Munkaügyi Tudástár

Kérdés persze, hogy a kényszervállalkozások keretében kiegészített, úgynevezett számlés jövedelmekkel együtt hányan élnek valóban minimálbérből. És a válaszhoz azt is érdemes áttekinteni, hogy milyen okok vezettek ehhez a helyzethez.
<
A tartósan nyereséges cégek között is jelentős azoknak a száma, amelyeknél a munkavállalók átlagkeresete nem, vagy alig haladja meg a minimálbért. A kisvállalkozások körében minden három munkavállalóból kettőnek ezt a legalacsonyabb kötelező javadalmazást fizetik, és az egyéni vállalkozók nagytöbbsége ugyancsak így jelentette be magát. Így 2004-ben annak ellenére még mindig 670 ezren vallottak be minimálbért a személyi jövedelemadójukban, hogy számuk és arányuk jelentősen csökkent. Hiszen 2003-ban még 920 ezren voltak. Vagyis az összes jövedelmet bevallék 45 százalékáról tavaly 33-ra mérséklődött az arányuk. A kedvező tendencia ellenére azonban ez az egyharmad még mindig olyan magas hányad, hogy a minimálbérekkel kapcsolatban nem hozhaté gazdaságpolitikai döntés az okok elemzése nélkül.
<
A rendszerváltás vesztesei
<
Melyek tehát azok a társadalmi-gazdasági folyamatok, amelyek Magyarországon az elmúlt tizenöt évben oda vezettek, hogy munkavállalók százezrei kénytelenek minimálbérért és/vagy önfoglalkoztatóként dolgozni? Illetve, a minimálbéren bejelentetteknek vajon hányad része olyan, aki valéjában ennek a többszörösét kapja ugyan meg havonta, de a többit már számlára, vállalkozóként? És a helyzetet vajon orvosolhatja-e, ha a kormány - akár a munkáltatókat és munkavállalókat is képviselő érdekegyeztető férum áldásával, akár saját hatáskörében - egyszerűen felemeli a kötelezően fizetendő legkisebb bér mértékét; illetve, ha ekhéval (egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással) vagy szigorított munkaügyi ellenőrzésekkel hadat üzen az úgynevezett színlelt szerződéseknek?
<
A kilencvenes évek elejón végbement rendszerváltás politikai vonatkozásait most hagyjuk!
<
Ha azonban tisztán gazdasági, az egyének szintjón megélhetési szempontból nézzük, akkor a mintegy 7-7,5 millió munkából, bérből és nyugdíjból élő, illetve a mintegy 2,5-3 millió vállalkozó, részvényes vesztesnek érzi magát. Miközben van egy szűk, ám egyes becslések szerint akár százezres réteg, amelyik az átalakulás nyertese. Ami persze szükségszerű velejáréja is lehetne a szocializmus lebontásának és a kapitalizmus kibontakozásának. De az mégsem az, hogy távolodva időben a rendszerváltástól, az akkor kialakult vagyoni és jövedelmi különbségek nem mérséklődnek, hanem egyre nőnek. Ha úgy tetszik, egyre nagyobb a szakadók a minimálbéren - vagy még akkora jövedelemmel se rendelkezők - és a "gazdagok" között. Ez utébbiakhoz sorolva talán már azokat, akiknek a jövedelme több mint a minimálbér hat-hétszerese.
<
Százezren négymillió felett
<
Az idén a múlt évi keresetek után ugyanis a bevallást adók 5,5 százaléka, vagyis mintegy 111 ezer fő vallott be éves szinten 4 millió forint feletti jövedelmet. ők mintegy 860 milliárd forintot kerestek, ami az összes jövedelemtömegnek mintegy a harmada. De még inkább gazdagnak tekinthető az a magyar állampolgár, aki 2004-ben a 100-as toplista első helyére került, a közel 3,1 milliárd forint összevont éves jövedelmével.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vajon hogyan orvosolhatják helyzetüket a szakszervezetek? Erre a kérdésre keresi a választ az ICFTU (Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége) "Fiatalok és sebezhetők: válasz a fiatalok foglalkoztatásának kihívásaira" címmel kiadott tájókoztató dokumentumában, amelyet a témában Genfben rendezett Nemzetközi Munkaügyi Konferenciára alkalmából készített.

