Munkaügyi Tudástár

Hazánkban a munkaképes népesség mindössze 56,8 százaléka dolgozik, a 63,3 százalékos Uniós átlaghoz képest. Ez ellentmond a hivatalos és egyébként Európai szinten igen kedvező, 6 százalék körüli munkanélküliségi mutaténak, ami azoknak az arányát mutatja, akik munkét keresnek, de nem találnak. Egyáltalán nem számolja viszont azokat, akik nem dolgoznak és nem is keresnek munkét, beleszámítva a háztartásbelieket és a feketegazdaságban dolgozókat is. Csak a hivatalos, fizetett állás számít.

Nyugat-Eurépában az átlagos foglalkoztatás 64,7 százalék, az új tagállamokban valamivel rosszabb, de csak Görögországban, Lengyelországban, Máltán, Szlovákiában, Olaszországban és Magyarországon van 60 százalék alatt. A legkedvezőbb a helyzet Dániában (75,7 százalék), Hollandiában (73,1 százalék), Svédországban (72,1 százalék) és Nagy-Britanniában (71,6 százalék).

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Alkotmánybíróság 2005. szeptember 12-i teljes ülésén részben megsemmisítette a közszféra egyes illetménytörvényeinek ama rendelkezéseit, amelyek az egyhavi külön juttatásra (13. havi illetményre) valé jogosultság feltételeit határozták meg - tartalmazza a testület MTI-hez eljuttatott közleménye.

A határozat szerint önkényes, és ezért alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat a fennállé jogviszonyuk alapján megillető juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon - január 1-jón - fennáll-e.

Az Ab kimondta: a törvényhozé a megfelelő átmeneti szabályokat sem alkotta meg a 13. havi fizetés "0" havi fizetéssé valé átalakításakor és ennek következtében az új szabályozás 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek jogviszonya év közben szűnt meg.

A közalkalmazottak jogállásáról, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a Munka Törvénykönyvéről, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó kitételei más szöveggel maradnak hatályban. Ezek szerint a közalkalmazottak és a köztisztviselők évente egyhavi illetményre, a fegyveres szervek dolgozói egyhavi távolléti díjnak megfelelő juttatásra jogosultak; a Munka Törvénykönyve esetében a közigazgatási szervnél munkaviszonyban lévő dolgozók egyhavi személyi alapbérre jogosultak.

A határozat szerint ezen jogszabályok azzal a szöveggel maradnak hatályban, hogy "e juttatás kifizetéséről január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, az ezt követő első munkanapon - kell rendelkezni"; a juttatás mértéke a januári illetmény.

Korábban több munkavállalói és érdekképviseleti szervezet és egy magánszemély kérte alkotmánybírósági beadványában annak megállapítását, hogy az addig 13. haviként adott juttatás rendszerének módosítása a nyugdíjba vonulékat érdemtelenül hátrányos helyzetbe hozza, a 2004. második felében felmentett közalkalmazottakat pedig jogtalanul zárja ki e körből.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az eddigi felmérések szerint a könyveket határmenti megyékben váltották ki legtöbben, mintegy négyezren. Az említett megyékben (Hajdú, Szabolcs és Békés megye) jelentős volt azoknak a diákoknak a száma, akik ezt a fajta munkavállalási formát választották az idényre. A kormány október elsejótől a korábbinál is jobban támogatja a fiatalok elhelyezkedését. A pályakezdőt alkalmazé munkáltatójának egy évig - 90 ezer forintos fizetésig - a korábbi 50 százalékos kedvezmény helyett az első évben a járulékoknak 15 százalékét, a következő évben pedig csupán 25 százalékét kell befizetnie.

A Startprogram bevezetése után minden pályakezdőn 18 ezer 600 forintot takaríthat meg havonta az első évben a munkadója. Ez egy évben már 223 ezer forintot jelent.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csizmár Gábor elmondta: már régéta folyik a szakmai egyeztetés az érintett szervezetekkel az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho). Az elmúlt napokban nem változott a rendszer felépítése, csupán néhány szakmával (segédszínész, segédrendező, díszlet- és jelmeztervező, valamint dramaturg) bővült az új adózási formát választhaté foglalkozásúak köre. A korábbi tervezetekben szereplő 10 millió forint helyett évi 25 millió forintos jövedelemig választhatják a sajté és a művészeti területek dolgozói az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást - hangsúlyozta a miniszter. Aki túllépi ezt a határt, annak a 25 millió forint feletti jövedelme után a már meglévő médon kell adóznia. Az, aki eddig az eva szerint adózott, szabadon átléphet jövő év január 1-jótől az ekhoba, mivel az erre vonatkozó törvényt a tervek szerint november 15-ig kihirdetik. A magánszemélyekre vonatkozó új típusú adózásról szóló törvényt várhatéan az adócsomaggal együtt nyújtja be az Országgyűlés elé a kormány.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Felülvizsgálják a munkaügyi szervezetek adatbázisát és munkavégzési hatékonyságát. "Minél több helyen szeretnénk elérhetővé válni a munkavállalók részére" – mondta a miniszter. Ennek érdekében megállapodásokat kötöttek önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, teleházakkal, ahol kihelyezett irodákat létesítenek majd a munkaügyi szervek. A tervek értelmében ez év végére 634 új helyszínen lesznek elérhetőek a szolgáltatásaik.

