Munkaügyi Tudástár

Ha a Munkavállalók megelőző félévre számított átlagos létszáma- a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat,- az 50 főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.Az üzemi tanácsok tagjai delegált képviselőikből központi üzemi tanácsot hozhatnak létre. A központi üzemi tanács létszáma nem haladhatja meg a 15 főt. [2012/I. törvény 236. §, 250. § (1).]Üzemi tanácsot a Munkáltatónak azon a telephelyén lehet választani, amelynek vezetője az üzemi tanácsot megillető jogok tekintetében Munkáltatói jogkörrel rendelkezik (például olyan telephelyen, amelynek vezetője jogosult teljesítménykövetelmény meghatározására). [2012/I. törvény 236. § (2).] a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti elismert vagy a tényleges vállalatcsoportnál úgynevezett vállalaticsoport-szintű üzemi tanács alakítható. Ebbe az üzemi tanácsok és a központi üzemi tanácsok tagjai közül delegált képviselők vehetnek részt. Létszáma nem haladhatja meg a 15 főt. [2012/I. törvény 250. § (2).]
(Munka Törvénykönyve)

A Munkavállalókat továbbra is megilleti a Munkáltatóval való együttműködés, így különösen a Munkáltatói döntésekben és az üzemi tanács (üzemi megbízott) munkájában való részvétel joga. Üzemi tanács létrehozatala továbbra sem kötelező, de ha a Munkavállalók kezdeményezik, a Munkáltatónak ezt támogatnia kell. Lehetőség van központi üzemi tanács, illetve vállalaticsoport-szintű üzemi tanács alakítására is. A multinacionális vállalatoknál működő úgynevezett európai üzemi tanácsról külön törvény - az európai üzemi tanácsról szóló 2003. évi XXL törvény - rendelkezik. [ 2012/I. törvény 235-269. §.]
(Munka Törvénykönyve)

Választási bizottság - Az üzemi tanács - megbízott - választásával, így különösen annak előkészítésével, az eljárás részletes szabályainak megállapításával kapcsolatos feladatokat a választási bizottság látja el.A - legalább háromfős - választási bizottságot 60 nappal a választást megelőzően kell létrehozni. Tagjait az üzemi tanács jelöli ki a választásra jogosult Munkavállalók közül, vagy ha az adott helyen még nincs üzemi tanács, maguk a Munkavállalók választják. Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja. [2012/I. törvény 240. § (l)-(4)] a választási bizottság tagjai távolléti díjjal fizetett munkaidő-kedvezményben részesülnek. [2012/I. törvény 240. § (5).]JelöltállításÜzemi tanácsba jelöltet állíthat- a választásra jogosult Munkavállalók 10 százaléka,- 50 választásra jogosult Munkavállaló, illetve- a Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet.A jelölteket a választási bizottság nyilvántartásba veszi, és a jelöltek listáját a választás előtt legalább öt nappal közzéteszi.[2012/I. törvény 242. §.]A választás lebonyolításaAz üzemi tanács tagjait a választásra jogosult Munkavállalók közvetlen és titkos szavazással választják. Minden választásra jogosultnak egy szavazata van. Szavazni a törvény által meghatározott számú üzemitanácstag-jelöltre lehet.A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. (Ebbe nem számít bele az a Munkavállaló, aki keresőképtelen, vagy fizetés nélküli szabadságon van.) Érvénytelen választás esetén 30 nap elteltével - de legalább 90 napon belül - meg kell ismételni a választást. A megismételt választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosult Munkavállalók egy- harmada részt vesz. Ha a megismételt választás is érvénytelen, egy éven belül nem lehet új választást tartani.A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg, erről jegyzőkönyvet készít. Azt kell az üzemi tanács megválasztott tagjának (üzemi megbízottnak) tekinteni, aki a leadott szavazatok közül a legtöbbet - de legalább a szavazatok 30 százalékát - kapta. Szavazategyenlőség esetén a Munkáltatóval fennálló hosszabb munka- viszony dönt. Aki a leadott szavazatok legalább 20 százalékát megszerezte, póttagnak minősül.A választás eredménytelen, ha a jelöltek nem kapták meg a leadott szavazatok 30 százalékát. Azt a jelöltet, aki a 30 százalékot megkapta, üzemitanács-tagnak kell tekinteni, a fennmaradó helyekre pedig új választást kell tartani. A megismételt választáson új jelöltek is állíthatók. Ezen megválasztottnak azokat kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot - de legalább a leadott szavazatok 30 százalékát - kapták, míg az, aki a leadott szavazatoknak legalább a 15 százalékát megkapta, póttagnak minősül.Ha vita merül fel a választással kapcsolatban (jelöltállítás, lebonyolítás, eredménymegállapítás), a Munkáltató, a Munkavállaló, illetve a képviselettel rendelkező szakszervezet bírósághoz fordulhat. [2012/I. törvény 243-249. §.] a törvény már nem korlátozza a megismételt választáson megválasztott üzemi tanács működésének időtartamát (korábban ez két év volt).
(Munka Törvénykönyve)

