Munkaügyi Tudástár

Nem indulhat közbeszerzésen és elveszíti az állami támogatásokat az a vállalkozás, amelyik nem kompenzálja az adóváltozások veszteseit. Lényegében ez a következménye annak, ha a parlament elfogadja a bérkommandé hétfőn benyújtott és a parlament gazdasági bizottsága által támogatott törvényjavaslatát.Az intézkedés lényegében minden munkavállalót, aki bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keres, mert a januártól hatályos szja-átalakítás csak e szint fölött dobta meg a nettó fizetéseket.A törvényjavaslat úgy médosítja a Munka Törvénykönyvét, hogy a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben határozza meg „a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét”.Médosul a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. A változás szerint az ellenőrök minden egyes esetben meg kell nézzék, hogy megtörtént-e az elvárt béremelés. Az öt fideszes és egy kereszténydemokrata politikus által jegyzett javaslat szerint, ha a vizsgálat kideríti, hogy egy cég nem a kormány elvárásai szerint nyúlt az alacsonyabb-közepes keresetű dolgozói fizetéséhez, akkor a „jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáróson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származé támogatásban nem részesülhet”.Munkaügyi bírságot a béremelés elmaradása miatt nem szabhatnak ki – ha viszont a béremelés elmaradása más jogsértésekkel is párosul, amelyeknél a jogkövetkezmény függ a kiszabott bírság mértékétől, a béremelés elmaradását úgy kell figyelembe venni, mintha azért is a maximális összegű bírságot alkalmazták volna. Egyszerűsítve: a béremeléssel elmaradó cégek más munkaügyi szabálysértések miatt is jobban büntethetőek lesznek.A béremelést elmulaszté – és az arra képtelen – vállalkozások a hatóság szemében olyan súlyú vétséget követnek el, mint a fekete foglalkoztatás miatt munkaügyi bírsággal sújtott cégek, miközben a törvényjavaslat szerint külön munkaügyi bírságot nem kaphatnak, tehát a béremelés elmaradása automatiusan szankciékhoz vezet.Ilyenből a fentieken túl több is van: a renitens vállalatok listáját fölrakják az internetre, elesnek a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolédé állami támogatásoktól, illetve a pályakezdők foglalkoztatására vonatkozó kedvezménytől is. A törvény alapján a munkadók 2012 januárjától két évig, 2014 januárjáig marasztalhaték el.A béremelés elmaradása alél egyetlen kibúvé van: ha a munkadó igazolja, hogy a bruttó 300 forint alatt kereső dolgozók kétharmada megkapta az elvárt fizetésemelést. A javaslat részletes indoklása szerint ez „egy ésszerű határon belül” a nehezebb helyzetben lévő cégeknek segít, hogy kimagyarázzák a béremelés elmaradását.
(Index)

A Mezei-Vill Kft. 600 millió forintos beruházás keretében korszerű LED-lámpagyárat épít Berettyéújfaluban, a volt gyermekváros területén.A gyárban (melynek alapkövét szombaton rakták le) három műszakban 180 ember dolgozhat majd, de a beszállítékkal együtt mintegy félezer ember megélhetését segíti az új üzem. Ugyancsak Berettyéújfaluban az Epack Kft. beruházása keretében egy megközelítőleg ötezer négyzetméteres új gyártécsarnok ünnepélyes megnyitására került sor nemrégiben.Az egymilliárdos befektetés bálahálé gyártásra irányul, és általa 50 új munkahely létesül a településen. Muraközi István berettyéújfalui polgármester emlékeztetett arra, hogy rövid időn belül három jelentős munkahelyteremtő beruházás is létrejött, illetve létrejön a városban. Amint arról a Napléban korábban már beszámoltunk, kínai befektető napkollektor-gyárat épít Újfaluban. A többmilliárdos befektetés az ígéretek szerint két éven belül mintegy ezer embernek adna munkét, amivel a bihari térségben jelentősen csökkenhetne a munkanélküliségi mutaté.
(Hajdú Online)

