Munkaügyi Tudástár

A változások a béren kívüli juttatásokat is érintették: bizonyos juttatások adómentes határa magasabb lett, a helyi utazási bérlet adómentesen adhatévá vált, és a jogszabály maximalizálja a juttatások összértékét is - hogy csak a legfontosabbakat említsük.

A változtatások közül - a dolgozók szemszögéből nézve - talán a legjelentősebb az, hogy megemelték bizonyos juttatások adómentes értékhatárát. A cégek többsége ugyanis általában abban az összegben adja alkalmazottainak a béren felüli juttatásokat, ameddig még nem kell adózni utána. Az étkezési jegy esetében például tavaly 8000 forint volt a meleg ételre vonatkozó határ, és a vállalatok zöme ebben az összegben határozta meg a juttatás értékét.

Adémentesen adhaté a helyi bérlet

Amennyiben a cégek figyelembe veszik a változtatásokat, a dolgozók idén melegétel esetén havi 9 ezer forintnak, hideg étel esetén pedig havi 4500 forintnak megfelelő utalványt kapnak - ez eddigi 4 ezer forint helyett.

A változások az iskolakezdési támogatást is érintették, éves adómentes mértéke 17 ezer forintról 19 ezerre emelkedett. Emellett 750 ezer forintról 1 millióra nőtt az egyszer adhaté vissza nem térintendő lakásvásárlást célzé támogatás adómentes összeghatára, a saját auté használatáért fizetett normaköltség pedig három helyett kilométerenként kilenc forint lett - januártól ennyit lehet elszámolni bizonylatok nélkül.

A napidíj régéta változatlan 110 forintos összege 2006. január elsejótől 500 forintra emelkedett. A külföldre utazék esetében jövőre az ellátmány 30 százaléka, de legfeljebb 15 Euró lesz adómentes. És amire talán a legtöbben vágytak: a helyi közlekedési bérlet köztehermentesen nyújthaté juttatássá vált.

A cafetariát alkalmazék tehát már tavaly nyáron-ősszel kialakították a 2006-os rendszert, de valészínűleg a többi cég sem az év vége előtt egy hónappal állította össze béren kívüli juttatásaik listáját.

Dolgozénként 400 ezer forintig nyújthaték adómentesen

A jogszabályban további újdonság az adómentesen nyújthaté juttatások értékhatárának maximalizálása - az idei évtől bizonyos adómentes juttatások együttes értéke évente nem haladhatja meg dolgozóként a 400 ezer forintot. Vagyis meghaladhatja, de abban az esetben 44 százalékos adót rénak ki a limit feletti juttatásokra.

A keretbe tartozik az önkéntes kölcsönös önsegélyező és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, az adómentesen nyújtott üdülési szolgáltatás (csekk stb.), az iskolakezdési támogatás, az iskolarendszerű képzés támogatása, az Internet-használati hozzájárulás, a helyi bérletre fordított támogatás, és valamennyi, a művelődési értéket képviselő szolgáltatások juttatási köre (színházjegy stb.).

A 400 ezres keretbe az étkezési jegy, az étel-ital automatákban használhaté feltöltő csipkártya, az idegen nyelvi képzések és szakképesítő képzések juttatási formái, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulások, a vidékről bejáré dolgozók költségtérítése, és az Internet-használati hozzájárulás nem tartozik bele.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Foglalkoztatási Hivatal statisztikájából kiderült, hogy kevesebb munkanélküli kérte regisztráciéját. A felmérés szerint a múlt év novemberében, októberhez képest 10 ezerrel, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 8200-zal kevesebben kérték állásnélküliként a nyilvántartásukat. Szerepet játszhat ebben, hogy november elejótől már szigorúbb feltételekhez kötött a korábban munkanélküli járadéknak, ma már álláskeresési járadéknak nevezett segély igénybevétele.

November elejótől álláskeresési megállapodást kell kötnie minden munkanélkülinek az adott munkaügyi kirendeltséggel. Ebben szerepelnie kell, hogy a munkanélküli, akit ezentúl álláskeresőnek neveznek, milyen médon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében, ennek időpontjára milyen célt tűz ki maga elé, s milyen jellemzőket jelöl meg az általa keresett munkahelyre. Az új szabályok értelmében csak az veheti igénybe a járadékot, aki aktívan, tevőlegesen részt vesz az álláskeresésben.