Üzemitanács-taggá (üzemi megbízottá) az a cselekvőképes Munkavállaló választható, aki a Munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban áll, és a adott telephelyen foglalkoztatják.Nem választható üzemitanács-taggá, aki- a Munkáltatói jogokat gyakorolja,- vezető állású Munkavállaló hozzátartozója,- a választási bizottság tagja.Munkáltatói jognak e tekintetben a munkaviszony létesítésének és megszüntetésének, illetve a kártérítési felelősség megállapításának a joga minősül.Üzemi tanács választásakor választójoggal a Munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó Munkavállalók rendelkeznek. [2012/I. törvény 238. §.]Új üzemitanács-tagot kell választani akkor, ha a Munkavállalói létszám és az üzemi tanács tagjainak a száma legalább hat hónapon át eltér a törvényben előírttól (például a Munkavállalói létszám növekedése miatt). Ha a Munkavállalók létszáma legalább kétharmaddal - vagy 50 fő alá - csökken, az üzemi tanács automatikusan megszűnik. [2012/I. törvény 237. §.]
(Munka Törvénykönyve)

az üzemi tanács megszűnik, ha- a Munkáltató jogutód nélkül megszűnik, - a telephely elveszíti önállóságát, mivel megszűnik vezetőjének önálló, az üzemi tanács jogait érintő jogköre (új eset), - megbízatási ideje lejárt, - lemond, - visszahívják,- tagjainak száma több mint egyharmaddal csökkent,- a Munkavállalók létszáma 50 fő alá vagy legalább kétharmaddal csökkent,- a bíróság a választás eredményét megsemmisíti, továbbá- törvényben meghatározott egyéb esetben. Ha a szavazásra jogosult Munkavállalók 30 százaléka írásban kezdeményezi az üzemi tanács visszahívását, erről szavazást kell tartani.A szavazás akkor érvényes, ha ezen a Munkavállalók több mint fele részt vesz, és akkor eredményes, ha a szavazó Munkavállalók legalább kétharmada a visszahívás mellett dönt. Eredménytelen szavazás esetén újabb indítvány egy éven belül nem tehető. [2012/I. törvény 252-253.§.] a gazdasági egységek összevonása esetén,- ha minden egységben működik üzemi tanács, az összevonást követő három hónapon belül új üzemi tanácsot választanak,- ha csak az egyik egységben működik üzemi tanács, a képviselettel nem rendelkező Munkavállalók képviseletét három hónapon belül üzemitanács-tag választásával kell biztosítani.Gazdasági egység szétválasztása esetén az új gazdasági egységeknél a szétválasztást követő három hónapon belül üzemi tanácsot kell választani. [2012/I. törvény 252-254., 258. §.]
(Munka Törvénykönyve)

A Munkáltató nem követelheti a Munkavállalótól, hogy szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék. A Munkavállaló alapvető jogosultsága, hogy bármely szakszervezeti szervbe beléphessen, illetve ezektől távol maradhasson. Tilos bármely jogosultságot, juttatást, különösképp a munkaviszony létesítését a szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függővé tenni.Ahol a törvény valamely szakszervezeti jogot a szakszervezeti tagok létszámától tesz függővé, a Munkáltató ott sem írhatja elő, hogy a szakszervezet hozza a tudomására a nála dolgozó tagok névsorát. A gyakorlatban az a megoldás terjedt el, hogy a szakszervezet közjegyzőnél letétbe helyezi a Munkáltatónál dolgozó tagjai névsorát, a közjegyző pedig hiteles igazolást ad ki a listán szereplő személyek számáról. [2012/I. törvény 271. §.]A Munka Törvénykönyve kifejezetten a szakszervezeti tevékenységgel, illetve a szakszervezethez való tartozással kapcsolatban biztosítja a Munkavállalók számára az alapvető szabadságjogot. Ezeket a szabályokat az általános rendelkezésekkel, illetve az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokkal együtt kell értelmezni és alkalmazni.
(Munka Törvénykönyve)

