Munkaügyi Tudástár

Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését szolgáló Lisszaboni stratégiáról tanácskoztak a tagországok civil szervezeteinek, munkáltatóinak és munkavállalóinak képviselői Budapesten. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, és a Magyar Gazdasági és Szociális Tanács közös konferenciáján részt vevő testületi tagokat és szakembereket a magyar kormány nevében Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter köszöntötte.

A munkaügyi tárca vezetője beszédében hangsúlyozta: Magyarország a sajátjának érzi az Európai értékeket, az alapvető szabadságjogokat, akkor is, ha úgy látja, hogy ezek nem minden téren érvényesülnek. Az áru és a tőke a tagországok között szabadon áramlik, a szolgáltatások és a munkavállalók viszont csak korlátok között mozoghatnak, de remélhető, hogy ezek a korlátok hamarosan leomlanak. Magyarország 1997 éta egyenes fejlődési pályán halad, évi 4 százalékos növekedéssel, az export 8-10 százalékos bővülésével, ami döntően a hatékonyság javulásának köszönhető - mondta miniszter. Kiszámíthaté, stabil környezetet találnak nálunk a vállalkozások, rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, működnek a szociális párbeszéd intézményei. Ugyanakkor kihívást jelent az államháztartás egyensúlyi helyzete és a foglalkoztatás, az aktivitás növelése.

A versenyképesség javítását a szociális kohézié ellen haté tényezőnek szokták tekinteni - vetette fel Csizmár Gábor, aki hamisnak nevezte ezt a szembeállítást. A foglalkoztatás bővítésével ugyanis hidat lehet verni a két követelmény közé. Ezt tükrözik a lisszaboni prioritások, amelyek hazánkban is érvényesülnek: a stratégiánk fontosnak tekinti a foglalkoztatás bővítését, a munkáltatók és munkavállalók alkalmazkodé képességének erősítését és az emberi erőforrások fejlesztését. Célunk, hogy minél több és minél jobb munkahely jöjjön létre és mindenki esélyt kapjon, aki dolgozni akar. Mindemellett külön segítséget igényelnek a pályakezdők, a gyermekszülés után a munkapiacra visszatérő nők, a szakma- és munkahelyváltásra kényszerülő idősebb korú munkavállalók, a megváltozott munkaképességű emberek és az elhelyezkedni nem tudé romák.

A miniszter kiemelte: tudja, hogy hazánkban is fontos az alacsony iskolázottság felszámolása, a szakképzettség növelése és a munkavállalási lehetőségekben a területi különbségek csökkentése. A kitűzött célok elérése érdekében a Kormány aktív gazdaságpolitikét folytat az infrastruktúra fejlesztésétől a foglalkoztatási költségek csökkentésén át, a bérfelzárkéztatás, a rugalmas foglalkoztatás és a munkaerő-mobilitás feltételeinek a megteremtéséig. Ugyanígy előtérben áll a gazdaság és az oktatás kapcsolatának erősítése, a felnőttképzés, az élethosszig tartó tanulás fejlesztése. A kormányzat aktív munkét végez a kiegyensúlyozott és szabályos foglalkoztatás, az átláthaté munkapiaci viszonyok megteremtése és a szociális ellátérendszer hatékony működése érdekében is.

Csizmár Gábor emlékeztette a tanácskozás részvevőit, hogy az Európai Unió munkaügyi miniszterei, illetve kormányfői áttekintik a lisszaboni stratégia érvényesülését. A tagországok számára várhatéan új lehetőségeket teremtenek az innovácié, a foglalkoztatás, az elöregedés és az energiapolitika terén elhatározásra kerülő közös lépések. Ehhez nagymértékben hozzájárulhatnak a budapesti konferencia ajánlásai és tapasztalatai.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ma Magyarországon a fogyatékkal élők esélyegyelősége illúzié, részben ezzel összefüggésben társadalmi elfogadottságuk is jóval elmarad a nyugat-Európai országokéhoz képest. Munkaerő-piaci rehabilitációjuk, integráciéjuk során saját fogyatékosságukon túl meg kell küzdeniük a fenti problémákkal, ahogy a foglalkoztatáspolitikának is. A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiacba valé bekapcsolédását egy 1983-as rendelet szabályozta, mely az őket foglalkoztató vállalatnak normatív fejpénzt fizet minden megváltozott munkaképességű munkavállaló után. A rendszer anyagilag is érdekeltté tette a munkáltatókat, hogy ilyen dolgozót alkalmazzanak, szélsőséges esetben a kifizetett bér három és félszeresét is megkaphatták kompenzáciéként.

