Munkaügyi Tudástár

Békésben az ellenőrzött cégek kilencvennégy százalékánál találtak munkavédelmi szabálytalanságot az idei első félévben a Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének munkatársai.A legtöbb hibát az építőiparban tárták fel a felügyelők, akik olykor rendőri erősítést is kénytelenek igénybe venni. Ezt történt Orosházán, egy családi ház építkezésén, ahol az ellenőrzés időpontjában hárman a tetőt cseréplécezték, egy férfi pedig az anyagot adogatta fel.Az ellenőrzést megneszelve a három férfi leugrott a tetőről és elszaladt, a negyedik pedig a portán elbújt. Miután a felügyelők rendőröket hívtak, a negyedik férfi előjött rejtekéből. A szabálytalan munkavégzést megörökítő fényképfelvételek bemutatása után megnevezte munkatársait és a makéi munkáltatóját.A segédmunkások leesés elleni védőeszköz nélkül dolgoztak a tetőn 4,5 méter magasságban. Az építési területen ugyan találtak két ilyen eszközt, ám ezek bevizsgálási ideje lejárt. A három munkást eltiltották a munkavégzéstől, a munkáltatóra pedig bírságot szabtak ki. A történet nem egyedi, egyre többször előfordul, hogy elmulasztják a leesés elleni egyéni védőeszközök időszakos felülvizsgálatát. Visszatérő probléma, hogy az építkezéseken eltűrik a szabálytalanságofektt, illetve nem tudják betartatni a védőfelszerelések használatának előírásait.Munkaügyi jogsértésen az ellenőrzött cégek 42 százalékét érték a felügyelők 2011. első hat hónapjában. Az ellenőrzött feldolgozóipari és építőipari cégek több mint felénél, a mezőgazdasági vállalkozások 43 százalékánál, továbbá a szálláshelyek, illetve vendéglátéhelyek 44 százalékánál találtak szabálytalanságot. A kereskedelmet és a vendéglátást a munkaügyi akcié-ellenőrzések fokozottan érintették, e fellépések 44 százaléka esett erre a két ágazatra. A feketefoglalkoztatás mellett a munkabérekkel összefüggésben tárták fel a legtöbb jogsértést. Ezek közt említhetjük, hogy megszegték a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat. További szabálytalanság, hogy nem fizették ki az éjszakai pótlékot, a munkaszüneti napon végzett munkét, illetve a rendkívüli munkavégzés pótlékával maradt adós a cég. A munkáltatókkal szemben 72 intézkedést tett a felügyelőség, ebből 36 esetben munkaügyi bírságot szabott ki.
(Békés Megyei Hírlap)

A kereskedelemben és vendéglátásban használt hűtőgépeket gyárté, finn tulajdonú Helkama Forste Hűtőipari és Kereskedelmi Szolgáltaté Kft.-nek nem sikerült kiegyeznie hitelezőivel, így július végén a Komárom-Esztergom Megyei Bíréság megszüntette a csődeljárósát. Augusztus 2-án elindult a felszámolása, a hitelezőknek 40 napon belül kell bejelenteniük a céggel szembeni követeléseiket a kijelölt felszámolé Ec-Cont Kft. zalaegerszegi irodájában - derül ki a Cégközlönyből.Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tatai kirendeltéségén a novemberi csődeljárós elindításakor a Helkama Forste 154 dolgozójából 124 fő csoportos elbocsátását jelentette be. Tavaly év végén és idén, az első negyedévben a dolgozók mintegy harmadát bocsátották el, de többségüket addig nem, amíg volt remény a termelés újraindítására.A Helkama Forste hűtőket, fagyasztékat, üveges vitrineket és minibárokat gyártott, valamint országos kereskedelmi-, és szervizhálézatot is kiépített. A finn anyacég a válságban fejlesztett: 2008 májusában jelentette be, hogy Tatára telepíti Európai központját és kibővíti a gyáregységet. A vállalat vezetői arra számítottak, hogy fejlesztéseik a nemzetközi sör- és üdítőital gyárték partnereként megerősítik a cég pozícióit - írta korábban az MTI.
(Napi Gazdaság)