A Munkáltatónak lehetővé kell tennie, hogy a szakszervezet képviselője (tisztségviselője) a Munkáltatóhoz belépjen, akkor is, ha ott a szakszervezetnek nincs önálló szervezete, de a Munkavállalók között vannak tagjai. Ha a szakszervezet rendelkezik olyan taggal, aki a Munkáltatóval - valamely telephelyén - munkaviszonyban áll, a szakszervezet érdekében eljáró (a Munkáltatóval egyébként munkaviszonyban nem álló) személy belépését nem lehet megtagadni. Ez a személy a Munkáltatónak nemcsak azokra a telephelyeire léphet be, ahol a szakszervezet tagjai munkát végeznek, hanem azokra is, ahol nincsenek tagjai.A szakszervezetnek a belépési szándékról előzetesen értesítenie kell a Munkáltatót. Az eljáró személynek nincs korlátlan mozgási lehetősége, és köteles megtartani a Munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat. Mozgása különösen munkabiztonsági, illetve titokvédelmi szempontok alapján korlátozható. így például olyan munkavégzési helyre, ahol csak az ott dolgozók tartózkodhatnak, a képviselő csak a Munkáltató kifejezett engedélyével léphet be. A Munkáltató a telephelyen belül megszabhatja a képviselő mozgását, és előírhatja, hol találkozhat a Munkavállalókkal, illetve más szakszervezeti képviselőkkel.A képviselő belépése nem tagadható meg azon az alapon, hogy korábban munkaviszonyban állt a Munkáltatóval, és munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással szüntették meg. [2012/I. törvény 275. §.]A Munka Törvénykönyve hangsúlyosan, e fejezetben is kiemeli a szakszervezetek kollektív szerződéskötési jogosultságát.A Munka Törvénykönyve kifejezetten feljogosítja a szakszervezetet, hogy céljainak megvalósítása, a Munkavállalók érdekeinek védelme érdekében a Munkáltatóktól tájékoztatást kérhessenek, velük megbeszélését (konzultációt) folytassanak.Ezzel összefüggésben jogosultak a Munkavállalók tájékoztatására és a Munkáltató tűrni köteles a vele munkaviszonyban nem álló, de a szakszervezet érdekében eljáró személy (például szakértő) munkahelyre történő belépését.A Munka Törvénykönyve a szakszervezet által meghatározott választott tisztségviselő(k) számára fenntartja a hatályos munkajogi védelmet és e Munkavállaló(k) számára fizetett munkaidő-kedvezményt is biztosít, amelyet a szakszervezeti tevékenység ellátásához jogosult(ak) igénybe venni.
(Munka Törvénykönyve)

A szakszervezet a Munkavállalókat anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselheti a Munkáltatóval, illetve a Munkáltatók érdekképviseleti szervezeteivel szemben.Az általános érdek-képviseleti jogon túlmenően a szakszervezet jogosult tagját - gazdasági és szociális érdekei védelme céljából - bíróság, hatóság és más szervek előtt képviselni. E jogi képviselet feltétele, hogy tagja erre vonatkozóan írásbeli meghatalmazást adjon. A munkaviszonyt érintő általános érdekképviseleti jogának ellátásához perindítás esetén sincs szükség meghatalmazásra. [2012/I. törvény 272. § (6)-(7).] A Munka Törvénykönyve hangsúlyosan, e fejezetben is kiemeli a szakszervezetek kollektív szerződéskötési jogosultságát. A Munka Törvénykönyve kifejezetten feljogosítja a szakszervezetet, hogy céljainak megvalósítása, a Munkavállalók érdekeinek védelme érdekében a Munkáltatóktól tájékoztatást kérhessenek, velük megbeszélését (konzultációt) folytassanak. Ezzel összefüggésben jogosultak a Munkavállalók tájékoztatására és a Munkáltató tűrni köteles a vele munkaviszonyban nem álló, de a szakszervezet érdekében eljáró személy (például szakértő) munkahelyre történő belépését.A Munka Törvénykönyve a szakszervezet által meghatározott választott tisztségviselő(k) számára fenntartja a hatályos munkajogi védelmet és e Munkavállaló(k) számára fizetett munkaidő-kedvezményt is biztosít, amelyet a szakszervezeti tevékenység ellátásához jogosult(ak) igénybe venni.
(Munka Törvénykönyve)

A szakszervezet jogosult az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, a tevékenységével összefüggő tájékoztatókat a Munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon a Munkavállalók számára elérhetően közzétenni. Ennek feltételeit a Munkáltató biztosítja, s ennek szokásos formája például a hirdetőtábla. A Munkáltató nem köteles arra, hogy kommunikációs rendszere korlátlan használatát biztosítsa a szak szervezet számára. A Munkáltató nem köteles elektronikus levelezési rendszere - akár csak korlátozott mértékű - használatának biztosítására még akkor sem, ha ő maga szokásosan ezt használja az információk közzétételére. Mindez azonban nem vezethet a jóhiszemű együttműködés és a rendeltetésszerű joggyakorlás csorbítására.Ha a Munkáltatónál több szakszervezet működik, mindegyiknek azonos formában, azonos mértékben kell biztosítani a Munkavállalókkal való kommunikáció lehetőségét. [ 2012/I. törvény 272. § (3) .]
(Munka Törvénykönyve)

A szakszervezetek a Munkáltató helyiségeit csak a Munkáltatóval kötött megállapodás alapján, rendeltetésszerűen, érdek-képviseleti tevékenységük céljára használhatják. Gazdasági vagy nyereségorientált szakszervezeti tevékenység tehát a Munkáltató helyiségeiben csak a vele kötött külön megállapodás alapján folytatható. [2012/I. törvény 272. § (8) .]
(Munka Törvénykönyve)