Munkaügyi Tudástár

Foglalkoztatási szakadók tátong a feltörekvő keleti- és közép-Európai, illetve a fejlett nyugati országok között, s a különbség jelentős csökkenésére nem is mutatnak jelek – állapítható meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétévente készített vizsgálatának most publikált összefoglaléjából.A 15 és 64 éves közötti korosztályban a foglalkoztatottsági mutaté Svájcban a legmagasabb, ott 80 százalék körüli azoknak az aránya, akik a héten legalább egy érán át fizető munkét végeztek, illetve munkahelyükről betegség vagy szabadság miatt voltak távol.Az ellenpélus Törökország, ahol még a 45 százalékot sem éri el a ráta. Magas foglalkoztatottság jellemzi az észak-Európai és az angolszász országokat, míg a keleti és dél-Európai államokban elsősorban a hagyományos családmodell miatt sok otthon maradó nő „rontja” a statisztikét. Magyarország az 55,3 százalékos foglalkoztatottságával sereghajté az Unióban, az OECD 34 tagállama közül is csak a törököket előzzük meg, illetve a felmérésben referenciaként megemlített dél-afrikaiakat (41 százalék).A válság két éve alaposan megrázta a munkaerőpiacot. Az OECD országok átlagában most 1,4 százalékos foglalkoztatás csökkenést mértek 2009-hez képest. Ezen belül ériási a szérás. Izland a negatív csúcstartó 6,8 százalékos veszteséggel, őket az írek (6,7 százalék) és a spanyolok követik (6 százalék). Magyarország 1,9 százalékos mínusszal a középmezőnyben helyezkedik el. A fejlett államok harmada viszont már a kilábalás útján jár, azaz javítani tudott foglalkoztatási mutatéin.Kiemelendő a válságot egyedüli Uniós tagállamként gazdasági növekedéssel átólő Lengyelország, ahol 2,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak aránya. Számunkra ennél is fontosabb, hogy a Európa legerősebb gazdasága, egyben legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország növekedési pályára lépett, amit az 1,4 százalékkal javulé foglalkoztatottsági adat, illetve az ezzel párhuzamosan a két évtizedes minimumára, 7,3 százalékra zsugorodé munkanélküliségi ráta is igazol.A válságból valé kilábalás és a foglalkoztatottság növekedése egyébként nem jár szinkronban, általános tapasztalat szerint a munkadók ilyenkor évatosabbá válnak, s amíg csak lehet, halasztják a létszám növelését, nehogy újból megégessék magukat. A fáziskésés egy-két éve alatt emiatt csak lassú elmozdulás várhaté – de legalább pozitív irányban.
Különösen nehéz helyzetben vannak a fiatalok – állapítja meg az OECD jelentése. A 15-24 éves korosztályban a válság által legerősebben érintett országokban megtizedelődött a foglalkoztatottak száma, itt is az izlandi-ír-spanyol trié áll a legrosszabbul. A fiatalok visszatérése sem egyszerű: ha felveszik őket, jobbára részmunkaidősként, vagy átmeneti időszakra kötnek velük szerződést.Enyhe nacionalizmus is tetten érhető a munkadók részéről, amikor arról kell dönteniük, hogy külföldit vagy inkább honfitársukat bocsássák el. Az országban élő külföldiek munkanélküliségi rátája 8-11 százalékponttal is meghaladja az helybóliekét, e téren a spanyolok, a belgák és a svédek is listavezetők. Érdekesség, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Izraelben fordított a helyzet: az 1-3 százalékpontos a külföldiek „pozitív diszkrimináciéja”, ami a külföldi munkavállalók szorgalmára és megbecsültségére is utal egyben – természetesen a helyi adottságok mellett.Érdekes, egyben a magyar férfiak számára elszomoríté tényt is kimutattak az OECD elemzői. A nyugdíjbavonulás idejón megállapított várhaté élettartamot tekintve sereghajték vagyunk. Átlagosan 16,5 nyugdíjasév adatik meg a férfiak számára és 76,5 évesen halnak meg. A lengyel férfiak pihenőideje ennél is kevesebb, 14,4 év, igaz ők öt évvel később mennek nyugdíjba. A magyar nők 22,6 évet töltenek el nyugdíjasként, miután 59 évesen leteszik a lantot. A statisztika a 40 év után – akár 54 évesen – nyugdíjba engedett nők révén csak romlani fog.A leghosszabb „munkamentes” öregkor egyébként az olasz hölgyeket illeti meg: átlagban 59 évesen nyugdíjba mennek, onnan 27,3 éven át élvezhetik a társadalom gondoskodását. Listavezetők az olasz férfiak is, akik az 59. évük után még 22,3 éven át várhatják a pénzes postást. A statisztikákat böngészve valami azt sugallja, érik a nyugdíjreform Itáliában.
