Munkaügyi Tudástár

Mindössze négy napjuk maradt a kártyabirtokosoknak arra, hogy a SZÉP kártyájukra 2012-ben feltöltött összegeket elköltsék. A május 31-én éjfélkor lejáró határidőt követően a kártyákon maradt pénzek visszavándorolnak a munkáltatók számláira.A 2012 évi szabályozással a kormány azoknak a SZÉP Kártya tulajdonosoknak biztosít lehetőséget a 2014 turisztikai előszezonjában az elektronikus utalványösszeg beváltására, akik a 2012-ben kibocsátott kártyájukon lévő juttatást még nem tudták elkölteni.A Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) 2011 júliusa óta működik a béren kívüli juttatások gazdaságélénkítő eszközeként. A Kártya felhasználásának eredeti szabályozása szerint a kibocsátást követő naptári év december 31-ig volt, a Kártya alszámláin rendelkezésre álló összeg felhasználására.A Kormány 2012-ben döntött arról, hogy a SZÉP Kártya kibocsátását követő második naptári év május 31-ig meghosszabbítja a munkavállalók számára az elektronikus utalványok beváltási határidejét. A 2012-ben feltöltött összeg pedig 2014. május 31-ig költhető el szálláshely, vendéglátás vagy szabadidő szolgáltatás igénybevételére. A SZÉP Kártyára utalt béren kívüli juttatás felhasználási határidejének meghosszabbításával a Kormány ösztönzi az előszezoni időszak vendégforgalmának növekedését is.Ugyanezen szabályozás új elemeként előírta azt is, ha a munkavállaló a meghosszabbított határidőn belül sem költi el a SZÉP Kártyára feltöltött keretet, a kártyakibocsátó a lejáratot követő 30 napon belül visszautalja a maradványösszeget a munkáltatónak, aki dönthet annak további felhasználásáról.Az év elejétől május végéig a munkáltatók már 5,5 milliárd forintot fizettek be immár több mint 129 ezer MKB SZÉP Kártyára (ezeket az összegeket természetesen nem érinti a május végi határidő), ami 10 százalékot megközelítő bővülést jelent az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A felhasználás belső arányai nem változtak számottevően: a költések közel 70 százaléka történt a vendéglátás alszámláról, szálláshelyre és szabadidőre pedig egyaránt 15-15 százalék jutott. Az első négy hónapban kifizetett összegek 41 százalékát a fővárosban és az ország középső részén költötték el, ezt egyformán 10 százalék körüli részesedéssel követte Észak-Alföld, Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Áprilisban 413 700 álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon, az előző év azonos hónapjához képest 25 százalékkal esett vissza a regisztrált álláskeresők száma. Összesen 44 ezer 300 új álláshelyet hirdettek meg, ebből a közfoglalkoztatáshoz majdnem 22 ezer kapcsolható.A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci statisztika szerint Áprilisban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 9,4 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 6 százalékon állt.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15–74 éves munkanélküliek száma 2014 első negyedévében csaknem 370 ezer volt, ez 8,3 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg, így a munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 3,5 százalékponttal javult.A foglalkoztatók áprilisban összesen 44 300 üres álláshelyet jelentettek be, és az újonnan bejelentett állások 59,8 százalékához igényeltek a foglalkoztatók támogatást. Ezen belül 82,1 százalék, azaz közel 22 ezer volt olyan, amely a közfoglalkoztatás valamely eszközét takarja.Összességében 2014 áprilisában 110 100 álláslehetőség állt rendelkezésre, ebből a zárónapon 66 ezer maradt betöltetlen. Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 17 800 volt, ez a szám egy év alatt közel másfélszeresére emelkedett.
(Nemzeti Munkaügyi Hivatal)

