Munkaügyi Tudástár

Mivel a kártya két évig érvényes, feltehetően a fiatalok többsége már az elhelyezkedési lehetőségét tisztázva kérte annak kiállítását.

A kártya lényege, hogy nem kell kifizetni az ezzel rendelkező fiatal munkavállaló után a tételes egészségügyi hozzájárulást, a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 3 százalékos munkadói járulékot. Ehelyett az első évben a bruttó munkabér 15 százalékos, a második évben 25 százalékos mértékét fizeti a munkadó járulékként. A kedvezményt a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél annak kétszereséig érvényesítheti a foglalkoztató.

A kártya a kiváltásától számított két évig érvényes, figyelembe véve azt is, hogy a munkavállaló 25 évnél - felsőfokú végzettség esetében 30 évnél - fiatalabb legyen. A kedvezményt ugyanis csak ez a korosztály veheti igénybe.
Forrás:Figyelőnet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A foglalkoztatás helyzetéről és az előrelépést szolgáló intézkedésről az Országgyűlésnek benyújtott jelentés bizottsági véleményezése egybeesett Csizmár Gábor szakminiszter éves meghallgatásával. Kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt számos kérdést kapott a munkaügyi tárca vezetője a bizottság tagjaitól, az elhangzott észrevételek érintették a foglalkoztatáspolitika szinte minden területét. A foglalkoztatási célokat és feladatokat illetően az álláspontok közelítése, a módszerek és eljárósok tekintetében pedig vita jellemezte a két oldal véleménynyilvánítását.

Csizmár Gábor a bevezetőjóben reményét fejezte ki, hogy szakpolitikai kérdésekben egyetértés alakulhat ki a bizottság tagjai között, hiszen a foglalkoztatás pártok feletti, nemzeti ügynek tekinthető. Mindenki által elfogadhaté álláspontnak nevezte, hogy a hazai gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése teremtheti meg a foglalkoztatás bővítésének, a bérek felzárkéztatásának feltételeit. Mivel sokan maradnak távol - különböző okokból - a munkaerőpiactól, egyik legfontosabb feladat a gazdasági aktivitás növelése. Egyébként - tette hozzá a miniszter - a nagy arányú passzivitással magyarázhaté a hazai munkaerőpiacnak az a sajátos jelensége, hogy egyszerre növekszik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma. Továbbá egyetértésre számító kérdésnek nevezte Csizmár Gábor, hogy csökkenteni kell az alulképzettséget, hiszen a magasabb képzettségű emberek - ezt statisztikával is bizonyította - könnyebben, nagyobb arányban találnak munkahelyet. S azt sem vitatja senki, hogy átláthatévá kell tenni a magyar munkaerőpiacot.

Kérdésekre és észrevételekre válaszolva a miniszter hangsúlyozta: a foglalkoztatás bővítése bonyolult folyamatok eredőjeként valésul meg, a munkaerő-piaci beavatkozások eltérően érintik az egyes rétegeket, ezért folyamatokat kell menedzselni, nincs egyetlen jó megoldás. Szakértők szerint a társadalmi össztermék 4,5 százalékos növekedése mellett tervezhető a foglalkoztatás 0,5-1 százalékos növelése. A jövőben elsősorban a versenyszférában, a kis- és közepes vállalkozásoknál, valamint civil szektorban jöhetnek létre új álláshelyek. A közszférában bővülés nem várhaté, a jelenlegi létszám stabilitása lehet a reális cél. Folytatva az eddigi erőfeszítéseket, számottevő lehetőséget jelent a távmunka és a részmunkaidőben történő foglalkoztatás, de - tette hozzá a miniszter - ez utébbi területen csak a bérfelzárkézás, az átlagbér növekedése után várhaté jelentős áttörés. Még hosszú évekig számolni kell a közmunka és a közhasznú munka szervezésével is.

