Ennek oka, hogy a munkaügyi ellenőrzés nemcsak a munkaviszonyokra, de valamennyi munkavégzésre irányuló egyéb foglalkoztatási viszonyra is kiterjed. A munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos teendők a foglalkoztatókra rénak megvalésítandé feladatokat. Cikkünkben a munkaügyi ellenőrzést érintő jogszabály-módosításokkal kapcsolatos kérdésekben kívánunk gyakorlati tanácsokat adni.
Vezetői felelősség
Hirdetés
A munkaügyi ellenőrzés tárgyát képező jogszabályok betartása mindenkor a foglalkoztató első számú vezetőjónek a feladata. A viszonylag kis létszámú foglalkoztatóknál ez azt jelenti, hogy valamennyi feladat szervezése és koordinálása az első számú vezetőre hárul. A több szervezeti egységgel rendelkező foglalkoztatóknál már változik a helyzet. Ezeknek az egységeknek a vezetői felelősek az általuk irányított szervezet tevékenységéért, a munkaügyi ellenőrzésre is kiterjedően. Természetesen a foglalkoztató első számú egyszemélyi felelőssége ilyenkor is változatlanul megmarad, legfeljebb az első számú vezető generális irányítási tevékenysége válik könnyebbé.
A foglalkoztató állami munkaügyi ellenőrzését több intézmény is végzi. Ezért, amikor a foglalkoztatóhoz ellenőr érkezik, elsődleges feladat annak egyértelmű megállapítása, hogy milyen jellegű ellenőrzésre kerül sor. Ez még az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzésénél is elmondhaté, ugyanis a foglalkoztató számára elengedhetetlenül szükséges annak ismerete, hogy munkavédelmi vagy munkaügyi ellenőrzésről lesz-e szé.
Dokumentácié
Fontos, hogy a foglalkoztató az egyes vizsgálandé, vizsgálhaté területek okiratait, bizonyítékait jól elkülönített médon tárolja. A dokumentácié hiányossága, rendezetlensége, összekeveredése hátrányos következményeket vonhat maga után. Kérés nélkül a foglalkoztató ne bocsássa az ellenőrzést végző személy rendelkezésére a bizonylatokat, okiratokat, hanem várja meg, hogy az ellenőr tőle kérje a szükségesnek ítólt dokumentumokat!
A munkaügyi ellenőrzés - tárgyából fakadóan - különböző okiratok, nyilvántartások meglétére, illetőleg azok tartalma helyességének vizsgálatára irányul. A vizsgálat eredményeképpen a mulasztás súlya változik attól függően, hogy a vizsgált okirat, kimutatás hiányzik-e, vagy megvan ugyan, de annak tartalma fogyatékos. A tartalmi fogyatékosság mértéke is befolyásolja a vizsgálat eredményét, és ehhez képest a foglalkoztatóval szembeni intézkedés tartalmát, súlyát.
Elektronikus nyilvántartás
Mi az eljárós abban az esetben, ha az adatok a vizsgált foglalkoztatónál elektronikus nyilvántartásban szerepelnek, amely általában komplex rendszert képez? Az ellenőr betekinthet ugyan a nyilvántartásokba, de csak olyan körben, amire az ellenőrzési jogosultsága kiterjed. A betekintés a gyakorlatban úgy valésul meg, hogy az elektronikusan tárolt adatokról az ellenőr írásbeli másolatot kap.
Idegen nyelvű okirat
Előfordulhat, hogy vizsgált dokumentum idegen nyelven áll csak rendelkezésre. Ilyen esetben a foglalkoztatónak le kell fordíttatnia az iratot, mert az ellenőr nem köteles az adott idegen nyelvet ismerni.
Együttes ellenőrzés
Végezhet-e több ellenőrzésre jogosított szervezet egy foglalkoztatónál egyszerre ellenőrzést. A válasz igen, annak megjegyzésével, hogy csak egyidejűségről lehet szé. A különböző ellenőrzési jogkörrel rendelkező ellenőrök által megállapított tényállások nem összesíthetők, azok tehát nem képezhetnek egységet. Egy ellenőrzésre jogosított szervezet ugyanakkor jogosult több ellenőrét egyidejűleg kiküldeni a foglalkoztató ellenőrzéséhez.
A felügyelő jogai a vizsgálat során
A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők, illetve a munkaügyi felügyelők köztisztviselők, jogaikat és kötelezettségeiket tehát a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben foglaltakon túl a köztisztviselői törvény rendelkezései szabályozzák. Az ellenőr nem a foglalkoztató vendége. Ebből következik, hogy a részére nyújtandé reprezentáciénak a kávé és üdítő felszolgálásával ki kell merülnie.