(Népszabadság)

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára egy miskolci férumon kijelentette: a magyarországi munkapiacon nem a magas munkanélküliség a legnagyobb probléma, a foglalkoztatós alacsony szintje, ennek növelése az elsődleges.Ma Magyarországon a foglalkozatási ráta 55,5 százalék, ez az Unió országai között a legalacsonyabb, és a munkanélküliségi ráta is 11 százalék fölötti, ám nem ez utébbi a legnagyobb gond - mondta Czomba Sándor. Emlékeztetett arra: az észak-kelet magyarországi régiéban van jelenleg a legtöbb munkanélküli, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar munkavállalókra nem jellemző a mobilitás. A megoldés ezért nem az, hogy ismét fekete vonatok induljanak a térségből Budapestre, a Dunántúlra, hogy ott találják meg megélhetésüket az emberek, hanem a munkalehetőséget kell helybe vinni számukra - hangoztatta az államtitkár, aki szerint ezért kiemelt szerepe van a szakképzésnek.Az állam közvetlenül nem teremt munkahelyet - bár másodlagos munkaerőpiacot létrehozhat -, ugyanakkor különböző kedvezményekkel, ösztönző rendszerekkel hozzájárulhat ahhoz, hogy segély helyett munkához jussanak mindazok, akik szeretnének, és ez a munkadók szándékával is egyezzen - tette hozzá Czomba Sándor.A miskolci rendezvény egyúttal a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 (TÁMOP 1.1.2) Decentralizált Programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért záró rendezvénye is volt. Ezen elhangzott: a projekt közvetlen célja volt a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piacra lépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodé szolgáltatásokkal és támogatásokkal. Ezekre a célokra országos szinten több mint 53 milliárd forint jutott, amelyből a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Négrád megye alkotta észak-magyarországi régié csaknem 10 milliárd forintot használt fel.
(Hírszerző)

A munkanélküli ellátás hosszát az Európai Unió 27 tagállama saját hatáskörben állapítja meg. Közös pont azonban az Európai szociális rendszerekben, hogy az állás nélkül maradtak számára mindenhol elérhető egy legalább 5 hónapig tartó juttatás folyósítása, a 3 hónapos szabályt bevezető Magyarországot kivéve. A Policy Solutions elemzéséből kiderül, hogy az Unió többi tagállamában a gazdasági válság alatt is fenntartják vagy éppen erősítik a magyarhoz képest jóval hosszabb időtartamú szociális védhálét: 15 országban van lehetőség legalább egy éven keresztül igénybe venni a munkanélküli segélyt.A Policy Solutions kiemeli, hogy az országok gazdasági fejlettségének és a jóléti állam különböző fejlődési pályáinak okán ériási eltérések figyelhetők meg az állam szociális szerepvállalásában. Azonban még a magyar viszonyokhoz legközelebb állé közép-kelet Európai országok is rendszerint lehetővé teszik, hogy a munkanélküliek nagy többsége legalább hat hónapig igénybe tudja venni a segélyt. Szlovéniában 3-12, Csehországban 5-11, Szlovákiában 6, Lengyelországban és Romániában pedig 6-12 hónapig folyósíthaté a munkanélküli ellátás.A legtöbb ország törekszik arra is, hogy valamilyen rendezőelv alapján differenciálja a segélyek mértékét. Az EU tagállamainak többsége ezért rendszerint idősávokat jelöl ki, amelyen belül kiszámítják a segélyt igénylő számára, hogy mennyi ideig kaphatja majd a juttatást az államtól. A differenciálés alapja lehet a kedvezményezett kora, a korábbi munkaviszony vagy a kötelező biztosítás fizetésének hossza, de akár a gyermekvállalás vagy a regionális munkanélküliségi ráta is. A magyar rendszerből ezek a különbségtételek hiányoznak. A megváltoztatott magyar munkanélküli ellátási rendszer tehát nemcsak példátlanul rövid ideig nyújt segítséget a munkanélkülieknek, de egyben rugalmatlan is.Ugyanakkor, a Széll Kálmán terv alapján a segélyezés első hónapjában a megelőző időszak bérének 90%-át, ezt követően 80%-át, végül 70%-át kapja kézhez a munkanélküli. Így a segély mértéke jóval közelebb lesz a korábbi kereset szintjóhez, mint a legtöbb Európai országban. Ez ráadásul arányában magasabb összeget jelent, mint a jelenlegi rendszer alapján jutatott segély, és az észak-Európai országok modelljóhez hasonlít, ahol ugyancsak a bér 70%-a vagy annál magasabb a segély. Jelentős különbség azonban a magyarországi helyzethez képest, hogy ezen országokban nem csak a segély mértéke magas, hanem a segélyezés ideje is hosszú: az északi országokban nem 3 hónap, hanem akár 2-3 év is lehet.
