Munkaügyi Tudástár

Papp István, az OMMF elnöke csütörtökön úgy tájókoztatott, hogy a megállapodás szerint a generálkivitelezők szigorúak lesznek az alvállalkozókkal szemben, így a munkaterületeken dolgozókat számon tartó építési naplé és a munkaidő-nyilvántartás mindig az ellenőrök rendelkezésére áll majd. Erre azért van szükség, mert gyakran hiába rendelkeznek munkaidő adatokkal a cégek, a dokumentum még sincsen a munkaterületen - tette hozzá.

Az elnök közölte: a megállapodásban az OMMF azt vállalta, hogy ellenőrzéseit követően tájókoztatja a generálkivitelezőket az alvállalkozóiknál talált szabálytalanságokról. Akik rendre megsértik a törvényeket, azokat ne kezeljók megbízhaté partnerként - hangoztatta Papp István. Az alvállalkozókról maguk a generálkivitelezők is érdeklődhetnek, mielőtt megbízást adnának. Az OMMF a szolgáltaté állam jegyében igény esetén közli a cégekkel, hogy jövőbeni alvállalkozóikat elmarasztalta-e korábban a hatóság.

Papp István kitért arra, hogy a megállapodást májusban egy ellenőrzés előzte meg az autépályák építési területén. Az OMMF júniusban közölt felmérése szerint a vizsgált időszakban az ellenőrzött 576 munkáltató 54 százaléka foglalkoztatott feketemunkásokat. Az ellenőrzött cégek 3072 munkavállalójából 1047 nem volt bejelentve, azaz egyharmada feketén dolgozott.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

„Számukra a munkabérre nem rakédik teher, hiszen az egyéni járulékterhek növekszenek, a cégek oldalának terhei viszont nem növekszenek, tehát a munkadói járulékokat nem kívánjuk növelni azért, hogy a gazdálkodék versenyképessége ne billenjen meg" – nyilatkozta a tárca vezetője pénteken reggel a Magyar Televízié Nap-kelte című műsorában. Megítólése szerint „nyilvánvalé, hogy a foglalkoztatás stabilitását az jelenti, hogy a hazai kis- és középvállalkozókat hogyan tudjuk helyzetben tartani, ezért számukra az a fejlesztés a válasz, amely 2007 elejón nyílik meg, ez évente 1000 milliárd forint támogatási forrást jelent".

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egy 2004-es felmérés szerint Németországban a negyvenmillió munkavállalóból tizenhét millióan végeznek ülőmunkét, mely durván negyvenkét százalékot jelent, Svédországban még ennél is több (ötvenöt százalék) az ülő munkét végzők aránya, és évről-évre nő. Magyarországon hasonlé számokkal találkozunk, és ehhez még hozzáadódik az autéban utazással, odahaza számítógépezéssel, televízié-nézéssel ülőhelyzetben eltöltött idő – hazánk világviszonylatban is dobogés az egy főre eső televíziézással eltöltött órák számában. Az ülő ember, homo sedens igényeihez kell alakítani a munkahelyeket.

Maradandé egészségkárosodás

A napi átlagos tizenkét érás ülő testtartás hosszú távon vérkeringési zavarokhoz vezet, az izmok elfáradnak, a csigolyák szenvedik el a legnagyobb terhelést Mindennek következtében egészgégkárosodás léphet fel, mely elsősorban a vázizomzatot, a nyakat, a derekat, a kart érinti, míg repetitíven végzett gépelési munka a csuklét, az ujjakat teszi tönkre. Gyakori a látásromlás és előfordulhatnak pszichés zavarok is. A panaszok többsége csak sok éves távlatban jelentkezik, de ha kialakultak a bántalmak, akkor többségük nem rehabilitálhaté.

Az ülőmunka okozta károsodások előretörését Nyugat-Eurépában már az egészségügyi statisztikák is jelzik: a német egészségbiztosítási pénztár adatai szerint a megbetegedések majdnem háromnegyedét izom- és csontváz-megbetegedések adják, Svédországban ez az arány hetven százalék.

