Munkaügyi Tudástár

Médosul a Munka Törvénykönyve - a szociális partnerek bevonásával

Minimálbér

A munkavállalók garantált bérminimumai 2006-2008. évre az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás szerint:
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege 2006. január 1-től 62. 500 Ft-ra, 2007. január 1-jótől 65.500 Ft-ra, 2008. január 1-jótől pedig 69.000 Ft-ra emelkedik.

A 2006-ra meghatározott minimálbér járulékokkal csökkentett összege meghaladja a legutébbi, KSH által közzétett, egyszemélyes háztartásra számolt létminimum mértékét.

A legalább középfokú képesítéssel betölthető munkakörökben az alábbi, a Munka Törvénykönyve [1992. évi XXII. törvény, Mt.] módosításával - új jogintézményként - állapították meg a garantált bérminimumokat, melyeknek megállapodás szerinti mértéke a mindenkori minimálbér százalékában:
- 2006. július 1-jótől 0-2 éves, a munkavállaló által betöltött munkakörben eltöltött gyakorlati idő esetén 105%, legalább két év gyakorlati idő esetén 110%,
- 2007. január 1-jótől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 110%, legalább két év gyakorlati idő esetén 115%,
- 2008. január 1-jótől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 120%, legalább két év gyakorlati idő esetén 125%.

Munkaerő-kölcsönzés:

A cél az volt, hogy a munkaerő-kölcsönzés ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetésének kötelezettsége alél, a munkáltatók ne alkalmazhassák a kölcsönzés intézményét visszaélésként a munkavállalókkal szemben.
A törvény a következő garanciákat tartalmazza:
- A törvény gátat kíván szabni annak, a gyakori visszaélésnek, miszerint a munkáltató másik céget hoz létre azért, hogy saját munkavállalóit az foglalkoztassa a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolédé szabályok szerint, s e feltételekkel az eredeti munkáltató számára a dolgozókat visszakölcsönözze. A törvény megtiltja a munkaerő-kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban, illetve, ha a két munkáltató egymással tulajdonosi kapcsolatban áll.
- A kölcsönbeadó által feketén foglalkoztatott munkavállalók kölcsönzésének megelőzése érdekében a törvény előírja, hogy a kölcsönbeadó köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig igazolni a kölcsönzést (bejelenteni az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba). Az igazolé okirat másolatát a kölcsönvevő részére pedig át kell adnia.
- Ha nem kötöttek munkaszerződést, illetve a megkötött munkaszerződés nem felel meg a kölcsönzésre vonatkozó szabályoknak, akkor a munkaviszonyt - a munkaviszony létesítésének időpontjától - a kölcsönvevővel közvetlenül létrejöttnek kell tekinteni. Ez egyúttal megfelel annak a polgári jogi általános jogelvnek, hogy a színlelt szerződést a leplezett szerződés szerint kell megítólni. Ez az új szankcié érdekeltté teszi a kölcsönvevőt a legálisan alkalmazott munkavállalók kölcsönzésében.
- Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése érdekében a törvény kimondja, hogy ha a kölcsönzött munkavállaló legalább 6 hónapig dolgozott a kölcsönbevevőnél, akkor ettől kezdve az ugyanazon munkakört elláté munkavállalókkal azonos személyi alapbérre (műszakpótlékra, rendkívüli munkavégzésért járó díjazásra, továbbá ügyeleti, készenléti díjazásra) jogosult. Ha a kölcsönzött munkavállaló - határozatlan idejű kölcsönzés esetén - egy éve, - határozott idejű kölcsönzés esetén - két éve dolgozik a kölcsönvevőnél, a jogosultsága valamennyi, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásra kiterjed.

