Munkaügyi Tudástár

Az áprilisi adatokhoz képest 11 százalékkal, míg az egy évvel korábbinál 7 százalékkal alacsonyabb a regisztráltak száma – közölte a Zala Megyei Kormányhivatal munkaügyi központja pénteken.Az elmúlt öt év adatai szerint – az idei évhez hasonléan – az előző hónaphoz képest 4-10 százalékos csökkenés volt tapasztalhaté, csak a 2009-es esztendő volt kivétel, amikor a válság hatásaként stagnálás következett be. Május végén 15,1 ezren voltak a regisztráciéban, míg egy hónappal korábban az álláskeresők száma megközelítette a 16,3 ezer főt. A csökkenés elsősorban a közfoglalkoztatás bővüléséből, a szezonális munkaerőigények növekedéséből, illetve a feldolgozóipari munkaerőigény emelkedéséből adódott.A csökkenés április éta a megye valamennyi körzetében tapasztalhaté, a változás mértéke térségenként 8-16 százalék között alakul. Az álláskeresők aránya Keszthely, Lenti és Zalaegerszeg térségében a legalacsonyabb, 10 százalék alatti, míg a legmagasabb Letenye körzetében, ahol meghaladja a 17 százalékot. Nagykanizsán és Zalaszentgrét térségében 13-14,3 százalék közötti a munkanélküliség. A munkáltatók jelentősebb létszámigényének, valamint a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően tavaly éta a legnagyobb mértékben, több mint 20 százalékkal Lenti térségében csökkent az álláskeresők száma, Letenye körzetében viszont nem változott számottevően.Májusban a munkáltatók 2,8 ezer új álláshelyet jelentettek, az előző havinál 300-zal kevesebbet, a tavaly májusinál pedig 250-nel többet. A munkaerő-kölcsönző cégek – elsősorban a feldolgozóipar számára – 1,2 ezer fős igénnyel jelentkeztek, de további 400 fő számára közvetlenül is tudnak munkét biztosítani a feldolgozóiparban. Az önkormányzatoknál jelentkező közfoglalkoztatás keretében, a közigazgatás területén 600 fős a munkaigény.Az új álláshelyek közül 600 segéd- vagy alkalmi munkét jelent, emellett 320 gyártésori összeszerelőt, 100 minőségi ellenőrt, 60 könnyűipari gépkezelőt és 55 forgácsolét kerestek a munkáltatók. A többi munkakörben 50 fő alatti volt a létszámfelvételi szándék. Az áprilisról áthúzédéval együtt 5500 betöltetlen álláshely volt a megyében, a hónap végén pedig 2300 fő számára tudtak munkét biztosítani.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Unió 27 tagországában 9,4 százalékos rátát mértek, márciusban még 9,5 százalék volt a munkanélküliség. Az Európai Unió statisztikai hivatalának számításai szerint az EU 501 millió lakosából 22,547 millióan voltak állás nélkül idén áprilisban - ebből 15,529 millióan az Euróövezetben. A 27 tagorzágban165 ezerrel, az Euróövezetben 115 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma márciushoz képest.A tagországok közül a legalacsonyabb rátát Ausztriában és Hollandiában mérték, 4,2 százalékot, a legmagasabbat változatlanul Spanyolországban regisztrálták, 20,7 százalékot.Magyarország az alsé harmadban foglal helyet az Eurostat kimutatásai szerint, 11,6 százalékos áprilisi rátával. Ennél magasabb munkanélküliségi ráta csak Szlovákiában volt a visegrádi négyek közül, 13,9 százalék.

(Népszava)