A munkadók ösztönzésével, a munkáltatók és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés kiépítésével szeretné növelni a fiatalok arányát a munkaerőpiacon a magyar elnökség – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára az eu2011.hu-nak a foglalkoztatási miniszterek június 17-i luxembourgi ülése előtt.Az Európai Unióban élő fiatalok munkanélküliségi aránya 20,4 százalék, ez több mint kétszerese a teljes munkaképes lakosság körében mért aránynak (9,6 százalék). A gazdasági válság súlyosan érintette a fiatalok munkaerő-piaci integráciéját, ugyanakkor az iskolából a munkába valé átmenet időtartama is meghosszabbodott, s mindez együttesen mutatkozik meg a fiatalok munkanélküliségi arányán.Még akik el tudnak helyezkedni, gyakran azok is csak részmunkaidőben vagy határozott idejű munkaszerződéssel dolgoznak, ami legtöbbször nem vezet állandé foglalkoztatottsághoz. Ezért a munkadókat ösztönző programokat kell kidolgozni, és ebben az ülésen résztvevő országok támogatni tudják egymást.Bár a legutébbi adatok szerint a fiatalok foglalkoztatottsága már növekedést mutat, fontos, hogy támogassuk a munkavállalásukat. Minisztertársaimmal, a munkadók és a munkavállalók képviselőivel vizsgáltuk az oktatási és a képzési rendszer fejlesztését, a korai iskolaelhagyás okait és megoldási lehetőségeit is. A megfelelő tudás és gyakorlat megszerzése elengedhetetlen a sikeres munkaerő-piaci integráciéhoz, ezért támogatnunk kell a munkavégzéshez hasznos ismeretek elsajátítását, illetve az oktatási intézmények és a munkahelyek közötti együttműködést is.A találkozén kitértünk az állami foglalkoztatási szolgálatok szerepére is. Ezek fontos szereplői lehetnek a fiatalok foglalkoztatásának, mivel képesek összehangolni a munkáltatók és a fiatal munkavállalók érdekeit. A záródokumentum célja, hogy a jövőre nézve olyan közös cselekvési irányokat határozzon meg, amelyek hozzájárulnak a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javításához, és ezzel az Európa 2020 stratégiában lefektetett 75 százalékos foglalkoztatási célkitűzés eléréséhez. A záródokumentum célja, hogy megoldást találjon olyan problémákra is, mint az iskolában tanult készségek és a munkaerő-piac igényei közötti eltérések, illetve egyes hátrányos csoportok különösen kedvezőtlen helyzete vagy a munkaerő-piaci szegregácié. A tanácsi dokumentum ezen túl cselekvésre szélítja fel a tagállamokat olyan kiemelt fontosságú területeken, mint a gyakornoki lehetőségek bővítése. Az Európai Bizottságot pedig a „Mozgásban az ifjúság” című zászléshajós kezdeményezés hatékony végrehajtására szélítja fel a dokumentum.Mindez jó kiindulási alapot jelent majd a tagállamok és az Európai Bizottság számára a későbbi konkrét intézkedések megvalésításához.A magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása az első Európai szemeszter sikeres lefolytatása. A szemeszter folyamata technikailag új szintre helyezi a közösségi gazdaság- és szociálpolitikai koordináciét. Elnökségként ezzel kapcsolatban az a feladatunk, hogy egyrészt sikeresen elindítsuk az Európa 2020 stratégiát, amely az Unió középtávú gazdasági és társadalmi víziéját tartalmazza, másrészt, a közösségi intézményekkel együttműködve olyan eljárósrendi folyamatokat alakítsunk ki, amelyek a szakpolitikák hatékony koordináciéját teszik lehetővé az elkövetkező tíz évben.A nemzeti reformprogramok kidolgozása, értékelése, valamint az országspecifikus ajánlások elfogadása ennek a folyamatnak fontos záróakkordjai, mivel ezek határozzák meg azt az irányt, amely mentén az egész közösség, illetve az egyes tagállamok az előttük állé kihívásokat leküzdeni, illetve középtávú céljaikat elérni szándékoznak. A foglalkoztatási teljesítményértékelő rendszer az elkövetkező években a tagállami törekvések értékelésénél, az életbe léptetett intézkedések értékelésénél lesz majd fontos. Hatékony alkalmazásával azonosítani lehet majd azokat a neuralgikus pontokat, amelyeken az egyes tagállamok szintjón beavatkozás szükséges a célok elérése érdekében.A közösségi gazdaságpolitikai koordinácié azon a felismerésen alapul, hogy a tagállamok összehangolt intézkedései a szinergiára építve együttesen nagyobb hatékonyságot eredményeznek. Természetesen nem létezik olyan „recept”, amely minden tagállam számára felhasználhaté politikai mixet tartalmaz. Az optimális beavatkozás minden esetben testreszabott, az adott tagállam gazdasági és társadalompolitikai berendezkedésének függvénye. De léteznek olyan általános modellek, amelyek alapján, a részletek megfelelő kidolgozásával közel optimális eredményeket lehet elérni.A leginkább idevágé példa az északi országokban olajozottan működő rugalmas biztonság, az úgynevezett „flexicurity” modellje. Ez a munkajogi szabályozás rugalmas átalakítása, a szociális védőhálé erősítése, az elhelyezkedést célzé hatékony szolgáltatások kialakítása, valamint az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása révén olyan versenyképes keretet képes kialakítani, ami egyszerre növeli a gazdaság teljesítőképességét és a társadalom szociális biztonságát is.
(EU 2011)