A teljesítmény korrekcié (kiigazítás)

Az a gyakori munkáltatói magatartás, mely szerint teljesíthetetlen normák alkalmazásával a minimálbér kifizetését sem biztosítják sokhelyütt a dolgozóiknak, mindenképpen változtatást igényelt.
- A törvénymódosítás szerint teljesítménybér-korrekcié szükséges annál vállalkozásnál - illetve a munkavállalók azonos tevékenységet végző csoportjánál -, ahol:
- az átlagos teljesítményszázalék nem éri el a 100%-ot, és
- a létszámnak legalább a fele 100% alatt teljesít.
A kiigazatási eljárós az átlagosan teljesítők számára abban az esetben is garantálja a minimálbér kifizetését, ha ez az átlagos teljesítmény a munkáltató által megállapított normák alapján 100% alatt marad. A kiigazítást követően is 100% alatt maradó teljesítmény esetén továbbra is jogszerűen lehet minimálbér alatti teljesítménybért fizetni.

Kismama - munka - lehetőség

2006. január elsejótől a GYES mellett - ha a gyermek elmúlt egy éves - a kismama minden korlátozás nélkül, akár napi nyolc érában is munkét vállalhat. Munkajogi védettsége a GYES igénybevételének idejón végig fennmarad. Erről is szél a Munka Törvénykönyvének módosítása.


Elkészült a Munkaügyi Ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. Törvény módosítása.
- Médosultak a bírságtételek (30 ezertől - 20 millió forintig terjed az eddigi maximum 6 millió helyett). De bírság kiszabására már akkor is sor kerülhet, ha a munkaügyi jogszabály megsértése csupán egy munkavállalót érint, azonban a jogsértés súlyos. Differenciált bírságtételek jelennek meg attól függően, hogy a munkáltató egy vagy több jogsértést követ el, illetve abból a szempontból, hogy a jogsértések csak egy vagy több munkavállalót érintenek-e.
Differenciál a szabályozés abból a szempontból is, hogy a foglalkoztató hány alkalmazottat foglalkoztat, egyéni vállalkozónak nem minősülő munkáltató követi-e el a jogsértést, illetve aszerint is, hogy a munkaügyi ellenőrzés első alkalommal vagy ismételten állapította-e meg ugyanazt a munkaügyi jogsértést.
- A Munkaügyi Ellenőrzést Támogaté Tanács jeleníti meg a törvényben a társadalmi kontrollt (jogszabályok betartása, ajánlások). Államháztartásról szóló (92. évi XXXVIII.) Törvénynek a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott - támogatásokra vonatkozó követelményei egészülnek ki egy további feltételrendszerrel. E szerint hangsúly helyeződik a rendezett munkaügyi kapcsolatokra. Állami támogatást csak azok a cégek kaphatnak, amelyek eleget tesznek a törvények diktálta feltételeknek - például fel sem merül a szerződés nélküli foglalkoztatás kérdése.

A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele valésul meg a mikro- kis -és középvállalkozásokra vonatkozó járulékkönnyítéssel.
- 2006. január 1-jótől egy éven át mentesül a munkáltatói járulékfizetés alél az a 250 fő alatti vállalkozás és non-profit szervezet, amely létszámbővítéshez legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaz.
- A minimálbér 130%-áig biztosított járulékkedvezményt az a munkáltató veheti igénybe, aki vállalja a munkavállalók egy éves továbbfoglalkoztatását.
- 300 ezer álláskereső juthat így munkához, 900 ezer vállalkozás kap ezáltal lehetőséget fejlődésre, bővítésre.

A közszféra korszerűsítése céljából január 1-jótől kiszélesedik a "prémium évek" program, melybe bekapcsolédhatnak most már azok is, akik 5 évvel állnak nyugdíjazásuk előtt (eddig csak 3 évvel korábban volt erre lehetőség).
- A programban résztvevők illetményük 70%-át kapják a jelenlegi 60%-kal szemben.
- Emellett a versenyszférában is biztosított számukra a munkavégzés lehetősége.
- A program kapcsán lehetőség nyílik a családi élet és a munka összehangolására, s a részmunkaidős foglalkoztatásra is a közszférában.