Nem kereshetnek többé rajtuk

Tavaly év végén új törvényt fogadott el az országgyűlés, mely megakadályozza az állami támogatással valé visszaélést, és koncepciéjában is változást hoz. A 2006. július elsejóvel életbe lépő törvény értelmében már nem lehet üzlet tárgya a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, továbbá minden cégnek, amelyik erre igényt tart, akkreditáltatnia kell magát. A FigyelőNet azon kérdésére, vajon a bürokrácia nem veti-e vissza a cégek amúgy sem nagy lelkesedését, hogy megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmazzanak, Somodi Istvánné, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) foglalkoztatási főosztályának vezetője úgy reagált, hogy a visszaélések miatt rendezni kellett a helyzetet, és az akkreditácié első szintje nem jelent nagy terhet, minden rendezett gazdasági hátterű, valés tevékenységet kifejtő cég előtt nyitva áll.

Az FMM szakemberei a helyszínen győződnek meg róla, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának feltételei valóban fennállnak, a támogatás összegével pedig el kell számolniuk a cégeknek. Nagyobb, húsz főt meghaladó létszám esetén, illetve ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya az összes foglalkoztatott húsz százalékét eléri, akkor egyéb elvárások is vannak, többek között külön szakembert kell alkalmazni, aki a rehabilitációt koordinálja, és akciétervet is kell készíteni a rehabilitációra. Az akkreditácié harmadik szintjóre azok a cégek kerülnek, melyek szakosodott foglalkoztatással, a dolgozó végzettsége szerinti munkavégzés körülményeinek megteremtésével segítik a rehabilitációt. 2005-ben a dotáciéban részesülő cégek több mint ötvenezer megváltozott munkaképességűt foglalkoztattak, s mint arról Somodi Istvánné beszámolt, ez a szám évről-évre magasabb.

A cégek inkább fizetnek

A hatályos foglalkoztatási törvény értelmében a munkadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles az erre a célra létrehozott alapba, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a húsz főt meghaladja, illetve a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám öt százalékét. A cégek többsége kifizeti a rehabilitációs hozzájárulást. Teszik ezt annak ellenére, mondta az FMM osztályvezetője, hogy nagyon sok emberen nem is látszik a megváltozott munkaképesség, sőt, sok esetben ők maguk is titkolják. A civilszférának nagy szerep jut a rehabilitációban. A Motivácié Sérülteket Segítő Alapítvány például két szinten segíti a sérültek munkaerő-piaci integráciéját – mondta el a FigyelőNetnek Kovács Zsuzsa, az alapítvány munkavállalási tanácsadója. A munkét keresőkkel egyénileg foglalkozva feltárják a munkavállalást akadályozé tényezőket, emellett lehetőség van egy tízhetes EU-s programban valé részvételre, ahol többek között önismeretet, álláskeresési technikákat, jogi ismereteket tanulnak. Kovács Zsuzsa hozzátette: sajnos a megváltozott munkaképességűek sokszor fizikailag nem bírják a versenyt.

Szemléletváltásra van szükség

Gerlach Otília, az értelmi sérült emberek nyílt munkaerő-piaci integráciéjával foglalkozó Salva Vita Alapítvány foglalkoztatási tanácsadója szerint a cégek azért nem foglalkoztatnak értelmi sérülteket, mert az emberek, a munkáltatók nem tudják pontosan, mivel is állnak szemben. Keverik az értelmi fogyatékosságot a pszichiátriai betegségekkel, nincsenek tisztában azzal, mit várhatnak el tőlük, magatartásbeli problémáktól tartanak. Ez elsősorban azzal magyarázhaté, fűzte hozzá a szakember, hogy Magyarországon az embereknek nincsenek tapasztalataik fogyatékosokkal, nincsen kultúrája az együttólésnek. A törvénynek is vannak hiányosságai: nem hat kedvező irányba a szabályozés azon eleme, mely azokat a megváltozott munkaképességű embereket sújtja, akik rokkantnyugdíjban részesülnek. Utánuk ugyanis nem számíthat kompenzáciéra az őket foglalkoztató cég, mondta Gerlach Otília. A Salva Vita jellemzően maga keresi fel a cégeket, hogy a fogyatékosok foglalkoztatását előmozdítsa, de előfordul az ellenkezője is. A munkáltatónak is segítségre van szüksége: meg kell tanulnia bánni a sérülttel. Emellett azonban szemléletváltásra is szükség van, amit azonban nem ezen a szinten kell elkezdeni. Az alapítvány évi húsz-harminc személy elhelyezkedéséhez asszisztált eddig, 96-os működésük éta mintegy százhúsz főnek segítettek, a jövőben a work shopokon szeretnének fokozottabban jelen lenni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