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély, és a mi különösen lényeges, előzetes bejelentési kötelezettség nélkül tarthat ellenőrzést. Az ellenőrzés során jogosult belépni az ellenőrzése alá tartozé valamennyi munkahelyre, ehhez szükség esetén igénybe veheti a rendőrség segítségét is. Az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvételeket, iratmásolatokat készíthet, a munkahelyen tartózkodé személyektől felvilágosítást kérhet, illetőleg felhívhatja őket személyazonosságuk igazolására, ideértve a társadalombiztosítási azonosíté jelet is. A munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt kizárólag csak az ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárós jogerős befejezését követő 3 éven belül megsemmisíteni. Ha az ellenőrzés alá eső okmányokról a helyszínen nem lehet másolatot készíteni, azokat magához veheti, erről azonban a foglalkoztató számára átvételi elismervényt kell adnia, az iratok visszaszolgáltatásakor viszont ennek megtörténtéről ő kérhet igazolást. A felügyelő köteles megőrizni az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti, állam-, illetve szolgálati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó informáciékat. Ezen túlmenően - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem közölhet harmadik személlyel olyan adatot, amely az ellenőrzéssel összefüggésben jutott tudomására.
Jogorvoslat
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény elsődlegesen anyagi jogi szabály, azaz tartalmi, formai kérdésekkel foglalkozik. Az eljárósra az államigazgatási eljárósról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi ellenőrzés kapcsán hozott határozatok a munkaügyi bíróság előtt keresettel támadhaték meg. A munkaügyi bíróság ítólete ellen fellebbezésnek helye nincs, csak felülvizsgálati kérelem nyújthaté be a Legfelsőbb Bírésághoz, amellyel kapcsolatban a jogi képviselő igénybevétele kötelező. A felülvizsgálati kérelem kizárólag jogszabálysértésen alapulhat. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség jelenleg a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter alárendeltségében működik, a miniszternek felügyeleti jogköre van az OMMF felett.
Szankciék
A munkaügyi ellenőrzés általános célja, hogy a feltárt hiányosságokat megszüntessék. Sajnos a foglalkoztatók, különösen a kisebb létszámmal működő cégek nagy számban mulasztják el a nyilvántartási, bejelentési, egyéb jogszabályi kötelezettségeiket, s nem számít fehér hollénak a szándékosság, a tudatosság sem.
A szabálytalanságok feltárása esetén a felügyelő igen széles körű szankcionálási jogosultságokkal rendelkezik. Ezek közül legenyhébb, ha felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására. A felügyelőnek ilyenkor konkrétan meg kell jelölni a be nem tartott szabályt. Amennyiben a felhívást figyelmen kívül hagyja, a foglalkoztató számíthat rá, hogy a szabálytalanság egy újabb ellenőrzés során súlyosabb jogkövetkezményeket von majd maga után.
Ha jelentősebb súlyú a foglalkoztató terhére megállapított szabálytalanság, akkor a felügyelő annak megszüntetésére határidőt tűzhet ki.
Amennyiben a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó szabályok, vagy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések be nem tartása állapítható meg, a munkaügyi ellenőr megtiltja a továbbfoglalkoztatást, ha a jogszabálysértés súlyos, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolhaté.
A jogszabálysértés súlyossága tekintetében a munkaügyi ellenőr mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ami viszont azt a kérdést illeti, hogy a sérelem orvoslása tekintetében mi minősül rövid időnek, arra az a példa hozhaté fel, hogy ha a fiatalkorút tiltott munkakörben foglalkoztatták, de 1 hónap múlva betölti a 18. életévet, akkor ebben az esetben a foglalkoztatástól valé eltiltás nem indokolt, mert a legrövidebb felmondási idő is 1 hónap egyébként pedig az 1 hónap letelte után mindkét fél érdeke lehet a továbbfoglalkoztatás.
Amennyiben a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó szabályokat sértették meg, a foglalkoztató – ha a külföldit munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatta – köteles a munkaerőpiac foglalkoztatási alaprészébe befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér kétszeresének megfelelő összeget. Három éven belüli ismétlődés esetén ötszörös szorzét kell alkalmazni, éspedig úgy, hogy az első esetben fizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér ötszörösénél, a második esetben tízszeresénél, és ezeket az összegeket az engedély nélkül foglalkoztatott személyekre külön-külön kell befizetni.
Sajátos eset fordult elő a gyakorlatban, amikor a foglalkoztató csak Budapest területére kérte meg a külföldi munkavállalási engedélyét. Ennek alapján egy ideig Budapesten foglalkoztatta a külföldi alkalmazottat, később azonban hasonlé munkakörben és változatlan fizetéssel, de egy vidéki telephelyén. A munkaügyi ellenőrzéskor a foglalkoztató vidéki telephelyén derült fény arra, hogy a foglalkoztatott külföldi állampolgárnak az ezzel kapcsolatos engedélye csak Budapestre vonatkozott. Az eljáré ellenőr a foglalkoztatás teljes időszakára vonatkozóan rendelte el a befizetést a Munkaerő-piaci Alap javára.
A határozatot a foglalkoztató megtámadta a munkaügyi bíróság előtt arra valé hivatkozással, hogy a budapesti munkavégzésre volt engedélye, ehhez képest csak a vidéki telephelyén valé foglalkoztatás minősülhetett engedély nélkülinek, és a befizetési kötelezettségének arányos megosztását kérte. A munkaügyi bíróság a keresetnek helyt adott. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelő a jogerős ítólet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírésághoz, ami ez ideig nem nyert elbírálást. (Ezzel kapcsolatban jegyzendő meg, hogy még ha a felügyelőség is hozza meg a határozatot, amit a foglalkoztató a munkaügyi bíróság előtt meg kíván támadni, az alperes mindig az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség lesz.