A "Lépj egyet előre" programmal tízezrek számára tesszük lehetővé a gazdasági igényekhez igazodé szakképesítés megszerzését. Az elhelyezkedési lehetőséget növelő, ingyenes képzésben részt vehet aki:
- ugyan nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, de szeretne szakképzésben részesülni,
- rendelkezik általános iskolai végzettséggel, de nincs szakképesítése,
- szakképesítéssel rendelkezik, de szakmája elavult és új, piacképesebb szakmát szeretne tanulni,
- érettségizett, de szakmát akar elsajátítani.

- Az állam a teljes képzési költséget állja, és ezen túlmenően utólagos, egyszeri, a minimálbér egyhavi összegének megfelelő támogatásban részesülnek majd azok, akik sikeresen befejezik a tanulást, szakképzettséget szereznek.
- Mindehhez 4 milliárd forint áll rendelkezésre 2006. január 1-jótől pályázat útján.

A felnőttképzési támogatási rendszer célja, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők díjmentes képzésben részesülhessenek, és így munkához jussanak. Ennek érdekében médosul a felnőttképzésről szóló (2001. évi CI. törvény), a felnőttképzési célú keret felhasználásáról szóló (8/2003. VII. 4.) FMM rendelet, valamint a felnőttképzési normatív támogatás tárgyában új (206/2005. X.1.) rendeletet adott ki a kormány.
- Normatív támogatásban kizárólag azon intézmény részesülhet, amely gondoskodik a résztvevők továbbfoglalkoztatásáról.
- Változés a rendszerben, hogy ingyenessé vált az első OKJ-s szakképesítés megszerzése, 50 év felettiek esetében pedig a második, amennyiben garantált a munkalehetőségük.

Szintén díjmentes lesz a fogyatékkal élők szakmai-, nyelvi- és általános képzése.
- A támogatás odaítólésére prioritási sorrend alakult ki, hogy egyszerűbben kezelhetővé váljon az igénylési rendszer. Ezen kívül hazai forrásból támogatjuk a szomszédos államokban élő magyarok képzését is.
- Átalakult a regionális képző központok feladat- és finanszírozási rendszere. A változás lényege, hogy alaptevékenységként ingyenes képzést nyújtanak:
- a hátrányos helyzetben lévőknek,
- a munkaviszonyban álléknak, ha rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem megoldható, vagy munkájuk 1 éven belül megszűnik, és ezt a munkadójuk előzetesen közölte velük valamint az illetékes munkaügyi központtal,
- a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott csoportba tartozéknak,
- azoknak, akik nem tartoznak az eddig felsoroltak közé, de az első - 50. életévét betöltött személy esetén a második - szakképesítést szerzik meg, illetve fogyatékkal munkét vállalékként szakmai, nyelvi, vagy általános képzésben vesznek részt.

Ingyenes képzésben vehetnek részt azok is, akik a központi program vagy az EU által támogatott program célcsoportjába tartoznak, Illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alkalmazásában állnak, így a hivatal által javasolt, valamint a miniszter által jóváhagyott képzési tervben vesznek részt.

Médosulnak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatás feltételei. Az új finanszírozási rendszer 2006. január elsejón lép életbe, de 2007. június végéig kapnak türelmi időt a cégek, hogy rendszerüket átalakítsák.

A változtatás lényege: a rendszer igazságosabb legyen, és ne teremtsen lehetőséget visszaélésekre, mint eddig. Az állami támogatást az kapja, aki valóban részorulé - vagyis megváltozott munkaképességű munkavállalót ténylegesen alkalmaz.

