Munkaügyi Tudástár

Akár a sztrájktól sem riadnak vissza a pedagégusok, mondta Mendrey Lászlé, a Pedagégusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke csütörtökön. Az érdekvédő szerint elutasítanak minden olyan törekvést, mely a pedagégusok munkaidejót bármilyen médon növelné. A szervezet által kiadott közlemény felhívja a figyelmet, hogy 2010-ben az akkori oktatási tárca, a PDSZ és a Tárki közvélemény-kutató intézet közös felmérése megállapította: a közoktatásban foglalkoztatott pedagégusok átlagos munkaidő-terhelése 51 éra - ez pedig semmilyen médon nem növelhető. Ennek értelmében a szakszervezet eltökélt jogaik megvédése érdekében, és sztrájkbizottság megalakítására kérik a közoktatásban dolgozó érdekvédelmi szervezeteket.Egy hete a PDSZ elnöke skandalumnak nevezte az éraszámemeléssel kapcsolatos terveket, állítása szerint a gazdasági tárcánál azt mindenfajta egyeztetés nélkül fogalmazták meg. A szakszervezeti vezető szerint az emelés mellett ráadásul változatlan maradna a pedagégusok fizetése, s több ezer, vagy akár tízezer pedagégus is utcára kerülhet. Mendrey arra is kitért, hogy a törvény általuk hivatalosan ismert utolsó változatában még 10 százalékos éraszámcsökkentés szerepelt.Egy lapunknak nyilatkozé pedagégus elárulta, hogy a 45 fős tantestületű általános iskolájukban nagyjából tíz fő érezheti magát veszélyben. Elsősorban a napközis pedagégusok, valamint az egyszakos tanárok kerülhetnek utcára, ha a kormány a drasztikusabb verziét fogadja el. Nekik nem lenne meg a törvényben előírt éraszámuk, amit a többi munkatárs is csak az ő rovásukra tudna teljesíteni.A közoktatási törvény korábban az MTI birtokába került koncepciéja szerint több kérdésben a kormány fog dönteni: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) ugyanis eltérő állásponton van többek között a pedagégusok kötelező éraszámát illetően is.Az NGM úgy véli, hogy a jelenlegi heti kötelező 22 érát átlagosan 28-ra kéne emelni. Ezen felül iskolafokozatonként, az egyes pedagégus-munkakörökre differenciáltan is megállapíthatóak az éraszámok. A Nefmi ezzel szemben azt mondja, hogy az előző kormányzati ciklusban kétszer is burkolt bérelvonás történt a kötelező éraszám megemelésével. Éppen ezért a 170 ezres pedagégustársadalom éraszámcsökkentést vár a kormánytól. Ha a pedagégus-életpályamodell bevezetése legalább fokozatosan megindul, azzal párhuzamosan minimális (10 százalékos) emelést látnak lehetségesnek.A kormány első olvasatban szerdán foglalkozott a közoktatási törvény koncepciéjával. Nagy Anna kormányszóvivő akkor úgy nyilatkozott, hogy a kormány május közepén fogja tárgyalni a végleges változatot, a jogszabálytervezet pedig várhatéan szeptemberben kerül a parlament elé. Ha ezt az ütemet tartani tudják, akkor 2012 szeptemberétől már az új törvény rendelkezései lesznek érvényesek az iskolákra.A tervezettel kapcsolatban a szóvivő annyit mondott, hogy az elsődleges cél az, hogy egy hosszú távon működtethető, kiszámíthaté, azonos feltételeket nyújté, államilag biztosított rendszer jöjjön létre, amelybe nincsenek belekédolva azok a pénzügyi nehézségek, mint a jelenlegi szisztémába. Azt is fontosnak tartják, hogy iskolát fenntartani ne csak hatalmas áldozatok árán lehessen, hanem az természetes része lehessen a települések életének.A Pedagégusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Gallé Istvánné kedden levélben fordult a miniszterelnökhöz, írásában érthetetlennek nevezte, hogy miért kell május végéig elkészíteni és a kormánynak benyújtani egy olyan törvényjavaslatot, amely legkorábban is csak 2012-ben léphet hatályba. Orbán Viktortól ahhoz kért segítséget, hogy ne születhessen elhamarkodott, előkészítetlen és