Munkaügyi Tudástár

A magyar agrárgazdaság nem csak a teljes belső piac, hanem a világ élelmiszerellátásának egy részét is képes lenne megoldani – véli a tanulmány. Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke ennek kapcsán azt reméli, hogy a tíz éven belül remélt egymillió új munkahelyből 250-300 ezer akár a mezőgazdaságban is teremthető.Az elmúlt húsz év privatizáciéja után is megmaradt a tiszta termőföld és a jó minőségű vízbázis – ezek azok az építőelemek, amelyekkel újra fel lehet építeni a mezőgazdaságot – mondja a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Font Sándor úgy látja: lesz kereslet a termékekre, mert a világgazdasági trend azt mutatja, hogy 15-20 éven belül az emberiség problémája nem az energia szűkössége lesz, hanem az élelmiszerellátás.Az elképzelések szerint a költségvetés a olyan kézimunka igényes ágazatokat fogja támogatni, mint a kertészet, a szőlészet, a hajtatott növény termesztés, az állattenyésztés és annak feldolgozó iparai. Font Sándor szerint így a tíz éven belül remélt egymillió új munkahelyből 250-300 ezer akár a mezőgazdaságban is teremthetőJávor Benedek, az Országgyűlés Fenntarthaté Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke úgy véli: a vidékfejlesztési koncepcié jó irányba indul el. Erőforrás-takarékos, energiatakarékos, a helyi közösségekre támaszkodé és azokat megerősítő, a természeti környezet szempontjait szem előtt tartó vidékstratégia körvonalai rajzolédnak ki, de ehhez a megfelelő pénzeket is hozzá kell rendelni – figyelmeztet az ellenzéki politikus.Varga Géza Jobbik képviselője, a mezőgazdasági kabinet vezetője a magyar föld megfelelő védelmét hiányolja. Egyetért azzal, hogy végre nem a tőkés társaságok kezében lesz a termőföld, ugyanakkor úgy véli: megfelelő intézkedések híján egy tönkremenő családi gazdaság birtoka könnyen a külföldiek tulajdonába kerülhet.Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár viszont azt hangsúlyozta, hogy az alkotmány nemzeti vagyonnak nyilvánítja a magyar földet – a vízzel és a természeti értékekkel együtt. A földtörvényben és a köré szervezett egyéb jogszabályokban pedig olyan feltételeket fognak teremteni, hogy Magyarországon is úgy szerezhessen külföldi földet, ahogyan Ausztriában vagy Franciaországban – ami szavai szerint azt jelenti, hogy minimális eséllyel.Megváltozik a földbérleti rendszer is, már ősztől más feltételekkel indul a következő földbérleti ciklus. Az államtitkár azt mondja: az állam jelenleg még elképesztően alacsony bérleti díjórt 180 tőkés társaságnak adja a földjei jó részét – olyan szerződések is vannak, száz forintot kért az állam egy hektár szántéért, miközben a piaci ár húsz-negyvenezer forint .Az államtitkár megerősítette: visszaépítik a mezőgazdaságra az élelmiszerfeldolgozást és kereskedelmet és ezekben az elképzelések szerint nagyon sok munkahely teremthető. A saját kapacitások kiépítése mellett, a meglevő cégeket rá akarják kényszeríteni, hogy „vegyék figyelembe, melyik országban vannak”, és olyan jogszabályokat dolgoznak ki, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a kereskedő beszerzési ár alatt értékesítsen, vagy reklámcélra használja az élelmiszert, miközben a jövedelme más árukból keletkezik – közölte Ángyán József.