A fiatalok munkanélkülisége világszerte növekszik, és az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) adatai szerint napjainkban 88 millió fiatalt érint, azaz világszinten a fiatalok majd 15 százalékét. A munkanélküliségi ráta a fiatalok körében Közel-Keleten és Észak-Afrikában különösen aggaszté méreteket öltött: e térségekben a fiatalok 26 százaléka állástalan, derül ki az Eurépia Szociális és Foglalkoztatási Hírlevél augusztusi számából.

Európa: a fiatalok több mint fele részmunkaidős

A munkahelyek hiánya mellett a fiatalok számára elérhető munkahelyek jellege is számos problémát vet fel. A fiatal munkavállalók többségét alulfoglalkoztatják és alulfizetik, vagy időszakos, bizonytalan, sőt akár veszélyes munkavégzésre kényszerülnek. Sokuknak igen hosszú munkaidőben kell dolgozniuk, rossz munkafeltételek mellett és igen alacsony bérért. Rövid távú munkaszerződésekkel vagy szerződés nélkül alkalmazva a fiatalok korlátozott jogokkal és kevés szociális juttatással bírnak, védelmükről pedig kevéssé vagy egyáltalán nem gondoskodnak.

Eurépában az olasz, svéd vagy francia fiatalok több mint 50 százaléka kénytelen részmunkaidős állást vállalni. Emellett a fiatalok adják a világ dolgozó szegényeinek zömét. Az ILO becslései szerint világszerte 130 millió olyan fiatal munkavállaló van, kinek napi keresete nem éri el az 1 dollárt.

A munkaerőpiacon érvényesülő bizonytalanság terhét legnagyobb mértékben a fiatal nőknek kell viselniük, akik szembeötlő hátrányt szenvednek el a munkahelyekhez és az oktatáshoz valé hozzáférés tekintetében. A HIV/AIDS jelentős mértékben lerontja a beiskolázási arányokat és az iskolai előmenetel sikerét, mivel egyre több gyermek kénytelen munkét vállalni és elfogadni a legrosszabb és a legveszélyesebb munkákat azért, hogy segítse családja megélhetését.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nincs ez másként a tűzbiztonság terén sem, mivel a hazai cégek nagy része nem tudja például, hogy egy adott telephelyen, irodában, üzlethelyiségben, műhelyben, raktárban, járművön milyen típusú és egyáltalán hány tűzolté készülék felszerelése szükséges, értesült a Világgazdaság.

A tapasztalatok szerint sokaknak arról sincs informáciéja, hogy ezeket nyilvántartásba kell venni, sőt hogy milyen, a tűzvédelemmel kapcsolatos tervek, vizsgálati jegyzőkönyvek készítését írják elő a szabályzék. A tűzvédelmi előírások megspérolása nemcsak egy tűzeset kapcsán okozhat problémát, hanem a tűzvédelmi hatóság ellenőrzésekor is. A bírság ugyanis sokkal több lehet, mint a tűzvédelmi jogszabályoknak valé megfelelés. A szakember szerint az intenzív tájókoztatás, illetve a sűrűbb ellenőrzések segítenének ezeken a hiányosságokon, egyelőre ugyanis a mulaszték nem érzik a felelősséget, holott súlyosabb esetnél akár büntetőjogi következményei is lehetnek a restanciáknak.

A tűz mellett olyan veszélyek is leselkednek ránk, mint a zajártalom. A növekvő zajterhelés civilizáciés ártalom, csökkenti életminőségünket és várhaté élethosszunkat. Az üzemi zajok csoportjába nemcsak az ipartelepek zajkibocsátása, hanem a fűtőművek, a villamos transzformátorok, a gázfogadó állomások, a lakótelepi hőközpontok és tetőventilátorok, továbbá a szórakozóhelyek műsorforrásai is beletartoznak.