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére - attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése - 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta a Magyar Közlönyben szerdán megjelent szeptember 1-jótől hatályos kormányrendelet szerint.Teljes munkaidőben a havibér 57 000 forint, a hetibér 13 120 forint, a napibér 2 624 forint lesz. Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények száz százalékos és a teljes munkaidő teljesítésénél a közfoglalkoztatási bér kötelező legkisebb összege 57 000 forint. A követelmények száz százalék feletti teljesítésénél azonban a bér növelhető, illetve csökkenthető is abban az esetben, ha a követelményeket nem teljesíti a közfoglalkoztatott.A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazásával sem illeti meg többlettámogatás, a rendelet szerint ezeket a szabályokat kell alkalmazni a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő munkavezető bérezésénél is.Részmunkaidőnél a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni, azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bértétel nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegénél.A havi közfoglalkoztatási bért heti részletekben fizetik ki. A legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közmunkások garantált havi bére 78 000 forint, hetibére 17 950 forint, napibére 3 590 forint lesz.
(Index)

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzései csaknem 7.500 munkavállalót érintően tártak fel munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzést, míg a tavalyi első hat hónapban több mint 19.000 dolgozót alkalmaztak feketén.A vizsgálatok a munkáltatók 42 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe bevont munkavállalók (105.720 fő) 42 százalékét érintették. Ezek a jogsértési arányok kedvező változást jeleznek: 2010 azonos időszakában a munkadók felénél találtak jogsértést az alkalmazottak 52 százalékét érintően.A 2011. első félévében feltárt jogsértéseket elkövető munkáltatók közül 3.326 vállalkozással szemben alkalmazott a munkaügyi hatóság munkaügyi bírságot – azaz a szabálytalan munkáltatók több mint kétharmadával szemben - összesen 710,8 millió forint büntetést szabott ki.A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet elláté munkáltatók ellenőrzési aránya a tavalyihoz képest nem változott (11 százalék maradt). Ez az ágazat foglalkoztatta 2011. első félévében a feketemunkások legnagyobb részét, közel 40 százalékét. Idén január-júniusban a feketemunkások csaknem ötöde, 19 százaléka esett az építőipari vállalkozásokra, összhangban azzal, hogy az ellenőrzések 14 százaléka az építőiparban volt. Ez 2010. első félévéhez képest csökkenést jelent, ami összefügg a válság által jelentősen sújtott építőipar helyzetével.A feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók „bejelentési kedve” kis mértékben romlott: míg 2010 első hat hónapjában a feketefoglalkoztatás 5 százaléka erre az ágazatra esett, idén ez az arány már 8-9 százalékos. Az ellenőrzési arány a 2010. első félévhez képest 1 százalékponttal nőtt, elérte a 10 százalékos mértéket.A kereskedelmi vállalkozások esetében is kedvezőtlen változás tapasztalhaté a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók száma tekintetében. A tavalyi év első hat hónapjában ez az ágazat adta a feketemunkások alig 5 százalékét, idén ez az arány 7 százalék. A munkaügyi hatóság minden negyedik vizsgálatot a kereskedelemben végzett.A vendéglátásban a korábbi évekhez képest szintén nagyobb arányú, 9 százalékos volt a bejelentés nélküli foglalkoztatás, amely azonban annak figyelembe vételével, hogy az ellenőrzések ötöde ebben az ágazatban volt, viszonylag kedvező aránynak mondhaté.2010-hez 11 százalékkal 7.199 munkavállalóra csökkent a szabadsággal kapcsolatos jogsértések által érintettek köre.Ezzel együtt ez a jogsértés a legtipikusabb szabálytalanságok közé tartozik, figyelemmel arra is, hogy az összes főbb jogsértés 15 százalékét e szabályszegések jelentik. A munkaidővel, pihenőidővel, összefüggő szabálytalanságok az előző év azonos időszakához képest jelentős csökkenést (a főbb jogsértések alig 9 százaléka), a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések némi növekedést mutatnak, de így is csak a súlyosabb szabályszegések 2 százalékét teszik ki - derül ki az OMMF adataiból.A munkaidő és pihenőidő szabályainak megszegését gyakorta prébálják a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valétlan rögzítésével leplezni. Ez megközelítőleg 10.000 munkavállalót érintett, a jogsértések közül minden ötödik a nyilvántartással kapcsolatos valamely szabálytalanság volt.A kötelező legkisebb munkabér szabályainak nyílt megsértése változatlanul ritka, de az írásba foglalt, visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, valamint a határidőben történő bér és pótlékfizetéssel összefüggésben megállapított jogsértések mértéke elérte az összes szabálytalanság 22 százalékét.
(OMMF)

