Munkaügyi Tudástár

A pályázati kiírás és dokumentácié letölthető oldalunkról!

A téli hónapokban 75 000-79 500 forintos keresethez juthat hatérás munkavégzés keretében, 7 milliárd forintos ráfordítással több mint 20 ezer munkanélküli, a most közzétett pályázat alapján.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes oldalán közölt felhívás szerint az önkormányzatok október 17-ig adhatják be pályázataikat.

A szaktárca fejezeti kezelésű előirányzatában az idén 800 millió, a jövő évben 3,752 milliárd forint áll rendelkezésre a finanszírozáshoz. A helyi önkormányzatok támogatási fejezetében, a 2006-os előirányzatban 2,502 milliárd forint használhaté majd fel az önkormányzatok 37 százalékos saját részének finanszírozására.

Az önkormányzati feladatokhoz kapcsolédé közmunkák november 15-től indíthaték féléves időtartamra, a programokat jövő év május 30-ig le kell zárni.

Ilyen munkák például az arra részorulék étkeztetése, ápolása, bevásárlás, takarítás, mosás számukra. Munkák szervezhetők állami, önkormányzati intézmények felújítására, a település tisztaságának javítására, a zöld területek, vízelvezető árkok, utak gondozására. A munkák hozzájárulhatnak a szociális bérlakások építéséhez, felújításához, az önkormányzati mezőgazdasági területek hasznosításához, ipari parkok előkészítéséhez. Munkák indíthaték a több önkormányzat összefogásával építendő szennyvíz vagy más közműberuházások segítéséhez.

Az elbírálásnál előnyt élveznek azok az önkormányzatok, amelyek vállalják a munkákba bevontak legalább 5 százalékának legalább 3 hónapig tartó támogatás nélküli továbbfoglalkoztatását. Előnyt jelent az elbírálásnál az is, ha az önkormányzat vállalja a munkára jelentkezők felkészítő képzését. A hátrányos helyzetű térségek, csoportok bevonása szintén előnyt jelent az elbírálásnál.

A támogatás és a saját rész legalább 80 százalékét a bérre és járulékaira kell felhasználni. A támogatásból finanszírozhaté még utazási költség, munkaruha, képzés, munkaeszköz. Az anyag- és áfaköltségeket saját eszközökből kell finanszírozni.

A nyertes pályázék az első hónaprajutó munkabér és járulékai erejóig, valamint a munkakezdéshez munkavállalónként 19 500 forintig előleghez juthatnak, a többi pénzt utólag kapják meg.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állék száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 786 ezer volt 2005. január–júliusban, közel annyi, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 0,3 százalékkal nőtt a létszám. A költségvetés valamennyi meghatározó területén folytatódott a létszámcsökkenés, amely így a költségvetési intézményeknél összességében 1,3 százalékos volt.

A versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 7,2, a nettó átlagkereset 8,6 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén – az ez évben egységesen januárban fizetett egyhavi külön juttatás miatt – a bruttó és a nettó átlagkereset is jelentősebb mértékben, egyaránt 16,9 százalékkal növekedett. Ez utébbi területen a jutalom és az egyhavi külön juttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 7,7 százalék volt.

A nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 10,4, a nettó átlagkeresetek 11,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Júliusban a versenyszférában dolgozók bruttó keresete 6,5 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 9,8 százalékkal több volt az előző év azonos időszaki értéknél, ez nemzetgazdasági szinten 7,6 százalékos növekedést jelent. A júliusi nettó keresetek 9,1 százalékkal haladták meg a 2004 azonos időszakit.

A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 102 034 forintot volt január–júliusban (ezen belül a fizikai foglakozásúaké 74 817 forint, a szellemi foglalkozásúaké 133 454 forint), ami 11,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A most indulé felmérés alapján régiékra, megyékre, kistérségekre, ágazatokra meghatározzák majd a keresett szakmákat, a felvenni kívánt dolgozók számát. A felmérés eredményeit novemberben teszik közzé. Az informáciék így már hasznosíthaték a fiatalok következő évi pályaválasztásánál, az iskolák, képzőintézmények beiskolázási döntéseinél.

