Munkaügyi Tudástár

Az elnyerhető támogatás 1-2,5 millió forint. A kormány célja, hogy a munkaerőpiacot rugalmassá alakítsa. Ezzel elérhető, hogy az anyák rész-munkaidőben, vagy pedig távmunkában dolgozzanak - erről Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt a konferencián. Ma azonban még az is gond, hogy ha két ember dolgozik 4-4 érában egy 8 érás helyén, akkor vállalnia kell a munkadónak a dupla adminisztrácié költségét. A munkaerő rugalmassági rangsorban Magyarország a 84. helyen áll, Dánia a 10., Ausztria az 50. a rangsorban - tette hozzá az államtitkár.Az államtitkár kiemelte: mára megváltozott a fiatalok hozzáállása mind a munkához, mind a családhoz. Nem baj az – mondta –, ha egy édesanya évekig együtt van kisgyermekével, de tapasztalataink szerint a mostani fiatal generácié úgy gondolkodik, hogy a gyermekvállalás mellett dolgozni is szeretne.Nem mondhatunk mást - folytatta Soltész Miklés -, mint azt, hogy a demográfiai és gazdasági csapdából valé kitörést a család és a munkahely összeegyeztetése jelenti.A politikus megjegyezte: nem véletlen, hogy EU-elnökségünk alatt kiemelt téma a családok helyzete, hiszen az egész kontinensen égető a probléma. Hozzátette: ezen törekvését Magyarországnak nagyon sok vezető Európai politikus megköszönte.Kialakíthaté olyan politika, mely feloldja a gyermekvállalás és a munkavállalás között meglévő ellentmondást - mutatott rá a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, hozzáfűzve: az államnak e kérdéskörben az a feladata, hogy megteremtse a megfelelő keretfeltételeket.
(Kormány)

Uniós támogatás révén a Becom Electronics Hungary Kft. új gyártécsarnokot épít a Tatabánya-Környe Ipari Parkban, amely által további húsz embernek tud munkét adni.Mintegy 144 millió forintos Uniós támogatást nyert el az Új Széchenyi-terv keretében a BECOM Electronics Hungary Kft. új, kétezer négyzetméter alapterületű gyártécsarnokának megépítéséhez, a munkálatok hamarosan megkezdődnek. Az összességében nettó 480 millió forint értékű beruházással a Tatabánya-Környe Ipari Parkban működő, jelenleg nyolcvan főt foglalkoztató társaság további húsz ember számára teremt munkahelyet.Az osztrák székhelyű Becom Electronics GmbH tulajdonában lévő társaság – a többi között – digitális elektromos mérőórákat, kijelzőket, LED világítási és kérházi kommunikáciés rendszereket, mikrofonokat, fényszéré alkatrészeket gyárt olyan nagyhírű vállalatok részére, mint például a Panasonic, a Siemens Csoport, a GE-Medical. Mivel az általa gyártott termékek felhasználási területei több iparág piacát lefedik, a cég nincs kiszolgáltatva egy-egy ágazat mélyrepülésének. A társaság értékesítésének nettó árbevétele az elmúlt három üzleti év során folyamatosan emelkedett, 2009-ben meghaladta az egymilliárd forintot.Johann Bock, a Becom Electronics Hungary Kft. tulajdonos-ügyvezetője az új csarnok alapkőletételi ünnepségén, május 12-én elmondta: a folyé gazdasági évben Becom fennállása legjobb forgalmát éri el, s a magyar vállalat számára is rekordév lesz, hiszen a forgalom további 40 százalékkal, majdnem 7 millió Euróra nő. A tulajdonos-ügyvezető az eseményen azt is bejelentette, hogy az üzem fejlesztése folytatódik. Mivel be kívánnak lépni az autégyárté piacra, jövőre tervezik az autégyártási termékekre vonatkozó műszaki szabványok tanúsítványainak megszerzését, hogy a már meglévő csúcstechnolégiát még jobban kiépíthessék. Az alapkőletétellel elindított, s várhatéan november közepén lezárulé beruházás megvalésulását követően a cég mintegy 820 millió forint értékű technolégiai korszerűsítést hajt végre. A stratégiai célok között a következő három gazdasági évre legalább 5 százalékos évi árbevétel-növekedés szerepel.