A magyarokat nem érdekli

Mivel a magyar munkaerőpiac alakulása a nyugat-Európai folyamatokat követi, megjósolhaté, hogy a magyar munkavállalók egészségi állapota a jövőben a fent vázolt irányba mozdul el. Magyarországon nem alakult ki az egészségtudatos magatartás, és ez alél a munkahely sem kivétel - mondta el a FigyelőNetnek Antalovits Miklés, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Ergonémia és Pszicholégia Tanszék tanszékvezetője, egyetemi tanár. Véleménye szerint a megfelelő munkakörülmények kialakítását, az ergonémiai értékeket tudatosan kell fenntartani. A modern vállalatok jellemzője, hogy ha a környezet megtervezésre gondot fordítanak is, a karbantartásra, tisztításra nem. Az irodai környezetben például gyakorta előfordulé probléma a rosszul beállított klíma. Az erős, túl intenzíven kiáramlé levegő hatására, az egyébként gondosan megtervezett irodát a munkatársak átrendezik, és ezzel többnyire az egész munkakörnyezetet tönkreteszik. Így rossz szögből érkezik a fény a monitorra, a képernyő rossz szögben áll az asztalon.

A zsúfolt iroda sem ismeretlen Magyarországon. A nyugat-Európai egy személyrejutó terület átlagosan nyolc-tizenkét négyzetméter, ez nálunk sokszor mindössze négy, de nem ritka a három négyzetméter sem. A magyar dolgozók ráadásul előszeretettel pakolják tele bútorokkal, szekrényekkel az irodát, tovább szűkítve a teret. A modern, egy légterű irodák jól átláthatéak, hatékonyak is, de ergonémiai szempontból nem jók, a dolgozóknak nincs privát szférája.

Kié a felelősség?

A BME professzora úgy véli, a felelősség közös: tervezőknek, gyártéknak, kivitelezőknek, munkavállalóknak, a vállalati döntéshozéknak, a HR-eseknek, a bútorgyártéknak egyaránt tenni kell az egészséges munkakörnyezet érdekében. Emellett meg kell teremteni a jogi kereteket is, hogy a munkahelyeket ellenőrizni lehessen, és az egészségtelen munkakörülményeket számon lehessen kérni a cégen.

Több nyugat-Európai országban olyan komolyan veszik a munkahelyek ergonémiáját, hogy azokban az esetekben, ahol kimutathaté, hogy az egészségkárosodés a nem megfelelő munkakörülmények következtében alakult ki, kártérítésre kötelezik a cégeket, hangsúlyozta Antalovits Miklés. A hetvenes évektől jelentek meg Eurépában a munkavédelmi törvények, melyek többek között a cégek számára kockázatelemzést ír elő a munkahelyekkel kapcsolatban.

Nagy felelősség nyugszik az érdekvédelmi szervezeteken, akik itthon nem tesznek semmit. Emellett tudatosítani is kell a munkavállalókban az ergonémiai értékek fontosságát, a magyarok ugyanis ezekkel nincsenek tisztában. Antalovits ezzel együtt úgy véli, a cégnek is érdeke beruházni, a jobb környezetben ugyanis hatékonyabb a munkavégzés, kevesebb a hiányzás, jobb a légkör; a befektetés megtérül. A bútorgyárté cégek versenye miatt az ergonémiai szempontból előnyös bútordarabok beszerzése nem okoz gondot, a gyárak keresik a dolgozók kegyeit, mindig új ergonémiai szolgáltatások jelennek meg.



