Munkaügyi Tudástár

Kötelező döntőbíró eljárását igénybe venni, ha a vita az üzemi tanács választásával és működésével összefüggő, a Munkáltatót terhelő indokolt költségek megtérítésével, illetve ha a Munkáltató és az üzemi tanács együttdöntési jogkörébe tartozó jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról szóló döntéssel kapcsolatos.Ilyen esetben a feleknek meg kell állapodniuk a döntőbíró személyében, vagy - ha nem tudnak megállapodni - a felek jelöltjei közül sorsolással kell kiválasztani a döntőbírót. [2012/I. törvény 293. § (2).]A kollektív érdekkonfliktusok feloldásában elsősorban az egyeztetés, illetve a közvetítés játszik nagyobb szerepet, indokolt esetben azonban előfordul a döntőbíráskodás. Ennek két esetét különbözteti meg a Munka Törvénykönyve, nevezetesen az önkéntes és a kötelező döntőbíráskodást. Az első esetben az egyeztető bizottság valójában döntőbizottság, amely az adott ügyben döntést hoz. Ebben kiemelkedő szerepe van a független elnöknek, mert szavazategyenlőség esetén az ő álláspontja, illetve szavazata dönt.A második megoldást viszonylag ritkábban alkalmazzák, abban az esetben, amikor a vitafeloldásához valamilyen nyomós érdek fűződik. Az egyik, az üzemi tanácsi választással és az üzemi tanács működésével kapcsolatos költségek viselése tekintetében a mérték kérdése, a másik a jóléti célú pénzeszközök és ilyen jellegű ingatlanok hasznosítása, amelyben a Munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt – megegyezés hiánya esetén.A kötelező döntőbírói eljárás alól a felek nem vonhatják ki magukat. A gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy az elnök személye – a felek egyetértése hiányában – a jelöltek között sorsolással dől el.A Munka Törvénykönyve szerint a bizottság vagy a döntőbíró eljárásának tartama alatt a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a megállapodást vagy a döntés végrehajtását meghiúsítaná.
(Munka Törvénykönyve)

a Munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet előzetesen írásban megállapodhatnak, hogy alávetik magukat a bizottság döntésének. Ez esetben a bizottság határozata kötelező, és munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül. A döntést a bizottság szavazással hozza, szavazategyenlőségnél az elnök voksa dönt. [2012/I. törvény 293. §(1).]A kollektív érdekkonfliktusok feloldásában elsősorban az egyeztetés, illetve a közvetítés játszik nagyobb szerepet, indokolt esetben azonban előfordul a döntőbíráskodás. Ennek két esetét különbözteti meg a Munka Törvénykönyve, nevezetesen az önkéntes és a kötelező döntőbíráskodást. Az első esetben az egyeztető bizottság valójában döntőbizottság, amely az adott ügyben döntést hoz. Ebben kiemelkedő szerepe van a független elnöknek, mert szavazategyenlőség esetén az ő álláspontja, illetve szavazata dönt.A második megoldást viszonylag ritkábban alkalmazzák, abban az esetben, amikor a vitafeloldásához valamilyen nyomós érdek fűződik. Az egyik, az üzemi tanácsi választással és az üzemi tanács működésével kapcsolatos költségek viselése tekintetében a mérték kérdése, a másik a jóléti célú pénzeszközök és ilyen jellegű ingatlanok hasznosítása, amelyben a Munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt – megegyezés hiánya esetén.A kötelező döntőbírói eljárás alól a felek nem vonhatják ki magukat. A gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy az elnök személye – a felek egyetértése hiányában – a jelöltek között sorsolással dől el.A Munka Törvénykönyve szerint a bizottság vagy a döntőbíró eljárásának tartama alatt a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a megállapodást vagy a döntés végrehajtását meghiúsítaná.