megalapozatlan döntés.Gallé Istvánné elfogadhatatlannak és sajnálatosnak tartja, hogy a közoktatás átalakításával kapcsolatos elképzelésekről csak a sajtén keresztül értesül. Kitért arra is, hogy a PSZ az elmúlt csaknem egy évben többször felajánlotta segítségét az oktatásért felelős miniszternek és államtitkárnak, kérte a partnerségi kapcsolat kialakítását, de kezdeményezésük nem vezetett eredményre.A múlt év decemberében néhány napra megküldött tervezetek véleményezése nem biztosított érdemi beleszélást, érdemi közreműködést, különös tekintettel arra, hogy a benyújtott észrevételek közös végiggondolása soha nem történt meg - tette hozzá a szakszervezet elnöke.Kedden a PSZ a honlapján közzétett dokumentumban azonnali érdekegyeztetést követelt. Tiltakozé akciékat is terveznek, ezek lehetséges formái között említették kék zászlék kitűzését az intézményekre vagy kék szalag viselését az egyetértők részéről, aláírásgyűjtést és nagygyűléseket, 2 érás figyelmeztető sztrájkot, illetve hosszabb időtartamú munkabeszüntetést. A PDSZ levélben fordult Hoffmann Rézsa oktatási államtitkárhoz, sürgős egyeztetést kérve.
(Heti Válasz)

A prébaidőt az eddigi 3 hónap helyett 6 hónapban maximalizálnák. Azaz a munkáltatónak lényegesen több ideje lenne arra, hogy indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntesse a munkavállaló munkaviszonyát.A munkadó ráadásul, a cég érdekétől függően, csökkentheti vagy emelheti a heti munkaidőt. Határidős munka esetén akár heti 40 helyett 44 érában dolgoztathatja alkalmazottait, anélkül, hogy túlórapénzt fizetne nekik. Eddig a 40 érán felüli munkavégzés túlmunkaként jelentkezett, amit túlmunkadíjjal ki kellett fizetni. Ráadásul a munkáltató a rendkívüli munkavégzés (túlmunka) esetén annak ellenértékét nem lesz köteles kifizetni, akár a munkavállaló akaratának figyelmen kívül hagyásával jogosult lesz helyette szabadságot adni. A tervezett megoldés a munkavállalók jövedelmét egyoldalúan csökkenti, és a munkavállalóra hárítja a termelés ciklikusságából eredő hátrányokat – hangsúlyozta a szakértő.További változás, hogy egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amelyet a szülő nők gyerekenként fizetés nélküli szabadságként vehetnek ki. Így, aki például most gyermekgondozás céljából 22 nap szabadságot vehet ki, ha elfogadják a törvénymódosítást, csak 11 napot kaphat majd.A gyesről visszatérő kismama szabadságát a munkáltató nem köteles kiadni, feltéve, hogy a munkavállaló nem ragaszkodik hozzá. Ilyenkor a szabadságot pénzben is megválthatja majd, ha elfogadják a módosítást. Ez azon ritka javaslatok egyike, ami a munkavállalóknak kedvezne.Visszatérne a rendszerváltás előtti gyakorlat is, azaz a kismamának legalább 30-60 nappal előbb jelezniük kellene, ha megszakítják a fizetés nélküli szabadságukat. Nemcsak a kismamákra, hanem mindenkire vonatkozna az a javaslat, hogy amennyiben a munkáltató fontos gazdasági érdeke megkívánja, akár kettőnél több részletben is joga lesz a szabadságot kiadni. A jogalkoté ugyanis csak 14 nap egybefüggő szabadság kiadását írná elő, azaz lőttek a 3-4 hetes szabiknak.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Jelentősen csökkent a munkanélküliség márciusban Romániában: a munkaügyi hivatal szerdai tájókoztatása szerint 5,9 százalékra mérséklődött a februári 6,6 százalékról. A munkanélküliség hónapok éta mérséklődik, bár ebben elemzők szerint az is szerepet játszik, hogy a hosszabb ideje állás nélkül lévők kikerültek a munkanélküli segélyre jogosultak köréből, s így nem szerepelnek a munkanélküliek adatbázisában. A 21 milliós országban 539 ezren voltak állás nélkül márciusban, februárban 600 ezren. Nem csökkent, igaz, nem is emelkedett a munkanélküliség mértéke Szlovákiában márciusban - ez azt jelenti, hogy az érintett mutaté továbbra is hatéves csúcsértéken tartózkodik.A februári adatokhoz képest 0,03 százalékkal, 13,13 százalékra esett vissza a mutaté, 2005 januárja éta nem mutattak ki ilyen magas értékeket, mint az idén, év elejón. A munka- és családügyi központ kimutatásai szerint egy év alatt 0,25 százalékkal nőttek a munkanélküliségi mutaték.