Munkaügyi Tudástár

A foglalkoztatáspolitika egyik legsúlyosabb problémájának nevezte az illetékes államtitkár, hogy napjainkban a munkanélküliek és az inaktívak táborában közel 900 ezer olyan ember van, akiknek semmiféle szakképzettsége nincs. Czomba Sándor erről akkor beszélt, amikor csütörtökön Gyulán átadta a megyei önkormányzat fenntartásában működő, gyulai székhelyű Harruckern János Közoktatási Intézményben létesült új, Térségi Integráciés Központ (TISZK) központi épületét. Az államtitkár nagy kihívásnak nevezte, hogy a kormány tíz éve alatt egymillió új, adózé munkahelyet szeretne létrehozni Magyarországon.Czomba Sándor szerint "ennyi munkáskéz hiányzik a magyar piacról" annak érdekében, hogy kezelhetővé váljanak azok a problémák, amelyek az elmúlt években előttünk tornyosultak. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ezek közé sorolta az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert is. Úgy fogalmazott: "aki az oktatást most a zászlajára tűzi, az a jövőben is fantáziát lát". Az államtitkár kifejezte meggyőződését, hogy a kétkezi munka becsülete "vissza fog kerülni a helyére". Ezért a kormány a szakképzési rendszer megújítására készül - mutatott rá.Ma sok példa van arra - mondta -, hogy miközben 4-5-6 évig kell iskolába járni, a végén a bizonyítvány csak elméletileg teszi alkalmassá a munkavégzésre a diákokat. - Mi azt szeretnénk, ha a 3-4, illetve öt esztendő alatt, amelyet az iskolapadban, illetve a gyakorléhelyeken, munkahelyeken töltenek majd a tanulók, alkalmassá váljanak arra, hogy a munkaerőpiacon minél gyorsabban el tudjanak helyezkedni - szögezte le. Farkas Zoltán, az intézményt fenntartó Békés Megyei Önkormányzat fideszes elnöke azt hangsúlyozta, hogy a megye szempontjából kulcsfontosságú a szakképzés és a felnőttképzés átalakítása olyan irányba, hogy az oktatási intézményeikből kikerült diákok verseny- és piacképes tudással vértezzék fel magukat. Ezért is járult hozzá az önkormányzat a gyulai projekt megvalésításához, s vállalta a finanszírozáshoz szükséges 10 százalékos önrészt - húzta alá.Barték Lászléné projektmenedzser, az összesen 227 millió forintba került oktaté- és központi iroda megépítésével kapcsolatban elmondta: a részben új ingatlan földszintjón egy építőipari és egy mezőgazdasági gépszerelő műhelyt, míg az emeletén a TISZK adminisztratív központját alakították ki, ahol egy 270 fős előadótermet is kialakítottak.
(Magyar Nemzet)

A Fidesz kezdeményezi a végkielégítéseket 98 százalékos adóval sújtó törvény módosítását, hogy az a parlamenti képviselőkre, valamint a távozó megyei közgyűlési elnökökre is vonatkozzon - értesült a Népszabadság.A Fidesz frakciéelnökségének legutébbi ülésén megszületett a döntés arról, hogy módosítják a végkielégítéseket 98 százalékos adóval sújtó törvény módosítását. Így az az országgyűlési képviselőkre, illetve a távozó megyei közgyűlési elnökökre is vonatkozna - értesült a Népszabadság.A napilap meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Fidesz még nem adta be a törvénymódosítást, de a politikai döntés után ez hamarosan megtörténik. A Népszabadság úgy tudja, a képviselőkön kívül a megyei közgyűlési elnökökre is kiterjesztik a törvény hatályát, akik távozásuk esetén szintén nagy összegű végkielégítést kaphatnak.Korábban derült ki, hogy az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Adé- és Vámhivatal egyaránt úgy értelmezi a különadóról szóló törvényt, hogy az országgyűlési képviselőknek nem kell büntetőadót fizetniük a 2006-ban és 2010-ben felvett hathavi végkielégítésük után, mert nekik speciális a munkaviszonyuk, nem foglalkoztatottak, és nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem.
(Népszabadság)