A munkahelyi zaj halláskárosíté is lehet, de a további hat kategériába sorolt, nagyobb figyelmet igénylő munkahelyeknek is szigorú zajvédelmi követelményeknek kell megfelelniük. A szakember úgy véli, csak a megfelelő felvilágosítással, a zajvédelmi ismeretek oktatásával, az előírások betartatásával oldhaték meg a problémák a környezeti és az építészeti zajvédelemben.

Úgy tűnik, több, munkabiztonságot érintő teendő elvégzése kapcsán is elégtelenre vizsgáznak a hazai munkadók. A kémiai biztonság tekintetében is csak részben teremtik meg a cégek a szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

A biztonsági adatlapok elkészítése körül jelen pillanatban az okozza a legnagyobb zavart, hogy a cégvezetők elégségesnek tartják az adatlapok lefordítását, mivel ezek már EU-komformok. Ám mivel az egyes tagországok jogszabályai eltérhetnek, az adatlapot nem lefordítani, hanem az eredeti, idegen nyelvű adatlap alapján a magyar jogszabályoknak megfelelően kell elkészíteni, sőt aktualizálni a törvényi változásoknak megfelelően, számolt be a Világgazdaság.



(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének férumán tartott előadásában a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta: fejlettebb gazdasággal rendelkező országok is megirigyelhetnék a termelés, a beruházások, az export és a keresetek növekedését jelző gazdasági mutatéinkat, de a foglalkoztatáspolitika ennek ellenére sincs könnyű helyzetben. A foglalkoztatottak száma ugyan növekszik, a megszűnt és új álláshelyek egyenlege pozitív, de a foglalkoztatás bővülésének üteme nem kielégítő. Amíg a fejlettebb Uniós országokban 2-3 százalékos növekedés mellett növekszik a foglalkoztatottak száma, nálunk - szakértők szerint - 4,5-5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség a folyamat automatikus beindulásához. A mostani 3,5-4 százalékos növekedési ütem mellett a kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz az úgynevezett inaktív munkaerő "megmozgatására", a munkapiacra történő bevonására, amit jelez az álláskeresők - statisztikai értelemben munkanélküliek - számának átmeneti emelkedése is. Ez a magyarázata egyébként annak a jelenségnek, hogy egyidejűleg növekszik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma. Az Európai Unióhoz valé csatlakozás hatásait elemezve Csizmár Gábor úgy ítólte meg, hogy a munkaerőpiacon felerősödött a szerkezetváltás, növekedett a verseny és előtérbe került a bérfelzárkézás folyamata. A foglalkoztatáspolitika céljai világosak: legyen több és jobb munkahely, mindenkinek legyen esélye az elhelyezkedésre és a szakmai ismeretek megszerzésére. Az Uniós és a nemzeti elgondolások közelítése fontos feladat, a következő esztendőkben várhatéan erősen növekszik a gazdasági aktivitás. Jelenleg a pályakezdők foglalkoztatását nevezte az egyik legnagyobb kihívásnak a miniszter.

Előadása végén a munkaügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet azokra a "lépésekre", amelyeket a minisztérium tett a foglalkoztatás bővítése, a munkaerőpiac átláthatósága és a rendezett munkaügyi kapcsolatok terén és jelezte, hogy a jövőben újabb intézkedések várhatéak a foglalkoztatáspolitikai célok megvalésítása érdekében.