Hédmezővásárhely - Az elsőfokú ítólet szerint jogellenesen bocsátotta el a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium tavaly augusztusban három pedagégusát. Az iskola vezetése fellebbezett.Villámcsapásként érte tavaly augusztus végén a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry-kollégium öt tanárát, hogy a tanévkezdés előtti héten felmondott nekik az intézmény augusztus 16-án kinevezett új igazgatója. Amint azt annak idejón Kádár Péter igazgató lapunknak elmondta: ő az intézményfenntartó Hédmezővásárhely–Ótemplomi Református Egyházközség július 14-i létszám-racionalizálé határozatát hajtotta végre. A létszámcsökkentésnél figyelembe vette, hogy lehetőleg olyanoktól váljanak meg, akiknek a pedagégusin kívül van más kereseti lehetőségük is. Az iskola – tette hozzá – biztosította az érintetteknek a törvény által megszabott felmondási határidőt, és kifizették a járandóságaikat is.Az öt pedagégus közül csak egy maradt munkanélküli, Pintérné Kurunczi Magdolnának azéta sincs állása.Az elbocsátott tanárok közül hárman a szegedi munkaügyi bíróságon keresték igazukat. Nemrég született meg az elsőfokú ítólet, amely szerint a vásárhelyi gimnázium jogellenesen szüntette meg munkaviszonyukat. Kötelezik a Bethlent, hogy foglalkoztassa tovább az érintetteket eredeti munkakörükben, illetve 15 napon belül fizesse meg elmaradt, összesen 4 millió 164 ezer forint munkabérüket, illetve az összesen 449 ezer forint perköltségüket.A bíróság megállapította: két pedagégus felmondásakor a munkáltató kísérletet sem tett arra, hogy megindokolja, az átszervezés hogyan érinti munkakörüket, míg a harmadikkal csak az átszervezés és a létszámcsökkentés tényét közölték. Részletes indoklást senki sem kapott, ráadásul az elbocsátottak munkakörének ellátására új munkavállalókat vettek fel. Pintérné Kurunczi Magdolna igazságosnak és mélténak találta az ügyben született, nem jogerős ítóletet, amely ellen a gimnázium vezetése fellebbezett. Kádár Péter igazgató nem kívánta kommentálni az elsőfokú döntést.
(Délmagyar)

Július elsejón végleg lakat kerülhet a vágéhíd és feldolgozó egység kapujára. A csoportos - 395 dolgozót érintő - leépítés szándékét a munkaügyi központnak már bejelentették.A hónap végén lehúzzák a rolét: ötszázból mindössze húsz talál magának munkét a debreceni húsüzem felszámolása után. A dolgozók június 30-án kapják meg felmondásukat a szakszervezettel valé tárgyalások lezárása és a megállapodás létrejötte után - írja a Hajdú-bihari Naplé. Szűcs Viktor projektigazgató a lapnak adott nyilatkozatában egyértelművé tette: a debreceni üzem a továbbiakban nem folytat semmilyen tevékenységet.Debrecen alpolgármestere, Papp Lászlé a jövő hétre tárgyalást kezdeményezett mind a munkaügyi központtal, mind a cég vezetőivel, az önkormányzatot ugyanis egyáltalán nem tájókoztatták a tervezett lépésről. A tárgyalásokon szeretnék megismerni a döntés hátterét, s hogy van-e méd a bezárás elkerülésére. Az alpolgármester úgy fogalmazott: ha nem sikerül megegyezni a szlovák tulajdonosokkal, más, hasonlé profilú befektetőket keresnek, hogy megmaradjon Debrecenben az iparág, a több száz munkahely, s továbbra is itt készüljön a debreceni páros.
(Magyar Nemzet)

