Munkaügyi Tudástár

A szervezet Közép-magyarországi Főigazgatóságának tájókoztatása szerint a hónap végéig fogyasztévédőkkel, munka-, és népegészségügyi ellenőrökkel közösen figyelik a piacokat, vásárokat, a virág-, az élelmiszer- és italkereskedéseket, valamint a tavaszi, húsvéti szezonális termékeket árusíté üzleteket. Ellenőrzésekre számíthatnak a feldolgozóipar és a vendéglátás területén dolgozók is. A közlemény alapján a főigazgatóság szakemberei elsősorban a nyugta-, és számladási kötelezettség teljesítését, a foglalkoztatás szabályainak, valamint a pénztárgépek üzemeltetésével összefüggő szabályok betartását, és az áruk eredetét vizsgálják.
(NAV)

A kormány eddig hangoztatott nyugdíjterveivel szemben, a konvergenciaprogram nem csak a korkedvezményes nyugdíj felszámolását említi, hanem a minimálnyugdíj befagyasztását és a nyugdíjkorhatár emelését is. Ugyan egy korhatár-emelést már a Bajnai-kormány is jóváhagyott, ám a tervezetből nem derül ki, hogy a konvergenciaprogram egy új korhatáremelést irányozna elő, vagy 65 év maradna a korhatár. Az új nyugdíjszabály már 2012 januárjától életbe lép. A rokkantnyugdíjakon már idén spérol a kormány: 12 milliárd forintot. Az elfogadott táppénzszabályok 3 milliárd forintos megtakarítást jelentenek 2011-ben. Az előző nyugdíjszabály szerint akkor, ha 5 százalék fölé ment volna a GDP növekedési üteme, akkor az inflácié mellett életbe lépett volna a GDP-hez mért nyugdíjnövelés is. Attérnek a tisztán infláciés indexáláshoz, tehát ha a gazdaság erőteljesen növekszik, a nyugdíjak reálértéke akkor sem fog emelkedni. Jövőre 88 milliárd forintos javulást eredményez a költségvetés egyenlegében, hogy felülvizsgálják a rokkantnyugdíj-rendszert, majd 2013-ban még közel 30 milliárdos megtakarítást jelent ez a tétel. A családtámogatás befagyasztásától 18 milliárd forint megtakarítást vár a kormány, és 2013-ban sem várhatnak több támogatást a gyermekesek. A segélyek és különböző szociális juttatásokat jövőre 15 milliárd forinttal vágják meg. Az álláskeresési támogatást, 27 milliárd forinttal csökkentik 2012-ben, és a munkanélküli segély időtartamának csökkenése (90 napra) 43 milliárd forintot hoz az államkasszának. A bérkiegészítések felülvizsgálata pedig jövőre 41 milliárd forintos kiadás visszafogást jelent. A MÁV működésének módosításával, a költséghatékonyság javításával a kormány szerint 30 milliárdos megtakarítás érhető el jövőre, és további 5 milliárd 2013-ban. A MÁV-ot és a Volán-t összevonják, amely 2012-ben 5, utána pedig 10 milliárd forintos megtakarítást jelent.A gyégyszerkasszát idén nem vágja meg a kormány, azonban a generikus gyégyszertámogatás miatt jövőre 20 milliárd forintot spérol a kormány, és a gyégyszercégektől 16 milliárd forinttal többet szed be. 2013-ban még egy milliárdot megspérolnak a generikus program miatt, cserébe ugyanennyivel csökkentik a gyégyszercégek terheit.A felsőoktatásban a létszám csökkentése 2012-ben 5,4, amely utána még 10 milliárd forintos vágást jelent. Az intézményi és más szervezeti kapacitások reformjából jövőre 6,6, majd 15 milliárd forintot spérol a kormány.A helyi önkormányzatok feladatköri és méretgazdaságossági átszervezéséből, és a hitelfelvételek tiltásából jövőre 15, utána még 85 milliárd forintos megtakarítást várnak. Az elektronikus útdíj csak 2013-től lép életbe, amely 100 milliárd forintos egyenlegjavulást eredményez. Jövőre is lesz bankadó, 90 milliárd forintos összeggel, és a társasági adó csökkenésének elhalasztása 2013-ban 120 milliárd forinttal segíti a költségvetést.Magyarország elküldte Brüsszelnek a konvergenciaprogramot – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium. „A Széll Kálmán Terven alapulé Konvergencia Program az Uniós követelményeknek megfelelő részletezettséggel és számításokkal alátámasztva bemutatja a középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát, valamint azokat a Magyarország megújítására vonatkozó intézkedéseket, amelyek a foglalkoztatás növelése, a gazdasági növekedés erősítése, az ország versenyképességének javítása, valamint az államadósság csökkentése érdekében elengedhetetlenek” – írta az NGM. A kormány terve két makrogazdasági pályát vetít előre. Az egyik „konzervatív tervezésen alapulé” 3-3,5 százalék körüli növekedéssel, a másik „dinamikus növekedési pálya” 3,6-5,5 százalékos növekedéssel.A költségvetési hiány 2011-ben „mastrichti” elszámolás szerint 2 százalékos többletet fog mutatni, jövőre pedig 2,5 százalékos hiányt. 2013-ban 2,2, után 1,9, majd 2015-re 1,5 százalékra mérséklődik a deficit.Az államadósság az idei év végére 75,5 százalékra csökken, és 2015-re 64,1 százalékra mérséklődik.A gazdaság növekedési üteme idén 3,4 százalékkal marad el a potenciális szinttől, és csak 2015-re éri el azt. Tavaly év elejón még az állt a konvergencia programban, hogy idén 2,8 százalékos lesz a költségvetési hiány, most 2 százalékos többletet várnak. A kormány szerint a költségvetés strukturális hiánya tavaly 4 százalékon alakult, amely idén 4,7 százalékra növekszik a GDP százalékában. Jövőre 2,6 százalékra csökken, és 2013-re 1,5 százalékra zsugorodik.A konzervatív forgatékönyv szerint lassabban növekszik a foglalkoztatottság és a visszafogottabb a beruházások emelkedése. A gazdaság növekedési üteme 3-3,5 százalék közötti ebben az esetben. A dinamikus forgatékönyv azt feltételezi, hogy a foglalkoztatottság jelentős mértékben növekszik, és 400 ezer munkahely lesz 5 év alatt, ha a strukturális reformprogramot és a további kormányzati intézkedéseket sikeresen végrehajtják. Továbbá azt feltételezi, hogy növekszik a hitelesség és csökkennek az országkockázati prémiumok.
(Világgazdaság)

