Munkaügyi Tudástár

Az informatikai szolgáltatásokat nyújté IT Services Hungary (ITSH) Kft. 300 állásra keres elsősorban angol és német nyelvben jártas szakembereket - mondta el a Világgazdaság pénteki számában az ITSH Kft. ügyvezető igazgatója, Ilosvai Péter, aki a nyelvi hátrányokkal magyarázta az alkalmazási nehézséget. Megfogalmazása szerint „az informatikai tudást könnyebb elsajátítani utólag is, így gyakran előfordul, hogy műszaki végzettséget ugyan nem szerzett, de nyelveket jól beszélő közgazdászokkal, jogászokkal töltik be a helyeket”.Ilosvai Péter szavai szerint a többi nagyvállalathoz hasonléan maguk kénytelenek pétolni az oktatási rendszer hiányosságait. Ezért 80 millió forint Uniós támogatással 100 ember fejleszthette a nyelvtudását a nemrégiben befejeződött programban.A 2500 főt foglalkoztat ITSH a legnagyobb informatikai szolgáltaté Magyarországon. A kft. a Deutsche Telekomhoz tartozé T-Systems International leányvállalata. Tavaly 25,995 milliárd forint árbevételt és 2,26 milliárd forint mérleg szerinti nyereséget ért el a cég, szemben a 2009. évi 20,06 milliárd forint árbevétellel és 158 millió forint mérleg szerinti profittal.
(Világgazdaság)

Az év második negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 809 ezer fő volt, 30 ezer fővel (0,8 százalékkal) több az előző év azonos időszakinál. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 13 ezer fővel (2,7 százalékkal) 461 ezer főre csökkent, 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezve mind a férfiak mind a nők esetében - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett gyorsjelentésében. A munkanélküliség átlagos időtartama ugyanakkor 18,7 hónap, amely 0,7 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakinál. A vizsgált időszakban a 15–64 évesek 62,6 százaléka, azaz 4 millió 237 ezer fő volt gazdaságilag aktív (foglalkoztatott, illetve munkanélküli). A férfiakat és a nőket az előző év azonos időszakában mérttel, lényegében azonos aktivitási arány (68,6, illetve 56,7 százalék) jellemezte. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 777 ezer fő volt, 29 ezer fővel több az egy évvel korábbinál és 75 ezer fővel több – elsősorban a szezonális tényezők miatt – a 2011. I. negyedévinél. A korcsoport 55,8 százalékos foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszaki értéknél. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak 2 millió 40 ezer fős létszáma 61,2 százalékos, a nők 1 millió 737 ezer fős létszáma pedig 50,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelentett. Március-májusban is csökkent, 0,4 százalékponttal 11 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta Magyarországon, és nőtt a foglalkoztatottak száma. Az idei első negyedévben még 11,6, február-áprilisban pedig 11,4 százalék volt az állástalanok aránya.A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 17 ezer fővel 466 ezerre csökkent március-májusban, míg az azt megelőző időszakban még több mint 481 ezer állástalant tartott nyilván a KSH. Tavaly április-júniusban a munkanélküliségi ráta 11,1 százalékot tett ki, a munkanélküliek száma 473 ezer volt. A 15–74 éves munkanélküliek száma 461 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos volt. Az előző év azonos időszakához képest a munkanélküliek száma, illetve a munkanélküliségi ráta enyhén (a mintavételi hibahatáron belül) csökkent. Az előző (2011. I.) negyedévhez képest mindkét mutaté jelentősen csökkent (29 ezer fővel, illetve 0,8 százalékponttal) részben szezonális okokból.
(KSH)