Az új támogatási rendszer három elemből áll:
- a bértámogatás, amely a megváltozott munkaképességből adódé alacsonyabb termelékenység kompenzálására szolgál;
- a költségkompenzáciés támogatás szabályai alapján megtéríthetők a munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolédé egyes költségek,
rehabilitációs költségtámogatásban azok a közhasznú szervezetként működő közhasznú társaságok részesülhetnek, amelyek olyan személyek foglalkoztatására is kötelezettséget vállalnak, akiknek a nyílt munkaerő-piacon nincs reális esélyük a munkavállalásra. Ebben az esetben szinte minden olyan költség megtéríthető, amely a foglalkoztatáshoz szükséges.

Bővül a támogatással érintett munkavállalók és munkáltatók köre:
- a támogatás jelenlegi kedvezményezettei azok a munkavállalók, akiknek munkaképessége legalább 40 %-ban csökkent; az új szabályok alapján támogathaté a foglalkoztatós abban az esetben is, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 40 %-ot nem éri el, azonban a munkavállaló - egészségi állapota miatt - foglalkozási rehabilitáció nélkül tovább nem foglalkoztathaté,
jelenleg csak a legalább 20 főt foglalkoztató gazdálkodé szervezetek (Bt. Kft. Rt. stb.) és a szociális foglalkoztatók igényelhetnek támogatást; a jövő évtől kezdődően támogatásban részesülhetnek az egyéni vállalkozók és a non-profit szervezetek is.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására irányuló új rendszer bevezetésével
- nem csökken az egy munkavállaló foglalkoztatásához nyújthaté támogatás összege,
- átláthaté, kiszámíthaté rendszer támogatja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő, olyan munkavállalók foglalkoztatását, akiknek munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodás miatt csökkentek,
- azonos mértékű bértámogatásban részesülnek a védett és az integrált foglalkoztatást biztosíté munkáltatók,
- a munkáltatók számára nyújthaté támogatások megfelelnek az Európai Uniós versenyszabályoknak.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szerdán megszületett kormányrendelet szerint - továbbra is adómentes - minimálbér 2006. január elsejón 62.500 forintra, 2007. január elsejón 65.500 forintra, 2008. január elsejón 69.000 forintra emelkedik.

2008-ra a minimálbér eléri az egy keresőre számított létminimum összegét - mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a kabinet ülését követő sajtétájókoztatón.

Új elemként, szintén 3 évre határozták meg a legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumát is. Ez - fokozatos emelések után - 2008-ra a minimálbér 125 százaléka lesz a legalább kétéves gyakorlattal rendelkezők esetében.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) született megállapodés alapján a közszférában dolgozók bére átlag 4,8 százalékkal fog nőni január elsejótől. Az egyes alkalmazási formákban más és más időpontban lépnek be a különböző bérrendszerekbe az ennek megfelelő bérnövekedések - tájókoztatott a miniszter.

A közalkalmazotti bértáblában garantált illetmények 2006. április elsejótől 3 százalékkal emelkednek átlagosan, a pótlékalap 3,7 százalékkal nő, a köztisztviselői illetményalap 5,1 százalékkal emelkedik. Ez utébbi emelkedés a fegyveres szolgálati viszonyban álléknál már január elsejótől hatályba lép.

A kormány döntött arról is, hogy jövő év január elsejótől 110 forintról 500 forintra nő az adómentesen adhaté belföldi kiküldetési napidíj összege. A külföldi kiküldetés napidíja 10 amerikai dollárról 15 Eurónak megfelelő összegre változik, a nemzetközi közúti fuvarozásban foglalkoztatottak esetében 25 dollárról napi 25 Euróra nő.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2005 első félévében a gazdasági aktivitás fél százalékponttal volt magasabb az előző évinél, a növekményt azonban nem a foglalkoztatás bővülése, hanem a munkanélküliek növekvő számú megjelenése okozta a munkaerőpiacon - olvashaté Ecostat Gazdaságkutató és Informatikai Intézet legfrissebb elemzésében. A kormány foglalkoztatás-élénkítő programjai várhatéan 2006-ban már éreztetik kedvező hatásukat. A fiatalok munkába állását segítő start programra rövid időn belül több mint 20 ezren jelentkeztek. Részletek

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ebben az időszakban a karácsonyi vásárlási láz miatt jóval nagyobb számban van szükségük eladóra, pénztárosra, polcszervizesre, raktárosra és csomagoléra. A mobilszolgáltaték az ügyfélszolgálatra, a bankok a bevásárléközpontokban kihelyezett hitelügyintézéshez keresnek segítő kezeket.