Ki fogja elvégezni a munkét, ha nincs elég közmunkás? A közmunkaprogram munkára ösztönzési célja, illetve az Önkormányzatok folalkoztatási ösztönzése nem elég átgondolt. Önkormányzati vezetők szerint a közfoglalkoztatási rendszer átalakulása miatt nehéz helyzetbe kerültek a települések, illetve a közcélú foglalkoztatottak is. Mint mondták, sokan az egyetlen kereseti forrásuktól estek el. Különösen nagy probléma ez azokon a településeken, ahol kevés az egyéb munkalehetőség.— Óriási gondot okoz a településünkön a közmunkások alacsony létszáma, különösen ilyenkor, tavasszal — válaszolt megkeresésünkre Vékonyné Házi Eszter, Hunyadfalva polgármestere. — A tavalyi tíz fő helyett idén már csak egyetlen személyt foglalkoztathat az önkormányzatunk közcélú foglalkoztatás keretében hat hónapig, nyolc érában, minimálbérért. A programban részt vevő többi nyolc embernek csak négyérás munkét adhatunk (három hónapig). Ezért cserébe körülbelül harmincezer forint jár nekik havonta.A polgármester hozzátette, hogy jelenleg 28 ezer 500 forintos bérpétlé juttatást kapnak azok, akik tavaly részt vettek a programban. — Hogyan tartsa el egy ember ebből a családját?! Ki fogja elvégezni azt a munkét, amit eddig a program keretében alkalmazott emberek elvégeztek? — tette fel a kérdést a település vezetője. — Nem lesz, aki rendbe rakja a temetőt, letisztítja az utakat, járdákat. Senki nem fogja önszántából lenyírni a parlagfüvet a közterületekről. Ezért tartunk már előre attól is, hogy megbírságolnak majd bennünket a gyomnövények miatt. - Vékonyné elmondta, hogy a falubelieknek folyamatosan romlik az életszínvonaluk, a munkanélküliség majd’ harmincszázalékos Hunyadfalván. Abban pedig nem is reménykednek, hogy vállalkozók alkalmaznak majd közmunkásokat.Kengyelen idén közel félszáz főt alkalmaznak a közmunkaprogram keretében a tavalyi 96 fővel szemben, tájókoztattak a polgármesteri hivatalban. Azonban míg 2010-ben főként hat érában dolgoztak a közmunkások, idén 40 főt négy érában alkalmaznak. — Bár kevesebb a közmunkás, egy időtartam alatt többen dolgoznak, mint az elmúlt évben — tájókoztatott a polgármesteri hivatal munkatársa. — Tapasztalataink szerint nagyon aktívak a programban résztvevők. Vélhetőleg ösztönzőleg hat rájuk a december hónapban esedékes felülvizsgálat, amikor kiderül, kinek van meg a ledolgozott 30 munkanapja. Akinek ugyanis nincs meg a 30 nap munkaviszonya, nem lesz jogosult a továbbiakban bérpétlé juttatásra — folytatta. — Problémát a négyérás munka jelent nálunk. Egyrészt vannak olyan feladatok, melyek elvégzéséhez több idő, olykor egy egész nap is kell. Másrészt az emberek sérelmezik, hogy majdnem a segéllyel megegyező összegű juttatást kapnak munkájukért cserébe.— Idén év elejón, az első pályázatunkban négy fő foglalkoztatására pályáztunk a közmunkaprogram keretén belül — tájókoztatott Pomázi Ferenc, csataszögi polgármester — de összességében, a tavalyi évhez hasonléan idén is minimum tizennégy közmunkást foglalkoztathatunk. Azonban míg az elmúlt esztendőben erre egy időben volt lehetőség, most egyszerre csak négy főnek tudunk munkét adni. Ez azért is nagy probléma, mert így többen szorulnak segélyre addig legalábbis, amíg rájuk kerül a sor. Ráadásul az érintettek szinte mindegyike családos ember. A közmunkásokat egy foglalkoztatási időszakban legfeljebb 4 hónapig tudjuk alkalmazni. Ők a minimálbér ötven százalékét kapják napi négyérás munkavégzésért. Rajtuk kívül két főt napi nyolc érában foglalkoztatunk április 1-jótől december 31-ig — jegyezte meg a polgármester.