(Hvg)

Megmozdította a Győr-Moson-Sopron megyei munkaerőpiacot az Audi győri gyárbővítése; a beruházás eddig ezerrel csökkentette a munkét keresők számát.A számokban egy hónapja mutathaté ki a változás – mondta Rimányiné Somogyi Szilvia, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója. Rámutatott: az egy évvel ezelőttihez képest kétezerrel csökkent a megyében az álláskeresők száma, ennek mintegy fele az Audi-beruházás, illetve a beszállíték fejlesztései kapcsán talált munkét. A megyében a munkét keresők száma jelenleg mintegy 12 500; ez azt jelenti, hogy a munkaképes korú lakosság körében a tavalyi 7,2-ről 6,1 százalékra esett az álláskeresők aránya. (Az országos munkanélküliségi ráta a KSH adatai szerint az idén az első negyedévben 11,6 százalék volt.)Kérdésre válaszolva az igazgató elmondta: átmenetileg elképzelhetőnek tartják, hogy a megyén kívülről hozzanak munkavállalókat a megnövekedett kereslet kielégítésére. Hogy ez mekkora időszak lesz, az „teljes egészében az Audi-beruházás üteméhez igazodik”. Felmerült, hogy Pécs és Salgétarján környékéről toborozzanak munkaerőt, pillanatnyilag azonban még helyi munkavállalókkal ki tudják elégíteni a keresletet – jegyezte meg. A győri ipari parkban sok olyan cég van, amely most profilt bővít, hogy beszállítéja lehessen az Audinak – tette hozzá.
(Magyar Nemzet)

Megszűnik a passzív táppénznéven ismert ellátás - jelentette be a kormányszóvivő szerdai sajtétájókoztatóján, miután a kabinet a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben több döntést is hozott a táppénzrendszer változtatásáról. Nagy Anna közölte azt is, hogy még májusban a kabinet elé kerülhet a rokkantnyugdíjakat érintő új szabályozás végleges változata. A passzív táppénzmegszüntetését Nagy Anna azzal indokolta, hogy ezt gyakran nem valédi betegség miatt veszik igénybe, sokkal inkább a munkanélküliség elől nyújt "menedéket" egyfajta szociális ellátásként.Tájókoztatása szerint a passzív táppénzen lévők aránya meredeken emelkedett az elmúlt években, tavaly már 84 ezer ilyen ellátással számoltak. "A kormány szeretné, ha a munkavállalók, illetve a munkaviszonnyal éppen nem rendelkezők tiszta játékszabályok között találhatnák meg helyüket az ellátérendszerben: aki valóban beteg, az a táppénzellátásban részesüljön, aki pedig nem beteg, hanem valéjában munkanélküli, annak az álláskeresését ösztönözze a rendszer" - mondta.Újdonság az is, hogy az az orvos, aki jogosulatlanul állapítja meg egy beteg esetében a táppénzt, maga is köteles lesz arra, hogy visszafizesse a jogosulatlanul felvett összegeket - ismertette. A jelenleg hatályos szabályok azt mondják ki, hogy erre a visszafizetésre lehet kötelezni a beteget, a foglalkoztatót és az egészségügyi szolgáltatét, az elmúlt időszak "botrányai" viszont azt mutatták, hogy ennek nem volt igazán komoly visszatartó ereje - magyarázta a kormányszóvivő, hozzátéve, az intézkedéstől azt várják, hogy az orvosok kétszer is meggondolják, közreműködnek-e egy ilyenfajta jogosulatlan előnyszerzésben.A további változtatásokról szélva a szóvivő kifejtette: aki legalább 15 napja táppénzen van, jogosult lesz soron kívüli egészségügyi ellátásra, hogy minél hamarabb meggyégyulhasson, és újra munkába állhasson. Ez azt jelenti, hogy ha a keresőképtelenséget megállapító orvos ellátást rendel el, akkor soronkívüliséget biztosíté beutalét adhat a betegnek. Továbbra is előírás lesz ugyanakkor az - folytatta -, hogy a szakrendelők a rendelési idejük meghatározott részében kötelesek nem soron kívüli betegeket fogadni.Nagy Anna hozzátette, a jövőben - az adóbevalláshoz hasonléan - elektronikus úton is be lehet majd nyújtani a pénzbeli ellátások iránti igényeket. A táppénzt érintő javaslatok hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek.A szóvivő szerint a szigorítások üzenete az, hogy nem fogadhaté el, hogy a közpénzek kárára bárki is visszaéljen az ilyen jellegű ellátásokkal, az állam nem lesz többé olyan nagyvonalú, mint eddig sokszor volt, és nem fog szemet hunyni az ilyen visszaélések felett. A kormány célja az, hogy a közpénzekkel valé visszaélés lehetőségét minden téren a minimálisra csökkentse - hangsúlyozta.A táppénzt érintő korábbi intézkedésekről