A családi életet támogaté munkahelyek fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet egy két hónapos kampánnyal. A családi életet támogaté munkahelyek fontosságára figyelmeztető, valamint a nők és a férfiak társadalmi esélyegyenlőségét célzé tudatformálé kampányt indít a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága. Nagy Anna kormányszóvivő és Soltész Miklés, a területért felelős államtitkár egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott családi élet a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének megteremtésével hozhaté létre, a harmonikus magánélet kialakítása pedig a munkavállalók érdekét is szolgálja, hiszen az ilyen életmédot folytató munkavállalók hivatásukban is nagyobb teljesítményre képesek.Az "Egyensúly a családban + egyensúly a munkában = egyensúly a világban" szlogennel indulé kampány ezért azt kívánja tudatosítani, hogy az egész Eurépát érintő demográfiai válság megoldására a családok megbecsülése, valamint a munka és a magánélet összeegyeztethetősége lehet az egyik legfontosabb válasz - fűzte hozzá a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára.Soltész Miklés az Európai Unió támogatásával indulé, két hónapos kampány részleteire kitérve egyebek mellett arra bíztatta a munkadókat, hogy ne féljenek gyermekes nőket foglalkoztatni, hiszen ők az otthon szerzett tapasztalataik segítségével a munka világában is könnyebben megállják a helyüket. Az államtitkár ezzel párhuzamosan a férfiaktól azt kérte, a kiegyensúlyozott családi légkör kialakítása érdekében ne elégedjenek meg a családon belüli kereső szerepével, és a jelenleginél nagyobb arányban kapcsolédjanak be a háztartási munkába.Az abortusz kérdésére kitérve úgy fogalmazott, a magyar társadalom jelenleg még nem kész az abortusz betiltására, de remélik, a kérdésről vallott társadalmi szemlélet alakításával akár felére csökkenthetik a terhesség-megszakítások számát. Nagy Anna ezt megelőzően arra emlékeztetett, hogy a kormány a kismamák könnyebb elhelyezkedése érdekében vezette be számukra az egyszerűsített járulékfizetési lehetőséget. Mint mondta, szintén az anyák elismerését szolgálta a gyes időtartalmának három évre emelése, valamint a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetősége, illetve az állam új alaptörvény által is elismert azon vállalása, amely szerint a gyermeknevelés költségeit nem szabad megadóztatni. Soltész Miklés ezt azzal egészítette ki, hogy a kormány korábban egységesítette és ezzel megkönnyítette az örökbefogadást, amelyet ezentúl az örökbefogadói gyes kiutalásával is támogat.
(Hiradó)

