Munkaügyi Tudástár

Az első, téli hónapokra létrehozott közmunkapályázat eredményhirdetésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az érintett tárcák (FMM, BM, ISZCSEM) vezetői, Csizmár Gábor, Lamperth Ménika és Göncz Kinga miniszterek köszöntötték a nyertes önkormányzatok képviselőit.

A miniszterelnök egy Budapesten tartott nemzetközi tanácskozás megállapítására emlékeztette a megjelenteket, miszerint a fejlett világban a gazdaság növekedésével nem jár együtt automatikusan az álláshelyek számának növekedése. Magyarországon hosszú évek éta 3-5 százalékkal növekszik a gazdaság, egy évtized alatt csaknem megduplázédott a teljesítménye - mondta -, miközben alig lett több munkahely. Ezért nagy feladatokat kell megoldani a foglalkoztatáspolitikának, a 100 lépés programja nem véletlenül indult a munka világában tett intézkedésekkel - hangsúlyozta.

Soha nem leszek elégedett, amíg egy ember munkét keres és nem talál - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Felsorolva a fontosabb foglalkoztatáspolitikai lépéseket, úgy ítólte meg, hogy nagy szemléleti változást sikerült végrehajtani a munkanélküli ellátásban. A téli közmunka nagy erényének azt nevezte, hogy a pályázatok révén sok ember jut munkához, és sikerült kilépni a közmunka hagyományos kereti közül. Úgy vélte, hogy a helyi szolgáltatások révén egy forint felhasználása révén két család jár jól: az egyik keresethez jut, a másik pedig segítséget kap. A pályázat révén több tízezer embernek lehet reménye és lehetősége a tisztességes élethez, és nem kell sorba állni segélyért.

Csizmár Gábor szakminiszter röviden áttekintette azokat a közmunkákat, amelyek közvetlenül szolgálták a közösség javát, javították az emberek közérzetét: a vasúti vonalak és autépályák környezetének rendbetétele, a Balaton és a Tisza környékének szépítése, az erdők és vizek védelme, a parlagfű irtása, a hétakarítás és még számos helyi feladat. Mindez a kormányzat és az önkormányzatok együttműködésével valésult meg, ami kiindulépontot jelentett a továbblépéshez, hogy a közmunka keretében az önkormányzatok alapfeladataihoz tartozé munkák is elvégezhetők legyenek. Csizmár Gábor pozitívan értékelte, hogy a téli közmunka keretében költségvetési -, munkaerő-piaci és önkormányzati források együtt, összekapcsolva szolgálják a foglalkoztatáspolitikai célokat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Oktéber végén 1 587 állástalan pályakezdőt tartottak nyilván Négrádban. A csoport tagjainak csaknem fele alacsony iskolai végzettségű, de 17-17 százalékos a szakközépiskolát végzettek és a szakmunkások aránya is. Tíz, illetve öt-öt százalékot tesznek ki a gimnáziumban érettségizettek, valamint a diplomások és a technikusok.

A megye a 15,4 százalékos munkanélküliségi rátájával továbbra is a harmadik legrosszabb helyen áll az országos rangsorban. 14 211 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván október végén, ami ugyan 282-vel kevesebb, mint egy hónapja, de 1 085-tel több, mint egy évvel korábban.

Az állástalanok egyharmada (4 541 fő) egy évnél régebben van már állás nélkül, közülük legnagyobb számban a nők, az alacsony iskolai végzettségűek, és a 45-54 évesek fordulnak elő.

A tartósan regisztráltak száma szeptemberhez képest mindössze 15 fővel csökkent, annak ellenére, hogy egy hónap alatt 196-an jutottak munkához, és 31 embert vontak be közülük képzésbe. A munkaerő-kereslet továbbra sem javul Négrádban, száz munkanélkülire már évek éta öt-hat álláshely jut.
Forrás:MFor.hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A törvényjavaslat szerint a legfeljebb 250 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások január 1-jótől mentesülnek a tételes egészségügyi hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, valamint a munkadói járulék megfizetése alél, amennyiben három hónapnál régebben regisztrált munkanélkülit vesznek fel.

A kedvezmény maximum egy évig jár, cserébe legalább két évig kell foglalkoztatni a felvett munkanélkülit, minimum napi négy érában. Egy Uniós rendelet miatt a szénbányászati, hajóépítési és szállítási ágazatokban működő vállalatok nem jogosultak a kedvezmény igénybevételére. A kedvezmény a garantált minimálbér 130 százalékáig jár, így a kormányzat jövő évi minimálbér-ajánlásával - 61 700 forinttal - számolva egy évben több mint 330 ezer forintot spérolhat meg a munkáltató egy dolgozó után.