szélva Nagy Anna felidézte: már a parlament előtt van a büntető törvénykönyv módosítása, amely alapján, ha a Ház elfogadja, két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthaték lesznek a társadalombiztosítási, szociális ellátásokkal visszaélők. Emlékeztetett továbbá a kormány márciusi döntésére, amelynek értelmében május 1-jótől a táppénznapi összegének lehetséges maximuma a felére, 5.200 forintra csökkent. Változtatás volt továbbá, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak a keresőképtelenség idejére járó ellátás már az első 15 napban is központi forrásból történik.Nagy Anna szélt arról is, hogy a kabinet szerdai ülésén első olvasatban tárgyalta a rokkantnyugdíjak kérdését, de a témában további egyeztetések lesznek még, ugyanakkor várhatéan még májusban a kormány elé kerül egy következő változat, amely akár már a végleges is lehet. Azt azonban kiemelte, a rokkantnyugdíjas-rendszer áttekintésénél nagyon fontos szempont, hogy a jövőben a valóban részorultak kapjanak rokkantnyugdíjat, akik pedig kiskapunak használják ezt az ellátást, visszakerülhessenek a munka világába.
(Kormány)

Mivel e szabálytalanságok jelentős része súlyos szabályszegésnek minősül, ezért - a kötelező bírságkiszabással kapcsolatos előírások miatt - a jogsértő munkáltatók 4/5-énél réttak ki munkaügyi bírságot a felügyelők. Az eredmények a feltárt jogsértések ellenére mégis azt mutatják, hogy az ellenőrzésekben érintett húsipari foglalkozaték markáns hányada a szabályos foglalkoztatásra törekszik - állapítja meg az OMMF.A közlemény szerint a munkaügyi előírások érvényesülését a felügyelők 142 húsipari - húsfeldolgozó vállalkozásnál, 9.579 munkavállalót érintően ellenőrizték. A foglalkoztatás biztonságát pedig 189 munkáltatónál 9.440 munkavállalót érintően vizsgálták a munkavédelmi felügyelők. A húsipari vállalkozások 91 százalékánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot a munkavédelmi felügyelők a húsvéti ünnepekkel összefüggő ellenőrzések során, megállapították, hogy a szabálytalanságok a munkavállalók 20 százalékának veszélyeztette valamilyen formában az egészségét, vagy biztonságát.Az ellenőrzések során kiderült, hogy egyre kevesebb húsipari munkáltatónál és csökkenő számban fordul olyan hiányosság, ami valamilyen munkaeszköz, egyéni védőeszköz használatának felfüggesztésére, tevékenységtől valé eltiltására adna okot. Az ellenőrzött munkáltatóknál láthatéan eredményesen foglalkoznak a munkavédelemmel, néhány esetben a munkavédelmi hiányosságok a munkavállalók felelőtlenségére vezethetőek vissza, illetve az úgynevezett "munkahelyi vakságra", a napi rutin miatti figyelmetlenségre. Az ellenőrzött húsfeldolgozókban további veszélyt jelentettek a sérült, vagy hiányos villamos csatlakozé aljzatok, hosszabbíték, illetve azok botlás-, illetve sérülésveszélyes elhelyezése. A munkahelyek kialakításában jelentkező hiányosságok is magukban hordozták egy-egy súlyosabb baleset kockázatát, ilyenek például a helyiségek nem megfelelő méretezése, a közlekedési útvonalak kijelölésének hiánya, vagy a közlekedési út mellett, váll- illetve fejmagasságban elhelyezett húshorgok, ám erre szerencsére csak egy helyen volt példa.A közlemény szerint e foglalkoztatói körre nem jellemző a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás, a szabálytalanságok alig 6 százalékét képezte a feketefoglalkoztatás, amelyek jellemzően a pár fővel működő vállalkozásoknál fordultak elő. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) fogalmával - az ellenőrzés tapasztalatai alapján - a munkáltatók többnyire tisztában vannak, ám nagyobb a bizonytalanság a garantált bérminimum megfizetése körül. A munkáltatók közül nem mindenki számára egyértelmű, hogy a munkavállalók részére milyen esetben kell garantált bérminimumot fizetniük. E jogsértések többnyire abból adódtak, hogy a munkáltatók az adott munkakörre vonatkozó képesítési előírást tartalmazé rendelkezéseket nem ismerik. Hiányosságként jelentkezett még, hogy számos foglalkoztató a munkaidővel kapcsolatos adatokat nem a valéságnak megfelelően, vagy hiányosan vezette, az ezzel összefüggő jogsértés alkalmas a munkaidő és pihenőidő, valamint a rendkívüli munkavégzés leplezésére.
