Munkaügyi Tudástár

A pályázé önkormányzatok kistérségenként 80-100 fő felvételét vállalják. Az adhaté támogatás az alkalmazandé közmunkások számától függ, legfeljebb fejenként és havonta 120 ezer forint igényelhető.A munkavállalók elsősorban a hosszabb ideje regisztrált álláskeresők kerülnek ki, akik a település karbantartásában, a középületek felújításában, az utak tisztán tartásában működnek közre. A pályázé önkormányzatok szociális étkeztetésre, házi segítségnyújtásra is felhasználhatják a támogatást.
További részletek: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Márciusban 10-én, szombaton dolgozzuk le a 16-ai pénteki pihenőt, míg a május 1. előtti hétfőt április 21-én, szombaton. Az október 23. előtti hétfő helyett az október 20-ai szombat lesz munkanap. A november 1. utáni pénteki pihenőnapot október 27-én, szombaton dolgozzuk le. Karácsonykor december 24., hétfő helyett 22-én, szombatot jelölték meg munkanapként. A hétfőre eső szilvesztert 2007-ben pihenőnapnak nevezték meg, de helyette 29-én, szombaton kell dolgoznunk.

A szociális és munkaügyi miniszter rendelete kiterjed minden munkáltatóra, közigazgatási szervre és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra, közalkalmazottakra, közszolgálati jogviszonyban állékra. Nem érinti azonban a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjót. A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje eltérően is meghatározhaté.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Munkavédelmi bírságot 1,3 milliárd forint értékben szabtak ki, összesen közel négyezer esetben. Külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatt 717 millió forint befizetésére kötelezték a vizsgált cégeket 576 esetben. Eljárósi bírságok és szabálysértések miatt mintegy 90 millió forintot szabtak ki, összesen közel nyolcezer alkalommal.

Az OMMF főként a feketemunka visszaszorítására, a munkavállalók jogvédelmére és a munkabalesetek számának csökkentésére koncentrált a helyszíni ellenőrzések során, együttműködve a határőrséggel, a rendőrséggel és az adóhivatallal.

2007. január elsejótől létrejön az egységes munkavédelmi szervezet: az OMMF átveszi a munkaegészségügyi feladatokat az ÁNTSZ-től. Az OMMF a foglalkoztatási adatokat ettől az időponttól kezdődően az egyablakos bejelentési rendszer bevezetésével az APEH-től kapja meg. E szerint a munkáltatóknak az EMMA-adatokat csak az APEH-hez kell bejelenteniük, amelyeket az OMMF ellenőrzéseihez használhat.
További részletek: Népszabadság Online
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Személyi jövedelemadó: jövőre megemelkedik a 18 százalékos kulcs sávhatára. Az idei 1,55 millió forint helyett jövőre 1,7 millió forint éves jövedelemig tart a kedvezményes kulcs. Az adójóváírás határa nem változik, vagyis az 2007-ben is havi 63 ezer forintig tart.

Adémentesség: Megszűnt a szellemi tevékenységhez kapcsolédé, legfeljebb ötvenezer forintos kedvezmény. A lakáscélú hitelek törlesztőrészletéhez kapcsolédé évi 120 ezer forinttos kedvezmény megszűnik, de a 2006 év végéig megkötött szerződéseknél természetesen megmarad.

2007-ben ismét is emelkedik az adómentesen juttathaté hideg és melegétel utalványok mértéke: előbbi 4500 forintról ötezerre, utébbi kilencezerről tízezerre emelkedik, valamint az iskolakezdési támogatás is húszezer forintra nő.

Az adókedvezmények összege nem haladhatja meg a százezer forintot - ebbe az ételutalványok, vagy például az iskolakezdési kedvezmény nem tartozik bele - és jövedelemkorláthoz is kötve van. Évi 3,4 millió forint jövedelem felett csak csökkentett mértékben jár, 3,9 millió forint felett azonban teljesen megszűnik.

A nyugdíjakkal kapcsolatos változások: a járandóság(nyugdíj) januártól beleszámít majd az adóalapba - azzal, hogy továbbra is adóterhet nem viselő járandóság marad. Ez azt jelenti, hogy összességében több adót kell majd fizetni a jövedelem után. Emellett a nyugdíj melletti jövedelmek után több járulékot kell majd fizetni. A korábbi rendszerrel elletntétben ugyanis meg kell fizetni a jövedelem után a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is. Ezzel lényegében annyi történik, hogy megszűnik a nyugdíj melletti jövedelmek kedvezőbb adóztatása, és ezek a bevételek is ugyanolyannak minősülnek, mintha azt egy pályakezdő vagy aktív korú szerezte volna. A nyugdíjjáruléktól egyetlen esetben szabadulhat meg az érintett: ha a munkavégzés idejére nem kéri a nyugdíj folyósítását, akkor csak három százalékos járulékot kell fizetnie.
Akkor sem lesz könnyebb a helyzet, ha a nyugdíjas vállalkozásban tevékenykedik. Ebben az esetben jóval magasabb terheket kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozások számára a járulékteher 2006-ban tíz százalék, jövőre azonban 24,5 százalék lesz. Ebben benne van egy szimpla emelés, és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék terhe is. Hasonléképpen járnak az evások is: az eva alap tíz százaléka után 25,4 százalékot kell befizetni.

