Munkaügyi Tudástár

a Munkavállaló kötelezően csak akkor mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a képzésben való részvételhez szükséges időre, ha általános iskolai tanulmányokat folytat. Közép- vagy felsőfokú iskolai, illetve iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő Munkavállaló akkor mentesülhet a munkavégzés alól, ha erről tanulmányi szerződés rendelkezik, vagy ha a Munkáltatóval kötött más megállapodás alapján vesz részt képzésben. [2012/I. törvény 55. § (1) g) pontja.]
(Munka Törvénykönyve)

A Munkavállaló két munkanapra mentesül a munkavégzés alól hozzátartozója elhalálozásakor (ettől munkaszerződés és kollektív szerződés a Munkavállaló javára eltérhet). Hozzátartozó a házastárs (élettárs), az egyenes ágbeli rokon (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka), a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő, a testvér.Más rokon elhalálozásakor e jogcímen munkavégzés alóli mentesítés nem illeti meg a Munkavállalót. [2012/I. törvény 55. § (1) f).]Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.
(Munka Törvénykönyve)

A szoptatási idő ezentúl munkavégzés alóli mentesülés biztosít, eddig munkaidőkedvezmény volt. A gyermekét szoptató anyát kérésére - a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer - egy (ikergyermekek esetén pedig kétszer két) órára, majd a kilencedik hónap végéig naponta egy (ikergyermekek esetén két) órára mentesíteni kell munkavégzési kötelezettsége alól. [2012/I. törvény 55. § (1) e) pontja.]
(Munka Törvénykönyve)

a Munkavállaló ezentúl akkor is a véradáson való részvétele tényleges idejére, de legalább négy órára mentesül a munkavégzés alól, ha a véradást a munkahelyén szervezték. [2012/I. törvény 55. § (l) d) pontja.]
(Munka Törvénykönyve)

A kötelező orvosi vizsgálat idejére a Munkavállalót mentesíteni kell a munkavégzés alól. Idetartozik az időszakos vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton, a képernyős munkahelyen dolgozó Munkavállaló részére foglalkozás-egészségügyi orvos által elrendelt szemészeti szakrendelésen, vagy a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálaton való részvétel. [2012/I. törvény 55. §(1)c) pontja.]
(Munka Törvénykönyve)

az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő tényleges kezelés idejére mentesül a munkavégzés alól. Eddig az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartama szerepelt a törvényben.) [2012/I. törvény 55. § (1) b) pontjában.]
(Munka Törvénykönyve)

az új törvény a munkavégzés kötelezettség alóli mentesülés okaként nem betegség miatti keresőképtelenséget, hanem keresőképtelenséget definiál. Keresőképtelen az:- aki a betegsége miatt nem tudja ellátni munkáját;- aki fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi, klinikai, szanatóriumi) ellátásban részesül;- akit közegészségügyi okból eltiltanak foglalkozásától, és nem kap más beosztást;- akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek;- aki járványügyi, illetve állat-egészségügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és átmenetileg sem foglalkoztatható más munkahelyen (munkakörben);- aki terhessége, illetve szülése miatt nem tudja ellátni munkáját, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;- a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb, saját háztartásában nevelt beteg gyermekét ápolja. [2012/I. törvény 55. § (1) a) pontja.]Lényegében a hatályos Mt.-vel egyezően határozza meg a Munka Törvénykönyve azokat az eseteket, amelyekben a Munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Az itt meghatározott esetek között indokolt elhelyezni a szoptatással, illetőleg az általános iskolai tanulmányok végzésével kapcsolatos távollét lehetőségét biztosító rendelkezéseket is. Az 55. § j) pontja jogszerűnek tekinti a Munkavállalónak különös méltánylást érdemlő személyi vagy családi ok miatti távollétét is. Erre általában olyan előre nem látható esemény (például hozzátartozó balesete, váratlan megbetegedése) miatt kerülhet sor, amely a Munkavállaló személyes jelenlétét, intézkedését igényli.
(Munka Törvénykönyve)