Ez utébbi két pozícióban bruttó 140 ezer forint körüli fizetésre számíthatunk, vidéken ez az összeg 10-20 százalékkal alacsonyabb lehet. A felsőfokú végzettségűeket már tavaly is a pénzügyi cégek kölcsönözték leggyakrabban. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2004-ben 52 ezer kölcsönmunkás 5 százaléka, vagyis 2600 dolgozó volt diplomás.

A decemberi szezonális munkák szaporodásával nem csak a kölcsönmunkások, hanem az alkalmi munkavállalók is könnyebben jutnak álláshoz, írja a Világgazdaság.



(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A megdöbbentő eredmények szerint a jelenleg regisztrált munkanélküliek száma az 1990-es adatokhoz képest közel tizenötszörösére nőtt.

A nemzetgazdaság munkaerőmérlege 1990-2005. január 1." című kiadványa, mely az összevont munkaerőmérleg-adatoktól kezdve a munkaerőmérleg nemi megoszlási adatain keresztül a gazdaságilag inaktív népesség összetételéig valamennyi irányadó mutatészám-változásról részletes összképet adott.

Mint az a felmérés összevont munkaerőmérleg-adataiból kiderült, az 1990-2005-ös alapidőszakban az alábbi, általános változásokat regisztrálta a hivatal: (Alapsokaság - Számuk 1990-ben / 2005-ben)
Munkavállalási korú népesség: 5956,8 / 6412,2 ezer fő
Munkavállalási koron felüli népesség: 2287,5 / 2105,7 ezer fő
Munkavállalási koron kívüli népességből gazdaságilag aktívak: 488,4 / 90,5 ezer fő
Foglalkoztatottak száma: 5084,0 / 3981,0 ezer fő
Regisztrált munkanélküli: 24,2 / 400,6 ezer fő
Külföldön dolgozók száma: 3,6 / 47,0 ezer fő
Munkavállalási korú gazdaságilag nem aktív népesség: 1333,4 / 2074,1 ezer fő

A férfi népesség összevont munkaerőmérlege a vizsgált alapidőszakban az alábbi összesített adatokat mutatta:

Munkavállalási korú férfiak száma: 3107,2 / 3262,3 ezer fő
Regisztrált munkanélküli férfiak: 14,2 / 209,6 ezer fő
Foglalkoztatott férfiak száma: 2745,1 / 2199,2 ezer fő
Külföldön dolgozó férfiak száma: 2,6 / 32,0 ezer fő
Munkavállalási korú gazdaságilag nem aktív férfiak: 567,9 / 859,0 ezer fő
Ebből gyesen/gyeden lévő férfiak: 1,2 / 11,0 ezer fő

A nők összevont munkaerőmérlege 1990-2005 között az alábbi médon alakult:

Foglalkoztatásban állé nők száma: 2338,9 / 1781,8 ezer fő
Regisztrált munkanélküli nők: 10,0 / 191,0 ezer fő
Külföldön dolgozó nők száma: 1,0 / 15,0 ezer fő
Munkavállalási korú gazdaságilag nem aktív nők: 765,5 / 1215,1 ezer fő
Ebből gyesen/gyeden lévők: 243,5 / 235,2 ezer fő

Az összesített nemzetgazdasági adatok egyértelműen révilágítanak arra, hogy hazánk aktív, ténylegesen bejelentett munkavállalói közege rohamosan csökken. Egyre több fiatal választja a továbbtanulást munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében a gyakorlati tapasztalat és a munkavállalás helyett. Így megfigyelhető, hogy a munkavállalási korú, gazdaságilag nem aktív népességen belül egyre nagyobb számban találhatéak felsőfokú tanintézetben hallgató személyek. Ezzel párhuzamosan a társadalom elöregedése miatt egyre több a nyugdíjasok száma, ám azokat egyre kevesebben foglalkoztatják.

