Munkaügyi Tudástár

a Munkavállaló által a kölcsönvevőnek okozott kár megtérítésére minden esetben az általános szabályok az irányadók, de ha a felek abban állapodnak meg, a polgári törvénykönyv alkalmazotti kárfelelősségi szabályait kell alkalmazni.Ilyen megállapodás hiányában a kölcsönvevő a neki okozott kár megtérítése iránt felléphet közvetlenül a Munkavállalóval szemben, annak ellenére, hogy a kölcsönvevő és a Munkavállaló között nem áll fenn munkaviszony. [2012/I. törvény 221.§ (l)-(2).] ha a Munkavállaló a kikölcsönzés ideje alatt valamely kívülálló harmadik személynek, szervezetnek okoz kárt (például egy munkatársnak, a Munkáltatóval szerződéses kapcsolatban álló szervezetnek), akkor ezért a polgári törvénykönyv szabályai szerint a kölcsönvevő felel, kivéve, ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ettől eltérően állapodnak meg. [2012/I. törvény 221.§ (3) .]Ha a Munkavállalót a kikölcsönzés során kár éri, azt továbbra is a kölcsönbeadóval és a kölcsönvevővel szemben egyetemlegesen jogosult érvényesíteni. A két Munkáltatónak az ilyen kárviselésről célszerű a kölcsönzési szerződésben megegyezni. (Megállapodhatnak például, hogy a kölcsönbeadó nem tehető felelőssé azért a kárért, amely a Munkavállalót a kikölcsönzés ideje alatt éri, azt mindig a kölcsönvevő köteles viselni, de azt is szabályozhatják, hogy ha a Munkavállaló a kölcsönbeadóval szemben lép fel az őt kikölcsönzés idején ért kára megtérítése iránt, a kártérítést miként számolják el egymás között.) [2012/I. törvény 221. § (4).]A Munka Törvénykönyve a hatályos Mt. rendelkezéseinek megfelelően tartalmaz szabályt a kárfelelősségről.
(Munka Törvénykönyve)

a munkaviszony-megszüntetés módjai munkaerő-kölcsönzésnél is megegyeznek az általános szabályokkal (felmondás, azonnali hatályú felmondás, közös megegyezés), az új törvény már nem sorolja fel külön is ezeket. a Munkavállaló akkor is jogosult a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére, ha a kölcsönvevő szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (például nem biztosít védőruhát). [2012/I. törvény 220.§ (4).]A kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyt a Munkáltató (azaz a kölcsönbeadó) felmondással indokolás mellett szüntetheti meg. Ebben a körben a kölcsönbeadó működésével összefüggő ok az is, ha a kikölcsönzés megszűnik. (Eddig a kölcsönbeadó csak akkor tudta a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, ha a kikölcsönzés megszűnt, és az ezt követő 30 napon belül nem volt lehetőség a Munkavállaló más kölcsönvevőhöz kikölcsönzésére.) Ezért a kölcsönbeadó a kikölcsönzés megszűnése után nyomban élhet a felmondás lehetőségével. (A felmondás okszerű indokolása ekkor is kérdéses lehet, ha egyébként a körülmények azt mutatják, hogy a Munkavállaló további kikölcsönzése nem ütközött volna akadályba.)A felmondási időt is az általános szabályok szerint kell megállapítani. (Kikerült az új törvényből a kölcsönzött Munkavállaló felmondása esetére irányadó, 15 napos - illetve, ha a munkaviszony tartama elérte a 365 napot, 30 napos - felmondási idő szabálya.) Ha a felek között a felmondás közlését megelőző két éven belül többször állt fenn határozott idejű munkaviszony, ezek tartamát össze kell számítani.[2012/I. törvény 220.§ (l)-(2).] A kölcsönvevő az általános szabályok szerint gyakorolhatja a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének jogát (tehát az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napig, illetve a kötelezettségszegés elkövetésétől számított egy éven belül - a korábbi 60 nap helyett -, bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig). Ha a Munkavállaló a kikölcsönzés ideje alatt követ el a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére alapot adó kötelezettségszegést, vagy tanúsít a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tévő magatartást, a kölcsönvevő köteles erről a kölcsönbeadót öt munkanapon belül írásban tájékoztatni. Az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló határidő e tájékoztatás közlésével kezdődik, tehát a kölcsönbeadó az ettől számított 15 napon belül szüntetheti meg a munkaviszonyt. (Ha a kölcsönbeadónak jut tudomására olyan körülmény, amely azonnali hatályú megszüntetés alapjául szolgálhat, a kölcsönvevő tájékoztatása nélkül is felmondhat.) [2012/I. törvény 220.§ (5).] Ha a kölcsönbeadó felmondással megszünteti a Munkavállaló munkaviszonyát, az a felmondási idő tartama alatt mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A kölcsönbeadó és a Munkavállaló ettől eltérően is megállapodhat (akár abban is, hogy a Munkavállaló a felmondási idő teljes tartamában köteles a munkavégzésre).[2012/I. törvény 220. § (3).] A Munkavállalónak mindig a kölcsönbeadóval kell közölnie a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát. [2012/I. törvény 220.§ (6).] A Munka Törvénykönyve rendelkezik a munkaviszony megszüntetésének különös szabályairól. Az általános rendelkezésektől való eltérést több tényező is indokolja. Az egyik a kikölcsönzés ideiglenessége, a másik a munkaerő-kölcsönzés háromoldalú struktúrája. Ez utóbbi, különösen lényeges lehet a munkaviszony egyoldalú megszüntetése esetén, mind a kölcsönbeadó-Munkáltató, mind a Munkavállaló részéről.
(Munka Törvénykönyve)