A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról több fontos változást tartalmaz. Amennyiben kitöltitek az Egyszerűsített foglalkoztatási szerződést (Blanketta Szerződést), nem kell munkaidő nyilvántartást (jelenléti ívet) vezetnetek az egyszerűsített foglalkoztatottaknak (alkalmi munkásoknak) 2011. augusztus 1-től. Nem jár szabadság az egyszerűsített foglalkoztatottaknak 2011. augusztus 1-től. Bővült a mezőgazdasági idénymunka köre az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán 2011. augusztus 1-tőlJogi szabályozás:122. § (1) Az Efo.tv. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozé munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,”(2) Az Efo.tv. 2. §-a a következő 7. ponttal egészül ki:
„7. idénymunka: az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biolégiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.”123. § Az Efo.tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szébeli megállapodása alapján, a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni, azzal, hogy ez nem mentesíti a munkáltatót a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése alél. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosíté adatait.”124. § (1) Az Efo.tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„(3) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni az Mt.-nek a szabadság kiadására vonatkozó 134. §-át.”
(2) Az Efo.tv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137-140. §-át,
b) a munkaidő-beosztés az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,
c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást,
d) nem kell alkalmazni az Mt. 97-99. §-ában rögzített, a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat,
e) amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, nem kell alkalmazni az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartásra, valamint az Mt. 160. §-ában foglalt munkabérről szóló írásbeli elszámolásról szóló rendelkezéseket.”Fogalmak:1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozé olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,2. turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,3. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló közötta) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszonyEgyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltatónak a tv. 11. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az eddig ismert 11,2 milliárd forintos támogatáson felül 2,1 milliárdos állami támogatás jár az új Audi-beruházás keretében létrejövő présüzemhez. Emlékeztetnek arra: a présüzem építését az új győri Audi-gyár alapkőletételén jelentette be Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke. A német vezető kifejtette: a beruházás további 300 munkahelyet jelent, amely a tavaly közölt 1800 helyett 2100 állás létesítését biztosítja.
(MTI)

A védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a jövőben a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőkkel, hogy nem kívánják őket tovább foglalkoztatni - derül ki a Pénzcentrum birtokába került Munka törvénykönyve tervezett módosításából.A felmentési idő már a védelmi idő lejártának napján kezdődik, nem pedig az azt követő 15., illetve 30. naptól. Megszűnik a nyugdíj előtt állék védettsége is; az öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 éven belül is bárkit el lehet majd küldeni rendes felmondással is.Jelenleg a munkáltató csak rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyukat egyebek között azoknak, akik táppénzen vannak, várandésok, lombikbébi programban vesznek részt, gyesen, gyeden vannak, illetve dolgoznak, de a legkisebb gyermekük még nem érte el a 3 éves kort. A gyégyult munkavállaló ismételt munkába állásának napján, illetve gyermekesek esetén a 3 éves kor elérésekor lehetett felmondani.Ha a felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladta, akkor további 15 nap, ha a harminc napot meghaladta, akkor pedig csak 30 nap múlva kezdődött el a felmondási idő. A törvénymódosítás szerint a felmondási időre vonatkozó szabályok nem változnak. Alapesetben 30 nap, de a munkáltatónál eltöltött évekkel arányosan hosszabbodik, 20 év után már hatvannapos többlet jár.A Munka Törvénykönyve tervezett módosítása szerint már a védelmi időszak alatt is lehetne közölni a felmondást. Az indoklásból az derül ki, mintha a lépésre azért lenne szükség, mert a munkáltatók így is, úgy is megszabadultak a gyermekesektől, csak rendkívüli felmondással, amit esetenként indokolatlanul alkalmaztak. A tervezet szerint megszűnik a 15, illetve 30 napos türelmi idő is, a felmondási idő a védelmi időszak leteltének napján egyből elkezdődik.A jövőben kikerülnek a védett körből azok a nők, akik lombikbébi programban vesznek részt. Utébbi szigorítást azzal indokolja az előterjesztés, hogy az emberi reprodukciés eljáróssal összefüggő kezelés időtartama nem meghatározhaté.Az előterjesztés szerint kikerülne a Munka törvénykönyvéből az a rendelkezés is, hogy csak különösen indokolt esetben lehetne rendes felmondással felmenteni azokat a munkavállalókat, akiknek kevesebb, mint 5 évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ennek magyarázata, hogy a különösen indokolt eset fogalma nehezen volt értelmezhető, és bizonytalanságot okozott a munkaügyi gyakorlatban.Az idősebb munkavállalókat ráadásul eddig egységesen 3 havi többlet-végkielégítés illette meg, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 éven belül felmentették őket. A törvénymódosítási javaslat szerint viszont differenciálnák a többletjuttatást aszerint, hogy hány éve dolgoztak az adott munkahelyen. Legalább 5 év esetén egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna.Az új nyugdíjpolitikai koncepcié szerint jövőre nemcsak a korkedvezményes, hanem a korengedményes nyugdíj lehetősége is megszűnne. Utébbi kifejezetten foglalkoztatáspolitikai eszközként funkcionált. Az volt a szerepe, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közel állé munkavállalók és a munkáltatók számára is megfelelő megoldást jelentsen arra az esetre, ha már nem volt lehetőség az idősebb dolgozók foglalkoztatására. Ekkor a munkáltató előre, egy összegben befizette a nyugdíjbiztosítási alapba az érintett munkavállalónak az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig járó ellátást.
(Pénzcentrum)

