Munkaügyi Tudástár

A diplomások egy része például képzettségénél alacsonyabb szintű munkakörbe kényszerült, kiszorítva a korábban e posztokat betöltő középfokú iskolai végzettségűeket. A korábbi évtizedhez képest 33 százalékkal nőtt az érettségizettek, több mint 100 százalékkal a diplomát szerzők száma. A hallgatói létszám csaknem megnégyszereződött.

A legnagyobb problémák a szakmunkásképzés területén tapasztalhaték. A szakiskolákba felvételiző fiatalok száma rohamosan csökkent. Megszűntek a vállalati tanműhelyek, a szakiskolák technolégiai felszereltsége ritkán kompatibilis a vállalatoknál alkalmazott technikával. A gyakorlati oktatást kényszerből egyre nagyobb arányban helyettesíti az elméleti. Nem csupán az a probléma, hogy kevesen kerülnek ki a szakiskolákból, hanem az is, hogy felkészültségük nem elégíti ki a munkáltatók igényeit - írja az MTI a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium elemzésére hivatkozva.

Ugyanakkor egyre többen tanulnak a felsőoktatásban. Korábban a jelentkezők 35 százalékét vették fel egyetemi, főiskolai képzésre, jelenleg ez az arány 60 százalék. Kedvezőtlen például, hogy a tömeges képzés miatt a szemináriumi foglalkozásokat felváltották a több száz hallgató egyidejű oktatására alkalmas előadások.

A felsőfokon képzett fiatalok még így is kedvezőbb adottságokkal bírnak a munkaerőpiacon. Nagyobb kapcsolatháléval rendelkeznek, rugalmasabban képesek alkalmazkodni az elvárásokhoz, több feladat megoldására alkalmasak, több irányba képezhetők tovább - utal rá a szakmai elemzés.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A képzés színvonalát országos reprezentatív minta alapján elemezték a kutatók, hétezer főiskolai, és ötezer egyetemi hallgató megkérdezésével. Az objektív adatok alapján felvázolhaté, milyen eséllyel jelentkeznek a felvételizők egy-egy karra, ám ezeket az adatokat a Felvi-rangsor készítői a diplomák piacképességéről alkotott véleményekkel is kiegészítették. Az elemzők azt kérték, hogy a többi, hasonlé képzést nyújté intézményhez képest a hallgatók ítóljók meg saját intézményük diplomájának várhaté értékét aszerint, hogy azt sokkal jobbnak (5), jobbnak (4), ugyanolyannak (3), rosszabbnak (2) vagy sokkal rosszabbnak (1) tartják - munkaerő-piaci szempontból -, mint a többi oklevelet.

Bölcsészettudomány

Hirdetés

A hallgatók az egyetemükön szerezhető diplomáról összességében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán vélekednek a legkedvezőbben. A tanulmányok nehézségi fokét viszont már nem ebben az intézményben, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán tartják a legmagasabbnak (3,86) a hallgatók. A -bejutni és elvégezni- kérdéskörben az ELTE BTK-hoz képest itt éppen fordított a kép: a hallgatók szerint lényegesen könnyebb bekerülni az intézménybe, mint ugyanott sikeresen lediplomázni. A szakterület többi intézményéhez képest a kar által kibocsátott bölcsészdiploma elismertségéről is kedvezően vélekednek a diákok. A PPKE BTK mellett a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán is hasonléan elégedettek a hallgatók, szerintük ide a legnehezebb bekerülni, és a megszerzett diploma is elismertnek számít a szakterületen. Két további vidéki intézmény, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarait a hallgatók a szakterület átlagos nehézségű és elismertségű intézményei közé sorolják.