Átalakul a foglalkoztatási szolgálat honlapja is, sőt mobiltelefonról is elérhetőek lesznek a munkaügyi kirendeltségek által összegyűjtött állásajánlatok és az igénybe vehető képzések listái. 2005 végére létrehoznak egy call centert, ahol a munkáltatók és a munkavállalók is kaphatnak tájókoztatást.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Európai közös pénzt használé országokban - az Euróövezetben - is átlagosan 8,6 százalékos volt a munkanélküliség júliusban, némileg kisebb a júniusi 8,7 százalékosnál, és a legkisebb két és fél éven belül az EU statisztikai hivatalának jelentése szerint. Az átlag javulását főként a német helyzet segítette: ott júliusban 9,3 százalékra csökkent az állástalanok aránya a júniusi 9,5 százalékról. Franciaországban 9,7 százalékos, változatlan maradt az arány.

A munkanélküliség tehát - a minimális csökkenés ellenére - továbbra is igen nagy az Euróövezetben, s ez hozzájárul a fogyasztéi bizalom csökkenéséhez. A termelők a munkaköltségekkel igyekeznek ellensúlyozni a rohamosan emelkedő energiaárakat, a megdrágult nyersanyagokat, a viszonylag erős Eurót és az általános gazdasági lassulás hatásait. Ez a helyzet nem ösztönöz alkalmazottak felvételére. A foglalkoztatás jobbára csak a rosszul fizetett, részidős állásokban bővül.

Az Euróövezetben júliusban átlagosan 12,5 millió munkanélkülit tartottak nyilván. Ugyanakkor az Egyesült Államokban ötszázalékos, Japánban 4,4 százalékos volt az állástalanok aránya az EU statisztikai hivatala szerint.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A jogszabály ugyan eddig is lehetőséget adott az adócsalék büntetőjogi felelősségre vonására, a mostani módosítással azonban egyértelműbbé vált a helyzet, és szigorodtak a büntetési tételek is. (Napi.hu)

Alapesetben - vagyis 2 millió forintot meg nem haladó járulékhiány esetén - egy évig terjedő szabadságvesztést, közmunkát vagy pénzbeli büntetést ír elő a jogszabály, a minősített eseteknél azonban már csupán szabadságvesztés szerepel a BTk. 310/A és 310/B paragrafusaiban. A Munkaerő-piaci Alap esetében a 2-150 millió forint hiány legfeljebb 3 éves, az 50-500 millió forint hiány pedig maximum 5 éves börtönbüntetést vonhat maga után. A tb-alapoknál a 3 éves büntetést 2-50 milliós be nem fizetett járulék esetén, az 5 éveset 50 milliós adóhiány felett állapítja meg a jogszabály, amely ugyanakkor a be nem fizetett közteher megtérítése esetében lehetőséget ad a szabadságvesztés aléli felmentésre.