Összesen 350 328 olyan álláskeresőt regisztrálnak a hivatalok, akik szükség esetén azonnal munkába tudnának állni - ez 641 személlyel kevesebb, mint tavaly márciusban. Összesen 392 483 munkanélküli van nyilvántartásban, ez az adat 2962 személlyel kevesebb a márciusinál.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számított - 2011 első negyedéves hiánya 742,1 milliárd forint volt, az éves előirányzat 108 százaléka - közölte a végleges adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán. Tavaly az államháztartás első negyedévi deficitje 609,9 milliárd forint volt, mely az éves teljesítés 70,1 százalékét adta.A kormany.hu oldalon megjelent összegzés szerint az államháztartás március havi hiánya 182,4 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a központi költségvetés 157,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,1 milliárd forintos deficittel zártak.Az NGM indoklása szerint a központi költségvetés 2011. évi hiányának alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák (az egyes ágazatokat terhelő különadók és a Nyugdíjreform és Adésságcsökkentő Alap bevételei együttesen mintegy 690 milliárd forinttal az idei második félévben teljesülnek).Jövőre a szuperbruttó adóalap szűküléséből származé „megtakarításokat” elviszi az adójóváírás visszavágása, sőt, összességében nő az szja-terhelés.A konvergenciaprogram megerősíti azt az adójogszabályban is rögzített kormányzati vállalást, hogy 2012-ben a felére csökken az úgynevezett adóalap-kiegészítés mértéke, vagyis a szuperbruttó adóalap a bruttó bér jelenlegi 127 százalékáról annak 113,5 százalékára csökken. Ez havi kétszázezer forintos bruttó jövedelem mellett mintegy hétezer forinttal növeli meg a nettó keresetet.Pontosabban növelné, a konvergenciaprogramból ugyanis kiderül: jövőre tovább szűkül az adójóváírás felső határa. Ismeretes: a tavalyi havi 15 100 forint helyett az idén már csak 12 100 forint lehet a jóváírás maximuma, és alacsonyabb lett az arra jogosíté jövedelem-limit is.Ha feltételezzük, hogy a kormány továbbra is ebben az ütemben csökkenti az adójóváírás mértékét (vagyis jövőre 9 100 forint lenne a maximum), az alacsonyabb keresettel rendelkezőknél havi néhány száz forintos mínusz lenne az szja-módosítások összhatása, havi mintegy 150 ezer forintos bér felett azonban már azonos bruttó mellett is javulna a nettó jövedelem.Összességében azonban a kormányzati várakozások szerint 2011-hez képest 2012-ben kissé nő az szjá-ból származé bevétel (a GDP arányában 6-ról 6,3 százalékra), az adójóváírás átalakításától pedig jövőre 180 milliárd forintos megtakarítást vár a kabinet, vagyis félő, hogy e téren az előbbi feltételezésnél radikálisabb szűkítésre kell számítani. Az alacsonyabb keresettel rendelkezők körében akár havi többezer forint is lehet a mínusz
(Világgazdaság)

