Munkaügyi Tudástár

Egy hétfőn benyújtott törvénytervezet szerint ezentúl nem a legfelsőbb érdekegyeztető férum, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), hanem a kormány állapíthatja meg a minimálbért, illetve a szakmai garantált bérminimumot. Az új érdekegyeztetési rendszerben gazdasági kamarák, a civil társadalom és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői is tagjai lesznek a testületnek, amely azonban nem kap döntési jogokat, csak konzultálhat és tanácsot adhat. A kormány tervei szerint az érdekegyeztető férum új formájában 2012-ben kezd el működni.Megjelent a parlament honlapján az a törvényjavaslat, amely szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács váltja fel az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén elmondta, hogy a kormány tervei szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot 2012-ben "üzemelik be".A legjelentősebb változás, hogy az új testület csak konzultáciés, véleményezési és javaslattevési jogokat kap, vagyis a legfelsőbb érdekegyeztetési férum elesik attól a jogától, hogy megállapítsa a minimálbért és az egyes szakmákra érvényes garantált bérminimumot. Ezzel párhuzamosan a benyújtott javaslat a kormány kezébe adja ezeket a jogokat.A törvényjavaslat indoklása szerint a cél a sokszor párhuzamosan működő férumok helyett, "a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitaté, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely javaslataival, állásfoglalásaival, elemzéseivel, véleményével segítené a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések meghozatalát." Az indoklás nem tartalmaz érvelést arra vonatkozóan, hogy miért a kormány dönt ezután a minimálbérről, csupán megállapítja, hogy a "tanács állásfoglalásai, ajánlásai a kormányra nézve nem kötelezők".A tanács tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek - mondta meghallgatásán Matolcsy. A második, vagyis ágazati érdekegyeztető szinten egy kétoldalú, a munkáltatók és munkadók közötti egyeztető rendszer működik majd, itt az állam mint munkáltató vehet majd részt - mondta a tárcavezető. Matolcsy György kiemelte: Magyarország jó úton halad afelé, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus végére teljesüljön a 300 000 új munkahelyre vonatkozó vállalás, ehhez azonban új gazdaságpolitika, új közmunkaprogramok és új érdekegyeztetés szükségesek.Egyes szakszervezetek az érdekegyeztetés átalakítása miatt máris szervezkedni kezdtek. Az OÉT megszüntetése miatt sztrájkbizottságot alakítottak a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél működő szakszervezetek hétfőn. A sztrájkbizottság megalakításáról az Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén döntöttek, erről levélben tájókoztatták Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert. A Postai és Hírközlési Dolgozék Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ) felháborodással és megütközéssel fogadja az OÉT, a GSZT és a GEF megszüntetésének tervét - közölte a szervezet. "Érthetetlen a lépés, amely nem a továbbfejlesztés felé halad, hanem az újjászervezés ürügyén a nulláról indulás lehetőségét ajánlja fel a munkavállalóknak" - nyilatkozta Lázár Andrés a PHDSZSZ elnöke.A gazdasági tárca pénteken közölte, hogy a kormány az eddig egymással párhuzamosan működő érdekegyeztető férumokat összevonja. A lépésre a nemzetgazdasági tárca szerint azért van szükség, mert az Országos Érdekegyeztető Tanács nem működött hatékonyan.
