Munkaügyi Tudástár

A GKI Gazdaságkutató és az Ecostat szerint is élénkült a gazdaság a második negyedévben, s ez alapvetően az ipar jó exportteljesítményével magyarázhaté. A GKI szerint ennek hatására jelentősen javulhat a külső egyensúly. Érdekesség, hogy a GKI úgy véli, az inflácié jövőre az áfacsökkentés dacára is 2,5 százalék körül lesz, s ez jóval pesszimistább előrejelzés, mint a jegybank és kormány által várt 1,6 százalék. Ennek ellenére a kutatók szerint az idén még 0,5 százalékpontos kamatvágásra kerülhet sor, vagyis év végére 6 százalék alatti szintre süllyed az irányadó ráta. Az Ecostat viszont összességében azzal számol, hogy az év végéig még egy egyszeri, 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett dönt a monetáris tanács.

A két kutatóintézet előrejelzése abban megegyezik, hogy a költségvetésihiány-terv az idén nem teljesül. A prognézisok pontosan nem vethetők össze, mert nem ugyanazt a hiánymutatét használják. Ezzel együtt a pénzforgalmi szemléletben a GKI 1160 milliárd forintra teszi a hiányt az 1022 milliárdos kormányzati terv helyett, az Ecostat pedig a nyugdíjreformmal korrigált eredményszemléletű GDP-arányos deficitet teszi 3,6 helyett 4 százalékra.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Munka törvénykönyvének (Mt) módosításáról a kormányzat és a szociális partnerek szeptember végéig továbbkeresik a kölcsönösen elfogadhaté megoldásokat. A szeptember végi időpont azért fontos, mert egy későbbi beterjesztés esetén már nem reális a parlamenti tárgyalás, elfogadás. A vitás pontokat a munkaerő-kölcsönzés és a munkaidőalap szabályozásai jelentik.

A munkadói és munkavállalói oldal között a munkaerő-kölcsönzés szabályainak módosításáról bontakozott ki a legnagyobb vita. Borsik János a munkavállalói oldal képviseletében hangsúlyozta: a munkaerő-kölcsönzés eredeti célja, hogy a munkadók alkalmazkodni tudjanak a pillanatnyi piaci kereslethez, s néhány hónapra többletmunkaerőhöz jussanak. Most viszont Magyarországon akár évekig is dolgoznak egy helyen kikölcsönzött munkavállalók, az állandé dolgozóknál jóval alacsonyabb keresetért. Ezért szükségesnek tartja a szakszervezeti oldal, hogy a kikölcsönzött dolgozók foglalkoztatási időtartamát egy helyen legfeljebb fél évben korlátozzák, s megköveteljók számukra is a munkavégzéssel arányos javadalmazást.

Rolek Ferenc, a munkadói oldal szóvivője szerint egy piaci konjunktúra tovább tarthat fél évnél, a szakszervezetek által javasolt korlátozés annak a munkavállalónak kedvezőtlen, akit emiatt nem lehet majd továbbfoglalkoztatni kikölcsönzött dolgozóként. A kikölcsönzöttek munkatapasztalata az adott helyen ugyanakkor általában nem éri el az állandé dolgozók gyakorlatát, így keresetük sem lehet egyenlő.

Rolek Ferenc foglalkozott azzal a kormányzati előterjesztésben szereplő javaslattal is, miszerint a kölcsönbe vevő munkáltató ellenőrizze, hogy a kölcsönbe adó cég kötött-e szabályos munkaszerződést a kikölcsönzött dolgozókkal, bejelentette-e őket a munkaügyi nyilvántartásba, illetve fizeti-e utánuk a járulékokat. Elmondta: ez a kikölcsönzés időpontjában még teljesíthető is, de hogyan kövessék nyomon a kölcsönvevő cégek több hónap után is e feltételek fennállását. A munkadói oldal szerint a kölcsönbe adó cégnél kell hatékony munkaügyi ellenőrzéssel elérni, hogy betartsák az előírásokat, s nem tehetők egyformán felelőssé ebben a kölcsönvevő cégek is.

Munkaidő vagy sem?

Éles vita bontakozott ki a munkaidőalappal kapcsolatban. Borsik János határozottan visszautasította, hogy Csizmár Gábor a 20 perces munkaközi szünet munkaidőként történő elszámolásának, illetve a 38 érás munkahét ügyét az ágazati párbeszéd bizottságok hatáskörébe kívánja utalni.