TB-járulék: a tb-járulékok aránya változik, 18 helyett 21 százalék nyugdíjjárulék és 11 helyett kilenc százalék egészségbiztosítási járulék formájában.

Korkedvezmény: 13 százalékos többletjárulékot vetnek ki 2007-ben a korkedvezményes munkakört biztosíté munkadókra. Az álláspont szerint azért, mert túl sok, több tízmilliárd forint esik ki amiatt, hogy egyes munkakörökben már negyven évesen elmehetnek nyugdíjba az alkalmazottak.

Egészségbiztosítás: Az egészségbiztosítási rendszer megváltoztatása miatt járulékot kell fizetnie az úgynevezett háztartásbelieknek. Az új rendszer lényege, hogy alanyi jogon csak a diákoknak, megvátlozott munkaképességűeknek vagy például a hajléktalanoknak jár ellátás. A felnőtt eltartottak után valakinek azonban be kell fizetnie az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot. Ez lehet maga az eltartott - a minimálbér után kilenc százalékkos járulékkal -, vagy lehet az eltartó, aki jövedelme után három százalékos járulékot köteles fizetni. Arról, hogy az eltartó átvállalja a fizetést, az adóhivatalt is értesíteni kell. Azoknál a családoknál, ahol igazoltan alacsonyabb az egy főre eső jövedelem a minimálbérnél, arányosan kevesebb járulékot kell fizetni. Az új járulékot 2007 áprilisától kell fizetni.

Szolidaritási adó: a cégek már ismerik, nekik már szeptembertől meg kell fizetniük a négy százalékos szolidaritási adót. A társaságok esetében ez lényegében azt jelenti, hogy az után a bevétel után kell négy százalék különadót fizetni, ami valamiért nem tartozik a társasági adó alapjába.
A magánszemélyek 2007-től ismerkednek majd meg a szolidaritási adóval. Nekik akkor kell ezt az új adót befizetni, ha jövedelmük meghaladja az évi hatmillió forintot, vagyis havonta több mint félmillió forintot keresnek. A különadót a hatmillió feletti rész után kell befizetni.

Elvárt adó: A számtalan veszteségesre könyvelt vállalkozás megadóztatásást célozza az elvárt adó. Ezt a költségekkel csökkentett bevétel után kell leréni, mértéke két százalék. Nem kell megfizetni, ha a vállalkozás elemi kár érte, vagy ha árbevétele az előző évinek a 75 százaléka alá csökken.

Banki különadó: A 2005-ben bevzetett, két évre tervezett banki különadó egy reinkarnácié után tovább él. Jövőre a kamatkedvezmények után kell öt százalékos adót befizetniük a bankoknak.

Gépjárműadó: A súlyadót jövőre felváltja a teljesítmény alapú gépjárműadó. Ez az átlagos hazai autékat tekintve nem hoz eget verő változásokat. Az új rendszer szerint 120 és háromszáz forint között alakul jövőre a befizetnivalé, attól függően, hogy mennyi idős a jármű. Hároméves korig 300, 4-7 évig 260, 8-11 év között 200, 12-15 évig 160, 16 éves kor felett pedig 120 forintot kell kifizetni kilowattonként az auté után.

Jövőre minden vállakozásnak, áfalanynak és adószámmal rendelkező magánszemélynek át kell térnie az elektronikus bevallás rendszerére.
Az érintettek az ügyfélkapukon keresztül érhetik el az e-bevallás oldalát, miután regisztráltatták magukat az okmányirodákban, illetve az adózék nevében eljáré könyvelő ezt megtette.
Kedvező változást jelent majd az, hogy jövőre a havi és negyedéves bevallásra kötelezetteknek csak akkor kell bevallást készíteniük, ha valóban volt bevételük. Vagyis úgynevezett nullás bevallást nem kell majd benyújtani. Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra, akiknek a bevételtől függetlenül van befizetnivaléja. Tipikusan ilyen a munkabér utáni járulékok köre, amit akkor is be kell fizetni, ha nincs bevétele a társaságnak.

Azok, akik könyvelő segítségével készítik majd el a bevallásaikat, és bevételük négymillió forint alatt van, a könyvelői díj 15 százalékét levonhatják a társasági adóból -vagy a jövedelemadóból az egyéni vállakozék.
A könyvelők pedig - 25 milliós bevétel alatt - szintén csökkenthetik adójukat a 2007-ben vásárolt számítógép és az internetelőfizetés összegének tíz százalé- kával. A kedvezmény az evásokra is vonatkozik: könyvelői díj 60 százalékét vonhatják le az adójukból, ha az árbevételük nem haladta meg a négymillió forintot.
Ugyanilyen árbevétel mellett - ha nincs könyvelőjük - az idei és jövő évi számítástechnikai beszerzés áfás árának húsz százaléka, az internet szolgáltatás áfás díjának pedig negyven százaléka vonhaté le az adóból. Az evás könyvelők utébbi két adókedvezményt szintén igénybe vehetik. A kedvezmény csak 2007-ben érvényes.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány döntése biztonságosabb és eredményesebb működést biztosít az egészségkárosodással élőket és fogyatékos személyeket alkalmazé cégek számára: a cél, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és az ő foglalkoztatásuk tartós és biztonságos legyen.