Az álláskeresési ellátás változására vonatkozó jogszabályi módosítás szeptember 1-jótől lesz hatályos; az álláskeresők maximum a minimálbért kapják majd meg.A Foglalkoztatási Hivatal az MTI megkeresésére arról tájókoztatott, hogy szeptember elsejótől az álláskeresési járadékra az a nyilvántartott álláskereső lesz jogosult, aki az álláskeresővé válását megelőzően rendelkezik legalább 360 nap munkaviszonnyal, vagy olyan vállalkozói jogviszonnyal, amely után a munkaerő-piaci járulékét megfizették, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkét akar vállalni, de önállé álláskeresése nem vezetett eredményre, és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkét ajánlani. Az álláskeresési járadék összege a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért átlag járulékalapok 60 százaléka, maximum a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz – olvashaté a hivatal tájókoztatójában. Példa szerint, az az ember, aki 200 ezer forintot keresett, 78 ezer forintos járadékra lesz jogosult, mivel a bérének a 60 százaléka – 120 ezer forint – meghaladta a minimálbért. Annak az embernek, akinek a fizetése a vizsgált időszakban 80, 90, majd 78 ezer forint volt, a járulékalapok 60 százalékos átlaga alapján mintegy 49 ezer forint jár majd. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap lesz. A közfoglalkoztatási ideje alatt a járadék folyósítását szüneteltetik.A hivatal tájókoztatása szerint a járadék összegének számítási médja nem változott. Az ellátás mértékének maximális összege viszont változik: korábban az álláskeresési járadék maximális összege a minimálbér 120 százaléka volt a folyósítás első időszakában, ez maximum 91 napig járt. Szeptember elsejótől az álláskeresési járadék maximum a minimálbér összege lehet a járadék folyósításának teljes időtartamára. Szeptember elsejóig az álláskeresési járadék folyósításának második szakaszában a minimálbér 60 százalékét fizetik ki, függetlenül a munkáltató által közölt átlag járulékalaptól. A hivatal közlése szerint a változás – az előző egy évet figyelembe véve – éves szinten csaknem 580 ezer álláskeresési ellátást igénylő személyt érinthet.Bérpétlé juttatásban, amely a jogszabály megjelenését követően foglalkoztatást helyettesítő támogatás elnevezést kap, az részesülhet, akik részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a jegyző aktív korúak ellátására valé jogosultságot állapít meg. Annak az álláskeresőnek, aki nyilvántartásba került, „a felajánlott munkét, ide értve a közfoglalkoztatást is, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint azonnal el kell fogadnia” – áll a tájókoztatóban. A foglalkoztatási és közfoglalkoztatási nyilvántartás július 27-től lesz működőképes. A nyilvántartés a jogszabályban meghatározott szervezetek részére szolgáltat majd adatot, eltérő adattartalommal. A nyilvántartés a bérpétlé juttatásra jogosult személyekkel kapcsolatos, a közfoglalkoztatásba vonhaté álláskeresőkkel kapcsolatos és a közfoglalkoztatási munkalehetőségekről tartalmaz majd adatokat. A hivatal tájókoztatása szerint a nyilvántartás célja egyebek mellett az álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása, a közfoglalkoztatásban valé részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése és a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, valamint a szociális ellátásokra valé jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