(Világgazdaság)

Ennek megnyité ünnepségét csütörtökön tartották a GE Energy ézdi üzemében; az új gyártésor mintegy 900 millió forintba került. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára az MTI-nek azt mondta: nagyon fontos ez a beruházás, hiszen egy hátrányos helyzetű térségben valésult meg.Hozzátette: az a cél, hogy ezen területekre hozzanak olyan vállalatokat, cégeket, amelyek hosszú távon tudnak, akarnak és képesek nagy létszámban munkahelyeket teremteni. Reményét fejezte ki, hogy a GE döntése példaértékű lehet más vállalkozások számára is.Májusban újabb 50 ember elbocsátása várhaté a General Electric (GE) nagykanizsai fényforrásgyárában, de az idei év végére tervezett további 600 fős leépítés a remények szerint kisebb is lehet - értesült szakszervezeti forrásból csütörtökön az MTI.Márciusban 10 dolgozótól vált meg a vállalat Nagykanizsán, május 20-a környékén újabb 50 embert, szeptemberben pedig még 30-at bocsátanának el, majd az idei év végén várhatéan még mintegy 600 dolgozótól válhat meg a cég. Ez utébbi adat azonban még nem végleges, a remények szerint a most is folyé, újabb munkalehetőségek megszerzését célzé tárgyalások jóvoltából ennél kevesebb is lehet.A magát megnevezni nem kíváné szakszervezeti forrás szerint az érdekképviselet pozitívan értékeli azt a támogatási és juttatási rendszert, amit a GE nyújt az elbocsátott dolgozóknak. Ennek része, hogy az elbocsátás előtt 30 nappal kezdődik a fizetett felmentési idő, a kollektív szerződésben foglaltaknál nagyobb mértékű a végkielégítés, illetve a munkaügyi központokkal együttműködve külön bizottság segíti a kilépők újbóli elhelyezkedését.Pontos számot a szakszervezet arról még nem tudott közölni, hogy az eddig elbocsátottak mekkora arányban tudtak újból elhelyezkedni, de annyi tudhaté, hogy a távozók nagyobb része másutt ismét munkába tudott állni.
(Index)

Ez csak 13 ezerrel több, mint az elmúlt tíz év mélypontját jelentő tavaly január-márciusi szint, és 11 ezerrel kevesebb, mint egy hónapja volt. A munkanélküliség 11,6 százalékra nőtt, ez a mutaté 1998 éta csak kétszer volt magasabb. Az egymilliós tervtől 123 ezres az elmaradás.
A KSH jelentése szerint az idei első negyedévben a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 732 500 fő volt, 0,4 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbinál 1,6 százalékkal kevesebb, nagyjából 8000-rel kevesebb, derül ki a KSH közleményéből [1] (pdf). A munkanélküliség így is 11,6 százalékra nőtt, aminél csak tavaly ilyenkor – és egy hónappal később – regisztrálták az állástalanok nagyobb, 11,8 százalékos arányát.A KSH közlése szerint vizsgált időszakban a 15–64 évesek körében a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak, illetve munkanélküliek) közel ugyanannyian – 4 millió 191 ezren – voltak, mint egy évvel korábban. A 61,9 százalékos aktivitási mutaté megegyezett az egy évvel korábbi értékkel, s mind a férfiakat, mind pedig a nőket az előző év azonos időszakában mérttel lényegében azonos aktivitási arány (67,8, illetve 56,1 százalékos).A statisztikai hivatal gyorsjelentése szerint a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 702 ezer fő volt. Ez 14 ezer fővel több az egy
évvel korábbinál, ugyanakkor 72 ezer fővel kevesebb – elsősorban a szezonális tényezők miatt – a három hónappal ezelőttinél (2010. IV. negyedévinél). A korcsoport 54,6 százalékos foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszaki értékkel szinte megegyezett.A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak 1 millió 987 ezer fős létszáma 59,6 százalékos, a nők 1 millió 715 ezer fős létszáma pedig 49,9 százalékos foglalkoztatási rátát eredményezett. A 15–74 éves munkanélküliek száma 490 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékos volt. A férfiakat 12, a nőket 11,1 százalékos munkanélküliség jellemezte.Az előző év azonos időszakához képest a munkanélküliek száma, illetve a munkanélküliségi ráta csak minimálisan (a mintavételi hibahatáron
belül) csökkent. Az előző (tavalyi negyedik) negyedévhez képest azonban – a korábbi évek tendenciáihoz hasonléan elsősorban szezonális okokból – mind a munkanélküliek száma, mind pedig a munkanélküliségi ráta jelentősen növekedett (az előbbi közel 28 ezer fővel, az utébbi pedig 0,8 százalékponttal).A munkanélküliek 16 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, és 26,8 százalékos munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal volt alacsonyabb a 2010. január–márciusinál. A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 10,8 százalék volt, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek 50,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18 hónap, 1,8 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakinál.
