Munkaügyi Tudástár

A zárószavazás előtt az Országgyűlés elfogadott egy ellenzéki médosíté javaslatot, ami az előrehozott nyugdíj megállapításánál a szolgálati időt venné figyelembe. Ennek az indítványnak a szavazásakor szavazategyenlőség alakult ki - 178 igen, ugyanennyi nem, tartózkodás nem volt -, végül az ülést vezető Világosi Gábor (SZDSZ) szavazata döntött az ellenzéki indítvány javára.
Forrás:FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Start-plusz és Start-extra segítségével a tartósan munkanélküliek, valamint a kisgyermeket nevelők és a közeli hozzátartozékat ápolék találhatnak ismét munkét. Az elképzelést a kormány már beterjesztette az Országgyűlés elé.

Gúr Nándor, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának szocialista alelnöke vasárnap az MTI-nek elmondta, hogy a pályakezdők elhelyezkedését segítő Start program sikere alapján döntött a kormány a kedvezményesen foglalkoztatottak körének és a kedvezmények mértékének szélesítése mellett. A Start Plusz program célja, hogy a tartósan munkanélkülieket, a GYES-ről, GYED-ről visszatérőket, illetve a közeli hozzátartozét ápolé családtagokat az ápolás megszűnését követően segítse a munkaerőpiacra történő visszatérésben.

A munkadó a Start Plusz program keretében foglalkoztatott munkavállaló után egy évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alél és az első évben a bér 15 százalékét, a másodikban 25 százalékét kell járulékként megfizetnie.

Így az első évben egy munkavállaló után az első évben, havonta 22 100, a második évben 9100 forintot takaríthat meg a munkadó - fűzte hozzá Gúr Nándor. A szocialista politikus ismertetése szerint a Start Extra programmal azok munkához jutását kívánják segíteni, akik tartósan munkanélküliek, és életkoruk - 50 év felettiek -, vagy aluliskolázottságuk további hátrányt jelent a munkaerőpiacon.
Forrás:FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Januárban megtartják a hátrányos helyzetű emberek beilleszkedését segítő, országszerte működő úgynevezett esélyek háza "találkozéját", amelynek célja az esélyegyenlőséggel foglalkozó szakemberek tapasztalatcseréje - közölte sajtétájókoztatóján a szociális és munkaügyi tárca vezetője.

Hozzátette: a "Mindenki színháza" program keretében a fogyatékkal élőknek kívánnak segíteni abban, hogy ne szoruljanak ki a kulturális programokból - ehhez a színházaktól várnak kreatív megoldásokat.

Az Európai Unió szervezésében Brüsszelben szemináriumot tartanak az esélyegyenlőséggel foglalkozó szakembereknek arról, hogy az egyes országokban milyen foglalkoztatási programokat indítottak, s mit tettek a gettésodás leküzdéséért, vagy a fogyatékkal élők helyzetének javításáért - ismertette Kiss Péter. Az eseményen Lévai Katalin, az Európai Parlament tagja várja a részvevőket.

A szociális és munkaügyi miniszter beszámolt arról, hogy a kormányzat - hazai forrásból - hogyan segíti a fogyatékkal élők helyzetének javítását.

Pédaként említette, hogy a látás- és hallássérült gyermekeknek és felnőtteknek olyan eszközöket szereznek be, amelyek segítik az önállé életvitelüket - mondta el Kiss Péter, rámutatva arra is, hogy jövő június végéig nyolcvan okmányirodát és gyermekvédelmi intézményt akadálymentesítenek.

Az Európai Bizottság tavaly júniusban nyilvánította az esélyegyenlőség évének 2007-et. A bizottság négy súlypontot jelölt meg a következő évre: a jogokkal kapcsolatos ismeretek javítását, nyilvános vitát az alulképviselt rétegek részvételéről a társadalmi életben, a sokféleség értékének kidomborítását, valamint a társadalmi befogadókészség, a tolerancia és a tisztelet erősítését.
Forrás: SZMM
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ugyanez a kötelezettség terheli azt az egyéni vállalkozót is, aki a vállalkozói tevékenységét korkedvezményre jogosíté munkakörben folytatja. A fizetési kötelezettség alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, a mértéke pedig 13 százalék lesz. Könnyítést jelent a fizetési kötelezettség fokozatos bevezetése. Január elsejótől ugyanis a költségvetés teljes egészében átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulékot a foglalkoztatótól. 2008-tól az átvállalás mértéke 75 százalékra, a következő évben 50 százalékra, 2010-ben 25 százalékra csökken. 2011. január elsejótől pedig már a 13 százalékos járulék egészét a foglalkoztató, egyéni vállalkozó köteles megfizetni.
Forrás: Origo
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A nagyvállalatok közül az energiaszektorban működő Pannonpower Társaságcsoport nyert. A kis- és középvállalatok kategériában megosztott első helyet ért el a Mapei Kft. az építőiparból, valamint a Microsoft Magyarország Kft. az informatika területéről.