(Munka Törvénykönyve)

Az üzemi tanács tagjának megbízatása megszűnik, ha- az üzemi tanács megszűnik- megszűnik a választhatósága (megszűnik a munkaviszonya, elveszíti cselekvőképességét, vagy azt bíróság korlátozza),- Munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá,- a Munkáltató (vagy annál vezető beosztást betöltő személy) hozzátartozója lesz,- az új üzemi tanács megválasztása érdekében részt vesz a választási bizottságban,- lemond, illetve- visszahívják.Az üzemitanács-tag visszahívásáról, ha ezt a szavazójogú Munkavállalók 30 százaléka írásban kezdeményezi, szavazást kell tartani. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a Munkavállalók több mint fele részt vesz, és akkor eredményes, ha a szavazó Munkavállalók legalább kétharmada a visszahívás mellett dönt. Eredménytelen szavazás esetén újabb indítvány egy éven belül nem tehető. [2012/I. törvény 255. §.], ha valaki Munkáltatói jogok gyakorlójává válik, üzemitanács-tagsága azonnal megszűnik (eddig hat hónap után szűnt meg).Az üzemi tanács kieső tagja helyébe póttagot kell behívni, mégpedig minden esetben a következő legtöbb szavazatot kapott póttagot (azaz nincsen olyan különbségtétel, hogy szakszervezet által állított tag kiesése esetén elsőbbséget élvezne az adott szakszervezet által jelölt póttag). [2012/I. törvény 256-257. §.]Az üzemi tanács megszűnésére a Munka Törvénykönyve egy lényeges eltéréssel a hatályos szabályozással azonos tényállásokat fogalmaz meg. A hatályos Mt. 55. § (1) bekezdésének f) és g) pontja tipikusan nem megszűnési tényállás. Ennek megfelelően a Munka Törvénykönyve a Munkáltató személyében bekövetkező változás, illetve a Munkáltató szervezetének átstrukturálódása tényállása esetére fogalmaz meg új szabályt (258. §), amelynek célja a Munkavállalók közössége képviseletének fenntartása.A Munka Törvénykönyve a Munkavállalói részvételi jogok gyakorlása folyamatosságának biztosítása érdekében akként rendelkezik, hogy meghatározott megszűnési tényállások esetén a megszűnéstől számított legfeljebb három hónapig az üzemi tanács megbízatása fennmarad.A Munka Törvénykönyve más szabályozási szerkezetben a hatályos szabályozáshoz hasonló tényállásokat fogalmaz meg. Lényeges változás azonban az üzemi tanács tagja megbízatása megszűnése esetén a póttag választásának szabályozása. A hatályos Mt. 55/A. §-a a szakszervezeti reprezentativitás és az üzemi tanácsi választás eredményének összekapcsolására épült, ennek megfelelően a póttag kiválasztásánál a szakszervezetek közötti status quo fenntartása volt az elsődleges cél, amennyiben ez egyáltalán lehetséges volt. Mivel a Munka Törvénykönyve nem erre a konstrukcióra építi fel a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képességét, a póttagokat az üzemi tanácsba a megszerzett szavazatok számának megfelelő sorrendben kell behívni.
(Munka Törvénykönyve)

az iskolaszövetkezet és a tagja közötti munkaviszonyban nem kell alkalmazni a szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, valamint a szabadság kiadása szabályait, és nem alkalmazhatók a behívásra, a munkakörmegosztásra, a több Munkáltató által létesített munkaviszonyra, a bedolgozói munkaviszonyra, a versenytilalmi megállapodásra irányadó rendelkezések. [2012/I. törvény 227. § (3)-(4).] a szolgáltatás fogadója a munkavégzés alatti károkozás esetén a kár megtérítése iránt közvetlenül is felléphet a Munkavállalóval (diákkal) szemben. Az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója azonban megállapodhatnak