Megfigyelhető továbbá az a tendencia is, mely szerint a ténylegesen munkét vállalé magyar nők egyre több munkét vállalnak át a férfiaktól. Ennek következtében évről évre rohamosan növekszik azon férfiak száma, akik a gyereknevelés során átvállalják a gyes/gyed idejót párjuktól.

Elgondolkodtaté statisztikai eredmény, hogy az összesített nemzetgazdasági munkaerőforrás-bázis tekintetében míg 1990-ben 5108,2 ezer fő gazdaságilag aktív népességet számláltak, addig 2005 elejón ez mindössze 4381,6 ezer főt tett ki. A népesség összevont aktivitási aránya így 1990-ben 79,3 %-os volt, míg idén ez alig érte el a 67,4 százalékot.

A kiadvány teljes terjedelmében letölthető oldalunkról.
Forrás:
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A tárca vezetője a javaslatokról még egyszer konzultál a az érintettekkel, majd ezt követően írja alá az adóhatóság és a munkaügyi felügyelet munkáját január 1-jótől segítő irányelvet. A kritériumrendszer a munkaviszonyt valészínűsítő szempontokat nevesíti, emellett – a szakmai szervezetek ajánlására – meghatároz elsődleges és nem elsődleges kritériumokat. A négy elsődleges tényező bármelyikének fennállása esetén erősen vélelmezhető, hogy a vizsgált foglalkoztatási viszony munkaviszony, akkor is, ha a felek megbízási szerződést kötöttek – írja a lap. Ezek között lesz a tevékenység típusa, a munkavállaló rendelkezésre állási, valamint a munkadó foglalkoztatási kötelezettsége és a foglalkoztató szervezetbe valé betagozédást, vagyis az alá-fölé rendeltségi viszony meglétét. Ez utébbit egy egyszerű céges névjegykártya megléte is bizonyíthatja. A nem elsődleges szempontok önmagukban véve még nem valészínűsítenek munkaviszonyt, mivel azok mind munka-, mind megbízási jogviszonyt jellemezhetnek. Ilyen az utasítási, irányítási jog, a munkaidő bizonyos fokú meghatározása, a munkavégzés helyének meghatározása vagy a munkaeszközök rendelkezésre bocsátása.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával átszabták a béren kívüli juttatások rendszerét: néhány adómentes juttatás értékhatárát megemelték, de az adómentesen adhaté juttatások éves együttes értékét, keretösszegben, 400 ezer forintban maximálták.

Kitolt értékhatárok

Jövőre a hidegétkezési utalvány adómentesen adhaté havi értékhatára négyezerről 4500 forintra, míg a melegétkezési utalványé nyolcezerről 9000 forintra emelkedik. Szintén magasabb összegig lesz adómentes az iskolakezdési támogatás, 17 ezer forint helyett 19 ezer forint lesz az éves limit. E három juttatás igénybevételének további feltételei jelentősen nem változnak.

A kormány tervei szerint a helyi bérlet jövőre is csupán kétezer forintig lett volna adómentes, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban folytatott tárgyalások eredményeként azonban a helyi közlekedési bérlet 2006-ban teljes egészében köztehermentessé válik. Az ötévente egy alkalommal adhaté, vissza nem térintendő lakásvásárlási célú, munkáltatói támogatás adómentes értékhatára szintén feljebb tolédik, 750 ezerről 1 millió forintra.