Az eddigi 50 százalékos járulékkedvezmény fogadtatásánál jóval nagyobb sikerre számít a kabinet a múlt héten bejelentett munkaügyi lépés, a regisztrált munkanélküliek esetében igényelhető teljes járulékmentességgel kapcsolatban.

Veres János pénzügyminiszter szerint a teljes járulékmentesség még akkor is megmozgatja a kis- és középvállalkozókat, ellentétben a munkadói szervezetek előzetes vélekedésével, ha az 50 százalékos kedvezményre nem is reagáltak pozitívan. Emellett a pályakezdők foglalkoztatásakor igényelhető, a START-kártyához kapcsolédé kedvezmények is minőségileg más helyzetet teremtenek. A kabinet legalább 30 ezer új munkavállalót szeretne regisztrálni az intézkedés kapcsán - írja a Napi Gazdaság.
Forrás:mfor
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Különböző mértékű járulékkedvezmény segíti a hazai foglalkoztatás bővülését. Az összes ilyen támogatási formát az Országos Érdekegyeztető Tanács munkadói oldala számára összegezte a szaktárca. E szerint januártól minden vállalkozás számára él az a lehetőség, hogy ha gyermeknevelésből (gyesről, gyedről, gyetről) vagy hozzátartozé gondozása után a munkaerőpiacra viszszatérőt foglalkoztat, akkor kedvezmény kap a foglalkoztatott után. Így maximum bruttó 90 ezer forintos keresethatárig nem kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulék 50 százalékét. Igaz, hogy három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, de kilenc hónapig igényelheti ezt a cég. A maximális havi kedvezmény mértéke dolgozónként és havonta 13 050 forint lehet.

Januártól szintén kevesebb közterhet fizethetnek azok a munkadók is, akik tartósan munka nélkül lévő 50 éven felülieket vesznek ki a regisztráciéból. A kedvezmény mértéke itt a társadalombiztosítási járulék 50, sőt akár 100 százaléka is lehet, feltéve, ha a havi kereset nem haladja meg a bruttó 90 ezer forintot. Ezenkívül a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell megfizetni. A kedvezményt egy évig veheti igénybe a cég, és nem terheli továbbfoglalkoztatási kötelezettség. Itt az érvényesíthető maximális havi kedvezmény 10 095–20 190 forint között alakul havonta alkalmazottanként.

Oktébertől indult el az úgynevezett Start program, amely több hátrányos helyzetű célcsoportot, így például a 25 év alatti fiatalokat érinti. Ha a munkába állás előtt a pályakezdő kiváltja a lakóhely szerint illetékes APEH-nél a Start-kártyát, akkor a munkadója az első évben 15, a másodikban 25 százalékos járulékfizetési kedvezményt kap, sőt a minimálbér másfélszereséig tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetnie. Ennél a támogatási formánál a maximális havi foglalkoztatási kedvezmény az első évben 16 485, míg a második évben 5985 forint havonta. Ugyanekkora kedvezményekre számíthat a cég akkor is, ha 30 év alatti Start-kártyás diplomás pályakezdőt alkalmaz, ám a tételes egészségügyi hozzájárulást a minimálbér kétszereséig nem kell megfizetni. A havi kedvezmény ezért itt magasabb az első évben 21 330, míg a másodikban 7980 forint havonta. Azok a cégek, akik január és október elseje előtt 25 éven aluli pályakezdőt alkalmaztak, még igénybe vehetik a Start program "elődjót", ám novembertől már érdemesebb az új rendszerhez csatlakozniuk, így ugyanis több köztehertől szabadulnak meg. Az október elsejóig felvett fiatalok után ugyanis csak a társadalombiztosítási járulék 50 százalékét engedték el, méghozzá bruttó 90 ezer forintos keresethatárig. Ezt 9 hónapra, három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel vehették igénybe a cégek. Ezzel 13 050 forintot tudtak spérolni havonta, ugyanannyit, mint azok a vállalkozások, amelyek október elseje előtt kezdtek el 30 éven aluli diplomásokat foglalkoztatni, méghozzá ösztöndíjasként. Ezeket a kedvezményeket a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkét keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény szabályozza.