Védett műhelyek azok a kiemelt akkreditáciés tanúsítvánnyal rendelkező védett foglalkoztatók, a pályázati eljárós keretében védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá a szociális és gyámhivatal által kiadott, szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező (többségében szociális intézményben működő) szervezetek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben alkalmaznak megváltozott munkaképességű embereket.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány kiemelt célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság megteremtése. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakképzés modernizáciéja, a felnőttkori tanulás támogatása, eredményességének növelése - jól képzett, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberekre van szükség.

Az új kormány 2006. nyarán az SZMM feladatkörébe sorolta a szakképzés irányítását, a felnőttképzés pedig korábban is e tárca hatáskörébe tartozott.

A kormányzati struktúra nyári változása nyomán a Nemzeti Szakképzési Intézet az SZMM irányítása alá került. Indokolttá vált, hogy összevonják a Nemzeti Felnőttképzési Intézettel, így szakmailag hatékonyabb, illetve takarékosabb munka folyhat e központi költségvetési intézményben.
További részletek: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mivel az ünnepek során a kereskedelmi egységek az éves forgalom 20-25 százalékét szerezhetik meg, sok munkáltató kényszerből nem engedi szabadságra menni alkalmazottját.

A legtöbb cégnél ilyenkor csak néhányan dolgoznak, az év végi leltárt, vagy a megmaradt néhány kötelezettséget letudva, ám néhány ágazatban ilyenkor sincs megállás. A kereskedelemben és a vendéglátéiparban dolgozó alkalmazottak pár hét leforgása alatt az éves forgalom 20-25 százalékét produkálják. Így nem csoda, hogy az eladópultok mögé gyakorta az adminisztráciés munkatársakat is beállítják, mert a karácsony előtti vásárléi rohamot követően a két ünnep között a termékeket visszacserólő, vagy szilveszterre készülő vásárlékat is ki kell szolgálni.

A Világgazdaság értesülései szerint az elmúlt hetekben a szolgáltatéipari vállalatoknál, a szérakoztatéiparban, a közlekedés és a vendéglátás terén a "nagyüzemi" munkára valé tekintettel aligha remélhetnek 1-2 napnál több szabadságot az ott dolgozó alkalmazottak. A bevált gyakorlat szerint a karácsonyt a családos alkalmazottaknak, míg a szilvesztert az egyedülálló alkalmazottaknak engedik kivenni szabadság gyanánt.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A színlelt szerződések után 2006. szeptember elsejóvel a megduplázott minimális járulékalap lett a cégek APEH-mumusa.
A bejelentett jövedelem nagyságát az átfogé, vagyis több adónemre vonatkozó ellenőrzéseknél nézik. Mélyebbre pedig akkor ásnak a bérviszonyokban az APEH munkatársai, ha az adott szakmára magasabb jövedelmek a jellemzőek, mint amit az illető után bevallanak.
Nem lehet ma megmondani, mi lehet az az elfogadhatéan magasnak tekinthető jövedelem, amit a vagyonosodási vizsgálatokon rajtakapott magánszemélyektől később elvárna a hatóság.
További részletek: Népszabadság Online
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Pest megyében regisztrált munkanélküliek ez évi munkaerő-piaci képzését biztosíté képzési programokra jelentetett meg ajánlattételi felhívást a Pest Megyei Munkaügyi Központ, amelyre felnőttképzési tevékenységet folytató szakképző iskolák, intézmények, vállalkozások jelentkezhetnek.

Az ajánlatok benyújtásának határideje a 2006. október elsejótől 2007. március végéig indulé tanfolyamok esetében május 15. További informácié: www.afsz.hu. VG
Forrás: Világgazdaság Online
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mind több férumon és szinten fogalmazédik meg az igény arra, hogy a szakképzés minőségén és rendszerén változtatni kell, mert a képzés mai anomáliái hosszú távon nemzetgazdasági problémát jelentenek.

Az építési vállalkozók szakszövetségének felmérése szerint például ha ez a jelenlegi szinten marad, akkor 2015-re 170-200 ezer szakképzett építőipari szakmunkás hiányzik majd, ami súlyosan veszélyeztetheti a II. Nemzeti fejlesztési terv projektjeiben előirányzott fejlesztések minőségi és időbeni megvalésítását.

Az egyik legfontosabb tennivalé a társadalom, elsősorban a szülők szemléletének a megváltoztatása.
További részletek: Világgazdaság Online
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)