Természettudomány

Úgy tűnik, ezen a szakterületen a hallgatók hozzévetőlegesen egyformának ítélik meg az egyes intézmények szakmai, munkaerő-piaci presztízsét. Érdekesség, hogy a képzés értékéről, a diploma munkaerő-piaci elismertségéről alkotott hallgatói vélekedések intézményenként jelentős részben korrelálnak az egyéb szempontok (hallgatók menedzselése, intézményi infrastruktúra, egyetemi légkör) alapján megfogalmazott véleményekkel. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán találkozhatunk a legelégedettebb hallgatókkal. Az intézményben megszerezhető diploma hazai és külföldi elismertségét is igen jónak tartják (3,69, illetve 3,72), de a tanulmányi követelményeket is magasra értékelik (3,67). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára az ott tanulók szerint nem volt nehezebb bejutni az átlagosnál (2,99), viszont a képzés során komoly követelményeket kell teljesíteniük az ott tanulóknak (3,68). A Debreceni és a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának megítólése valamelyest elmarad a fenti két intézményétől, ám nem nevezhető rossznak. A DE TTK hallgatóinak véleménye szerint például intézményük elismertsége jobb az átlagosnál (3,51), a tanulmányi követelmények teljesítése pedig komoly erőfeszítést igényel. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán a hallgatók a későbbi munkaerő-piaci lehetőségeket már nem túl optimistán ítélik meg, ám összességében nem tartják rosszabbnak a többi intézményhez viszonyítva.

Műszaki

A műszaki egyetemi karok általában kedvező jellemzést kaptak a hallgatóktól. Az egyetemi szintű műszakimérnök-képzés terén viszonylag behatároltak a lehetőségek egy-egy szakterületen, hiszen nem sok intézmény közül választhatnak a pályaválasztás előtt állék. A hallgatók többsége szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki karaira az átlagosnál nehezebb a bekerülés (3,69). A tanulmányi követelmények teljesítése sokkal nehezebb, mint más intézményekben (4,31). Ezek után már nem meglepő, hogy az itt szerezhető diploma mind hazai, mind nemzetközi elismertségéről igen optimistán nyilatkoznak a megkérdezett hallgatók (4,35, illetve 4,24). Az egyes karok közül különösen az építész- és a közlekedésmérnöki kar hallgatói vélekednek igen elismerően diplomájuk értékéről. A Veszprémi Egyetem és a Műegyetem megítólése hasonlénak mondhaté, bár előbbi némileg jobb értékelést kapott hallgatóitól. A két intézményben zajlé műszaki mérnökképzésekről az ott tanuló hallgatók megítólése igen kedvező, bár közel sem annyira, mint a fővárosi műszaki egyetemen. Érdekesség, hogy erre a két intézményre is jellemző a bejutásról és a tanulmányok nehézségéről körvonalazédé képben: a diákok véleménye alapján az egyetemre lényegesen könnyebb bekerülni, mint azt elvégezni. Az intézmények által kibocsátott diploma értékét Miskolcon és Veszprémben is nagyon jónak tartják a hasonlé képzést nyújté intézményekhez képest.

Orvostudomány

Az egyes orvostudományi egyetemekről kapott kép több tekintetben is eltér az általános tapasztalatoktól. Egyrészt a felmért négy intézmény közül háromnak a hallgatói hasonléan kedvező értékelésben részesítették saját egyetemüket, így nagyon kis különbségek vannak az érintett intézmények megítólésében. Másrészt az egyes karokon tanuló diákok (és ez már kivétel nélkül mind a négy képző helyre érvényes!) az átlagosnál nehezebbnek ítélik meg az intézménybe valé bejutást, illetve az ott folyé képzést, továbbá az egyetem által kibocsátott diploma munkaerő-piaci értékét is jobbnak tartják a többi intézményénél. A debreceni, a szegedi és a budapesti általános orvostudományi kar megítólése a legtöbb kérdésben nagyon hasonlé. Mind a három intézményben igen magasnak és a többi egyetemnél is lényegesen magasabbnak tartják a tanulmányi követelményeket a megkérdezettek (3,92-3,97). A diploma magyarországi, de különösen külföldi elismertsége terén pedig a többi orvosi egyetemhez képest egyértelműen kedvezőbben nyilatkoznak saját intézményükről. Sokatmondé lehet az a kutatási eredmény, miszerint a többi orvosi egyetemhez képest kevésbé egyöntetűen kedvező megítólést kapé Pécsi Egyetem Általános Orvostudományi Karán is egyértelműen optimisták a diákok.

