Munkaügyi Tudástár

Anyagi problémák és a gyermeklétszám drasztikus csökkenése miatt kétszázötven pedagégusállást szüntet meg a jövőben a Pécsi Önkormányzat - írta keddi számában a Magyar Hírlap.Hoppál Péter, a pécsi önkormányzat oktatási bizottságának elnöke azt mondta: kimenő rendszerben szüntetnék meg a 250 pedagégusi álláshelyet, s ez elsősorban a nyugdíjas korú dolgozókat érintené. Mindezek mellett, két tanintézményben megszüntetik az oktatást a következő években.Ezzel egy időben a városvezetés fejlesztéseket is tervez, félmilliárdot költenek a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztésére, szintén félmilliárdot az intézmények interaktív táblákkal valé felszerelésére és további 2,5 milliárdot három iskola megújítására. Ezekre a forrást pályázati pénzek jelentik.
(Magyar Hírlap)

Május elsejón az utolsó régi tagállamok, Németország és Ausztria is feloldják munkaerőpiacuk korlátozását az új tagállamok munkavállalói előtt. Andor Lászlé szerint Németországnak csakis előnye származik a lépésből, mindez a szakképzett munkaerő elvándorlása miatt inkább az új tagállamokban okozhat problémákat.Németországnak csakis előnye származik munkaerő-piacának teljes megnyitásából, az eddigi korlátázások május elsejei eltörlését Németországnak nem fenyegetésnek, hanem esélynek kell tekintenie - mondta Andor Lászlé, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásáért felelős tagja a Berliner Zeitung című német lap hétfői számában megjelent interjújában.Szerinte a munkaerő-piacait már korábban megnyité tagországok példája bizonyítja, hogy az intézkedés semmifajta zavart nem okozott, sőt gazdaságaik profitáltak az új munkaerő beáramlásából. Andor Lászlé kijelentette: Németország esetében a bizottság mintegy 100 ezer új munkavállaló bevándorlásával számol. Mindez nem okozhat gondot, sőt a szakképzett munkaerő hiánya és a lakosság elöregedése miatt még kívánatos is lehet - fogalmazott a magyar biztos, aki szerint a korlátozások megszüntetése a német munkaerő-piacon semmilyen torzulást nem fog eredményezni.Az interjúban Andor Lászlé utalt ugyanakkor a munkaerő szabad áramlásának másik oldalára, illetve konkrétan arra, hogy mindez problémát okozhat az új tagállamok számára. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy sok kelet-Európai ország már most orvosokat, illetve más egészségügyi alkalmazottakat veszít, azaz olyan munkaerőt, amelynek kiképzése sok pénzbe került. A biztos szerint az ilyen torzulások ellen az érintett országoknak valamit léphetnének. Andor Lászlé szerint azonban csakis ösztönözni lehet például a fiatal orvosokat arra, hogy az hazai egészségügyi szektorban dolgozzanak. Kényszeríteni azonban nem szabad őket az otthonmaradása - fogalmazott a magyar biztos, aki ezzel összefüggésben a szabad áramlást az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányának nevezte.Az úgynevezett régi tagállamok közül Ausztria mellett Németország korlátozta a leghosszabb ideig - pontosan hét évig - munkaerő-piacára valé bejutást a 2004-ben csatlakozott keleti tagországok, köztük Magyarország munkavállalói előtt. A korlátozok május első napjától végérvényesen megszűnnek.
(Index)

Igény lenne a rugalmas munkahelyek létrehozására, ami a kormányt is közelebb vihetné az egymillió új munkahely ígéretéhez. Csak pénz nincs elég. Ezért függesztették fel egy hónapja az atipikus foglalkoztatási formák támogatását. A másfél éve indított 2,5 milliárdos rugalmas foglalkoztatási projekt szintén áll, eredményeit homály fedi. Az „Atipikus foglalkoztatási formák támogatása” című konstrukciékat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2011. március 1-jóvel felfüggesztette.A miértre az a válasz, hogy túl népszerű volt a pályázat, vagyis a támogatási igény meghaladta a rendelkezésre állé kereteket. Most értékelik a beérkezett pályázatokat, s ez után fogják megállapítani, hogy a közép-magyarországi régiéban rendelkezésre állé 345 millió forint, valamint a többi régiéra meghatározott 1995 millió forint lekötésre kerülhet-e a támogathaté projektekre.Új pályázat kiírásáról a beérkezett pályázatok értékelése után fog dönteni az NFÜ. Jelenleg nincs olyan nyitott konstrukcié, mely a rugalmas foglalkoztatás bevezetéséhez adna segítséget a cégeknek. Sőt, a 2009 novemberében nagy hírveréssel elindított rugalmas foglalkoztatási program is áll.
(FigyelőNet)

Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a dél-alföldi régié bizonyos szegmenseiben vannak a legnagyobb problémák – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ináncson rendezett, közmunka témában tartott férumon pénteken az MTI-nek.Czomba Sándor kifejtette: ezeken a területeken azok a normál eszközök, amelyek egy jobb helyzetben lévő térségben hatékonyak, nem vezetnek eredményre, itt plusz forrásokat kell megtalálni. Hozzátette: azt kell megoldani, hogy a forrásokat hatékonyan használják fel, ne egy emelt összegű szociális segélyt jelentsen a közmunka, és ne szociális problémák kezelésére legyen alkalmas, hanem olyan értékteremtő munka legyen mögötte, hogy mind annak, aki részt vesz a feladatban, mind az önkormányzatnak hasznot hozzon.Az államtitkár ismertette, hogy összességében több mint 68 ezer ember dolgozik a közfoglalkoztatásban a legfrissebb adatok szerint. A vállalkozói szférában mintegy 1100 embert alkalmaznak ezen formában, vagyis amikor a vállalkozó munkanélkülit foglalkoztat támogatással. Tavaly egész évben összesen 1600 volt az így foglalkoztatottak száma. A 6-8 érás foglalkoztatásban jelenleg 12-13 ezer ember dolgozik az országos közmunkaprogramban, a 8 érás foglalkoztatásban pedig már 10 ezer fölött van ez a létszám. Ők elsősorban a vízügyi igazgatóságoknál, a vízgazdálkodási társulásoknál dolgoznak, és a tavaszi-nyári időszakban a MÁV, a közút és az erdészetek is bekapcsolédhatnak a foglalkoztatásukba.Czomba Sándor úgy fogalmazott: százezres nagyságrendben lehetnek a közfoglalkoztatásban a következő hónapokban az ország különböző területein. Példaértékűnek nevezte, hogy az állam visszaveszi az önkormányzatoktól a belvíz-csapadók elvezető árokrendszer karbantartását, erre a területre csatornaőröket képeznek majd ki, tehát körülbelül 2-3 ezer ember főállásban végezheti el a feladatot a jövőben. Ezen szakaszok karbantartására pedig évente 10-12 ezer embert lehet foglalkoztatni. A férumon – amelyen mintegy félszáz abaúji településvezető, illetve munkaügyi szakember vett részt – jelen volt Balog Zoltán társadalmi felzárkéztatásért felelős államtitkár, aki arról beszélt, hogy ma Magyarországon 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, ebből 1,2 millióan mélyszegénységben. Ennek nem egészen a fele, harmada a roma népességből kerül ki. Hozzáfűzte: az ő munkához juttatásuk, iskolázottságuk javítása speciális eszközöket igényel. Kiss Péter, az 1300 lakosú Ináncs független polgármestere közölte: a faluban az 540 aktív korú keresőképes közül 220 a regisztrált munkanélküli.
(Magyar Nemzet)

A kormány legfőbb célja a költségvetési stabilitás hosszú távú biztosítása, a gazdasági növekedés erőteljes ösztönzése, és Magyarország versenyképességének javítása – idézte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Fellegi Tamás miniszternek a Magyarországon működő bilaterális kamarák állandé bizottsága (EU-Chambers) csütörtöki, budapesti rendezvényén elmondott beszédében elhangzottakat az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.A tárcavezető a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara és az Európai Kamarák Állandé Bizottságának együttműködésében szervezett üzleti ebéden a magyar gazdaság húzéágazatainak fejlesztésére épülő Új Széchenyi-tervet és a strukturális reformokat elindíté Széll Kálmán-tervet vázolva ismertette a kormány eddigi bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépéseit. A miniszter a drága és kevéssé hatékony közösségi közlekedés példájával illusztrálta a közszolgáltatások mélyrehaté átalakításának szükségességét – tájókoztatott az NFM.Fellegi Tamés a kormány legfontosabb törekvései között említette, hogy a megújulé hazai fejlesztéspolitikét a foglalkoztatás növelését célzé, növekedéspárti gazdaságpolitika szolgálatába állítsa. A miniszter rámutatott: a folyamatban lévő beruházásoknak és a munkahelyeket teremtő mikro-, kis- és középvállalkozások megerősödésének nagy lendületet adhat a még rendelkezésre állé 2020 milliárd forintnyi Uniós forrés a korábbinál jóval célzottabb és hatékonyabb felhasználása. A szaktárca tájókoztatása szerint a miniszter előadásában utalt arra, hogy az orosz és kínai partnerekkel folytatott intenzív tárgyalások célja a gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése. A tárcavezető mindkét viszonylatban kormánybiztosként is a nemzeti érdekek érvényesítésére törekszik. A miniszter rámutatott: a kormány részben az elődei által hátrahagyott elnagyolt költségvetés és felelőtlen kötelezettségvállalások miatt döntött a válságadók bevezetése mellett. Az intézkedésben érintett szektorok többletterhei már középtávon, a biztos gazdasági háttér, a kedvezőbb beruházási és működési feltételek megteremtésével megtérülnek számukra – erősítette meg Fellegi Tamás. Hozzátette, hogy az állami és iparági nézőpontok egyeztetésére az érintett vállalatokkal kerekasztalt hívtak össze. Hétfőn a meghatározó energetikai cégekkel találkozott, a megbeszólósen egyebek mellett a készülő energiastratégiát vitatták meg. A közeljövőben megbeszólósek lesznek a távközlési szektor képviselőivel is – írta közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
(Magyar Nemzet)