abban, hogy a Munkavállaló által okozott károkért való felelősség érvényesítésére a polgári törvénykönyv alkalmazotti károkozásáért való felelősség szabályait tekintik irányadónak. Ekkor a kárt elszenvedett szolgáltatásfogadó nem közvetlenül a Munkavállalóval, hanem az iskolaszövetkezettel szemben lép fel kárigényével.A Munkavállalót nem illeti meg fizetett szabadság, de részére évente nem rendelhető el munkavégzési kötelezettség olyan időtartamra, mint az egyébként járó alapszabadság és életkor szerinti pótszabadság együttes tartama. [2012/I. törvény 225.§ (2).] A Munkavállalót nem illeti meg díjazás arra az időre, amely idő alatt sem az iskolaszövetkezetnek, sem a szolgáltatás fogadójának nem végez munkát (kivéve, ha a Munkáltató nem foglalkoztatja beosztás szerinti munkaidejében, vagy ha például betegszabadságon van). [2012/I. törvény 225.§ (3).] A Munkavállaló az őt a végzett munkája során ért kárát az iskolaszövetkezettel és a szolgáltatás fogadójával szemben egyetemlegesen jogosult érvényesíteni (az ilyen károk viseléséről a feleknek az egymással kötött megállapodásukban célszerű rendelkezni).[2012/I. törvény 226. §.]A Munka Törvénykönyve szerint a munkavégzés során a Munkavállalónak okozott kárért a Munkáltató és a harmadik személy a Munkáltatói károkozásra vonatkozó szabályai alapján, egyetemlegesen felel.A Munka Törvénykönyve a kollektív szerződés általi eltérés szabályozásában a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló megoldásról rendelkezik a munkaszerződés tartalma, a Munkáltatót érintő tájékoztatási kötelezettség tartalmának megállapítása, valamint a munkavégzési kötelezettség szünetelésének időtartamára vonatkozóan. Ezekben a kérdésekben kollektív szerződés csak a Munkavállaló javára térhet el.
(Munka Törvénykönyve)

Az iskolaszövetkezet és a tagsági viszonyban álló Munkavállalója között létesített munkaviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a Munkavállalónak megszűnik az iskolaszövetkezeti tagsága.[2012/I törvény 225. § (1)]Az (1) bekezdés tartalmazza a munkajogviszony megszüntetésének szabályait. Mivel a munkajogviszony a tagsági jogviszonyhoz kötődően határozott időtartamú, a munkaviszony értelemszerűen megszűnik a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában.A (2) bekezdés kapcsolatban áll a 227. §-nak a szabadság alkalmazására vonatkozó rendelkezéseivel. Mivel a Munka Törvénykönyve 115-133. §-a nem alkalmazható a XIII. fejezet alapján történő munkavégzés esetén, a tanuló, hallgató védelme érdekében a Munka Törvénykönyve akként rendelkezik, hogy a munkavégzési kötelezettség szünetelésének tartama nem lehet kevesebb, mint a 116-117. § alapján a Munkavállaló megillető szabadság mértéke.
(Munka Törvénykönyve)

az iskolaszövetkezeti Munkavállaló esetében is be kell tartani, hogy a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzés tartama alatt iskolaszövetkezeti tag Munkavállalóra is érvényesek a szolgáltatás fogadójával munkaviszonyban álló Munkavállalókra irányadó, alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek, és őrá is kiterjednek a várandós és szoptató nők, a fiatal Munkavállalók védelmére, a munkabér összegére és védelmére, az egyéb juttatásokra, továbbá az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések.E kötelezettsége teljesítéséért a Munkáltató és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel, vagyis a Munkavállaló bármelyikükkel szemben felléphet követeléssel. [2012/I. törvény 219. § (2), 224.§ (4)-(5) .]
