Munkaügyi Tudástár

A Munkáltató a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat. A heti pihenőidő fogalma alapvetően különbözik a heti pihenőnapétól. Míg a heti pihenőnap tartama, kezdetének és végének időpontja független a beosztás szerinti munkaidő kezdetétől, illetve befejezésétől, addig a heti pihenőidő a beosztás szerinti munkaidő befejezésétől a következő munkanapra eső beosztás szerinti munkaidő kezdetéig tart.A heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani (kivéve a kizárólag szombati és vasárnapi munkavégzésre létesített részmunkaidős munkaviszonyban álló Munkavállalót).Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a Munkáltató a Munkavállalónak hetente legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat. Ennek azonban az a feltétele, hogy a Munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak tartama alatt a munkaidő-beosztása átlagban legalább heti 48 óra heti pihenőidőt biztosítson. (Heti pihenőidőnek csak az egybefüggő legalább 40, illetve 48 órát elérő tartam minősül, tehát e kivételes rendelkezés alkalmazása során a Munkavállalónak alkalmanként 48 órát meghaladó, megszakítás nélküli heti pihenőidőben kell részesülnie.) A heti pihenőidőt havonta egy alkalommal ilyen esetben is vasárnapra kell beosztani. [2012/I. törvény 106. §-a.]A napi, illetve heti pihenőidőkkel kapcsolatban a Munka Törvénykönyve lényegében a hatályos szabályozást tartja fenn, de a gyakorlat számára egyértelműben fogalmaz. Eszerint a Munka Törvénykönyve hat nap munkavégzést követően a rendes munkaidőben való foglalkoztatást korlátozza, amely azonban nem akadálya a rendkívüli munkaidő elrendelésének.
(Munka Törvénykönyve)

Áprilisban csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon mind márciushoz, mind pedig tavaly áprilishoz viszonyítva. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett statisztika szerint az áprilisi zárónapon 554.500 álláskeresőt tartottak nyilván, amely márciushoz képest 6,2, 2010 áprilisához képest pedig 9,4 százalékos csökkenést jelent.(2010. áprilisban 601,5 ezer fő a nyilvántartott álláskeresők száma)2012 áprilisban 19 cég 2.129 munkavállalót érintő létszámcsökkentési döntését jelentette be az illetékes munkaügyi központokban. Az érintett létszám az előző hónaphoz képest 42,4 százalékkal csökkent, míg 2011 áprilishoz képest több mint ötszörösére, míg 2010 áprilisához képest(2010. áprilisban 18 cég, összesen 1008 főt érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be) kétszeresére emelkedett.Az előző hónaphoz képest minden megyében csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Az abszolút számokat tekintve a legnagyobb, 5.300 fős csökkenés 2012 márciusához viszonyítva továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is 4.300-zal csökkent a regisztrált álláskeresők száma.Egy hónap alatt az álláskeresők száma a férfiaknál 8,5, a nőknél pedig 3,9 százalékkal csökkent, és a diplomások körében 2,3, a szakképzetleneknél pedig 6,4 százalékkal lett kevesebb állástalan márciushoz képest. Az előző év áprilisához viszonyítva ugyancsak mérséklődött az álláskeresők száma minden csoportban.Az egy éven túl regisztrált álláskeresők száma egy hónap alatt tovább csökkent: az áprilisi zárónapon létszámuk 132.500 volt, arányuk a teljes álláskeresők állományán belül 23,9 százalékot tett ki, ez utóbbi egy év alatt 3,3 százalékponttal csökkent. A tartós álláskeresők több mint 57 százaléka egy és két év közötti ideje van a nyilvántartásban - derül ki az NMH adataiból. 2010. áprilisában a nyilvántartott álláskeresők közül 166 ezer fő a tartósan (több mint egy éve folyamatosan) regisztrált álláskereső.
