jogszabályi előírások megkerülését, különösképp a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés szabályainak kijátszását. Például egy fitneszedzőnek nem lehet kötetlen a munkaideje, de mondjuk egy biztosítási ügynöknek igen. [2012/I. törvény 96. § (2)-(3) bekezdései.]A Munka Törvénykönyve értelmében a Munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben átadhatja a Munkavállaló számára. Garanciális jelentőségű feltétele ennek, hogy a Munkavállaló által végzett tevékenység jellege tegye lehetővé a munkaidő Munkavállaló általi megszervezését, illetve az ilyen kötetlen munkarendű Munkavállaló esetében a munkaidő- beosztással kapcsolatos szabályokat csak akkor nem kell alkalmazni, ha a napi munkaidejének legalább felével ő maga szabadon rendelkezik.
(Munka Törvénykönyve)

A magyarországi leányvállalatok forgalma eléri az 508 milliárd forintot, 1700 új munkahely és 13 milliárd forint kutatás-fejlesztésre. A magyarországi Bosch csoport a 2011-es pénzügyi évben erős növekedést produkált. A különböző technológiák és szolgáltatások vezető nemzetközi szállítója Magyarországon tizenegy leányvállalatával 508 milliárd forint forgalmat ért el a vállalaton belüli szállításokat is beleértve. Ez az előző pénzügyi évhez képest 27 százalékos növekedést jelent. A magyar piacon a cégcsoport forgalma 13 százalékkal 134 milliárd forintra nőtt. Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője elmondta: „A 2011-re megfogalmazott célkitűzéseink maradéktalanul teljesültek. Büszkék vagyunk arra, hogy a tavalyi évben megvalósult dinamikus növekedéssel a Bosch a magyar gazdaság egyik húzó vállalatává vált.” Az idei üzleti évben további növekedéssel számol a Bosch, különösen a gépjármű technológia területén. Erőteljes foglalkoztatottság-bővülésA Bosch 2011-ben 1700 új munkahelyet teremtett Magyarországon, így munkavállalóinak száma hazánkban először érte el a 8000 főt. Ez az előző üzleti évhez képest 27 százalékos létszámnövekedést jelent, ami az eddigi legjelentősebb bővülési mutató, amelyet a magyarországi Bosch egyetlen pénzügyi év alatt elért. A dolgozók létszáma különösen a miskolci és a hatvani gyárakban nőtt. A kutatás-fejlesztés területén dolgozó mérnökök száma 160 fővel 860-ra emelkedett: így a Budapesti Fejlesztési Központ, ami a Bosch gépjármű technológiai innovációjának egyik jelentős bázisa, már 700 fejlesztőmérnököt foglalkoztat, további 100 mérnököt alkalmaz a Bosch miskolci kéziszerszám gyárában, és 60-at a miskolci autóipari egységében. Jelentős beruházások A vállalat 2011-ben 47 milliárd forintot fordított beruházásokra, amely több mint kétszerese a 2010-es összegnek. A cég a tavalyi évben 5,5 milliárd forint beruházást jelentő új autóipari gyárcsarnokot avatott Miskolcon, és letette új, 6 milliárd forintból megvalósuló központi bázisa első épületének alapkövét Budapesten. Ez az első épület ad otthont a Robert Bosch Kft. és a Bosch Rexroth Kft. összesen több mint 350 fejlesztő, értékesítő és adminisztrációs területen dolgozó munkatársa számára is. A dinamikus ütemben haladó fővárosi fejlesztés első traktusának építése 2013 tavaszán fejeződik be, míg a teljes Budapesti Fejlesztési Központ számára készülő második ütem beruházása az idén kezdődik és 2015-ben zárul.Bővülő termékportfolió mindhárom üzleti ágazatbanA Bosch termékportfóliója is bővült 2011-ben: a miskolci új autóipari gyártócsarnokban megkezdték az eBike, azaz az elektromos kerékpárok meghajtás-rendszereinek sorozatgyártását, amelybe a hatvani gyár által készített motorvezérlések kerülnek. Az eBike alkatrészek gyártása mellett a Bosch miskolci autóipari gyárában új villamos motorok, generátorok, önindítók, ablaktörlő szerkezetek és -lapátok előállítását is bevezették. A miskolci kéziszerszámgyárban, valamint a hatvani gyárban és az egri Bosch Rexroth üzemben is új gyártósorokat telepítettek 2011-ben.Megnövelt K+F ráfordítások, 64 magyar szabadalomA magyarországi Bosch csoport 2011-ben az előző üzleti évhez képest 18 százalékkal 13 milliárd forintra növelte a K+F tevékenységre fordított összeg nagyságát. A Budapesten dolgozó fejlesztőmérnökök munkájának eredményeként eddig 64 autóipari szabadalmat jelentett be a vállalatcsoport, amelyet a fejlesztési központ munkatársai jegyeznek. 