Közgazdaságtudomány

Két fővárosi intézmény kapta a legjobb értékelést hallgatóitól, a BCE és a BME GTK. A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak jelentős része egyértelműen úgy véli, hogy az intézménybe sokkal nehezebb bekerülni, mint a legtöbb, hasonlé képzést nyújté egyetemre (4,16), továbbá itt a legnagyobb azoknak az aránya is, akik leendő diplomájuk magyarországi piacképességét szintén jóval a többi intézmény elé helyezik (4,28). A diákok véleménye alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara a legnehezebben végezhető közgazdászképző intézménynek számít (3,80). Az itt tanulók ráadásul a leendő diploma külföldi versenyképességét is kiemelkedően jónak tartják a szakterület többi felsőoktatási intézményéhez képest (4,09). A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara nagyjából hasonlé, és viszonylag jó értékelést kapott hallgatóitól. A pécsiek például különösen diplomájuk hazai elismertségét illetően bizakodéak, hiszen a válaszadók döntő többsége a többi intézményhez képest piacképesebbnek tartja a karon megszerezhető tudást (3,87).

Jogtudomány

Minden szakterületet összehasonlítva a jogászok bizonyultak a legelégedetlenebbnek egyetemükkel - és ez szinte az összes intézményi jellemző esetén igaz. A hallgatók véleményei alapján a jogtudományi karok többsége két nagy csoportba sorolhaté. Az elsőbe tartozik az a három intézmény, amelynek a megítólése messze a többi előtt jár, itt ugyanis a megkérdezett diákok nagy többsége jóval az átlag fölé helyezi intézményét a felvételi vizsga és a tanulmányok nehézsége, illetve a diploma hazai és külföldi elismertsége tekintetében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát saját hallgatóinak döntő többsége mind a négy szempont alapján az átlagnál jobb vagy sokkal jobb intézménynek tartja. Jéllehet a tanulmányi követelmények nehézsége tekintetében az ELTE ÁJK a hallgatók számára nem a legerősebb kar, ám ebben az esetben is rendkívül magas az átlagosnál jobb vagy lényegesen jobb osztályzatot adók aránya (4,24). A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem jogi karának megítólése között minimális a különbség, az előbbi javára. A PTE ÁJK-ra járó hallgatók szerint általában a többi jogi karhoz képest igen nehezen lehet csak bekerülni az intézménybe (3,80) és a diploma hazai, illetve nemzetközi elismertsége is jóval az átlag fölötti. A szegedi jogászok között pedig mindenkihez képest a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy sokkal nehezebb eleget tenni a tanulmányi követelményeknek az intézményben, mint másutt (4,31). A másik csoportba tartozé intézmények megítólése szintén kedvezőnek mondhaté, de már nem találunk közöttük kiugréan jó értékeléseket. Az összesítésben negyedik helyen szereplő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara esetében például feltűnő, hogy - az egyetem bölcsészettudományi karához hasonléan - az intézménybe valé bejutást viszonylag könnyűnek ítélik a hallgatók (2,91), ám a tanulmányi követelményeket már lényegesen nehezebbnek. A DE ÁJK és a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói a diploma hazai, illetve külföldi piacképességét illetően tűnnek érezhetően pesszimistábbnak az átlagosnál.

Agrártudomány

Az agrárképző egyetemi karok megítólése során igen sokféle véleményt kellett összegezni. Ugyanez jellemző a szakmai, munkaerő-piaci presztízsükre is, hiszen az egyes intézmények között lényeges különbségek mutathaték ki. Az összes agráregyetem közül kiemelkedik a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara. A hallgatók szerint kifejezetten nehéz bekerülni az egyetemre (4,29), de még ennél is nehezebb azt elvégezni (4,46) - s ez az érték nem pusztán a többi agrárintézményhez képest kiugré, hanem valamennyi szakterületet figyelembe véve is. A diploma hazai elismertségét, munkaerő-piaci értékét nagyon magasnak tartják, de a nemzetközi elismertségről is kedvezően vélekednek (4,25, illetve 3,98).Felteltűnően jó véleménnyel vannak intézményükről még a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának hallgatói. A megszerezhető diploma magyarországi elismertségét igen jónak tartják mindkét helyen (3,80, illetve 3,82), továbbá az agrárintézmények átlagához viszonyítva a tanulmányi követelményeket is rendkívül nehéznek ítélik (3,97, illetve 4,10). Ez utébbi fényében - vagyis hogy nagyon nehéz megfelelni az egyetem által támasztott elvárásoknak - viszont említést érdemel, hogy a hallgatók véleménye szerint a debreceni agrárkarra nem túl nehéz bekerülni (3,05). Megjegyzendő még, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem másik agrárintézményében, a faipari mérnöki karon is igen jónak ítélik meg a diákok diplomájuk munkaerő-piaci értékét.Úgy tűnik, az agrártudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények jelentős részének megegyező sajátossága, hogy ugyan viszonylag könnyű felvételt nyerni, de lényegesen nehezebb megszerezni a diplomát. A kicsit furcsának tűnő jelenség mögött az húzédik meg, hogy viszonylag alacsonyak a ponthatárok, másrészt az intézményeket, az ott folyé képzést magas szakmai színvonal jellemzi.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkanélküliek létszáma 54 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A mért 3 millió 928 ezres foglalkoztatotti létszám szintén nőtt, 21 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakában mért adatot. Az idei év január-márciusához viszonyítva pedig 57 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma, ami csak részben vezethető vissza a szezonális hatásokra.