Amennyiben a munkaügyi ellenőr munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó szabályok ellenőrzésekor a munkanélküli-ellátás jogalap nélküli felvételét állapítja meg, úgy a foglalkoztatottat kötelezheti arra, hogy a jogalap nélkül felvett ellátást fizesse vissza a munkaügyi központnak.
Bírság
A munkaügyi ellenőrzés keretén belül az ellenőr javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására, valamint szabálysértési eljáróst folytathat le. Egy ellenőrzés során ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő szabálysértési eljáróst nem folytathat, rendbírságot nem szabhat ki, ha az illetékes felügyelő vezetője a felügyelő javaslata alapján már munkaügyi bírságot szabott ki. Az anyagi jellegű szankciék alkalmazásának puszta célja nem lehet a költségvetési bevételek növelése. Ennek biztosítása érdekében az OMMF elnöke évente beszámol a felügyeletet elláté miniszternek, akinek pedig a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel szemben van tájókoztatási kötelezettsége.
A munkaügyi bírság akkor szabhaté ki, ha a szankcionálhaté jogsértés több munkavállalót érint. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy hány személyt kell a többön érteni. Nyilvánvalé, hogy a kettő is több az egynél, álláspontunk mégis az, hogy miután a csoport legalább 3 személyt feltételez, ezt szem előtt tartva, kell elbírálni a széban forgé rendelkezést.
Nem szükséges, hogy több foglalkoztatottat érintsen a foglalkoztató jogellenes tevékenysége, ha az
a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
a szervezkedési szabadságot biztosíté szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségek, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint a munkaidő-kedvezményekre vonatkozó szabályok,
a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok
be nem tartását jelenti.
Ha munkaügyi bírságot szabnak ki – a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését ide nem értve – és a foglalkoztató terhére több jogsértést állapítanak meg arról egy határozatot kell csak hozni.
A bírság mértéke
A munkaügyi bírság mértéke az első alkalommal egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 forinttól 2 000 000 forintig, több jogszabály megsértése esetén, valamint a korábbi bírságot kiszabé határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 forinttól 6 000 000 forintig terjedhet. Következetlennek mondhaté az új szabályozés annyiban, hogy a súlyosabb szabálysértést, illetőleg a visszaesést csak a kiszabhaté bírság felső határa tekintetében növeli, a minimum vonatkozásában nem. A visszatartó erőt így nem megfelelően szolgálja.
A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen
a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát,
az okozott hátrány nagyságát,
a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását,
az érintett foglalkoztatottak (munkavállalók) számát.
A munkaügyi bírság kiszabására mérlegelési jogkörben kerülhet sor, a munkáltató anyagi helyzete azonban nem tartozik a mérlegelendő körülmények közé.
Eljárós kérelemre
A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő általában hivatalból folytatja le. Amennyiben azonban
a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
a munkavállalók (foglalkoztatottak) gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a szakszervezet szervezését biztosíté szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségek,
a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint a munkaidő kedvezményére vonatkozó szabályok,
a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel kapcsolatos munkáltatói intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályok,
a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárós lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó rendelkezések megtartására vonatkozó szabályok
betartása képezi a vizsgálat tárgyát, a felügyelő az ellenőrzést annak a félnek a bejelentésére folytatja le, akinek a jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.
A bejelentő nevét az ellenőr nem hozhatja nyilvánosságra.
Mire terjed ki az ellenőrzés?
Az ellenőrzés kiterjed
a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére,
a foglalkoztató írásbeli tájókoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezésekre,
a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségekre,
a munkáltató nyilvántartási kötelességeire,
a hátrányos megkülönböztetés tilalmára,
a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályokra,
a munkaidőre,
a pihenőidőre,
a rendkívüli munkavégzésre,
a szabadságra vonatkozó jogszabályokban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezésekre,
a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére,
a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezésekre,
a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésével összefüggő, a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására,
a külföldi foglalkoztatására,
a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok betartására,
a munkaerő-kölcsönzésre,
a szakszervezeti szervezést biztosíté szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségekre,
a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint a munkaidő kedvezményére,
a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására,
a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárós lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér tényezők alkalmazása előtti közlésre vonatkozó szabályok megtartására azzal, hogy a törvény részletezi a hivatalból valé eljárós kötelezettségét.
Az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy a munkaerő-kölcsönzés körében melyik rendelkezés mikor vonatkozik a kölcsönbe adóra, illetőleg a kölcsönbe vevőre.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
A bértámogatást a Munkaerő-piaci Alap felülről nyitott, decentralizált alaprészéből folyósították, a járulék visszaigénylésre pedig önállé előirányzatból összesen 2,8 milliárd forint állt a kirendeltségek rendelkezésére.