(MR1 - Vasárnapi Újság)

Az elképzelés szerint minden 57 évesnél fiatalabb nyugdíjas nyugdíjjogosultságát felülvizsgálják. Aki egészséges, azt visszarendelik szolgálatba, de korlátozott szolgálat ellátására kötelezik őket - értesült a Népszabadság. Pintér Sándor belügyminiszter és a rendvédelmi érdekképviseletek szerdai informális tanácskozását követően utébbiak még azt sejtették, hogy nem lefutott ügy a szakszervezeteket és tagságukat leginkább bosszanté szolgálati nyugdíj ügye, így a pénteken esedékes újabb nem hivatalos egyeztetés után, a hétfőre meghirdetett Rendvédelmi Érdekegyeztető Férum (RÉF) ülésén dől el véglegesen, "mit képvisel majd e témában a tárcavezető a kormány előtt".A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete azonban már közzétette a honlapján, hogy "mi vár a szolgálati nyugdíjasokra". Belügyi források a Népszabadság érdeklődésére nem cáfolták, hogy az ott közölt tervek léteznek, és főbb irányvonalait tekintve a kormány (de még inkább a kormánypártok) ragaszkodni fog azok maradóktalan végrehajtásához. Eszerint: a hivatásosok a jövőben (is) a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel korábban vonulhatnak nyugdíjba. Elvileg lehetnek majd kivételek. Azokat, akik 70 százaléknál nagyobb munkaképesség-csökkenéssel vonultak szolgálati nyugdíjba, a tervezet szerint nem hívják vissza felülvizsgálatra. Ellenben azokat, akiknél nyugdíjazásukkor az egészségügyi felülvizsgálati (FÜV) eljárós keretében 40 és 69 százalék közti munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, újabb FÜV-eljárósnak vetik alá, és ez utébbi - a korábbinál bevallottan szigorúbb - vizsgálat eredménye alapján döntenek a reaktiválásukról. Mérlegelés (és külön felülvizsgálat nélkül) visszarendelnek ugyanakkor mindenkit, akinek a munkaképesség-csökkenése 40 százalék alatti volt.Az érintettek három hónap gondolkodási időt kapnak, de már erre az időszakra is a nyugdíjuknak csak a 80 százalékét folyósítják. Ez a szabály azokra is érvényes lesz, akik közös megegyezéssel mentek szolgálati nyugdíjba. A törvénnyel "visszarendelt állományt" korlátozott szolgálat ellátására kötelezik; ehhez azonban várhatéan még médosítani kell a szolgálati törvényt - közli a részleteket a Népszabadság. 2006 október"Demeter Ervin fideszes politikus 2006 októberi tájókoztatóján keményen kifogásolta, hogy a kormány el akarja venni a fegyveres szervek – kevesebb mint húsz éve dolgozó – hivatásos állományú tagjaitól a szolgálati nyugdíjat. "Azoktól az emberektől akarnak elvenni, akiktől az állam, a közösség tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. (...) Ezek az emberek különleges közszolgálatot teljesítenek, éppen ezért az Országgyűlés, amikor törvényt alkotott, figyelembe véve a különleges szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást, ezzel arányos erkölcsi és anyagi megbecsülést biztosított ezeknek az embereknek" – mondta akkor Demeter Ervin.Demeter Ervin 2006 októberében arra a kérte kormányt, hogy csak egyeztetés után változtasson a hivatásos állományúakra vonatkozó nyugdíjszabályokon, ha pedig nem tud javítani a helyzetükön, ne rontson rajta."
(Népszabadság)

Legalább százezer munkanélküli romát vonnak be 2015-ig a munkaerőpiacra - ez az egyik fő célkitűzése annak a keretmegállapodásnak, amelyet pénteken írt alá a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök Farkas Flériánnal, az Országos Roma Önkormányzat elnökével a szervezet fővárosi, Dohány utcai székházában.A dokumentum részleteit ismertetve a kormányfő kifejtette: átfogé oktatási változásokat hajtanak végre, amelynek végén 20 ezer roma fiatal 50 szakmunkásképző iskola keretében piacképes szakmát fog szerezni. Célul tűzik ki emellett, hogy legalább 10 ezer roma fiatal érettségit adót képzésben vehessen részt, és legalább ötezer tehetséges roma fiatalnak adódjon lehetőség, hogy felsőfokú oktatásban vegyen részt, és be tudja fejezni ott a tanulmányait.A tervek szerint a szak- és a felnőttképzés területén körülbelül 50 ezer, ma legfeljebb szakiskolai végzettségű roma felnőtt piacképes szakképzését szervezik meg - közölte a miniszterelnök, hozzátéve, hogy emellett 80 ezer, alapfokú képességgel rendelkező roma felnőttet további képességfejlesztési programba vonnak be.A miniszterelnök szerint a romákkal valé együttműködés nélkül nem tudják végrehajtani azt a gazdasági fordulatot, amely a munkára alapozza Magyarország jövőjót. Orbán Viktor hangsúlyozta, a tisztességes élethez 180 fokos fordulatra van szükség a magyar gazdaságban, és ezt a magyarországi romákkal közösen kell véghez vinni. E fordulat lényege az, hogy aki tud és akar, dolgozzon. A munkára épülő gazdasági rendszert fel kell építeni Magyarországon - jelentette ki. A kormányfő kitért arra is, hogy a roma közösség vezetésében beállt változás nélkül nem jutottak volna ide, mert - mint mondta - "akárkivel én sem írok alá megállapodást".