Éves limit

A kormány maximálta a munkáltató által adómentesen adhaté béren kívüli juttatások együttes éves értékhatárát, amely bértől függetlenül 400 ezer forint lesz 2006-ban. A korlátos körbe tartozik többek között az egyébként az szja-törvény más szabályai alapján adóalapba nem tartozé tételként vagy adómentes természetbeni juttatásként értelmezett önkéntes kölcsönös önsegélyező és egészségpénztári befizetés (munkáltatói hozzájárulás), az iskolarendszerű képzés, az adómentes üdülési csekk vagy üdülési szolgáltatás, az iskolakezdési támogatás, az internethasználatra adott támogatás, a helyi bérlet valamint a művelődési intézmények szolgáltatásai, mint például a színház- vagy operajegy. A munkáltatóknak nyilvántartást kell majd vezetniük az adómentes juttatásokról, hiszen a 400 ezer forintos éves limit felett természetbeni juttatások médjára adóznak ezek a juttatások is: vagyis 44 százalék személyi jövedelemadót, 3 százalék munkadói járulékot, illetve a 2005. szeptemberétől alkalmazandé új járulékszabály szerint a személyi jövedelemadóval növelt rész után megfizetendő 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell utánuk is befizetni az államkasszába.

A 400 ezer forintos keretösszeg alá kerültek volna eredetileg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetések (munkáltatói hozzájárulás), a szakképesítést nyújté és idegen nyelvi képzések is, azonban a tárgyalások során sikerült kimenekíteni ezeket a juttatási formákat a korlátos körből.

Jelentős többletteher

A munkáltatókra jelentős többletterhet ré az éves limit miatt „kötelezővé tett" nyilvántartási rendszer, hiszen sok cégnél nem foglalták eddig rendszerbe a béren kívüli juttatásokat, 2006-tól azonban rákényszerülnek erre – mondta el a FigyelőNetnek Gyuricsku Eszter, a Deloitte munkatársa. A szakember szerint további problémát jelenthet, hogy sok cégnél a korlátos körbe tartozé juttatások egy részét – választhaté juttatási rendszer működtetése esetén is - más kompenzáciés vagy HR-alrendszerben tartják számon, így például a képzéseket. A vállalatoknak jövőre tehát az egyes nyilvántartási rendszereiket is harmonizálniuk kell.

Az adómentes juttatásokra épülő juttatási rendszer működtetését tovább nehezíti az a szabály, hogy a munkavállaló részére adómentesen biztosíthaté juttatások éves együttes értékét az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött munkanapok számának megfelelően arányosítani szükséges, azaz az év közben munkahelyet változtaték, az új belépők esetének kezelésére is fel kell készíteni a nyilvántartási rendszert.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) helyet foglalé munkáltatói szervezetek nevében Károlyi Miklés, a munkavállalói szervezetek képviseletében Borsik János, valamint a Kormány megbízásából Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megállapodást írtak alá a minimálbér és a garantált bérminimumok 2006-2008. évi megállapításáról, a következő évek bérpolitikai törekvéseiről és a 2006. évi keresetnövelési ajánlásról.

A másfél hónapig tartó tárgyalások eredményeként létrejött megállapodés aláírásán megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki megköszönte a szociális partnerek megegyezési szándékét, amely lehetővé tette a példaértékű megállapodás megszületését. Hangsúlyozta: a létrejött bérmegállapodás része az Európai bérfelzárkézási folyamatnak. Magyarországon a jövedelmek növekedése az elmúlt négy évben meghaladta a fejlett országokban tapasztalhaté átlagos bérnövekedést. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendelkezzen azzal a hatékonyság-növekedési többlettel, amely biztosítja egyes szektorok, ágazatok fejlődését és az ország tőkevonzé képességének megőrzését. Úgy ítólte meg, hogy ameddig a bérfelzárkéztatás folyamata és az egységnyi bérköltségrejutó teljesítmény növekedése egyaránt érvényesül, addig biztosított a gazdaság versenyképessége. Óvta a munkáltatókat és a munkavállalókat is az egyoldalúságtól, hogy csak a saját szempontjaikat hangsúlyozzák a bérekről és a teljesítményekről szóló vitákban.