(KSH)

Az érintettek álláspontját is meghallgattuk a nagy arányú érdektelenségre (21 milliárd állt rendelkezésre és csak 5,9 milliárdra érkezett igény) - A pályázati feltételeknél szerepelt egy olyan kitétel is melyben sem létszámleépítés, sem pedig munkaidő csökkentést (20%) nem hajtott és nem hajt végre a vállalkozás, vagyis 1 éves foglalkoztatási kötelezettséget is kell vállalni a teljes létszámra, így a támogatás mértéke és a vállalási kötelezettség, a jogos gazdasági szempontokat is szem előtt tartva, rendkívül hátrányos lehet a vállalkozásnak. Miből adódik ez a megállapítás: 1. Egy fő elbocsátása bérminimummal számítva éves szinten 1.665.360.- Ft megtakarítás, ezzel szemben egy fő pályázatban igényelhető bérkompenzációs támogatása egy évre vetítve 43.037.- Ft. Ne feledjük el, hogy a pályázaton kívüli bérkompenzációnál nincs foglalkoztatási kötelezettség.("2013. február 28-ig a munkaadónak nyilatkoznia kell arról, hogy 2012-ben az átlagos statisztikai állományi létszámát a 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámához képest nem csökkentette, valamint arról, hogy 2012-ben meghozott döntése alapján a munkáltatói kezdeményezésen alapuló munkaidő csökkentéssel érintett létszáma nem haladta meg a 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszám 20%-át.")Továbbá: 2. A pályázat legérdekesebb kitétele, hogy csak azon cégek pályázhatnak, akiknél a "pályázó szintjén számított 2011. évi bruttó átlagkereset nem éri el a 215.000 Ft/hó összeget, úgy hogy a cég valamennyi dolgozójának valamennyi bér jellegű kifizetése bele számít (jutalmak, 13. havi kereset, prémium, minden...). Ne feledjük, a béremelést csak azon dolgozóknál ajánlott végrehajtani akiknek az adójóváírás megszüntetéséből adódóan csökkent volna a nettó keresete. Tehát a támogatást minden dolgozóra vetítve adják, a béremelést pedig csak a munkavállalók egy érintett körnek irányozták elő.3. A 2011-es hivatalos (KSH Gyorstájékoztató 29.) átlagkereset Magyarországon a vállalkozásoknál 217.900 Ft volt, tehát az átlagos bért keresőket már nem támogatja ezzel a lépéssel a szaktárca a jelenlegi kiírás szerint. 4. Amennyiben az adott vállalkozás megtakarítási célból elbocsátást alkalmazott annak nem csak pótolni kell a létszámot hanem minél későbbre halassza a felvételt, akár még a foglalkoztatti létszámát is emelni kell a 2011 évhez képest (átlagos statisztikai létszámra vállalt kötelezettség 2011 és 2012 évben)További nyilatkozatok:2012-05-13: "Vasárnap estig 6,1 milliárd forintos támogatási igénnyel, 3.972 pályázat érkezett a bérkompenzációs kiírásra - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium." 2012-05-15: "A bérkompenzációs pályázat hétfő esti zárásáig 4.538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel" - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kedden az előzetes adatok alapján."
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány megállította a foglalkoztatottak számának zuhanását, s a munkában lévők száma immár huszadik hónapja növekszik - emelte ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a kabinet eddigi két évét értékelve, hozzátéve, hogy a nehéz költségvetési helyzetben a szűk mozgástér ellenére is érzékelhető eredményeket sikerült elérni. (Két év alatt a foglalkoztatottak száma 35 ezer fővel növekedett[KSH])Valódi strukturális átalakítás ment végbe a foglalkoztatáspolitikában, kész van az új jogszabályi környezet - így a Munka törvénykönyve (Mt.), és a szakképzési törvény -, amely segíti a foglalkoztatás bővülését, és ma már jobban megéri dolgozni, mint a szociális ellátó rendszer kiskapuit keresni - mondta Czomba Sándor.Hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz hónapban folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak létszáma, ez pedig mindenképpen pozitív, különösen a vártnál gyengébb gazdasági növekedés közepette. A kormány számára a legfontosabb feladat az volt, hogy olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket hajtson végre, amellyel nemcsak a bruttó hazai terméket (GDP), hanem a foglalkoztatást is növelni tudja - jelezte Czomba Sándor. Elmondta, hogy míg az Európai Unióban az elmúlt két évben 0,2 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottak aránya, addig Magyarországon 0,4 százalékponttal emelkedett.A Nemzeti Foglalkoztatási Alapban a kormány jelentősen növelte a munkahelyteremtő beruházásokra fordítható összegeket: míg 2010-ben 2 milliárd, 2011-ben 5 milliárd, addig 2012-ben már 10 milliárd forintos keret állt rendelkezésre, és egyértelműen sikeres a pályázat, a támogatási igények meghaladták a rendelkezésre álló keretet - emelte ki Czomba Sándor.