a kikölcsönzés tartama alatt a Munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló Munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, mégpedig tekintettel:- a várandós és szoptató nők védelmére; - a fiatal Munkavállalók védelmére; - a munkabér összegére és védelmére; - az egyéb juttatásokra; - az egyenlő bánásmód követelményére. Minden munka- és foglalkoztatási feltételt (például a kölcsönvevő által szervezett tréning, törzsgárdajuttatás) azonos módon kell a kölcsönzött Munkavállaló számára elérhetővé tenni.A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményét csak a kikölcsönzés 184. napjától kell alkalmazni annál a Munkavállalónál, aki - a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül;- külön jogszabály alapján munkaerőpiactól tartósan távol lévő Munkavállalónak minősül; - a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy (nyilvántartásba vett) közhasznú szervezetnél végez munkaerő-kölcsönzés keretében munkát.Ha a Munkavállaló ismételten azonos kölcsönvevőhöz kerül kikölcsönzésre, a 184 napos tartam számításakor be kell számítani az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzéseket. [2012/I. törvény 219. §.] Munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy a 2004. évi CXXIII. törvény alapján- a pályakezdő fiatal: a 25. - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. - életévét be nem töltött, a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes Start- kártyával rendelkező személy;- az, aki a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő 365 napon belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni;- aki gyermeke egyéves korának betöltését követően e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni; - a tartósan álláskereső;- a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső.Fontosságának megfelelően, a Munka Törvénykönyve külön cím alatt rendelkezik az egyenlő bánásmód követelményéről – és az irányelv tartalmának megfelelően – a főszabály alóli eltérés lehetőségéről. A Munka Törvénykönyve átveszi az irányelv fogalomrendszerét, valamint alkalmazza az ott megengedett eltérési lehetőségeket.
(Munka Törvénykönyve)

A kölcsönbeadó kötelessége a Munkavállaló általános tájékoztatása. Írásban köteles tájékoztatni a Munkavállalót a munkaszerződés megkötésekor a kölcsönzési tevékenységre jogosító nyilvántartásba vételi számáról, majd a kikölcsönzést közvetlenül megelőzően:- a kölcsönvevő azonosító adatairól (neve, székhelye, cégjegyzékszáma),- a kikölcsönzés kezdetéről, - a munkavégzés helyéről, - a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,- a Munkáltatói jogkört a kölcsönvevőnél gyakorló személyéről,- a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeiről.Ha a feltételekben változás áll be (például a Munkavállalót más kölcsönvevőhöz kölcsönzik ki), a tájékoztatást meg kell ismételni. [2012/I. törvény 46. §., 218. § (2)~(3).]
(Munka Törvénykönyve)

A kölcsönbeadó és a Munkavállaló közötti munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodni abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre. A felek között ennek hiányában is létrejöhet a munkaviszony, de nem a kölcsönzési szabályok szerint.Ezenkívül meg kell határozni a munkavégzés jellegét (a konkrét munkakör helyett), valamint a Munkavállaló alapbérét. [ 2012/I. törvény 218. § (1).]
(Munka Törvénykönyve)

A kölcsönbeadónak és a kölcsönvevőnek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást.A kölcsönvevő a kölcsönbeadót írásban tájékoztatni köteles:- a kikölcsönzött Munkavállalókra vonatkozó munkarendről;- a Munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről;- a munkára vonatkozó alkalmassági feltételekről;- a bérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének idejéről, módjáról;- a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig azokról az adatokról, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a Munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek (például került-e sor rendkívüli munkára, éjszakai munkavégzésre, volt-e keresőképtelen a Munkavállaló);- minden olyan körülményről, amely a Munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.Ha a kölcsönzött Munkavállaló munkaviszonya hónap közben szűnik meg, a kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles közölni a kölcsönbeadóval a szükséges adatokat. (A felek e kérdésekről eltérően is megállapodhatnak, és más adatszolgáltatási határidőket is rögzíthetnek.)A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére a Munkavállaló munkába állásáig átadja a ki- kölcsönzendő Munkavállaló biztosítási jogviszonyának (munkaviszony) kezdetéről szóló, az adóhatósághoz teljesített bejelentést, valamint a kölcsönbeadói nyilvántartásba vétele igazolásának másolatát. [2012/I. törvény 217. § (3)-(5).]
(Munka Törvénykönyve)