Az együttműködés alapján a szaktárca az eddigieknél több, nagy létszámot foglalkoztató céget válogathat a szokásos 5 ezer körüli mintájába, az MKIK ugyanis további körülbelül 3 ezer kisebb vállalkozást keres fel a kérdésekkel. A minisztérium már régéta végzi félévente ezt a felmérést, de nem ilyen részletességgel.

A 8 ezer cég, intézmény olyan méretű minta, amely alapján igen részletes országos és helyi munkaerőpiaci következtetések vonhaték le. Mindez a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit szolgálja, hiszen a képzések, programok a tényleges munkaerőpiaci igények szerint indíthaték.

A kérdőívekkel személyesen keresik fel a foglalkoztatási szolgálat munkatársai a cégeket. Ez lehetőséget ad a munkaügyi intézményrendszer és a vállalkozások közötti kapcsolatépítésre, írja az MTI.

A felmérés a 2006. végéig szóló időszakra kér munkaerőpiaci informáciékat, előrejelzést a cégektől, intézményektől, s a kérdőívben a cég gazdasági helyzetére vonatkozó kérdések is szerepelnek.

A tárca már megrendelte egy gazdaságkutató intézettől a hosszú távú munkaerőpiaci prognézist is. Ehhez illeszkedik majd a most indulé, évenkénti, 8 ezres mintára vonatkozó felmérés.

A tervek szerint a munkaügyi kirendeltségek is készítenek majd negyedévente a helyi sajátosságokra koncentrálé felméréseket, rövid távú munkaerőpiaci prognézisokat. Ennek prébája megkezdődött. A három időtávú prognézist egymást kiegészítve hasznosítják majd.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A FigyelőNet informáciéi szerint a kormányzati körből is érkeztek figyelmeztetések, azonban ezek hidegen hagyták a döntéshozékat.

A június végén bejelentett kormányzati intézkedések során Gyurcsány Ferenc kormányfő eldöntött tényként közölte a nagyvilággal: emelkedik a minimálbér, és annak összegét végzettséghez kötik. Így 2006. január elsejótől az adómentes minimálbér összege a jelenlegi 57 ezerről 63 ezer forintra nő, ezzel szemben nem lesz adómentes, de kötelező lesz bevezetni az érettségizetteknek járó 70, illetve a felsőfokú végzettségűeket megillető 77 ezer forintos minimálbért.

A hír a minimálbéren foglalkoztatottakat örvendeztette meg. Egyes közgazdászok szerint ez a lépés tovább növelheti a büdzsé hiányát, míg a szakszervezetek szerint mindez kevés a boldogsághoz. A munkadók sokallják az emelést, és – a szokásos, többször hangoztatott szélamaikat ismét elővéve – a béreket terhelő kiadások csökkentését kérik. Ráadásul tovább csökkentheti a tervezet népszerűségét az az ötlet, hogy a létminimumhoz kötik a minimálbért, ez ugyanis korlátozza az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) amúgy is csekélyke mozgásterét.

Biztosan emelnek

A kormány azéta a füle botját sem mozdította a kritikákra, csupán annyi vált nyilvánvalévá, hogy készül a törvényszöveg kodifikáciéja. Sőt, Molnár Albert, a pénzügyi tárca politikai államtitkára egy sajtébeszélgetésen már a 2010-ig tervezett minimálbér sávjait ismertette. E szerint évente nagyjából 10 százalékkal nő a minimálbér, és 2010-re az alsé sáv eléri a 90 ezer forintot, 100 ezer lesz a középiskolát végzettek, míg 110 ezer forint a felsőfokú végzettségűeket illető minimálbér.

Csak ritkán segít

Az elméleti közgazdasági modellek a munkáltatók piaci erejótől függően eltérő hatást várnak a minimálbérek ilyetén emelésétől – mondta a FigyelőNetnek Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója. Például egy kistelepülésen, egyetlen foglalkoztató – monopszémium – esetén, bizonyos egyéb tényezők egybeesésekor a foglalkoztatás és a bérek emelkedésével is járhat egy emelés – azaz nagyon ritka feltételek teljesülése esetén.