Úgy vélekedett: ez azt mutatja, hogy a válság ellenére is vannak olyan vállalkozások, amelyek tudnak és akarnak fejleszteni. Az pedig különösen örvendetes, hogy a hátrányos helyzetű térségek kis- és közepes vállalkozásai a legnagyobb fogyasztók.Az államtitkár elmondta: a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását hazai és európai uniós forrásokkal, valamint a különféle Start-kártyák nyújtotta szociális hozzájárulási adókedvezményekkel célzottan segítik. A Start-kártya rendszer jól működik, segíti a pályakezdő fiatalok, a gyesről, gyedről visszatérők, a tartós munkanélküliek, az 50 éven felüliek, valamint a megváltozott munkaképességűek és alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedését - hangsúlyozta Czomba Sándor.Elmondta, hogy 2013-ban bevezetnek egy új, a szakképzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatását segítő szociális hozzájárulási adókedvezményt.Az államtitkár hozzáfűzte, hogy uniós forrásból is számos programot hirdettek meg. Erre példaként említette a fiatalok önfoglalkoztatóvá válását célzó uniós pályázatot, és elindult a munkahelyi családi napközik létesítésére kiírt pályázat is.Kifejtette, hogy a kormány célja a munkára rakódó terhek csökkentése, de a jelenlegi gazdasági helyzetben csak néhány százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentést lehetne végrehajtani, ezzel pedig - az eddigi tapasztalatok alapján - nem lehet érdemi foglalkoztatás-bővülést elérni, a költségvetés bevételi oldalán viszont az intézkedés komoly lyukat ütne.Az utóbbi két év foglalkoztatáspolitikai lépései közül kiemelte, hogy az előző, 20 éves kódex után új Munka törvénykönyve lép hatályba július elsején.Czomba Sándor szerint az új Mt. önmagában nem teremt munkahelyeket, de olyan környezetet biztosít, amely segíti a foglalkoztatás bővülését. A minimálbér differenciálása kapcsán azt mondta: a területi alapú különbségtételt nem, de az életkor és szolgálati idő szerinti differenciálás lehetőségét megvizsgálja a kabinet.A kormány azt is fontosnak tartja, hogy a gazdaság fellendülésének időszakára megfelelő képzettségű emberek álljanak rendelkezésre; ezért született meg az új szakképzési törvény, amely gyakorlatorientálttá teszi a képzési rendszert. Úgy vélekedett, hogy a közismereti tárgyak részarányának csökkentése a szakiskolai képzésben nem okoz hátrányt a diákoknak. Rámutatott: elsősorban az általános iskolai képzésben kell rendet tenni.2011-ben még a foglalkoztatáspolitikai államtitkársághoz tartoztak a közfoglalkoztatási programok. Ezek kapcsán Czomba Sándor kiemelte, hogy minden erőt és energiát a versenyszférában létrejövő új munkahelyekre kell koncentrálni, a közfoglalkoztatás pedig azokban a térségekben segíthet, ahol a segély alternatívájaként jelenhet meg az értékteremtő közmunka. Jelezte azt is, hogy fontosnak tartja a közmunka összekapcsolását képzéssel annak érdekében, hogy a résztvevők használható tudást szerezzenek, ne úgy lépjenek ki a programból, ahogy beléptek.A bérkompenzáció, amelyre az adójóváírás kivezetése miatt volt szükség a nettó bérek szinten tartásához, sikeresen működik - hangsúlyozta Czomba Sándor. Az érintettek háromnegyede már megkapta a bérkompenzációt, és a munkaadókkal közösen azon dolgoznak, hogy ez az arány még tovább növekedjen.Szólt arról is, hogy 2010 augusztusától a kormány hatékonyabbá, életszerűbbé tette az egyszerűsített foglalkoztatás rendszerét, amelynek köszönhetően egy év alatt megduplázódott, 520 ezerre nőtt az így foglalkoztatott munkaerő létszáma, az idén pedig - bár még nincs szezon - az eddigi adatok alapján további növekedés várható."Bár sok mindent megtettünk, mégsem dőlhetünk hátra, hiszen nagyon sok olyan dolgozni akaró honfitársunk van, akinek nincs munkája" - tette hozzá az államtitkár.