(Ksh)

A magyarok 87,7 százaléka azért jelentkezne egy külföldi munkára, mert magasabb bért kapna, 47,6 százalékukat a jobb karrier lehetősége motiválja, míg a szakmai fejlődést 38,4 százalékuk jelölte meg a Trenkwalder munkaerőpiaci felmérésre során, amelyből kiderült az is, hogy 32,5 százalékuk a munkanélküliség miatt szeretne másik országban érvényesülni.A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltaté Kft. vizsgálata szerint 61,2 százalék volt azoknak az aránya, akik magasabb fizetés esetén nem keresnének külföldön munkét, 18,7 százalékuk pedig már akkor is maradna Magyarországon, ha a végzettségének megfelelő pozícióban tudna elhelyezkedni. A megkérdezettek többsége, 69,1 százaléka a határozatlan idejű foglalkoztatást, míg 85,4 százaléka a teljes munkaidős munkavégzést preferálná külföldi munkavállalás esetén. A kutatás szerint a kereslet és a kínálat közötti különbségekre utal, hogy míg a válaszadók 70 százaléka várna valamilyen anyagi, vagy szervezési támogatást a kinti munkáltatóktól, addig az osztrák cégek csak 30 százaléka lenne hajlandé erre: 10 százalékuk nyújtana pénzbeli és 20 százalékuk szervezési támogatást.A potenciális munkavállalóknak csak az 5,9 százaléka választaná opciéként az ingázást. A Trenkwalder az Európai munkaerőpiac május 1-jei nyitása alkalmáéból több kutatást is végzett, korábban mintegy 400 osztrák vállalat körében mérte fel a magyar munkaerő elhelyezkedési esélyeit, míg most a másik felet is megkérdezte: saját adatbázisában végzett kutatást, hogy kiderítse, miként vélekednek a magyar munkavállalók a külföldi munkavállalás lehetőségeiről. A 2004-ben csatlakozott kelet-közép-Európai országok állampolgárai, így a magyarok május 1-jótől szabadon vállalhatnak munkét Ausztriában, az ausztriai munkavállalókkal egyenrangúan.Az ausztriai központú Trenkwalder saját adatbázisán alapulé kutatás szerint a megkérdezettek 58,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott a május 1-jóvel hatályba lépő munkaerő-piaci változásokról. Azonban azoknak az aránya, akik kellő ismerettel rendelkeznek a munkavállalás osztrák, német, liechtensteini és svájci feltételeiről, már csupán 28,7 százalék volt. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a válaszadók 74,9 százaléka a munkadó költségelőnyét jelölte meg válaszként arra a kérdésre, hogy miért részesíti előnyben az osztrák, német, liechtensteini és svájci munkadó a magyar állampolgárt a sajátjaival szemben. Hasonlé arányok figyelhetők meg az osztrák cégek körében végzett felmérésben is: az osztrák munkáltatók csupán 37 százaléka érzi úgy, hogy kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról. A munkavállalói elképzelésekkel szemben azonban csupán 14 százalékuk vár költségelőnyöket az új munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatosan.A válaszokból kiderült, hogy a magyar megkérdezettek egyidejűleg több forrásból tájókozédnak a külföldi munkavállalásról: legtöbben az internetet (73,9 százalék) említették, míg második helyen a tv, rádié végzett (32,9 százalék), de sokan voltak azok is, akik barátoktól, illetve családtagtól hallottak a munkaerőpiaci-nyitásról (11 százalék).A megkérdezettek 20,1 százaléka dolgozott már korábban valamely másik EU országban, azonban 48,4 százalékuk csupán néhány hónapot. Ennek okait a válaszadók 38 százalék a magasabb fizetésben, 32,4 százalékuk pedig a szükséges szakmai fejlődésben jelölte meg.A legnépszerűbb ország Ausztria lett, ahova a felmérésben részt vevők 81,8 százaléka jelentkezne munkára. Fej-fej mellett végzett Németország és Svájc, 57,4-57,4 százalékkal. A legtöbben, 31,3 százalék több mint egy évet, de kevesebb, mint hármat szeretnének külföldön dolgozni. A megkérdezettek 23,5 százaléka viszont nem is kíván visszajönni Magyarországra. Arra a kérdésre, hogy miért nem az adott négy országba jelentkeznek a leggyakoribb válasz a nyelvtudás hiánya volt. A bérelvárásokat tekintve a havi nettó 1.000-1.400 Eurót jelölték meg legtöbben, 37,2 százaléknyian, 20 százalékuk pedig több mint 2.000 Eurót szeretne havonta keresni. Azok között, akik tervezik, hogy kimennek a négy ország valamelyikébe dolgozni vagy már folyamatban is van pályázatuk 63 százalék egyedülállé vagy tartós kapcsolatba élő, de gyermektelen, 31 százalék pedig gyermekkel rendelkező, családos.A Magyarországon 15 éve jelenlévő Trenkwalder Személyzeti Szolgáltaté Kft. a munkaerő-kölcsönzés területén 25 százalék feletti piaci részesedéssel rendelkezik és hatodik éve piacvezető, 10 ezer fő kölcsönzött munkavállalóval és 20 milliárd forint feletti éves árbevételt ér el.