(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az élet- és munkakörülmények javításán dolgozó Európai alapítvány (EFILWC) most kiadott tanulmánya szerint a magyarországi munkadók alig több mint egyharmadánál van méd arra, hogy a dolgozók rugalmasan szervezzék meg munkaidejüket. Eurépában átlagosan minden második cég vagy intézmény ad erre lehetőséget, de egyes északi országokban a kétharmadot is megközelíti ez az arány - idézi a felmérést a Világgazdaság. Arról nem szél a jelentés, hogy ténylegesen hányan élnek a rugalmas munkaidő lehetőségével, ugyanakkor a munkaszervezés különböző médjaira részletesen kitér. A legegyszerűbb megoldásban csak a napi munkakezdés időpontja mozoghat; ennél valamivel finomabb megoldás, amikor lehetőség van egy héten vagy hónapon belül "tologatni" a túl-, illetve a ledolgozandé órákat. Hazánkban és a térség többi államában ezek a módszerek általánosak. Ezzel szemben Észak-Eurépában egyre inkább teret nyer az a megoldás, amely szerint a hosszabb időn át összegyűjtött pluszórákat tartós (alkotéi, továbbképzési, családi stb.) szabadságra lehet beváltani. Magyarországon még csak a megkérdezett cégek, intézmények hat százaléka teszi ezt lehetővé - áll a Világgazdaság írásában.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Úgy tűnik, a tárca eltökélt a munkavállalók jogainak rendbetétele mellett. Szigorodtak és sűrűsödtek a munkaügyi ellenőrzések, nőtt a bírságok összege. A színlelet szerződések kérdése részben rendeződött, részben egy hónap múlva jár le a cégeket védő moratérium, melyek számláztatásba kényszerítettek munkaviszonyban dolgozókat, hogy elkerüljók a járulékfizetést. A kölcsönmunkára vonatkozó szabályok visszaélésre lehetőséget adó részeit a szakszervezetekkel egyetértésben médosították, a megváltozott munkaképességűkre vonatkozó jogszabályokat nemkülönben.

A mostani rendelet a rendezett munkaviszony követelményét támasztja először is a munkába járós támogatásához. Ilyen támogatás igényelhető például akkor, ha a munkavállalók napi két éránál többet utaznának tömegközlekedéssel otthonuk és munkahelyük között. Ebben az esetben a csoportos személyszállítás költségeihez járul hozzá az állam. Egy másik rendelet szerint a pályakezdőt foglalkoztató cégeknek jár támogatás (a pályakezdő béréhez), de mostantól itt is feltétel a rendezett munkaügyi kapcsolat. Végül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató cégek támogatásához fűzte hozzá a kormány ezt a feltételt.

Jogerős ítólet kell

Rendezett munkaügyi kapcsolatnak az számít, ha a támogatás igénylésétől visszaszámolt két éven belül nem született jogerős munkaügyi hatósági határozat arról, hogy a cég megsértette a munkaviszony létesítésének szabályait, hogy megsértette a szakszervezet jogait, illetve - amennyiben ez rá nézve kötelező - nem hozta létre az Európai üzemi tanácsot és nem tartotta tiszteletben annak jogait. A különös feltételek felsorolása ennél jóval hosszabb. Itt is két évre visszamenőleg kell évakodni a speciális jogsértésektől. Ebbe a körbe tartozik - egyebek mellett - az egyenlő bánásméd, a munka- és pihenő idő betartása, a kollektív szerződés munkabérre vonatkozó részének betartása.

Hány cég érintett?

Májusban több szakszervezet is tiltakozott, hogy a cégek sorozatosan megsértik a munkavállalók jogait. Néhány szakszervezet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium épülete elé szervezete demonstráciéját, jelezve, kormányzati lépéséket várnak. Néhány héttel később sajtétájókoztatón Csizmár Gábor, a szakminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy bár a demonstráciék a jogsértő cégeket vették célba, a tárca kötelességének érezte a jogsértések elleni fellépést. Ennek jegyében már május második hetében tárgyaléasztalhoz ültek az öt nagy országos szakszervezet képviselőivel, ahol a szakszervezetek ígéretet tettek javaslataik kidolgozására, míg a tárca a javaslatok kidolgozására, és előterjesztésére a Parlamentben.