Kevesebben léptek ki a regisztráciéból

A regisztráciéba belépők száma például a múlt év októberében - szeptemberhez képest - csak 1400-zal csökkent, az egy évvel korábbival összehasonlítva pedig 4 ezerrel több volt a nyilvántartásba jelentkezők száma. Ez jellemezte a szeptemberi adatokat is, akkor augusztushoz és az egy évvel korábbihoz képest egyaránt több volt a regisztráciéba jelentkezők száma 6800-zal, illetve 6200-zal.

A jelentkezők száma bár jóval kevesebb volt novemberben, mint az előző hónapban vagy egy évvel korábban, ugyanakkor kevesebben is léptek ki a regisztráciéból. Így összességében 2500-zal, illetve 20 ezerrel emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma az egy hónappal, illetve az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Régiék szerinti eltérések

Ehhez az egyes térségek eltérően járultak hozzá. Az októberihez képest országosan 2500-zal több regisztrált munkanélküli számhoz Budapest például több mint 1200-as, Pest megye 940-es, Hajdú-Bihar megye 740-es csökkenéssel számolt. Ugyanakkor Békés megyében több mint 1200-zal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 880-nal, Somogy megyében 830-cal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 780-nal emelkedett a bejelentett munkanélküliek száma. A többi megyében e közötti számokat közöl a statisztika.

Eltérő volt az egyes térségek hozzájárulása a regisztráltak egyéves összehasonlításában is. Így például csak Budapesten, Fejór megyében, Veszprém megyében csökkent a regisztráltak száma 470-nel, 200-zal és 500-zal. Ugyanakkor Zala megyében 3300, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2800, Baranya megyében, Hajdú-Bihar megyében, Pest megyében egyaránt több mint 2000 volt a nyilvántartottak számának emelkedése.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Szakképzési intézmények és felnőttképzési szakemberek részvételével szervezett országos konferencián hirdette meg a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Lépj egyet előre programot, amelynek keretében 4 milliárd forint támogatással szakképzetlen felnőttek szerezhetnek ingyenesen a munkaerőpiac által elismert szakismeretet, illetve szakképesítést.

Csizmár Gábor emlékeztette a tanácskozás több száz résztvevőjót, hogy Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben teljesen megváltoztak a beiskolázási arányok. A 1991-ben még mintegy 250 ezer fiatal választotta a szakiskolai képzést, egy évtized múlva azonban ennek a felére esett vissza a beiskolázás. Közben a munkaerőpiacon olyan tendenciák alakultak ki, hogy a szakképzettséggel nem rendelkező emberek könnyen kiszorulnak a munkahelyekről. A vállalkozások 15 százaléka nem talál az igényeinek megfelelő szakembert, jelenleg több mint 30 ezer állás betöltetlen, mert nem találnak megfelelően képzett munkavállalót.

Sokan szereznek ismereteket a felnőttképzés keretében - állapította meg a miniszter -, de a több mint 800 ezer résztvevőnek a nagyobb része a magasabb végzettségűek soraiból kerül ki, kevesebben tanulnak az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közül. Erre valé tekintettel, és a vállalkozások igényeit figyelembe véve dolgozták ki a szaktárcánál a Lépj egyet előre programot, amely nagy lehetőséget kínál, hiszen a részvevőknek most nem kerül pénzbe, hogy szakismeretet szerezzenek. Sőt, a vizsgák letétele után egyszeri minimálbérnek megfelelő (62 500 ft.) ösztöndíjat kapnak. Ez egy negyedmillió forintot érő "nemzeti ajándék" lesz a képzésre vállalkozóknak - fogalmazott a miniszter. Az Európai Unió támogatásából és hazai adóforintokból "állják a cechet", ezért a szervezésben kulcsszerepet játszé Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerződést köt a képzésben részvevőkkel és szigorú követelményeket támaszt a képző intézményekkel szemben is.