(Kormány)

Az év végi, bő 2200 fős létszám tükrében ez hozzávetőlegesen 7,7 százalékos létszámcsökkentést jelent - adta hírül a Világgazdaság. A leépítés részben érinti a menedzsmentet is, a lap úgy tudja, június végi hatállyal megszűnik Balogh Imre és Kraudi Adrienne vezérigazgató-helyettesek munkaviszonya is a hitelintézetnél. A létszámcsökkentés nem meglepő, hiszen az egyik eleme volt a nemrégiben bejelentett új stratégiának. Az MKB Bank április végén tudatta, hogy a jövőben az egyébként jó adottságokkal bíró fő stratégiai szegmenseinek megerősítésére koncentrál, és leépíti a veszteséget okozó tevékenységeket.Első lépésként a hitelintézet április 6-án adásvételi szerződést írt alá romániai érdekeltsége, az MKB Romexterra értékesítéséről. Emellett a tervek szerint jelenlegi költségszintjét több mint 8 milliárd forinttal szállítja lejjebb az MKB, kétéves költségcsökkentési program keretében.
(Világgazdaság)

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 200 Ft, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 229 200 Ft, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 197 700 Ft volt.A legjobban fizető gazdasági ág is a pénzügyi és biztosítási tevékenység volt (458 700 Ft), ezt az információ és kommunikáció (423 100 Ft), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (376 400 Ft). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 Ft), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 600 Ft), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (156 600 Ft) ágakban dolgozók kerestek.Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 141 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 185 800) Ft volt, 1,6%-kal magasabb az előző évinél.A versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére éves szinten 5,8 százalékot emelkedve jelenleg 238 300 forinton, míg a nettó bér 2,7 százalékos növekedés után 154 000 forinton áll. A költségvetési szerveknél alkalmazásban állók - leszámítva a közfoglalkoztatottakat - bruttó átlagkeresete 1,8 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, amely jelenleg 204 300 forintot tesz ki.
(KSH)

A munkaidőkeret tartama alatt ténylegesen teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során le kell vonni az általános munkarend (azaz a hétfőtől péntekig terjedően beosztott munkaidő) szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot, azaz az arra eső munkaidőt nem lehet beosztani. A törvény a teljesítendő munkaidő meghatározásakor két megoldást tesz lehetővé a Munkavállaló távollétének figyelembevételére.- A Munkáltató a ledolgozandó munkaidő megállapításánál figyelmen kívül hagyhatja a távollét tartamát. Ez lehetséges akár előre is - például szabadság esetén, ha a Munkavállaló távolléte előre látható -, de utólag, a munkaidőkeret lezárását követően is.- A Munkáltató a Munkavállaló távollétének tartamát az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével is számításba veheti, azaz a ledolgozandó munkaidő meghatározásakor úgy tekintheti, mintha a Munkavállaló munkát végzett volna. (Ennek természetesen csak a munkaidő számítása, és nem a díjazása szempontjából van jelentősége).A távollét tartamát, ha a Munkavállalónak nem volt munkaidő-beosztása, az általános (és nem a beosztás szerinti) napi munkaidő mértékével kell az előzőek alapján számításba venni, illetve figyelmen kívül hagyni. [2012/I. törvény 93. §-a.]A Munka Törvénykönyve – összhangban a gyakorlattal – megengedi a munkaidőnek hosszabb idő alapulvételével történő megállapítását. Bár a gyakorlat megegyezett a Munka Törvénykönyve által megfogalmazott szabállyal, de tételes jogi szabály a munkaidő mértékének munkaidő- keretben történő meghatározására eddig nem volt. A Munka Törvénykönyve szabályából világosan kitűnik és ezzel a gyakorlatban meglévő bizonytalanságot is megszünteti, hogy a munkaidő-keretben az általános munkarend figyelembe vételével kell a ledolgozandó munkaidő mennyiségét kiszámítani, amiből következően a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a Munkavállaló beosztása szerint egyébként e napon végez-e munkát vagy sem.A munkaidő-keret tartamát a Munka Törvénykönyve a vonatkozó EU Irányelvvel (2003/88/EK) összhangban határozza meg, ennek megfelelően hosszabb munkaidő-keret megállapítására csak a szokásostól eltérő működési sajátosságú Munkáltatóknál van lehetőség, 12 havi munkaidőkeretet pedig csak kollektív szerződés írhat elő.A Munka Törvénykönyve újdonsága, hogy rendezi munkaidő-keret lejárta előtti munkaviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatos igényeket. Eszerint ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére sor került.