Csizmár Gábor megerősítette: a szaktárca továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a pályakezdők, a kisgyermeket nevelők, a romák, a megváltozott munkaképességűek és az 50 év felettiek foglalkoztatására. A versenyszférában jelentős érdeklődés mutatkozik a pályakezdők foglalkoztatása iránt a Start program keretében. Három év alatt megsokszorozédtak a romák foglalkoztatására fordított pénzeszközök, a megyei kisebbségi önkormányzatok együttműködési megállapodások keretében segítik a programok végrehajtását, ígéretes új kezdeményezések születtek. Demográfiai okokból egyre inkább előtérbe kerül az idősebb korosztályok és a nyugdíjasok foglalkoztatása. Ezt indokolja az is, hogy az inaktívak 40 százaléka nyugdíjas és közülük sokan még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Ami a megváltozott munkaképességűeket illeti, az érintettekkel történt egyeztetések nyomán változtak a szabályok, megszűnt a támogatásokkal valé visszaélés lehetősége, de a Kormány nem vont el forrásokat.

A hátrányos helyzetű régiékkal kapcsolatban a miniszter felhívta a figyelmet, hogy differenciált és változé képet mutat a hazai munkaerőpiac ebben a tekintetben. Már Nyíregyházán is előfordul, hogy egy indulé vállalkozás nem kap megfelelő munkaerőt helyben, egyes Vas megyei kistérségekben pedig, ahol a munkanélküliséget korábban csak hírből ismerték, foglalkoztatási gondokkal kell szembenézni. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy a szakképzés területén az utolsó pillanatban születtek meg a szükséges lépések.

Csizmár Gábor úgy ítólte meg, hogy négy év viszonylatában várhatéan létrejön 400 ezer új munkahely, de számolni kell mintegy 300 ezer állás megszűnésével is. Az adó- és járulékterhek folyamatosan csökkentek az elmúlt években, jelentős mértékben korszerűsödött a munkaügyi intézményrendszer, hatékonyabb a rendelkezésre állé források felhasználása. Kedvező feltételeket teremt a feladatok végrehajtásához, hogy a Kormány kiemelten kezeli a foglalkoztatás ügyét.
Forrás: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A minisztérium a magas hozzáadott értékű tevékenységet végző cégeket kívánta támogatni egy kiírással, ám mindössze öt vállalat igényelt forrást. Közülük három nyert, méghozzá összesen 50 milliót.

A beruházási projekthez legfeljebb 30 milliót kérhetett egy cég, ezt az összeget a Satyam Magyarország kapta meg egyedül, cserébe 26 új munkatárs felvételére vállalt kötelezettséget.

A kétszázmilliós keretöszszegből több mint 14 millió forintot nyert a National Instruments Hungary Software és Hardware Gyárté Kft., itt tizenketten kezdhetik meg novembertől a munkét. A szaktárca elvárása ugyanis az volt a pályázékkal szemben, hogy az új posztokat november elsejótől töltsék fel a cégek.

A Stafform Személyzeti Tanácsadó és Gazdasági Szolgáltaté Kft. öt munkatárs felvételére vállalt garanciát, így közel 6 millió forintos támogatást ítólt meg számukra a tárca. Takács Aniké, a cég irodavezetője lapunknak elmondta, az új munkatársakat - akik főleg HR-asszisztensi munkakört töltenek majd be - már kiválasztották a posztokra.

A minisztérium egyébként most első alkalommal jelentetett meg olyan munkahelyteremtő pályázatot, amely a diplomások alkalmazásához nyújt előnyös megkülönböztetést, ám néhány vállalkozás szerint a feltételeket túl szigorúra szabták.
Forrás:Figyelő.net
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A "Vállalatalapítás határok nélkül" elnevezésű magyar-osztrák konferenciasorozat első rendezvénye előtt Barna Lászlé, az Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelőség elnökhelyettese nyilatkozott. A szakember hangsúlyozta: a vállalkozások számára könnyebbé vált a szomszédos Ausztriában cégeket alapítani, miként az osztrák vállalkozók is könnyebben jöhetnek Magyarországra. Ezért egyre nagyobb szükség van arra, hogy minél alaposabban megismerjók a munkaügyi szabályozás sajátosságait a két országban.

Mivel Ausztria és Magyarország is egyaránt honosította, harmonizálta, beépítette az Európai Uniós direktívákat a saját munkabiztonsági követelményrendszerébe, ezért a munkaügy és munkavédelem területén nincsenek igazán nagy eltérések a követelményekben, írja az MTI.

A szakértő hozzátette, szeretnének változtatni azon a gyakorlaton, hogy a tanácsadás, informácié átadás eddig háttérbe szorult a munkaügyi felügyelőségnél.