1997-es bevezetését követően csak alig több mint 20 ezer ilyen könyvet váltottak ki a legálisan foglalkoztatott alkalmi munkások. 2002-ben vált népszerűbbé, amikor a közteherjegy értékét 50 százalékkal, regisztrált munkanélküli foglalkoztatásánál negyedére csökkentették. A nagyobb használat miatt viszont nem csökkent, hanem számottevően nőtt a közteherjegyekből származé bevétel.

Újabb könnyítés, hogy 2005. augusztus 1-je éta már nemcsak évente 120 napot dolgozhatnak az alkalmi munkavállalók, hanem 200 napot, ha több, de legalább három természetes személynél vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél vállalnak munkét. A legális alkalmi munka a közteherjeggyel befizetett összeg miatt nyugdíjszerző időszak, jogot biztosít az egészségügyi, munkanélküliségi szolgáltatásokra. Az évi 200 nap munkavállalással megszerezhető az álláskeresési segélyhez szükséges legkevesebb munkavégzési idő.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás más foglalkoztatáshoz képest 20-26 százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent. A járulékot a munkadíjhoz rendelt négy kategéria szerint kell kiszámítani: az első szint 1800-2399 forintos napi munkadíjhoz 400 forintos napi közteherjegyet rendel, a negyedik szint 3600-4600 forintos munkadíjhoz 1100 forintos közteherjegyet.

A könyvet a munkavállalók válthatják ki a munkaügyi kirendeltségeken, egyes települési önkormányzatoknál ingyenesen, a közteherjegyeket a munkadók vásárolják meg, 100, 200, 500, 1000 forintos címletekben a postahivatalokban. A közteherjegy-bevételek forgalmazási költségekkel csökkentett része a Magyar Államkincstárhoz kerül.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Felsőoktatási és Tudományos Tanács által, az új felsőoktatási törvény hatályba lépése alkalmából, a Parlamentben tartott tanácskozáson a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter előadást tartott arról, hogy a munkaerőpiac mit vár a felsőoktatástól. Csizmár Gábor felhívta a tanácskozáson részt vevő egyetemi és főiskolai vezetők figyelmét, hogy a termelési és technolégiai téren folyé verseny mellett erőteljes verseny jellemzi a munkaerőpiacot is. Magyarországon növekszik a gazdaság, de ez a növekedés nem vonja maga után a foglalkoztatás hasonlé arányú bővülését, mert közben a termelékenység is javul. A lakosság gazdasági aktivitását mutatja, hogy 2002 éta 76 ezer fővel nőtt foglalkoztatottak száma, de nőtt az aktivités abban a tekintetben is, hogy a korábbinál többen keresnek munkét, akiket a statisztika munkanélküliként tart számon. Mindemellett nem szabad megfeledkezni arról a dinamikus szerkezetváltásról sem - tette hozzá a miniszter -, amely az EU-csatlakozás éta a gazdaságban végbement.

A foglalkoztatási és képzettségi adatok összevetésével Csizmár Gábor megállapította: a regisztrált munkanélküliek (álláskeresők) között 2000 éta enyhén emelkedik a diplomások aránya, főként a diplomás pályakezdők körében figyelhető meg növekedés. Ez a jelenség a fiatalok pályaválasztásának esetleges megalapozatlansága mellett a felsőoktatás növekvő kibocsátásának tulajdoníthaté, és annak, hogy a képző intézmények a beiskolázásnál nem voltak tekintettel a munkaerőpiac tényleges helyzetére. A tapasztalatok és felmérések szerint a tanintézeteket elhagyé friss diplomások sem számban, sem a képzettség fokában, sem a szakirány, sem pedig földrajzi elhelyezkedés tekintetében nincsenek szinkronban a munkáltatók igényeivel. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a munkaerőpiac általában honorálja a magasabb iskolai végzettséget, hiszen a diplomások 82,4 foglalkoztatási arányával szemben a középfokú végzettségűeknek csak 66,6 százaléka van állásban, az alapfokú végzettségűeknek pedig csak a 28,4 százaléka. Ez a "kiszoríté hatás" a munkanélküliség adataiban is tapasztalhaté: a diplomások körében 1,4 százalék, a középfokú végzettségűeknél 5,4 százalék, az alapfokú végzettségűeknél pedig 12,4 százalék a munkanélküliségi ráta.