Az MGYOSZ elnöke, Széles Gábor kérdésére válaszolva Csizmár Gábor elmondta: az Európai Unió országaiban 17-27 százalék közötti a közszférában foglalkoztatottak aránya, nálunk 22 százalék. - Az állami területen elsődlegesen nem a foglalkoztatott létszámmal van baj, hanem a magas költségekkel és az alacsony hatékonysággal - hangsúlyozta a miniszter. További kérdésekre válaszolva kiemelte a felnőttképzés jelentőségét, amelyben mintegy 900 ezer ember vesz részt, a ráfordítás pedig meghaladja a 45 milliárd forintot. A regionális képzési központok kiemelt feladata a hátrányos helyzetű emberek képzése, illetve a térségi munkaerő-piaci igények kiszolgálása. Ennek megfelelően alakították át a finanszírozási rendszert is. A miniszter kiemelte: a vállalatok sokat költenek képzésre, sokszor kényszerűségből is. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a fiatalok kapjanak korrekt tájókoztatást arról, hogy a tanulmányaik, a megszerzett képesítés révén milyen eséllyel juthatnak munkához. Egy munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva pedig kijelentette: a munkaerőpiac rugalmasságát a foglalkoztatás biztonságának erősítésével összhangban szükséges növelni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A vállalkozások tiltakozása ellenére is várhatéan két héten belül a parlament elé kerül a Munka törvénykönyve (Mt.) munkaerő-kölcsönzésről szóló szabályzéinak szigorítása. A tervek szerint januártól életbe lépő regulák alapján már nemcsak a kölcsönzők lesznek büntethetők feketefoglalkoztatásért, hanem azok a vállalkozások is, amelyek munkaerőt igényelnek tőlük. Ahhoz, hogy a kölcsönbe vevő munkába állíthassa az új kollégát, először meg kell győződnie, hogy a kölcsönző valóban bejelentette-e a dolgozót az egységes munkaügyi adatbázisba (EMMA), sőt akár a megkötött munkaszerződést is elkérheti.

Rolek Ferenc, a Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint mindez újabb adminisztráciés terhet ré a vállalkozásokra. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke úgy véli, a szigorítás leginkább azoknál a cégeknél növeli meg az adminisztráciét, ahol több száz kölcsönmunkást alkalmaznak. A megszorítást egyébként az SZTMSZ már korábban szorgalmazta, mivel úgy vélik, csak a kölcsönmunkásokat bérbe vevők büntethetősége oldja meg a piacon előfordulé visszaéléseket. Ezzel szemben Rolek Ferenc úgy véli, sokkal inkább a kölcsönzők szigorúbb munkaügyi ellenőrzésétől csökkenhet a feketemunka.

A kölcsönmunkások törvényi védelme abban is érződik, hogy jövő évtől minden olyan egyéb juttatást meg kell kapniuk, mint ami főállású kollégáiknak is jár. A törvényalkoték nem engedtek abból, hogy megtiltják a fél éven belül elbocsátott dolgozók kölcsönmunkásként történő továbbfoglalkoztatását.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Melyik hatóság állítja ki a START-kártyát?

A START-kártyát az állami adóhatóság állítja ki. Az adóhatóság a START-kártya igénylésére a 0534/START jelű adatlapot rendszeresíti. Az adatlapot az igénylő postai úton, személyesen, vagy meghatalmazott által is eljuttathatja az illetékes állami adóhatósághoz. A START-kártyát az állami adóhatóság az adatlap benyújtásának napjától számított 15 napon belül állítja ki, és postai úton juttatja el a jogosult részére. A jogosult, vagy meghatalmazottja kötetlen formában benyújtott kérelmére az állami adóhatóság igazolást állít ki a jogosult részére, amelyen a későbbiekben kiállított kártyán feltüntetett adatok szerepelnek.

A START-kártya kiadására illetékes adóhatóság

A START-kártya kiadására illetékes adóhatóság az állandé lakóhely, ennek hiányában az ideiglenes lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely szerint illetékes állami adóhatóság. Amennyiben a külföldi állampolgár igénylő Magyarországon állandé vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az APEH Észak-budapesti Igazgatésága az illetékes.