Elesnek, ennek következtében pedig zárt csonttörést, rándulást és húzódást, felületi sérülést szenvednek a munkavállalók – ezek voltak tavaly a leggyakoribb munkabalesetből származó sérülések. A munkavédelmi hatósághoz 2013-ban több mint 17 ezer, három napnál hosszabb ideig keresőképtelenséggel járó munkabalesetet jelentettek be, és ebből 187 eset súlyos volt – tájékoztatta a WEBBeteg.hu portált a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága.A legtöbb munkabalesetet a fővárosban, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták a felügyelőségek, a legnagyobb számú munkahelyi sérülésről a feldolgozóipar és a gépipar munkáltatóitól érkezett jelentés, ez utóbbiban több mint 3 ezer munkabaleset történt az elmúlt évben. A leggyakoribb sérülések a nyílt sebek, a felületi sérülések, a zárt csonttörések, illetve a rándulások. A férfiak jóval gyakrabban sérülnek meg munkahelyükön, mint a nők.A kiskereskedelem, az élelmiszergyártás, a fémfeldolgozás és a szállítás a legveszélyesebb terület a tavalyi munkabaleseti adatokat figyelembe véve (a halálos esetek leginkább az építőiparban fordulnak elő). A legbiztonságosabb a halászat és az állategészségügy.A leggyakoribb sérülések: Nyílt sebek: 3 346 eset (19%)
Rándulás és húzódás: 2 668 eset (15%)
Zárt csonttörés: 2 530 eset (15%)
Felületi sérülések: 2 040 eset (12%)
Ficam, rándulás és húzódás egyéb típusai: 1 646 eset (10%)Maradandó károsodás is lehet a végeA leggyakoribb maradandó károsodást okozó sérülés valamely érzékszerv (látás, hallás), a reprodukciós képesség elvesztése vagy jelentős mértékű károsodása. A leggyakoribb ilyen eset a szemsérülés, például gépi forgácsolás közben fémforgács fúródott a dolgozó szemébe, amely olyan fertőzést okozott, ami a sérült szem teljes látásvesztéséhez vezetett.Csonkulásos baleseteknél legtöbbször kézsérülések történnek, leginkább a gépiparban és a feldolgozóiparban. Bénulás vagy jelentősebb torzulással járó károsodás főként gerincsérülés miatt következik be. Sajnos rosszullét miatt is előfordult már olyan leeséses munkabaleset, amely a védőkorlát kialakítása esetén nem következett volna be – mondta Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferense.A legtöbben 7-13 napra estek ki a munkából, de gyakoriak voltak a két-három hetes, vagy akár a néhány hónapos gyógyulások is. A munkabalesetek következményei között a munkából való kiesés, a munkaképesség csökkenése, valamint maradandó károsodás esetén tartós munkaképtelenség (rokkantság) is előfordulhat.A dolgozót leginkább anyagi kár, így a jövedelem kiesése sújthatja, emellett gondolnunk kell a nem megtérülő befektetésekre is, például a súlyos sérülés miatt nem folytathatja megszerzett szakmáját, elveszíti a munkahelyét, pályamódosításra kényszerül. A baleset, a betegség többletköltségeket is jelenthet, és a munkavállaló családját is érintheti a probléma: például a beteg nem tudja ellátni az otthoni feladatokat a háztartásban, a gyermeknevelésben.A munkáltatót a munkabaleset következtében kártérítési kötelezettségek terhelik a dolgozó, illetve a társadalombiztosító felé, a munkafeladatokat már évek óta ismerő dolgozó kiesése termeléscsökkenéshez vezethet, az új munkaerő pótlása, képzése, betanítása plusz időbe és pénzbe kerül, nem beszélve a jó hírnév, illetve az üzleti partnerek elvesztéséről.
(webbeteg.hu)