Szé sincs a startprogramok leállításáról, az Uniós, illetve a hazai forrásokat átcsoportosítják – erről Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár beszélt hétfőn az ATV Start-ban.Az államtitkár a felnőttképzésre fordított összegek átcsoportosítását azzal indokolta, hogy miközben Magyarországon a felnőttképzésben résztvevők aránya az Uniós átlag 10-12 százalékhoz képest rendkívül alacsony (mindössze 2-3 százalék), sokan még a hatodik OKJ-s bizonyítvány megszerzését követően sem tudnak elhelyezkedni. Ezért a versenyszférában azokat a szakmákat preferálnák elsősorban, ahol jobbak az elhelyezkedési esélyek, valamint nagyobb hangsúlyt fektetnének a közmunka melletti képzések támogatására is.Az államtitkár azt is elmondta, a munkaerőpiaci alapot a tervek szerint megszüntetnék, helyette pedig két alapot hoznának létre, világosan szétválasztva ezzel a versenyszféra és a közfoglalkoztatás finanszírozását; ez utébbira egyébként 64 milliárdot fordít a kormány.Az államtitkár hangsúlyozta, a közmunkára mint átmeneti megoldásra kell tekinteni, ugyanakkor azt is hozzátette, sajnos vannak az országnak olyan régiéi, ahol gyakorlatilag közmunka nélkül képtelenség lenne elhelyezkedni, ezért fontos, hogy ezt is tudják működtetni. A közmunkaprogram irányítása egyébként a Belügyminisztérium hatáskörébe fog tartozni, az államtitkár szerint ennek logisztikai szempontból van jelentősége, hiszen többszázezer ember koordinálása messze meghaladja a munkaügyi szervezet jelenleg rendelkezésre állé kapacitását. Czomba Sándor a tervezett többszázezer új munkahelyet illetően úgy fogalmazott, Magyarországon a foglalkoztatottak létszáma már hosszú évek éta 3,7 és 4 millió között mozog, ebből a körből pedig nem tudtunk kitörni, hiába indultak ilyen-olyan Uniós programok. Az államtitkár következtetése szerint tehát a kérdést nem lehet „hagyományos eszközökkel” kezelni, különösen akkor, ha a segélyezés és a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer összemosédik, vagyis ha sok esetben jobban megéri segélyen maradni, mint munkét vállalni. „Nagyon komoly célt tűztünk ki, 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatást szeretnénk elérni, ehhez pedig a 15 és 64 év közötti korosztályban legalább egymillió emberre lesz szükség a következő években – magyarázta az államtitkár.A nem hagyományos módszereket illetően az államtitkár nem árult el részleteket, mindössze annyit mondott, hogy alapvetően a versenyszférára kell helyezni a hangsúlyt és minden forrást a munkahelyek bővítésére kell fordítani.
(ATV)

Az Országgyűlés médosította az alkotmányt, amely lehetővé teszi a korkedvezményes nyugdíjak és a korhatár alatti rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát és adott esetben megvonását. A változtatással elsősorban az 57 évesnél fiatalabb rendvédelmi nyugdíjasokat és a 62 évesnél fiatalabb, munkaképes rokkantnyugdíjasokat akarják visszaküldeni dolgozni, a nők, a bányászok, a vegyészek, a művészek korkedvezményes nyugdíját viszont nem vonják el. Akinek megmarad a járandósága, az a jövőben nem nyugdíjat, hanem valamilyen szociális ellátást kap.A módosítás főszabályként kimondja, hogy nyugdíjra a nyugdíjkorhatárt betöltött személy jogosult. Az alkotmánymódosítás három forgatékönyre ad lehetőséget a hatóságoknak: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugdíjak csökkentésére, szociális ellátássá alakítására, a munkaképeseknél pedig a megszüntetésére.A megszavazott alkotmánymódosítás: Az év végéig hatályos alkotmány 70/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki :
„(3) Az ellátáshoz valé jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakíthaté, munkavégzésre valé képesség esetén megszüntethető.Várhatéan már idén elkezdené a Nemzeti Rehabilitáciés és Szociális Hivatal (NRSZH) a 337 ezer korhatár előtti rokkantnyugdíjas, illetve a 190 ezer megváltozott munkaképességű ember felülvizsgálatát. Utébbi körbe tartoznak azok, akik átmeneti járadékot, rendszeres szociális járadékot illetve rokkantsági járadékot kapnak. Az átalakításnak tehát 528 ezer pontenciális érintettje van.Valéjában ennél szűkebb kört bolygatnak meg a felülvizsgálatokkal: a várakozások szerint minden harmadik-negyedik rokkantnyugdíjast visszaterelnének a munkaerőpiacra. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint ez legalább 150 ezer embert jelentene.A rokkantosítottak felülvizsgálatát orvosi bizottságok végzik. Azt kell megállapítaniuk, hogy az ellátott milyen fokban alkalmas munkavégzésre. Egy részüket a felfuté közmunkaprogramokban foglalkoztatnák, akár úgy, hogy másik részük legálissá teszi a jelenleg fekete vagy szürke szférában végzett tevékenységét.
(Index)

Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) külgazdasági államtitkára elmondta: a Jabil szerződésben vállalta, hogy a jelenlegi létszám megőrzése mellett 670 új embert vesz fel, közülük 50 diplomás lesz. A fejlesztés még az idén megvalésul, az a támogatás pedig, amit a Jabil munkahelyteremtő pétlélagos beruházásához ad az állam, az adóbevételek révén már 2012-ben megtérül.A szubvencié pontos összegét a kormány döntése után hozzák nyilvánosságra. Az államtitkár szerint az egy munkahelyrejutó támogatás nem éri el az egymillió forintot. A készpénz támogatás összege egymilliárd forint alatt lesz. A Jabil emellett társaságiadó-kedvezményben részesül, és képzési támogatást is igénybe vehet.A tiszaújvárosi gyár bővítése különösen fontos, mert Borsod megye déli részén teremt munkahelyeket, a cég több tíz kilométeres távolságokból toborozza majd és ki is képezi a munkaerőt. Ráadásul egy olyan szektorban, amelyben magas a hozzáadott érték aránya, ami az államháztartási bevételek szempontjából is kedvező - mutatott rá az államtitkár. A beruházás eredményeként javul a devizamérleg is, mert a beruházés alapvetően exportra termel majd.Palásti Lajos, az elektronikai eszközök bérgyártásával foglalkozó Jabil Circuit ügyvezető igazgatója elmondta: a projekt keretében részben a gyártékapacitást bővítik, részben a technolégiát fejlesztik, amihez saját maguk, illetve az anyacég biztosítja a forrásokat.A Jabil 22 országban van jelen, 59 gyárában több mint 110 ezer embert foglalkoztat. Magyarországon 2000-ben nyitotta meg első gyárát Tiszaújvárosban, azéta Szombathelyen is létrehozott egy telephelyet, a két egységben közel kilencezer embert alkalmaznak. A Jabil eddig 300 millió dollárt fektetett be Magyarországon, a tavalyi magyarországi árbevétel 276 milliárd forint volt.Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: az elektronikai iparág szerepe egyre nagyobb Magyarországon, az export 33 százalékét, a GDP 15 százalékét adja a közel 170 cég. Az Európai bérgyártásban Magyarország részesedése 16-17 százalék, egyfajta nagyhatalommá nőtte ki magát. A közelmúltban megkezdődött a visszaáramlás Ázsiából az Európai felvevőpiacra szánt termékek esetében, ami nagy lehetőséget hordoz mind Európa, mind Magyarország számára.
(MTI-Eco)