Josef Wiesler a Burgenlandi Gazdaságfejlesztő Intézet vezetője elmondta: meglepően nagy érdeklődést tapasztalnak a magyarországi vállalkozások részéről a tájókoztató konferenciák iránt, amelyből a határ menti régiéban többet is rendeznek majd. A következőre a jövő héten Győrben kerül sor. A szombathelyi rendezvényen több mint százan vettek részt, a szervezők elmondása szerint jövőre Ausztriában folytatódik a sorozat.
Forrás: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Világgazdaság cikke szerint közel húszezer diplomás fizetése még a 63 ezer forintot sem éri el havonta, ám úgy tűnik, a bérminimum bevezetése sem javítana a helyzetükön, hisz többségűk szürkefoglalkoztatottként zsebbe kapja a bérét. A kormány 63 ezer forintos jövő évi minimálbér-javaslata 36, a képzettséghez kötött legkisebb keresetek további 32 milliárd forint többletkiadást jelentenének itthon a vállalkozásoknak.

A korábbi terv szerint jövőre minimum 70 ezret kerestek volna a szakképesítést szerzettek, sőt a diplomások sem kaphattak volna 77 ezer forintnál kisebb fizetést. Ám a kormány a múlt héten ennél már szolidabb havi fix bevezetésére tett javaslatot, az alkudozást ma folytatja erről a szakszervezetekkel és munkadói képviseletekkel.

A bérminimumok mérséklését valészínűleg az a hatástanulmány is ösztönözte, amely ágazatonként, cégnagyság szerint és régiés bontásban elemezte a háromfokozatú minimálbér bevezetését. A személyi alapbérek és a besorolások alapján készült kalkulácié szerint ugyanis a minimálbér 63 ezer forintra emelése 36, a középfokúak és a szakképzettek garantált bére további 32 milliárd forint többletkiadást jelentene a vállalkozásoknak.

A munkaügyi tárca számításai szerint összesen 380 ezer embert érint a képzettséghez kötött minimálbér. Többségük – 317 ezer ember – szakképzett- és diplomás-alapfizetése jelenleg még a jövő évre javasolt minimálbért sem éri el. Összesen 19 ezer diplomés alapfizetése ennél is kevesebb. Mégsem ők, hanem a kormány járna jól a differenciált minimálbérrel - állítják a lap által megkérdezett munkadók.

A szürkegazdaság közép-, illetve felsőfokú foglalkoztatottjai ugyanis továbbra is zsebbe kapják majd a pénzt, ami az emelkedő bérminimum miatt várhatéan kevesebb lesz, ám az utánuk fizetendő közterhek az államkaszszát gazdagítják. Különösen, hogy a bérminimum csak a minimálbér összegéig lesz adómentes, a felette lévő rész után szja-t fizet a dolgozó.

A differenciált legkisebb kereset a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint a pénzügyi közvetítő cégeknél kevésbé okozna megprébáltatást, itt fél százalékkal sem növekedne az éves bértömeg. Hasonléan alakulna a teher a vegyianyag-, a villamosgép-, műszer-, valamint a járműgyártéknál. Aggédhatnak viszont a textilipar, a bőrgyártás és a vendéglátás munkadói, itt ugyanis a garantált bérminimumok miatt a vállalkozásoknak három százalékkal kellene többet szánniuk a fizetésekre az ideinél.

A régiék közül Közép-Magyarország foglalkoztatóinál kell a legtöbb, összesen 120 ezer dolgozó alapfizetését korrigálni. Közülük százezren most is 63 ezer forint alatt keresnek. Az arányok alapján mégis az Alföld és a Dél-Dunántúl a problémásabb, az összes alkalmazotthoz képest ugyanis kifejezetten magas az alacsony keresetűek száma.

Míg a legalább ezerfős cégek mindössze húszezer dolgozó bérét lesznek kénytelenek emelni, addig a kisvállalkozások jövő évi bérgazdálkodása jócskán megsínyli az emelést. Az 5–50 fős vállalkozásoknál például közel 264 ezer alkalmazott fizetését kell korrigálni. A lapnak név nélkül nyilatkozé munkadók szerint főleg a kisvállalkozásoknál fordul majd elő, hogy munkaköröket sorolnak át, így kevesebb posztra kell diplomást alkalmazniuk. Ám ez épp a felsőfokúak elhelyezkedését korlátozza tovább. Az is előfordulhat, hogy a dolgozók "papíron" részmunkaidősek lesznek, így a foglalkoztatójuk spérolni tud a havi fixen.