A miniszter szerint már ma is vannak olyan ágazatok, ahol a 20 percet elismerik munkaidőként, s a 38 érás munkahétről is először ilyen szinten kellene megegyezni. Ahol lehetőség van rá, ott alkalmazzák ezt, más szakmákban pedig akkor, ha a gazdasági feltételek adottak. Országosan akkor lehet majd kötelezővé tenni mindezt, amikor az ágazatok többsége már ráállt a 20 perc elszámolására, illetve a 38 érára.

Borsik János ezzel nem értett egyet, rámutatott: az OÉT szakszervezeti oldala szerint mindez nem ágazati, hanem országos ügy.

A december 24-ét, mint munkaszüneti napot a kormányzat elfogadná azzal, hogy a kereskedelemben délután 2 éráig ez nem alkalmazhaté. A szakszervezeti oldal viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ez a munkaszüneti nap a kereskedelemre is vonatkozzon.

Kapcsolédé híreink:

Tervezett változások 2006. január 1-től

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Grafikonon 2005

A májustól júliusig tartó időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 909 ezer fő, a munkanélkülieké 299 ezer volt, ami 7,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

Ez a március-májusi időszakban mért 7,2 százalékhoz viszonyítva a foglalkoztatottság növekedését jelenti, akárcsak az év elejóhez képest, ami részben az ilyentájt jellemző szezonalitásnak köszönhető.

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a munkanélküliek 45,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez azonos a tavalyi értékkel. A munkanélküliség átlagos időtartama 16 hónap volt.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaügyi központokban és kirendeltségeken már készülnek a valamennyi munkanélkülivel megkötendő álláskeresési megállapodásra. Szeptember elejón országos értekezleten vitatják meg a foglalkoztatási törvény módosításából adódé feladatokat - tudta meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban az MTI.

Álláskeresési megállapodást kell kötnie minden munkanélkülinek az adott munkaügyi kirendeltséggel a foglalkoztatási törvény november 1-jótől hatályos módosítása szerint.

Az álláskeresési megállapodásban szerepelnie kell majd annak, hogy a munkanélküli, akit ezentúl álláskeresőnek neveznek, milyen médon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében, ennek időpontjára milyen célt tűz ki maga elé, s milyen jellemzőket jelöl meg az általa keresett munkahelyre.

Az új szabályozás szerint nem csak a munkanélküli elnevezés változik álláskeresőre, de a munkanélküliek járadéka is álláskeresési járadékra, illetve álláskeresési segélyre médosul. Ez is kifejezi, hogy az veheti igénybe a járadékot, aki aktívan, tevőlegesen maga is részt vesz az álláskeresésben.

Új szabály, hogy a járadék első szakaszában - amely a jogosultsági idő fele, de legfeljebb három hónap -, a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, de a felső határa elérheti ennek kétszeresét, azaz a minimálbér 120 százalékét. Ez jóval magasabb jövedelmet jelenthet, mint a jelenlegi, a nyugdíj minimumhoz kötött felső határ.

A járadékos idő további részében viszont már egységesen csak a minimálbér 60 százaléka járna, ezzel is ösztönözve a mielőbbi elhelyezkedést. Öt nap munkaviszony egy nap járadékos időt jelent. Legfeljebb háromnegyed évig lehet kapni a segélyt.

Azok, akik nem rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz négy év alatt teljesített legalább egy éves munkaviszonnyal, csak legalább 200 nappal, azok a minimálbér 40 százalékét jelentő álláskeresési segélyt vehetik majd igénybe.

A munkanélküliekkel kötendő álláskeresési megállapodás követelményét már korábban, az Európai Uniós tagállamként elkészített nemzeti foglalkoztatási akciétervben is megfogalmazta a szaktárca. Ezek a szerződések is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen az érdemi állásajánlatokra vonatkozó Európai Uniós elvárásoknak.

A közösségi elvárásokhoz igazodva célkitűzés, hogy Magyarországon a munkanélküliek 88 százalékának - regisztráciéjukat követő egy éven belül - érdemi állás vagy képzési ajánlatot tegyenek az adott munkaügyi kirendeltségek. A fiatal, többnyire pályakezdő munkanélküliek 85 százalékánál fél év alatt lesz kötelező ez a szolgáltatás.