Várhatéan januártól lép életbe az az új szabályzé, amely a legfeljebb 250 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kínál újabb típusú járulékkedvezményt a munkahelyteremtéshez. Itt a legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresők foglalkoztatásához kaphaté meg a támogatás. A minimálbér 130 százalékáig egyáltalán nem kell megfizetni társadalombiztosítási és a munkadói járulékot, sőt a tételes egészségügyi hozzájárulást sem. Ezt a kedvezményt egy évig vehetik igénybe a cégek, feltéve, ha vállalják az egyéves továbbfoglalkoztatási kötelezettséget. Itt az érvényesíthető maximális havi kedvezmény körülbelül 25 662 forint lesz havonta, attól függően, hogy a minimálbér jövő évi összege mekkora lesz (63 ezer forintos legkisebb keresettel kalkulálva).

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az ezredfordulé utáni három évben csökkentek a zöldmezős beruházásokra fordított összegek, csökkent a foglalkoztatottság is a feldolgozóiparban - állapítja meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium.

Az elemzés egyben rámutat, hogy a beruházások nem mindig eredményezik a foglalkoztatás bővítését. Szolgálhatják például a hatékonyság javulását, az energia- és anyagköltségek csökkentését, vagy az elavult termelési struktúra korszerűsítését.

A beruházások közvetett médon is hatnak a foglalkoztatásra. A termelés korszerűsítése szerepet játszhat az adott vállalkozásnál a termelés vagy a szolgáltatás minőségének javításában, a választék bővítésében, így a vállalkozás piaci helyzetének javításában. Ez pedig közvetve növelheti a foglalkoztatottak számát.

Elemezték az 1995-2003 közötti időszakban az ágazatonkénti beruházások és a foglalkoztatás közötti összefüggést is. Az elemzés szerint a beruházások és a foglalkoztatás közötti kapcsolat közepesnek vagy gyengének mondhaté.

Az elemzés szerint a zöldmezős beruházások támogatásánál figyelembe kell venni azt is, hogy az új termelő-szolgáltaté kapacitások ne már meglévőket szorítsanak ki a piacról.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Világgazdaság birtokában lévő szakanyag nem tartalmaz szakmaspecifikus kritériumokat a színlelt szerződések lebuktatásához, ezzel szemben a parlament előtt lévő törvényjavaslatok sokkal inkább elősegítik a renitens munkadók büntethetőségét.

A jelenleg a parlament előtt lévő munka törvénykönyve lehetővé tenné, hogy a munkaügyi felügyelők vizsgálják a munkakörökhöz tartozé feladat-meghatározást is. A törvénykönyv egyik módosításával a szaktárca ezt igyekezett nagyobb ellenőrzés alá helyezni, és kötelezővé tenni, hogy a munkába állást követő 30 napon belül minden dolgozó kapja kézhez a munkaköri leírását. Ezt a vállalkozások megvétézták, ám januártól így is életbe lép, hogy minden cégnél kötelező az alkalmazottat tájókoztatni a munkaköri feladatairól.

Mind a munkaügyi, mind az adóellenőrzés során gyakorlat, hogy a vizsgálódék nem a szerződés megnevezését figyelik, hanem annak tartalmát vetik össze a munkavégzés tényleges körülményeivel. Egyre gyakoribb lesz a munkahelyen jelenlévő tanúk meghallgatása is. Az ellenőrzés során vallomást tévők, illetve a munkadójukat feljelentők védelmet élveznek, személyük titokban tartását kérhetik.

Egy másik médosíté javaslat bővítené a felügyelők intézkedési lehetőségét. A fekete-, illetve színlelt foglalkoztatás miatt a felügyelő az eltiltás időtartamára is kötelezheti a dolgozói bérek megfizetését. Így a dolgozókat nem riaszthatja el a feljelentéstől az, hogy elesik a keresetétől, ha vizsgálódik a cégnél a hatóság - számol be a Világgazdaság.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az eddigi 57 ezer forint helyett 62 ezer forintot ajánlott a munkadói és 63 ezer forintot igényelt a munkavállalói oldal. Eddig több mint egy hónapja a munkadói és munkavállalói oldal zártkörűen egyeztetett.

A pénteki ülésen a jövő évi országos bérajánlásra a munkadói oldal a bruttó bérek 3,5-4,5 százalékos emelését tartotta lehetségesnek. A munkavállalói oldal szerint ez nem elégséges ahhoz, hogy fedezze a reálbérben számított 4 százalékos emelést.