A megállapodásról szélva a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a létminimum fontos viszonyítási pont lett, több eleművé vált a minimálbér, az egyezség rugalmas, teret ad az ágazati megállapodásoknak. A több évre szóló bérmegállapodás és a már elfogadott öt éves adóprogram lehetővé teszi egy átfogé gazdasági-szociális megállapodás létrehozását, középtávon fennmarad a viszonylag magas reálbér-növekedés lehetősége.

Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője jelentős értékűnek nevezte a megállapodást, köszönetet mondott a szociális partnereknek, hogy a tárgyalások megkezdésekor megértéssel fogadták a kormányzati javaslatokat és azokat közösen elfogadhaté egyezséggé formálták. Bejelentette, hogy az aláírt megállapodás lehetővé teszi a minimálbér szabályozásáról az Országgyűlésnek benyújtott javaslat módosítását, illetve visszavonását. Hiszen - állapította meg a miniszter - a felek közötti bizalom szempontjából a megállapodás értékesebb, mintha a minimálbért jogszabály írná elő, s a Kormány elfogadja a szociális partnerek megállapodását.

A szakszervezetek képviseletében Borsik János igen jelentős eredménynek nevezte a több elemes minimálbér elfogadását és úgy ítólte meg, a létrejött megállapodás bizonyítja, hogy az országos érdekegyeztetésnek nincs alternatívája.

Károlyi Miklés a munkáltatók képviseletében úgy vélte, nem lehet túlértékelni annak jelentőségét, hogy több évre szóló megállapodást kötöttek a szociális partnerek. Fontosnak mondta, hogy az úgynevezett veszélyeztetett szektorokban ágazati megállapodásokra kerülhet sor, ami elősegítheti a szociális béke megőrzését.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az első három negyedévben a gazdasági növekedés mértéke 4,1 százalék, a naptári hatást figyelembe véve 4,4 százalék volt. A KSH közlése szerint a becslés a hivatal új módszertana szerint készült, a pénzügyi közvetítők közvetetten mért szolgáltatási díja (FISIM) felosztásra került a felhasználé szektorok, ágazatok között. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal emelkedett a GDP a harmadik negyedévben. A bruttó hozzáadott érték volumene az árutermelő ágazatokban 5,6 százalékkal, a szolgáltaté ágazatokban 4,2 százalékkal volt több, mint 2004 harmadik negyedévében.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2005. augusztus-októberi időszak átlagában a 15 -74 éves népesség 54,9%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A munkavállalási korúak 65,4 százaléka minosült gazdaságilag aktívnak. A 3 millió 932 ezres foglalkoztatotti létszám 18 ezer fővel haladta meg az előző év azonos idoszakit. Az év eleji (január -márciusi) állapothoz viszonyítva a foglalkoztatottak létszáma 62 ezer fővel nőtt, ami csak részben vezethető vissza a szezonális hatásokra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 16 hónap

A munkanélküliek létszáma 2005. augusztus-októberi idoszakban 308 ezer fő volt, 53 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.A munkanélküliségi ráta 7,3%-nak felelt meg. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az idoszak középső hónapját jelentő szeptemberben az EU-15-ben: 7,5%, az EU-25-ben: 8,3 %, Magyarországon:7,0 %..

A munkanélküliek 22,7%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15 -24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemzo munkanélküliségi ráta 20,2% volt, szemben az elozo évi 16,2%-kal.

A munkanélküliek 46,6%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 1,4 százalékponttal haladta meg a tavalyi értéket.A munkanélküliség átlagos idotartama 16 hónapnak felelt meg.
Részletek: Gyorstájókoztató, Grafikon
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)