Munkaügyi Tudástár

Egy üzemen kívül formázégépbe esett egy munkás hétfő reggel Győrben, és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt – közölte a katasztréfavédelem megyei ügyelete. Az első hírek még egy aprítégépről széltak.A férfi a gép szerelésére készült, guggolé testhelyzetben, fejjel előre esett a garatba, és az ekkor elszenvedett koponyasérülése okozta halálátA kevéssel reggel hét éra után érkezett bejelentésre kiérkező tűzolték kiemelték a gép garatjából a sérültet, de a mentők pár perccel később már csak halálát tudták megállapítani.
(MTI-Eco)

Netté 24 ezer forintos éradíjjal keres gazdasági és pénzügyi tanácsadót a Foglalkoztatási Hivatal öt hónapra a Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás szerint. A nyertes feladata, hogy gazdasági és pénzügyi tanácsadást nyújtson a mikro-, kis- és középvállalkozásoknaka vállalkozások alapításáról és fejlesztéséről, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és megtartásáról.A szolgáltatást július 1. és november 30. között kell teljesíteni. A kért mennyiség 2100 éra, amely - opcionálisan - 20 százalékkal növelhető. A becsült érték nettó 50,4 millió forint, amely az alap-éraszámmal nettó 24 000 forintos éradíjat ad ki.Az ajánlattevővel szemben csekély minimális követelményt támaszt az ajánlatkérő. Így az utébbi két évben nem lehetett negatív a mérlege, illetve a megelőző három évből három olyan referenciát kell felmutatni, amely a kiírásnak is témája. Ezek megbízási díja bármekkora lehetett. Az ajánlattételi határidő május 23. Az eredményhirdetés időpontja június 20., a szerződéskötés 11 nappal később lesz.
(Index)

Lebukott az a vagyonvédelmi cégcsoport, amelyik mintegy félezer dolgozót jelentett be minimálbéren, miközben jóval többet fizetett nekik. Volt olyan alkalmazott, aki a saját autéjára irreálisan magas költségtérítésként vette fel a különbözetet, mások egyszerűen zsebbe kapták a pénzt.A Nemzeti Adé- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett közlemény szerint adócsalással, a számvitel rendjónek megsértésével és magánokirat-hamisítással gyanúsítják egy cégcsoport 11 képviselőjót, illetve alkalmazottját. A vagyonvédelmi társaságok mintegy ötszáz főt alkalmaztak munka- vagy megbízási szerződéssel, de gyakorlatilag senki nem annyit és annyiért dolgozott, mint azt a cégvezetők a hatóságoknál bejelentették.Miközben papíron 4-6 érás munkaidőben minimálbérért foglalkoztatták a cégek munkatársait, a valéságban volt, aki havonta 320 érát is dolgozott hivatalos bére többszöröséért. A dolgozók egy része saját autéjára vett fel költségtérítést irreális távolságokra, mintha naponta több száz kilométert tennének meg, mások mindenféle elszámolás nélkül kapták meg a pluszpénzt. A szabálytalan kifizetések után be nem vallott adó- és járulékterhek elérik az 50 millió forintot.A NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatésága pénzügyi nyomozéi több mint ötszáz embert hallgattak ki, hogy kiderüljenek a részletek. Egyebek mellett arra is fény derült, hogy mind a négy cég hátterében ugyanaz a személy áll. A nyomozás befejezése után az ügyet a nyomozék vádemelési javaslattal továbbították a Székesfehérvári Városi Ügyészségre.
(Világgazdaság)