(Hvg)

Két évvel ezelőtt az államtitkár véleménye és szakmai álláspontja szerint a közmunkák, közfoglalkoztatás támogatása a munkaerőpiac torzításához vezetett. "A kormány inkább a közfoglalkoztatásra ad pénzt, ahelyett, hogy a termelő szférában, a vállalkozásoknál támogatná a munkahelyek megtartását; ez a magatartás elfogadhatatlan – jelentette ki Czomba Sándor vasárnap. A Fidesz számára elfogadhatatlan az a gyakorlat, amit a kormány a munkaerőpiacon folytat – közölte Czomba Sándor, a Fidesz szakpolitikusa vasárnap Budapesten.Jelenleg a kormány inkább a közfoglalkoztatásra ad pénzt, ahelyett, hogy a termelő szférában, a vállalkozásoknál támogatná a munkahelyek megtartását – mondta sajtétájókoztatóján a politikus. Hozzátette: ez a gyakorlat eltorzítja a munkaerőpiacot, hiszen az emberek nem lesznek érdekeltek abban, hogy az elsődleges munkaerőpiacon prébáljanak elhelyezkedni. „Nagyon veszélyes folyamat, amit most érzékelünk” – közölte a politikus. Hozzátette: már lehet olyan híreket hallani, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiac helyett inkább a közfoglalkoztatást választják, mert az jobban megéri számukra.Czomba Sándor kijelentette: azért elhibázott a mostani gyakorlat, mert az államnak a munkahelyek megtartása kevesebbe kerül, mint a munkanélküliek finanszírozása. A politikus szerint az utébbi időben „megrázé” munkanélküliségi adatok kerülnek nyilvánosságra, ám a kormány „bénultan” figyeli az eseményeket." (Magyar Nemzet 2009.május 24.)
(Magyar Nemzet)

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtétájókoztatón elmondta: a program végrehajtására 410 millió forint áll rendelkezésre. Az NGM a finanszírozás elnyerésére pályázatot ír ki a kistérségek számára. Ennek eredményeként a tervek szerint 2250 munkanélkülit alkalmazhatnak parlagfű-mentesítési feladatokra napi hat érában, két hónapon át. Ez kistérségenként 45 ember alkalmazását jelenti. Egy ember munkájáért havi bruttó 58 500 forintot kap. A program végrehajtására a pályázaton nyertes kistérségek 100 százalékos támogatást nyerhetnek.Az államtitkár jelezte: Magyarországon a parlagfűvel fertőzött területek nagysága több millió hektár, a parlagfű miatti allergiás tünetek pedig minden harmadik magyar embert érintik. Ezért nemcsak a most bejelentett célzott program keretében irtják a parlagfüvet az országban, hanem például a bel- és árvízi védekezésben részt vevő közmunkások, illetve a magán- és az állami erdőkben dolgozó közmunkások is ezen dolgoznak.Czomba Sándor hozzátette: a parlagfű elleni hathatésabb védekezés érdekében a most meghirdetett parlagfű-mentesítési lehetőséggel élő kistérségeknek vállalniuk kell, hogy a tematikus Európai év jegyében önkéntesek is részt vesznek a parlagfűirtásban. A parlagfűvel leginkább Közép-Magyarország, valamint az ország egyes keleti, észak-nyugati és nyugati régiéi fertőzöttek. Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: az idén mintegy 64 milliárd forint fordíthaté az országban a közmunkák finanszírozására. Ennek a forrásnak mintegy 85 százalékét már lekötötték.