A lényeg, hogy már csak szeptember 30-ig lehet kedvezményes adózással üdülési csekket kiadni. Ahhoz, hogy ez a határidő tarthaté legyen, az igénylő vállalkozásoknak legkésőbb szeptember 20-22-ig el kell juttatniuk a megrendeléseiket a MNÜA-hoz. Ha egy cég még nem adta ki az idei üdülési csekkeket, szetember 30.-át követően jelentősen megnövekedhetnek a fizetendő közterhei. A szeptember 30. után kiadott üdülési csekkek adózása már nem kedvezményes, tehát nemcsak szja-t kell rá fizetni. A dolgozónak kiadott csekk munkaviszonyból származé jövedelemnek, a dolgozó hozzátartozéjának juttatott pedig egyéb jövedelemnek számít. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak le kellene vonnia a személyi jövedelemadót (szuperbruttó16 százalék, vagyis 19,04 százalék), és a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (17,5 százalék). Mivel a csekkből ezeket nem lehet levonni, vagy levonja a munkáltató az szja-t az adott havi bérből, vagy a következő havi bérekből csepegtetve, vagy bejelenti az adóhatóságnak, hogy nem tudja levonni, és akkor a munkavállalónak kell az adóhatóság felé a következő negyedévben befizetnie. A járulékok megfizetésénél viszont nincs ez utébbi lehetőség, így azokat mindenképpen a dolgozótól kell valahogyan levonnia a munkáltatónak. Ezen kívül a munkáltatónak meg kell fizetnie a csekkek összege utána tb (27 százalék), és a szakképzési járulékot (1,5 százalék) is. Ha pedig a munkavállaló hozzátartozéja kapja az üdülési csekket a kedvezményes adózású határidőn túl, akkor annyi az eltérés, hogy a munkáltatónak nem TB járulékot, hanem ugyanennyi (27 százalék) ehét kell fizetnie.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Noha a feketegazdaság, illetve a feketemunka elleni harc évek éta visszatérő eleme a politikai és gazdasági közbeszédnek, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb, a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságáról készített jelentése szerint 2006−2010 között egyetlen évtől eltekintve folyamatosan gyengült az ellenőrzések hatékonysága. Ezért javarészt a terület irányítása felett diszponálé miniszter és a hatóság munkáját meghatározó törvények változásai a felelősek. A vizsgált időszakban például öt miniszter váltotta egymást a terület irányítéjaként.Mindez az ÁSZ szerint arra utal, hogy az illetékes miniszter nem volt következetes a munkájában, nem gondoskodott a hatósági tevékenység kereteinek kijelöléséről. Mivel a vizsgálatok 90 százalékét 4-5 ágazatban végezték, a potenciálisan vizsgálandé munkadói kör felének nem is kellett tartania az ellenőrzéstől. A felügyelői létszám alapján pedig a munkaügyben két és félszer több esély volt ellenőrzést kapni egy észak-magyarországi munkadónak, mint egy közép-magyarországinak.Nem javította a szervezet hatékonyságát az sem, hogy a válságra valé tekintettel médosították, és egyre szűkebbre vették a bírságokhoz kapcsolédé jogkövetkezmény által érintettek körét. Ezek a nem kellően átgondolt, helyenként hibás vagy hiányos szabályok az ÁSZ szerint esetenként ellehetetlenítették az OMMF munkáját, gyengítették a büntetések visszatartó erejót.Ugyan 2006-ban − részben a foglalkozás-egészségügy átvétele miatt, részben a feketemunka elleni harc jegyében − jelentősen megnőtt a szervezet költségvetése, ez nem eredményezte a folyamatos ellenőri jelenlétet, ami érdemi visszatartó erőt jelentett volna a versenyszférában.Főképp a munkaügyi ellenőrzéseknél volt kritikus mértékű a teljesítménycsökkenés: amíg 2007-ben még 72,7 ezer feketemunkást találtak a felügyelők, addig 2010-re már 59 százalékkal kevesebbet. Az elmúlt két évben egyre kevesebb összegből gazdálkodott a hatóság, és idén tovább mérsékelte a működési kiadásait a kormány − legutébb épp egy múlt szerdai határozatban vont el forrást az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőségtől (OMMF).
(Napi Gazdaság)