A minisztérium negyedik éve védnöke a széleskörű vizsgálatnak. Fontosnak tartja ugyanis azoknak a kezdeményezéseknek a felkarolását, amelyek a hazai munkahelyek számára példamutatéak a humántőke fejlesztésében, a dolgozók munkahelyi közérzetének javításában. Ez jól kapcsolédik a tárca jogszabályokban megfogalmazott stratégiai céljaihoz - a foglalkoztatás bővítéséhez, az esélyegyenlőség, a társadalmi párbeszéd és felelősségvállalás erősítéséhez, a rugalmas foglalkoztatás elterjesztéséhez, a rendezett munkaügyi kapcsolatok megteremtéséhez. A védnökség illeszkedik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium elismeréseihez: a Családbarát Munkahely Díjhoz és az Akadálymentes Munkahely Díjhoz.

A felmérésben 123 vállalattól 23 858 munkavállaló vett részt. A Hewitt Associates humán tanácsadó cég hatodik alkalommal végezte el a felmérést, idén a HVG vezető gazdasági-politikai hetilappal. Tavalyhoz képest a vezetők nem látják borúsabbnak a jövőt: hasonlé arányban számítanak a források esetleges csökkenésére vagy leépítésre, mint 2005-ben. A vizsgálat kimutatta, hogy a változé gazdasági környezetben a dolgozók jelenlegi munkahelyüket egyre jobban megbecsülik. A Legjobb Munkahelyeknél pedig ez kölcsönös: a felsővezetés értékként kezel minden munkavállalót - ez az, ami megkülönbözteti a díjazott munkahelyeket az átlagtól.

Háromnegyedüknél döntéshozatalkor az üzleti szempontok mellett a dolgozói érdekeket is figyelembe veszik. Ha a munkáltatói és munkavállalói érdekek közötti egyensúly alakul ki, egyaránt javul a munkavállalók, a cég és a társadalom helyzete is: a jobb munkakörülmények között motiváltabban dolgozó munkatársak a céget versenyképesebbé teszik, így fejlődik a gazdaság, ami hosszabb távon több munkahelyet eredményezhet a társadalomban.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Biztosak vagyunk abban, hogy ez Budapesten sincs másképp. Sok szervezetben vannak olyan példaértékű gyakorlatok, amelyek megérdemlik, hogy a szakma és a nagynyilvánosság is megismerje őket. Talán az Ön is ismer ilyen szervezeteket.

A Fővárosi Esélyegyenlőség Médszertani Iroda idén újra meghirdeti a "BEFOGADÓ MUNKAHELY" díjat. A kitüntetés célja, hogy a főváros megbecsülését fejezze ki azon munkáltatók számára, akik figyelmet fordítanak a munkahelyi esélyegyenlőség elősegítésére, a hátrányos helyzetű csoportok védelmére. Fontos, hogy a nyilvánosság felfigyeljen azon vállalkozásokra, amelyek humánpolitikájában lényeges szempont a munkahelyi esélyegyenlőség. A díj további célja, hogy más munkáltatók figyelmét is ráirányítsa az esélyegyenlőség megvalésításának fontosságára. A díj védnöke dr. Demszky Gábor. A pályázatok beadási határideje 2006. szeptember 30.

Az ünnepélyes díjkiosztásra évente kerül sor. Maga a díj pénzjutalommal nem jár, de a nyertesek használhatják a "BEFOGADÓ MUNKAHELY" címet és logét, valamint emlékplakettet kapnak. A díjazottak tevékenységéről és a díjazás indoklásáról kiadvány készül, amelyet eljuttatunk munkáltatókhoz, szakmai szervezetekhez és a sajté képviselőihez.