Nem jó a közmunkásoknak és a fővárosi kerületeknek sem a közcélú munkavégzés új szabályozása. A bentmaradók is kevesebb pénzhez jutnak, miközben az önkormányzatok kevesebb feladatot tudnak így elvégeztetni.A kormányzat a tavaszi gazdasági intézkedések részeként alakítja át a közmunka rendszerét. Emiatt a korábbinál jóval több közmunkás foglalkoztatásával számolnak, ám ez valéjában számmisztika, hiszen a több úgy jön ki, hogy a munkavégzés idejót az eddigi napi 8 éráról 4-re csökkentenék, míg az évi "keretet" 4 hónapraÍgy egy közmunkás kevesebbet tud dolgozni és keresni is a jövőben: eddig 8 érában havi 60 ezer forint nettóhoz lehetett jutni, most 4 érában csak 30 ezerhez - és ezt is legfeljebb négy hónapig. Egy eddig közmunkásokat foglalkoztató forrásunk (az új szabályok szerint magáncég a jövőben nem is vehet részt a programban) szerint aligha szolgálja az átalakítés a kabinet eredeti célját. Az ugyanis az volt, hogy az embereknek vonzé alternatívát nyújtsanak a közmunkaprogrammal ahelyett, hogy segélyből élnének. Csakhogy a 30 ezer forint, amit közcélú munkával keresni lehet egy hónapban, alig több, mint a 28 ezer 500 forintos bérpétlé juttatás, amit a tartósan munkanélküliek kaphatnak.Az önkormányzatok számára - amelyek változé önrész mellett foglalkoztathatnak közmunkásokat - sem jó az új rendszer, mert adminisztráciés terheik a hatszorosára növekednek: eddig egy évben egyszer kellett valakit ki- illetve beléptetni, most négyhavonta kell mást-mást a kétszer 4 érára. Továbbá gondot jelent az is, hogy az eddigi nyolc érából forrásaink szerint legalább hatot értelmes munkával töltöttek a közcélú munkán foglalkoztatottak, de a négy érás munkaidőnek már csak a fele lehet hasznos. Mindez azt is jelenti, hogy az eddig elvégzett munkák egy részét máshogyan kell finanszírozni - piaci alapon, drágábban - a tavalyinál eleve szűkösebb költségvetésű önkormányzatoknak.A főváros XX. kerületében tavaly például összesen 622 ember vett részt 8 érában közmunkában. Erre 5 százalék önrészt kellett biztosítania Pesterzsébetnek. A programban munkához jutottak egyik fele az önkormányzati intézményekben dolgozott, másik fele a parkfenntartásban vett részt. Közhasznú munkás tavaly 35 volt a kerületben, feladatuk a kertészkedés, utcai munkák végzése volt. Itt már 25-45 százalék volt bérükből az önkormányzati önrész. Idén rövid távú, azaz 4 érás munkában várhatéan 360 ember lesz foglalkoztathaté éves szinten - egyelőre 102 személy dolgozik így, 5 százalékos önkormányzati önrész mellett. Van a kerületnek lehetősége hosszabb távú, azaz 6-8 érás munkavégzésre is felvenni embereket, de csak nagyon korlátozott számban: várhatéan mindössze 10 ember alkalmazhaté így, ők is csak 20 százalékos bér-önrész mellett. Munkaérában körülbelül a harmadára csökkent az ilyen jellegű foglalkoztatás idén Pesterzsébeten.Nem jobb a helyzet a Józsefvárosban sem. A VIII. kerületben tavaly decemberben 277 személyt kellett elbocsátani a 8 érában foglalkoztatottak közül, mert megszűnt a finanszírozás. Idén január-februárban semmiféle ilyen jellegű program nem volt, márciustól indult be újra: az önkormányzat most 190 főt foglalkoztat 3 hónapon keresztül, napi 4 érában. Ennek lejártával újra kell pályázni, megint csak 4 érás munkára; várhatéan így újabb 190 embert vesznek fel. Ezen kívül van 7-11 hónapos, napi 8 érás, hosszú távú közfoglalkoztatás is a kerületben, ám csak 40 ember részére. Munkaérában tehát összesen felére csökkenhet a közfoglalkoztatás. Úgy tudjuk, hasonléan változnak 2011-ben az arányok Kispesten és a Ferencvárosban is.A VII. kerületben tavaly még egy cégen keresztül dolgoztak a közmunkások, havonta átlagosan legalább kétszázan. Idén év elejón még a tavaly felvettek közül 31 személy dolgozott önkormányzati intézményekben - takarítottak, portaszolgálatot adtak, kézbesítők voltak illetve kisebb, szakismeretet nem igénylő munkákat végeztek -, valamint köztisztasági területen alkalmazták őket az utcák takarítására, lomtalanításkor, parkok gondozására illetve idősek otthonában mosodai és varrodai tevékenységekre. Egyelőre nincs hír arról, a kerületben mennyi embernek juthat ezek után közmunka.