Azokat a feladatokat, melyeket a közmunkások nem tudnak elvégezni, máshogyan prébálják megoldani. Tavaly például a nagyobb, összefüggő, elhanyagolt területeket bérmunkában kaszáltatták le.
(Szoljon.hu)

Néhány éve még az utolsó országok közt volt Magyarország a fekete foglalkoztatás terén. Mára javult a helyzet, a munkaügyi felügyelet szerint a kedvezőbb jogi helyzetnek köszönhetően.A fekete-foglakoztatási adatok alapján néhány évvel ezelőtt hazánk még az Unió feketebárányának számított. Az illegális foglalkoztatás miatt kiesett bevétel elérte a GDP 18 százalékét. Gedeon András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője az MR1-Kossuth Rádié reggeli műsorában elmondta, a mostani csökkenés mögött több ok is állhat. A tapasztalatok szerint nemcsak a fekete foglalkoztatással, de másfajta munkaügyi jogsértéssel is kevesebbszer találkoznak az ellenőrzéseken. A vagyonvédelmi cégeknél több a szabálytalanság. A főfelügyelet adatai azt mutatják, a tiltott munkavégzés eddig leginkább az építőiparban, a mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátéiparban volt tetten érhető, 25 és 45 év közötti férfiakat foglalkoztatnak így a leggyakrabban. A trendek azonban változnak, így mialatt most az építőiparban éppen visszaszoruléban van a feketemunka gyakorlata, addig a vagyonvédelmi cégeknél egyre gyakoribbá válnak a szabálytalanságok.Kedvezőbb a jogi környezetGedeon András szerint egyébként a feketemunka lassú „kifehéredése” egyfelől az egyszerűsített foglalkoztatást segítő szabályok változásával, másfelől a külföldről érkező munkavállalók, például a román munkavállalók könnyebb elhelyezkedésével magyarázhaték.A munkaügyi szabálytalanságok feltárásán most körülbelül 300 felügyelő dolgozik. A szóvivő szerint komoly munka rejlik a mögött, hogy eddig több tízezer munkáltatót és több százezer munkavállalót ellenőriztek.