(Origo)

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában tájókoztatta a résztvevőket.Megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányíté testülete is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira. Matolcsy György elmondta: hosszú távon a foglalkoztatás bővülése teremti meg a fenntarthaté egyensúlyt Magyarországon.A kormány tervei szerint a jövőben országos érdekegyeztető férumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot 2012-ben "üzemelik be", s tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom, a tudományos élet és a történelmi egyházak képviselői lesznek. A második, ágazati érdekegyeztető szinten egy kétoldalú, a munkáltatók és munkavállalók közötti egyeztető rendszer működik majd, itt az állam munkáltatóként vehet majd részt.Matolcsy szerint Magyarország jó úton halad afelé,hogy a jelenlegi kormányzati ciklus végére teljesüljön a 300 000 új munkahelyre vonatkozó vállalás, ehhez azonban új gazdaságpolitika, új közmunkaprogramok, és új érdekegyeztetés szükséges.A miniszter elmondta: az év első négy hónapjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottság 2010 azonos időszakához képest, ami négy okra vezethető vissza. Egyrészt az ipari export bővülésének, másrészt a kormány gazdaságpolitikája belföldi piacbővítő hatásának köszönhető, de fontos szerepet játszott a kis- és közepes vállalkozói szektor helyzetének javulása, valamint a közmunkaprogramok is.Tavaly a Munkaerő-piaci Alapból (MAP) 128 milliárd forintot költöttek közmunkaprogramra, amelyekben körülbelül 100 000 embert foglalkoztattak napi 8 érában - emlékeztetett Matolcsy György. Jelezte: az idén az a cél, hogy a rendelkezésre állé 64 milliárd forintból 4 érás, de összesen 250 000 munkavállalóra kiterjedő közmunkaprogram szerveződjön. Jelezte, hogy júliustól újabb, kísérleti közmunkaprogramok indulnak.A Portfolio.hu elemzői szerint azt egyelőre nem tudni, miként változna meg a Munkaerőpiaci Alap (MPA) szerkezete, a miniszter jelzése azonban arra utal, hogy az alap eddigi forrásait nagyobb mértékben csoportosítanák a közmunka programok finanszírozására. Az MPA idén 337 milliárd forintból gazdálkodik előirányzat szerint, ebből 150 milliárd az aktív - képzés, közmunka, stb. - munkaerőpiaci eszköz (a passzív rész nagy részét az álláskeresési támogatások, járadék, segély tették ki).Idén 64 milliárd jutna a közfoglalkoztatás finanszírozására, ami a 2010-es ráfordításnál majdnem 30 milliárddal kevesebb. Ugyanakkor 40 milliárd forintból képzéseket, 30 milliárdból a Támop-programot támogatta. Tudni kell továbbá, hogy az MPA forrásait a befizetett járulékok képezik. Az alap átalakításának célja az lehet, hogy a jelzések szerint eddigieknél jóval nagyobb közfoglalkoztatási programokra a fedezetet megteremtse, habár a konvergencia program szerint az aktív eszközök egy részét EU-s forrásokkal váltaná ki a kormányzat.
(Index)

2011. február–áprilisban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 759 ezer fő volt, ami 0,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 3,1 százalékkal, 481 ezer főre csökkent, 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezve - írja legfrissebb gyorjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).A KSH által vizsgált időszakban a 15–64 évesek körében a gazdaságilag aktívak száma (foglalkoztatottak, illetve munkanélküliek) közel ugyanannyi – 4 millió 209 ezer fő – volt, mint egy évvel korábban. A 62,1 százalékos aktivitási mutaté csaknem megegyezett az egy évvel korábbi értékkel, s mind a férfiakat, mind pedig a nőket az előző év azonos időszakában mérttel azonos aktivitási arány (68,1, illetve 56,3 százalék) jellemezte.A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 728 ezer fő volt, 26 ezerrel több az egy évvel ezelőtti értéknél. Az erre a korcsoportra számított 55,0 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakit 0,3 százalékponttal haladta meg. A 15–64 éves férfi népességből 2 millió 6 ezren voltak foglalkoztatottak, ami 60,1 százalékos foglalkoztatási rátának felelt meg. A nőket 1 millió 722 ezer fős, 50,1 százalékos foglalkoztatottság jellemezte. A férfiak foglalkoztatottsága 31 ezer fővel, 0,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nők foglalkoztatási mutatéi lényegében nem változtak A 15–74 éves munkanélküliek száma 481 ezer fő volt, 15 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 11,4 százalékos értéke az előző év azonos időszakinál 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb. A férfiakat 11,6, a nőket 11,0 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte a 2011. február–áprilisi időszakban.A munkanélküliek 15,4 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,9 százalékos munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2010 azonos időszakában. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája – 0,5 százalékponttal – 10,6 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest.A munkanélküliek 49,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,5 hónap, 1,6 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint foglalkoztatottság 2010 év elejón mutatkozé jelentős visszaesése az előző év azonos időszakához képest a nyári hónapokban fordult meg, amitől kezdve stabil növekedés volt tapasztalhaté. A folyamatok mögött a stabilizálédé gazdaság, valamint a kedvező külgazdasági konjunktúrával együtt járó bővülő hazai ipari termelés, illetve az élénkülő külkereskedelem húzédik meg.A KSH adatai azonban más képet mutatnak. A statisztikai hivatal mindig az előző három hónap adatát teszi közzé, így tény, hogy a munkanélküliségi ráta a decemberben kiadott számok alapján csökkent, ám az év utolsó hónapjában a szeptemberm október, november havi adatkat közlik. A ráta a 2010 májusi 11,8-ról több mint egy százalékot 10,7 százalékra csökkent. Ezután - a szezonális munkák megszűnését követően - ismét emelkedni kezdett, míg 2011 áprilisára ismét 11,6 százalékra emelkedett. A mostani csökkentés tehát sokkal inkább a szezonális munkák felszívé hatásának tekinthető.