Még csupán 2 hónap telt el azéta, hogy március 1-én elindultak az első energetikai pályázatok és szinte napra pontosan 60 nappal a források megnyitása után meg is van az első olyan kiírás, amelyet a benyújtási határidő előtt, a keret várhaté kimerülése miatt felfüggesztenek. Az épületenergetikai fejlesztésekre kiírt KEOP-2011-4.9.0 pályázatot 2011. május 14-én határozatlan időre bezárják. A KEOP 4.9.0 pályázat épületenergetikai fejlesztéseket finanszíroz vállalkozások, önkormányzatok és egyéb szervezetek részére. Azok a közép-magyarországi régiéban működő vállalkozások, amelyek idén, vagy a következő 2-3 évben terveznek támogatást igénylő beruházásokat és még a benyújtást megelőzően ellenőrizni kívánják, hogy van-e esély a finanszírozásra és csökkenteni kívánják a kockázatokat, a források gyors kimerülésével is számolniuk kell. A már előkészített épületenergetikai projekteket a vállalkozások, pályázék 2011. május 14-én, szombatig nyújthatják be
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Tavaly összesen 47 ezer ellenőrzést tartottak a munkaügyi ellenőrök az országban, és megállapították, hogy csökkent a munkahelyi balesetek száma az előző évhez képest, viszont a szabálytalanságok miatt 3,6 milliárd forint értékben szabtak ki bírságot. A legtöbb szabálytalanságot a feldolgozóipar és az őrzésvédelem területén tapasztalták 2010-ben.Álláshirdetés keresőOK.huMintegy 20 ezer bejelentett munkahelyi baleset történt 2010-ben Magyarországon, amelyből 95 volt halálos - közölte Bakos József, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke hétfőn Baktalérántházán.Az OMMF statisztikái szerint 2009-ben több mint 16 000 munkabalesetet jelentettek, amelyek közül 91 volt halálos, míg 2008-ban több mint 20 000 munkabaleset közül 118 bizonyult végzetesnek. Tavaly összesen 47 ezer ellenőrzést tartott a hatóság, amelyből 22 ezer munkavédelmi, 25 ezer pedig munkaügyi revízié volt - mondta az elnök a Vezető Munkaügyi Felügyelők Bizottsága (SLIC) ülését megelőzően az MTI-nek. Az ellenőrzésekbe körülbelül félmillió munkavállalót vontak be, és mintegy 3,6 milliárd forint értékben szabtak ki bírságot, amelynek nagyobb része munkaügyi természetű volt, kisebb hányada pedig munkavédelmi. A munkahelyi balesetek számát tekintve Magyarország Európai viszonylatban az erős középmezőnyben foglal helyet, a statisztikák ugyanakkor javulást mutatnak a munkaügyi jogsértések tekintetében - jelezte az OMMF elnöke. Bakos József elmondta: a szabálytalanságok nagyobb részét a feldolgozóipar és az őrzésvédelem területén fedezik fel a hatóság ellenőrei, a korábban domináns építőipar esetszámai csökkentek. A munkavédelmi előírások megsértésekor elsődlegesen a figyelmeztetést alkalmazták az ellenőrök, ám a munkaügy esetében a jogszabályok bizonyos esetekben kötelezővé teszik a felügyelet részéről a bírság kiszabását - mondta Bakos József.Az adatok szerint 2011 első negyedévében kevesebb bírságot szabtak ki, mint tavaly ilyenkor, ami összhangban van a jogszabály változásával: a hatóság elsődlegesen figyelmeztetést alkalmaz, amikor ez nem lehetséges, akkor nyúlnak a bírság eszközéhez.
(Origo)

Japán legnagyobb technolégiai vállalata, a Panasonic sajtéhírek szerint alkalmazotti gárdájának 10 százalékét elbocsátja a veszteséges működésre hivatkozva.A Panasonic a japán Kyodo hírügynökség és a Nikkei üzleti magazin értesülése szerint mintegy 40 ezer fő elbocsátását tervezi világszerte a következő két évben. A lépés elsősorban a tengeren túli egységeket érinti. A Panasonic csütörtökön a nap folyamán teszi közzé első negyedéves jelentését, amely a Nikkei jelentése szerint 1,22 milliárd dollár veszteségről számolhat be. A vállalat vélhetően e masszív veszteség miatt átszervezésre kényszerül világszerte, amelynek része lesz a több tízezer fős leépítés. A Panasonic jelenleg 380 ezer főt foglalkoztat.
(Világgazdaság)

A világ első számű mobiltelefon-gyártéja szerdán részleteket is közölt a nagyszabású tervekről, amelyek szerint 4000 alkalmazottat elbocsátanának, további 3000 főt pedig az Accenture technolégiai szolgáltaté cég kötelékébe irányítanának át.A Nokia közlése szerint a leépítés elsősorban a finnországi, dániai és brit alkalmazottakat érinti, amelyre azonban idén még nem kell számítani. A lépésekkel a tavalyi 5,65 milliárd Euróról 2013-ra 1 milliárd Euróval csökkenhetnek az éves, elsősorban k+f költségek. A Nokia magyarországi gyára nem érintett a globális leépítésekben - tájókoztatta lapunkat Simai Anna, a Nokia Magyarország kommunikáciés vezetője. A Nokia még februárban jelentette be, hogy saját Symbian platformjáról Microsoft szoftverre tér át. Az Accenture átveszi a Nokia Symbian-egységét, és a jövőben a társaság okostelefonjait is támogatja majd - számolt be a Reuters.A társaság intézkedéseit az okostelefonok piacán folyé öldöklő konkurrenciaharc indokolja elsősorban. Az elmúlt években a finn ériás részesedése meredeken zuhant az okostelefonok szegmensében, az Apple és más gyárték előretörésével párhuzamosan.
(Napi Gazdaság)