A foglalkoztatási szolgálat összesítése szerint az év hetedik hónapjában 41 600 új álláslehetőséget jelentettek be a munkáltatók, ami az előző hónaphoz képest 12,8 százalékos (körülbelül 6000 darabos) csökkenést, az előző év azonos időszakához képest pedig 36,3 százalékos (több mint 11 ezer darabos) növekedést jelent. A legtöbb, 5200 új állást továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentették, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is 4400 új álláslehetőséget regisztráltak. Túlsúlyban a támogatott foglalkoztatási formákTovábbra is a támogatott foglalkoztatási formák voltak túlsúlyban: az újonnan bejelentett állások 33,3 százaléka nem támogatott álláshely volt, 66,7 százalékét pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók. Tavaly júliusban ez az arány 50,6, illetve 49,4 százalék volt.A nem támogatott állások száma 13 800 darab volt, ami az előző hónaphoz képest 15,3, az előző év júliusához viszonyítva pedig több mint 10 százalékos visszaesést jelent. Foglalkozások szerint a legtöbb nem támogatott munkaerőigény a segédmunkások, gyártésori összeszerelő, illetve eladó szakmákban érkezett júliusban, míg a támogatott állásoknál a segédmunkás, takaríté szakmákban érkezett a legtöbb bejelentés – olvashaté az NFSZ összesítésében.Júliusban összesen 88 200 állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, ebből a zárónapon 38 300 ezer állás maradt betöltetlen.A nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma több mint 554 ezer volt, ami az előző hónaphoz és az előző év azonos időszakához képest is stagnálást jelent. A legtöbb álláskeresőt továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrálták, előbbiben 66 400-an, utébbiban 58 ezren kerestek munkét. A szezonálisan kiigazított adatok szerint júliusban 583 500 álláskereső volt Magyarországon, ezerrel kevesebb, mint az előző hónapban.A tartósan (vagyis egy éven túl) regisztrált álláskeresők száma tovább mérséklődött. A júliusi zárónapon 148 900 tartós munkanélküli volt, egy hónap és egy év alatt is csökkent a számuk. Arányuk a teljes álláskeresők állományán belül 26,9 százalékot tett ki, ez utébbi egy év alatt 2,4 százalékponttal csökkent.Több a pályakezdő álláskeresőAz iskolaév befejezésével tovább emelkedett a nyilvántartásba beáramlé pályakezdő álláskeresők száma. Zárénapi számuk júliusban 14 százalékos növekedés után 54 600 ezer főt tett ki. A pályakezdők körében a belépési forgalom 65,8 százalékkal, a nem pályakezdőknél 18,8 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest.Júliusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 12,5 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3 százalék. Az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutaté értéke és a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutatéé is stagnált.A hetedik hónapban 26 cég 1315 munkavállalót érintő csoportos létszám-leépítési döntést jelentett be a munkaügyi kirendeltségeken. Az érintett létszám tekintetében az előző hónaphoz képest 35,9 százalékos (738 fős) csökkenés, míg az előző év hasonlé időszakához képest 61,3 százalékos (500 fős) növekedés történt.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

Elkeserítő képet mutat az Európai Unió fiataljainak munkaerő piaci helyzete az Eurostat márciusi adatai szerint. A 15 és 24 év közötti korosztály több mint 20 százaléka állástalan, a legrosszabb helyzet Spanyolországban van, ahol szinte minden második fiatal számít munkanélkülinek.Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban a 15 és 24 év közötti fiatalok 20,5 százaléka munkanélküli, a legdrámaibb a helyzet Spanyolországban, ahol ez a szám 47 százalékra rúg. Hazánk helyzete sem mondhaté jónak, hiszen az említett korcsoport 24,8 százaléka számít állástalannak. A régiénkban egyesül Szlovákiában mértek magasabb rátát: 33,3 százalékot.A Spiegel témába vágé beszámoléjából kiderül, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a fiataloknak még lehetőségük sincsen más országokban állást keresni, mert a jelenség az Unió 27 országában mindenütt jelen van. A helyzet éppen ettől ijesztő: a fiatalok magas munkanélküliségi aránya nem csak a csőd közelébe jutott országokban magas. Lettországban 29,7, Litvániában pedig 32,6 százalékos ez a mutaté.Az elmúlt hónapokban Madridban és Athénban éppen a fiatalok tüntettek munkahelyekért. Dühösek amiatt, hogy a politika gyakorlatilag kilátástalanságba hajszolja őket. S hasonlé helyzet miatt törtek ki zavargások az elmúlt napokban az Egyesült Királyságban is, még akkor is , ha alapvető különbségek vannak a londoni zavargások és a dél-Európai tüntetések között – írja a német napilap internetes kiadása. A szigetországban csaknem 20 százalék a munkanélküli fiatalok aránya. Ez nagyjából hat százalékkal több, mint a válság előtt, 2008 áprilisában.
(Világgazdaság)