Az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300 000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak járulékmentesen, kedvező adózással.A 300 000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen. Annak érdekében, hogy a munkavállalók 2012-ben minél szélesebb körben a SZÉP Kártyát választhassák, már 2011-ben kész és működő rendszert kell felmutatni számukra. A SZÉP Kártya piaci bevezetése a kormányrendelet hatályba lépését követően néhány hónapot vesz igénybe. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják. Ide tartoznak a
- szálláshely-szolgáltatás,
- éttermi vendéglátás,
- fürdőszolgáltatások,
- betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállíté szolgáltatások,
- múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépők,
- természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
- az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
- testedzési szolgáltatások,
- verseny- és lovagléistállék szolgáltatásai.Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsáté köteles megteremteni az internetes fizetés technikai feltételeit is, vagyis elegendő az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatéan több kibocsáté intézmény is részt vesz, az elfogadónak azonban elegendő mindössze egy intézménnyel szerződnie.
(Magyarország)

A közfoglalkoztatás átalakításának sikere legjobban a vállalkozók körében bevezetett programon mérhető le – közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerdán a hédmezővásárhelyi közfoglalkoztatási férumon, ahol a közfoglalkoztatás új rendszerével kapcsolatos tapasztalatokról tartott előadást.A miniszter ismertette, hogy alig négy hónap alatt már több mint 1100 fő dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon, és több mint 2000-re van benyújtott igény. Kifejtette, hogy míg korábban, ha egy vállalkozó úgy döntött, hogy munkanélkülit alkalmaz, akkor 28 500 forintot kapott támogatásként, azt, amit a munkavállaló kapott juttatásként. Ez a program nem volt túl sikeres, egész évben mintegy 1600 embert tudtak így elhelyezni az elsődleges munkaerőpiacon. Ezen kijelentésből az szűrhető le, hoyg fltehtőleg az Államtitkár nem ismerte vagy nem vette figyelemebe azokat a támogatási formákat melyek a jelenlegi rendszernél kedvezőbb konstrukciékkal bírt, illetve magasabb összegű forrásokat biztosított a foglalkoztatásba kerülésért.Január 1-től éves program révén maximum 8 hónapig a munkavállaló bruttó bér és járulékainak hetven százalékét kapja meg támogatásként a vállalkozó, cserébe azt várják, hogy négy hónapig tovább foglalkoztassa a munkavállalót. A munkavállalónak emellett lehetősége van Start, Start plusz, Start extra kártyák kiváltására, melyek további kedvezményeket biztosítanak. A kettőt összeadva éves szinten a bruttó bér és járulék támogatás mértéke elérheti a nyolcvan százalékot. Ma Magyarországon 68 ezer ember dolgozik a közfoglalkoztatásban. Ebből 43 ezer a négyérás, tízezer fölött van a nyolcérás önkormányzati közfoglalkoztatottak száma, és tízezer körüli az országos programokban részt vevők száma. Tavaly a közfoglalkoztatásra 52 milliárd forint állt rendelkezésre, annak ellenére, hogy év végére a nyitott rendszerben ténylegesen 150 milliárdot kellett kifizetni. Idén 64 milliárd forintból lehet gazdálkodni, melyből 40 milliárd áll rendelkezésre az önkormányzatok számára. Ebből 28 milliárd a négyérás foglalkoztatásra, melyből 170 ezer fő támogathaté, és 12 milliárd a nyolcérásra, melyből mintegy húszezer fő számára jut támogatás. Összességében 220 ezer embert lehet bevonni a rendszerbe. A közfoglalkoztatásban a végső cél, hogy ne szociális segélyt, hanem munkét kapjon minél több ember, és munkabérként fizessék ki azokat a jövedelmeket számukra, melyek egy család megélhetéséhez szükségesek – hangsúlyozta Czomba Sándor. Hozzátette: ameddig a szociális ellátérendszer és a foglalkoztatás nincsenek megfelelően különválasztva, amíg jobban megéri a szociális segélyt kérni, mint a munkét elvállalni, addig nem lesz rend. Jelen pillanatban fel lehet állítani olyan modellt, hogy egy 4-6 tagú család a szociális ellátérendszer különböző lábaira támaszkodva annyit keres vagy többet, mintha valamelyik szülő elvállalja az elsődleges munkahelyet vagy a közfoglalkoztatás keretében a munkét – magyarázta. „A szociális hálénak működnie kell, de azokat kell védenie, akik ténylegesen részorulnak és akik egyébként munkára képesek, azokat ösztönözni kell arra, hogy dolgozzanak” – hangsúlyozta Czomba Sándor.
(Magyar Nemzet)