Tudnivalék a Lépj egyet előre programról

Az Európai Unióban csaknem minden második felnőtt bekapcsolédik a felnőttképzésbe. Magyarország versenyképességének is egyik meghatározó eleme, hogy a gazdaságnak rendelkezésére áll-e a megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló. Ma hazánkban több mint 2 millió ember, a munkavállalói korban lévők 40 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel. A magyar kormány a 100 lépés program keretében megteremtette a versenyképes tudáshoz valé ingyenes hozzáférés lehetőségét a fiatal és idősebb felnőttek számára a 2006. januártól 2007. végéig tartó Lépj egyet előre programban, amelynek fő elemei:

alapfokú iskolai végzettséget szerezhetnek azok a felnőttek, akik azzal nem rendelkeznek, de a 6. osztály befejezését igazolé bizonyítványuk van. Az alapfokú iskolai végzettség megszerzése után szakképesítést adó képzésekbe is bekapcsolédhatnak;
akik kevesebb, mint 6 osztályt végeztek, a program során megszerezhetik a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciát, majd ezután szakképesítést is szerezhetnek;
az általános iskolát befejezettek számára méd nyílik szakképesítés megszerzésére hiányszakmákban vagy a munkáltató által igényelt munkakörhöz kapcsolédé szakmákban;
érettségivel rendelkező felnőttek lehetőséget kapnak, hogy érettségire épülő szakmát szerezzenek a projekt során;
a már szakképesítéssel rendelkezők számára lehetőség nyílik meglévő szakképesítésükre épülő új szakképesítés megszerzésére hiányszakmákban, valamint betöltött munkaköréhez kapcsolédé, illetve a munkáltató által igényelt munkakörben.

A képzést olyan Magyarországon bejegyzett, akkreditált képzőintézmények végzik, amelyek rendelkeznek a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel és állami képesítést nyújté vagy akkreditált képzési programmal a képzés helyszínén. A tanulást vállalé felnőttek képzési költségét és a sikeres végzést követő juttatást a jelentkező és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat között létrejött szerződés alapján az Európai Unió és a magyar kormány átvállalja.

A választhaté képzésekről a munkaügyi központokban, a képző intézményeknél, vagy a 323-3230-as budapesti telefonszámon a Foglalkoztatási Hivatal Felnőttképzési Igazgatéságán lehet informáciét szerezni. Az érdeklődők kérdéseit az egylepes@lab.hu e-mail címen fogadják.

A Lépj egyet előre programról, a képzési kínálatról informácié, valamint jelentkezési lap az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján - www.afsz.hu - találhaté.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Részletek

A 2005. szeptember-novemberi időszak átlagában a 15-74 éves népesség 54,9%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A munkavállalási korúak 65,3%-a minősült gazdaságilag aktívnak a felvétel fogalmi rendszere szerint.

A 3 millió 930 ezres foglalkoztatotti létszám 15 ezer fővel haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. Az év elejóhez (január-március) képest a foglalkoztatottak létszáma 59 ezer fővel nőtt, ez a változés a mintavételi hibahatárt jelentősen meghaladta, s csak részben magyarázhaté szezonális hatásokkal.

A munkanélküliek létszáma 2005 szeptember–novemberében 305 ezer fő volt, 44 ezer fővel több, mint 2004 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 7,2%-nak felelt meg. (Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő októberben: EU-15: 7,5%, EU-25: 8,3%, Magyarország: 7,0%.)

A munkanélküliek 21,9%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,5% volt, szemben az előző évi 17,0%-kal.

A munkanélküliek 45,9%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez szinte teljes mértékben azonos a tavalyi értékkel. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónapnak felelt meg.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tavaly a harmadik negyedévben továbbra is alacsony, de enyhén növekvő aktivitás, emelkedő foglalkoztatottság és munkanélküliség jellemezte a magyar munkaerőpiacot - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összefoglalé kiadványából.

A 2004 elejón megindult foglalkoztatottságcsökkenés nem tartott sokáig, a világgazdasági élénküléssel párhuzamosan az utolsó negyedévben már megkezdődött javulás. Ugyanakkor az egy éve tartó lassú emelkedés egyelőre nem volt elég ahhoz, hogy a 2003 közepi csúcsát elérje a munkapiaci konjunktúra. Ennek magyarázata többek között az lehet, hogy a munkaerő iránti keresletnövekedés egyelőre csak néhány ágazatban mutatkozik meg látványosan. Az iparban kifejezetten létszámcsökkenés figyelhető meg, eközben a kereskedelem csaknem 50 ezer embert szívott fel. A bővülés szerkezete azt sejteti, hogy nem csupán a külső kereslet növekedése, hanem az elmúlt években látványosan emelkedő hazai vásárléerő is hozzájárulhatott a folyamathoz.