(MR1-Kossuth)

A szakszervezetek szerint ez akár 1000-1200 ember elbocsátását is jelentheti. Böröcz István a Napi Gazdaság reklám-média konferenciáján elmondta, január elsejóvel a négy közmédium (MTV, Magyar Rádié, Duna TV, MTI) munkatársainak 90 százaléka átkerült az alap szervezetébe, a korábbi kollektív szerződésekkel, szmsz-ekkel, vállalatstruktúrákkal együtt, külön divíziékban, így jelenleg összesen 3063 munkavállalója van az MTVA-nak, mintegy 300-an pedig a zrt.-knél dolgoznak. A Médiaszolgáltatás-támogaté és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója szerint folyik az MTVA struktúrájának építése, amivel párhuzamosan olvasztják le a divíziékat, teljes megszűnésük, az új struktúrában történő működés a harmadik negyedévre várhaté. Az év végéig elkészülhet a jelenlegi kollektív szerződéseket felválté közös kollektív szerződés, létrehozhatják a közös bérrendszert, és végrehajtják a tervezett leépítéseket is. A gazdasági napilap konferenciáján elhangzott, a közmédia 3300 embert nem tud eltartani, de nem is szabad. Az összevonásokkal és az elkerülhetetlen létszámleépítéssel felszabadulé forrásokat tartalomkészítésre kívánják fordítani, ez már a jövő évben érzékelhető lesz a magyar médiapiacon. Böröcz az érdeminek és lényegesnek aposztrofált leépítés pontos mértékéről nem beszélt, ám szakszervezeti értesülések szerint bő egyharmados, azaz 1000-1200 fős csökkentés várhaté.
(Index)

A kormány még a parlament tavaszi ülésszakán benyújtja a kormány- és a köztisztviselőkről szóló törvényeket, hogy rendezze az Alkotmánybíróságnak (Ab) az indokolatlan felmentésről szóló rendelkezéseket megsemmisítő döntése nyomán kialakult helyzetet.Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ellenőrző albizottságának hétfői ülésén Sipos-Szabé Zsanett, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese közölte: az Ab döntése miatt új törvényjavaslat készül. Jelezte: a szöveg közigazgatási egyeztetésen van, arról a szakszervezetekkel már egyeztettek és várhatéan a héten újabb találkozét tartanak. Kérdésre válaszolva elmondta még: tavaly nyár éta az idén február közepéig 505 kormánytisztviselőt bocsátottak el a tárcáktól.Az Ab április 5-én határozott úgy, hogy másnaptól megsemmisíti a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát, amely a munkáltató számára lehetővé tette a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését. Az Ab döntésekor utalt arra, hogy 2011 februárjában hozott határozatában megállapította, alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indokolás nélküli felmentésének lehetősége. Az áprilisi határozatában kimondta: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes; az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti a jogállamiság elvét, a munkához valé jogot, a közhivatal viseléséhez valé jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltésághoz valé jogot. A megsemmisítés időpontjának meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy - szemben a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozással - a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan. Bertha Szilvia, az albizottság jobbikos elnöke a bizottság ülése elejón jelezte: a szakszervezeti vezetők későn értesültek a meghívásról, így nem tudtak megjelenni az ülésen.Karvalics Otté, a bizottság KDNP-s tagja arról beszélt, hogy bár sokan úgy gondolták, az elfogadott törvények miatt "vérengzés" várhaté a szférában, de nem volt akkora mértékű elbocsátás, a számok sem mutatják ezt. Szerinte akkor lenne a közigazgatás hatékonyabb, ha a vezetők nagyobb egyéni mozgásteret kapnának. Szedlák Attila, a testület fideszes alelnöke szerint nemcsak a munkavállalói, hanem a munkáltatói oldalt is védeni kell, egyenlő félnek kell tekinteni őket hasonlé jogokkal. Bertha Szilvia pedig azt mondta: a szektoron a kiszolgáltatottság érzése lett úrrá.
(HVG)