Vadász Iván, az Adétanácsadók Egyesületének alelnöke szerint erre azért volt szükség, mert míg az adók esetében viszonylag jól megbecsülhető a büntetési tétel alapjául szolgáló adóhiány mértéke, addig a foglalkoztatás esetében csak az bizonyíthaté százszázalékosan, hogy az ellenőrzés napján dolgozott-e az illető, a be nem fizetett járulék mértéke már nehezebben becsülhető. Most tehát a színlelt szerződésekkel kapcsolatos moratériumnak köszönhetően olyan helyzet állt elő, hogy a színlelt munkaviszony esetében adójogi értelemben ugyan moratériumot élveznek a munkadók, munkajogi és büntetőjogi értelemben véve azonban nem. További bizonytalanságot okozhat a januártól hatályos új adózási forma, az ekho megjelenése. Az erre áttérő adózék esetében ugyanis azt ígérte a miniszterelnök, hogy nem firtatják a hatóságok a vitathaté szerződéseket a múltból. Vadász viszont rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabálytervezetből még hiányzik ez a garancia. Szakértők szerint a büntetőjogi rendelkezés homályos pontjai közé tartozik az is, hogy nincs olyan jogszabály, amelyik meghatározná a színlelt szerződés fogalmát. Vadász szerint az adóhatóság és a munkaügyi hatóság ellenőrei elvileg hivatalból kötelesek feljelentést tenni, ha adócsalást észlelnek, de a járulékfizetést hanyagolé munkáltatókat a foglalkoztatott vagy bármely más, harmadik személy is feljelentheti. A szakértő azonban emlékeztet arra, hogy részben kapacitáshiány miatt a hatóságok revizorai viszonylag ritkán élnek a büntetőjogi feljelentés eszközével. Az adóhatóság részéről évente átlagosan 1200 esetben tesznek feljelentést – ennél jóval magasabb a tagi kölcsönnel vagy a fiktív számlázással kapcsolatos csalások száma. Vadász így azt tartja valészínűnek, hogy az újonnan nevesített eseteket inkább lakossági bejelentések alapján vizsgálhatják majd a nyomozék, noha a színlelt szerződéssel vagy feketén foglalkoztatott dolgozó önmagának is komoly kellemetlenséget okozhatna a bejelentéssel. Amikor az APEH keretében megindult a bűnügyi igazgatóság tevékenysége, egy hónap alatt 6 ezer bejelentés érkezett, amelyeket csak évek alatt dolgozott fel a szervezet – idézi fel a tapasztalatokat Vadász.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Prezentácié

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásához jelenleg nyújthaté támogatás (dotácié) folyósításának gyakorlatát számos - jogos - kritika érte a közelmúltban. A rendszer pazarlé, nehezen tervezhető és finanszírozhaté, igazságtalan elemeket hordoz, és nem felel meg az Uniós szabályoknak sem. A foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi rendszerének átalakítása elengedhetetlenné vált.

A Kormány által elfogadott jogszabályok célja, hogy átláthaté, szabályos foglalkoztatási helyzetet teremtsenek azoknak a munkapiacon hátrányos helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatásához, akiknek egészségkárosodásuk vagy fogyatékosságuk miatt csökkentek a munkavállalási esélyeik.

Az előterjesztések benyújtását gondos előkészítés, és 5 hónapos egyeztetései folyamat előzte meg az érintett szervezetekkel. (Védett Szervezetek Országos Szövetsége, Helyi Ipari és Városgazdálkodási Dolgozék Szakszervezete 2000)

A legfontosabb változások

A kérdés átfogé rendezése érdekében már 2005-ben hatályba lépnek azok a jogszabályok, amelyek meghatározzák a munkáltatók foglalkozási rehabilitációs feladatait, továbbá az új támogatások szabályait.

A foglalkozási rehabilitáció szabályait az akkreditáciéról szóló kormányrendelet tartalmazza. Az akkreditácié egy eljáróst jelent, amelynek lefolytatását a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkáltató kérheti, annak érdekében, hogy foglalkozási rehabilitációs tevékenységét az állam - tanúsítvánnyal - elismerje, és számára a foglalkoztatáshoz támogatást nyújtson.

Az akkreditácé nem lesz kötelező, azonban a szabályos foglalkoztatás térhédításának elősegítése érdekében - a támogatási rendszer fokozatos átalakításával párhuzamosan - a tanúsítvány a támogatások igénybevételének feltételévé válik 2007. július 1-jótől kezdődően.

Az akkreditácié bevezetésével egyidejűleg a foglalkoztatási támogatások szabályai is megváltoznak. A változás lényege, hogy a munkáltató részére csak a foglalkoztatáshoz kapcsolédé, ténylegesen felmerült és igazolt költségek téríthetők meg.

Az új támogatási rendszer három elemből áll:
- a bértámogatás, amely a megváltozott munkaképességből adódé alacsonyabb termelékenység kompenzálására szolgál;
a költségkompenzáciés támogatás szabályai alapján megtéríthetők a célcsoporthoz tartozé munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolédé egyes költségek,
- rehabilitációs költségtámogatásban azok a közhasznú szervezetként működő közhasznú társaságok részesülhetnek, amelyek olyan személyek foglalkoztatására is kötelezettséget vállalnak, akiknek a nyílt munkaerő-piacon valé foglalkoztatására nincs reális esély. Ebben az esetben szinte minden olyan költség megtéríthető, amely a foglalkoztatáshoz szükséges.