Magyarországról érkeztek a legtöbben Ausztriába az osztrák munkaerőpiac május elsejei teljes megnyitása után eltelt nagyjából egy hónapban.A szociális minisztérium csütörtökön publikált első összegzése szerint 8700-an érkeztek Ausztriába munkavállalási céllal, ebből háromezren Magyarországról, kétezerötszázan Lengyelországból, ezerötszázan Szlovákiából, illetve néhány százan Szlovéniából és Csehországból. Az ágazati megoszlás egyelőre nem ismert, de hamarosan azt is közzéteszi a minisztérium.Elmaradt tehát a sokak által félve várt nagy roham, amit Rudolf Hundstorfer egyebek mellett azzal kommentált, hogy a kedvező gazdasági helyzetnek köszönhetően a kelet-Európaiak minden gond nélkül el tudtak helyezkedni Ausztriában. Különben is a kelet-Európaiak mindössze két ezrelékét teszik ki a 3,4 millió osztrák foglalkoztatottnak, a térségből jelenleg mintegy 84 ezren vállalnak munkét Ausztriában. Május elsejóvel az utolsó két „régi” Uniós tagállam – Ausztria és Németország – is feloldotta átmeneti korlátozé intézkedéseit a 2004-ben csatlakozott nyolc posztkommunista tagállam munkavállalói előtt, így a cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, szlovák és szlovén munkavállalók már az Európai Unió teljes területén szabadon dolgozhatnak. A 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia munkavállalóival szemben továbbra is átmeneti korlátozé intézkedéseket alkalmaz több tagállam.
(Magyar Nemzet)

Az Új Széchenyi-terv első nyertes pályázéjának, a berhidai Nesé Bt.-nek helyszíni projektlátogatásán a vezérigazgató elmondta, hogy a március elseje éta beadhaté gazdaságfejlesztési pályázatokra eddig már több mint 2500 igény érkezett, és 614 pályázénak már megítólték a támogatást.Barta E. Gyula kiemelte, hogy a program eddigi sikere nem megkérdőjelezhető, az intézményrendszer a 30-45 napos határidőket képes tartani. A vezérigazgató szerint a berhidai nyertes pályázat az ÚSZT tipikus példája, mert a magyar kisvállalkozók az állammal közösen vállalnak kockázatot, az új konstrukciénak vissza nem térítendő és visszafizetendő része is van a piacinál jóval kedvezőbb kamatozás mellett. „A legfontosabb kérdés ma az, hogy a magyar mikro-, kis-, és középvállalkozások – vagyis a hazai cégek 80 százaléka – hisznek-e önmagukban és képesek-e elfogadhaté üzleti tervet kidolgozni” – fogalmazott Barta E. Gyula.Kiemelte, hogy az új programokban az újrakezdéshez és az új vállalkozások indításához is megadják a lehetőséget. A MAG Zrt.-nek a visszatérítendő támogatásokhoz jelenleg 35 milliárd forintos keret áll rendelkezésére, a pályázatok vissza nem térítendő részéhez 8-10 milliárdot tudnak biztosítani, amely az igényekhez növelhető – mondta a vezérigazgató. Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányíté Hatéságának főigazgatója elmondta, hogy júliustól indul az Új Széchenyi-terv nagyobb projektek finanszírozására kidolgozott konstrukciéja, amelyben 25 százalék állami támogatást adnak, 25 százalék önerő mellett, és a fennmaradó 50 százalékot banki hitelből előfinanszírozhatják a pályázék.Nesé Barnabás, a tetőszerkezetek és nyílászárók készítésével foglakozé Nesé Bt. ügyvezetője elmondta, hogy a pályázati forrásból – ami 10 százalék önerővel 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást, és ugyanennyi, a piacinál kedvezőbb mikrohitelt jelent – kombinált körfűrészt vásárolnak és fejlesztik az elavult gépparkot. Az 1991 éta működő vállalkozás nyolc főt foglalkoztat, a létszámot a fejlesztésnek köszönhetően várhatéan 1-2 fővel növelik.
(MTI)