2012-ben a Budapesti Fejlesztési Központ előreláthatóan további 120 fejlesztőmérnök munkatárssal bővül.Egy sikeres márkának járó rangos díjak és elismerések A nemzetgazdasági miniszter a magyarországi Bosch kutatás és fejlesztés területén betöltött szerepéért az „Év befektetője” elismerés „K+F együttműködésért” díját adományozta a vállalatnak. A Bosch e mellett negyedik alkalommal nyerte el a „Legvonzóbb Munkáltató” díját, az AIESEC Magyarország és az Aon Hewitt humánerőforrás tanácsadó cég országos felmérésében. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2012 elején elvégzett kérdőíves felmérése szerint pedig a Bosch Car Service – immár a harmadik egymás utáni kutatásban – a legismertebb márkafüggetlen autójavító hálózat Magyarországon. A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2012 februárjában végzett kérdőíves kutatása megállapította, hogy a megkérdezettek körében a Bosch a legismertebb márka a kerti szerszámgépek között.A Bosch csoport üzletmenete világszerte, 2011-benA 2011-es pénzügyi évben a Bosch – a világgazdasági kihívások ellenére – a vártnál nagyobb növekedést produkált, így a cég árbevétele 9 százalékkal 51,5 milliárd euróra nőtt, adózás előtti nyeresége pedig elérte a 2,6 milliárd eurót. A vállalat mindhárom üzleti szektorban megerősítette piaci pozícióját. A legnagyobb üzletágnak számító gépjármű technológia tavalyi árbevétele 30,4 milliárd euró volt, ami 8,2 százalékos növekedést jelent. 2011-ben az ipari technológia mutatta fel a legnagyobb növekedést, hiszen 21 százalékkal 8,0 milliárd euróra nőtt. A fogyasztási cikkek és épületechnika üzletág 2011-es árbevétele 13,0 milliárd euró volt, ami 4,4 százalékos növekedés jelent. A kedvező üzleti fejleményeknek köszönhetően a cégcsoport létszáma 2011-ben is nőtt, méghozzá 19 000 fővel, így 2012. január 1-jén már elérte a 302 500 főt.A Bosch, mint a technológiák és szolgáltatások vezető szállítója 2012-ben 3-5 százalék közötti árbevétel-növekedéssel számol. A vállalat 2012-ben is jelentős beruházásokat hajt végre, mely újból meghaladja majd a 3 milliárd eurót. A Bosch csoport legutóbbi éves sajtókonferenciáján a Bosch igazgatótanácsának kutatás és fejlesztésért felelős tagja, Dr. Volkmar Denner bejelentette: „2012-ben várhatóan 4,6 milliárd eurót fordítunk kutatásra és fejlesztésre, ami 400 millió euróval több, mint 2011-ben.” Dr. Volkmar Denner 2012. július 1-jén követi Franz Fehrenbachot a Bosch igazgatótanácsának elnöki posztján.A Bosch 1899 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős vállalatcsoport, Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója lett. A 2011-es üzleti évben a hazánkban 11 leányvállalattal rendelkező cég teljes forgalma 508 milliárd forint, magyarországi forgalma – amelybe nem tartoznak bele a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységek – 134 milliárd forint volt. A magyarországi Bosch csoport 2011 végén 8000 munkatársat foglalkoztatott. Az egyes gyártó, kereskedelmi és fejlesztési egységekhez kiterjedt kereskedő és szervizhálózat a teljes országot lefedi.A Bosch csoport, különböző technológiák és szolgáltatások vezető nemzetközi szállítója. A gépjármű- és ipari technológia, valamint a fogyasztási cikkek és az épület-technológia terén több mint 300 000 munkatárssal 51,5 milliárd euró árbevételt ért el 2011-ben. A Bosch csoport magában foglalja a Robert Bosch GmbH-t, annak mintegy 60 országban működő mintegy 350 leányvállalatával és regionális vállalataival együtt. Értékesítési és szolgáltatási partnereit is beleszámítva a Bosch körülbelül 150 országban van jelen. Ez az egész világra kiterjedő fejlesztési, gyártási és értékesítési hálózat a további növekedés alapfeltétele. A Bosch 2011-ben 4,2 milliárd eurót költött kutatásra és fejlesztésre, és világszerte több mint 4100 szabadalmi kérelmet nyújtott be. A Bosch valamennyi termékével és szolgáltatásával úgy javítja az élet minőségét, hogy innovatív és hasznos megoldásokat kínál.