(Népszava)

A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állék létszáma 2011. január–februárban átlagosan 2 millió 630 ezer fő volt. Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 3,1, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők szerint nincs bérnyomás.Az öt, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–februárban 1 millió 826 ezren dolgoztak, 2,8 százalélkkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma (705 ezer fő) 4,7 százalékkal lett kevesebb, ami az átalakulé közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdoníthaté, írja a KSH.A közfoglalkoztatás nélküli 683 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–február havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 99 ezer fő volt. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január–februárban.A teljes munkaidőben alkalmazásban állék átlagos bruttó keresete 206 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 210 400, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban álléké 198 800 forint.Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjót. Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részletének januári kifizetése miatt – 4,9 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest.
(KSH)

Új közfoglalkoztatási rendszer lép életbe, az álláskeresési járadék eddigi maximálisan 270 napos folyósítási ideje 90 napra csökken, és az álláskeresési segély, amely eddig további 90 napig biztosított ellátást megszűnik. Ezt tartalmazza az aktualizált konvergenciaprogram. Új közfoglalkoztatási rendszer lép életbe, az álláskeresési járadék eddigi maximálisan 270 napos folyósítási ideje 90 napra csökken, és az álláskeresési segély - amely eddig további 90 napig biztosított ellátást - megszűnik - derül ki az aktualizált konvergenciaprogramból, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt pénteken küldött el az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak. 400 ezer embert érinthet az átalakítás Az álláskereséssel összefüggő juttatások rendszerének átalakítása akár 400 ezer embert is embert érinthet. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutébbi, márciusra vonatkozó munkaerő-piaci adatai szerint álláskeresési járadékra több mint 133 ezren, álláskeresési segélyre pedig 73 ezren voltak jogosultak Magyarországon, és csaknem 194 ezren kaptak bérpétlé juttatást. A konvergenciaprogramban a Széll Kálmán Terv alapján készült összesítés szerint a foglalkoztatással és munkaerőpiaccal kapcsolatos intézkedésekkel a kormány jövőre 195, 2013-ban pedig 213 milliárd forintot takaríthat meg. Álláskeresési járadék Az álláskeresési járadék feltételrendszerének szigorításával jövőre és 2013-ban is egyaránt 42,9 milliárd forintot takarít meg az államháztartás. 2012-ben és 2013-ban évente 27,2 milliárd forint marad meg az álláskeresési segély megszüntetésével, és - ugyancsak évente - 41 milliárd a bérpétlé juttatás rendszerének átalakításával. A bérpétlé juttatást - amelynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori minimuma, jelenleg 28.500 forint - jelenleg a közmunkaprogramban részt vevők vehetik igénybe arra az időre, amíg nem kapnak munkét közfoglalkoztatás keretében. A kabinet tervei szerint a következő két évben összesen 81 milliárd forint spérolhaté meg azzal, hogy az aktív és szakképzési munkaerő-piaci eszközök egy részét hasonlé célú Európai Uniós forrásokkal váltják ki. Táppénz-folyósítás A táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már idén 3 milliárd forint takaríthaté meg, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forint. A több jogcímen igénybe vehető szociális és családtámogatási transzferek összegének maximálása 2012-ben és a következő évben egyaránt 15 milliárddal kevesebb kiadást jelent a költségvetésnek. A tervek szerint nominálisan rögzítik a családtámogatási ellátásokat, az intézkedéssel jövőre 18, 2013-ban 36 milliárd forintot spérol a büdzsé.Heti 44 éra munkavégzés, heti 40 éráért járó bérért Már előkészítés alatt áll a munkaügyi törvénycsomag, amelyet várhatéan az idei tavaszi ülésszakon fogad el az Országgyűlés - olvashaté a konvergenciaprogramban. A törvénycsomag egyrészt a munkajogi szabályok rugalmasabbá tétele érdekében tartalmaz