Bővül a támogatással érintett munkavállalók és munkáltatók köre:
- a támogatás jelenlegi kedvezményezettei azok a munkavállalók, akiknek a munkaképessége legalább 40 %-ban csökkent; az új szabályok alapján támogathaté a foglalkoztatós abban az esetben is, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 40 %-ot nem éri el, azonban a munkavállaló - egészségi állapota miatt - foglalkozási rehabilitáció nélkül tovább nem foglalkoztathaté,
- jelenleg csak a legalább 20 főt foglalkoztató gazdálkodé szervezetek (Bt. Kft. Rt. stb.) és a szociális foglalkoztatók igényelhetnek támogatást; a jövő évtől kezdődően támogatásban részesülhetnek az egyéni vállalkozók, kis- és középvállalkozások és a non-profit szervezetek is.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására irányuló új rendszer bevezetésével
- nem csökken az egy munkavállaló foglalkoztatásához nyújthaté támogatás összege,
- átláthaté, kiszámíthaté rendszer támogatja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő, olyan munkavállalók foglalkoztatását, akiknek munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodás miatt csökkentek,
- azonos mértékű bértámogatásban részesülnek a védett és az integrált foglalkoztatást biztosíté munkáltatók,
a munkáltatók számára nyújthaté támogatások megfelelnek az Európai Uniós versenyszabályoknak.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Szabé Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportjának vezetője a Napi online-nak nyilatkozva elmondta, hogy döntés egyelőre nincs a kérdésről. Az elképzelések között továbbra is szerepel egy a jelenlegi árbevétel alapú ipa-t válté jövedelmezőség-alapú új adónem bevezetése is.

A politikus a sajtétájókoztatóján kifejtette: 2006-tól 2010-ig 13 lépés határozza meg a magyar adórendszer változását. Az adócsökkentés jegyében változik ebben az időszakban a személyi jövedelemadó és az áfa, csökkennek az árak, médosul a társasági és osztalékadó, az egészségügyben pedig igazságosabbá válik a közteherviselés – írja az MTI.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az érintett munkáltatónál számítógépes beléptetőrendszer rögzítette a munkahelyi megjelenést és a távozást. Az ügy felperese egyszer elkésett, emiatt írásbeli figyelmeztetésben részesült. Több mint egy esztendő múltán ismét késett, és megint írásos figyelmeztetést kapott. Ezt követően egy hónapon belül megismétlődött az eset, büntetése is változatlan volt. Utébb, e késésekre hivatkozva, a cég rendkívüli felmondással megszüntette a munkaviszonyt. A dolgozó a munkaügyi bíróságtól kérte az intézkedés jogellenességének megállapítását és anyagi igényének megítólését.

Az elsőfokú igazságszolgáltaté férum elutasította keresetét. Kimondta, hogy a felperes késéseivel sorozatosan megsértette a munkafegyelmet. Magatartásával - függetlenül attól, hogy az egyes eseteket a munkáltató írásbeli figyelmeztetéssel értékelte - súlyosan megszegte munkaviszonyból származé lényeges kötelezettségeit, ezért a felmondás jogszerű volt. A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítóletet. A dolgozó az LB-től kért felülvizsgálatot. Egyebek közt arra hivatkozott, hogy magatartása nem nevezhető sorozatosnak, hiszen két év alatt mindössze háromszor késett el. Ez, szerinte, nem minősülhet rendkívüli felmondással büntethető kötelezettségszegésnek. Hivatkozott a kétszeres szankcié tilalmára is, mondván, hogy mindegyik esetben írásbeli figyelmeztetést kapott.

Az LB alaposnak találta kérelmét. Utalt arra: a bíróságok helyesen állapították meg, hogy a munkavállaló az azonos vagy hasonlé magatartások bizonyított ismétlődésével sorozatos kötelezettségszegést követhet el, ami megalapozhatja a rendkívüli munkáltatói felmondást. A cég azonban írásbeli figyelmeztetéssel szankcionálta a késéseket. Újabb bizonyított azonos vagy hasonlé kötelezettségszegés híján ugyanazt a magatartást már nem jelölheti meg a rendkívüli felmondás indokául, szögezte le az LB. Rámutatott: a sorozatos kötelezettségszegés megállapítására legalább három, egymással szorosabb időbeli kapcsolatban lévő, ismétlődő magatartés adhat okot. A perbeli ügyben nem lehet szé sorozatról, mivel a két korábbi késés között több mint egy év telt el.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)