Ezenfelül igazán csak a múlt történéseiből lehet következtetni arra, hogy mit is hoz a minimálbér növekedése. A 2001-2002-es bérfejlesztés mindenesetre érezhető, 1,5–2,5 százalékos foglalkoztatás-csökkenéssel járt. Ezzel párhuzamba állíthaté, hogy Magyarországon évente mindössze 1 százalékkal tudják növelni a foglalkoztatást. Vagyis több év munkahelyteremtésre fordított erőfeszítését dobta sutba ez az intézkedés. Egy kutatásra alapozva Köllő azt állítja, hogy 1 százalékos béremelkedés 0,3 százaléknyi, az iskolázatlan csoportokon belül pedig 0,4 százaléknyi foglalkoztatáscsökkenéshez vezet. Mindezt azonban a nyers adatokból nem lehet kiolvasni, tisztított adatsorra van szükség ahhoz, hogy lássuk a csökkenést.

Az emelés egyértelműen az alacsony képzettséggel, alacsony presztízsű munkét végzők munkavállalási esélyeit rontja. Ezt támasztják alá az előző radikális béremelést követő kutatások is – tette hozzá Köllő. A lépés mindezen felül a regionális leszakadást is erősíti. Vagyis összességében kimondhaté, hogy Magyarországon a foglakoztatás csökkenésével jár a minimálbér radikális emelése.

Nem lesz hatása?

Egyes makroközgazdászok kevésbé borúlátéak a bejelentéssel kapcsolatban. Ékes Ildiké, az Ecostat kutatója szerint a minimálbér emelése semmilyen hatással nem lesz a munkaerőpiacra. A lépés egyetlen valészínű hatása az lehet, hogy a ténylegesen minimálbéren alkalmazottak esetében a munkavállalók dönthetnek úgy, hogy néhány – nélkülözhető – alkalmazott bérét nem emelik, azonban a megmaradó alkalmazottak teljesítménykövetelményeit növelik. Ékes valészínűtlennek tartja, hogy nagyon sok vállalkozás menekül a csődvédelembe, hiszen az elmúlt évek minimimálbér-emelései gyakorlatilag felemésztették a nagyon kis profitrátával dolgozó szektorokat. A minimálbérre bejelentett cégekre, egyéni, illetve kényszervállalkozókra – akiknek száma egyébként többszázezerre tehető – azonban csak csekély hatással lesz. Ezek a cégek általában lenyelik a tehernövekedést. Olyan esetben, amikor a fizetés egy része minimálbér formájában, hivatalosan kerül kifizetésre, már kérdéses a helyzet. Ha az alkalmazott alkupozíciója gyengébb, akkor az alkalmazottal nyeletik le az emelés hatását.

Pedig figyelmeztettek

Az előző minimálbér-emelés tapasztalata alapján a költségvetés helyzetét is ronthatja, ha a kormány tartja magát elképzeléseihez, és megemeli, valamint differenciálja a minimálbért – a FigyelőNet informáciéi szerint kormányzati elemzők ezt bizonygatták feletteseiknek a nyár folyamán a minimálbér-emeléssel kapcsolatban. Értesüléseink szerint ugyanakkor ezeket a véleményeket az illetékes döntéshozék nem vették figyelembe.

Csak akkor nőnének ugyanis a költségvetés bevételei, ha az a foglalkoztatás emelkedésével járna, és nem növekedne az adóelkerülés, ami azonban a korábbi emelés hatásvizsgálatai alapján nem valészínű. Az emelés – hasonléan a 2001–2002-es nagy minimálbérugrásokhoz – csökkenti a munkaerő iránti keresletet, ezáltal csökkenti a foglalkoztatás szintjót és emeli a munkanélküliséget – állították az említett kormányzati elemzők. Ezzel azonban Ékes nem ért egyet, ugyanis szerinte a minimálbér emelése miatt makroszinten nem fog csökkenni a foglalkoztatás mértéke.