A Munkáltató utasításának megtagadására a Munkavállaló akkor jogosult, ha az utasítás végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy ha az utasítás végrehajtása közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné a Munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét. [2012/I. törvény 54. § (2) bekezdése.]Ha a Munkavállaló az utasítást megtagadta, munkát nem végez ugyan, de köteles rendelkezésre állni. Munkavégzési helyét sem hagyhatja el, hanem várakoznia kell a Munkáltató jogszerű utasítására.A munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését alapozhatja meg, ha az utasítás teljesítését megtagadó Munkavállaló önkényesen eltávozik munkahelyéről. [2012/I. törvény 54. §-a.] az utasítást köteles megtagadni a Munkavállaló, ha az más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.A Munkavállaló előzetes értesítés nélkül eltérhet a Munkáltató utasításától, ha csak ezzel előzheti meg a Munkáltató károsodását, és nincs mód annak értesítésére. Az eltérésről azonban utólag haladéktalanul tájékoztatnia kell a Munkáltatót.[2012/I. törvény 54. §-a.]A Munka Törvénykönyve az utasítás teljesítésének megtagadására irányuló szabályokat a hatályos Mt.-vel egyezően állapítja meg. Annyiban bővíti az utasítás megtagadásának kötelezettségét, hogy a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetése is a Munkavállaló utasítás teljesítésének megtagadásának jogkövetkezményét vonja maga után.Az Alkotmánybíróság döntése [1354/B/1992.] értelmében nem indokolt az utasítás megtagadásának jogát, de egyben kötelezettségét kiterjeszteni arra az esetre, ha a Munkavállaló annak teljesítésével bűncselekményt valósítana meg.
(Munka Törvénykönyve)

a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a Munkavállaló az általa ténylegesen ellátott munkakör szerinti díjazásra jogosult, de legalább az alapbérére. (Vagyis az új szabályozás nem tesz különbséget aszerint, hogy a Munkavállaló a saját munkaköre helyett vagy mellett végez-e más munkát, és hogy az ellátott több munkakörre fordított idő elkülöníthető-e, vagy sem.) E rendelkezéstől munkaszerződés és kollektív szerződés eltérhet; pontosíthatják a Munkavállalót megillető díjazás számításának a szabályait. [2012/I. törvény 54. § (5) bekezdése.] A Munka Törvénykönyve az utasítás teljesítésének megtagadására irányuló szabályokat a hatályos Mt.-vel egyezően állapítja meg. Annyiban bővíti az utasítás megtagadásának kötelezettségét, hogy a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetése is a Munkavállaló utasítás teljesítésének megtagadásának jogkövetkezményét vonja maga után.Az Alkotmánybíróság döntése [1354/B/1992.] értelmében nem indokolt az utasítás megtagadásának jogát, de egyben kötelezettségét kiterjeszteni arra az esetre, ha a Munkavállaló annak teljesítésével bűncselekményt valósítana meg.
(Munka Törvénykönyve)

a munkaköri feladatai teljesítése során vagy ahhoz kötődően a Munkavállaló harmadik - külső - személytől semmiféle juttatást, ajándékot nem fogadhat el. E juttatások körébe esik minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a Munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a Munkavállalónak nyújt (üzleti ajándék, borravaló, hálapénz).A Munkáltató engedélyezheti az ilyen juttatások elfogadását, de erre való tekintettel nem csökkentheti a Munkavállaló munkaszerződéses munkabérét. [2012/I. törvény 52.§ (2)-(4) bekezdései.]Az üzleti szokások alapján a Munkavállaló munkaviszonya teljesítése során harmadik személytől különféle anyagi juttatás elfogadására kaphat ajánlatot. Ennek, továbbá a köznyelvben „borravalónak” vagy „hálapénznek” nevezett juttatás elfogadásának tilalmát mondja ki a (2) bekezdés azzal, hogy a tilalom alól a Munkáltató felmentést adhat. A felmentés történhet olyan módon is, miszerint az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a Munkáltató. Ilyen felmentés esetén viszont a Munkavállaló munkabére nem csökkenthető arra tekintettel, hogy ezen felül – az említett módon – egyéb juttatásban részesül.
(Munka Törvénykönyve)