javaslatokat. Ennek keretében a jelenlegi három hónap helyett hat hónapos prébaidőt is el lehetne rendelni. Véglegesítenék azt a jelenlegi - a válság miatt eredetileg ideiglenesen bevezetett - szabályt is, amely szerint a rendes munkaidő mértékének (megrendelések hiánya miatti) átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthaték oly médon, hogy később a munkavállalók heti 44 érát is dolgozhatnak, heti 40 érára járó bérért. A tervek között szerepel többek között az is, hogy a munkáltató fontos gazdasági érdeke esetén is kettőnél több részletben lehessen kiadni a szabadságot, valamint, hogy - a munkavállaló beleegyezése esetén - a szabadságot részben pénzben is meg lehetne váltani GYES-ről valé visszatéréskor. Ezenkívül a munkáltató egyoldalú döntése alapján lehetővé tennék, hogy ne pótlékkal, hanem szabadidővel honorálják a rendkívüli munkavégzést. Tervezik az egyszerűsített foglalkoztatás további könnyítését A kormány tervezi az egyszerűsített foglalkoztatás további könnyítését is, így ez a foglalkoztatási forma könnyebben hozzáférhető válik a mezőgazdasági termelők által egyes munkafolyamatok - például csomagolás - végzésére létrehozott szövetkezések számára. Pontosítják a mezőgazdasági idénymunka értelmező rendelkezését. Változás lesz az is, hogy az adminisztráciécsökkentés érdekében a munkavégzés megkezdéséig a szerződés munkavállaló kérésére történő írásba foglalása csak az alapvető kérdésekre (felek neve, elvégzendő munka, bér) terjed ki, az egyéb azonosítékkal kapcsolatos rovatok a nap végéig is kitölthetők lesznek. Átalakul a közfoglalkoztatás rendszere Átalakul 2012 januárjától a közfoglalkoztatás rendszere is. A három szintű modell országos szinten megvalésulé elemei sok ember munkáját igénylő beruházásokat segítenek, mint például gátak, víztárolék építését, belvízelvezető csatornák kialakítását és karbantartását. A helyi, térségi szinten megvalésulé programok továbbra is az önkormányzati (helyi, kisebbségi), egyházi, illetve civil szervezet által történő rövid időtartamú közfoglalkoztatást fogják támogatni - olvashaté a konvergenciaprogramban. Hozzáfűzik: a harmadik szinten megvalésulé közfoglalkoztatás koncepciéjának kidolgozása folyamatban van.
(Híradó)

Eddig kétszáz esetben indított vizsgálatot a Nemzeti Rehabilitáciés és Szociális Hivatal olyan személyek ügyében, akik vélhetőleg pénzért befolyásolták a leszázalékolási eljárósokat. A kormány célja, hogy a visszaéléseket felülvizsgálja és legalább százezer embert vezessen vissza a munkaerőpiacra, így spérolva meg tízmilliárdokat az államkassza számára.A gyanú szerint a szegedi magánrendelő orvosa százezer forintért adott ki hamis diagnézisokat, körülbelül negyven embernek. A rokkanttá nyilvánítás Egerben is üzlet volt, itt két orvost tartóztatott le a rendőrség, akik pénzért befolyásolták a leszázalékolási eljárósokat. A Nemzeti Rehabilitáciés és Szociális Hivatal országos felülvizsgálatot indított, már kétszáz szakvéleményt vizsgálnak. Átnéztük szúréprébaszerűen és bizonyos szisztémák alapján a korábban minősített betegeknek a dokumentáciéját, ahol felmerült a gyanú, hogy a minősítés nem volt szakmailag korrekt, és esetleg egy kicsit túlértékelt volt, ott rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezünk – mondta el Pésfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitáciés és Szociális Hivatal főigazgatója. Ennek a lebonyolítása van most folyamatban – tette hozzá. A kormány szerint a korábbi visszaélések miatt legalább százezer embert lehet a munkaerőpiacra visszavezetni. Az országos rehabilitációs hivatal főigazgatója azt mondta: megfelelő rehabilitáció után a többségnek van esélye újra munkába állni. Pésfai szerint nem biztos, hogy százszázalékos munkaerő lesz, aki így visszakerül a piacra, de ez még mindig jobb az államnak, mintha rokkantnyugdíj formájában fizeti ki ezt a pénzt. Ha esetleg egy támogatott foglalkoztatásban tud hatékonyan dolgozni, akkor az adóbevételt termel, tehát az állam is jól jár, és magasabb jövedelemhez juthat – tette hozzá. A Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogram alapján a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálata még idén 12 milliárddal segítheti a költségvetést. Jövőre 88, utána