További információért látogasson el honlapukra: www.bosch.hu
(Bosch)

A munkakör két szempontból minősíthető készenléti jellegűnek:
- Akkor, ha a Munkavállaló az általa ellátandó feladatok jellege miatt - hosszabb időszakot vizsgálva - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a Munkáltató rendelkezésére. (Ebben az esetben a munkakörnek az a sajátossága, hogy nem kíván állandó, folyamatos munkavégzést. A rendelkezésre állás ilyenkor az általánosnál lényegesen nagyobb arányt képez, így a Munkavállalónak lehetősége nyílik arra, hogy hosszabb-rövidebb időtartamokra kikapcsolódjon.)Ez a körülmény a munkakör sajátosságából fakad, és nem abból, hogy a Munkáltató megfelelő munkaszervezéssel gondoskodhatna-e a Munkavállaló folyamatos foglalkoztatásáról. Az ilyen - tipikusan a baleset, elemi csapás vagy hiba elhárítására létrehozott - munkakörök szervezésének az a célja, hogy a Munkáltató által nem tervezhető, ki nem számítható, de valószínűsíthető esetekben megfelelő munkaerő álljon a rendelkezésére.- Akkor, ha a munkakörbe tartozó feladatok elvégzése - azok sajátosságára, feltételeire tekintettel - az általánosnál számottevően kisebb igénybevételt jelent. Az ilyen munkakörökben a Munkavállaló munkaidejében végig munkát végez ugyan, ám annak intenzitása, megerőltető volta a szokásosnál lényegesen alacsonyabb, így jóval kisebb igénybevétellel jár. (Jellemzően ilyen tevékenység lehet például a csak figyelőszolgálatot ellátó biztonsági őr munkája, de ha mellette más feladatokat is el kell látnia, a készenléti jelleg már nem áll fenn.) [2012/I. törvény 91. §-a.]
(Munka Törvénykönyve)

Vasárnap estig 6,1 milliárd forintos támogatási igénnyel 3.972 pályázat érkezett a bérkompenzációs kiírásra - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A pályázatokat hétfő éjfélig lehet beadni. Vasárnap estig közel négyezer kérelem érkezett be, jóval kevesebb a vártnál. A várakozásokkal ellentétben, amennyiben a szaktárca számításait vesszük alapul (650 ezer munkavállaló), hozzávetőleg 186 ezer munkavállaló, azaz a tervezett munkavállalói létszám egyharmadának bérkompenzációjára érkezett igény. A támogatásra azok a cégek pályázhatnak, amelyeknek gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint állt a pályázók rendelkezésére, a kiírást április 13-án nyitották meg.Czomba Sándor, a szaktárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a pályázat megnyitásakor elmondta, várakozásaik szerint 450-650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bérkiegészítéshez a pályázattal.Az államtitkár akkor jelezte azt is, hogy a pályázatok elbírálására 30 nap áll majd rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók júliusban hozzájuthatnak az igényelt kompenzáció 70 százalékához, a további 30 százalékhoz pedig szeptemberben.
(Hiradó)