(KSH)

Uniós támogatással, mintegy 2,4 milliárd forintos beruházással új, közel 25 ezer négyzetméteres termelő és logisztikai központot épít Szeged közelében Közép-Európa meghatározó üvegkereskedelmi és -feldolgozó vállalkozása, a Szilánk-csoport.Varga Gusztáv, a csoport tulajdonosa a beruházás ünnepélyes alapkőletételekor csütörtökön elmondta, a zöldmezős beruházás Szeged határban valésul meg. A Szilánk Zrt. 13 ezer négyzetméteres új termelőcsarnokában egy helyre kerülnek a társaság jelenleg egymástól elkülönült üzemrészekben folyé gyártási tevékenységei. A Szilánk 2007 Zrt. 8 ezer négyzetméteres új logisztikai központja 900 millió forintból, 250 millió forintos Uniós támogatással épül föl, a fejlesztés magas színvonalú kiszolgálást tesz majd lehetővé a gyárté és forgalmazé cégek számára – közölte a szakember. Az építési munkák az Arcadom Zrt. kivitelezésében a tervek szerint szeptember végére fejeződnek be. Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a magyar vállalkozások innováciés képessége egyik jó példájának tartja a Szilánk-csoport fejlődését.A politikus az eseményen elmondta, az új beruházás megfelel a legszigorúbb energetikai igényeknek. A korszerű megoldások minimálisra csökkentik az üzemeltetéshez szükséges energiaigényt, s a termelés során keletkező „hulladók hőt” is felhasználják. Zárt rendszerű cirkuláciés megoldással újrahasznosítják a gyártás során felhasznált vizet, az épületekre hullé csapadókkal pedig a zöldterületek öntözését oldják meg.Varga Gusztáv közel százéves hagyomány folytatásaként 1989-ben nyitotta meg Szilánk néven képkeretező és üvegező műhelyét Szegeden. 1997-ben, amikor a vállalkozás tevékenységi köre nagykereskedelemmel, üvegfeldolgozással, szigetelőüveg-előállítással és üvegipari gépek gyártásával bővült, a cég nagyobb, kéthektáros telephelyre költözött. Az egykori Szegedi Konzervgyár területén a cégcsoport 2003-ban alakította ki 12 hektáros központját.A cégcsoport forgalma 2010-ben 22 millió Euró volt, s mintegy 300 embernek adott munkét, termékeit öt kontinens harminc országában forgalmazzák.
(Hírszerző)

Felmerült annak a lehetősége, hogy a családi pótlék rendszere úgy változna meg a készülő sarkalatos törvényben, hogy a gyermekek életkora alapján is differenciálni lehetne annak összegét – olvashaté a családhálé.hu-n.A portál – kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva – azt írja, hogy a KDNP által kidolgozandé javaslatban számos jelenlegi jogszabályt megerősítenek a családtámogatások stabilitásának fenntartása érdekében, de néhány újdonság bevezetése is várhaté.A tervezet szövegezésénél komoly hangsúlyt fektettek az apa szerepének hangsúlyozására, ezzel is kiemelve, hogy egy gyermek életében hasonlé jelentőséggel bír az apa és az anya személye. Ezért a gyermekek után járó pótszabadságok rendszerét átalakítanák az apák komolyabb bevonása érdekében.Erősebb munkavédelmi szabályokAzt is tervezik, hogy az eddigieknél erősebb munkavédelmi szabályok védik majd a gyermeket vállalékat, akár a munkába visszatérő anya kérésére történő, a gyermek 3 éves koráig tartó kötelező részmunkaidős foglalkoztatás biztosításával.Átalakításon eshet át a családi pótlék intézménye is. Felmerült esetleges opciéként az életkor szerinti differenciálás lehetősége.Külföldi minták alapján szé esett egy olyan verziéról is, hogy a családi pótlék csak bizonyos ideig járna (akár 3-5 évig) a gyermek születése után, s ezt követően csak akkor részesülne ilyen támogatásban a család, ha megszületik a kistestvér. Ezt azt indokolná, hogy egy kétkeresős család komolyabb erőfeszítés nélkül el tud tartani egy gyermeket.Új kifejezések jönnekA családi pótlék továbbra is minden gyermek után járna, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ma is lehetősége van egy rá nem szorulé családnak lemondani erről az összegről, ugyanakkor ennek kérvényezése természetesen nem túl gyakori.A különböző juttatások elnevezésében is változások lesznek, például a segélynek koránt sem tekinthető terhességi gyermekágyi segély (tgyás) neve valészínűleg meg fog változni.A tervek szerint a jelenlegi szabályozásban szereplő "terhes" szét minden esetben "várandésra" cserólnék a 2012. január 1-jón életbe lépő új törvényben – ezzel is mintegy deklarálva, hogy a gyermekvállalás ne teher, hanem öröm legyen.