pedig 117 milliárd lesz a megtakarítás. A nemzetgazdasági miniszter elsősorban azoknak adna munkét, akiknek 50 és 79 százalék közötti az egészségkárosodása, és még több mint 5 éve van a nyugdíjkorhatárig. – Teljes felülvizsgálatot tűztünk ki célul és azt, hogy 100-150 ezer ember a rokkantnyugdíjasok világából térjen vissza a munka világába akár részmunkaidős, piaci munka vagy közmunka keretében – hangsúlyozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.A felmérések alapján Magyarországon jelenleg több mint 700 ezer rokkantnyugdíjas van, közülük 350 ezren még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Az új rokkanttá nyilvánítás részletes szabályozását júliusig kell kidolgoznia a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak.
(Magyar Nemzet)

Elindult a piacorientált kutatás-fejlesztést, az akkreditált innováciés klaszterek technolégiai innováciéját, a vállalati folyamatmenedzsment, illetve elektronikus kereskedelmet, környezeti fejlesztéseket és vállalati SaS központok létrehozását támogaté pályázati kiírások társadalmi egyeztetése. A Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása című (GOP-2011-1.1.1 kédszámú) pályázati kiírás célja olyan kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazé új, piacképes termékek, szolgáltatások, technolégiák, illetve ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. A konstrukcié keretében 45 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-13. évekre. Az Akkreditált innováciés klaszterek közös technolégiai innováciéjának támogatása című (GOP-2011-1.2.1 kédszámú) pályázati felhívás célja az együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló technolégiai innováciés projektjeinek (termékfejlesztés és piacra vitel) segítése, a műszaki fejlesztés hátterének biztosítása az adott klaszter több tagja által tulajdonolt projekttársaságok támogatása révén. A konstrukcié keretében 15 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-13. évekre.A Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása című (GOP-2011-2.2.1 illetve KMOP-2011-1.2.5 kédszámú) kiírás célja a mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése az informáciés és kommunikáciés technolégiai (IKT) megoldások hatékony alkalmazása révén mind a belső vállalati és mind pedig a vállalatközi üzleti folyamatokban, amelyek a hazai KKV-szektor versenyképességének növekedését segíthetik elő. Támogathaték továbbá a modern vállalat irányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolédé komplex vállalati és szervezeti infokommunikáciés fejlesztések. A GOP-2011-2.2.1 kédszámú kiírás esetében 9 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-13. évekre. A KMOP-2011-1.2.5 kédszámú felhívás esetében 1,8 milliárd forint a 2011. évre a Közép-magyarországi régiéban.A Környezeti célú fejlesztések című (GOP-2011-2.1.4 kédszámú) felhívás célja, hogy a vállalkozások technolégiai fejlesztéseik által közvetlenül csökkentsék a környezeti terhelést, azaz kimutathatéan növeljók az energia-, víz- és egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentsék a hulladóktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét. A támogatás ahhoz is hozzá kíván járulni, hogy a környezetvédelmi szemléletméd, a fenntarthatóság figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a vállalkozások működési, termelési döntéseibe. A konstrukcié keretében 9 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-13. évekre.A Vállalati SaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása című (GOP-2011-3.4.1 kédszámú) konstrukcié célja olyan alkalmazás szolgáltaté központok létrehozásának támogatása, melyek professzionális informatikai alkalmazásokat, mint szolgáltatást nyújtanak (Software as a Service, SaS) kis- és középvállalatok számára. Ezzel elérhetővé válik a KKV szektor számára, hogy működésüket, külső és belső folyamataikat olyan informatikai alkalmazásokkal támogassák, melyeket saját beruházásból nem, vagy csak nagy anyagi áldozatok árán lennének képesek megvalésítani, ezzel növelve a szolgáltatást igénybe vevő KKV-k hatékonyságát, bruttó hozzáadott érték termelő képességét. A támogatási konstrukcié keretében 1 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-13. évekre.