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás a Munkáltatói jogok gyakorlását illetően nem térhet el attól, hogy- a kölcsönzött Munkavállaló munkaviszonyát kizárólag a kölcsönbeadó szüntetheti meg;- a kölcsönvevő köteles a Munkavállalót foglalkoztatni, a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, megfelelő feladattal ellátni, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülményeket biztosítani, munkaköri alkalmassági vizsgálatát elvégeztetni, fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása esetén az ésszerű alkalmazkodás feltételeiről gondoskodni;- a kölcsönvevő gyakorolja a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos Munkáltatói jogokat és kötelezettségeket.A felek eltérő megállapodásának hiányában a kölcsönbeadó viseli a Munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével kapcsolatos indokolt költségét (például a munkába járás költségeit, a munkaköri alkalmassági vizsgálat díját).A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatásokat a Munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja. Így a kölcsönvevő a kölcsönzött Munkavállalóknak ugyanolyan feltételeket, béren kívüli juttatásokat biztosíthat, mint saját Munkavállalóinak. [2012/1 törvény 217. § (l)-(2), 218. § (4).]
(Munka Törvénykönyve)

nem tilos az egymással tulajdonosi kapcsolatban álló kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás. A Munkáltató munkaerő-kölcsönzés céljából másik gazdasági társaságot alapíthat, és e leánycégétől kölcsönbe vehet Munkavállalókat.A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő írásos megállapodásában szerepelnie kell a kölcsönzés lényeges feltételeinek és a Munkáltatói jogkör gyakorlása megosztásának. [2012/I. törvény 217. §(1). 218.§]A 217. § a korábbi szabályozáshoz képest egyszerűbb és átlátható rendelkezéseket tartalmaz a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyról. A Munka Törvénykönyve – mivel polgári jogi megállapodásról van szó – a megállapodás tartalmának meghatározását a felekre bízza azzal, hogy csupán a munkaerő-kölcsönzés struktúrája szempontjából lényeges tartalmi elemeket rögzíti. Ezen kívül a Munka Törvénykönyve rendelkezik a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti tájékoztatás tartalmáról.A Munka Törvénykönyve tájékoztatási kötelezettséget ír elő a Munkáltató számára. A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv 6. cikke értelmében, a kölcsönzött Munkavállalókat a kölcsönvevő vállalkozásnál megüresedő állásokról tájékoztatni kell annak érdekében, hogy a kölcsönvevő vállalkozásnál dolgozó többi Munkavállalóval azonos esélyekkel találjanak állandó állást. Az irányelv 8. cikke a Munkáltatót a Munkavállalók képviselőinek a tájékoztatására kötelezi. A Munka Törvénykönyve az irányelv vonatkozó szabályainak való megfelelést szolgálja.A Munka Törvénykönyve 218. §-a a kölcsönzésre irányuló munkaszerződés lényeges tartalmi elemeit, illetve a kölcsönbeadó-Munkáltató tájékoztatási kötelezettségét rögzíti.
(Munka Törvénykönyve)

a kölcsönvevő Munkáltatónak az üzemi tanácsot - nem a képviselettel rendelkező szakszervezetet -félévente, a Munkavállalókat pedig rendszeresen tájékoztatnia kell a kölcsönzés keretében foglalkoztatott Munkavállalók létszámáról, foglalkoztatási feltételeiről, valamint új elemként a betöltetlen álláshelyekről. [2012/I. törvény 216. § (4).]
(Munka Törvénykönyve)

érvénytelen az a megállapodás, amely tiltja vagy korlátozza, hogy a Munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően munkaviszonyt létesítsen a kölcsönvevővel. A kölcsönbeadó és a Munkavállaló azonban megállapodhat abban, hogy a Munkavállaló munkaviszonya megszűnését követően meghatározott ideig nem létesít munkaviszonyt más kölcsönbeadóval (versenytilalmi megállapodás). [2012/I. törvény 216. §- (3).]Nem lehet a Munkavállalót kölcsönözni- sztrájkban részt vevő Munkavállaló helyettesítésére;- ha a kölcsönvevőnél a Munkavállaló munkaviszonya hat hónapon belül a Munkáltató működésével összefüggő okra alapozott felmondással vagy a próbaidő alatt azonnali hatállyal szűnt meg;- ha a kölcsönzés lehetséges ötéves tartama letelt.A kölcsönvevő nem kötelezheti a Munkavállalót más Munkáltatónál történő munkavégzésre. Továbbra sem lehet olyan megállapodást kötni, amely szerint a Munkavállaló a kikölcsönzésért - vagy a kölcsönvevővel történő jogviszony létesítéséért - fizetni köteles a kölcsönbeadónak. [2012/I. törvény 216. § (3).]A Munka Törvénykönyve 216. §-a rendelkezik a kölcsönzési tilalmakról, így többek között arról, hogy nem lehet Munkavállalót kölcsönözni a sztrájkban résztvevő Munkavállaló pótlására. A kölcsönzési tilalmakon túl a Munka Törvénykönyve rendelkezik a kölcsönzéshez kapcsolódó egyéb megállapodások érvénytelenségéről is.
(Munka Törvénykönyve)