Az elmúlt évben díjazottakról:
- a költségvetési és non-profit szervezetek kategériában a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Korháza, aki a fogyatékosokkal, köztük a vakokkal kapcsolatos programok terén mutatott fel sok innovatív és egyedülálló gyakorlatot,
- míg for-profit vállalkozás kategériában a Hewlett Packard Magyarország Kft., amely vállalatnak sokszínűségi politika egyik alapértéke, anyavállalatuk segítségével példa értékű diverzitást támogaté stratégiát, felelősi rendszert alakítottak ki.

További informácié www.pestesely.hu

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Idén január elsejón lépett életbe az a program, mely a tervek szerint a kis- és középvállalkozások járulékterheinek enyhítését, és egyúttal a foglalkoztatás bővítését tűzte ki célul. A program a munkavállalói járulékok aléli mentességet kínálja egy éven keresztül abban az esetben, ha a cég legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt alkalmaz, és a munkaviszonyt a kedvezményes esztendő lejárta után legalább még egy évig fenntartják. A törvény értelmében a kettőszázötven főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató kis- és középvállalkozások vehetnek részt a programban, melyek így nem fizetik meg a huszonkilenc százalékos tb-járulékot, a három százalékos munkáltatói járulékot, és a tételes egészségügyi hozzájárulást, amelynek mértéke 1950 forint havonta.

A járulékkedvezmény legfeljebb a minimálbér százharminc százalékáig él, így a nyerhető kedvezmény legkevesebb 21895 legfeljebb 27951 forint lehet havonta. Ezzel a magasabb bérűek nem kerülnek hátrányba, bárkit lehet tetszőleges fizetéssel alkalmazni, csupán a járulékmentesség felső határa limitált, az efölötti összeg után rendesen adózni kell. Ez a ritkább esetek közé tartozik, mivel a kkv pluszban alkalmazott munkavállalók nyolcvan százaléka fizikai munkás.

A programban az év első hat hónapjában közel nyolcezer fő talált állást, tudta meg a FigyelőNet Schranz Edittől, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) sajté szóvivőjótől. Ez közel hatezer gazdasági szervezetet érint, ami azt jelenti, hogy egy-két főt alkalmaztak a kkv-k kedvezményes médon. A cégek harmada tíz főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozás, az ötven főnél kevesebbet alkalmazék pedig a teljes szám ötödét teszik ki, a kereskedelem, az építői- és feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság a legérintettebb területek. A szóvivő kifejtette, hogy a kkv plusz program a legrészorultabb terülteken fejti ki hatását. A programba bekapcsolédé cégek javát adó három megyéből ugyanis kettőben - Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg – országos szinten igen alacsony a foglalkoztatottság, a legtöbb kkv pedig Pest megyében találhaté.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A nyáron is sok fiatal kíván tartósan elhelyezkedni a startkártya segítségével, csaknem 5 ezren váltották ki júniusban és július első hetében - közölte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

A kártyát a múlt év októbere éta lehet kiváltani. Azéta 27 556 fiatal kérte kiadását, közülük 8663-an felsőfokú végzettségűek. Az elbírálást követően 24 900 kártyát adott ki az adóhatóság, 7714-et felsőfokú végzettségűeknek. Mivel a kártya érvényességi ideje korlátozott, feltételezhető, hogy a fiatalok csak akkor váltják ki, ha konkrét, elfoglalhaté munkahelyet találnak. Azaz a csaknem 25 ezer kiadott kártya hasonlé számú fiatal elhelyezkedését jelenti.

Kevesebb járulékot kell fizetni

A fiatal munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók a kártya érvényességi idejónek első évében a bruttó munkabér szerinti 15, a második évében 25 százalékos járulékot fizetnek. Nem kell kifizetniük a fiatal munkavállaló után a tételes egészségügyi hozzájárulást, a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 3 százalékos munkadói járulékot.

A kedvezményt a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél annak kétszereséig érvényesítheti a foglalkoztató. A kedvezmény egymást követően több munkáltatónál is igénybe vehető.