(Index)

Az éttermek, a fürdők és más szolgáltaték is kénytelenek lesznek együttműködni a Széchenyi Pihenőkártyát elfogadó szálláshelyekkel, ha bevételhez akarnak jutni. Ha a vendéglátésok nem kötnek sürgősen szerződést egy-egy szálláshellyel. Nem így volt ez az üdülési csekkel, amellyel a vendég az éttermekben, a fürdőkben és még számos helyen közvetlenül fizethetett. A jövőben érheti tehát meglepetés az üdülőt is, ha nem a szálloda éttermében szeretne enni, és pihenőkártyájával rendezné a számlát. Csak a szálláshelyen fizethet ugyanis, és csak akkor, ha a két hely előzetesen megegyezett erről.Kérdés, hogy ha a szálláshelynek van saját étterme, akkor miért kötne szerződést egy másik vendéglátéhellyel. Hiszen neki az a legjobb, ha aki nála lakik, az nála is eszik. Hacsak nem a közvetítői díjban látnak majd akkor fantáziát a szállodák, hogy megérje nekik a saját konyhájuk mellett másokét is ajánlani. Ki fog derülni. Az biztos, hogy a közvetítői díjnak most semmi nem szab határt, s egyelőre a Nemzetgazdasági Minisztérium sem tervezi, hogy maximálja. Viszont ha menet közben olyan jelzéseket kapnak, hogy túl nagy sápot szednének a szállodák, akkor sor kerülhet erre is. Átmenetileg tehát a szálláshelyek fognak diktálni. A vendéglős és a többi szolgáltaté üzletet veszít, ha nem szerződik velük. Akkor is pérul járhat azonban, ha szerződik, és a közvetítői díjat nem, vagy csak nehezen tudja kitermelni. De mindez hamarosan megváltozhat. A most 300 ezer forintos kerettel meghirdetett szálláshelyfizetéshez kötött kártya ugyanis csak az első az új cafetéria-elemek közül. Talán a jövő év közepére megjelenhetnek azok a Széchenyi Pihenőkártya elemek is, melyekkel önmagában a vacsorát vagy a fürdőzést is kifizethetjük majd. Sőt, nem kizárt, hogy az utazást is, amit üdülési csekkel eddig le lehetett rendezni, a pihenőkártyával azonban nem lehet. A MÁV legalábbis szeretné elérni, hogy vasútjegyet is lehessen majd venni a kártyával. Amire használhaté lehet a Széchenyi pihenőkártya
A kormányrendelet szerint a pihenőkártya a következő szolgáltatásokra lesz igénybe vehető:
a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.),
b) éttermi és mozgé vendéglátás (TEÁOR 56.10.),
c) belföldi utazásszervezés (TEÁOR 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),
d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.), e) előadó-művészet (TEÁOR 90.01.),
f) múzeumi tevékenység (TEÁOR 91.02.),
g) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 91.04.),
h) vidámparki, szérakoztatéparki tevékenység (TEÁOR 93.21.),
i) máshová nem sorolt egyéb szérakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.),
j) fizikai közérzetet javíté szolgáltatás (TEÁOR 96.04.),
k) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13),
l) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19-ből verseny- és lovagléistállék tevékenysége).
A b)-l) szolgáltatások csak szálláshely-foglalással együttesen vehetők igénybe a kártyával.