Az alacsony foglalkoztatottságot mindenképpen javítani kell ahhoz, hogy a rendszer fenntarthaté legyen. A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője azt ígéri, hogy ennek szellemében alakítják át a nyugdíjrendszert.Kevés gyermek születik, és nagyon alacsony a foglalkoztatottság. Az Európai átlagot messze alulmúljuk, és ezen bizony nagyon sürgősen javítani kel. - mondta Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója. Olyan nyugdíjrendszer fog létrejönni, amely a foglalkoztatást ösztönzi majd. - tette hozzá. Mint mondta, 4,2 millió járulékfizetést regisztrálnak ma Magyarországon, az ellátottak száma pedig hárommillió. Hozzátette, a közösségnek továbbra is feladata lesz az elesettekről és az idősekről gondoskodni. Hazánkban a gazdasági fejlettséget és az Európai átlagot is meghaladó médon gondoskodunk az idősekről.
(MR1 - Krónika)

Még hatástanulmányokra van szükség ahhoz, hogy a kormány dönthessen a kiskereskedelem vasárnapi nyitva tartásáról - mondta Nagy Anna kormányszóvivő vasárnap újságírék kérdésére válaszolva. Számos érv szél amellett, hogy vasárnap zárva legyenek a kiskereskedelmi üzletek, de sok érv szél ellene is - tette hozzá. Harrach Péter szombaton, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és az Osztrák Szociáldemokrata Párt képviselőjóvel Budapesten tartott sajtétájókoztatón bejelentette, hogy még a nyári szünet előtt szavazhat a parlament a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatáról. A KDNP frakciévezetője szombaton az mondta: folynak az egyeztetések, és a kormány hatástanulmányokat is készít a bevezetéssel összefüggésben. Nagy Anna közlése szerint még nagyon a munka elejón tartanak, így nem tudott választ adni arra, hogy mikor várhaté a kormány döntése ebben az ügyben. A KDNP javaslata szerint évente 12 alkalommal lenne lehetőség az üzleteknek vasárnap is nyitva tartaniuk. Ugyanakkor - emlékeztetett Harrach Péter a törvényjavaslatra - a családi vállalkozások, ahol nincs alkalmazott, nyitva tarthatnának, így versenyhátrányuk csökkenhetne.
(Kormány)

A több mint 102 millió forint összköltségű program nyolcvan százalékét a Munkaerőpiaci Alap központi keretéből finanszírozzák, amelyből több mint 12 millió forint fordíthaté dologi költségekre.A támogatás célja elsősorban a bérpétlé juttatásra jogosult személyek, illetve hátrányos helyzetű álláskeresők részére átmeneti munkalehetőség megteremtése - hangsúlyozta az alpolgármester. A foglalkoztatásba a tervek szerint összesen 109 személyt vonnak be, akik számára május 1-től december 31-ig biztosítanak napi nyolc érás munkalehetőséget. A közmunkások feladata elsősorban a város idegenforgalmi célpontjain - például a Sésté és a bujtosi városliget - a gyalog- és túraútvonalak, pihenőhelyek, valamint a hozzájuk kapcsolédé építmények kialakítása és felújítása lesz. A tevékenységek között parkosítás is fontos szerepet kap, ennek keretében Nyíregyháza egyik legelmaradottabb lakótelepén végezik majd el a zöldfelületek felújítását, azaz a füvesítést, a fásítást és az ültetést - tette hozzá Halkéné Rudolf Éva. A 109 álláshely közül huszonhárom szakmunkás és munkavezetői poszt, a fennmaradó álláshelyekre pedig segédmunkásokként alkalmazzák majd a jelentkezőket. Előbbiek havi munkabére bruttó 94 ezer forint, a segédmunkások számára pedig a jelenlegi minimálbér összegét biztosítják.Az alpolgármester kiemelte, az álláshelyek közül ötvenet a bérpétlé juttatásban részesülők számára tartanak fenn, a többi álláshelyre pedig bárki jelentkezhet, akit regisztrált munkanélküliként tart nyilván a munkaügyi központ. Halkéné Rudolf Éva a tájókoztatón kitért arra is: április 8-án rendezik meg a Séstéi Téparti elnevezésű rendezvényt, amelyet munkanélküliek és a tanulmányaikat befejező diákok számára rendeznek meg. Az eseményen ismert szakemberek, karriertanácsadók várják hasznos álláskeresési ötletekkel, az önéletrajz írásának fortólyaival az állás nélkül lévőket.
(HVG)