(Munka Törvénykönyve)

ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a munkaviszony-megszűnéskor a Munkavállaló munkabérét- az általános munkarend,
- a napi munkaidő és
- a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni.Ha nincs eltérés a teljesített munkaidő és az általános munkarend, illetve a napi munkaidő figyelembevételével meghatározott munkaidő között, a feleknek igényük sincsen egymással szemben.Ha a Munkavállaló az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt a munkaviszonya megszűnéséig többet dolgozott annál, mint amennyit akkor kellett volna, ha a munkaidőkeret is csak a munkaviszony-megszűnés időpontjáig tartott volna, a többletmunkavégzésből eredő bérkülönbözetet meg kell fizetni a részére. Egyúttal vizsgálni kell, hogy a többletmunkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül-e (ha ugyanis igen, az kihat a fizetendő bér összegére). Rendkívüli munkaidőnek akkor számít a többletmunkaidő - és a rá vonatkozó szabályokat akkor kell alkalmazni - ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt- a Munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- a határozott idő lejártával,
- a Munkáltató próbaidő alatti azonnali hatályú vagy a működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
- a Munkavállaló (nem próbaidő alatti) azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.Bár a törvény nem mondja ki, de egyértelmű, hogy a Munkavállaló egyéb megszűnési esetekben (például ha ő mond fel, vagy közös megegyezés esetén) többletmunkaidő esetén sem követelheti annak rendkívüli munkavégzés szerinti ellenértékét.Ha a Munkavállaló kevesebbet dolgozott a munkaviszony megszűnéséig, mint amennyit akkor kellett volna, ha a munkaidőkeret is csak addig tartott volna, az állásidőre vagy az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaviszony- a Munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- a határozott idő lejártával,
- a Munkáltató a próbaidő alatt közölt vagy a határozott tartamú munkaviszonyt megszüntető azonnali hatályú felmondásával,
- a Munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
- a Munkavállaló - nem a próbaidő alatti - azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg. Ilyenkor a Munkáltató munkavégzés nélkül is köteles kifizetni a Munkavállalónak az erre az időre járó alapbérét.Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a munkaviszony
- a Munkavállaló felmondásával,
- a Munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával,
- a Munkáltató a Munkavállaló kötelezettségszegése miatti azonnali hatályú felmondásával,
- a Munkáltatónak a Munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg.Ilyenkor a Munkáltató levonhatja a munkabérből a le nem dolgozott időkre járó munkabérrészt. [2012/I. törvény 95. §-a.]A Munka Törvénykönyve – összhangban a gyakorlattal – megengedi a munkaidőnek hosszabb idő alapulvételével történő megállapítását. Bár a gyakorlat megegyezett a Munka Törvénykönyve által megfogalmazott szabállyal, de tételes jogi szabály a munkaidő mértékének munkaidő- keretben történő meghatározására eddig nem volt. A Munka Törvénykönyve szabályából világosan kitűnik és ezzel a gyakorlatban meglévő bizonytalanságot is megszünteti, hogy a munkaidő-keretben az általános munkarend figyelembe vételével kell a ledolgozandó munkaidő mennyiségét kiszámítani, amiből következően a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a Munkavállaló beosztása szerint egyébként e napon végez-e munkát vagy sem.A munkaidő-keret tartamát a Munka Törvénykönyve a vonatkozó EU Irányelvvel (2003/88/EK) összhangban határozza meg, ennek megfelelően hosszabb munkaidő-keret megállapítására csak a szokásostól eltérő működési sajátosságú Munkáltatóknál van lehetőség, 12 havi munkaidőkeretet pedig csak kollektív szerződés írhat elő.A Munka Törvénykönyve újdonsága, hogy rendezi munkaidő-keret lejárta előtti munkaviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatos igényeket. Eszerint ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére sor került.