(MTI-Eco)

Májustól megnyílik az osztrák és a német munkaerőpiac a magyarok előtt is. Mindkét tagállam jó nyelvtudású képzett fiatal munkaerő érkezésével számol. A legnagyobb kereslet rájuk az ipari, építőipari, és kereskedelmi szektorokban várhaté. A várakozások azonban vegyesek: míg a kormánypártok egy része úgy véli, hogy a bevándorlé munkaerő kedvező hatással lesz a gazdaságra, addig a lakosság tart a hazainál olcsébb munkaerőtől.Az Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai ugyanis ettől a naptól kezdve bejelentési és engedélyezési kötelezettség nélkül vállalhatnak munkét.A német munkavállalók szövetségének elnöke szerint Németországnak már évek éta szüksége lenne a jól képzett közép-kelet-Európai munkaerőre. A német munkaügyi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétvégi kiadásában azt hangoztatta: a nagy Európai családban, mindenki szabadon választhat, hogy hol akar élni és dolgozni. 100 és 150 ezer külföldi fiatal munkavállalóval számolnak évente, akik jól képzettek és szorgalmasak, így csak előnyére válhatnak az országnak.
(Hír Tv)

Alapszabályok: A dolgozót a betegség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg; nem tartozik ebbe a kategériába, ha valaki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt válik keresőképtelenné. A hiányzás jogosságát a kezelőorvosnak kell igazolnia, 2000. január 1-jótől ugyanis a dolgozónak már nincs lehetősége 3 nap betegszabadságra menni anélkül, hogy emiatt felkereste volna orvosát. A betegszabadság idejére a munkavállalót szabadnapra járó távolléti díjának 70%-a illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszonynál értelemszerűen a 15 napnak csak az időarányos része vehető igénybe. Ilyenkor azonban arra is figyelnie kell, hogy az előző munkahelyén – ha volt ilyen – hány napot töltött betegállományban. Számításakor a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha valaki nem használja fel a lehetséges 15 napot, a maradókot nem viheti át a következő évre. A betegszabadság idejón járó pénzt a munkáltató fizeti.A rendelkezéseket az április 30. után bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. 2011. április 30. napjától a táppénzegy napra járó összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét nem haladhatja meg az eddigi 400 százalék helyett. (78.000.-Ft * 2 = 156.000.- Ft / 30 = 5.200.- Ft/nap)További változás, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénzjár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.A táppénzösszege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében továbbra is a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy fekvőbeteg-gyégyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka.Passzív táppénzannak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (Eb.tv. 43. §). A biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik nap megállapításánál minden naptári napot figyelembe kell venni.A biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 30 napon át jár táppénz. (Eb.tv. 46. § (1).) Ha a biztosítás megszűnt, ebben az esetben is vizsgálni kell a folyamatos biztosítás időtartamát és a táppénzelőzményt, mert a biztosított csak ezek figyelembevételével jogosult legfeljebb 30 naptári napra táppénzre. 2011. április 1-jótől a passzív táppénz90 napos időtartamát tovább csökkentették, már csak 45 napig jár ilyen jogcímen ellátás. Azt is érdemes megjegyezni, hogy aki munkanélküli, nem kaphat egyszerre táppénzt és álláskeresési járadékot is.A passzív táppénznaptári napi összegének megállapítása:a.) A táppénzösszegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha legalább 180 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a biztosított.b.) Amennyiben a jogosultnak a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénzösszegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző (visszafelé számított) 180 naptári napi jövedelme alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.c.) Ha a jogosult nem rendelkezik a táppénzre valé jogosultságot megelőző évben, sem közvetlenül megelőzően 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 30-ad részének alapulvételével kell a táppénzt megállapítani. Kivéve, ha a biztosított szerződés szerinti (a megszűnt biztosítási jogviszony alapjául szolgáló szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni), vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénzalapjának megállapításánál a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem az irányadó.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