A START-kártya igénylésére rendszeresített adatlap

A START-kártya igénylésére, valamint az adateltérések rendezésére szolgáló 0534/START. jelű adatlapot a START-kártyát igénylő pályakezdő fiatalnak, illetve képviselőjónek (meghatalmazottjának) kell kitöltenie. A jogosult a kártya igénylésekor nyilatkozik többek között arról is, hogy a START-kártya igénylésekor foglalkoztatási munkaviszonyban áll-e vagy sem. Amennyiben igen, úgy a munkadót a pályakezdő fiatal kilenc hónapos foglalkoztatása megvalésulásáig (legkésőbb 2006. július 1-jóig) a foglalkoztatás megkezdésének időpontjában hatályos szabályok szerint, a START-kártya érvényességi idejónek hátralevő részére pedig az új szabályok szerint illeti meg a járulékkedvezmény.

A START-kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a cserekártya kiállításának eseteit.

Az adatlapot annak kell kitöltenie, aki

a kártya első alkalommal történő kiadását igényli,
a kártya ismételt kiadását igényli (cserekártyát igényel),
bejelenti a kártya érvényességi ideje alatt megszerzett felsőfokú végzettségét,
a cserekártya igénylésével egyidejűleg a kártya jogtalan eltulajdonítására, elvesztésére, megsemmisülésére vagy megrongálédására vonatkozó nyilatkozatot tesz.

A kártya elvesztését, megsemmisülését a kártya tulajdonosa köteles haladóktalanul, de legkésőbb az elveszés, megsemmisülés tudomására jutásától számított három munkanapon belül az állami adóhatóságnál bejelenteni. Amennyiben a cserekártya kiadása a kártya munkadó általi őrzési kötelezettsége ideje alatt bekövetkezett elvesztés, megsemmisülés miatt szükséges, a kártya elvesztéséről, megsemmisüléséről a munkadó köteles a nyilatkozatot megtenni.

Az állami adóhatóság cserekártyát állít ki a jogosult részére, ha:

a kártya elveszett,
a kártya megsemmisült,
a kártyát eltulajdonították,
a kártya megrongálédott,
a kártyán szereplő adat téves,
a kártyán szereplő név-adat megváltozott,
a jogosult nem kapta kézhez kártyáját,

a jogosult sérült kártyát kapott,
a jogosult a kártya érvényességi ideje alatt felsőfokú végzettséget szerez, és ez a kártya érvényességi idejót médosítja.

Hol lehet hozzájutni az adatlaphoz?

Az adatlap térítésmentes, az APEH ügyfélszolgálatain juthatnak hozzá ügyfeleink, 2005. októberétől. Az adatlap a többi adat- és változásbejelentő laphoz hasonléan az APEH internetes honlapján, a www.apeh.hu weboldalon is elérhető lesz.

Amennyiben az igénylő még nem rendelkezik adóazonosíté jellel

A START-kártya az adóazonosíté jelről szóló adóigazolvány kiegészítő igazolványának minősül. Ha az igénylő még nem rendelkezik adóazonosíté jellel, az állami adóhatóság a 0534/START jelű adatlapon feltüntetett természetes azonosíté adatok alapján adóazonosíté jelet képez számára. Ebben az esetben az állami adóhatóság nemcsak a START-kártyát, hanem az adóazonosíté jelet tartalmazé adóigazolványt is eljuttatja a pályakezdő fiatal részére.

A START-kártya kiadásának díja

A START-kártya első alkalommal történő kiadása díjmentes. Díjmentesen kell kiadni a START-kártyát akkor is, ha a korábban kiadott kártyán szereplő név-adat megváltozott, vagy téves, a jogosult nem kapta kézhez kártyáját, a jogosult sérült kártyát kapott, továbbá akkor is ha az időközben megszerzett felsőfokú végzettség miatt médosul a kártya érvényesség végének dátuma. Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni akkor, ha az új kártya kiadása a birtokából valé elkerülés (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálédás miatt válik szükségessé.