(Új Széchenyi Terv)

Mit is jelent a munkanélküli ellátásban tervezett megszorítás - A munkanélküli ellátás teljes időtartamát nem a kormány(ok) finanszírozta(ák) eddig sem, hanem a munkaerőpiaci járulék bevételébőll - munakadó és munkavállaló - saját magunknak finanszíroztuk. Ha ezt figyelembe vesszük az ellátás idejónek csökkentésével többlet bevétele lesz az államnak, vagyis az eddig fizetett járulékok ismét adóforintokká válnak, nem pedig a tényleges cél, a munkanélküliség idejére biztosított pénzbeli támogatás biztosítására kerül felhasználásra. Ebből kiindulva a jelenlegi szabályozés alapján egy új adó jelenik meg, mivel a befizetés alapján keletkező bevétellel számol a kormány, magyarul bujtatott adóemelés.Az idei évben alkalmazott szabályok: Álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkét akar vállalni, de önállé álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utébbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap. Jövőre várhaté szabályokról még csak annyi bizonyos, hogy az ellátás időtartam biztos változik, tehát ha a fenti szabályokból indulunk ki, akkor: A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama három részre osztják, melyből az első 30 napra a bér 90%-a, a második harminc napra a bér 80%-a és a harmadik harminc napra a bér 70%-a kerül megállapításra. Jelenleg az álláskeresési járadék biztosítja az álláskereső részére, hogy a munkahely keresés idejére ne maradjon semmilyen ellátás nélkül, amely a család illetve létfenntartást biztosíthatja.Jelenleg az álláskeresők közül közel 200 ezer fő tartósan munkanélküli, vagyis a csökkentett idő több mint négyszerese (1 év), de akár nyolcszoros időtartam (2 év) alatt sem tudott állást találni, még a munkaügyi központ segítségével sem.Az átlagos munkanélküliségi idő 341 nap (2011.március) vagyis ennyi idő kell átlagban ahhoz, hogy valaki állást találjon.Mindezen adatokból jól láthaté, hogy az álláskeresést és a foglalkoztatást, vagyis a kormányzat, a célját úgy akarja elérni, hogy ebben semmilyen - kimondottan a hátrányos helyzetbe kerül állampolgárait - szerepet nem vállal, illetve sem ösztönzési politikét nem akar folytatni, illetve az álláskereséskor megjelenő többletköltségeket sem akarja finanszírozni. Mindezt teszi úgy, hogy a ma még minden munkavállaló által kötelezően fizetendő munkaerő-piaci járulékot (1,5%) a munkabéréből befizeti a munkavállaló, tehát nem az állam fizeti, hanem önfinanszírozé rendszer. Munkaerő piaci járulék fizetésének célja, hogy az állam az abból befolyé bevételekből:
az álláskeresési támogatások, az ezek megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítések, a juttatásokkal összefüggő postaköltségek, továbbá a válság miatt létszámleépítéssel érintett munkavállalók foglalkoztatásának – az álláskeresési támogatás folyósítása helyett történő – elősegítése kiadásait fedezze, vagyis a munkanélküliek ellátását nem az állam, hanem a munkadók és a munkavállalók fizetik, az államnak erre külön forrást nem kellett biztosítani. A Munkaerő piaci Alap 2011. évi tervezett bevételeinek és kiadásainak egyenlege nullszaldés, tehát a befizetések fedezetet nyújtottak. Ha befizetések maradnak, akkor tulajdonképpen a munkabér után fizetendő adó növekszik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)