A 2003-as adatok szerint a munkanélküliek 15 százalékának, a 25 évesnél fiatalabbak 20 százalékának nem biztosítottak egy, illetve fél éven belül ilyen érdemi segítséget. Ezeket az arányszámokat kellene 12 illetve 15 százalékra javítani.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közzétett vitairatból kiderül, hogy hazánkban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya 15 százalékos, ami 95 ezer embert jelent a munkaerőpiacon. Az Európai Unióban ez az arány 41-42 százalékos. Ugyanakkor egy közelmúltban tartott tudományos tanácskozáson más számokat közöltek a kutatók. Ezek szerint a megváltozott munkaképességűek mindössze 9 százaléka dolgozik Magyarországon. A kutatás bebizonyította, hogy számottevő eredmények érhetők el már azzal is, ha az egészségügyi intézményekkel és orvosokkal fenntartott hosszú idejű kapcsolat révén kialakult betegségtudatot sikerül oldani. Ez komoly ellenmotiváltságot jelent, visszahúzza a érintett embereket, mert az tudatosul bennük, hogy betegek. A jövőben azt kell elérni, hogy önállébbá, lehetőségeikhez mérten teljesítményorientálttá váljanak ezek az emberek. A szaktárca informáciéja szerint az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy növekedjen a megváltozott munkaképességű emberek között a foglalkoztatottak, mindenekelőtt az integráltan foglalkoztatottak száma és aránya. A speciális, védett munkahelyeket azok számára szükséges fenntartani, akik segítséggel, sikeres foglalkozási rehabilitációval sem képesek teljesíteni a normál munkahelyeken elvárt feltételeket.

Mérsékelték a támogatás felső határát

Arra is szükség lenne, hogy a társadalom, a munkáltatók elsősorban abból induljanak ki, milyen készségeik, képességeik vannak a tartósan akadályozott személyeknek, amire építeni lehet. Gondot jelent például, hogy a munkadók számára rendelkezésre bocsátott szakvéleményekből nem derül ki, hogy mennyire és milyen formában terhelhetők az akadályozott személyek. Az elmúlt időszakot vizsgálva kiderült, hogy több munkáltató a minimálbér 3,6-szorosát vette fel foglalkoztatottak után támogatásként - az átlag a minimálbér 1,5-2-szerese -, az arra részorulék pedig még a minimálbér összegét sem kapták meg.

A támogatási rendszerre 2003-ban 46 milliárd forintot használtak fel, 2004-ben ez az összeg több mint 60 milliárd forint volt. Ahhoz, hogy a jövőben egy igazságosabb rendszert tudjanak bevezetni, mérsékelni kellett a támogatási összeget, ezért ennek felső határát 2005-re 52 milliárd forintban határozták meg.

Átalakul a támogatási rendszer

Az új rendszerben fokozatosan bevezetik, hogy a bértámogatást külön fizessék ki, és azt csak a fizetésekre lehessen felhasználni. Normatív médon külön juthatnak majd hozzá a munkáltatók a foglalkoztatás többletköltségeihez, illetve az új munkahelyek létrehozásának, fejlesztésének támogatásához. A változás része, hogy a foglalkoztatók közé bekerülhetnek majd az önkormányzatok és a civil szervezetek is. Ahhoz, hogy a dotáciét valóban a részorulék kapják meg, bevezetik a munkadók akkreditáciéját, illetve a pénzfelhasználás rendszerszerű ellenőrzését. További elvárás, hogy ez a foglalkoztatás igazodjon az Európai Uniós versenyszabályokhoz. Európai Uniós előírások

Az Uniós elvárás szerint a maximális támogatási mértéket olyan szinten kell meghatározni amely biztosítja a verseny torzulásainak minimalizálása és a foglalkoztatás elősegítésének célja közötti megfelelő egyensúlyt. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén az összes támogatás nem haladhatja meg az adott dolgozó bérének 100 százalékét.

Az Európai Unió országaiban általában ez csak olyan költségekre igényelhető, amelyre nincs szükség akkor, ha a munkadó nem megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaz. A magyarországi finanszírozási forma átalakítását indokolja a vitairat szerint a támogatások relatív alacsony hatásfoka, valamint a dotácié felhasználásának nehézkes ellenőrzése. Nincsenek meghatározva a támogatásban részesülő szervezetek rehabilitációs feladatai és a foglalkoztatás minőségével kapcsolatos elvárások.