Ha a cserekártya kiadása az eredeti kártya munkadó általi őrzési kötelezettsége ideje alatt bekövetkezett lopás, elveszés, megsemmisülés vagy megrongálédás matt szükséges, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége a munkadót terheli (neki kell a díjat megfizetni). Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke az általános tételű eljárósi illetéknek megfelelően 2200,- Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat az állami adóhatóság 10032000-01076064 számú illetékbeszedési számlájára banki átutalással, vagy postai készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni.

Mi a teendő a kártyával?

A járulékkedvezmény érvényesítéséhez a pályakezdő fiatalnak át kell adnia a START-kártyát, illetve az igazolást a munkáltatónak, aki azt a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a munkáltatónak vissza kell szolgáltatnia a kártyát a pályakezdő fiatal részére.

A kártya érvényességi időtartama

A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő 25. életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a 30. életévének betöltéséig terjedő időszak, ha az két évnél rövidebb.

Amennyiben a kártya érvényessége azért rövidebb két évnél, mert a jogosult 25. életévének betöltésével lejár, és a jogosult a kártya érvényességi ideje alatt felsőfokú végzettséget szerez, az állami adóhatóság cserekártyát állít ki részére. A cserekártya érvényességi idejót ebben az esetben az állami adóhatóság úgy állapítja meg, mintha a jogosult az eredeti kártya igénylésének időpontjában is felsőfokú végzettséggel rendelkezett volna.

A 2005. október 1-jót megelőző időponttól pályakezdőként vagy ösztöndíjasként foglalkoztatott a kártyára - illetve a kártya által biztosított kedvezményekre - a foglalkoztatásának megkezdésétől számított két évből hátralévő időre jogosult.
Kapcsolédé híreink:
START Program legfontosabb elemei
Indul a START Program - Pályakezdők, Munkadók figyelem
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A rendezvényre az Európai Unió támogatásával megvalésított kutatás lezárásaként, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében kerül sor 2005. október 25-én Budapesten.

A konferencián az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által végzett kutatás eredményeinek bemutatására és megvitatására kerül sor, amely az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának tükrében értékeli és összegzi a magyar foglalkoztatáspolitika elmúlt öt évének tapasztalatait, és fogalmaz meg javaslatokat a hazai és az Európai szakpolitikák számára. A konferencia védnöke Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

A tervezett program:

8:30-9:30 Regisztrácié

9:30-9:45 A konferencia megnyitása Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet

9:45-10:15 A kutatás főbb megállapításai; következtetések, javaslatok Gábor. R. István, Corvinus Egyetem Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet

10:15-10:45 Vita

10:45-11:15 Kávészünet

11.15-11:45 A romák foglalkoztatási esélyeinek növelése Kertesi Gábor, MTA Közgazdaságtudományi Intézet

11.45-12:15 Az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatása Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet

12:15-12:45 Vita

12:45-13:30 Szendvicsebéd

13:30-14:00 Az idősebbek munkaerő-kínálatának növelése és az aktív öregedés Cseres-Gergely Zsombor, MTA Közgazdaságtudományi Intézet

14:00-14:30 A fogyatékos emberek foglalkoztatási esélyeinek növelése Scharle Ágota, Pénzügyminisztérium

14:30-15:00 A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává Lacké Mária, MTA Közgazdaságtudományi Intézet

15:00-15:30 Vita

15:30-15:45 A kutatás eredményei - a megbízé szemszögéből Csizmár Gábor miniszter és Garzé Lilla helyettes államtitkár, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

Helyszín:
Corner Rendezvényközpont, Budapest V. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 12. (Andrássy út - Bajcsy-Zs. út sarkán)