Kimaradtak például az üdülési csekkel eddig fizethető önállé utazási szolgáltatások (vonat, busz, hajó), az autépályadíj, a belföldi utasbiztosítás önálléan, az internetelőfizetés. Azok a szálláshelyek, amelyek szeretnének elfogadóhellyé válni, szerdától online regisztrálhatnak a kártyakibocsáté OTP oldalán, vagy érdeklődhetnek a 06-1-429-7400 telefonszámon. Első körben azok a szálláshelyek rúghatnak csak labdába, akik rendelkeznek POS terminállal, de hamarosan a terminál nélküli, internetes kártyaelfogadás is megoldott lesz. Sőt a Nemzetgazdasági Minisztérium arra is ígéretet tett, hogy az internettel sem rendelkező szállásadók sem maradnak ki – nekik később telefonos fizetési lehetőséget biztosítanak majd (call centeren keresztül). A Magyar Turizmus Zrt. azt várja a Széchenyi Pihenőkártya bevezetésétől, hogy újra trendi legyen a belföldi nyaralás. A minisztérium is erre számít, na meg arra is, hogy a növekvő turisztikai kereslet új munkahelyeket teremt majd.
(FigyelőNet)

A legújabb tervek szerint a szolgálati nyugdíjasok reaktiválása csak önkéntes alapon történhet, és azok sem veszítik el nyugdíjukat, akik a visszatérést nem vállalják. Az aktív állományúaknak szigorításokkal ugyan, de megmarad a korkedvezményes szolgálati nyugdíjrendszere - áll a sztrájkbizottság közleményében.Pintér Sándor belügyminiszter kedden arról tájókoztatta a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Férumának érdekképviseleti tagjait, hogy a kormány, kisebb módosításokkal, elfogadta a szolgálati nyugdíjasokat és szolgálati nyugdíjrendszert érintő, szakszervezetekkel egyeztetett belügyminiszteri előterjesztést - közölte a sztrájkbizottság.A koncepcié részleteiről Orbán Viktor miniszterelnök, az országos parancsnokok bevonásával, május 30-án, személyesen egyeztet a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek vezetőivel. A belügyminiszter által előterjesztett javaslat lényegesen kedvezőbb az eredeti kormányzati elképzeléseknél.Közölték: a miniszterelnökkel folytatandé tárgyalásig a szakszervezetek kikérik a kormányzati elképzelésekről a tagság, az érintett aktív és nyugállományú kollégák véleményét. "A Hivatásunk Védelmében Sztrájkbizottság" a tagság véleményétől és a hétfői miniszterelnökkel folytatandé tárgyalástól teszi függővé, hogy felfüggeszti-e tevékenységét, vagy tovább folytatja küzdelmét a ,,Hivatásunk Védelmében" - áll a közleményben, amit Kénya Péter, a sztrájkbizottság vezetője írt alá.Lázár János és Balsai István fideszes képviselő néhány napja terjesztette az Országgyűlés elé alkotmánymódosítási javaslatát, amely rögzítené: nyugdíjat az kaphat, aki elérte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők is részesülhessenek nyugdíjban.
(Világgazdaság)

A parlament hétfői döntése alapján adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogés az Államadósság Ellen Alapba: a befizetett összeg csökkenti a személyijövedelemadó-alapot, a vállalkozások pedig költségként számolhatják el azt.A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte javaslatot az Országgyűlés 280 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el. Az elfogadott előterjesztés a befizetések után járó adókedvezményeket veszi sorra. Eszerint a személyi jövedelemadó (szja) alapja csökkenthető az alapba történt befizetéssel. Az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az összevont adóalapból le kell vonni a családi kedvezményt, és hozzá kell adni a külön adózé jövedelmek adóalapját. Ha az adott évben nem elég az adóalap a kedvezményhez, úgy legfeljebb további négy év kedvezménykerete is felhasználhaté erre a célra.A társasági adónál költségnek számít majd az alapba történt befizetés. Az egyszerűsített vállalkozói adónál (eva) az összes bevételt csökkenti a befizetés. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózéknál az ekhoalapból vonhaté majd le a kedvezmény, de csak csökkentett mértékben.A szabályozás értelmében az szja 1 százalékáról valé rendelkezés kibővül azzal, hogy az első - a civil szervezeteket illető - 1 százalék felajánlhaté lesz az alapnak is. (A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok szerint 2011-ben még nem lehet a személyi jövedelemadóból az Összefogés az Államadósság Ellen Alap javára rendelkezni.) Az ismertetett kedvezmények már az alapnak 2011-ben adott támogatások után is járnak.Mindezeken felül egy támogatott és elfogadott médosíté indítvány lehetővé teszi azt, hogy az alap vagyonába tartozé eszközök értékének védelmére intézkedéseket lehessen hozni, az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származé bevételt pedig fel lehet használni a még nem értékesített eszközök értékének megévása és az eszközökből fakadó kockázatok csökkentése érdekében. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.Az Összefogés az Államadósság Ellen Alap célja - a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint -, hogy bevételeket gyűjtsön az államadósság csökkentésére, és a befolyt kizárólag csak erre használhaté fel. Az alap vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Legfőbb szerve a háromfős irányíté testület, amelynek tagja a kezdeményező Rédly Elemér, Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca költségvetési ügyekért felelős helyettes államtitkára és Horváth Tihamér, a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke.