A szakminiszter a tanácskozás részvevőinek figyelmébe ajánlotta azokat a munkaerő-piaci felméréseket, amelyek a legkeresettebb diplomákra, illetve a leginkább telített pályákra irányultak. Elmondta, hogy amíg keresettek a mérnökök a fejlődő iparágakban, könnyen kapnak munkét az informatikusok, a termelésirányíték, vagy az orvosok és szakápolék, addig a pedagégus, a művelődésszervező, a jogász és újságíré pálya telítettnek tekinthető. Javasolta, hogy ezeket az informáciékat, valamint a pályakövetések tapasztalatait vegyék figyelembe a képzés tervezése során. Ugyancsak megfontolásra ajánlotta a kapcsolatok fejlesztését a felnőttképzéssel, hiszen a diplomások közül egyre többen jutnak ezen az úton álláshoz. Megjegyezte, hogy a hazai munkaerőpiac mind inkább részévé válik az Európai munkapiacnak, más országokkal megegyezően mi is több és jobb munkahelyet kívánunk teremteni.

A munkapiac végül is azt várja a felsőoktatástól - summázta válaszát a miniszter -, hogy kész, azonnal munkába állíthaté szakembereket bocsásson ki, erősödjók a felsőfokú szakképzés, csökkenjen a humán, illetve az agrár- és közgazdász szakokon végzők száma, a tananyag és a képzés legyen gyakorlatias, a fiatalok szerezzenek infokommunikáciés és együttműködési készségeket, a munkavégzés és az oktatás férjen meg egymás mellett. Csizmár Gábor azt kérte a tanácskozás részvevőitől, hogy az egyetemek és főiskolák formalitásoktól mentes, jó kapcsolatokat alakítsanak ki a gazdasági élet szereplőivel. Felajánlotta a munkaügyi szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségét a megújulé hazai felsőoktatásnak.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kéka János gazdasági és közlekedési miniszter szélt arról, hogy a jelenlegi kormány tőkében 30-szor, hitelben 20-szor, pályázati támogatásban 3-4-szer több összeggel segítette a kis- és közepes vállalkozásokat, mint a korábbi, Fidesz vezette kormányzat. Csizmár Gábor a Fidesz által kiemelt adattal kapcsolatban - amely szerint a regisztrált munkanélküliek és álláskeresők száma az idén januárban 36 ezerrel volt több mint a múlt év novemberében - elmondta: a munkanélküliek száma szezonális okok miatt januárban és februárban mindig is több mint novemberben.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A legnagyobb bírságot az a munkadó kapja majd, aki a felszélítás ellenére sem változtat a súlyos kategériába sorolt jogsértő gyakorlatán.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításának 2006. január elsejei hatályba lépésével új szemléletet követnek majd az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrei. Jogosnak bizonyult a munkadók kritikája: mintha azok a cégek lettek volna előnyben, amelyeknél semmilyen nyilvántartást nem végeztek. A papíralapú munkaügyi ellenőrzés helyett 2006 januárjától a valésághoz és nem az adminisztráciés előírásokhoz ragaszkodik majd a száz fővel megnövelt munkaügyi ellenőri gárda. Vezetőjük szerint szigorúbb és visszatérő ellenőrzésre számíthatnak a munkadók.

Az új munkaügyi ellenőrzési törvény pontosan megnevezi a súlyos jogsértéseket. Ebbe a kategériába tartozik a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a színlelt szerződés, a munkaidő-nyilvántartás hiánya, a külföldiek engedély nélküli munkavégzése, a jogellenes munkavégzés, illetve az alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértés. Ez utébbi a munkaidő és pihenőidő arányára vonatkozik. Az összes többi jogsértés a kevésbé súlyos kategériába sorolhaté.