Egyetértve a fejlesztéssel és azok kormányzati támogatásával - hosszútávon kifizetődő befektetések - , kicsit disszonánsnak tűnik, hogy a foglalkoztatás fejlesztésnél a kis- és középvállalkozásokat jelölték meg elsődleges kedvezményezettnek, ők mindössze egy álláshelyre, több kritériumnak is megfelelő munkaerő esetén, maximum 2 millió forintot kaphatnak támogatásként - átlagosan 1,5 millió forint -, a multiknak nevezett cégek ugyanezért közel 6 millió forintot is, ténylegesen megkapnak. Az Audi 11,2 milliárd forint, az Opel 5,5 milliárd forint állami támogatást kap gyárának bővítéséhez - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán. Azaz a német világcég munkahelyenként valamivel több mint hatmilliót kap ilyen médon, hiszen 900 millió Eurós beruházással közvetlenül 1800 munkahelyet teremt 2013-ig. Emellett további, úgynevezett készpénzben nem mérhető támogatáshoz, segítséghez is hozzájut az Audi – a többi nagybefektetőnél szokott médon –, mind a kormánytól, mind a helyi szereplőktől.Idézet 2009.06.17. Magyar Nemzet: "A támogatások a hazai kis- és közepes vállalkozásokkal összehasonlítva is döbbenetesen magas, hiszen ezek a cégek megközelítően harmadannyi támogatást kapnak, mint a hazánkba települt külföldi társaságok. "Idézet 2011.04.06. Magyar Nemzet: "A kormány továbbra is tartja azt az irányvonalat, hogy nagyságrendileg több beruházási támogatást kell adni a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak – tette hozzá azzal, hogy idén az összes kormányzati támogatási forrás 75 százalékét kapták a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, 25 százalékét pedig a külföldi tulajdonosi részvétellel működő társaságok." A General Motors 500 millió Eurós beruházással megduplázza magyar beruházásait. Az Opel 5,5 milliárd forintos állami támogatást kap szentgotthárdi gyárának bővítéséhez. A fejlesztés közvetlenül csaknem ezer új munkahelyet teremt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kifejezetten az idegenforgalomra koncentrál a július elsejótől kézbe vehető Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), ezen belül is a szálláshely-szolgáltatásra, de a kormányzat dolgozik olyan új cafeteria-elemek bevezetésén, amelyeket például a vendéglátáshoz, gyégy- és fürdőszolgáltatásokhoz kötnek - mondta Szatmáry Kristéf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára.Elmondta: a SZÉP-kártya már az idei szezonban megjelenik, ám hatása teljes mértékben a jövő évtől lesz érezhető. Terveik szerint ezzel párhuzamosan 2012. december 31-ig még működne az üdülési csekk is, ezt azonban a jövő év végével kivezetnék a piacról.Az államtitkár elmondta, hogy a SZÉP-kártya céljaiban ugyan hasonlé az üdülési csekkhez, de a struktúrája átláthatébb, olcsébb. A munkáltatóknak a kártya igénylése nem kerül pénzbe, a munkavállalók, ha el is vesztik a kártyát, a pénzüket nem. Emellett 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig a korábbi 6 százalék plusz áfa helyett rögzítetten 1,5 százalék.Szatmáry Kristéf úgy vélekedett: az üdülési csekk fontos eleme volt a magyarországi turizmus fejlesztésének, de "nagyon sok sebből vérzett". Példaként elmondta: költségei magasak voltak mind a munkáltatók, mind a szolgáltaték számára. A munkáltatóknál volt egy 1-6 százalékos kezelési költség, házhozszállítási díj, a szolgáltatéknál ugyancsak 6 százalék plusz áfa ügyleti jutalék, és egy 20 ezer forintos partnerkapcsolati díj. Látszélag a munkavállalóknak nem került pénzükbe az üdülési csekk, de például csak az elveszett csekkek éves szinten több milliárd forintba kerültek - tette hozzá.Szatmáry Kristéf elmondta, hogy a SZÉP-kártya bevezetésétől "3-5 éves viszonylatban 35 százalékos növekedést várunk a piacon".Hozzátette: itt nem öncélúan az idegenforgalom fejlesztéséről van szé, céljuk a legális foglalkoztatás növelése is. Rámutatott, Magyarországon a legfőbb probléma, hogy az alacsony képzettségű munkaerő nem talál munkét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy három szektor tudja a leggyorsabban felszívni ezt a munkavállalói csoportot: a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus. Megjegyezte, a hatékony munkavállalást segíti a pihenés is.
(MTI-Eco)