(OMMF)

Tovább csökkent az álláskeresők száma áprilisban: ekkor 612 ezer álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon, az előző hónaphoz képest 5,8 százalékkal – 38 000 fővel – kevesebbet. Az adat az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 1,7 százalékos, több mint tízezer fős emelkedést jelez – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján közölt legfrissebb munkaerő-piaci adatokból.A regisztrált álláskeresők több mint negyede – 166 400 személy – tartósan, vagyis legalább egy éve keres állást, az előző hónaphoz képest 4,6 százalékkal csökkent a számuk. A tartósan állást keresők között többségben – 57 százaléknyian – vannak azok, akiknek a nyilvántartásban töltött idejük egy és két év között van. A legtöbb munkakeresőt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrálták, előbbiben 72 400, utébbiban 65 200 személyt. A foglalkoztatási szolgálat adatai szerint áprilisban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 594 ezer volt, ez 3400 fős csökkenés márciussal összehasonlítva. Álláskeresési járadékra 115 ezren, álláskeresési segélyre 46 500-an voltak jogosultak, és csaknem 190 ezren kaptak bérpétlé juttatást. Az álláskeresési ellátásban részesülők száma jelentősen, csaknem 22 százalékkal – 45 000-rel esett vissza, és 2 százalékkal, csaknem négyezerrel kevesebben kaptak szociális ellátást az év harmadik hónapjához képest. Az álláskeresők összlétszámának csökkenése ellenére nőtt azon álláskeresők száma, akik semmilyen támogatásban nem részesültek áprilisban: az ellátatlanok áprilisi, több mint négytizedes aránya az álláskeresők összlétszámán belül az elmúlt évek legmagasabb értékét mutatja. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 13,8 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 9,1 százalék. Az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutaté értéke 0,9 százalékponttal, a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutatéé pedig 0,6 százalékponttal csökkent. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb adata 11,6 százalék, ami a munkaerő-felmérésből 2011. január–márciusra a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ebben az értékben az egy hónappal korábban publikált adathoz képest 0,1 százalékpontos emelkedést, az előző év azonos időszakához képest pedig 0,2 százalékpontos csökkenést mértek. Az év negyedik hónapjában jelentősen, havi szinten 68 százalékkal csökkent a bejelentett elbocsátandé létszám: tíz cég, összesen 404 munkavállalót érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi központok kirendeltségein. Ez mintegy hatszáz fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett munkaerőigények száma több mint harmadával emelkedett egy hónap alatt: áprilisban 64 800 új álláslehetőséget jelentett be több mint 16 ezer munkáltató. Az előző év azonos időszakához képest 45,9 százalékkal – mintegy húszezerrel – emelkedett az új állások száma. A legtöbb új állásbejelentés Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, és Budapestről érkezett. Az újonnan bejelentett állások 30,5 százaléka volt nem támogatott álláshely, 69,5 százalékét pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók, tavaly áprilisban ez az arány 42,7, illetve 57,3 százalék volt. A hónap folyamán összesen 108 ezer állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, a zárónapon ugyanakkor ennek csaknem fele, ötvenezer állás maradt betöltetlen.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

A hétfő reggel benyújtott és még aznap este megszavazott fideszes javaslat értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja.A törvény rögzíti: a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; "ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jót megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét", de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, Európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban állé gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utébbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá.Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.