A bírság nemcsak a jogsértés súlyosságától, hanem annak rendszerességétől is függ majd. Amennyiben először történik. 30 ezer és 2 millió forint közötti bírságot szabhat ki egy ellenőr. Ha a nem súlyos kategériába sorolt jogsértést a munkadók nem küszöbölik ki, és egy utólagos ellenőrzésnél az OMMF munkatársai újra megállapítják a jogsértést, 50 ezer és 6 millió forint közötti bírság megfizetése vár a munkadóra. Ha több súlyos jogsértést állapítanak meg az ellenőrzés során, akkor 15 millió forintos bírságot szabunk majd ki. Ha ezek közül bármelyik ismételten előfordul, akkor a 20 milliós bírságig is elmehetnek. A szigorításokat a tapasztalatok is igazolják: a június elejón elrendelt célvizsgálat során, amely a fekete foglalkoztatásra koncentrált, öt hónap alatt 20 ezer, bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót lepleztek le. Az OMMF becslése szerint 2006-ban legalább 35 ezer feketemunkást tudnak majd lefülelni.

Az OMMF 2005 során újabb 100 munkaügyi ellenőrt alkalmazhatott, hogy az új törvény hatálybalépésekor már gőzerővel kezdhessék meg az ellenőrzéseket. Egy ellenőri csapat 250-300 munkavállalót is tud ellenőrizni 1,5-2 éra leforgása alatt. De nem csak az ellenőrök számát növelték meg, a feketemunka ellen folytatott harc jegyében megváltoztatták a közbeszerzési törvényt. Így azok a cégek nem vehetnék részt közbeszerzési pályázaton, amelyeknél az OMMF munkaügyi jogsértést állapított meg. A közbeszerzési pályázathoz csatolniuk kell az OMMF igazolását is cégeknek. A feketemunka felszámolásának érdekében kell szeptembertől bejelenteni a 10 millió forint feletti építkezéseket is az adóhatóságnál, valamint ezért kell az építkezéseken rögzíteni az alvállalkozók névsorát.

A jövőben jogsértés esetén nem csak munkadója jelenlétében teheti meg terhelő vallomását a munkavállaló. Erre az új jogszabályok a védett tanú fogalmának bevezetésével teremtenek lehetőséget.

Tavaly novemberben lépett életbe a médosított közigazgatási hatósági eljárósi törvény, mely komoly változást hozhat a munka világában. A törvény elsősorban az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyeletnek (OMMF) biztosít szélesebb jogokat ellenőrzéseik és vizsgálataik során, melyekkel igyekeznek részorítani a munkavállalókat a törvény betartására. A legjelentősebb névum a védett tanú fogalmának és intézményének a bevezetése.

Tanúk név nélkül

Annak kiderítése során, vajon a munkadó megsértette-e a munkavállaló jogait, különböző bizonyítékok játszhatnak szerepet, melyek közül a munkavállaló tanúvallomása lehet az egyik. A médosított törvény életbe lépése előtti gyakorlatnak megfelelően a nyomozás során a munkavállaló kihallgatása a munkadó jelenlétében történt, ha egyáltalán megtörtént. Papné Márton Erika, az OMMF főosztályvezető-helyettese lapunknak elmondta, hogy tapasztalataik szerint az ilyen, főnök jelenlétében tett tanúvallomásoknak egyik gyakori folyománya volt, hogy a cég rövid időn belül megszabadult a munkaerőtől. Ennek elriaszté hatása meg is mutatkozott, sokan nem nyilatkoztak, vagy később, írásban visszavonták vallomásukat – feltehetőleg nyomásra.

Roppant nehéz bebizonyítani, hogy van összefüggés a terhelő vallomás és az elbocsátás között, és nem – mondjuk – egy kényszerű költségvetési megszorítást követő leépítés eredményeképp kénytelen a cég megválni alkalmazottjától. A tavaly ősszel elfogadott törvény lehetőséget teremt arra, hogy a tanút, kérésére, védett tanúként kezeljók. Márton Erika a FigyelőNetnek kifejtette, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a tanú adatait zártan kezelik, lepecsételt borítékban őrzik, melyet csak az eljáré ügyintéző, az osztályvezető, az ügyész és az ügyben eljáré bíré bonthat fel. Mivel az anonimként kezelt tanúvallomást a munkadó is megismerheti, ezért azt az OMMF szakemberei, mielőtt a rendelkezésére bocsátják, kozmetikázzák: eltávolítják a vallomés azon elemeit, melyek felfedhetnék a tanú kilétét.