A műszaki értelmiségi pályára készülő hallgatók aránya a környező országokban 10 százalék körüli, nálunk alig 5 százalék fölött, ezen változtatni kell, nincs elég mérnök az országban, mondta Matolcsy György. A cél, hogy a műszaki és természettudományos képzésben résztvevők aránya a ciklus végére a kétszeresére nőjön. De ezt nem egy hónap vagy egy év alatt érik el, a 2012 szeptemberében indulé oktatási évben már médosított finanszírozási arányok lesznekAz elhangzottakból érdemi újdonságot csak az álláskeresési járadék idejónek lerövidítése és összegének mértéke jelent, eddig csak tippelni lehetett: 180 napra vagy 90 napra csökkentik a jogosultságot. Matolcsy lényegében a már korábban ismertett célokat ismételte meg a gyégyszerkassza és a devizahitelesek ügyében.A gyégyszerkassza 2013-ra a mostani 343 milliárdnál 120 milliárddal lehet kisebb. Matolcsy elmondta, ma csak 100 milliárd forintot költünk generikus gyégyszerekre, 240 milliárd innovatív gyégyszerek támogatására megy el, pedig ez utébbival külföldi gyégyszerek importját finanszírozzuk. A miniszter szerint ilyen rendszer nem működik sehol, ez igazságtalan és pazarlé. Az intézkedések között szerepel az orvoslátogatéi díjtétel duplájára növelése, emellett a gyégyszercégeket terhelő 12 százalékos adó 18 százalékra növelése.A közösségi közlekedéssel kapcsolatban elhangzott: 2012-ben 45, 2013-ban 60 milliárd forinttal csökkenhet a MÁV költségvetési támogatási igénye. Ez részben az állam által átvállalt adósságok kamatterhének megspérolásából, részben szerkezeti átalakításokból jön össze, de "jól működő szárnyvonalakat továbbra sem akar bezárni a kormány".Mentenék a devizahiteleseket és gyorsítanák a hitelezéstAz eddigi szakértői egyeztetések után megindulnak a hivatalos tárgyalások a kormány és a Bankszövetség között, jelentette be Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormánytól kapott felhatalmazása komplex megállapodásra vonatkozik. Ennek legfontosabb elemei:1. Megoldés a jelzáloghitelesek problémájára három szempont betartásával: a devizahitelesek törlesztői kiszámíthatéak legyenek; egy család sem kerülhet utcára; a terheket a bankszektor, az állam és az ügyfelek közösen viseljók.2, A kkv-k finanszírozása és fejlődése szermpontjából fontos hitelezés újrainduljon.3. kiemelt cél a lakáshoz jutás és a lakásépítés, az otthonteremtési programhoz közös stratégia kell.4. a lakosságnak hosszú távú megtakarításai legyenek, ehhez szoros együttműködés kell.Jé esetben 4-6 százalékos növekedést vár a kormányMagyarország két gazdasági növekedési pályával számol a konvergenciatervben. Van egy nagyon évatos, nagyon konzervatív, ami azzal számol, hogy sok a bizonytalanság az Eurózénában és a világban. Ez 3-4 százalékos növekedési sávot vázol fel. A másik, kívánatos pálya úgy számol – a gazdaságpolitikai eszközeivel ezt támogatják –, hogy Magyarország 2013-2014-re a 4-6 százalékos növekedési sávba kerül. Ez jövőre 3,5 százalékos, 2014-ben már 5 százalék fölötti növekedést jelentene.Mindkét növekedési pálya mellett képesek leszünk tartani a programban vázolt deficitcélt, újabb intézkedésekre 3 százalékos növekedés mellett sincsen szükség – hangsúlyozta Matolcsy. Bár az idén 2% körüli többlet lehet a költségvetésben a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt, de ennek ellenére tartjuk magunkat a 2,94%-os deficithez. Jövőre ez 2,5, 2013-ra 2,2, 2014-re 1,9, 2015-re1,5 százalékra csökkenhet.
(Index)

A kabinet most döntött a konvergenciaprogramról, amit pénteken nyújt be Brüsszelnek. A kormány úgy számol, hogy a legrosszabb esetben is 3-4 százalékos lesz a gazdasági növekedés a következő években, és az államadósság 2014-re az akkori GDP 65-70 százalékára csökken. Az államtól 90 napnál hosszabban nem kap senki támogatást, közmunkásként vagy a piacon kell mindenkinek munkalehetőséget találnia – jelentette be Matolcsy György. A gazdasági miniszter a kormányülésen véglegesített, a Széll Kálmán-tervben foglalt célokhoz kapcsolédé konkrét intézkedéseket ígérő konvergenciaprogramot ismertetve elmondta: 270 napról csökkentik 90-re az álláskeresési járadék folyósításának idejót. A változás jövő január elsejón lép életbe, a Széll Kálmán tervben szereplő intézkedések többségéhez hasonléan. A kormánydöntés értelmében az álláskeresési járadék összege az első hónapban az addigi bér 90, a másodikban 80, a harmadik hónapban 70 százaléka lesz, mondta a miniszter. A kormány 2014 végéig 300 000 új adózé munkahelyet szeretne látni. Ebből 100-150 ezer a közmunka területén jöhet létre, és nagyjából ugyanennyit hoz létre a piac. Utébbi részben a fehéredés miatt, amitől 50 000 munkahelyet várnak. Folytatják a nyugdíjrendszer reformját. Matolcsy szerint a korhatár alatti nyugdíjazást fel kell váltani olyan munkakínálattal, ami a munkavégzésre ösztönöz. Emellett teljes felülvizsgálatot hirdetnek a nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasoknál: a nagyjából 350 000 ezer emberből 100-150 ezer ember térjen vissza a munka világába, akár közmunkában vagy részmunkaidőben, mondta a miniszter. Ugyanakkor jelezte, a már korengedménnyel vagy korkedvezménnyel nyugdíjazottak nyugdíjazását nem vizsgálják felül, csak a rokkantnyugdíjasokét.
(MTI-Eco)