(Munka Törvénykönyve)

az új törvény nem mondja ki, hogy diák Munkavállaló felett általában az iskolaszövetkezet gyakorolja a Munkáltatói jogkört, csak azt rögzíti, hogy a szolgáltatás fogadója utasítási joggal rendelkezik. Korábban a fiatal, tehát 18 év alatti Munkavállalók felett bármilyen Munkáltatói jogkört csak az iskolaszövetkezettel munkaviszonyban álló személy gyakorolhatott, a szolgáltatás fogadója csak akkor, ha az utasításadásra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében volt szükség. [2012/I. törvény 224. § (1).] Az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója együttműködésre köteles. A szolgáltatás fogadója köteles biztosítani, hogy a Munkáltató képviselője beléphessen a munkavégzés helyére, továbbá tájékoztatni az iskolaszövetkezetet a munkavégzéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.A munkavédelemmel, a nők, a fiatal Munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával, továbbá a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos, a Munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket a tényleges munkavégzés ideje alatt a szolgáltatás fogadója gyakorolja, illetve teljesíti. [2012/I.törvény 224.§ (2)-(3).]Az iskolaszövetkezet meghatározott feladat ellátását végzi el egy harmadik személy részére, saját tagjaival, akik a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködnek. Ebből következően Munkáltatói jogokat és a munka irányítását az iskolaszövetkezet képviselője gyakorolja az (1) bekezdésben foglaltak kivételével. Ebben a konstrukcióban különösen lényeges a harmadik személy, mint a szolgáltatás fogadója és az iskolaszövetkezet, mint Munkáltató és e jogkör gyakorlója közötti együttműködés. A (2) bekezdés az együttműködés fontosabb területeit rögzíti.Annak ellenére, hogy a Munkavállaló felett a Munkáltatói jogkört az iskolaszövetkezet gyakorolja, a munkavégzési kötelesség azonban a harmadik személynél történik, ez utóbbinak bizonyos Munkáltatói kötelezettségeket teljesítenie kell. Ezek egy része garanciális jelentőségű a Munkavállaló számára – elsősorban a munkavédelem területén –, mások az egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálják.
(Munka Törvénykönyve)

Az iskolaszövetkezet rendeltetése olyan közösség létrehozása, amelyben a tagok személyesen közreműködnek, vagy vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és emellett a szövetkezet a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási vagy más tevékenységet folytat. Az iskolaszövetkezet célja, rendeltetése így kettős: egyfelől munkalehetőséget biztosít a szociálisan rászoruló diákoknak, és emellett vállalkozási tevékenységet is folytat. (Az iskolaszövetkezet tagjai között oktatási intézménynek is kell lennie.)Iskolaszövetkezet a vele tagsági viszonyban álló Munkavállalót nem adhatja kölcsön. A tagjaival külső személy számára végzett munkára létesített munkaviszony alapján azonban az iskolaszövetkezet a tagját a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló szabályok szerint bocsáthatja más szervezetek, Munkáltatók rendelkezésére.Az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló vagy hallgató tagja között keretjellegű munkaszerződés létesül, amely általános jelleggel tartalmazza, hogy a tag (Munkavállaló) részt fog venni azon szerződések teljesítésében, amelyeket az iskolaszövetkezet harmadik személyekkel köt meg. A munkaszerződésben a feleknek nem a Munkavállaló munkakörét, hanem az általa vállalt feladatok körét kell meghatározni. Emellett szabályozni kell, hogy a Munkavállaló a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzési kötelezettsége teljesítésének tartamára legalább mekkora alapbérre jogosult. A munkaszerződésben ki kell térni arra, hogy mi a felek közti kapcsolattartás módja abban az időszakban, amikor a Munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség.Az iskolaszövetkezet Munkáltató és a nappali tagozatos tanuló vagy hallgató tagja között létesített munkaviszonyt alfelek kizárólag határozott időre hozhatják létre. A munkaviszony tartama - mivel e munkaviszonyra nem kell a törvény általános szabályait alkalmazni - meghaladhatja az öt évet, és a felek szabadon meghosszabbítják a megkötött határozott idejű munkaviszonyt, vagy egymást követően újabb határozott idejű munkaviszonyt létesíthetnek. [2012/I. törvény 223.§ (l)-(2).]A feleknek a tényleges munkavégzés megkezdése előtt egy újabb (munka)szerződésben meg kell állapodniuk a konkrét munkavégzés szabályairól, a szolgáltatás fogadójának személyéről, a Munkavállaló által ellátandó munkakörről, a Munkavállalót megillető alapbérről, a munkavégzés helyéről, a munkába lépés napjáról, továbbá a munkavégzés tartamáról.