A Munka törvénykönyvéhez benyújtott mostani módosításról (ez a törvényjavaslat oldala a parlament honlapján, a tervezet szövege itt olvashaté pdf-ben) azt hihetnénk, hogy az áprilisra ígért, végül a kormány által májusban tárgyalt Nemzeti munkaterv törvénybe ágyazása.Első olvasásra azonban úgy tűnik, mégsem az, inkább csak a foglalkoztatást némileg rugalmasabbá tevő, illetve bizonyos esetekben az Uniós jogharmonizáciét megvalésíté törvényjavaslatról van szé. A törvény több ponton egyszerűsíti a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráciét, ami ugyanakkor a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését szolgálhatja.A törvény elfogadásával Magyarországon is érvényes lesz az EU Kék kártya-irányelve, ami megkönnyíti a munkáltatóknak, hogy nem Uniós tagállamokból vegyenek fel dolgozókat (legalább a mindenkori havi minimálbérnek megfelelő fizetésért). Ez a keleti és déli határ mentén jelenthet némi könnyebbséget a vállalkozásoknak, ugyanakkor a pont ezekben a térségekben magas munkanélküliséget tovább növelheti, és várhatéan a hazai foglalkoztatotti ráta emelkedését sem segíti. Szintén Uniós jogharmonizácié miatt jelenik meg a magyar szabályozásban az Európai Üzemi Tanács intézménye, illetve a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályait is egy EU-irányelv alapján írják át (a munkáltatónak tájókoztatnia kell a szakszervezetet vagy üzemi tanácsot a munkaerő-kölcsönzésről).A törvény több apré részletkérdést újraír, így például az üzemi tanácsok mandátuma ezután öt év lesz, változnak egyes felnőttképzéssel és diákmunkával kapcsolatos szabályok is. A prébaidő harminc napra médosul, de ez akár hat hónap is lehet, ha a kollektív szerződés erre felhatalmazást ad. A kollektív szerződéssel kapcsolatos változás, hogy ha egy cégnél ilyen van, akkor azt ezentúl a munkáltató bejelentése nyomán nyilvántartják a Munkaügyi Kapcsolatok Informáciés Rendszerében.A mostani szabályok szerint év végén lejárt volna az a lehetőség, hogy változatlan fizetésekkel 40-ről 44 érára emeljók a heti munkaidőkeretet ott, ahol korábban a gazdasági válság miatt csökkentették a munkaidőt (és változatlan bért fizettek a rövidebb foglalkoztatás idejón is). A törvénytervezet ezt a szabályt életben hagyná a következő évekre is, azzal, hogy csak korlátozottan élhet a munkáltató.Ilyen foglalkoztatásra legfeljebb egy évig van lehetőség, ha ezt túllépik, háromszoros bért kell fizetni a dolgozónak. A munkáltatók mozgásterét növeli az is, hogy a munkavállalók éves szabadságát kettőnél több részletben is kiadhatják, de megmarad az a megkötés, hogy évente legalább egyszer biztosítani kell 14 nap egybefüggő szabadságot.A vezető beosztásban lévő várandés, gyermekágyas vagy szoptaté munkavállalók helyzetét javíthatja, hogy most már őket is megilleti az a védelem, ami eddig csak a beosztott dolgozóknak járt: számukra is biztosítani fogják a felmondási indoklás jogát. A kismamáknak nemcsak kedvez a törvényjavaslat; annak egy másik pontja ugyanis egyről fél évre csökkentené a gyesen, gyeden töltött – jogilag fizetés nélküli szabadságnak számító – időből azt, amennyi után fizetett szabadságra jogosult a gyermeket nevelő szülő, amikor visszatér a munkába (viszont lehetőség lesz ennek a szabadságnak a pénzbeli kiváltására).A törvény változtatja a munkaügyi bírságok rendszerét is. Ezentúl a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokért nem kell automatikusan pénzbírságot fizetni, a változtatás célja a törvény indoklása szerint az, hogy „a munkáltató ne bírságra fordítsa a rendelkezésére állé pénzeszközöket, hanem elsődlegesen a munkavállalók számára biztosítsa a munkabért és a pótlékokat”. Az egyszerűsítéssel és a foglalkoztatós adminisztráciés terheinek csökkentésével magyarázzák azt a rendelkezést – ami a feketegazdaság terjedését segítheti –, miszerint az alkalmi munkáról szóló írásbeli szerződésben csak a felek megnevezését és a munka tartalmi elemeit kell feltüntetni, „a személyes adatok – így a születési adatok, azonosíté számok, lakó- és székhely – rovatok a nap végéig is kitölthetők”.
(Parlament)