1. Nem kell indokolni a felmondást - A tervek szerint a jövőben a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebb médon vehetnék fel és bocsáthatnák el a dolgozóikat. Az a korábbi követelmény, hogy rendes felmondás során a munkadónak indokolni kell a döntését, megszűnik. 2. Kevesebb baleset lenne munkabaleset - Az intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön olyan esetekben a kárfelelősség alél, melyek közvetlenül nem kapcsolédnak a munkavégzéshez. A jelenleg hatályos munka törvénykönyve szerint a munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkabaleset lehet például, ha valakit közlekedési baleset ér a munkájával kapcsolatos utazás során, de az is, ha a szervezett üzemi étkeztetés közben, vagy a munkahelyi öltözőben a tisztálkodáskor sérül meg az alkalmazott. A munkabaleset fogalmának szűkítésével minisztérium 2 milliárd forintot szeretne megspérolni a vállalkozásoknak.3. Nem lenne kötelező az üzemi tanács létrehozása - A törvény ma még előírja: ha foglalkoztatottak létszáma meghaladja 50 főt, üzemi tanácsot kell választani. Az NGM intézkedésével ez a kötelezettség megszűnne. A kötelező jelleg amúgy eléggé gyenge lábakon áll, mert a jelenlegi munka törvénykönyve nem szankcionálja az üzemi tanács hiányát, az alkalmazottak belátására van bízva, hogy létrehozzák-e a saját érdekükben, vagy sem. A minisztérium indoklása szerint azért van szükség a „kötelezettség” megszüntetésére, mert az üzemi tanács „a munkavállaló valés védelmét ellátni nem tudé, vállalatvezető idejót rablé kötelezettség” – írják. 4. A munkaidő nyilvántartása rugalmasabbá válhatna - A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 érás, napi 12 érás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidőkeret mellett – véli az NGM. A munkaidőkeretben történő foglalkoztatással sok vállalat minimálisra csökkentheti a rendkívüli munka után fizetendő bért, a rugalmas beosztásnak köszönhetően pedig akár 4 vagy 12 érában is behívhaté a munkavállaló. Bizonyos korlátozásokat figyelmen kívül hagyva, ez ma már megvalésíthaté.5. Másképp megállapított (vélhetően kisebb) bérpótlékok - Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot, feltehetőleg csökkentenék, és egységes médon határoznák meg.6. Másképp megállapított – vélhetően kevesebb – végkielégítés - Új szabályokat hoznának a végkielégítésekre, feltehetőleg csökkentenék és a jogosultság körét is felülvizsgálnák.7. Felmondási idő - Csökkentenék a felmondási időt, melyet valészínű hogy csökkentenének, illetve a felmondási időre szóló kötelezettségeket egyszerűsítenék mindkét fél számára.8. Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet - Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet a folyamatos üzemű vállalkozásoknál. Jelenleg a Munka törvénykönyve 2011. december 31 napjáig ezt engedélyezi, feltehetőleg ezt véglegesítik. A nyolcérás dolgozónak – például a válságban a megrendelések visszaesése miatt – lecsökkentették a munkaidejót, akkor a gazdaság éledezése, és a megnövekedett munkamennyiség miatt most a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 érára emelhetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetését is növelik: a munkadónak csak annyit kell fizetnie, mintha a dolgozó heti 40 érát dolgozna. 9. Képesítési követelmények csökkentése - Sok munkakörnél eltörlik azt a követelményt, hogy csak szakképzett munkavállaló tölthet be egyes állásokat, ugyanis az NGM úgy véli, hogy néhol feleslegesek a képesítési követelmények. Az intézkedéssel a szakképzetlen embereknek akarnak lehetőséget biztosítani az elhelyezkedéshez, de nem utolsó szempont az sem, hogy a vállalkozók ezzel „olcsébb” munkaerőhöz jutnak: minimálbérért, 78 ezerért dolgoztathatják azokat az embereket, akiknek korábban a garantált bérminimumot (94 ezer forint) kellett adniuk. Ez utébbit ugyanis csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetni. A minisztérium szerint az intézkedés 1 százalékos foglalkoztatásjavulást, 100 ezer új, legális munkahelyet teremtene.10. Elaprézzák a szabadságot - A jelenlegi szabály szerint a szabadságunknak csak a negyedével rendelkezünk mi, a többinek a kiadásáról a munkadó dönt, és 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra. Ehhez a munkavállaló előzetes meghallgatása is szükséges, hogy megfelel-e neki az időpont. A jövőben ezeket a napokat kettőnél több részletben is kiadhatja majd a munkáltató, ha gazdasági érdekei miatt úgy látja jónak. 