Az Európai Unión kívüli munkavállalók az idei évtől már az úgynevezett összevont eljárásban kérelmezhetik a foglalkoztatásukat és a tartózkodásukat jóváhagyó engedélyt Ez az egyszerűsített eljárás megkönnyíti az Unióba érkező külföldi dolgozók számára az ügyintézést, azonban nem megfelelő körültekintés esetén akár hónapokig tartó kényszerpihenővel is szembenézhetnek.Nem kell két különböző eljárásban kérelmezni a munkavállalási és a tartózkodási engedélyt azon Európai Unión kívüli állampolgárok számára, akik kilencven napnál tovább kívánnak tartózkodni Magyarországon munkavállalás céljából. Az új szabályozás eredményeként a munkavállalási és tartózkodási engedély megszerzésére irányuló külön eljárások egyetlen eljárásban elintézhetővé váltak.Az idén bevezetett egyablakos ügyintézés első lépésként összevont engedély iránti kérelmet kell benyújtani a Bevándorlási-és Állampolgársági Hivatalhoz, amely megkeresi a munkaügyi központot. Amennyiben a munkaügyi központ támogatja a külföldi személy magyarországi foglalkoztatását, a Hivatal megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a tartózkodás követelményei és dönt az összevont engedély iránti kérelemről.Régebben a munkáltatónak kellett beszereznie a munkavállalási engedélyt, január 1-jétől az összevont engedély kiadása iránti kérelmet már magának a külföldi munkavállalónak kell előterjesztenie. Abban az esetben, ha a szabályok szerint a külföldi munkavállaló foglalkoztatásához szükség van előzetes munkaerőigény bejelentésére a munkaügyi központ felé, akkor ezt az összevont eljárás keretein kívül, azt megelőzően a munkáltatónak kell lefolytatnia. A kettős rendszer tehát ebben az esetben továbbra is megmarad.Az új szabályok értelmében a külföldi munkavállaló beléphet ugyan Magyarország területére, azonban nem állhat munkába mindaddig, amíg az összevont engedélyt ki nem adják a részére. Mivel az ügyintézési határidő kilencven nap, így nem megfelelő előkészítés esetén a foglalkoztatni kívánt külföldi munkavállaló akár három hónapos kényszerpihenőre is kényszerülhet. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, célszerű a munkavállaló Magyarországra történő érkezését megelőzően kérni az összevont engedélyt. Ha a külföldi munkavállaló a magyar külképviseleti szerveknél (nagykövetség, konzulátus) terjeszti elő megfelelő időben előzetesen az összevont engedély iránti kérelmet, úgy a Magyarországra való belépést követően azonnal átveheti az összevont engedélyét és megkezdheti a Magyarországi munkavégzést.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavédelmi felügyelőségek 17 222 munkabalesetet regisztráltak országszerte a 2013. évben, ami kismértékű növekedést jelent a 2012. évi adatokhoz képest. 53 végzetes kimenetelű, 2013-ban bekövetkezett munkabaleset kivizsgálása zárult le még ugyanebben az évben, a megelőző időszakokból átnyúló ügyekkel együtt 75 halálos munkabaleset került feldolgozásra 2013-ban. A legtöbb munkabalesetet a Fővárosban, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták a felügyelőségek, míg halálos munkabaleset miatt Pest megyében kellett legtöbbször eljárnia a hatóságnak a tavalyi évben.A legnagyobb számú munkabalesetről tavaly a gépipar és a feldolgozóipar munkáltatóitól érkezett jelentés, míg a legtöbb halálos munkabalesetről az építőipari és mezőgazdasági szektorból értesült a munkavédelmi hatóság.
(NMH - Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság)

Közzétette az adóhatóság azon adózók listáját, akik be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztattak. (Excelben a lista). A listán jelenleg 4780 adózó szerepel, számos olyan céget találunk, amelynek azóta már felfüggesztették az adószámát, de jellemzően sok vállalkozás szerepel az agrár-, a vendéglátói, illetve a kereskedelmi szektorból is. Vannak nevesebb szereplők is, így például megtalálható a listán a Cserpes-Sajtműhely Kft., amely még 2012 májusában bukott meg a vizsgálaton, illetve az egyik legnépszerűbb hazai esküvői tortakészítő, a több üzletet működtető Horváth Cukrászda Kft. is – őket 2012 júliusában kapta jogsértésen a hatóság.Szerepel a listán a kőszegi Írottkő Hotelt működtető kft., amelynek közvetve egyik tulajdonosa Hatvani Szabó János, akinek neve korábbi lapértesülések szerint a Hagyó-ügyben is felmerült. Ugyancsak megtalálható rajta a Kincsem Lovaspark Kft., amely közel 1000 hektáron működteti többek között golf- és lovascentrumát Tápiószentmártonban. A cég Kocsi János családjának érdekeltségébe tartozik, aki a Fidesz színeiben indult és nyert polgármesteri címet Nagykátán – ő személy szerint egyébként 2014 áprilisában szállt ki a vállalkozásból. A NAV felsorolásában fellelhető a 620 millió forintos nettó árbevétellel rendelkező autóalkatrész-gyártó budaörsi Kelemen Művek Kft. is.A listán van a Liliput Toys Kft. is, egy, a bevásárlóközpontokban Liliput Játékország néven játéküzleteket üzemeltető cég, melynek nettó árbevétele 2012-ben elérte 227 milliót – ez a cég is 2012 nyarán került az adóhatóság célkeresztjébe. Megtalálható az „egyeurós” üzleteket működtető One Euro Market Kft. is, amelynek nettó árbevétele 2012-ben 6,37 milliárd forint volt, és jelenleg 97 főt foglalkoztat.Vannak olyan cégek is, melyek többször szerepelnek a felsorolásban: az nem egyszer fordult elő, hogy egy vállalkozást a lebukás után pár hónappal ismét jogsértésen kaptak az adóhatóság szakemberei, de úgy tűnik van olyan is, aki egyszerűen nem törődik az ellenőrzésekkel. Ilyen például az egri Agrotronik Kft. amely ellen az első jogsértést megállapító határozat 2012.07.23-án kelt és 2013.02.22-éig összesen 12 alkalommal büntették meg őket.Hasonló teljesítményt könyvelhetett el a miskolci Riften Plusz Kft. is, amely 2013 júniusa és októbere között bukott meg 12-szer. A magánszemélyek közül a tárnoki Mátyás Istvánnét érdemes kiemelni, aki 2013 júniusa és 2014 februárja között kilencszer hasalt el az ellenőrzéseken.
(Napi.hu)