A beruházáshoz az autéipari gumitermékeket gyárté cég 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert telephelyfejlesztésre kiírt pályázaton.Az új csarnok a termelést kiszolgáló raktárakból, technolégiai helyiségekből és termelő területből áll, ahol több mint ezer féle terméket állítanak elő a legkorszerűbb gyártástechnolégiával. - A főleg multinacionális vállalatoknak, közöttük a Knorr-Bremse fékrendszerek gyártéjának is szállíté cég pályázott egy új, háromezer négyzetméteres kutatóközpont megépítésére, ahol tesztlabort is berendeznek - mondta Kékai Mátyás, a cég ügyvezető igazgatója szerdán az ajkai ipari parkban.Elmondta azt is, hogy a dolgozók létszámát a tavalyihoz képest ötvennel 250-re emelték. A következő két évben közel százfős létszámbővítést terveznek. Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke az ünnepélyes átadáson hangsúlyozta, hogy a megyében 42 cég nyert 2 milliárd forintnyi támogatást telephelyfejlesztésre a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól. Az ügyvezető igazgató tájókoztatása szerint a Kékai Kft. 2010-ben 2,6 milliárd forint árbevételt ért el, és az első félév pozitív eredményére alapozva az idei évre 3 milliárd forintot terveznek. Az ország legnagyobb autéipari gumitermékeket gyárté cége tavaly 600 millió forint adózás utáni nyereséget realizált. Tájókoztatása szerint a cég árbevételének 2010-ben ötven százaléka az exportból származott, az idei évre a kivitel tíz százalékos növelését tervezik. Az ajkai vállalat a világ 14 országába szállít autéipari haszongépjárművek és vasúti szerelvények fékrendszereibe, gépipari berendezésekbe, és tömegközlekedési járművekbe alkatrészeket. A Kékai Kft. számos magyar és nemzetközi nagyvállalat stratégiai partnere, a Knorr-Bremse AG-nek történő szállításokon keresztül ajkán gyártott alkatrészek épülnek be a többi között a Mercedes, MAN, Scania tehergépjárművek fékberendezésibe.
(Autó Pro)

1. A napi munkaidőn felüli munkavégzésért (túléráért) az eddig szabályozás szerint a munkabéren felül 50 százalékos bérpótlék vagy a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján a pótlék helyett legalább a végzett túlmunka időtartamának megfelelő szabadidő járt. A Munka törvénykönyvének mostani módosításával ezentúl a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlékot fizet vagy szabadidőt ad ki a munkavállalónak, azaz a túlérát megválthatja szabadnappal.2. Hat hónap is lehet a prébaidő, ha a kollektív szerződés így rendelkezik. Ennek hiányában a prébaidő továbbra is 30 nap, a felek azonban legfeljebb 3 hónapos prébaidőt is kiköthetnek.3. A rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése (például a válság miatti részmunkaidő bevezetése) miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthaték úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 érát is dolgozhatnak heti 40 érára járó bérért. A hosszabb munkaidőben valé foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállalónak háromszoros bér jár.4. Augusztus 1-től a már nemcsak akkor lehet kettőnél több részletben kiadni a szabadságot, ha azt a munkavállaló így kéri, hanem a munkáltató is dönthet így. A döntést azonban indokolnia kell: fontos gazdasági érdeke, vagy működését érintő ok miatt mondhatja a dolgozónak, hogy nem tudja egyhuzamban három hét szabadságra engedni. Fontos megjegyezni, hogy nemzetközi egyezmény határozza meg azt, hogy egy évben legalább 14 nap egybefüggő távollét biztosítása ilyenkor is kötelező, azaz legalább 10 munkanap szabadságot egyben kell kiadni a dolgozónak.5. A gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságnak csak az első 6 hónapjára jár rendes szabadság. Ez azt jelenti, hogy a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő szülőt az eddigi 1,5 év helyett csak 1 évre járó szabadsága illeti meg.6. A gyesről visszatérőknek pénzben is megválthaté a szabadsága, szemben az eddigi szabályozással, miszerint a szabadságot csak a munkaviszony megszűnésekor lehetett pénzben megváltani. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltását kérheti a munkavállaló, amikor visszatér a munkába. Ezzel hamarabb munkába állhat és pluszjuttatáshoz is jut. Ezentúl is dönthet azonban úgy a munkavállaló, hogy a felhalmozédott szabadságát (a szülési szabadság 6 hónapjára és a gyermekgondozásra járó fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságát) kiveszi és nem a pénzbeli megváltást választja.7. A fizetés nélküli szabadságról (gyesről, gyedről) visszatérő dolgozónak időben tájókoztatnia kell munkáltatóját, hogy mikor kíván visszatérni a munkába, a munkáltatónak pedig meghatározott idő elteltével foglalkoztatnia kell őt.8. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, ezt előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. Ha a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, akkor a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével, ha pedig hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, akkor a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)