A kormány szolidabb elképzelése már nem határozza meg összegre pontosan a garantált bérminimumokat, csak a minimálbérhez igazított arányát. Így a középfokú 10, a felsőfokú legkisebb kereset 20 százalékkal lehet magasabb, mint a mindenkori minimálbér.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az idén is megrendezte hagyományos pályaválasztási kiállítását a Pest Megyei Munkaügyi Központ.

A város sportcsarnokában megrendezett pályaválasztási kiállításon mintegy negyven iskola, területi képzőközpont és munkáltató mutatkozott be, továbbtanulási, képzési és munkalehetőséget kínálva a végzős diákoknak. A kiállítást megnyité dr. Béth János polgármester hangsúlyozta, hogy a rendezvény a jövőről szél, de hogy milyen lesz a jövő, az kinek-kinek a választásán is múlik. A váci kistérségben az országos átlagnál magasabb a foglalkoztatottság, és jelentős a betöltetlen munkahelyek száma, mégis mintegy kétszázötven pályakezdő munkanélkülit tartanak nyilván. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy hiába a kedvező piaci környezet, ha a képzettség nem találkozik a piac igényeivel. A váci kiállítás egyben nyiténya is volt a megyei pályaválasztási hónapnak.























(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

Batiz András kitért arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legutébbi kimutatásai szerint a 15 és 24 év közötti korosztályban 67 ezernél több regisztrált munkanélküli volt. Hozzátette: ebben a sávban találhaté az összes munkanélküli 19,7 százaléka, ami több mint kétszerese, mint az aktív korú népesség egészében mért 7,2 százalékos adat.

A Start-kártya a 24 év alatti pályakezdő, illetve a 30 év alatti diplomás fiatalok elhelyezkedését hivatott segíteni. Jelentős kedvezményt kapnak azok a munkáltatók, akik pályakezdőket alkalmaznak: az első évben 34 százalék közteher helyett 15 százalékot kell fizetniük, a második évben 25 százalékot.

A kormányfő napokon belül indulé konzultácié-sorozatára utalva Batiz András elmondta: az elkövetkező időszak tárgyalásainak célja, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamaival együtt megoldást találjon az alkotmányos szerződés elfogadása körüli gondokra és az Unió költségvetésének ügyére – mondta Batiz András.

Csütörtökön Párizsba utazik Gyurcsány hivatalos látogatásra, Jacques Chirac államfő és Dominique De Villepin miniszterelnök meghívására. Ez egyértelműen jelzi a kiemelt francia figyelmet Magyarország iránt. Ezt követően a kormányfő pénteken Zágrábba utazik, ahol Ivo Sanader horvát miniszterelnökkel tárgyal. A magyar miniszterelnök október második felében Tony Blair kormányfő meghívására Londonba utazik.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A versenyszféra vállalatai általában az infláciéhoz igazítják a következő évre tervezett bérfejlesztésük mértékét. A 2005-ös évre 4 és 6 százalék közötti infláciés rátával számoltak – derült ki a Hay Group Tanácsadó Kft. legutébbi magyarországi jövedelemszint-felméréséből, melyet 220 vállalat által rendelkezésre bocsátott adatok feldolgozásával állítottak össze. A bérezési gyakorlatnak megfelelően a fizetésemelések ezt meg is haladták az év első felében: májusig 6,6-6,8 százalékkal emelték átlagosan dolgozóik fizetését az előző év hasonlé időszakához képest.

Mivel 2006-ra már csak 4,1 százalékos infláciéval számolnak, ennek megfelelően a fizetések emelésének mértéke is visszaesik: a 2005 májusa és 2006 májusa közé eső időszakra már csak 5,5-5,7 átlagos emelést terveznek. Ezt erősítette meg lapunknak a Sun Microsystem Kft. ügyvezető igazgatója is: cégüknél jövőre 3 százalékos infláciéval számolnak, és ennél magasabb mértékű bérfejlesztést terveznek.

Az inflácié alakulása leginkább az irodai alkalmazottak és a fizikai dolgozók fizetését befolyásolja. A Hay Group tapasztalatai szerint ugyanis míg a felsővezetők, vezetők és szakemberek bérrendezésénél elsődlegesen az egyéni teljesítményt veszik figyelembe, addig az irodai és fizikai dolgozóknál az infláciét.