Az FMM vitairatában javasolt új forma szerint olyan rendszeres, normatív bértámogatás nyújthaté majd, amely egy konkrét foglalkoztatott személy fizetéséhez köthetően egyszerűen azonosíthaté, ellenőrizhető. A munkáltatót érdekeltté kell tenni - a támogatás időtartamának meghatározásával, szükség esetén korlátozásával - abban, hogy ne foglalkoztasson tartósan olyan személyt, aki továbblépésre kész, alkalmas a célszervezeten kívüli általános munkavégzésre. A munkavállaló számára pedig biztosítani kell a munkahelyen a fejlődés lehetőségét, valamint az ehhez szükséges motiváciét.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kabinet ülésén Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális- és esélyegyenlőségi miniszter foglalta össze a januártól esedékes főbb változásokat. A 84 százalékos emelkedés mellett a korábbi gyerekvédelmi támogatás helyett gyerekvédelmi kedvezmény lép életbe, melynek része lesz a támogatott, illetve az ingyenes étkeztetés, évi egyszeri pénzbeli támogatás, valamint az ingyenes tankönyv-ellátás.

A családtámogatási rendszer átalakítása lehetővé teszi az anyáknak, hogy a gyes mellett is vállalhassanak munkét, fogyatékos gyerekek esetében a gyermek 10 éves koráig.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kérdéses jogszabályt a 100 lépés program egyik munkaügyi intézkedéseként kívánja bevezetni a kormány.

A szükséges jogszabály módosítások elveiről már júniusban elkezdődött a konzultácié az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén. Azéta szakértői vita keretei között keresik a megegyezés lehetőségét. Az újabb plenáris tárgyalásra valészínűleg szeptemberben kerül sor.

A kormányzat képviselői az eddigi egyeztetéseken többször is hangsúlyozták: a feketemunkét lehet csökkenteni az ellenőrzés, a büntetések szigorításával, de az érdekeltség javításával is. A rendezett munkaügyi kapcsolatok, mint követelmény ez utébbi forma. Az állam ugyanis csak azoknak kíván támogatást, közmegrendelést, azaz előnyt nyújtani, akik jogkövetők, akik az előírásoknak eleget téve csak munkaszerződéssel alkalmaznak dolgozókat, és megfizetik a közterheket.

A munkadói érdekképviseletek kifogásolták, hogy az eredeti kormányzati előterjesztés csak a magyar vállalkozások részére írná elő a követelményeket, a Magyarországon működő külföldi cégekre nem.

A kormányzat szerint viszont találhaté olyan jogi megoldás, amely valamennyi Magyarországon tevékenykedő munkadóra vonatkozóan érvényesíti ezeket a szabályokat.

A munkadói érdekképviseletek szerint csak bizonyos átmenettel lehet majd bevezetni ezeket a szigorításokat. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az új feltételeket már a támogatási vagy közmunka pályázat beadása előtt mérlegelhessék a munkáltatók.

A kormányzati szakértők szerint erre is találhaté majd megoldás, fokozatosan érvényesítve a szigorítást, lehetőséget adva a felkészülésre, a sikeres gyakorlati alkalmazásra.

A munkadói oldal kifogásolta azt is, hogy az előterjesztés valamennyi munkaügyi jogszabálysértést egyformán büntetne. Szerintük ez nem helyes, súlyozni kellene. Az oldal a szankcionálást csak azon munkadói kötelezettség nem teljesítésénél tartja csak indokoltnak, amelyeknél egyértelműek a szabályok. Így például a munkabiztonsági képviselő választását, a konzultáciés férumot megtartását, valamint a munkaszerződés alkalmazását illetően.

A munkadói oldal szerint az sem mindegy, hogy ezer foglalkoztatottból egynél nincs munkaszerződés, vagy harminc dolgozó közül 25-nél. A két esetet nem kehet ugyanúgy büntetni.

A kormányzati szakértők késznek mutatkoztak arra, hogy erről is egyeztessenek.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az új közteher-viselési forma – az érintett szakmáknak tegnap elküldött törvényjavaslat-tervezet szerint – lehetővé teszi számukra, hogy bejelentkezzenek az ekho hatálya alá.

Az eredeti koncepcié értelmében csak az ekhézhatott volna, aki munkaviszonyból szerzi meg a minimálbérnek megfelelő jövedelmet. A legújabb verzié szerint az is választhatná az ekhét, aki az ennek megfelelő jövedelmet egyéni vállalkozói kivét vagy társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén szerzi meg. Az már a korábbi elképzelésnek felel meg, hogy ez után a rész után az általános szabályok szerint történne a közterhek fizetése, az e fölötti hányad és a tízmillió forint éves jövedelem közötti részre lehetne a terheket az ekho szabályai szerint leréni.