A munkanélküliségi ráta idén június-augusztusi időszakban 7,2 százalék volt, május-júliusban 7,1 százalék, míg tavaly július és szeptember között 6,1 százalék.

A munkanélküliek közel 23 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 20,4 százalék volt, szemben az előző évi 16,6 százalékkal.

A munkanélküliek 47,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónapnak felelt meg.
Forrás: Origo
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A slágerdiplomás pályakezdők akár 600 ezer forinttal is többet keresnek évente, mint az általános - például a jogi, a kommunikáciés, az egészségügyi vagy az agrárágazati - végzettségű fiatalok - írja a Világgazdaság. Hazánkban azok számítanak slágerdiplomásnak, akiknek üzleti, illetve közgazdasági, műszaki, valamint természettudományi diplomájuk van, netán az informatika terén szerezték oklevelüket - tudta meg a lap a Hewitt Humán Tanácsadó Kft.-től.

A cikk szerint az informatika oklevelesei havi bruttó 233 ezer forintos fizetést kapnak, ám a műszaki diplomások sem sokkal kevesebbet, havi 223 ezret. Ezzel az idén az informatikusok vették át a vezetést, keresetük egy év alatt több mint 200 ezerrel nőtt - írja a lap. Tavaly volt egyébként az első év, hogy a gazdasági friss diplomások jövedelme alulmaradt a műszaki végzettségűekkel szemben.

A slágerdiplomás pályakezdők akár 600 ezer forinttal is többet keresnek évente, mint az általános - például a jogi, a kommunikáciés, az egészségügyi vagy az agrárágazati - végzettségű fiatalok - írja a Világgazdaság. Hazánkban azok számítanak slágerdiplomásnak, akiknek üzleti, illetve közgazdasági, műszaki, valamint természettudományi diplomájuk van, netán az informatika terén szerezték oklevelüket - tudta meg a lap a Hewitt Humán Tanácsadó Kft.-től.

A cikk szerint az informatika oklevelesei havi bruttó 233 ezer forintos fizetést kapnak, ám a műszaki diplomások sem sokkal kevesebbet, havi 223 ezret. Ezzel az idén az informatikusok vették át a vezetést, keresetük egy év alatt több mint 200 ezerrel nőtt - írja a lap. Tavaly volt egyébként az első év, hogy a gazdasági friss diplomások jövedelme alulmaradt a műszaki végzettségűekkel szemben.

A slágerdiplomás pályakezdők akár 600 ezer forinttal is többet keresnek évente, mint az általános - például a jogi, a kommunikáciés, az egészségügyi vagy az agrárágazati - végzettségű fiatalok - írja a Világgazdaság. Hazánkban azok számítanak slágerdiplomásnak, akiknek üzleti, illetve közgazdasági, műszaki, valamint természettudományi diplomájuk van, netán az informatika terén szerezték oklevelüket - tudta meg a lap a Hewitt Humán Tanácsadó Kft.-től.