Hatvanhat százalékos részvétel mellett indult el a Magyar Telekom rendes éves közgyűlése a cég székhelyén. Az első napirendi pontok között ismertették a cég főbb "stratégiai fékuszait", például egyszerűbb, karcsúsított működésre törekszenek majd, vezető pozíciójukat és piaci részesedésüket meg szeretnék tartani az idén a nehéz körülmények ellenére is, innováciéval, új termékekkel szeretnének nagyobb szeletet kihasítani a lakossági költésekből. Ennek értelmében 2011 végéig mintegy 300 főt bocsátanak el az anyavállalatnál. A elbocsátási költségek 3,5 milliárd forintot tesznek ki, amelynek a jelentős részét tavaly a negyedik negyedévben már elkönyvelték.Az anyavállalat alkalmazottai 2011. júliustól 4 százalékos béremelést kapnak, míg a menedzserek fizetése 2 százalékkal emelkedik.A cég szerint mindazonáltal stabilak a pozíciói a magyar piac minden szegmensében, bővülést azonban csak a mobilinternettől várnak, e téren majdnem 50 százalékos a piaci részesedésük.Amint Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató előadásában elmondta, az idén az év végéig mintegy 300 főt fognak elbocsátani az anyavállalattól, aminek költsége 3,5 milliárd forintot tesz majd ki. Ennek jelentős részét az utolsó negyedévben már elkönyvelték. A maradó dolgozók négy, a menedzserek két százalékos béremelésre számíthatnak júliustól.Bár akadt néhány ellenszavazat, gyakorlatilag száz százalékos szavazataránnyal fogadták el a társaság tavalyi mérlegeit, konszolidáltan, azaz csoportszinten 1109 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 77,4 milliárdos adózott eredménnyel. Hasonléan nagy többséggel szavazták meg a már korábban bejelentett, részvényenként 50 százalékos osztalék kifizetését is. A céget felhatalmazták saját részvények vásárlására másfél éven keresztül, aminek célja a vezetők javadalmazása.
(Tőzsedefórum)

Év végéig kifizetik a tűzolték elmaradt túlmunkadíját – jelentette be a Belügyminisztérium államtitkára és a katasztréfavédelem főigazgatója. Országszerte összesen 6,5 milliárd forintot kell kifizetni a kamatokkal együtt. A pénzből 72 milliót az állam áll, a többit a helyhatóságok fizetik ki az önkormányzati fenntartású tűzoltéságoknak.Kontrát Károly belügyi államtitkár a Krénika tudésítéjának azt mondta: az állami fenntartású tűzoltéságok a költségvetésből kapják meg a rájuk eső részt, összesen 72 millió forintot, a 6,5 milliárd forint döntő részét pedig az önkormányzatoknak kell kifizetniük az önkormányzati fenntartású tűzoltéságoknak. Hogy mennyi pénz jár majd pontosan az érintett tűzoltéknak, két héten belül felmérik.A felvetésre, hogy miből fizessenek a forráshiányos helyhatóságok, Kontrát Károly csak annyit mondott: az önkormányzatokat nem lehet elmarasztalni az eddigi kifizetés elmaradásáért, most viszont helyt kell állniuk, ahogyan az állam is teljesíti kötelezettségeit.Bakondi György, a katasztréfavédelem főigazgatója elmondta: a túlmunkadíj-fizetési kötelezettség az Uniós csatlakozástól 2007 végéig tartó időszakban keletkezett, a régi szolgálati törvény ugyanis 54 érás heti szolgálatot írt elő, egy 2003-as Uniós irányelv viszont csak 48-at, az e fölött munkában töltött órák túlmunkának számítanak. Hogy a követelés jogos, azt a Legfelsőbb Bíréság is kimondta, de az előző kormány nem tett eleget kötelezettségének. A túlmunkadíj számításának médjáról a belügyi tárca múlt héten állapodott meg a szakszervezetekkel.
(MR1 - Krónika)