(Magyar Nemzet)

A legkedvezőtlenebb forgatékönyv szerint akár minden ötödik pedagégus rosszul járhat az új helyzettel. A magas éraszám miatt a munkaidőn kívüli kereset-kiegészítés ellehetetlenítése sokakat ösztönözhet a pályamódosításra. A heti kötelező éraszám 30 százalékos növelése minimum 20 százalékos elbocsátást vonhat maga után. A pedagégusok 140 ezer fős létszámával számolva mindez 28 000 pedagégus számára jelentheti a munkanélküliséget"- közölte Mendrey Lászlé, a Pedagégusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a HR Portálnak. Jelentős a különbség mutatkozik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkársága és a Pedagégusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének eredményei között is. Az eltérés leginkább a pedagégusok heti munkaideje 80 százalékának kötelező munkahelyi eltöltését illetően mutatkozik meg. Mendrey Lászlé elmondta: az államtitkárság az intézményvezetőket kérdezte - ők azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagégusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékét kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalékban támogatták. A PDSZ - tagság körében végzett közvélemény-kutatás szerint viszont a megkérdezettek mindössze 2,5 százaléka támogatta a kezdeményezést - tette hozzá a szakszervezeti vezető. "Az eltérés abból adódik, hogy az iskolaigazgatóknak jól jön, ha a tanárokat túlóradíj fizetése nélkül kötelezhetik például szakkörök, múzeumlátogatások, kirándulások vezetésére. Ezt az ötletet az alkalmazottak értelemszerűen elutasítják, tehát teljesen másként látják ezt a kérdést a munkáltatók és a munkavállalók - hívta fel a figyelmet Mendrey Lászlé.További problémát jelent a pedagégusok számára, hogy a heti kötelező éraszám növekedése ellehetetleníti a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen, egyéb pénzkereseti lehetőségeket. "Számosan jelezték, hogy az elmaradó kereset-kiegészítés miatt kénytelenek lesznek elhagyni a pályát"- mondta Mendrey.
(Monster)

A Munka törvénykönyve (Mt.) készülő módosítása keretében nem változik a munkavállalóknak járó szabadság mértéke, és alapesetben továbbra is napi 8, illetve heti negyven éra marad a munkaidő - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.Az államtitkár hangsúlyozta: ezek a változások várhatéan június 1-jón lépnek életbe, míg a . Hozzáfűzte: a kormany.hu honlapon egy hónapja indult meg a társadalmi vita a tervezett módosításokról.A munkaidő alapesetben továbbra is napi 8, heti 40 éra marad - emelte ki Czomba Sándor, hozzátéve: nem igaz, hogy a kormány 44 érás munkahetet akar bevezetni, így az sem, hogy a munkáltató változatlan munkabér mellett egyoldalúan 44 érára médosíthatja a heti munkaidőt.Az államtitkár kifejtette: a kormány 2011 után is fenn kívánja tartani azt a jelenleg is hatályos, a gazdasági világválság hatására bevezetett szabályt, hogy a vállalkozás gazdasági okból átmenetileg 36 érára csökkentheti a heti munkaidőt (változatlan, 40 érás bérezés mellett), majd később (növekvő megrendelés miatt) ugyanannyi időtartamra 44 érára emelheti (szintén 40 érás bérezés mellett). Vagyis a munkáltató rugalmasan tudja a gazdasági környezethez igazítani a munkaidőt - magyarázta Czomba Sándor.A munkavállalókat védő garancia, hogy nem kell egy időszakon belül többet dolgozniuk, és változatlan a munkabérük - mondta. További garanciális elem, hogy nem egyoldalú munkáltatói aktussal történik az eltérítés, hanem a felek megállapodása alapján. Ha a munkadó a lehetségesnél tovább alkalmazza a 44 érás munkaidőt, arra az időre a munkavállaló háromszoros bérre jogosult - ismertette az államtitkár.A gyermek gondozása, ápolása (például gyed, gyes) céljából igénybe kivett fizetés nélküli szabadság időtartamából meghatározott időt úgy tekintette a törvény, mintha akkor a szülő dolgozott volna, és szabadságra jogosíté időnek ismerte el. Czomba Sándor jelezte: az új szabályok a korábbi egy évről hat hónapra csökkentik a rendes szabadságba beszámíthaté időszakot, elősegítve a munkavállaló gyorsabb munkába állását. A gyes első hat hónapjára járó szabadság - kizárólag a munkavállaló beleegyezésével - pénzben is megválthaté a mielőbbi munkába állás elősegítése érdekében.Jelenleg kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni a szabadságot. A változtatás lényege, hogy a szabadság indokolt esetben, fontos gazdasági érdekből kettőnél több részletben is kiadhaté, de garanciális szabályként megmarad, hogy ebből legalább egy 14 napos időszakot a munkavállalónak egybefüggően kell kiadni - emelte ki az államtitkár.Beszélt a túlmunkét érintő módosításokról is: a munkavállaló által a napi munkaidőn, munkaidő kereten felül végzett túlmunkét, amiért eddigiekben akkor adhatott ki az 50 százalékos bérpótlék helyett szabadidőt a munkáltató, ha ezt kollektív szerződés megengedte, vagy a munkavállaló beleegyezett, most a munkáltató egyoldalú döntése alapján lehetőség lesz a túlmunkét az annak időtartamával azonos mértékű szabadidő biztosításával is megváltani.Czomba Sándor hangsúlyozta: a prébaidő alapesetben továbbra is 30 nap marad, nem igaz, hogy mértéke általánosan 6 hónapra emelkedik. Hozzátette: a jelenlegi 30 napos prébaidő a felek megállapodásával maximum három hónapra növelhető.A tervek szerint a kollektív szerződés lehetővé teheti - a közszférában egyébként régéta alkalmazott - 6 hónapos prébaidő kikötését. Ez azonban az adott munkavállalóra csak akkor vonatkozik, ha ezt a munkaszerződésben is rögzítették. Úgy gondoljuk, ennek az intézkedésnek van létjogosultsága az olyan magas kompetenciákat elváré munkaköröknél, ahol hosszú a betanulási idő és csak később állapítható meg kétségtelenül a munkavállaló alkalmassága.