Az elektromos háztartási cikkek és háztartási kisgépek, a számítógépek és szoftverek, a számítógép-alkatrészek, valamint a telekommunikációs cikkek szakképesítés nélkül is árusíthatók, továbbá a kávézó, eszpresszó és büfé felszolgálóinak sem lesz szükségük szakképesítésre - az erről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezete kedden jelent meg a kormány honlapján.A tervezet indoklása szerint csekély a kockázata annak, hogy a jelenleg előírt szakképesítés hiányában a vásárlókra, fogyasztókra, a közbiztonságra, vagy a termékbiztonságra bármilyen veszély jelentkezzen az elektromos cikkek és számítástechnikai termékek szakképesítés nélküli értékesítésekor.A másik érv pedig az, hogy az államilag szervezett OKJ-s szakképesítések nem képesek olyan mértékben követni a technikai változásokat, mint a forgalmazók és gyártók által biztosított képzések, szakmai iránymutatások. A vevők is felkészültebbek és előzetesen tájékozódnak a termékek jellemzőiről, a gyártók pedig részletes használati útmutatókkal is segítik a vásárlókat.Az érintett szakmai szövetségekkel folytatott egyeztetések után, a szaktárca szerint nem indokolt a jövőben kötelező szakképesítési előírás a következő idegenforgalmi munkakörökre: szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység; utazásszervezés és -közvetítés; rendezvényszervezés; utazási irodai ügyintézés (valutaváltás, szálláshely- és programközvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése); ügyfélszolgálat, információnyújtás és szabadidő-szervezés.A vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységek közül pedig a hidegkonyhás kiszolgálást - a kávézók, eszpresszók, és büfék felszolgálóit - vette ki a tervezet a képzési jegyzékből. Az indoklás megjegyzi, hogy a melegkonyhai ételek felszolgálói továbbra is csak szakképzett személyek lehetnek.
(MTI)

A Veszprém megyei varroda váratlan ellenőrzésekor az adóellenőrök és a pénzügyőrök a telephelyre érve azt tapasztalták, hogy még cégtábla sem jelzi a gazdasági társaság jelenlétét - közölték. A telephelyen hét varrónő varrt ágyneműt, hímzett törülközőket. Az adóellenőrök megállapították, hogy egyikük sem volt bejelentve, pedig többen hónapok óta dolgoztak a cégnek.A varrodát üzemeltető kft.-nek várhatóan mulasztási bírságot és - üzlethelyiség híján - üzletzárást helyettesítő bírságot kell majd fizetnie, a feketén foglalkoztatás következménye dolgozónként akár egymillió forint bírság is lehet - áll az adóhatóság közleményében.
(MTI)

Hamis dokumentum jár körbe a cégek között, amely a Nemzeti Munkavédelmi Felügyelőség nevében hívja fel a budapesti vállalatokat arra, hogy fokozott ellenőrzésre kell számítaniuk a munkabiztonsági, egészségügyi-higiéniai, illetve tűzvédelmi előírások betartása kapcsán. Fontos tudnivaló az is, hogy az ellenőrzésről előzetes bejelentést nem küldenek a munkáltatóknak, kivéve a munkavédelmi felügyelőségek által lefolytatott ellenőrzéseket. Ez utóbbi esetben hivatalos fejléccel, lábléccel, iktatószámmal, bélyegzővel, megfelelő jogszabályi hivatkozással ellátott levélben tájékoztatják a munkáltatót.A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (MMI) cáfolta, hogy ők küldték volna a levelet. A munkaügyi és munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzését a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei végzik, ellenőrzéskor igazolvánnyal igazolják magukat a kormánytisztviselők. Fontos talán azt is megjegyezni, hogy az igazgatási szerv neve sem került pontosan feltüntetésre.

(NMH)