A cikk szerint az informatika oklevelesei havi bruttó 233 ezer forintos fizetést kapnak, ám a műszaki diplomások sem sokkal kevesebbet, havi 223 ezret. Ezzel az idén az informatikusok vették át a vezetést, keresetük egy év alatt több mint 200 ezerrel nőtt - írja a lap. Tavaly volt egyébként az első év, hogy a gazdasági friss diplomások jövedelme alulmaradt a műszaki végzettségűekkel szemben.
Forrás:Privátbankár.hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Cisco Systems megbízásából Európa 31 országában készített felmérés szerint jelenleg mintegy 160 ezer fővel kevesebb, a fejlett hálézati technolégiákhoz értő szakember dolgozik, mint amennyire szükség lenne. Sokkal risztébb azonban, hogy ez a szám 2008-ra félmillióra ugorhat. Ez a 2005-ös 8,0 százalékos hiányhoz képest 15,8 százalékos hiányt jelenthet majd - ráadásul a vizsgált országok harmadában több mint 20 százalékkal is meghaladhatja a kereslet a kínálatot. Mindez nemcsak a kontinensen hátráltathatja a cégek versenyképességét, hanem Európa is lemaradásba kerülhet a világ más piacaival szemben.

A felmérésben részt vevő 950 informatikai igazgató - akik minden szektort és vállalatméretet képviseltek - 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a hálézatok fontossága a jövőben tovább fokozédik, az általuk képviselt szervezeteknek pedig 60 százaléka alkalmaz hálézatot az üzleti folyamatok támogatására, az ügyfelekkel, beszállítékkal és egyéb partnerekkel valé kommunikáciéra. Ugyanakkor hatalmas lehetőségek mutatkoznak a fejlődésre, hiszen a megkérdezett szervezetek 55 százalékában a munkatársak kevesebb, mint 20 százaléka rendelkezik hálézati hozzáféréssel, az egészségügy területén pedig egészen alacsony az internethasználat: a szervezetek 69 százaléka csak és kizárólag e-mailezésre használja a hálézatot.

Az ágazati lebontásban az internet előnyeit leginkább a távközlési vállalatok használják ki, nem meglepő médon, a kormányzati és honvédelmi szervek, valamint az oktatási intézmények 55-60 százaléka tartja kulcsfontosságú platformnak a hálézatot, míg a már említett egészségügyi szervezetek alig egyharmada osztja ezt a véleményt. Hogy a hálézati hozzáférés fejlesztése a korai szakaszában tart, mutatja az is, hogy az olyan EU-n kívüli országokban, mint Románia, Bulgária vagy Oroszország a munkavállalók 70 százalékának nincs hálézati hozzáférése, igaz ez nincs másképp a régi EU-tagországok dolgozóinak 54 százalékával sem.

A felmérés során megkérdezett szervezetek egyharmada vett fel az utébbi tizenkét hónap során hálézati szakembert, s ezek 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehéz volt megtalálni a megfelelő munkatársat. Érdekes, hogy a vállalat méretével arányosan válik egyre fontosabbá az iparági szereplők által támogatott szakképesítés, szemben az államilag elismert papírokkal. Ezzel szemben a közigazgatásban csaknem teljesen egyenlő a két különféle tudás elfogadottsága. Abban azonban a legtöbb résztvevő egyetértett, hogy az igényelt szaktudás mind Nyugat-, mind Kelet-Eurépában átalalakuléban van. A hálézatok egyéb infokommunikáciés feladatokkal valé bővülése miatt egyre sokrétűbb tudás kell ahhoz, hogy valaki megfelelően el tudja látni feladatkörét, s a szakemberek szerint az angol nyelv ismerete is elengedhetetlen a megfelelő munkavégzéshez.

A Cisco Hálézatai Akadómiai Program keretében Magyarországon jelenleg 82 helyszínen - köztük 2 büntetésvégrehajtási intézetben - 2 700 tanuló részesül hálézati ismereti oktatásban; az idei tanév végén mintegy 400 tanuló végez majd. A vezeték nélküli hálézatok rejtelmeibe 10 intézményben vezetik be a diákokat, és elindult egy kísérleti oktatási program is a hálézatbiztonságról is.
Forrás: Piac és Profit on-line
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője vállalati vezetőkkel konzultált tervezett foglalkoztatáspolitikai intézkedésekről, amelynek aktualitást adott, hogy az Országgyűlés a Munka törvénykönyvének módosításáról tárgyal. A cégvezetők javasolták, hogy a munkaügyi szabályozás legyen rugalmasabb, különösen a szezonális foglalkoztatás tekintetében. Az idénymunkával összefüggésben szükségesnek ítólték a munkaerő-kölcsönzés szabályozását, a rendteremtést, amit azonban körültekintően kell elvégezni, hogy a munkáltatók továbbra is élhessenek ezzel a lehetőségével. A miniszter megjegyezte: a foglalkoztatás rugalmasságának és biztonságának kettős követelményét nem könnyű összehangolni - a fejlettebb gazdaságokban sem -, de a minisztérium erre törekszik.