(Inforádió)

Hatszáz munkavállalót érintő csoportos létszámleépítés szándékét jelentette be Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogaté és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója hétfőn az alap üzemi tanácsának, érdekképviseleteinek és az állami foglalkoztatási szerveknek - közölte az MTVA szóvivője.Cserháti Ágnes a közleményben hozzátette: a szándékbejelentést követően, a jogszabályoknak megfelelően, legkorábban hét nap múlva az üzemi tanáccsal konzultácié kezdődik, és arra az érdekképviseletek is meghívást kapnak. Az MTVA vezetése hétfőn felkérte az üzemi tanácsot, hogy a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos statisztikai kéréseiket (például kor, nem, beosztás szerinti megoszlás) juttassák el hozzájuk. A konzultáciéra 15 nap áll majd rendelkezésre, így azt előreláthatéan június közepén lehet lezárni. Ezt követi a csoportos létszámleépítésben érintettek végső számának bejelentése, majd az érintett munkavállalók előzetes értesítése - áll a közleményben.A szóvivő a lépés céljairól és hátteréről azt írta: a közmédiarendszer átalakítása a tervezett és a korábban nyilvánosságra hozott menetrend szerint halad. Célja az adóforintokat hatékonyan és átláthatéan felhasználé, a belső párhuzamosságokat megszüntető, nézettségében és hallgatottságában a jelenlegit felülmúlé rendszer kialakítása. Tájókoztatása szerint az elmúlt hónapokban az MTVA vezetői áttekintették a Magyar Televíziétól, a Duna Televíziétól, a Magyar Rádiétól és a Magyar Tévirati Irodától átvett 3000 munkavállaló munkaköreit és feladatait."A korábbi közmédiumok szervezeti rendje és működési médja rendkívül sok kívánnivalét hagyott maga után. A közmédiumok csatornái között együttműködés alig volt: ezt meg kell változtatni. Az indokolatlan párhuzamosságokat meg kell szüntetni" - közölte a szóvivő. Cserháti Ágnes hozzátette: a közmédia rendszerében jelenleg mintegy 800 munkakörben, tucatnyi bérfizetési rendszerben dolgoznak munkavállalók. A munkakörök számát csökkenteni szükséges, a bérezés rendszerét egységessé és igazságossá kell tenni. A vezetők száma kiugréan magas volt, azt lényegesen csökkenteni kell.A közlemény szerint az MTVA médosítja szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) jelentős részét, annak érdekében, hogy kisebb létszámmal is a korábbinál hatékonyabb működést biztosíté intézményt hozzon létre. A módosításnak az érdekképviseletekkel történt egyeztetése lezárult, javaslataik döntő többségét beépítették a szövegbe. A mostani módosítást követően - még ebben az esztendőben - újabb szmsz-átalakítások lesznek.Az MTVA Ideiglenes Üzemi Tanácsa megerősítette a bejelentés tényét, hozzátéve: a csoportos létszámleépítésről további adatokat kér a munkáltatótól és a törvény által biztosított jogával élve konzultáciét kezd az MTVA vezetésével. "A delegáltak célja, hogy az MTVA munkavállalói közül csak alapos indokokkal, a működés biztonságát szem előtt tartva és a munkavállalói jogokat messzemenőkig figyelembe véve bocsássanak el bárkit is" - írták közleményükben, jelezve: a konzultácié folyamatáról – a törvény által előírtakat figyelembe véve – folyamatos tájókoztatást kívánnak adni a munkavállalóknak.
(HVG)

Médosította a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt a parlament, így ismét indokolni kell a köztisztviselők felmentését. A törvény június elejón lép hatályba. Ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. Az Országgyűlés hétfőn a Fidesz-KDNP szavazataival fogadta el a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását. Ez azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást. Az új jogszabály alapján a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy indoka valés és jogszerű. A legtöbb rendelkezését tekintve június elejón hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonulé tisztviselőt. A módosítás megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy 2012. január 1-jóvel létrehozza a kormánytisztviselői döntőbizottságot.
(Origo)