[2012/I. törvény 223. § (3) .] A Munkáltató legkésőbb a munkavégzési kötelezettség megkezdésével egyidejűleg köteles írásban tájékoztatni a Munkavállalót a szolgáltatás fogadójánál irányadó munkarendről, a bérfizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a Munkavállalóval szemben utasítási jogot gyakorló személyéről. [2012/I. törvény 223. § (4).]A hatályos szövetkezeti törvény, európai mintára megalkotta a szociális szövetkezet fogalmát, amelynek célkitűzése, hogy Magyarországon olyan szövetkezetek alakuljanak, illetve olyan, már bejegyezett szövetkezetek kezdjék el vagy fejlesszék tovább tevékenységüket, amelyek a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára munkafeltételeket teremtenek és közösségi alapjukból – különféle kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi szükségletek kielégítésének elősegítésével – tagjaik szociális helyzetének javítását segítik elő. A szövetkezeti törvény 8. §-a értelmében a szociális szövetkezetek egyik fajtája az iskolaszövetkezet. Az iskolaszövetkezetek rendeltetése olyan közösség létrehozása, amelyben a tagok személyesen közreműködnek, illetve vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási, valamint más tevékenységet folytat. Kiemelendő, hogy a szövetkezet célja olyan új típusú gazdálkodási forma megteremtése, amelyben a tagok szakmai ismeretei, és piaci kapcsolatai fokozottabb mértékben hasznosulhat. Így a szövetkezet fő profilját a gazdasági, társadalmi tevékenységet segítő szolgáltatások nyújtása képezi. Ebből következően az iskolaszövetkezetek további célja az is, hogy tagjainak jövedelemszerzési lehetőséget is biztosítsanak.Az iskolaszövetkezet vállalkozási tevékenységének, illetve ezen belül az iskolaszövetkezet tagja munkavégzésének sajátosságát az adja, hogy a tag egyben tanulói, hallgatói jogviszonyban van. Ennek értelmében a szövetkezet és a tag együttműködése megvalósulhat a diákok és az oktatási intézmények együttműködésével működő iskolaszövetkezetek esetén a diákok munkalehetőségeinek megteremtésében, valamint az oktatási feltételek javításában. E sajátosságból az alábbiak következnek:- az iskolaszövetkezetek egyik rendeltetése a diákok munkalehetőségeinek megteremtése, ennek hangsúlyozása azért lényeges, mert ez egyben alátámasztja az iskolaszövetkezet, mint vállalkozás létét;
- a munkalehetőségnek a megteremtése magától értetődően valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban valósulhat meg, ez lehet munkajogviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.A Munka Törvénykönyve értelmében az iskolaszövetkezet, mint Munkáltató és a tagja közötti munkaviszony csak határozott időre létesíthető. Mivel az iskolaszövetkezet tagjának van egy alapjogviszonya, nevezetesen a tanulói, illetve a hallgatói jogviszony, a Munka Törvénykönyve erre való tekintettel alakította ki azokat a jellemző vonásokat, amelyek alapján az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjának a Jogszabályban szabályozott munkavégzése különbözik a tradicionális munkaviszonytól. A munkaszerződésnek nevezett megállapodás valójában egy keretszerződés a felek között, amelynek alapján állapodnak meg az egyes munkák megkezdése előtt a (3) bekezdésben foglaltakban. Mindez azt jelenti, hogy a hallgatói jogviszony teljesítése érdekében a nappali tagozatos tanuló, hallgató tag munkavégzési kötelessége nem kötődik automatikusan a munkaszerződés megkötéséhez. Ennek megfelelően például a munkavégzési kötelesség kezdete nem a munkaszerződés megkötését követő nap és a munkajogviszony kezdete sem a munkába lépés napja. A munkaszerződés ebben a konstrukcióban általános keretet jelent, amelyhez az adott teljesítés megkezdését megelőzően kapcsolódik egy újabb megállapodás. Ez utóbbit a felek egymás kölcsönös érdekeire való tekintettel - mindenekelőtt a nappali tagozatos tanuló, hallgató tag hallgatói jogviszonyából származó kötelessége teljesítésének figyelembevételével - kötik meg.
(Munka Törvénykönyve)

a munkaerő-kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás, a több Munkáltató által létesített munkaviszony, a bedolgozói munkaviszony szabályai, valamint a cselekvőképtelen Munkavállalóra vonatkozó, eltérő előírások vagyis cselekvőképtelen Munkavállalóval nem létesíthető munkaviszony munkaerő¬kölcsönzés céljából. [2012/I törvény 222. § (3).]A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkaerő-kölcsönzés tekintetében kollektív szerződés meghatározott intézmények vonatkozásában csak a Munkavállaló javára térhet el. Ilyennek minősül a Munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye, a munkaviszony megszüntetése és a kárfelelősség.