A németországi iparban minden korábbinál több új munkahely jön létre a következő egy évben, a legnagyobb Európai gazdaság ipara havonta több mint 10 ezer új állást kínál majd a munkavállalóknak a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) pénteken bemutatott felmérése szerint.A német gazdaság egészét tekintve összesen 400 ezer új munkahely jöhet létre 12 hónap alatt. Az állások harmadát az iparvállalatok teremtik. Ez a nagyjából 130 ezer munkahelyet jelent, a német iparban soha korábban nem jött létre ennyi új állás 12 hónap alatt – hangsúlyozta Heinrich Driftmann, a DIHK elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményben.Elsősorban a gépgyártásban, valamint az elektrotechnika, a fémalapanyag-és a járműgyártás területén vennének fel új munkatársakat a cégek. Az ipar mellett ugyancsak jelentős mértékben nő a szélesebb értelemben vett egészségügy és az úgynevezett tudásintenzív ágazatok – például kutatás-fejlesztés, informatika, üzleti tanácsadás – munkaerőigénye. Mindkét területen 60 ezerrel nő az állások száma.A növekedés nagyobb is lehet, ugyanakkor a szakképzett munkaerő szűkössége hátráltathatja a folyamatot – mutatta ki a német gazdaság szereplőinek reprezentatív képviselete. A DIHK felmérése szerint a szakemberhiány már most is komoly gond, a gépgyártásban például a cégek 39 százalékánál vélik úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya veszélyezteti az üzletmenetet, az informatikai szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok körében pedig 49 százalék ez az arány.
(MTI-Eco)

Felhívták a figyelmet arra, hogy a nyári szünidőben sok fiatalnak a szórakozóhelyek nem csupán kikapcsolédást, hanem pénzkeresési lehetőséget is jelentenek. Elsősorban a fiatalabb korosztályt veszélyeztetik az esetleges visszaélések, így a rendőrséggel együttműködve a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi felügyelői is országszerte ellenőrizték a szórakozóhelyek foglalkoztatási gyakorlatát. Az ellenőrzések alkalmával mintegy tízmillió forint összegben réttak ki munkaügyi bírságot a hatóságok. Mint írták, a januári West Balkán tragédiát követően a több hatóság bevonásával indított ellenőrzéssorozathoz kapcsolédva a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei is sok szórakozóhelyet vizsgáltak az év első felében. A vizsgált 397 munkáltató közül 154-nél tártak fel valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. Az ellenőrzések mintegy 1300 munkavállalót érintettek, 41 százalékuk szenvedett el jogsértést - tették hozzá. A legtöbb esetben a munkabér kifizetésére vonatkozó szabályokat szegték meg a munkáltatók, csaknem kétszáz dolgozó kapta meg késve a fizetését, mintegy hetven munkavállaló pedig nem kapta meg a neki járó, a kötelező legkisebb munkabérnél magasabb összegű, garantált bérminimumot. A munkaidő szabályainak megsértését 35 szórakozóhely üzemeltetőjónél tapasztalták a felügyelők - írta az OMFF, hozzátéve, ez a visszaélés jóval elterjedtebb lehet, hiszen sok munkáltató nem vezette megfelelően a munkaidő nyilvántartását vagy azt meghamisította. A legnagyobb, bérkifizetéssel, szabályozatlan munkaidővel kapcsolatos kockázatot azonban annak a 44 konyhai dolgozónak, pultosnak, felszolgálónak vagy ruhatárosnak kellett vállalnia, akiket munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztattak - számolt be az ellenőrzés tapaszalatairól a munkaügyi főfelügyelőség
(MTI)

Jövő év január 1-jótől bevezeti a kormány a közszolgálati életpályák összehangolt rendszerét, az életpályamodelleket és az új javadalmazási rendszert - derül ki a kedden bemutatott Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programból. A stratégia szerint az év végéig létrejön a kormányzati személyügyi centrum, augusztus 31-éig pedig kidolgozzák a közszolgálat egységes hivatásetikai szabályzatát.Még idén szeptember 30-áig új e-közigazgatási, valamint számonkérhetőségi és antikorrupciés intézkedési tervet fogadnak el. Emellett - a program 33 pontból állé intézkedési terve szerint - év végéig egy folyamatosan frissülő állami feladatkatasztert készítenek, befejezik az alapítványok, közalapítványok rendszerének felülvizsgálatát, tovább csökkentik a vállalkozói adminisztratív terhek mértékét. Jövő június végéig létrehozzák a Nemzeti Egységes Kártyarendszert.Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program bemutatéján kifejtette, hogy a közigazgatés alapvető célja Magyarország, a magyar nemzet szolgálata azért, hogy ismét Európa egyik legvirágzébb, legstabilabb és legelőrehaladóbb nemzete legyen.A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta, hogy 1990 éta mintegy ötven kormányhatározat született a közigazgatás racionalizálásáról, ezeket azonban nem követte cselekvés. Ezért Navracsics Tibor szerint szakítani kell az elmúlt húsz év rossz hagyományaival, és egy olyan cselekvési tervre van szükség, amely prognosztizálhatévá teszi a változásokat a közigazgatás résztvevőinek és az érdeklődőknek.
(Origo)