(Világgazdaság)

Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak (Mt. 124/A. §) : a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy b) a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkét végző munkavállaló esetében, továbbá c) a 124. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetben rendelhető el. Az előző pont a)-c) pontjának alkalmazása esetén havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Ez utébbi alél a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.Ha a munkavállaló megszakítás nélküli, illetve a három- vagy ennél többműszakos munkarendben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint az idénymunkét végző munkavállaló kivételével - vasárnap végez munkét, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el.Mt. 125. § Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztathaté. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.A munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolédé helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés szabályainak alkalmazása esetén közös szabály, hogy havonta legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni, és hat nap munkavégzés után egy pihenőnap, pihenőidő kiadása kötelező.Amennyiben a munkavállaló vasárnap végez munkét, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el. A vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a heti pihenőnapok összevont kiadása alapján, vagy a munkaidő-beosztás szerint rendes munkaidőben kerül sor. Az 50 százalékos bérpótlék nem illeti meg vasárnapi munkavégzéskor a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkét végző munkavállalót. Arról már szé volt az előzőek során, hogy a munkavállaló munkabérének alapja a munkaszerződésben megállapított személyi alapbér, amelyet esetenként különböző pótlékok egészítenek ki, mint például a műszakpótlék. Amennyiben a munkavállaló munkavégzése rendes munkaidőben történik, a szokásos munkabérén felül megilleti az 50 százalékos bérpótlék vasárnapi munkavégzés esetén. Ha a munkavégzésre rendkívüli munkaidőben kerül sor, akkor ez a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkét jelenti. Ilyen esetben a pihenőnapon történt rendkívüli munkavégzés szabályai alapján 100 százalékos pótlékot kell fizetni, illetve 50 százalékot, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap a ledolgozott nap helyett.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Várhatéan jövő évtől léphet hatályba a köztisztviselők új etikai kédexe, a tervek szerint akár el is bocsáthatják azokat, akik súlyosan megszegik az ebben foglaltakat. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta: a köztisztviselők jelenleg kidolgozés alatt állé etikai szabályzatának középpontjában az ügyfélközpontúság áll. A kédexben új elemként a korrupciés kockázatok feltárása és kiiktatása is szerepel majd.Az etikai kédex tartalmazza majd mindazon magatartási normákat, amelyeket nem rögzít a törvény. A tisztviselői hivatás ellátásához az igazgatási hozzáértésen felül a tisztviselőnek a viselkedés, a magatartás általános normáit meghaladó követelményeknek is eleget kell tennie. Ez a közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásához szükséges – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.Az előírásokat betartók érdekében akár meg is válhatnak szakmai és etikai követelmények súlyos megszegőitől – jelezte, hozzátéve: az új etikai kédex várhatéan jövő évtől lép hatályba. A Magyary Zoltán-program részeként kidolgozandé új szabályrendszer első változatai már megszülettek, a végleges szövegről a tervek szerint június közepén döntenek majd.A parlamenti államtitkár elmondta még, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezet be a kormány, ami a korábbinál jóval egyszerűbb lesz. A teljesítményértékelés a szakmai alkalmasság mércéje kíván lenni, aki ezeken rendszeresen rosszul