(Munka Törvénykönyve)

A Munkáltató úgynevezett munkaidőkeretben is megállapíthatja a Munkavállaló által teljesítendő munkaidőt. A munkaidőkeret a Munkáltató által meghatározott időszakban ledolgozandó munkaórák meghatározása. Ilyenkor a Munkavállalónak a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a Munkáltató által meghatározott hosszabb időegység (munkaidőkeret) átlagában kell ledolgoznia. Azt, hogy az átlag hogyan jön ki, a konkrét munkaidő-beosztás határozza meg. (Például a heti 40 órás munkaidő ledolgozható úgy, hogy a Munkavállaló három napig 10-10 órát, két napig pedig 5-5 órát dolgozik.) A munkaidőkeret tartamát, annak kezdő és befejező időpontját a Munkáltató jogosult - írásban - megállapítani. Erről előzetesen tájékoztatni kell a Munkavállalót. A megállapított munkaidőkeret tartama a kezdetét követően már nem módosítható; ha mégis lerövidítik, a Munkavállalóval úgy kell elszámolni, mintha a Munkáltató eleve e rövidebb időszakra állapította volna meg a keret tartamát. Ebből következően a Munkavállaló által így többletként teljesített munkaidőt rendkívüli munkaként kell elszámolni, míg azt a különbözetet, ami abból adódik, ha a Munkavállaló a lerövidített keretnél is kevesebbet dolgozott, az állásidő szabályai szerint. [2012/I. törvény 93. §-a.] a munkaidőkeret tartama általános esetben (továbbra is) legfeljebb négy hónap (16 hét) lehet. Ez a mérték azonban ezentúl már kollektív szerződés nélkül is növelhető, legfeljebb hat hónapra (26 hétre), ha a foglalkoztatás
- megszakítás nélküli,
- több műszakos,
- idényjellegű
tevékenység keretében történik, illetve ha
- készenléti jellegű,
- a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,
- a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
- a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az 50 kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző, illetve a zavartalan közlekedést biztosító,
- a vasúti személyszállítás és árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben történik, továbbá
- a kikötőben foglalkoztatott Munkavállaló esetében (a konkrét kikötői munkaköröket nem részletezi a törvény).
[2012/I. törvény 94. §-a.] a kollektív szerződés, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, a munkaidőkeretet 16 hétnél hosszabb, legfeljebb azonban 12 havi (52 heti) tartamban határozhatja meg. [2012/I. törvény 94. §-a.]A Munka Törvénykönyve – összhangban a gyakorlattal – megengedi a munkaidőnek hosszabb idő alapulvételével történő megállapítását. Bár a gyakorlat megegyezett a Munka Törvénykönyve által megfogalmazott szabállyal, de tételes jogi szabály a munkaidő mértékének munkaidő- keretben történő meghatározására eddig nem volt. A Munka Törvénykönyve szabályából világosan kitűnik és ezzel a gyakorlatban meglévő bizonytalanságot is megszünteti, hogy a munkaidő-keretben az általános munkarend figyelembe vételével kell a ledolgozandó munkaidő mennyiségét kiszámítani, amiből következően a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a Munkavállaló beosztása szerint egyébként e napon végez-e munkát vagy sem.A munkaidő-keret tartamát a Munka Törvénykönyve a vonatkozó EU Irányelvvel (2003/88/EK) összhangban határozza meg, ennek megfelelően hosszabb munkaidő-keret megállapítására csak a szokásostól eltérő működési sajátosságú Munkáltatóknál van lehetőség, 12 havi munkaidőkeretet pedig csak kollektív szerződés írhat elő.A Munka Törvénykönyve újdonsága, hogy rendezi munkaidő-keret lejárta előtti munkaviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatos igényeket. Eszerint ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére sor került.
(Munka Törvénykönyve)

a tevékenység csak akkor minősülhet több műszakosnak, ha a Munkáltató működésének heti tartama eléri a 80 órát. Tehát a Munkáltató heti tevékenységének (működésének) napi átlagban meg kell haladnia a 11 óra 24 percet. A feltételnek már megfelel egy olyan Munkáltató, amelyik két műszakban heti öt napon át működik.
[2012/I. törvény 90. § b) pontja.] a törvény a műszak fogalmát kizárólag munkaszervezési szempontból használja. Ezen több olyan Munkavállalói csoportot ért, amelyekkel a Munkáltató „lefedi” az adott munkanapi tevékenységét. A fogalom szempontjából tehát már nincs jelentősége annak, hogy a Munkavállalók azonos időpontban váltják-e egymást, vagy sem.
[2012/I. törvény 90. § b) pontja.]A Munka Törvénykönyve - szakítva a hatályos szabályozással - a szokásostól eltérő munkaidő-beosztás lehetőségét nem a Munkavállaló munkarendjéhez, hanem a Munkáltató sajátos tevékenységéhez köti. A megszakítás nélküli, illetve az idényjellegű tevékenység fogalmát lényegesen nem változtatja meg, ám fontos módosításként a több műszakos tevékenység kapcsán a Munka Törvénykönyve a „műszak” fogalmat nem a korábbi szabályozás szerinti „időtartam”, hanem „Munkavállalói csoport” tartalommal definiálja. E tekintetben tehát annak van jelentősége, hogy a Munkáltató az adott munkanapon több Munkavállalói csoportot különböző időszakokban foglalkoztat és ebből a szempontból érdektelen az, hogy ezek a Munkavállalói csoportok váltják-e egymást.
(Munka Törvénykönyve)