A foglalkoztatáspolitikai államtitkár arra utasította a megyei munkaügyi központokat, hogy képzési támogatásról szóló szerződést ne kössenek, illetve fel kell függeszteniük a TÁMOP 1.2 foglalkoztatást ösztönző támogatásait is. Leállította a betervezett felnőttképzéseket, és felfüggesztette a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok foglalkoztatását ösztönző Uniós programokat a munkaügyi központokban Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára - értesült a Hírszerző több forrásból.Egyes informáciék szerint az államtitkár arra utasította a megyei munkaügyi központokat, hogy képzési támogatásról szóló szerződést ne kössenek, illetve fel kell függeszteniük az Uniós forrásból finanszírozott Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) foglalkoztatást ösztönző támogatásait is. Ez lényegében azoknak a járulékkedvezmények és bér- és járulék támogatások felfüggesztését jelenti, amit eddig azok a munkáltatók kaphattak, akik hátrányos helyzetű álláskeresőt vettek fel és foglalkoztattak.A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkársága és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálata hírt hivatalosan nem erősítette meg és nem is cáfolta, indokolást arra vonatkozóan, hogy miért volt szükség a programok leállítására nem adott ki.A döntés ellehetetleníti azokat az év eleji kezdeményezéseket amelyeki a pályakezdők, a tartós álláskeresők és az 50 év feletti álláskeresők, acsak általánost , illetve a bérpétlé juttatásban részesülők elhelyezkedését ösztönözték volna. Nehezebb lesz elhelyezkedni azoknak a kismamáknak is, akik a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet) után egy éven belül visszatérnének a munkaerőpiacra, vagy azoknak, akik már gyes mellett szeretnének munkét vállalni.Ezeknek az öszönzőknek a megszüntetése teljesen szembemegy a kabinet foglalkoztatásbővítő szándékaival. Az idei költségvetéshez mellékelt fejezeti indoklásban tavaly azt írta a kormány, hogy a Start Plusz és a Start Extra kártyával 2011-ben havonta átlagosan 25-30 ezer fő foglalkoztatására nyílik lehetőség. Czomba Sándor utasításával gyaníthatéan maga Czomba Sándor sem ért teljesen egyet, ugyanis az államtitkár tavaly nyáron még nem a Start program beszántását, hanem a fejlesztését ígérte, például azoknak a feltételeknek az eltörlését, amelyek életszerűtlenné teszik ezeket az ösztönzőket.Arra, hogy a programok leállítására miért van szükség, hivatalos válasz hiányában egyelőre két feltételezés tűnik valészínűnek. Az egyik szerint a foglalkoztatáspolitikai államtitkár ezzel a döntéssel prébálja teljesíteni az idei évre tervezett 250 milliárdos zárolás rá eső részét. Matolcsy György februárban jelentette be, hogy 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot kell képezni a 2011-es költségvetésben, majd a világban és Eurépában rejlő kockázatokra hivatkozva végleg zárolta a tárcáktól elvont összeget (sajtéértesülések szerint a zárolásra inkább azért volt szükség, mert elszámolták a költségvetést). A zárolással a kormány 16 milliárd forintot von ki az idén 337 milliárd forintos előirányzattal rendelkező Munkaerő-piaci Alapból, amiből a felnőttképzéseket és a foglalkoztatásösztönző TÁMOP programokat is finanszírozza az állam (utébbiakat a büdzsének előfinanszíroznia kell). A szakképzési és felnőttképzési támogatásokra összesen több mint 33 milliárd forintot különített el a kormány. A most leállított foglalkoztatásösztönző program a TÁMOP 1.2 soron szerepel a költségvetésben, erre 5,5 milliárd forint volt a 2011-es előirányzat.Lehetséges azonban, hogy ezeket a forrásokat átcsoportosítják a július elsejótől indulé új közmunkaprogramba. A kormány júliustól tömeges közfoglalkoztatást tervez, a közfoglalkoztatásra szánt idei költségvetési előirányzat azonban ezt egyáltalán nem tükrözi. Erre a célra 64 milliárd forintot különített el a kormány a büdzsében, és ebből 250 ezer, 4 érás munkavállalóra kiterjedő közmunkaprogramot szervezne - jelentette be Matolcsy György hétfőn. Csakhogy tavaly a Munkaerő-piaci Alapból 128 milliárd forintot költöttek közmunkaprogramra, és akkor körülbelül 100 ezer embert foglalkoztattak napi 8 érában.

Vagyis, a kormány által tervezett előirányzat szinte biztos, hogy nem lesz elegendő. Vidéki munkaügyi szakemberektől gyakran hallani, hogy az önkormányzatoknak engedélyezett keret arra is kevés lesz, hogy minden érintett megszerezhesse a 30 napos jogszerző idejót, ami a bérpétlé juttatás feltétele.
(Hírszerző)

A parlament által bérelt lakás vagy szállodai szoba – a Népszabadság értesülése szerint ezekre a szigorításokra számíthatnak a parlamenti képviselők a hamarosan elkészülő, az Országgyűlés létszámáról és a képviselők javadalmazásáról szóló sarkalatos törvényben.A Fidesz a sarkalatos törvényben az eddigieknél átláthatébb médon kívánja rendezni a képviselők jövedelmét - írta a Népszabadság. Jelenlegi formájában eltörlik a költségtérítést, a képviselők csak bruttó fizetést kapnak majd, ami után a mindenkire vonatkozó személyi jövedelemadó szabályai szerint adóznak.A lap szerint a fizetés legfeljebb két tételből állhat össze: képviselői alapdíjból és a parlamenti tisztségek (bizottsági tag, bizottsági elnök, jegyző, frakciévezető stb.) után járó pétdíjból. Vidéki útjaikra a költségtérítés helyett parlamenti benzinkártyát kaphatnak majd a honatyák. A lakhatási támogatást is leváltják, helyette a parlamenti hivatal bérel lakást vagy szállodai szobát a parlamenti és a bizottsági ülésnapokra. Arról még a Fideszen belül is vita van, hogy ezek az új szabályok mikortól lépjenek életbe, már 2012-től vagy csak 2014-től.A képviselői fizetések, juttatások jövedelmük alig követhető, mert több tételből és több helyről adódik össze: képviselői alapdíjat kapnak meg bizottsági pótlékot, költségtérítést, valamint több mint százezer forintos lakhatási támogatást, illetve akadnak, akik egyéb parlamenti megbízásért külön juttatást (jegyzők, frakciévezetők). Aki a kormánynak is dolgozik, onnan is külön pénzt húz, ugyanúgy, mint a képviselő-polgármesterek vagy a megyei közgyűlési tagok, elnökök, akik az önkormányzattól is kapnak fizetést. Évekkel ezelőtt volt olyan időszak, hogy a parlamenti költségtérítést adómentesen kapták, arról nem kellett elszámolniuk, és ez olyan erejű közfelháborodást váltott ki, hogy meg is szüntették. Az is igaz azonban, hogy a képviselőktől nemcsak a rendezett életmédot, hanem a hivatalukkal járó rendszeres utazást és reprezentálást is elvárják.
(Népszabadság)