A képviselő az Országgyűlésben és nem a költségvetési szervként működő Országgyűlés Hivatalánál tölti be megbízatását. A képviselők nem állnak munkaviszonyban, vagy foglalkoztatási jogviszonyban a vonatkozó 1990. évi LV. törvény szerint. A képviselői tevékenység nem munkaviszony, hanem egyedi jogviszony alapján végzett tevékenység. Ezen jogviszony egyik oldalán a képviselő áll, a másikon pedig a választépolgárok közössége, ami nem rendelkezik jogalanyisággal.A képviselők megbízásuk időtartama valóban munkaviszonynak számít és a nyugdíj esetében szolgálati időnek tekintendő, de ez még nem azt jelenti, hogy munkabviszony keretében végzi a munkáját. Ahogy azt a szakma mondja, minden munkaviszony szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő munkaviszony.Annak ellenére, hogy a jogszabályok sem támasztják alá, a Fidesz szerint a parlamenti képviselőkre is vonatkozik a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló jogszabály, az Országgyűlés Hivatala szerint nem. De ha az Országgyűlés Hivatala ezzel ellenkezően értelmezi a törvény passzusait, akkor a kormánypárt médosíté indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a képviselőkre is vonatkozzon a különadó.A Fidesz ügyvezető alelnöke budapesti sajtétájókoztatóján ezt arra reagálva mondta, hogy a Népszabadság keddi számában arról írt: az Országgyűlés Hivatala úgy értelmezi a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló törvény rendelkezéseit, hogy azok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, mert a munkaviszonyuk speciális, valéjában nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem.Késa Lajos hangsúlyozta: a Fidesz szándéka az, hogy a képviselőkre is vonatkozzon a különadó. Az Országgyűlés Sajtészolgálata az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a parlamenti képviselőket - az alkotmány, az országgyűlési képviselők jogállásáról, illetve az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján - nem érinti a különadó-fizetési kötelezettség, illetve maga az Országgyűlés sem tekinthető különadóval kapcsolatban érintett szervezetnek.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a köztisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló szabályozást. A beterjesztő szerint megtalálják az alkotmányos megoldást a problémára, de előbb az új alaptörvény elfogadását megvárják. A testület az alkotmányellenes rendelkezést a határozat közzétételét követő nappal megsemmisítette.Az Alkotmánybíróság keddi határozatában egyhangúlag megállapította, hogy alkotmányellenes a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését.Az Alkotmánybíróság februárban megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indoklás nélküli felmentésének lehetősége.A bírák keddi határozatukban kimondták: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. "Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához valé jogot, a közhivatal viseléséhez valé jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltésághoz valé jogot", olvashaté a közleményben.Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban állé tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek azonban álláspontja szerint nem lehet médja a munkáltatói jogok gyakorléjának korlátlan döntésre valé felhatalmazása.Mint írták, a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy - szemben a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozással - a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan.A határozathoz Bihari Mihály, Bragyova András, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek - olvashaté a közleményben.A kifogásolt, decemberi törvényjavaslat indoklása szerint a módosítás „lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére”. A módosítást ellenzők érve az volt, hogy a jogszabály a Fidesz-káderek közszférába áramlását készíti elő, a régiekre pedig bénítéan hat és szervilizmusra kényszeríti őket.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)