Ki jár rosszul?

Felmerült az a kritika is, hogy a munkabér tömegének emelkedése leginkább a kisvállalkozásokat sújtja – amellyel Köllő is egyetért. Pontosan azt a szektort, ahol 2002-től megállt a foglalkoztatottak számának növekedése – és amelynek erősítését a kormányzat már oly sokszor zászlajára tűzte. További probléma, hogy a foglalkoztatottság leginkább az elmaradott régiékban csökkenhet, ez pedig további regionális differenciálédáshoz – egyes régiék leszakadásához – vezet.

A szegényebbeknek sem feltétlenül kedvez az emelés. Több kormányzati dokumentum és kutatási jelentés (lásd az alábbi idézeteket) is kiemeli, hogy a szegénység kockázata az állástalanok körében a legmagasabb, vagyis a legszegényebb rétegeknek általában nincs munkajövedelmük. Nekik tehát nem hoz semmit a magasabb minimálbér, helyette a hazai középréteg – a számlázé kényszervállalkozók, illetve a minimálbérért kisvállalkozásnál dolgozók – terheit növelné.

Uniós elvárások

Bár a bevándorlástól tartó osztrák szomszédaink szívesen vennék, ha az alacsony magyar bérek gyorsabban emelkednének, az Uniós irányelvek nem foglalkoznak a minimálbérrel. Számos tagországban nem is létezik ez az intézmény. A munkaerőpiacot érintő Uniós ajánlások többsége a foglalkoztatás növelését és a rugalmas alkalmazkodás javítását tűzi ki célul – ezek elérése viszont az emeléssel egyre kétségesebbé válik.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az első pályáztatási tapasztalatok értékelése alapján a HEFOP Irányíté Hatéság és Közreműködő Szervezetei 2004. évi pályázatkezelési tevékenységét és a program előrehaladását pozitívnak ítólhetjük meg - jelentette ki a szakmai vezető a sajté képviselőinek tartott előadásában. A 2004. év folyamán 18 pályázati kiírás jelent meg a HEFOP keretében. A kiírt pályázatok forrásaira számos esetben 2005-ben újra lehet pályázni, azonban új kiírások megjelentetésére is sor kerül. A 2005. év folyamán várhaté, összesen 17 pályázatból 13 db pályázat már megjelent a www.hefop.hu oldalon. 2004 tavasza és 2005. augusztus 31-e között közel 2200 pályázat érkezett be, amelyek 70 százalékának elbírálása 2005. augusztusig megtörtént. A nagy érdeklődést mutatja, hogy az elbírált pályázatok mintegy 313 Mrd Ft támogatást igényeltek. 2005. augusztus 31-ig a leszerződött támogatásból mintegy 21,9 Mrd forint kifizetésére került sor, amely összeg magában foglalja mind a nyilvános pályázatokat, mind a központi programokat. A kifizetett támogatások - mint azt a bemutatott példák is mutatják - jelentősen javítják a humánerőforrás-fejlesztés helyi feltételeit. A pályázatok regionális megoszlásának arányai alapján elmondhaté, hogy Közép-Magyarország a támogatások mintegy 40-45%-át bírja, a többi régiéban viszonylag egyenletesen oszlanak el az elnyert támogatások.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A tizenharmadik havi illetmény alkotmánybírósági ügye után több csata is vár a közalkalmazottakat és köztisztviselőket képviselő szakszervezetekre az év végéig: harcolnak a Pénzügyminisztériummal (PM) a 2006-os garantált bér emelésének mértékéért, valamint a juttatások egyenlő elven történő biztosításáért. A megszoríté intézkedések miatt nehéz dolguk lesz.