A megbeszólós után Wittich Tamás, az Országos Érdekegyeztető Tanács képviseletében elmondta, hogy a legfrissebb munkaügyi ellenőrzések százból már kilencven esetben tapasztaltak jogsértést. Igaz, a jogtalanságok széles skálán mozognak, az indokolatlan felmondástól a szabadságtáblák helytelen vezetése egyaránt benne van a számban. A Liga Szakszervezetek becslése szerint a jogsértő cégek száma meghaladja a tízezret is, az állami támogatások megszigorítására vonatkozó jogszabály-módosítás tehát elvileg sok vállalatot érintene. De csak érintene, az új rendelet értelmében ugyanis csak az a cég számít jogsértőnek, melyet jogerős munkaügyi hatósági határozat marasztalt el. Ilyenből szintén a Liga adatai szerint, aki egyébként elég komolyan veszi az ilyesmit, tizenhat találhaté.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csizmár Gábor a hat szakszervezeti konföderácié vezetőjóvel konzultált a munkahelyi szabálytalanságok, jogsértések tapasztalatairól. A találkozéra az után került sor, hogy a szakszervezetek május elseje alkalmából nyilatkozatokat tettek a munkavállalók kiszolgáltatottságáról. A szaktárca vezetője a konzultáciét követő sajtétájókoztatón elmondta: a munkaügyi és munkabiztonsági felügyeleti ellenőrzések és az érdekvédelmi szervezetek kedvezőtlen tapasztalatai egybeesnek, de a koalícié eltökélt abban, hogy rendet teremt a munkahelyeken. Az elmúlt időszakban tett kormányzati lépéseket a szakszervezetek elismerik, azt várják, hogy a munkáltatók és a munkavállalók vitájában a Kormány továbbra is a gyengébb fél oldalára álljon. Csizmár Gábor megerősítette: a szakszervezetek által bejelentett szabálytalanságokat a munkaügyi ellenőrök haladóktalanul kivizsgálják. Biztosítják a tanúvédelmet, hogy a bejelentőket ne érhesse retorzié. A találkozén a felek megállapodtak abban, hogy a szakszervezetek javaslatot állítanak össze a munkaügyi szabálytalanságok csökkentését szolgáló további jogszabályi változásokról és az ellenőrzések hatékonyabb alkalmazásáról.

A szaktárca vezetője úgy ítólte meg, hogy a szabályozás javítása és az ellenőrzések fokozása mellett új foglalkoztatási kultúrát kell kialakítani, szükség van a foglalkoztatók ösztönzésére és a jogsegély-szolgálat fejlesztésére is. Bejelentette, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kezdeményezik a helyzet áttekintését, az idei első félév értékelését, és az év végéig meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek segítik visszaszorítani a munkaügyi visszaéléseket, különösen a be nem jelentett foglalkoztatást. Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy elsősorban már meglévő jogszabályok módosítását tervezik, példaként említette a bérek kifizetésének ellenőrizhetőségét, de gondolkodnak az ellenőrzések egyes megállapításainak a nyilvánosságra hozatalán is.

Wittich Tamás, a szakszervezeti konföderáciék képviseletében úgy ítólte meg, hogy az elmúlt években szakszervezeti kezdeményezésre több jogszabályi változás történt, többek között szigorodott a munkaerő-kölcsönzés, a közbeszerzéseknél és a közpénzek odaítólésénél figyelembe veszik a munkaügyi kapcsolatokat, hatékonyabb lett a felügyeleti ellenőrzés, de érdemi eredményt nem sikerült elérni. A munkahelyeken sok a jogsértés, a visszaélés, a munkáltatók "szabadon garázdálkodnak" a munkavállalók idejóvel, beosztásával. Egyebek mellett akadályozzák a szakszervezetek, illetve az érdekvédők, a tisztségviselők működését is. Ez többnyire latens médon történik, de a tisztségviselőik megvédése érdekében törvénymódosítást kezdeményeznek.