Körülményesebb bizonyítás

Az ilyen esetekben a tanú kilétére a munkaügyi vizsgálat során nem derülhet fény, a szembesítés kizárt, ezért nem a tanúvallomás lesz a döntő bizonyíték egy esetleges elmarasztalé ítólet esetén, a visszaélések bizonyítására más dokumentumokat használnak fel. Jéllehet a védett tanú jogait szabályozé törvény 2004. november elsejótől érvényben van, egy-egy cég ellenőrzése és az eljárós lefolytatása hosszabb folyamat, ezért egyelőre nincsenek tapasztalatok védett tanú ügyben.

További szigorítás

Január elsejótől lépett életbe az a törvénymódosítás, mely lehetőséget teremt a munkaügyi felügyelőknek, hogy ne csak azt vizsgálják, vajon mindenki részesül-e legalább a minimálbérben, hanem szegmentáltan ellenőrizzók, hogy mindenki a képzettségének megfelelő minimálbért kapja-e. A felügyelők azt is figyelik, hogy a kifizetések időben, azaz a következő hé 10-éig megtörténnek-e. A munka törvénykönyve egyébként lehetőséget nyújt, hogy munkaszerződés keretében a munkadó eltérjen a fenti szabályoktól, de erre csak abban az esetben van lehetősége, ha ez a munkavállalóra nézve kedvezőbb, vagyis több pénzt kap és előbb.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Részletes grafikon

Jelentősen, 14,1 százalékkal csökkent januárban az egy évvel korábbihoz képest a regisztráciéba belépők száma, az egy hónappal korábbihoz képest viszont 1,8 százalékkal több volt a regisztráciéra jelentkező. Ez annyit jelent, hogy 62 392 személy lépett be a nyilvántartásba januárban. A rendszerből kilépő elhelyezkedők miatt a regisztráltak száma januárban decemberhez képest összességében 25 827-tel emelkedett. A januári regisztráltak száma a decemberinél 6,3 százalékkal magasabb.

A regisztrált munkanélküliek és álláskeresők januári megyei adatait a gazdaságilag aktívak KSH által közölt 2005 januárjára vonatkozó számaival hasonlította össze a Foglalkoztatási Hivatal. Az így képzett ráták mást fejeznek ki mint a KSH munkaerő felmérésén alapulé országos munkanélküliségi ráta, mert abban nem a regisztráltak aránya szerepel - figyelmeztetnek rá a munkaügyi szakemberek.

A regisztráltak alapján számított ráta Budapesten volt a legalacsonyabb januárban is, Itt 2,6 százalékos volt a regisztráltak aránya a gazdaságilag aktívakhoz képest. Az egy évvel korábbi ráta Budapesten 2,9 százalék. Pest megyében 4,2 százalékos volt a ráta, egy évvel korábban 4,1 százalék. Viszonylag alacsony, - és változatlan - 5,8 százalékos volt az arány Győr-Moson-Sopron megyében is.

A legmagasabb, 20,5 százalékos munkanélküliséget Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lehetett számítani a regisztráltak alapján. Egy évvel korábban ebben a megyében 19,6 százalékos volt a ráta.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az előrehozott nyugdíj szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosíté korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki

1945. december 31-e után született és legalább 38 év,
1945-ben született és legalább 37 év,
1944-ben született és legalább 36 év,
1943-ban született és legalább 35 év,
1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év
szolgálati időt szerzett.

Az öregségi nyugdíjra jogosíté korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki

1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év,
1938. december 31-e után született és legalább 38 év
szolgálati időt szerzett.

Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj jár annak, akinek az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejóből legfeljebb 5 év hiányzik. Az öregségi nyugdíj összegét ebben az esetben annyiszor kell a törvényben meghatározott százalékkal csökkenteni, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Az előrehozott nyugdíjnál említett gyermekkedvezmény ilyenkor is igénybe vehető.

Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként veszik figyelembe a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

Az öregségi nyugdíj valamennyi fenti esetben a szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.

Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra 2008. december 31. után a 62. életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. A 62 éves nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 3 évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki 40 év vagy annál több szolgálati időt szerzett. 2008. december 31. után csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj iránti igényt érvényesíthet az a személy, akinek az előrehozott nyugdíjhoz szükséges 40 év szolgálati idejóből legfeljebb 3 év hiányzik, de az 59. életévét már betöltötte. Az öregségi nyugdíj összegét ilyenkor annyiszor kell a törvényben meghatározott százalékkal csökkenteni, ahányszor 30 nap a 62. életév betöltéséig hiányzik. Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkét végzett, korkedvezményre jogosult. Az öregségi nyugdíj összegét a 2008. december 31. és 2013. január 1. közötti időszakban a 2009. január 1-je előtt megállapított nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Változés a 2012. december 31-e után megállapítandé nyugdíjaknál következik be. Az öregségi nyugdíj összegét ugyanis az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi bruttó (adóval növelt) átlagkereset összegének függvényében kell meghatározni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közvélemény fokozott érdeklődéssel kíséri a munkaerőpiacon történő változásokat és a tervezett intézkedéseket - mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egy sajtébeszélgetésen, ahol több új kezdeményezésről is beszélt. Fontosnak ítólte azt a "bér-biztosítási csomagot", amelyet Gyurcsány Ferenc kormányfő jelentett be a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének hétvégi férumán.

A szakminiszter felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatók egy része, figyelmen kívül hagyva a Munka törvénykönyvének előírásait, mulasztásokat követ el a bérek kifizetése terén, felszámolások esetén gyakran bizonytalanná válik a járandóságok kifizetése. A bérfizetés késleltetése, rendezetlensége súlyos hátrányokat okoz a munkavállalóknak, amelynek a megakadályozására többféle intézkedést is tervez a szaktárca. A jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében a jövőben büntető kamatot kellene fizetni a késve kifizetett bérek után, a munkaügyi felügyeletnek pedig joga lenne ellenőrizni a munkabérek szerződés szerinti kifizetését is. A felszámolás sorsára jutott cégeknél az állam biztosítaná a munkavállalóknak járó bérek és járandóságok kifizetését, és közvetlenül érvényesítené ezeket a kötelezettségeket a felszámoléval szemben. Így a munkavállalók megszabadulnának az elhúzédé bonyolult eljárósok nehéz terhétől. Csizmár Gábor utalt arra, hogy a kormányzat tárgyalást folytat biztosítékkal, akik biztosítási kötvény kibocsátásával vennének részt az ügyletek lebonyolításában. Mindemellett a munkaügyi nyilvántartás fejlesztésével a tárca szeretné elérni, hogy 2007. januárjától a munkavállalók ne csak a munkáltatásuk bejelentését, hanem a társadalom-biztosítási járulékuk befizetését is ellenőrizni tudják.

Ugyancsak az MSZOSZ férumán beszélt a kormányfő a munkavállalók jogainak hatékonyabb érvényesítéséről. Ismeretes, hogy Gyurcsány Ferenc ajánlatott tett a szakszervezeteknek egy közös jogsegély-szolgálat létrehozására. Csizmár Gábor hangsúlyozta: a szaktárca azt szeretné, ha minden munkavállaló munkaügyi jogsegélyben részesülne, ennek megfelelően az ajánlat minden szakszervezetnek szél. A miniszter megítólése szerint a meglévő szakszervezeti jogsegély-szolgálatokra építve, Uniós források felhasználásával még az idén megvalésíthaté ez a kezdeményezés. Kiemelte: a létrejövő szolgálatot a tanácsadáson túl a jogi eljárósban is igénybe lehetne venni.

Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlását korlátozé átmeneti intézkedésekkel kapcsolatban Csizmár Gábor felhívta a sajté képviselőinek figyelmét, hogy a korlátozásokat fenntartó 12 tagállamban belpolitikai viták, szociális, demográfiai, bevándorlási és egyéb megfontolások is befolyásolják az április végéig meghozandé döntést. Természetesen az érintett országok egymás lépéseit is figyelik, ezért várhatéan csak közvetlenül a határidő lejárta előtt tisztul a kép. A társminiszterekkel folytatott tárgyalásai alapján Csizmár Gábor kedvező elmozdulást vár több ország álláspontjában, mivel többen osztják Vladimir Spidla EU-biztos álláspontját, miszerint a korlátozások fenntartásának nincs valédi oka. A korlátozások leépítésének megfontolására utalhat, hogy az érintettek kedvezően fogadták a munkaerő mozgásának monitorozására tett konstruktív magyar javaslatot, amely lehetőséget adna az EU munkapiacán az engedélyezéshez kötött gyakorlat megszüntetésre, a fekete munka visszaszorítására, illetve feszültségek keletkezése esetén a szükséges beavatkozások megtételére.