A konzultácién résztvevő mintegy húsz közepes és nagyobb cég vezetője egyetértésben állapította meg, hogy túlzottan elaprézott a mostani foglalkoztatási támogatási rendszer, a cégek nem nagyon tudják a lehetőségeket számításba venni a terveik kialakítása során. A feketemunka visszaszorítására irányuló kormányzati törekvéseket pozitívan értékelték, mivel ezen a téren versenyhátrányba kerülnek a szabályokat tiszteletben tartó, tisztességes vállalkozások. Kérték, hogy a kormányzat sokkal jobban figyeljen a gazdaság igényeire a szakképzés tervezése, a beiskolázások és a képzési programok kialakítása során. Kívánatosnak tartották, hogy a közpénzzel támogatott szakképző intézmények működése legyen átláthaté, pályakövető vizsgálatok alapján lehessen véleményt alkotni egyes képzési formák eredményességéről. Hangsúlyozták: a képzés legyen gyakorlatias, igazodjon a munkapiac tényleges igényeihez. Elismerve ugyan, hogy néhány ágazat "bérérzékeny", a cégvezetők szévá tették: a kormányzati gondolkozás túlságosan a minimálbérhez kötődik, erre irányul az ellenőrzés is. Felvetették, hogy az átlagosnál magasabb bérek járulékterheit csökkenteni kellene.

Csizmár Gábor a találkozé tapasztalatait összegezve úgy ítólte meg, hogy az éves foglalkoztatáspolitikai tervek készítésekor jobban figyelembe kell venni a vállalkozások igényeit, hiszen érdekeiket követve a legoptimálisabb megoldásokat keresik. Közösen kell keresni a hatékony megoldásokat, és kialakítani egy olyan korszerű támogatási rendszert, amely képes összehangolni a versenyképesség és a foglalkoztatás - esetenként eltérő - követelményeit.
Forrás: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gyes mellett dolgozóknak sem lehet felmondani

A tervezet szerint a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg kötelező lesz tájókoztatni a munkavállalót a munkaköri feladatokról, és a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, valamint arról is, hogy működik-e szakszervezet és üzemi tanács a munkahelyen.

Tekintettel arra, hogy jövőre már gyes mellett is lehet teljes munkaidőben dolgozni, médosítani kell a felmondási időre vonatkozó szabályokat. Az a munkavállaló, aki gyesen van ugyan, de mellette dolgozik, gyermeke 3 éves koráig felmondási védelem alatt áll majd.

A hatályos szabályozás szerint a munkaviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolásokat. Abban az esetben azonban, ha azonnali hatállyal szűnik meg a jogviszony (például prébaidő alatt, vagy rendkívüli felmondással) három nap haladókot kap a munkáltató az igazolások átadására.

Munkaidőkeret

Jelenleg legfeljebb kéthavi munkaidőkeret alkalmazására jogosult a munkáltató (kollektív szerződés hat havi munkaidőkeretet is megállapíthat). Az Európai Uniós szabályozás viszont általában megengedi a négyhavi munkaidőkeret alkalmazását. A tervezet értelmében a rugalmas foglalkoztatás biztosítása érdekében - kizárólag idénymunkáknál - a munkáltató egyoldalú döntése alapján négyhavi, illetve tizenhat heti munkaidőkeret is előírhaté. Ezzel összefüggésben idénymunkáknál, munkaidőkeret alkalmazásakor a pihenőnapok kéthavonta összevontan is kiadhaték lesznek.

Teljesítménybér

A teljesítménybéres bérformában a teljesítménykövetelmények százszázalékos teljesítése esetén kötelező lenne a minimálbér kifizetése, azonban a munkáltatók gyakran úgy állapítják meg a teljesítménykövetelményeket, hogy a munkavállalónak kifizetett bér nem éri el a minimálbér összegét. Ezért a Munka Törvénykönyve a javaslat szerint rögzíteni fogja, hogy amennyiben az adott hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozé munkavállalók legalább fele nem éri el a száz százalékos teljesítményt, emellett tényleges átlagos teljesítményük 100 százaléknál kevesebb - a teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a tisztesség és jóhiszeműség alapelvét.