Papp István, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelet elnöke, aki részt vett a konzultácién, több tényező együttes hatásának tulajdonította a korábbinál hatékonyabb ellenőrzést. A felügyelet száz fővel több ellenőrrel, a megváltozott jogszabályok alkalmazásával, a regionális felügyelőségek kialakításával, a súlyos jogsértések előtérbe állításával egyre eredményesebben tud fellépni a törvényes foglalkoztatás érdekében. Céljuk, hogy ellenőrzéseik nyomán helyreálljon a törvényes foglalkoztatás, növekedjen a munkavégzés biztonsága, és ennek csak eszköze a bírságolás. Jelentős előrelépésnek ítólte, hogy meghatározták a bírságolás "eseteit", ugyanakkor erősítették az ellenőrzések kiszámíthatatlanságát.

Az elnök "rendkívül siralmasnak" nevezte, hogy 2006. év első négy hónap ellenőrzései során az ellenőrzött 8822 munkáltató közel 90 százalékánál állapítottak meg jogsértést és a 48 ezer munkavállalót érintő ellenőrzéseik 37 ezer munkavállalót érintően súlyos jogsértést (fekete foglalkoztatás, színlelt szerződés, kettős nyilvántartás, stb.) állapítottak meg. Felhívta azonban a figyelmet, hogy ezek az adatok nem tekinthetők reprezentatívnak az összes munkáltatót illetően, mivel az ellenőrök elsősorban oda mennek, ahol felmerül a jogsértés gyanúja. Úgy ítólte meg, hogy az utébbi időszakban nem lett több a jogsértő munkáltató, hanem a célirányos ellenőrzéseknek köszönhetően több informáciéval rendelkezünk a valéságos folyamatokról.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csizmár Gábor elmondta, hogy a szakszervezetekkel folyatott egyeztetést a május elsejei szakszervezeti demonstráciék tették indokolttá. A munka ünnepén két helyszínen több szakszervezett tüntetett a munkavállalók jogait sorozatosan megsértő cégek ellen. Csizmár Gábor kifejtette: a kormányzat kötelességének érezte, hogy tárgyaléasztalhoz üljön a szakszervezetekkel, bár a demonstráciékat a jogsértő cégeknek címezték. Utébbi kijelentésnek némileg ellentmondani látszik a tény, hogy a Liga Szakszervezetek, más szakszervezetekkel együttműködve a munkaügyi minisztérium épülete előtt tartotta tiltakozé nagygyűlését. A megbeszólóst követő sajtétájókoztatón Wittich Tamás, az Országos Érdekegyeztető Tanács részéről a legfrissebb munkaügyi ellenőrzésekről készült statisztikákat ismertette. A kép továbbra is tragikus, az ellenőrzések során száz cégből kilencven esetben találtak jogsértést, a munkabiztonsági előírásokat pedig százból kilencvenhárom esetben szegték meg. Papp István szerint az emelkedés mögött a hatékonyabb ellenőrzés, a szigorúbb szabályok állnak, nem a munkáltatói morál romlása. Hozzátette: a jogsértések között továbbra is a bejelentés nélküli foglalkoztatós a listavezető. A munkaügyi ellenőrzéséi törvény szigorítása tehát egyelőre nem érezteti hatását, Papp István szerint azonban ehhez időre van szükség.

Mindamellett a felek között konszenzus volt abban a tekintetben, hogy van még teendő. A tárca a szakszervezetek segítségével újabb változtatásokat helyezett kilátásba. Első körben a munkavállalók érdekképviseleti szervei dolgozzák ki javaslataikat – erre néhány hét áll rendelkezésre -, melyek valészínűleg a kiterjedtebb ellenőrzésre, jogszabály-módosításokra vonatkoznak majd, ezt követően egyeztetnek a tárcával, mely kidolgozza és a parlament elé viszi a javaslatokat. Minderre a miniszter reményei szerint még idén sor kerül. A tárca jövőjóről nem hangzottak el informáciék.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Március végén 47 900 álláshely maradt betöltetlen, ezt április során 51 784 álláshely-ajánlattal egészítették ki a munkáltatók országszerte. Így a havi érvényes állásajánlat 99 684 volt. A hónap során főként betöltés útján 50 642 álláshely-ajánlat szűnt meg, így április végén 49 042 álláshely-ajánlat maradt fenn.