Bérpétlé juttatásban, amely a jogszabály megjelenését követően foglalkoztatást helyettesítő támogatás elnevezést kap, az részesülhet, akik részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a jegyző aktív korúak ellátására valé jogosultságot állapít meg. Annak az álláskeresőnek, aki nyilvántartásba került, a felajánlott munkét, ide értve a közfoglalkoztatást is, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint azonnal el kell fogadnia. A foglalkoztatási és közfoglalkoztatási nyilvántartás július 27-től lesz működőképes. A nyilvántartés a jogszabályban meghatározott szervezetek részére szolgáltat majd adatot, eltérő adattartalommal. A nyilvántartés a bérpétlé juttatásra jogosult személyekkel kapcsolatos, a közfoglalkoztatásba vonhaté álláskeresőkkel kapcsolatos és a közfoglalkoztatási munkalehetőségekről tartalmaz majd adatokat. A hivatal tájókoztatása szerint a nyilvántartás célja egyebek mellett az álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása, a közfoglalkoztatásban valé részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése és a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, valamint a szociális ellátásokra valé jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése.2011. január 1-től a rendelkezésre állási támogatást a bérpétlé juttatás váltotta fel melyet most ismét átneveztek.Foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályai:A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított bérpétlé juttatást (bpj) a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) váltja fel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Az önkormányzatok önrésze a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének 20%-a.Az ellátásra valé jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális részorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével.A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkét – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban valé részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.A foglalkoztatást helyettesítő támogatás valé jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munkatevékenységet – kell igazolni. A jogosultsági feltétel teljesül abban az esetben is, ha az érintett 6 hónap időtartamot meghaladó munkaerő-piaci képzésben, vagy munkaerő-piaci programban vesz részt. Megszűnik a 35 év alatti, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők kötelező képzésben valé részvételi kötelezettsége.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

Az intézkedésektől azt remélik, hogy százharmincezer ötven év feletti, jelenlegi munkanélküli kerül vissza a munkaerőpiacra. Még csak ezután tölti be az ötvenet, de kora miatt már több mint egy éve reménytelen a helyzete egy háromgyermekes családapának. „Voltam már több állásinterjún, úgy nyilatkoztak, hogy betöltöttem már a veszélyeztetett kort, nem vagyok alkalmas” – mondta a férfi.Márpedig hasonlé problémával – ha csak az ötven felettieket nézzük - százharmincezer álláskereső küszködik. Miattuk különített el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tizenhétmilliárd forintot, hogy foglalkoztatásukra ösztönözze a munkáltatókat. Czomba Sándor államtitkár azt mondta: az ötven év feletti álláskeresők foglalkoztatásáért egy évig kiemelt támogatás jár a munkáltatónak, az első négy hónapban a bért és a járulékokat teljes mértékben az állam állja, legfeljebb a minimálbér kétszereséig, a következő négy hónapban ennek ötven százalékét, majd az utolsó négy hónapban százszázalékos járuléktámogatást kap a munkáltató. Továbbfoglalkoztatási kötelezettség nincs – Czomba Sándor szerint épp azért, hogy merjenek a munkáltatók ötven év felettieket foglalkoztatni.Arra a kérdésére, mi akadályozhatja meg a munkáltatót, hogy a támogatási időszak végén elküldje a munkavállalót, majd újabb támogatottat vegyen fel, az államtitkár így válaszolt: „egyrészt elvárjuk tőle, hogy a statisztika állományi létszámát növelje, másrészt igazolnia kell, hogy az előző hat hónapban, egy évben működési jogból, rendes felmondással, adott munkakörben nem bocsátott el”.Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE munkajogi tanszékének vezetője szerint megoldható, hogy valóban a foglalkoztatás bővítésére szolgáljon ez a pénz, de ahhoz szoros ellenőrzés kell. A szakember szerint a visszaélések elkerülését szolgálhatja, ha megállapodás születik a munkaerő-piaci szerv, a munkavállaló és a foglalkoztató között. Emellett fontos, hogy legyen egy senki számára sem túl terhes monitoring, valamint előzetesen megegyeznek arról, hogy a munkaviszony esetleges közös megegyezéses megszüntetésébe bevonják a munkaerő-piaci szerv képviselőjót – mondta az egyetemi tanszékvezetőA támogatást a munkaügyi központon keresztül igényelhetik a munkáltatók és a munkavállalók. A lehetőség már most is adott: akár már holnap bemehet a munkaügyi központba a munkáltató, illetve az ötvenen felüli álláskereső, hogy tájókozódjon a lehetőségekről.
(MR1 Kossuth Rádió)

A bruttó átlagkeresetek 3,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Tavaly január-májusban a bruttó átlagkeresetek 3,4 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A közmunkások száma az év eleji 13 ezerről 74 ezerre nőtt.A teljes munkaidőben alkalmazásban állék átlagos bruttó keresete 211 300 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 600, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban álléké 200 900 forint. A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állék létszáma 2011. január-májusban átlagosan 2 millió 667 ezer fő volt.
(KSH)