(Munka Törvénykönyve)

A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a megválasztott szakszervezeti tisztségviselő - például bizalmi - Munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez, valamint ahhoz, hogy a Munkáltató a tisztségviselőt a munkakörébe nem tartozó munka elvégzésére kötelezze (átirányítás, kirendelés, kiküldetés).[2012/I. törvény 273. §(1).] a védelem alá eső tisztségviselőt a szakszervezet a Munkáltató által foglalkoztatott Munkavállalók létszáma alapján jelölheti meg. (Korábban a létszámtól függetlenül tehette meg.)A szakszervezet az üzemi tanácsra vonatkozó szabályok szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott Munkavállalók közül a Munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma alapján meghatározott számú képviselőt jelölhet meg. Ez a védelem illeti meg a Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy főt is. A szakszervezet akkor jogosult másik Munkavállalót megjelölni a korábban megjelölt munka- vállaló helyett, ha ez utóbbinak munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt (önálló döntési jogkörében nem változtathatja meg a védett képviselő személyét).A munkajogi védelem csak a Munkáltatónál működő szakszervezeti szervnél megválasztott tisztségviselőre vonatkozik, a más szakszervezeti szervnél választott funkciót betöltő tisztségviselőt nem illeti meg. A tisztségviselő akkor is „védett”, ha munkaviszonya valamilyen okból - például gyermek ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején - szünetel.A nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésekor is ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv egyetértését. (A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 74. számú állásfoglalása szerint ugyanis a nyugellátásra jogosultságot szerzett Munkavállalót ugyanolyan jogosultságok illetik meg, mint a többi Munkavállalót.) A munkajogi szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a Munkavállaló többféle védelemben részesüljön (például üzemi tanács elnökeként és szakszervezeti tisztségviselőként is). Ez esetben a bírósági gyakorlat valamennyi jogosult szervezet egyetértését szükségesnek tartja a Munkáltatói intézkedés megtételéhez.A szakszervezeti szerv mindig a Munkáltató konkrét intézkedésével kapcsolatban gyakorolhatja egyetértési jogát, s konkrét nyilatkozatát nem helyettesítheti az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos általános állásfoglalása. Ha a Munkáltató több alkalommal kezdeményezi a tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetését, akkor minden alkalommal ki kell kérnie a szakszervezet állásfoglalását.A szakszervezet egyetértését a kérdéses intézkedés megtételét megelőzően vagy legkésőbb azzal egy időben kell kikérni. A szakszervezetnek nyolc napon belül kell megadnia - indoklással együtt - álláspontját a tervezett Munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha egyetértene az intézkedéssel.A szakszervezetnek be kell tartania a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, s az egyetértést csak akkor tagadhatja meg, ha a Munkáltató intézkedése a szakszervezet tevékenységét akadályozza, vagy a tisztségviselő tevékenységével összefüggő, retorziós jellegű (joggal való visszaélés). Rendeltetésellenes jog- gyakorlás esetén a bíróság ítéletével pótolhatja a szakszervezet jognyilatkozatát; ehhez azonban az szükséges, hogy a Munkáltató külön pert indítson a jognyilatkozat pótlása iránt.A szakszervezet egyetértési jogának megsértésével közölt Munkáltatói felmondás jogellenes, és ha ilyen esetben a Munkavállaló a jogviszony helyreállítását kéri, a Munkáltató nem kérheti a bíróságtól a Munkavállaló visszahelyezésének mellőzését.Az ítélkezési gyakorlat szerint a felmondás közlését követően nincs jogszerű lehetőség arra, hogy Munkáltató a szakszervezet egyetértő jognyilatkozatának pótlását kérje. A jognyilatkozat utólagos pótlása egyébként sem teheti jogszerűvé a felmondást. [2012/I. törvény 273.§.]
(Munka Törvénykönyve)