A partnerek abban egyetértettek, hogy három évre szóló megállapodást kívánnak kötni a minimálbér emeléséről. Ebben szerepet kapna a szakképzetteknél alkalmazott, s a kötelező minimálbérhez rendelt szorzészám. A szorzészámot a munkadói oldal csak a cégek felé történő ajánlásként fogadná el, a munkavállalói oldal ugyanakkor ennek használatát is kötelezővé tenné.

A kormányzati oldal nevében Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter jelentős eredményként értékelte, hogy a szociális partnerek keresték a kölcsönösen elfogadhaté formát, s az ismertetett számok lehetőséget adnak a megegyezésre.

A kormányzat üdvözli a minimálbérre vonatkozó több éves egyezséget. Tárgyalási alapnak tartja azt a munkadói javaslatot is, hogy a 2007-es, illetve 2008-as minimálbérre a GDP erősödés és a létminimum 50-50 százalékos figyelembe vételével állapodjanak meg - jegyezte meg a miniszter. Elmondta: a kormányzat egyébként a létminimumhoz igazodva 61 700-63 000 forint közötti minimálbért tart szükségesnek jövőre.

Azt is el tudják fogadni, hogy a felsőfokú végzettségre ne írjanak elő külön szorzészámot, mert ebben a kategériában a gyakorlatban eleve a javasolt szorzészámnál magasabbak a keresetek - utalt rá a miniszter.

A szakképzetteknél alkalmazandé szorzékra viszont csak olyan forma lehetséges, amely bizonyos késztetést ad annak alkalmazására a cégeknek, tehát nem egyszerű ajánlás - hangsúlyozta a miniszter.

Csizmár Gábor kompromisszumként javasolta: legyen kötelező a szorzészám alkalmazása azzal, hogy az ágazati kollektív szerződésekben ettől nemcsak felfelé, de lefelé is el lehessen térni. Ez megoldást jelentene azokban az ágazatokban, ahol nem tudják teljesíteni jelenleg ezeket a szorzészámokat.

A kormány eddig a jövő évre vonatkozóan a középfokú végzettségűeknél 1,1-szeres, a felsőfokú végzettségűeknél 1,2-szeres szorzét javasolt. A jövő évi országos bérajánlással kapcsolatban a miniszter elmondta, a kormány a bruttó 3,5-4,0 százalékos emelést tartja indokoltnak. Olyan elv érvényesülését, hogy a GDP-erősödés százaléka biztosítsa a reálbéremelést és a foglalkoztatás bővítését egyaránt.

Dévid Ferenc, a munkadói oldal szóvivője Csizmár Gábornak a szorzészámok ágazati kollektív szerződésekhez kötésére vonatkozó javaslatáról elmondta: ez megfontolásra érdemes ajánlat.

Dévid Ferenc ismertette, hogy miként képzelik el az országos minimálbérhez képest a szakképzetteknél a szorzészámokat. A három év alatti gyakorlat esetén a szakképzetteknél a 2006-os, 2007-es és 2008-as szorzészám: 1,05; 1,1; 1,15; lenne. A három év feletti gyakorlatnál ezek a számok: 1,1; 1,15; 1,2.

Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője kifejezte: elfogadják, hogy a felsőfokú végzettségűeknél nem legyen külön szorzészám, de a szakképzeteknél 2008-ra mindenképp 1,25-ös szorzét akarnak. A szorzészámok ajánlott alkalmazása nem fogadhaté el számokra, ettől szigorúbb feltételekre tartanak igényt.

A GDP-erősödés és a létminimum 50-50 százalékos figyelembe vétele a 2007-es, 2008-as minimálbér meghatározásánál elfogadhaté tárgyalási alapként, ha ezzel a módszerrel 2008-ra elérhető az akkori létminimum szintje. Arra is igényt tartanak, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok ezt indokolják, lehessen médosítani ezeken a számokon.

Csizmár Gábor teljesíthetőnek tartotta a szociális partnerek azon igényét, hogy ha megegyeznek a minimálbérről, a kormány vonja vissza a Munka törvénykönyve módosítási javaslatából az erre vonatkozó részeket. Ez országgyűlési szakbizottsági médosíté indítvánnyal teljesíthető. A megegyezés érdekében eddig is intézkedtek arról, hogy az Országgyűlés sorolja későbbre a Munka törvénykönyve tárgyalását, ezt még a jövő hétre is vállalta a miniszter.