A konferencia megrendezését az Európai Bizottság támogatja.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közalkalmazottaknál a szeptember elsejótől esedékes 4,5 százalékos béremelés kifizetését a kormány a helyi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások esetében hárommilliárdos kiegészítő támogatással segíti - közölte Lamperth Ménika belügyminiszter a tárca szerdai sajtétájókoztatóján. A bértárgyalásokon a kormány már szébeli ígéretet adott a támogatáshoz, melyet a múlt heti döntés alapján október 5-ig át is utalják. A támogatások felét valamennyi önkormányzat és többcélú kistérségi társulés az általuk foglalkoztatott közalkalmazottak bérének arányában kapja meg, további 1,5 milliárd kifizetése a részorultság elvének érvényesítésével, az önkormányzatok jövedelmi különbségének figyelembevételével történik. Az előzetes számítások szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye 308,5 millió forintban, Budapest mintegy 275 millióban, Vas megye csaknem 68 millió forintban részesül. A közalkalmazottak idén két ütemben összesen 12 százalékos béremelésben részesülnek.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott START programmal a munkáltatóknak a szokásos 36 százalékos bérterhek helyett az első évben csak 15, a második évben 25 százalékos közterhet kell fizetniük abban az esetben, ha olyan pályakezdőt alkalmaznak, aki 25 éven aluli - diplomások esetén 30 éven aluli - és korábban még nem állt munkaviszonyban. A fiatalok munkabérének nincs felső határa, azonban a kedvezményt 25 éves korig csak a minimálbér másfélszeresének (85 500 Ft), felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásánál - 30 éves korig - pedig a kétszeresének megfelelő összeghatárig (114 ezer forint) lehet érvényesíteni. Az e fölötti bért a "szokásos" adók és járulékok terhelik. A START-kedvezmények két éven keresztül vehetők igénybe.

A START program a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzését hivatott elősegíteni, a program kétéves időtartama alatt azoknak a pályakezdőknek kíván nagyobb esélyt biztosítani a munkavállalásra, akiknek eddig még nem sikerült megfelelő állást találniuk és első alkalommal helyezkednek el, vagy pályájukat ösztöndíjasként kezdik.

Rugalmasabb és életszerűbb

A START program a 2005. elejón elindult, szintén a pályakezdők után igénybe vehető járulékkedvezményt váltja ki hosszú távon, de 2006. június végéig még párhuzamosan működik mindkét kedvezményes foglalkoztatási lehetőség. A járulékkedvezményhez képest több pontban jóval kedvezőbb a munkavállalóknak és a munkadóknak egyaránt az új konstrukcié. Az 50 százalékos járulékkedvezményt ugyanis csak utólag vehetik igénybe a munkáltatók. Tehát miután 9 hónapig foglalkoztattak egy pályakezdőt, az APEH-hez benyújtott kérvénnyel visszaigényelhetik a már befizetett közterhek egy részét. Vagyis egy ideig "előfinanszírozzák" a kedvezményes foglalkoztatást. Ezzel szemben a START programban azonnal érvényesíthető a bértehercsökkenés, egy adott hónapban már csak a meghatározott alacsonyabb mértékű adót és járulékot kell megfizetni, ami ráadásul még kevesebb, mint a járulékkedvezmények esetén.

A fiataloknak is kedvezőbb a START program, mivel több munkahelyen is dolgozhatnak, csak vinniük kell magukkal kártyájukat. A járulékkedvezményes rendszerben azonban csak akkor hívhatják le a támogatást, ha kilenc hónapig egy cégnél dolgoznak, ahol ráadásul vállalják, hogy további 3 hónapig tovább foglalkoztatják őket.



A kártya a kulcs

Az új program "kulcsa" a START-kártya, amely két éven át követi a fiatal útját: mutatja a két évből még felhasználhaté időt, továbbá az ellenőrzés alapjául is szolgál. A START-kártya kiváltására október elsejótől jogosult minden 25 éven aluli - diplomások esetében 30 éven aluli - fiatal, aki első alkalommal helyezkedik el, vagy pályáját ösztöndíjasként kezdi.