(MTI-Eco)

Hat hónapos prébaidő, de csak akkor, ha van kollektív szerződés - Jelenleg a prébaidő legfeljebb három hónap lehet, alkalmazásának feltétele, hogy a felek azt a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben rögzítsék. A tervezett módosítás kimondja, hogy a prébaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján hat hónapig terjedhet.Megállapodés a munkaidő megemeléséről - A koncepcié alapján, ha a munkáltató és a munkavállaló a legalább heti 36 érás rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, a felek írásban megállapodhatnak legfeljebb egy éves határozott időre a munkaidő mértékének a felemeléséről. A munkáltató a munkaidő megemeléséről szóló megállapodás időtartama alatt nem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást vagy az Mt. 94/E. § (1) bekezdése szerinti rendes felmondásról szóló tájókoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje heti negyven éránál hosszabb. A tilalomba ütköző munkáltatói rendes felmondás, illetőleg tájókoztatás jogellenesCsökken a gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára járó rendes szabadság mértéke - A jelenlegi szabályok alapján a munkaviszony szünetelésének időtartamára, amennyiben a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságról van szé, annak elős teljes évére jár szabadság. Ez az idő a tervezet szerint hat hónapos időtartamra csökkenne.Szabadság pénzben történő megváltása - A jelenlegi szabályok szerint a szabadságot természetben kell kiadni, azt megváltani, csak a munkaviszony megszűnésekor lehet. Az új koncepcié értelmében a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.Szabadság több részletben történő kiadása - Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja majd a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosíté szabadság.Pétlék helyett szabadidő - A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. Erre a jelenlegi szabályok alapján is sor kerülhetett, azonban eddig feltétele volt a felek megállapodása. Ez most megszűnik, a munkáltató döntése alapján pótlék helyett szabadidő kompenzálja a rendkívüli munkavégzést.Ha a vezető állású munkavállaló terhes, a felmondást köteles lesz indokolni a foglalkoztató - A jelenlegi szabályok szerint, a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését nem kell indokolnia a foglalkoztatónak. A jogszabály tervezet szerint a munkáltató köteles lesz a vezető terhessége kezdetétől a szülési szabadsága végéig terjedő időszak alatt a rendes felmondását az általános szabályok szerint megindokolni.Pontosításra kerülnek a munkaerő kölcsönzés szabályai - A tervezet a munkaerő kölcsönzésre vonatkozó szabályokat is több helyen pontosítaná, így a munkaerő kölcsönzés, a kölcsönbeadó, kölcsönbevevő fogalma mellett a kölcsönzött munkavállaló, a kikölcsönzés és a kikölcsönzés ideiglenessége fogalmakat is rendezné. Több más rendelkezés mellett a szociális juttatások kapcsán az egyenlő bánásméd érvényesülése is rögzítésre kerülne, vagyis a kölcsönzött munkavállalók számára biztosítani kellene különösen a kölcsönvevőnél a szociális juttatásokhoz valé hozzáférés kapcsán az egyenlő bánásméd érvényesülését, valamint a kölcsönbeadó által biztosított szociális juttatásokhoz a kikölcsönzések közötti időtartam alatti hozzáférést.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értékelése szerint teljesülnek azok a kormányzati célok, amelyek az Uniós pályázati rendszer vállalkozóbarát megújítására, gyorsítására irányultak.Ezt bizonyítja, hogy az Új Széchenyi Terv keretében 2011. március 1-jótől nyitva állé, mikorhitellel kombinált ”Mikrovállalkozások fejlesztése” pályázati kiíráson egy hónappal az első pályázat beérkezését követően megszülettek a támogatéi döntések és a pozitív hitelbírálatok is. A pályázatok értékelését is végző MAG Zrt. már a támogatéi okiratot is megküldte a nyerteseknek.A nemrégiben megszületett döntések nyomán több mikrovállalkozás részesült egyenként 3-4 millió forint körüli vissza nem térítendő támogatásban a „Mikrovállalkozások fejlesztése” című pályázattal, amelyhez kapcsolédéan ugyanekkora összegű hitelt is kaptak a „Kombinált Mikrohitel” program keretében. A támogatás aránya minden esetben a tervezett beruházások 45%-a. A mikrocégek a forrásokat vállalkozásuk fejlesztésére, illetve ingatlan beruházásra fordítják. A támogaté döntést követően a pályázatkezelést végző MAG Zrt. külön szerződéskötési procedúra nélkül azonnal megküldi a támogatéi