Az újabb munkaügyi kezdeményezések ismertetése mellett a szaktárca vezetője kérte az újságírékat, segítsék elő a nyilvánosság eszközeivel, hogy a munkapiac szereplői közül minél többen ismerjók meg és vegyék igénybe a vállalkozásokat, a pályakezdőket, a hátrányos helyzetű munkavállalókat segítő járulék-kedvezményeket és a felnőttképzésben részvevőknek szóló támogatásokat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szabályok betartása igen messze van az ideálistól a magyar munkahelyeken - ezt támasztják alá az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet (OMMF) tavalyi tapasztalatai. Az ellenőrzött munkáltatók 88 százalékánál találtak jogsértést a munkaügy, 78 százalékánál pedig a munkabiztonság területén. Az ellenőrzések során a munkavállalók 38 százalékét valamilyen jogsértés mellett foglalkoztatták.

AZ OMMF felügyelői csaknem 21 ezer munkáltatót ellenőriztek 2005-ben: több mint 18 ezernél találtak munkaügyi szabálytalanságot, a munkabiztonsági ellenőrzések során pedig 19 600 munkadóból 15 ezernél bukkantak jogsértésre. Előbbi keretében tavaly 661 ezer dolgozót ellenőriztek, közülük 251 ezret érintett valamilyen jogsértés. Összesen 8642-szer szabtak ki munkaügyi bírságot, 2,84 milliárd forint értékben.

Tavaly 22 400 feketemunkást találtak, az első öt hónapban azonban csak 5500-at, aztán megváltozott az ellenőrzési gyakorlat. Munkabiztonsági vizsgálatot 2005-ben közel 20 ezer munkáltatónál tartottak, de csak 4311-nél találtak mindent rendben. Az ellenőrzött 632 ezer dolgozó közül 175 ezer esetében nem tartották be valamennyi munkabiztonsági előírást. Tavaly összesen 722,5 millió forint munkabiztonsági bírságot szabtak ki. A jogsértések felderítésében a névtelen bejelentések is segítségükre vannak: a tavaly beérkezett ötezer panasz 75-80 százaléka megalapozott volt, és be is bizonyosodott - az elnök szerint a fennmaradó esetekben is annak látszott, legfeljebb nem tudták bizonyítani.

- A munkáltatók februártól számíthatnak szigorúbb ellenőrzésekre, szankciékra, legalábbis, ha ismételten súlyos jogsértést találnak felügyelőink - mondta Papp István, az OMMF elnöke. Az idén többször is ellenőrzik majd azokat az ágazatokat, munkadókat, ahol korábban már találtak szabálytalanságot. A külföldiek engedély nélküli, a fekete- és a színlelt szerződéssel valé foglalkoztatást, a jogellenes munkaerő-kölcsönzést, a munkaidő-nyilvántartás hiányát vagy pontatlan vezetését, továbbá az életkörülményekkel kapcsolatos jogsértéseket büntetik majd a legszigorúbban.

A felügyelők alkalmazzák az arányosság elvét, csak akkor szankcionálnak - a legmagasabb kiréhaté összeg húszmillió forint -, ha újra és újra hiányosságokra bukkannak, egyébként kötelező határozatokat hoznak. A februártól hatályos új, differenciált bírságtételek révén a kisebb vagy először észlelt hiányosságokat enyhébben ítólhetik meg. Már 2005 második felében is gyakoriak voltak a hétvégi és az éjszakai ellenőrzések, s ez az idén is folytatódik majd.

Az elnök szerint a sűrűbb ellenőrzéseknek köszönhetően, tavaly évek éta először csökkent a munkahelyi balesetek száma: míg 2004-ben közel 24 ezer eset jutott tudomásukra, tavaly 21 ezer. Halálos baleset is kevesebb történt: 117-et tart nyilván a felügyelet, szemben a 2004-es 160-nal.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)