A kártya az adóigazolványt egészíti ki, tartalmazza a pályakezdő legfontosabb adatait, valamint a kiállítás keltét és a kártyaérvényesség végének dátumát. Mivel a kártya egyben az ellenőrzés alapjául is szolgál, ezért azt a fiatalnak munkába álláskor át kell adnia a munkáltatónak. A pályakezdőknek az illetékes adóhatóságnál kell megigényelniük az első alkalommal ingyenes kártyát a 0534/START jelű nyomtatvány kitöltésével, illetve csatolniuk kell az esetleges a felsőfokú végzettségét bizonyíté oklevél (diploma) másolatát - külföldön szerzett diploma esetén a honosított diploma és a honosítást illetve elismerést igazolé határozat hiteles másolati példányát.

A START program nem köti a pályakezdőt egy munkáltatóhoz, a kedvezményezett időszak két évében - egymást követő jogviszonyokban -, akár több munkáltatónál is munkét vállalhat (de az sem kizárt, hogy egyidőben több munkáltatónál végezzen munkét, azonban a kedvezményt csak egy munkáltató érvényesítheti). Az első munkahely megítólése szempontjából azonban nem kell figyelembe venni a tanulói és a hallgatói időszak, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá az iskola befejezését követő, alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkét.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Fővárosi Esélyegyenlőség Médszertani Iroda az idén első ízben hirdeti meg a Befogadó munkahely díjat. A pályázatok beadási határideje 2005. szeptember 30. A díjjal a főváros azokat a munkáltatókat kívánja elismerni, akik figyelmet fordítanak a munkahelyi esélyegyenlőség elősegítésére, a hátrányos helyzetű csoportok védelmére.

Az idén hatodik alkalommal kiírt Családbarát Munkahely pályázat nyerteseinek Csizmár Gábor munkaügyi és Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter adta át a díjakat a Magyar Tudományos Akadómián szervezett ünnepségen. A munkaügyi tárca vezetője köszöntőjóben úgy ítólte meg, a cégvezetők kezdik felismerni, hogy a jó munkahelyi légkör hatékonyságnövelő tényező lehet. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban - még a bővítés előtt készült felmérés szerint - évente 20 milliárd Euró veszteséget okoz a munkahelyi stressz, a helytelen emberi bánásméd.

Csizmár Gábor kiemelte: az idei pályázatok nagy erénye, hogy komplex médon, több tényező - képzés, béren kívüli juttatások, egészségügyi programok, munkaidő-szervezés, stb. - összehangolásával kívánnak családbarát munkahelyet teremteni. Azt ígérte, hogy a kormányzat támogatja a jó példák terjedését, várhatéan külön pályázat is megjelenik ilyen célú pénzügyi támogatások elnyerésére. Mindemellett a tárca további erőfeszítéseket tesz a rendezett munkaügyi kapcsolatokért, elősegíti a nem tipikus foglalkoztatási formák elterjedését, javítja az életen át tartó tanulás feltételeit. A tisztes verseny érdekében azok a társaságok érdemelnek támogatást - mondta a miniszter -, amelyek családbarát magatartást tanúsítanak a munkavállalóikkal szemben és betartják a munkaügyi szabályokat.

Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter emlékeztette az ünnepség részvevőit, hogy az Európai Unióban a női esélyegyenlőség sokkal hangsúlyosabb, mint nálunk valaha is volt. Elgondolkodtaténak nevezte, hogy Skandinéviában a gyermekek születését illetően jobbak a demográfiai mutaték, mint az egyébként családbarátnak ismert Olaszországban. Szakértők szerint ez arra vezethető vissza, hogy az északi országokban biztonságosabb a nők foglalkoztatása és jobbak a gyermekek elhelyezését segítő szolgáltatások. Mivel Magyarországon az elmúlt időszakban a nőknél négy évvel kitolédott az első gyermek születésének az időpontja, demográfiai okokból is fontos, hogy előrelépjünk ezen a téren. Minden tekintetben szeretnénk többet tenni - mondta Göncz Kinga, felidézve a 100 lépés program keretében hozott családbarát intézkedéseket.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)