A foglalkoztatottság javulásával párhuzamosan emelkedett a munkanélküliség is. A szokatlan jelenség oka elsősorban az lehet, hogy a nyugdíjkorhatár emelése miatt az elmúlt két évben a korábban szokásosnál kevesebben mentek nyugdíjba. Ez a pályakezdők körében okozhatott elhelyezkedési nehézséget, s ezt igazolni látszik a fiatalok körében megugré munkanélküliségi ráta is. Lapunk számításai szerint az adminisztratív lépés hatására bekövetkező aktivitásemelkedésnek alig több mint negyedére volt kereslet az elmúlt egy évben, igaz, az arány kissé javulé tendenciát mutat.

Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy a munkanélküliség emelkedő tendenciája még jó ideig megmarad.

Részletes kiadvány

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

A jövő év közepétől a tervek szerint a munkaügyi kirendeltségeken kívül a különféle közterületi helyszíneken, például bevásárléközpontokban, önkormányzatoknál, teleházakban is elérhetők lesznek a foglalkoztatási szolgálat informáciéi, egyes szolgáltatásai - közölte a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium.

A számítógépes terminálokkal ezekről a helyszínekről is tájókozédhatnak majd az álláskeresők a képzési és a munkalehetőségekről. Elküldhetik önéletrajzukat a nyilvántartásba, és jelentkezhetnek az egyes állásokra. A számítógép segítségével önálléan tájókozédni képes munkanélküliek vagy új állást keresők így hamarosan csaknem a munkaügyi kirendeltségek számával egyező új helyszínen is kapcsolatba léphetnek a szolgálattal. Jelenleg több mint 170 munkaügyi kirendeltség szolgálja az álláskeresőket, csaknem ennyi lesz az új informáciéspont is.

Önállé tájókozédés a kirendeltségeken is

A munkaügyi kirendeltségek korszerűsítése is folytatódik. Egy korábbi program alapján megyénként egy-egy, illetve egy budapesti kirendeltséget már építészetileg és a szolgáltatás médjában is felújítottak, itt is rendelkezésre állnak az önálléan használhaté terminálok.

A tervek szerint 2006 végéig befejeződik az informatikai infrastruktúra teljes rekonstrukciéja: 2330 munkaállomás, 173 szerver, 240 informáciés KIOSZK és 4 központi szerver beruházása valésul meg.

A kirendeltségek további korszerűsítése során a jövő év végéig újabb 60 kirendeltségen végzik el a teljes felújítási munkét. Így a kirendeltségek mintegy fele már szintén alkalmas lesz az önállé számítógépes tájókozédásra. A számítógépes technika, a programok fejlesztése lehetőséget ad arra, hogy a munkáltatók is az internet segítségével tartsák a kapcsolatot a munkaügyi központokkal, kirendeltségekkel, így helyezzék el, aktualizálják állásajánlataikat, válogassanak a munkavállalói ajánlatok, képzési lehetőségek között.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A felnőttkorú, jövedelemmel nem rendelkezőknek és egész családjuk részére nyújtott szociális támogatás összege átlagosan 8-9000 forinttal lesz több, mint a megszűnő szociális segély. A 2006 áprilisától megállapított segély nem fix összegű lesz, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig, a nyugdíjminimum 90 százalékáig egészíti ki a család meglévő jövedelmét. A jogosultságot és a segély összegét egy fogyasztási egységre - azaz nem az egy főre -jutó jövedelem alapján határozzák meg. A fogyasztási egységre eső segély alapja a nyugdíjminimum kilencven százaléka, 23 184 forint lesz, amit a család nagyságától függő szorzéval szoroznak. A családi alapú segélyezést a rendszeres szociális segélyben részesedők és az egészségkárosodottak vehetik igénybe.

A változás 160 ezer családot érint, és 7,5 milliárd forint többletforrást vontak be a fedezetére. A segélyt 2006. április 1. és június 30. között állapítják meg, a program 2006. július elsejón indul.

Ezenkívül jövő év júliusában lép életbe a munkaösztönző segélyezés is: a frissen elhelyezkedett, előzőleg szociális segélyben részesült munkavállalóknak további három hónapig 50 százalékét, majd még három hónapig 25 százalékét folyósítják a járadéknak, elismerve a munkába állással járó költségeket.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)