A főváros és környéke vezet

Az április során rendelkezésre állé állások közül a legtöbbet, 17 480-at, Budapesten kínálták a munkáltatók. Pest megyében 11 940 volt a kínálat. Igen sok, 8571 állást kínáltak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkáltatók is. Ezt követően néhány ötezer körüli kínálaton kívül jellemzően 2-3 ezer állást ajánlottak az egyes megyékben a munkáltatók.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye igen jól állt a hónap során a többnyire a betöltés miatt megszűnő álláshelyek számában is. A megyében áprilisban 5318 álláshely-ajánlat szűnt meg ilyen okból. Ezt Budapest sem sokkal előzte meg, 7427-tel, Pest megyében pedig kevesebb, azaz 4311 álláshely talált gazdára. Jé eredményt ért el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is, itt a rendelkezésre állé 4864-ből 3448 állást töltöttek be.

Sok támogatott munkahely Szabolcsban és Borsodban

A hátrányos helyzetű térségekben a rendelkezésre állé álláshelyek nagy részét valamilyen munkaerőpiaci támogatással kínálták a munkáltatók. Így például Budapesten a hónap során bejelentett 8783 álláshelyből 8410 támogatás nélküli volt, Pest megyében a 4756-ból 4062. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a hónap során bejelentett 3638 álláshelyből csak 1296 volt támogatás nélküli, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 4418 álláshelyből csak 1540-hez nem vettek igénybe támogatást a munkáltatók.

A nem támogatott álláshely-ajánlatok száma a márciusi adathoz képest áprilisban országosan 32 százalékkal 34 220-ra gyarapodott, az egy évvel korábbi kínálathoz képest is csaknem 10 százalékos a javulás.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter sajtétájókoztatón foglalta össze és értékelte az Európai Unió egyes tagországainak munkaerő-piaci intézkedéseit, amelyeket az átmeneti korlátozások első két évének elteltével hoztak. - Többségében szabad a munkavállalás Eurépában - mondta Csizmár Gábor -, a várakozásokhoz képest több ország is kedvező irányú lépést tett a határidő letelte előtt. Ebben szerepet játszott az Európai Bizottság jelentése, továbbá a "visegrádi négyek" és a magyar munkaügy diplomáciai erőfeszítése is.

A korlátok oldását elősegítette a tények elfogadtatása, miszerint a vártnál kisebb migrácié alakult ki, alaptalannak bizonyultak bizonyos félelmek. Továbbá kimutathaté az eredményekben annak a magyar kezdeményezésnek a hatása, amely egységes monitoring rendszer kialakítására, illetve a munkaügyi ellenőrzések összehangolására irányult.

A szaktárca vezetője úgy ítólte meg, hogy kedvező a magyar munkavállalók számára a május elsejóvel tett nyités az Európai Unió munkaerőpiacán. Felhívta a figyelmet, hogy a Kormány az új helyzetnek megfelelően médosította a korlátozások viszonosságát érintő intézkedéseket.

Összefoglalé táblázat

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Munkaügyi bírságot 1714 esetben szabtak ki 723,5 millió forint értékben. Az 5688 ellenőrzött munkáltató háromnegyedénél találtak szabálytalanságot. Az érintett munkavállalók 46,3 százalékét, azaz 31 ezer főt alkalmaztak a törvényi rendelkezéseket megsértve.

A külföldi munkavállalók közül közel ezret ellenőriztek. 63 százalékukat foglalkoztatták szabálytalanul, emiatt összesen 68,6 millió forint büntetés befizetését írták elő.

A főfelügyelőség munkabiztonsági ellenőrzéseket is végzett: az idei év első negyedévében 205,7 millió forint értékben szabtak ki bírságot. 627 esetben tiltották meg a foglalkoztatást, 1528 esetben pedig a munkaeszközök használatának felfüggesztéséről döntöttek.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)