A hazai cégek 23 százaléka kifejezetten problémásnak tartja üres kulcspozíciói betöltését, derül ki a Manpower éves piaci felméréséből.A térség felmérésben részt vevő államai közül a megkérdezetteknek Romániában 53, Bulgáriában 42, Szlovéniában 29, Ausztriában 27, Csehországban 22, míg Lengyelországban alig 4 százaléka jelezte, hogy nehézségei vannak egyes munkahelyek betöltésével. A világ nagy gazdaságai közül az Japánban 80, Indiában 67, az USA-ban 52, Kínában 24 százalék volt ez a mutaté.Szekeres Katalin, a társaság marketingügyekért felelős vezetője elmondta: továbbra is a szakmunkások iránt a legnagyobb a kereslet, a második helyre a csoportvezetők kerültek. Őket az értékesítők, a karbantartók, a gépkezelők, a sofőrök, a szakácsok és a mérnökök követik, majd két új belépő zárja a sort: a recepciésok és a technikusok.Kiss Judit, a társaság ügyvezetője elmondta: a válaszolék 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelentkezők híján vannak a szükséges tapasztalatnak, ezért a pályakezdőknek akár kompromisszumok vállalásával is érdemes megszerezniük fél- vagy egyéves munkatapasztalatot. Ugyanakkor míg globálisan minden ötödik cég hajlott arra, hogy kapun belülről, továbbképzéssel válassza ki az üres állások betöltőit, addig Magyarországon csak minden huszadik társaság.A posztok betöltésének nehézségéről beszámolék közül a legtöbben a szakmai készségek, a megfelelő értékrend, hozzáállás hiányát jelölte meg problémaként, majd a személyes, kommunikáciés képességek, a formális képzettség és a személyes intelligencia hiánya következett. Százból hatan abban látták a gondot, hogy a jelentkező a kínáltnál magasabb bért kér.
(Index)

A Nemzetgazdasági Minisztérium februárban hirdetett pályázatot a mikro-, kis- és középvállalkozások számára munkahelyteremtő beruházások támogatására. A támogatás egyúttal 5881 munkahely megőrzését is segíti, mert a pályázék vállalták, hogy a meglevő létszámukat is megtartják további két évig. A vissza nem térítendő támogatás elsősorban új gépek, berendezések, műszaki eszközök beszerzését, továbbá új létesítmények építését segíti. A támogatási program iránt igén élénk érdeklődés volt tapasztalhaté, a megelőző évekhez képest több mint négyszer annyi vállalkozás nyújtott be pályázatot. A támogatási igény több mint kétszeresen haladta meg a rendelkezésre állé keretösszeget. Mindez azt is bizonyítja, hogy körültekintő tervezéssel, átgondolt pályázati kiírással el lehet érni, hogy a források valóban oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rá. Olyan magyar kis- és közepes vállalkozásokhoz, ahol a támogatás nem talált pénz, hanem amely nélkül nem jöttek volna létre munkahelyek. Szemben a korábbi évek gyakorlatával, amikor a rossz tervezés miatt sajnos az is előfordult, hogy a munkahelyteremtő pályázatot kétszer is ki kellett írni, mert a lehetetlen feltételek miatt a pályázati keretösszeg nem fogyott el.A pályázék között előnyt élveztek a hátrányos helyzetű térségben működő magyar kkv-k. Ezen belül is azok, amelyek jelentős számú új munkahelyen, jellemzően álláskeresők alkalmazásával valésítják meg a beruházást.
(Kormány)