A partnerek további szakértői egyeztetést követően pénteken folytatják a tárgyalást.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Mercer közleménye szerint ebben az évben 6 százalékkal emelkedtek a bérek és fizetések a versenyszférában. A felmérésükben résztvevő cégek 47 százaléka januárban, 23 százaléka áprilisban, 11 százaléka pedig márciusban rendezi a béreket. A fizetésemelés a legtöbb esetben az egyéni teljesítményen alapul.

A Mercer felmérése révilágított arra, hogy a teljes készpénzes csomag esetében, ahol az alapbért, a garantált bért és a változébért is figyelembe veszik, továbbra is Budapest vezeti a régiés rangsort minden kategériában. Megszűnt Észak-Dunántúl állandé helye ebben a rangsorban. Egyre erőteljesebben zárkézik fel Észak és Észak-Kelet Magyarország.

A hosszú-távú ösztönzőket továbbra is csak a résztvevő cégek alig egyharmada alkalmazza. Egyes vállalatok több hosszú távú ösztönző programot kínálnak a munkavállalók részére. Például a felsővezetők részére a 37 válaszadó cég 62 százaléka nyújt részvényopciét, 46 százaléka részvényjuttatási programot és 11 százaléka megtakarítási programot.

A leggyakoribb juttatások közé tartoznak a felmérés szerint az étkezési hozzájárulás, a nyugdíj- és önkéntes pénztári befizetések és a cégauték. A vállalati auték átlagos piaci értéke 3,5-9 millió forint között mozog. A teljes üzemanyagköltség térítése sokkal gyakoribb a vezetők, mint a beosztottak körében.
Forrás: Privátbankár
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Vasúti Dolgozék Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) országos választmánya péntek délelőtti rendkívüli ülésén elfogadta a megállapodást a MÁV üzletági munkáltatóival, így megoldédik a létszámleépítés miatt kialakult munkaügyi konfliktus - közölte Gaské István, a VDSZSZ elnöke, aki utalt arra, hogy a MÁV-nál a munkáltató még az év végéig ezer munkavállalótól akart megválni, illetve további ezret érintett volna a tevékenység kihelyezése.

Gaské István elmondta, hogy a megállapodás révén részmunkaidőben foglalkoztatják a leépítésben érintett munkavállalókat. Az eddigi munkaidejük 80 százalékra csökken, és ezért bérük 90 százalékét kapják, így a munkavállalók fajlagosan jobban járnak, és megtarthatják munkahelyüket.

Tudomásul veszik az árufuvarozás kiszervezését

Gaské István elmondta, hogy a szakszervezet a MÁV árufuvarozási üzletágának gazdasági társaságba szervezését tudomásul veszi. Szélt arról, hogy tárgyalások folynak a munkavállalók tulajdonszerzéséről a létrejövő árufuvarozási társaságban, és várják a tulajdonos erre vonatkozó ajánlatát. Gaské István úgy értékelte, hogy a vasúti közlekedés nem volt sikerágazat az elmúlt négy évben. A MÁV-nál tőkeleszállítás történt, a vasúti egészségügy pedig az államihoz hasonléan nehéz helyzetben van.

A VDSZSZ elnöke a következő négy évvel kapcsolatban elmondta: az EU 2007-2013. évi költségvetése a vasútnál jelentős fejlesztés, rehabilitáció, megújulás megindítását biztosítja. A szakszervezet pedig mindent elkövet azért, hogy a munkavállalók a modernizáciéhoz igazodni tudjanak.

A VDSZSZ tisztújíté kongresszusa ismét Gaské Istvánt választottak meg a szakszervezet elnökének további négy évre.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit meghatározó kormányrendelet értelmében több hatóság is osztályozza majd az állami támogatást igénylő cégek munkaügyi kapcsolatainak minőségét. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség azt igazolja, hogy adott cég a támogatás igénylését megelőző két évben nem követett-e el súlyos munkaügyi jogsértést. Az Egyenlő Bánásméd Hatéság az esélyegyenlőség biztosításáról állít ki tanúsítványt a munkadónak. A rendelet fontos szerepet szán a cégeknél működő szakszervezeteknek is, de mivel a 15 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro- és középvállalkozásoknál ilyenek nem működnek, ezeket a miniszteri rendelet nem vizsgálja.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)