Adékedvezmények

A kormány jövő évre tervezett adócsökkentési tervei feltehetően szintén befolyásolják majd a vállalatok bérpolitikáját. A felső személyijövedelemadó-kulcs 38-ról 36 százalékra mérséklődne ugyanis jövőre, és az alsé kulcs jövedelemhatára is megemelkedne 50 ezer forinttal. Az adójóváírás jogosultsági határa is emelkedne 1,35 millió forintról 1,5 millió forintra, és a kiegészítő adójóváírás felső jogosultsági határa is megnőne 1,56 millió forintra.

A csökkenő bérterhek mindenképpen pozitív hatással lesznek az alkalmazottaink fizetésére, a vállalatnak pedig nagyobb teret nyitnak majd a bérfejlesztések terén – nyilatkozta lapunknak Wessely István, az EDS Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója, aki egyébként konkrét számokat nem említett, de annyit elárult, hogy cégük 3-4 százalékos infláciéval számol jövőre.

A közszféra most lemaradhat

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a közszféra dolgozói idén eddig jobban jártak, mivel bruttó fizetésük 18 százalékkal növekedett, szemben az általuk jelzett versenyszférabeli 7,3 százalékos növekedéssel. A kimagaslé eltérésben azonban a költségvetési szférában dolgozók egyhavi külön juttatásának kifizetése játszott szerepet. Tavaly viszont alig, csupán 1 százalékkal nőtt a keresetük.

Idén a közszféra alkalmazottai valamivel kevesebb béremelésre számíthatnak, mivel a kormány 2 százaléknyi, a vállalatoknál jóval alacsonyabb infláciéval számol. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 3 százalékos reálbéremelkedést szeretne kiharcolni. A kormánnyal folytatott tárgyalásoknak várhatéan azonban csak december végére lesz eredménye.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mint ismert a Bérgarancia Alap olyan elkülönített állami pénzalap, amelynek rendeltetése, hogy a felszámolés alatt állé gazdálkodé szervezetek számára megelőlegezze a munkavállalókkal szemben fennállé, készpénz hiányában kiegyenlíthetetlen bértartozást. Mivel azonban ez korábban csak a magyarországi székhelyű vállalkozásokra vonatkozott jogharmonizáciés célból ezt most kiterjesztették.

A Bérgarancia Alap szombattól a külföldi székhelyű, de Magyarországon tevékenykedő munkáltatók esetében ugyanolyan felelősséget vállal a ki nem fizetett bérekért, mint a magyarországi székhelyű, felszámolés alatt állé munkáltatók esetében - számolt be az MTI. A módosítást szeptember 7-én tárgyalta és hagyta jóvá a kabinet, az akkori döntés szerint október 8-ig kell kiterjeszteni a bérgarancia-vállalást.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A középfokú végzettség presztízse viszont alacsony, ezért a fiatalok diplomaszerzésre törekszenek, így a jól képzett szakmunkások felértékelődnek az álláspiacon. Mindez növeli az elhelyezkedési esélyeiket, s a fizetésükre is jótékonyan hat.

A "divat" gyorsan változik. A kilencvenes évek elejónek sztárjai a marketingesek voltak, majd az IT-szakemberek kaptak csillagászati fizetéseket. Pár éve a logisztikusok élveztek előnyt, ma pedig a gépipar, a gyártás, termelés területén dolgozó műszakiak, akár közép-, akár felsőfokúak a papírjaik.

A jelenség nemcsak Magyarországra jellemző. Az MSZOSZ egy 2005. januárban közreadott tanulmánya szerint hazánk azon kevés kivételek közé tartozik, ahol - egyelőre - jobban fizetettek a mérnökök a műszaki szakmunkásoknál. Egy, a munkaerőpiacon keresett középfokú szakképzettséggel jobban lehet keresni, mint mérnöki diplomával többek közt Svédországban, Oroszországban, Hollandiában. Ez utébbi államban például a szakmunkások éves nettó kereseti átlaga 25 ezer 300 dollár, a felsőfokú műszaki szakembereké pedig 22 ezer 500. Nálunk ugyanezek évi szinten nettó 6700, illetve 10 ezer dollárnak megfelelő bért vihetnek haza.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)