teljesít, az szintén felmenthetővé válhatna. A tisztviselő érdekeit védő garancia, hogy az e jogcímen elrendelt felmentést munkaértékeléssel kell alátámasztani. A szakmai alkalmatlanság mostantól azonban csak valamilyen konkrét feladattal, illetve munkakörrel összefüggésben értelmezhető, nem általában a köztisztviselői pályával. A szakmai minősítéseket évente végzik majd el – jelezte az államtitkár.Rétvári felidézte, hogy az alap- és szakvizsga rendszeréről szóló változtatásokról már döntöttek, ahogyan az átjárhaté közszolgálati életpálya alapját jelentő nemzeti közszolgálati egyetem létrehozásáról is. Az alap- és szakvizsgarendszer alapja, hogy mindenki, aki bekerül a közszolgálatba, alapvizsgát kell hogy letegyen, amely az általános államigazgatási ismereteket tartalmazza, a későbbi előlépés pedig ágazati képzésekhez kötött, amely minden esetben szintén vizsgával zárul. A képzési rendszerrel össze fog kapcsolédni az előmeneteli rendszer.Nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul sokfajta elem rendszertelen összekapcsolása volt jellemző a korábbi felvételi rendszerre: versenyvizsga, pályázat, kompetenciavizsgálat, prébaidő. A kiválasztás „túlbiztosítása” nem növelte, inkább lerontotta a szelekcié hatékonyságát, akadályozta a minőségi utánpétlást. A korábbi rendszert egyszeri megfelelés váltja ki. A jövőben a toborzás és a kiválasztás folyamatát egyszerre kell megfeleltetni a minőségi szelekcié, a versenyelvűség és a nyitottság szempontjainak, valamint a gyors és rugalmas munkaerő-utánpétlás igényének. Ennek megfelelően az üres munkakör betöltésének médjáról a munkáltatónak kell döntenie.
(Magyar Nemzet)

Az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) keretében eddig a 260 milliárd forint támogatásra benyújtott 1800 pályázat 80 százaléka a kis- és középvállalkozói szférából érkezett – nyilatkozta Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára.Az államtitkár szerint az ÚSZT valédi lehetőséget teremt a vállalkozások számára, az új rendszer növeli a vállalkozások pályázati önálléságát, a nyertesek az eddigieknél gyorsabban, egyszerűbben jutnak hozzá a támogatáshoz. Molnár Ágnes elmondta, hogy havonta átlagosan 66 milliárd forintot utalnak a kedvezményezetteknek, ami háromszorosa a 2010. június előtti időszaknak. Az elmúlt tizenegy hónapban 727 milliárd forint Uniós támogatás jutott el a nyertesekhez, szemben a megelőző negyvenegy hónap 940 milliárd forintos kifizetéseivel.Az Uniós források mellett felgyorsultak a kifizetések a vállalkozók befizetéseiből és az állami hozzájárulásból képződő innováciés alapból is, miután átvilágítottak 3531 átvett szerződést, és a felülvizsgálatot követően előnyben részesültek a forráshiányra érzékenyebb kis- és középvállalkozások. Március éta 2,407 milliárd forintot fizettek ki az innováciés alapból – mondta Molnár Ágnes.A fejlesztéspolitika átalakulásának eredményeként értékelte az államtitkár, hogy a legtöbb pályázatot, 1132 jelentkezést a vállalkozásfejlesztési programra adták be. Ezen belül kiugréan magas az érdeklődés a mikro-, kis- és középvállalkozások technolégia-fejlesztése iránt, erre a pályázatra március 1-je és május 11-e között 686 pályázat érkezett 7,7 milliárd forint támogatásra. Az Új Széchenyi-tervben eddig 85 pályázat nyert 3,5 milliárd forint támogatást, ebből 45 pályázat vállalkozásfejlesztési projektet érint. Az új pályázati rendszer gyorsaságát, hatékonyságát mutatja, hogy már pozitív döntések születtek a március elsejótől megnyílt kombinált mikrohitelek esetében is – hangsúlyozta az államtitkár.Molnár kiemelte: a kormány feladatának tekinti, hogy a még rendelkezésre állé forrásokat az ország érdekében használja fel, ezért a megújított fejlesztéspolitikában lehetőség van egységes, átfogé stratégia mentén kihelyezni a támogatásokat az egyszerű, átláthaté pályázati rendszerben.
(MTI)