A PM tervei még tárgyalási alapnak sem elegendők

Egyelőre Veres János pénzügyminiszter nem erősítette meg az egy hónappal ezelőtti Brüsszelben tett bejelentést, mely szerint 2 százalékos béremelést terveznek a közszférában. „Miután a pedagégusok sem 2003-ban, sem 2004-ben egyáltalán nem kaptak fizetésemelést, és a 2005-ben kétütemű bérnövekedés mértékét a 13. havi illetmény elmaradása tulajdonképpen lecsökkentette, a Pénzügyminisztérium által bejelentett 2006-os fizetésemelés még tárgyalási alapnak sem elég" – mondta Kerpen Gábor, a Pedagégusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A PDSZ szerint az a gyakorlat is elfogadhatatlan, hogy bár a kormány béremelést ígér, az ahhoz szükséges összeget nem juttatja el az önkormányzatoknak, az iskolák fenntartóinak. Így sok önkormányzat alig tudja kigazdálkodni a 2005-ös béremelést.

Az MKKSZ is fel szeretné tornázni a PM tervszámait. Mivel a kormány 2 százalékos infláciéval és 4 százalékos GDP-növekedéssel számol, legalább 3 százalékos reálbér-növekedés jár a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek Fehér József vélekedése szerint. Egyelőre nem tudni, hogy a PM mennyire lesz nyitott a szakszervezetek igényeire, mivel a FigyelőNet által megkeresett illetékesek egyelőre nem hajlandéak nyilatkozni a kérdésről.

Kedvezményezett köztisztviselők

Az utébbi években a köztisztviselők fizetése elhúzott a közalkalmazottaknak juttatott bérek mellett. Többek között a béren kívüli juttatások terén is. Így nekik törvény garantálja az adómentesen adhaté étkezési utalványokat, a jubileumi jutalmat, valamint a ruhapénzt, ami éves szinten jelenleg az alapilletmény kétszerese, 70 ezer forint. A közalkalmazottaknak mindezek azonban csak adhaték. „Tapasztalataink szerint, ami nem kötelező, azt általában nem is biztosítják az önkormányzatok például a pedagégusoknak" – mondja Kerpen Gábor. Ezzel szemben az MKKSZ azt állítja, hogy a közalkalmazottak 80 százaléka kap valamilyen béren kívüli juttatást jelenleg is. Az persze már kérdéses, hogy mennyit, hiszen az sincs előríva, hogy mennyi az adhaté minimum. Ráadásul bizonyos közalkalmazottaknak, – mint például a kérházi dolgozóknak, az événőknek, a bölcsődei gondozéknak – kötelezően jár a munkaruha, ők is beletartoznak ebbe a 80 százalékba. Mindenesetre az MKKSZ az idei bértárgyalásokon megprébálja elérni, hogy a közalkalmazottak szintén törvényi garanciát kapjanak a köztisztviselőknek már járó juttatásokra.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Sportolék: Náluk a problémát sikerült megoldani, 2004 januárjában a sporttörvény rendezte a státusukat. Kimondta, hogy a sportolékat csakis munkaviszony keretében "foglalkoztathatják" az egyesületek. Az ingatag szponzori, finanszírozási helyzet miatt azonban a sportvilág 2006 végéig haladókot kapott a végrehajtásra.

őrző-védők: E téren is előrehaladás mutatkozik. Megengedett lesz a polgári-jogi szerződés kötése, tehát nem minősül színlelt szerződésnek. A munkadók azonban nem számíthatnak adókedvezményre. Jé hír az őrző-védőknek, hogy bár polgárjogi kontraktus keretében végzik munkájukat, őket is megilleti a fizetett és a betegszabadság, valamint a felmondási idő.

Szakfordíték: Az őrző-védőkhöz hasonlé munkajogi védelmet élveznek. Ezen a területen is megengedett lesz a megbízási megállapodás, s nem lehet elbocsátani azon az alapon a fordítét, ha pihenni szeretne, s két hét szabadságot kér.

Fuvarozék: Rájuk egységes Uniós normák vonatkoznak. Már készül a munkajogi védelmüket célzé tervezet, ez azonban legkorábban 2009-től lép életbe, összhangban azokkal a munkaidőre és a járművek műszaki állapotára vonatkozó Uniós előírásokkal, amelyek a balesetveszélyt hivatottak csökkenteni.