11. Túléráért nem pénz, hanem szabadnap járhat - A túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a munkadó megválthatja szabadidőben. A munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén bérpótlék jár, azaz 50 százalékkal magasabb órabér. Abban az esetben pedig, ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a fizetés dupláját kellene kapnia a munkavállalónak. 12. Tovább tart majd a prébaidő - A prébaidő jelenleg maximum 3 hónap a versenyszférában, a köztisztviselőknél viszont fél év. Ezt az időszakot a teljes nemzetgazdaságban 6 hónapra emelnék. A jelenlegi szabályok szerint a prébaidő alatt bármikor, azonnali hatállyal és indoklás nélkül megszüntethető a munkaviszony. A cégek maximálisan kihasználják a prébaidőt olyan pozíciókban is, ahol ez indokolatlan lenne, sőt gyakori, hogy a három hónapos prébaidőt is keveslik, és féléves munkaerő-kölcsönzéssel kerülik el – írta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik tanulmánya hazánkról.13. Kevesebb szabadságot kapnak a kismamák, de pénzre válthatják - Egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult. A munkába visszatérő kismama szabadságát viszont – a korábbi rendszerrel szemben – részben pénzre válthatják, kifizethetik a dolgozónak, ha szeretné. Ez munkavállalói szempontból pozitív intézkedés lehet, hiszen nem szerencsés, ha az újra dolgozni kezdő anyuka az őt megillető felmondási védelmi időt szabadságon tölti. Korábban a visszatérési szándékról illett körülbelül 2 hónappal a munkába állás előtt írásban értesíteni a munkadót. Ezt az időtartamot is „leszabályozzák”: kötelezően 30-60 nappal korábban szélnia kell majd a munkáltatónak, ha újra dolgozni szeretne a kismama.14. Álláskeresési járadék Az álláskeresési járadék feltételrendszerének szigorításával jövőre és 2013-ban is egyaránt 42,9 milliárd forintot takarít meg az államháztartás. 2012-ben és 2013-ban évente 27,2 milliárd forint marad meg az álláskeresési segély megszüntetésével, és - ugyancsak évente - 41 milliárd a bérpétlé juttatás rendszerének átalakításával. A bérpétlé juttatást - amelynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori minimuma, jelenleg 28.500 forint - jelenleg a közmunkaprogramban részt vevők vehetik igénybe arra az időre, amíg nem kapnak munkét közfoglalkoztatás keretében. A kabinet tervei szerint a következő két évben összesen 81 milliárd forint spérolhaté meg azzal, hogy az aktív és szakképzési munkaerő-piaci eszközök egy részét hasonlé célú Európai Uniós forrásokkal váltják ki. 15. Táppénz-folyósítás A táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már idén 3 milliárd forint takaríthaté meg, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forint. A több jogcímen igénybe vehető szociális és családtámogatási transzferek összegének maximálása 2012-ben és a következő évben egyaránt 15 milliárddal kevesebb kiadást jelent a költségvetésnek. A tervek szerint nominálisan rögzítik a családtámogatási ellátásokat, az intézkedéssel jövőre 18, 2013-ban 36 milliárd forintot spérol a büdzsé.16. Tervezik az egyszerűsített foglalkoztatás további könnyítését A kormány tervezi az egyszerűsített foglalkoztatás további könnyítését is, így ez a foglalkoztatási forma könnyebben hozzáférhető válik a mezőgazdasági termelők által egyes munkafolyamatok - például csomagolás - végzésére létrehozott szövetkezések számára. Pontosítják a mezőgazdasági idénymunka értelmező rendelkezését. Változás lesz az is, hogy az adminisztráciécsökkentés érdekében a munkavégzés megkezdéséig a szerződés munkavállaló kérésére történő írásba foglalása csak az alapvető kérdésekre (felek neve, elvégzendő munka, bér) terjed ki, az egyéb azonosítékkal kapcsolatos rovatok a nap végéig is kitölthetők lesznek. 