Úgy tűnik, sikeresen lobbiztak az érintettek: a nyugdíj megállapításánál az ekho alapjának nem 45, hanem 50 százalékét vehetik figyelembe. Másrészt megvalésulhat az igény, hogy az ekho szerint befizetett köztehernek nagyobb része kerüljön a nyugdíjkasszaába: eredetileg ugyanis a munkáltató által fizetett 20 százalékos ekhorészből nyolc százalékot számoltak volna nyugdíjbiztosítási járuléknak, informáciéink szerint azonban az egészségügyi hozzájárulás címén beszedendő egy százalékot is nyugdíj-biztosítási járulékként számolják el.

A törvénytervezet értelmében 15-féle foglalkozást végzők ekhézhatnak majd. Gyimesi Lászlé, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke ugyan jónak tartja az új közteher-viselési formát, ám szerinte teljes körűvé kellene tenni a lényegében két szakma (a média- és a művészeti tevékenység) képviselői számára az ekhé választásának lehetőségét. Egy neve elhallgatását kérő érdek-képviseleti vezető úgy látja, nem old meg minden problémát az ekho koncepciéja a színlelt szerződésekkel kapcsolatban. Nyitott kérdés még, hogy az a jövedelem, amely után az ekhotörvény szerint kellene megfizetni a közterheket, az öszszevont adóalap részét képezi-e. Ez a kérdés minden bizonnyal felmerül az érintett szakmák képviselői és a kormányzati illetékesek holnapi egyeztetésén is.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A módosítás napokban elkészült tervezetét már szétküldte szakmai egyeztetésre az igazságügyi tárca. A javaslat lényeges vonása, hogy szabályozza a társaságok vezető tisztségviselőinek a hitelezőkkel szembeni felelősségét, és a jelenleginél nagyobb védelmet nyújt a zálogjogosultaknak.

Az úgynevezett wrongful trading, a cégvezetők felelősségének rögzítése új jogintézmény lesz. Alapja az a leendő társasági jogi rendelkezés, amely előírja, hogy a fizetésképtelen cég vezető tisztségviselői ügyvezetési feladataikat a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni, törekedve arra, hogy ez utébbi veszteségét minimalizálják.

Ha nem így járnak el és a társaság később csődbe megy, akkor - a csődtörvény új rendelkezései szerint - magánvagyonukkal is helyt kell állniuk a hitelezőkkel szemben. A gyakorlatban sokszor nem a vezető tisztségviselő viszi a társaság ügyeit, így a javaslat annak a felelősségét írja elő, aki az adott időszakban ténylegesen meghatározza a cég irányítását.

A zálogjogosulti pozícióra két változatot tartalmaz a mostani tervezet. Az egyik lényegében meghagyja a jelenlegi szabályozást, a másik viszont garantálja a zálogjogosult külön kielégítési jogát a felszámolási eljáróson belül. Kimondja, hogy a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár a szervezési költségek levonása után minden más követelést megelőzően a zálogjogosulti igény teljesítésére fordítandé. A javaslat ősszel kerül a kormány elé.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az alkalmazásban állék száma Magyarországon 2 millió 784 ezer volt idén az első hat hónapban, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A versenyszférában szerény mértékben, 0,3 százalékkal nőtt a létszám, a költségvetési intézményeknél viszont 1,3 százalékos létszámcsökkenés volt megfigyelhető.

Júniusban a versenyszférában dolgozók bruttó keresete 7,4 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 5,2 százalékkal több volt az előző év azonos időszaki értéknél - ez nemzetgazdasági szinten 6,7 százalékos növekedést jelent. A júniusi nettó keresetek 8,5 százalékkal haladták meg a tavalyi év azonos időszakét, ez 4,5 százalékos reálkereset-növekedésnek felel meg.

Költségvetési prémium

A teljes munkaidőben alkalmazásban állék bruttó átlagkeresete idén az első hat hónapban 156 900 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 143 900 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állék 188 400 Ft-ot kerestek.

A jutalom, prémium, valamint külön juttatások nélkül számított rendszeres bruttó kereset növekedési üteme a nemzetgazdaság egészében 7,4 százalék, ezen belül a vállalkozásoknál 7,3 százalék, a költségvetési intézményeknél 7,8 százalék volt.

102 ezer nettó

A nettó átlagkereset 102 400 Ft volt az első félévben (ezen belül a fizikai dolgozóké 74 900 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 134 100 Ft), 11,6 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)