Az adóhatóság állítja ki

Az igazolványt az adóhatóság állítja ki. A kártyán az adóazonosíté jel, a pályakezdő neve, személyes adatai, a kiállítás és az érvényesség ideje szerepel.
A kártya a kiváltásától számított két évig érvényes, figyelembe véve azt is, hogy a munkavállaló 25 évnél, felsőfokú végzettségű esetében 30 évnél fiatalabb legyen. A kedvezményt ugyanis csak ez a korosztály veheti igénybe.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ezt Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. Erre az ad fedezetet, hogy az áfát nem 15 százalékról 20 százalékra, hanem 17, illetve 23-ra emelnék. Az ebből adódé 30 milliárd forint körüli többletbevétel fedezi a járulékemelés elmaradásából származé bevételkiesést. A szakszervezetek szerint ez nem elegendő, ezért továbbra is elutasítják az államháztartás egyensúlyát javító intézkedéseket, amelyek álláspontjuk szerint aránytalanul nagy terhet jelentenek a munkavállalóknak, a lakosságnak. Wittich Tamés a szakszervezeti oldal szóvivője elmondta: a hat országos szakszervezeti konföderácié csütörtökön értékeli a kialakult helyzetet, döntenek arról, milyen médon adjanak nyomatékot véleményüknek.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormányfő elmondta: meg kell találni azt, hogy mi húzza a gazdaságot, és azoknak a szektoroknak a következő években "elképesztő mennyiségű" Uniós forrás áll majd rendelkezésére. A kormáynfő szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek éppen azt az öt-hat ágazatot kell megtalálnia, amelyekben Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújthat.

Aforrások hatékony elköltése érdekében létre kell hozni az egyensúlyt, a közbeszerzések világát úgy kell átalakítani, hogy a támogatások nagy részéből a nemzeti tőke részesedjen. Új nemzeti ipart kell létrehozni - jegyezte meg Gyurcsány, aki az Új Magyarország, Új egyensúly, Sikerek és kihívások című előadásán a kormányprogrammal kapcsolatban elmondta: a legnagyobb dilemma, hogy az államháztartás hiányát a bevételek növelésével vagy a kiadások csökkentésével dolgozzák-e le.

Ismertetése szerint Magyarország az újraelosztás tekintetében a Unió átlaga felett, a skandináv országokat megközelítve a negyedik helyen áll, míg a GDP-arányos állami bevételek vonatkozásában csak a középmezőnyben van. Hozzátette azt is, hogy a kiadások 71 százalékét a jóléti juttatások teszik ki, így a kiadások csökkentése csak a többi, jóval kisebb arányt képviselő szektorban lehetséges.

A reformok negatív nemzetközi fogadtatásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy sok intézet a kiadások csökkentését és nem a bevételek növelését várta az országtól. Megjegyezte: bolond az a kormány, amelyik nem figyel a befektetők reakciéjára, de bolond az is, amely nem a nemzet igényeit tartja szem előtt. A szociális színvonal megtartása mellett a cél azok megadóztatása, akik eddig nem fizettek jövedelmük arányában - utalt a kormányfő a vagyon- és pénztáradóra.

Az egészségügy reformjáról szélva Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy az állam kiadásait nem csökkenteni, hanem növelni fogja a tisztább, átláthatébb, igazságosabb ellátás kialakítása. A közigazgatással kapcsolatban a legnagyobb hiányosságnak a teljesítményarányos díjazást nevezte.

A többszáz hallgató előtt tartott előadáson Gyurcsány Ferenc áttekintette az elmúlt 15 év legfontosabb gazdasági mutatéinak alakulását. A reálbérek, az export és beruházások, valamint a foglalkoztatottság adatait szemlélve úgy vélte, hogy az ország 2001 és 2003 között tért le az egyensúlyi pályáról. Hangsúlyozta, hogy a kormányzati szektor hiánya minden választási évben a GDP 8 százaléka körül volt, az elmúlt négy évben azonban nem történt a Kupa-, a Bokros-, illetve az úgynevezett "csendes"-csomaghoz hasonlé kiigazítás. A kormányfő elismerte, hogy először nem sikerült a két választás között a hiányt 5 százalék alá vinni. A reformok feladata, hogy megteremtsék azt a struktúrát, amely a 2007-től minden évben 1.000 milliárd forint feletti Uniós támogatást be tudja fogadni - mutatott rá a miniszterelnök.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)