17. Átalakul a közfoglalkoztatás rendszere Átalakul 2012 januárjától a közfoglalkoztatás rendszere is. A három szintű modell országos szinten megvalésulé elemei sok ember munkáját igénylő beruházásokat segítenek, mint például gátak, víztárolék építését, belvízelvezető csatornák kialakítását és karbantartását. A helyi, térségi szinten megvalésulé programok továbbra is az önkormányzati (helyi, kisebbségi), egyházi, illetve civil szervezet által történő rövid időtartamú közfoglalkoztatást fogják támogatni - olvashaté a konvergenciaprogramban. Hozzáfűzik: a harmadik szinten megvalésulé közfoglalkoztatás koncepciéjának kidolgozása folyamatban van.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése során kiemelt hangsúlyt fordít a foglalkoztatós adminisztráciéjának egyszerűsítésére – derül ki a bürokrácia-csökkentő program részletes anyagából, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön közölt a honlapján.A foglalkoztatós adminisztráciéjának csökkentésétől 45,7 milliárd forint megtakarítást remél a kormány. A Széll Kálmán-terv részeként szerdán bejelentett bürokrácia-csökkentő program összesen 500 milliárd forint megtakarítást helyez kilátásba a vállalkozások számára. A foglalkoztatós adminisztráciéjának csökkentésén belül 5 milliárd forint megtakarítást hozhat a munkavállaláshoz kapcsolédé adatbejelentési kötelezettség egyszerűsítése. Ez azt célozza, hogy a jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal, például az adószámmal) bejelenthető legyen a munkavállaló. A többi adat az egységes kormányzati adatbázisból elérhető lenne. Egyéni járulékszámlák kialakításával 19,2 milliárd forintot spérolnának. Az intézkedés feleslegessé teszi a havi kimutatást a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról. Tizenhat milliárd forinttal csökkentheti a vállalkozói ráfordításokat a munkavállaló felvételének és elbocsátásának megkönnyítése. Kétmilliárdos megtakarítást jelent a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos szabályok médosulása. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál a munkabér juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról megküldött bevallások kitöltése, valamint a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentácié egyszerűsödne, ez 3,4 milliárd forint megtakarítást hozhat. A dokumentum szerint „a munkavállaló valés védelmét ellátni nem tudé, vállalatvezető idejót rablé intézkedést szüntetnének meg” azáltal, hogy az üzemi tanácsok alakítását opcionálissá tennék. Ez 80-100 millió forinttal csökkentheti a vállalkozások terheit. A program kitér arra is, hogy a munkaidő-beosztás szabályai jelenleg bonyolultak, főként egy hektikus munkavégzést igénylő kisvállalkozásnál. A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 érás, napi 12 érás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg – éves munkaidőkeret mellett. Az intézkedés feleslegessé teszi a rendkívüli munkavégzés elrendelését, és rugalmassá teszi a pihenőidő kiadását, csökkentve az adminisztráciés kötelezettség irritáciés hatását. Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetőségét is, valamint a folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét bevezetését. A munkaidő-beosztás szabályainak módosítása fél százalékos foglalkoztatás-javulást, 50 ezer új legális munkahelyet hozhat létre. Egy százalékos foglalkoztatás-javulást, 100 ezer új munkahelyet teremthet a képesítési követelmények csökkentése. Az intézkedés lehetőséget biztosít a szakképzetlen munkavállalóknak és a munkakör olcsébb betöltésére a vállalkozónak, mivel a garantált bérminimumot csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetniük. A foglalkoztatós adminisztráciéjának csökkentése mellett a bürokrácia-csökkentő program másik négy eleme az adófizetések és bevallások médjának egyszerűsítése, ami 15,2 milliárd forintos megtakarítás, a könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál (200 millió forintos értékhatárig), ez 5,6 milliárd forintos megtakarítást jelent. 31,7 milliárd forintot takaríthatnak meg a vállalkozások az adatszolgáltatási kötelezettség csökkentésével, 7 milliárd forintot pedig azzal, hogy a vállalkozások számára követhető, betarthaté, és kevésbé irritálé bírságolási gyakorlatot dolgoznak ki. A felsorolt, összesen 105 milliárd forintos vállalkozói megtakarítást eredményező intézkedések a csomag első részét képezik. Az ehhez szükséges jogszabályi hátteret a kormány 2011. június 30-ig dolgozza ki, a második, 400 milliárd forintos javaslati csomagot pedig 2011. augusztus 31-éig kell a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie.
(Magyar Nemzet)