A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a helyesen megállapított normát a munkavállalók átlagosan 100 százalékra teljesítik. Ezért ha átlagosan 100 százalék alatt teljesítenek, akkor minden egyes munkavállaló teljesítményét arányosan (egyenlő mértékben) korrigálni kell úgy, hogy az átlag éppen 100 százalék legyen. A munkabért pedig a korrigált teljesítmény alapján kapják meg majd a munkavállalók.

A minimálbér meghatározása

A minimálbér megállapításának új szabályai biztosítják a kötelező legkisebb munkabér automatikus emelkedését. A tervezet szerint a minimálbér következő év január 1-jótől érvényes összege nem lehet kevesebb, mint a legutoljára közzétett, egy aktív korú felnőttből állé háztartásra vonatkozó létminimum közterhekkel növelt összege.

Új előírés a betöltött munkakör képzettségi igényétől függő garantált bérminimum, amelyet a költségvetési szférában is alkalmazni kell majd. A fentiek szerint meghatározott kötelező legkisebb munkabér 110 százaléka lesz a középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő, míg 120 százaléka a felsőfokú iskolai végzettséget, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítést igénylő munkakört betöltő munkavállalók garantált bérminimuma.

A kormány azonban meghatározott körben - különösen a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek tekintetében - engedélyezheti, hogy a minimálbérnél alacsonyabb bérminimumokat állapítsanak meg a munkáltatók, amennyiben ez a foglalkoztatás érdekében szükséges. Ehhez azonban szükséges az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértése is.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács a törvényben meghatározottnál magasabb összegű minimálbérben is megállapodhat.

Személyi alapbér

Újdonság az egy érárajutó személyi alapbér számítási médjának meghatározása. A tervezet alapján a havi személyi alapbér összegét teljes munkaidős foglalkoztatásnál osztani kell 174-el, részmunkaidőnél pedig annak arányos részével. A 174 éra a teljes napi munkaidő alapulvételével valamennyi hónapra egységesen megállapított fix szám, amely független a munkanapok egyes hónapokban eltérő számától. Az így megállapított bérösszeg képezi azután további bérszámítások alapját, az egy érára járó bérpótlékét, vagy a munkaszüneti napon teljesített munka ellenértékéét.
Forrás: Origo.hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Magyarországon az iparban is és a szolgáltatéágazatban is öt Euró alatt van a bruttó átlagórabér vásárléerő-paritáson számított öszszege, amely a cseh, lengyel és szlovák értéknél is alacsonyabb. A tíz új tagországban az ipari órabér átlagosan 5, a szolgáltatásoknál pedig 5,3 Euró körül van; a régi tagállamokban a megfelelő adatok jó két és félszer magasabbak, de a listavezető briteknél és dánoknál 15 Euró feletti értékek jellemzőek. Az éves szintű nominális átlagkereseteknél is hasonlé a helyzet, tehát itt is csak a balti államok vannak hátrébb hazánknál. A bizottsági jelentésben használt adatok a 2002-es helyzetet tükrözik, mivel ennél frissebb összehasonlíté adatsorokat nem tudott produkálni az Eurostat.

Az egyes országokon belüli eltérések vizsgálata alapján megállapították: a tizenötökön belül nem lehet egységes tendenciát felvázolni, ezzel szemben a kelet-közép-Európai országokban a gazdasági és társadalmi átalakulás következtében egyre nőnek a jövedelemkülönbségek. Elhúznak a fejlett infrastruktúrájú, a beruházások nagyrészét vonzé központi és nyugati régiék. E térségekben eleve magasabb azon foglalkoztatási csoportok – vezető beosztású szellemi, műszaki szakemberek – aránya, akik a fizetési skála tetejón állnak, ráadásul az általános bérszint is meghaladja a periferikus körzetekét. Lengyel-, Észtországban és Szlovéniában különösen kiugréak az egyenlőtlenségek, de hazánkban és a többi új tagállamban is egyre erősebb a polarizácié.
Forrás:Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)