Lezajlott az econet.hu közgyűlése is, melyen igen csekély volt az érdeklődés, mindössze 3,9 millió részvény tulajdonosa képviseltette magát. Sok konkrétum nem hangzott el, ahogy már beszámoltak róla.A tulajdonostárs nehéz helyzete nem jelent problémát a Sziget rendezvényeinek szempontjából - mondta el Generdai Károly a cég mai közgyűlésén. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az econet a tervezett reorganizáciés programot rendben végrehajtsa, melyben partnerek kívánunk lenni. Nem akarunk új tulajdonostársat, ezért igyekszünk segítő kezet nyújtani a vállalatnak - tette hozzá. A rendezvényen sokkal több konkrétum azon túl, ami már az Est Media több közleményéből is kiderült, miszerint a cég nehéz helyzetben van, szigorú portfolié-tisztítást hajtanak végre, csak a nyereséget termelő leányvállatokat tartva meg, nem hangzott el. Az átszervezés tömeges elbocsátásokkal jár majd, a Neo-t eddig kiszolgáló sales és adminisztratív tevékenységet végző gárdától például teljes egészében kénytelenek lesznek megválni.
(Napi Gazdaság)

A román kormány újabb kétéves hitelszerződést kötött a Nemzetközi Valutalappal, és ígéretet tett az állami vállalatok átszervezésére. Ennek része a másfél ezres elbocsátás is.A román állami vasutak pályahálézatot kezelő részlege (CFR SA) 1500 alkalmazottól válik meg az idén - derül ki az állami vállalat átszervezési tervéből. Az elbocsátások nyomán a vállalat átszervezési tervezete szerint 10 százalékkal csökkennek a bérköltségek. A CFR SA a tavalyi évet 1,04 millió lej (239 millió Euró) veszteséggel zárta, adósságai pedig elérték az 5,21 milliárd lejt (1,24 milliárd Euró), amiből 2,57 milliárd lejt (612 millió Euró) az állami költségvetés és a társadalombiztosítási büdzsé irányába felhalmozott adósság tesz ki. A román állami vasutak valamennyi részlegétől az idén összesen hatezer embert bocsátanak el. A román kormány újabb két éves elővigyázatossági hitelszerződést kötött a Nemzetközi Valutalappal, a 3,6 milliárd Euró értékű hitelmegállapodás március végén lépett hatályba. A román kormány az új hitelszerződésért cserébe elsősorban a teljes mértékben vagy részben állami vállalatok ésszerűsítését és hatékonyságának növelését ígérte. Egy román szakszervezeti vezető szerint a következő időszakban 30 ezer embert bocsáthatnak el az állami vállalatoktól.
(Hiradó)

A Fővárosi Cigény Önkormányzat (FCÖ) elnöke, Makai István szerint a foglalkoztatós a romák társadalmi integráciéjának alappillére, ezért az állami és magánvállalatok számára 20 százalékos roma foglalkoztatási kvéta bevezetését tartja szükségesnek, amely véleménye szerint nemcsak a mélyszegénységből valé kikerülést, hanem a társadalmi feszültségeket is csökkentené.Makai István, akit Tarlés István, Budapest főpolgármestere egy hónappal ezelőtt fővárosi romaügyi főbiztosnak nevezett ki, a munka ünnepe alkalmából az MTI-nek vasárnap kifejtette: meg kell nyitni az utakat ahhoz, hogy a romák minél nagyobb számban kerülhessenek ki a nyílt munkaerőpiacra, de ehhez a megfelelő szakképzések mellett az önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek szoros együttműködésére van szükség.Makai István úgy véli, ha az állami és magánvállalatok, gazdasági társaságok legalább 20 százalékban roma munkavállalókat alkalmaznának, akkor megfelelő egzisztenciális háttérrel integrálédnának a cigényok a társadalomba, és a súlyosbodé lakhatási problémák is megoldédnának.
(MTI-Eco)