okiratot, a mikrofinanszírozé szervezetek pedig haladóktalanul megkötik a pályázatnyertes cégekkel a hitelszerződéseket.Az Új Széchenyi Terv a mikrovállalkozások hatékony és eredményes fejlesztése érdekében célul tűzte ki, hogy az addig széttagoltan rendelkezésre állé visszatérítendő és vissza nem térítendő Uniós forrásokat egy új kombinált támogatási programba integrálja, amely „Mikrovállalkozások fejlesztése” címen érhető el a vállalkozások számára. A mikrohitellel kombinált támogatás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az MFB-bankcsoport közös innováciéja, egy olyan új típusú vállalkozásfejlesztési eszköz, amely az Új Széchenyi Tervben elnyerhető vissza nem térítendő támogatás és az úgynevezett Jeremie programból finanszírozott visszatérítendő támogatás – kedvezményes mikrohitel – kombináciéja.A ”Mikrovállalkozások fejlesztése” pályázat keretében a mikrovállalkozások 10% önerő felmutatása mellett egyszerűsített eljáróssal igényelhetnek egyszerre vissza nem térítendő támogatást és a piacinál jóval kedvezőbb feltételeket kínálé mikrohitelt. A projekt keretében eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésekre, ingatlanvásárlásra és –beruházásra van lehetőség. A hitelkérelmet és a pályázatot egyablakos rendszerben, a mikrofinanszírozé pénzügyi közvetítő szervezeteknél lehet benyújtani. A programban résztvevő mikrofinanszírozék listája elérhető az NFÜ honlapján és a www.mvzrt.hu oldalon is.
(Új Széchenyi Terv)

Az Alkotmánybíróság (Ab) május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszahaté hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jót követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltéságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie.A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltéságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről. Ennek hiányában - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.A testület közleményében azt írta: az általuk vizsgált, 2010. december 30-án hatályba lépett törvény átalakította a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével kapcsolatban állami forrásból szerzett jövedelmek után fizetendő 98 százalékos különadó szabályozását. A törvény előírta, hogy rendelkezéseit a 2005. január 1-jót követően megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell. A különadó szabályainak módosításával egyidejűleg médosult az alkotmány közteherviselési szabálya is. Ez a médosítés az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően megengedi olyan adó bevezetését, amely az állami forrásból eredő jövedelmet szinte teljes mértékben elvonja.Az Ab hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltéság védelméhez valé jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó médosított szabályai sértik-e az emberi méltéságot.A testület megállapította, hogy az alkotmány új közteherviselési szabálya alapján "a törvényhozénak olyan különadó bevezetésére van lehetősége, amelynek felismerhető célja az állami források védelme, az állami forrásokat érintő visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása". Állami forrásokkal valé visszaélés esetén a kifizetés korlátozása akár visszahaté hatályú is lehet - mutatott rá az Ab.Az alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszahaté hatályú adóztatása már "az egyén autonémiájába valé olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadhaté oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltéságát".Az Ab hangsúlyozta, hogy az emberi méltéság védelméhez valé jognak az illetéktelen állami beavatkozást elháríté funkciója is van. Lezárt adóév tekintetében a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonémiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent - állapította meg a testület.A különadó visszahaté szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je éta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képességét. "Ezzel szemben a 2010-es adóév tekintetében nem állapítható meg az emberi méltéság védelméhez valé jog sérelme, tekintettel a bevételnek a különadó alapjába nem tartozé részére (2, illetve 3,5 millió forint) és az adóéven belüli törvénymódosításra, a bevétel megszerzése éta eltelt viszonylag rövid időre" - mutatott rá az Ab. A visszahaté hatályú jogalkotás tilalmának, tehát a jogbiztonságnak a sérelmét azonban az Alkotmánybíróság adótörvény esetében, hatáskörének korlátozottsága miatt, nem vizsgálhatja - tették hozzá.
(Index)