Színészek, művészek: Az e körhöz tartozék minden további nélkül köthetnek megbízási szerződést, ez a kontraktus tehát nem minősül színlelt megállapodásnak, sőt a Pénzügyminisztérium arra is kész, hogy bizonyos, a tevékenységük ellátásához szükséges költségeket, így a fodrész, az énektanár, tánctanár, edző díját leírhassák az adójukból.

Kereskedők: Esetükben, hasonléan a mezőgazdasági dolgozókhoz, éppen csak elkezdődtek az egyeztetések.

Média: Helyzetük megítólése felemás. A Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Magyar Újságírék Országos Szövetsége amellett lobbizik, hogy a fix bejelentett alkalmazotti viszony mellett a számlás megbízást is elismerje a törvényalkoté. Több jogi szakértők szerint nem kifogásolhaté a polgári jogi szerződés, ha az újságíré több megrendelőnek is dolgozik, mivel ez esetben klasszikus vállalkozóként adja el a tudását. Az is a polgári jogviszony mellett szél, hogy a médiában produkált - termékek - riportok, cikkek, hang és képanyagok-szellemi alkotásnak minősülnek, s mint ilyenek, előállításuk során nem érvényesül a munkaviszonyra jellemző szigorú alá-fölérendeltséget feltételező utasítási jog.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tízezerrel több fiatal volt állás nélkül augusztus végén, mint egy évvel korábban - írja a Világgazdaság. A cikk szerint a diplomások között tanár és közgazdász is jó néhány akad, ám a legtöbb elhelyezkedni kíváné iskolai végzettsége alacsony, a segédmunkával is beérnék. A közel ötvenezer állástalan pályakezdő száma tovább nőhet, mivel az októbertől indulé Start program miatt "megéri" majd regisztrálniuk - írja a lap.

Több pályakezdő közgazdász van munka nélkül, mint fodrész, varrénő vagy épp kőműves, de már a középiskolai állástalan tanárok számát is túlszárnyalta a közel kilencszáz gazdasági végzettségű munkahelykereső. A friss diplomás regisztráltak ezerszáznál is többen vannak, közülük legtöbben főiskolát végeztek.

A friss diplomás munkakeresők közül több mint ezerötszáz az általános iskolai taníté és tanár, a mezőgazdasági mérnökök száma meghaladja a félszázat, a jogász regisztráltak négyszázan vannak. A cikk szerint a nem diplomás állástalan pályakezdők többségének csak a legalacsonyabb az iskolai végzettsége.

Tavaly augusztushoz képest nem a diplomások, hanem a nyolc általánost végzett állástalan pályakezdők száma növekedett leginkább, méghozzá közel háromezerrel, így most nyár végén már több mint tizenkétezren voltak. A legtöbb munkét kereső pályakezdő Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Biharban prébált elhelyezkedni - olvashaté az újság mai számában.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a napokban egy sajtébeszélgetésen elmondta: a munkaügyi kirendeltségek úgy segíthetik eredményesebben a munkanélkülieket, ha szolgáltatásaikat az egyes csoportokba sorolhaté emberek igényeihez igazítják majd.

Azoknak, akik saját maguk is képesek munkahelyet keresni, önálléan tájókozédni az interneten, hatékonyan tárgyalnak a munkáltatókkal, és azonnal készek munkét vállalni, ebben kell támogatást kapniuk. Másik kategériát képeznek azok, akik csak a kirendeltségi munkatárs segítségével igazodnak el a teendők között. ők alapos képzést, felkészítést, támogatott foglalkoztatási lehetőséget igényelnek. Külön kategériába tartozénak kell tekinteni azokat, akik csak erőteljes ösztönzéssel késztethetők a képzésben, munkakeresésben, munkavállalásban valé részvételre.