A szövetség elnöke szerint, ha nem teljesítik feltételeiket, tömeges felmondások várhaték. Jövő évtől 200 ezer forintos nettó kezdő orvosi, és nettó 300 ezer forintos kezdő szakorvosi bért követel a Magyar Rezidensszövetség - írja a keddi Magyar Nemzet. A szervezet elnöke szerint ma egy kezdő orvos körülbelül 85 ezer forint nettót visz haza, míg egy kezdő szakorvos 120 ezer forint közeli összeget. Az emelés mértéke meghaladná a 100 százalékot, de ez is csak arra lenne elegendő, hogy az ország ne veszítsen teljes orvosegyetemi évfolyamokat - mondta Papp Magor, aki kifejtette azt is, hogy a helyzet arra kényszeríti a fiatalokat, hogy elfogadjanak hálapénzt - írja lap.A Magyar Nemzet azon kérdésre, hogy mit tesznek, ha a kormány nem teljesíti a bérkövetelésüket, Papp azt mondta, hogy erről még folynak az egyeztetések, de elképzelhető, hogy a cseh orvosokhoz hasonléan tömeges felmondások várhaték. Csehországban az alacsony bérek miatt tavaly decemberben négyezer orvos mondott fel, a felmondási idő lejártával pedig súlyos szakemberhiány lépett volna föl az országban. A kormány és a cseh orvosok szakszervezete végül kompromisszumos megoldásra jutott.
(Magyar Nemzet)

A 2009-es válságévet követően volt csak magasabb a munkanélküliség az elmúlt több mint 10 évben: a ráta 11,5 százalékra emelkedett a KSH legfrissebb adatai szerint, igaz, ez csak 0,1 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőtti adathoz képest. Csökkent valamennyit 2010. májusától a foglalkoztatottak száma is, a munkahelyteremtési terveket illetően tovább nőtt az időarányos elmaradás.2010. december–2011. februárban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 743 ezer fő volt, ami 0,5%-kal több az előző év azonos időszakinál. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 1,8%-kal, 487 ezer főre nőtt, 11,5%-os munkanélküliségi rátát eredményezve.A vizsgált időszakban a 15–64 évesek 62,0%-a, azaz 4 millió 198 ezer fő jelent meg foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként) a munkaerőpiacon, 24 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A férfiak 68,0%-os aktivitási aránya 0,4 százalékponttal, a nők 56,2%-os aránya pedig 0,2 százalékponttal volt magasabb a 2009. december–2010. februárinál.Továbbra is tart az a 2010. június–augusztusi időszaktól megfigyelhető tendencia, mely szerint az előző év azonos időszakához képest a gazdasági aktivitás növekedése a foglalkoztatottak és a munkanélküliek létszámának együttes emelkedése mellett következik be. Ez azzal magyarázhaté, hogy a munkaerőpiacon korábban kívül rekedtek, az ún. inaktívak egyre nagyobb arányban kezdtek munkét keresni, és váltak – munkanélküliként – gazdaságilag aktívvá.A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 712 ezer fő volt, 16 ezer fővel több az egy évvel korábbinál, ugyanakkor 85 ezer fővel kevesebb – elsősorban a szezonális tényezők miatt – a három hónappal ezelőttinél (2010. szeptember–november). A korcsoport 54,8%-os foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszakit 0,2 százalékponttal haladta meg. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 1 millió 991 ezer fő volt, 59,7%-os foglalkoztatási rátával, a nők megfelelő mutatéi: 1 millió 721 ezer fő, illetve 50,0%.A 15–74 éves munkanélküliek száma 487 ezer fő volt, 8 ezer fővel több, mint egy évvel korábban (a növekedés a mintavételi hibahatáron belüli). A 11,5%-os munkanélküliségi ráta lényegében megegyezett az egy évvel ezelőttivel, az előző háromhavi értéknél (2010. november–2011. január) pedig 0,3 százalékponttal volt magasabb. A munkanélküliségi ráta a férfiak körében 12,0%, a nők esetében 10,9% volt 2010. december–2011. februárban.
(KSH)