A miniszter elmondta, hogy a munkanélküliek járadéka helyett novembertől bevezetendő álláskeresési járadékot azok igényelhetik majd, akik álláskeresési megállapodást kötnek a kirendeltséggel. Ebben a megállapodásban vállalnia kell a munkanélkülinek és a kirendeltségnek is, hogy mit kívánnak tenni az elhelyezkedés érdekében. Például az álláskereső azt is felvállalhatja, hogy megírja és hetente két-három munkadóhoz elküldi az önéletrajzát, emellett megfontolja a kirendeltség által ajánlott álláslehetőségeket. Munkaügyi részről a kirendeltség vállalhatja, hogy a munkanélküli adottságainak, érdeklődési körének megfelelő, az elhelyezkedést segítő képzést, tanfolyamot ajánl ügyfelének. Ez segítheti majd a munkába állást.

Lényeges, hogy ezek a megállapodások ne legyenek formálisak, valóban járuljanak hozzá az egyes munkanélküli sikeres munkaerő-piaci szerepvállalásához - jegyezte meg a miniszter. A kirendeltségeken - az ott dolgozók jelzései alapján is - egyszerűsíteni kívánják az eljárósrendeket, csökkentik azok számát, az adminisztráciés kötelezettségeket. Így több idő, energia marad az ügyfelekkel valé foglalkozásra, a szolgáltatéi jelleg erősítésére - hangsúlyozta a miniszter.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Augusztusban lényegében nem változott a GKI-Wallis konjunktúra index - szezonális hatásoktól megtisztított - értéke. A GKI Gazdaságkutató Rt. (www.gki.hu) által - az EU támogatásával - készített felmérés szerint az üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztéiak viszont valamivel kedvezőbbek lettek.

Az üzleti szférán belül az ipar bizalmi indexe emelkedett, a kereskedelemé csökkent, az építőiparé nem változott. Az iparban egy éves csökkenés után negyedik hónapja javulnak a várakozások. A cégek termelési helyzetüket, rendelésállományukat - ezen belül az exportét is -, s készletállományukat is kedvezőbbnek látták, mint júliusban. Áremelést nem terveztek a következő három hónapra, s javultak a foglalkoztatási szándékok is. A kereskedelmi cégek a júliusinál gyengébb üzletmenetről és némileg passzívabb megrendelési politikáról számoltak be. Az infláciés várakozások kissé emelkedtek, de sokkal kisebbek az egy évvel korábbinál. Az építőiparban a termelési színvonal és a rendelésállományok megítólése is javult, a foglalkoztatási szándékok viszont kedvezőtlenebbek voltak a júliusinál. Az árcsökkentést tervezők száma meghaladta az áremelésre törekvőkét. Mindegyik ágazatban javult a magyar gazdaság helyzetének megítólése.

A fogyaszték saját pénzügyi helyzetüket augusztusban a júliusival lényegében megegyezőnek látták, s a következő 12 hónapban némi javulásra számítottak. Az ország gazdasági helyzetét ismét jobbnak ítólték, mint egy hónappal korábban, s a következő egy évben e területen további érezhető javulást vártak. Infláciés várakozásaik mérséklődtek a júliusihoz képest, s a következő 12 hónapban az áremelkedés ütemének gyors csökkenésére számítottak. A munkanélküliségre vonatkozó várakozásaik kissé kedvezőbbek lettek. A lakosság vásárlási kedve ugyanakkor érezhetően rosszabb az előző havinál, de a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások enyhe javulást vetítenek előre. Ezzel szemben ismét érezhetően csökkent a megtakarításra kedvező alkalmat láték aránya.

Magyarország hét régiéja közül négyben javultak, kettőben romlottak, egyben pedig lényegében változatlanok voltak a fogyaszték várakozásai. A fogyasztéi bizalom az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon nőtt a legnagyobb mértékben. Közép-Magyarország és a Dél-Alföld lakosságának bizalma ennél mérsékeltebben, az országos átlagnak megfelelően emelkedett. Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon lakók bizalma jelentősen mérséklődött, míg a Közép-Dunántúl lakosságának véleménye lényegében nem változott az előző hónaphoz képest.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)